Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-31 / 35. szám

„IN Y I R V I D É K.' ^tember 14. molyabb bírálatába boc.iátkoziék, a különben i 1 nyeu támadó gyanúsítás (elköltése nőikül n " • eme hivatkozott öszeköttetésnél fogva, lehetetlea ^E épen a .Nyirvidek* hallgasson e munU..Ai a "f helybeli lap, az .Ébredjünk, megemlékeLt 6gyik könyvről; de oly felületesen s oly Sua£noTonJC^­' bog/ azt komolyan venni alig l eh et. Vagy sluáva­tott bírálat, vagy legalább ismertetés, vagy semmi E*v oly köz hasznúnak látszó könyv, mint aSőt ünk "fekfö nyelvészeti munka, mindig mef f érdemli i • Ti" tV i ?ÍSl fk'A£a£„ kC: « A1' rn t,hít í„ 1 yb6h lap 8ZÍDtétl ra e6 e mlékezeít e műről. Illő tehát hogy mi 19 8z 6i juük r 6i a? Szólunk i s csakhogy, mint fentebb említettük nem birálólag; hanem PU 8 ( 2 A ^T.7l Jlf- KZZel sera a szerző ambitioja, sem a sajtó méltósága ellen nem vetünk. Ami e könyvecskét leginkább ajánlhatja az altalános szükségen kivül, az a kísérő leve ke amelylyel szerző müvét a ha*ai fővárosi és vidéki lapok szerkesztőihez beküldötte. A helyett, hogy mint ma általánosan teszik a könyvkiadók, kész reclamot küldött volna a lapokba müve mellett, a kö­vetkező kerel.net intézte a szerkesztő urakhoz: .Tekin­tetes Szerkesztőség Van szerencsém .A magyar helyes­írás reudszerenek alapvonalaidból egy példányt be kül­deni avval a bizalmas kéréssel, hogy t. i. méltóztassék azt komoly beható és szigorú bírálat alá venni; a meg­érdeme t ítéletet fölötte ki mondani; s azt velem, az il­lető példány szíves megküldése által, kegyesen közölni. A magyar nyelvnek tovább fejlesztése, a nyelv tisztasá­ga $ a. szép formák utáni törekvés előmunkálására való tekintetből, hazafias tisztelettel kérem a T. Szerkesztősé­get e füzetnek a legkomolyabb figyelemmel leendő átte­kintésére és méltatására*. Valóban e levelke a legjobb ajánlat e mü mellett. Ha pedig szerzőnek az olvasóhoz intézett szavait olvassuk, lehetetlen e könyvet közönynyel félre tenni, s napi rendre térni fölötte. Az általa fölfe­dezett s eddig'teljosen ismeretlenül hevert pár nyelvtani tör­vényre vonatkozólag, azt mondja a többi közt: .Abból, hogy a föld kebelében rejlő érczet érzéki szemeinkkel nem látjuk, nem következik hogy nincs is. Az, hogy va­lamely igazságot nem ismerüuk vagy nem fogadunk el, annak erejéből semmit sem von le. Ugyanez áll az e fü­zetben lerakott szabályokról is. Meg vannak azok is és meg lesznek mindaddig, mig csak a magyar nyelv élni fog; akár találnak követőkre akár nem«. E sorokból az tűnik ki, hogy szerző tisztában van magával és művével. Ez önbizalom és bátorság mindenesetre szép nála. Szerző mintha csak ezt mondta volna az idézett sorokban: itt állok előttetek, Ítéljetek, én másként nem tehetek; Isten engem ugy segéljen I Most a sajtón és az akadémián a sor, hogy szóljanak a dologhoz s tegyenek ugy, mint lelki ismeretük sugallja. Annyi bizonyos, hogy oly zűr-zavar és tétova, mint amilyen nálunk ma a helyesírás terén van, talán sehol sem mutatkozik; annál fogva okvetlen szükséges valamit tenni e tekintetben. (!) A szathmármegyei árviz által károsult lakosok javára, Nyíregyháza város hatósága könyöradományokat gyűjt. Ajánljuk az illető közegnél levő aláírási ivet Nyíregyháza város nemes lelkű polgárainak szíves figyel­mébe. • Akik a franczia nyelvben alapos oktatást kí­vánnak nyerni, legyenek azok felnőttek vagy tanulók ; forduljanak Chotvách Ágoston helybeli tanár úrhoz. A tanfolyamat ez idén két irányban terjeszti ki; u. m. a haladottak és az egészen kezdők számára. Kívánatra az előadási nyelv lehet magyar, vagy német. • Az uzsora törvény. A kir. főügyészség körle­velet intézett az ország összes kir.ügyészi hivatalaihoz,amely­ben adatokat kér tőlük arra vonatkozólag, hogy az uzsora törvény életbe léptetése óta (1883), e folyó év juniushó végéig, hány esetben indíttatott kereset uzsora-vétség miatt, és hány ily büavádi ügy fejeztetett be. Minden esetre igen érdekes statisztikai adatokat fog ez eljárás eredményezni, amelyek nem csekély fontosságú világot fognak vetni a hazai köáerkölcsiségre és közgazdasági viszonyokra. — A .Képes Családi Lapok* 48-dik számának tar­talma: Két sziv története; elbeszélés, irta Kunhegyi Mik­lós. (folyt, köv.) — Gondolatomban; költemény Gallo­vich Istvántól. — Elvira; beszély, irta ifj. Váncza Mi­hály. (vége köv.) — A púpos; rajz, irta Koncz Sándor. — Néhány nap Korfuban; Rudolf trónörökös könyvéből. — A renegát; beszély, irta Wirtzfeld Béla. (vége.) — Heti tárcza. .Fővárosi színkör* ; irta KÖ3zeghy Géza. — Krim félsziget körül; közli Váczi J. (vége.) — Képma­gyarázat. — Mindenféle. Képek: Megugrott. — Afrikai strucz-család. — A m. kir. államvasutak uj személy-pá­lyaháza. Melléklet: A »San Sebastian* czimü regény 113 — 128 oldala. — A mai számhoz van mellékelve a .Gazdasági és Háztartási Lapok* augusztus havi száma. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. pap­növelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. ne­gyedévre 1 frt 50 kr. — A .Kiállítási Lapok* 17-ik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Kis ipari motorok és szerszámgépek kiállítása. Iparpolitikai reflexiók. A bécsi és külföldi kiállítók csoportok szerint. A kiállított kis ipari gőz-, gáz- és vizi mótorok teljes jegyzéke. — Fel­ügyelet és őrszolgálat a kiállításon. Schnierer kiállítási igazgató előterjesztése. — Kiállítási Krónika: Az ipar­csarnok térfogatának első tervezése. A Keleti Pavillon és a magyar ipar keleti missziója. Külföldi országos ki­állítások hivatalos épitkezézei. Felesleges rekláin. Mit mindent tervez az egészségügyi osztály ? Fülkék a házi­ipar-kiállitási csarnokban. Szénelyház. A nagy orgona. Külföldi kiállítások. — Elfogadott bejelentések: A X. csoport: agyag- és üvegipar, a XV. csoport: fonó-szővő­ipar kiállítói városok szerént összeállítva. — Hirdetések. — Ulusztrácziók: Szekrény minták a X., XV , XVI., és XVII. csoportok számára. Megrendelhető a Deutsch M.­féle művészeti intézetnél (Budapest, bálvány-utcza 12. sz.) félévre 2 frtért. Közönség köréből.*) Meghívás A nyíregyházai nőegylet 1884. szeptemberhó 7-én d. u. 5 órakor, a felső leányiskola helyiségében, közgyű­lést tart, melyre a nőegylet t. cz. tagj <i tisztelettel meg­hívatnak. *) A> « rovat alutt kcizlüttekért nem felelős u Szerk. Tárgysorozat : 1. Péuzlárnoki jelentés. 2. Az uj alapszabályok végleges megállapítása. 3. Indítványom Nyíregyházán, 1884 augusztushó 26. Leffler Sámuel, Kovách Oerőné, nőegyleti titkár. nőegyleti elnök. Felhívás. A szabolcs-megyebeli 1848/49-ki összes honvédek folyó évi szeptemberhó 8-án (Kisaszony napján), hétfőn déluíáni 3 órára Nyíregyháza város tanács termében tartandó tanácskozmányra tisztelettel meghívatnak. Több tárgyak között a Görgey-féló rehabilítationa­lis ügy is szőnyegre kerül. Kelt Nyíregyházán, augusztus 30. 1884. Kralovánszky László, 48-iki honvéd százados. »Houvéd egylet* hiányában. Színkör. * Auguszhó 23. Szombat. Kossuth Lajos neve nap­jának alkalmából: » Kossuth és Batthyány Lajos«, tör­téneti életkép az 1848/9-diki szabadság harczból; irta Rózsa István. Kár azt a dicső kort így profanálni ily silányságokkal. Jellasichnak prófétai szellemmel kellett bír­nia. hogy átlássa, mikép a kamarilla által előidézett nemze­tiségi zavargások vége, az egész ország leigázásával s a nem­zetiségek rászedésével fog végződni; aminthogy e hitének Schwirzenberg herczeggel szemben kifejezést is adott. Az után meg mikor volt Kossuth, Batthyány Lajos, Görgey s a többi hadvezérek együtt Csepel szigetén ? Végül gr. Zichyt nem lőfegyverrel, hanem kötéllel vé­gezték ki. Mindez oly baklövés és szándékos elferdítése a történeti eseményeknek, amiket uem lett volna szabad a mű írójának elkövetni. A történeti alakok különben az előadásban meglepően hüven voltak másolva. * Augusztushó 24. Vasárnap. »A vén kupecz, vagy a szegedi menyecske*, népszínmű 3 felvonásban ; magyar színre alkalmazta: Benedek József, zenéjét irta Látabár Endre. Közönséges vasárnapi darab, amelyet a karzat rendesen megtapsol. Meséje elég jó és egészséges. Átlát­ta ezt Szigeti József is, amidőn alapeszméjét jónak látta a .Rang és mód* czimü színművében feldolgozni. * Augusztushó 26. Kedd. »A cremonai hegedűs*, és a .Pajkos diákok*. Az első dramolette-beu Peterdy (Filippo) önmagát multa felül ugy felfogás, mint kivitel tekintetében. A darab iránya a legneme-ebb, amelyet kö­nyü nélkül lehetetlen végig nézni. A .Pajkos diákok* szintén igen csinosan és zenei pontossággal adatolt elő. * Augusztushó 27. Szerda. A .Czifra nyomorúság*, színmű 4 felvonásban, irta Csilcy Gergely. Többször fel akartunk már szólalni azon egyik-másik szereplőnél ész­lelt éi felettébb bos^autó nyelvtani botlások és járat­lanságok ellen, amik müveit ember előtt teljesen tönkre teszik a hatást. Ma is több hibát kellett felfedeznüuk. Még most nem említünk egyéneket,; de ismétlés eseté­ben kénytelenek leszünk megnevezni őket. Külöuben az előadás elég szabatos volt. Kevés közönség. Rosz idő^. * Augusztus 28. Csütörtök: Tolnay Hermin jutal­mául, itt először : »A búzavirág*, népszínmű 3 felvo­násban, iría Deréky Antal, zenéjét, szerzé Ssrly Lajos. E mü szerzője is abba a hibába esett, mint a többi ujabb szinmü iró. A helyett, hogy a nép életét, jellemét, és igazi erkölcsét mutatnák be; elégnek tartják, ha a magyar szójárásokat és példa-beszédeket egymásra halmozzák, még pedig oly vigyázatlanul, hogy az egy községben lefolyó mü hősei az ország minden tájszólásán beszél­nek egyszerre. Tehát még arra sem gondolnak, hogy a történeti hely lakóiuak szokásait, szólás tormáit ellesnék és tanulmányoznák. Van mí>g e inüuek egy nagy hibá­ja. A mellék események sokkal több időt vesznek igénybe, mint maga a tulajdonképeni alapeszme kifejtése és lebo­nyolítása. A kevés közönség a jutalmazottat igen mele^ gen fogadta, aki azt, szép játékával, nagyon is megérdemelte. Irodalom. — A Regényvilág ez idei évfolyama befejezése felé közeledik. A kitűnő tartalmú szépirodalmi heti lap­nak 41 — 45. füzeteit küldöttéit most be Révai testvérek, a vállalat kiadói. Tóth Sándor »A ki senkié sem« czimü regényében miud-inkább több ismertető jelét mu­tatja be tehetségének. Sárffy Ignácz-nak »A nő* czimü regénye sem több, sem kevesebb, mint a mire első köz­leményeiből következtettünk: érzelgős théma ügyesen feldolgozva. Az irály szép és választékos. Olvasása kel lemes élvezetet nyújt. A külföldi irodalomnak legújabb termékét, Jules Charetienek, »A miniszter* híres szer­zőjének üj regénye, .Zilah berezeg* szintén a .Regény­világ* hasábjain jelenik meg. »Zilah herczeg* meséje magyar tárgyú és bár az egész cselekmény műhelye Páris; és az egész regény a szó szoros értelmében pá­risi társadalmi regény: mégis hazánk iránt oly meleg rokonszenv szól belőle, hogy olvasása minden francziassága mellett is, kellemes szórakozást nyújt. Az apróbb tár­cza közlemények közül Catulle Mendés szerelmes his­tóriái kissé nagyon is francziásak. Jeles fordítója Zemp­léni P. Gyula avval a fáradtsággal igazabb gyöngyö­ket is halászhatna a frarczia irodalom tengeréből. Elő­fizetési ára egy negyedévre csak 1 frt 95 kr. (Kiadó­hivatal: Budapesten, Révai Testvérek könyvkereskedése.) Vegyesek (Belügyminiszteri körrendelet szerint,) a magyaror­szági vereskereszt egylet ápolónői tanfolyamot fog nyitni oly czélból, hogy abban a nem várt esetben, ha a cho­lera hazánkba is eljutna, képesített és teljesen megbíz­ható ápolónők legyenek alkalmazhatók. Amely tanfolyam valószínűleg f. év szeptemberhó végén fogja kezdetét venni. A felveendő növendékektől megkívántatik, hogy legalább írni olvasni tudjanak. Miért is a belügyminisz­ter körrendeletileg felhívta az ország összes törvényha­tóságait, hogy az ez ápolónői tanfolyamra alkalmas és készséggel ajánlkozó nőket jegyzékbe vegyék, s azt hozzá mielőbb terjeszszék fel. (Mire jó a pálinka törött fekete borssal ?) Az 18G6-ki háború utáu Salzburgban nagy mértékbeu dühöngött a kolera. A helyőrségből 290 kolerabeteg feküdt kórház­it bW ban. E sorok írója is közéjük kert. tulatiót kiszolgált katonából lett vén orrán ott ült a vizgyülölet biztos jeli akarok-e gyorsan lelgyógyulni, vau e mindkét kérdésre igenlíileg intettem, azv ad ő nekem valamit azonual; ami ha uei ( nincs többé, gyógyszer számomra. Ez utáí előttem állt ismét, kezében egy ivó-pohám több unint félig, jóféle gabnapálinka volt s ebi evő kanállal, törött fekete borsot kevert és h hangon, mintegy p iraucsolólag igy szólt: .Ezt teketória nélkül tessék egyszerre kiinni.* Én, aki időben még a bort is csak szükség esetén hasznú italul, kinaim között vakon eugedtein a felszólításn és egy hajtásra kiittam a körülbelül két deczi pálinka fekete bors tartalmával együtt; ós harmadnap mint tel­jesen felgyógyult jöttein ki a kórházból. (A vereshngyma gyógyhatása) a liurutos köhögés ellen. Angolorezágban és az angol gyarmatokban már régóta ismeretes. 500 gramm meghámozott és bevágá­sokkal ellátott közönséges vöröshagymát 80 gramm méz­zel é.-, 400 gramm szörp czukorral egy liter vizben 2—4 óra hosszáig főznek. A keverék kihűlte után, egy szitán áthajtják, és üvegekbe töltik. A betegeknek naponkint 4—6 evő-kanállal adnak, a langyosra melegített orvos­ságból. E gyógyszert az emiitett vidékeken már rég óta nagy sikerrel használják. (A világ leggyorsabb szedője.) Egy amerikai lap­ban a következőket olvassuk. New-York város egyik tekintélyes nyomdájában, a legutóbb tartott szedés ver­senynél, az első dijat 150 dollárt, egy new yorki szüle­tébü, de bevándorlott magyar szülők 19 éves fi i nyerte el. Bottyán Mátyás, igy hivják a dijat nyert szedőt, óránkint 60 sor petitet szedett 16 ciceróra, még pedig 5 óra hosszáig; tehát 300 sort. Legalább igy bizonyít­gatja a »N. Ind. et Gblatt*. Szedésében csak 30 lé­nyegtelen hiba volt. Az első 60 sorban 3 hiba volt, 60 tói egész 180 sorig 2 hiba, 180 tói 240-ig hiba nél­kül szedett; a többi 25 hiba pedig az utolsó 60 sorban volt. Az eddig tartott versenyeknél, ugy Európálian, mint Amerikában, ez a legfényesebb eredmény. Tehát bátran moudhatjuk, hogy a magyar Bottyán Mátyás a világ leggyorsabb szedője. GABONA CSARNOK. Nyíregyháza, 1884 A gabonacsarnoknál bejegyzett, árak. Buza 100 kl 6 20 6.60 Rozs » . 5.40 A-rpa » » 4.90 Zab » . 5.— 5.10 | Kukorica. 6. — Repcze . —— Paszuly . 7.— Szesz litk. 21).— Piaczi ár i Borsó . . — . Lencse. » —. Mund-liszt 20 — Zsemlye » —.— 18. — Buza . —.— 16.— Barna k. —.— 11 — 6.— 5.20 5.10 6.10 30 — 18.­18. augusztus 30-án. Burgny. 100 kl. uj 1.80 Marha hűs 1 kl 52 Borjú hús 1 kl 52 Sertés » » » 52 Juh . » »44 Háj . . ­Disznózsír » .76 Szalonna » » 62 Fagyú (nyers) » » 33 Zöldség » » 6 Paprika » .1.24 írós vaj 1 liter 60 Eczet 1 * 8 Széna 100 kl 2.80 Szlm. (tak). » - 80 Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » . 2.85 Nyilt-tér*) Uram uram Török Péter uram, szállok az úrhoz!! Török Péter uvuak ugy tetszett nyilatkozni több tanúk jelenlétében, hogy az e folyó hó 24-én Simkovics Dániel vendéglő helyiségében, e piszkos helyen tartott Lajos-cstélyen, az általa megnevezett 4 nyíregyházai polgár, miként tudott oly társaság közzé keveredni, mint aminő ott volt. Hát én megfejtem a tisztelt urnák. Az a 4 ur, akiket Török ur említett, igen jól érezték magukat abban a társaságban ; mert magukhoz méltó és hozzájuk illő társaságot találtak ott. Higyje el nekem Török Péter ur azt, hogy oly tisztességes polgárokból állolt az a társaság, mikép ha ön oda jön, a közt a körül-belül 250 polgár közt, charakterre nézve, Ön lett volna az utolsó. Még abban a kiszolgáló pinczérben ÍB több kvalifikáczió van, mint Önben; mert az nem tette volna azt, hogy az ott részt vett 25—30 polgárnőt ugy meg sértse, mint azt ön tette fentebb említett pimasz nyilatkozatával. Nyíregyháza, 1884. augusztushó 29. Dillnberger Lajos. Válasz az »Ébredjünk*-nek. Az »Ébredjüuk« f évi augusztushó 24 ikérőli, számában Csodabogár Lezdős/.óval egy helyi hir jelent meg, amelyben egy állatorvos által bizonyos megye alispáui hivatalához beterjesztett jelentést mutat rbe olvasóinak .Csodabogárként*. Hangzik pedig eme helyi hir, igy: »N. N. állatt orvos az ... ö községben észlelt betegséget tisztelettel beterjeszti.* Igaz, hogy az illető állat orvos nevét és lak­helyét az .Ébredjünk* elhallgatja; de épen azért lehe­tetlen nekem, mint megyei állatorvosnak, de még ha az nem volnék is, mint aki épen igy szoktam jelentéseimet röviden jelezni a kül-lapon, ez insultálást és minden ároni kötekedést agyon halgatnom anális inkáb; mivel igen valószínű, hogy e hir éle éppen személyem ellen van irányozva. Felszólalok tehát s bíróul felhívom épen az »Éb­redjiinkí-ben emiitett Kmethy István hírlapíró urat, ki­nek közelebb megjelent heljes írási munkáját ajánlja nekem, annak nagy tudományu (?) szerkesztője Mi­kecz József ar: ha vájjon nyelvtanilag h' lytel. ,-<> !­*) Az e rovat alatt közlöttekért u m feleim .i »terk.

Next

/
Thumbnails
Contents