Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-17 / 33. szám

33. szám. Nyiregyháza, 1884. augusztus 17. IDEK. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLOSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W Megjelenik lietcnkint, egyszoi- vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: lígész évre fr

t Félévre .... 2 » Negyedévre A községi jegyző es tanitó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellőiül részét képezd küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap „

(;rk(J8ztö uzimu al;lU k(Sretnak boküM

l.

tn

i. szétküldése tárgyában leendő felszólamlások 'Jóba. KloU kiadótulajdonos konyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1G51. szám) intézendők. 1 , , , , .,, . 1 ] költségére küldetnek vissza. Bérmentotlen levelek esak ismerli kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri közlése 6 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint lf> krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk riszére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szán): továbbá: Goldberger A. V. által Budapestet!. Haasenstein és Vogler irodájában líécsbon, Prágában és Budapeston, valamint Németország ós Svelcz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Az ember lelki, erkölcsi és testi táplálkozása. V. Az emberi táplálkozásnak, az étel-neműek mellett, szintén fontos kiegészítő részét képezik az ital-nemüek. Az ital-neműek általában két kategóriába oszthatók; u. in. hidegre és melegre. A hideg italok ismét természetesre és mesterségesre, vagyis gyártottra. A hideg italok közzé tartoznak: a forrás és kút vizek; a bor, a sör, és a pálinka. Ezek között legtermészetesebb a viz, az után a bor, bár ehhez is jelentékeny emberi munka járul. Mesterséges vagyis gyártott, illetőleg főzött italok: a sör és a pálinka •neműek Az egészségre nézve mindig legjótékonyabban hatnak a természetes italok, mint amelyekből a szerves anyagok nem hiányoznak. A főzés és gyártás által azonban a viz elvesztvén szerves alkatrészeit; az egészségre nézve kevésbé lehet jótékony hatással. A viz után leghasznosabb az egészség fentartására és szabályozására a bor, de csak természetes minőségében. A mesterségesen kultivált borok a legveszélyesebb befolyással vannak az emberi szervezetre; amelyek lassan, alig észrevehetőleg rágódnak ugyan az emberi szervezeten; de a katasztrófa bekövetkezése bizonyos csak is időkérdés; attól függvén ugyan is, hogy mily időszakban és mily mértékkel élünk velük. A műborok gyártása és árulása tehát a legnagyobb bün, amit csak elkövethetünk az emberi szervezet és egészség ellen. A mérték és rend nélküli borivás kivétel nélkül romboló erővel hat szervezetünkre; legyen bár az élvezett bor a legkitűnőbb minőségű. Leghasznosabb a bor télen; mert a vért melegítvén, a hidegben nagy ellentállási képességet fejt ki. Az asztalnál A „NYÍRVIDÉK/' TÁRCZÁJA. Didjáza, A tehuantepeki királynő. (Folytatás.) — Nyissátok meg Rayudeja szellemének száját. Hadd leheljen. A völgy közében egy mély de szük nyilás létezett, mely óriási kőlappal volt betakarva. E nyilás összeköttésben állt egy távolabb de még mindég muukás volkánntil, mintegy szellentyüje annak. A mint a súlyos kőlap elmozdult helyéből, azonnal elősietett az elzárt óriás, a gőz, s örült, hogy lerázhatta nyakáról szolgaságát. Látni lehetett, hogy türelmetlenül várt reá. Kirohant. Felemelte alaktalan fejét a szabad légbe. Kaczagott. Az után megrázva bozantos sörényét, rohant tovább. A vad mén nyihogott örömében. Azt mondotta: Köszönöm, most már ür vagyok. Megnyílt előttem a végtelenség. Jo szárnyaim vannak, beutazom. Valóban azonnal ki is terjesztette süvöltő szárnyait. Felcsapott. Néhány szárnylejtéssel eltakarta a süveg hegyet. Ráült a hegye* oromra, s kinyitá lángoló szemeit, melyeknek szikrái messze tova elpattogtak, s az ormokon erős csattanások hangzottak fel. Rayudeja szelleme kaczagott. — Ez már meg van. Rayudeja szelleme már sza* bad. Elég erős, védje magát, védje híveinek, őseinknek szent hagyományait, ereklyéit, temetőjót. Védje utólsó oltárát a Nagual-hitnek. Jertek utánam, áldozzunk! A nagy nap eljött. Az élőket nem üldözik többé a fehér bőrök. A szabadság emberekké tette e fenevadakat is, kik őseink csontjairól lerágták a hust, mint lerágják az éhes Yaguárok A szabadság a nagy szellem lehellete. De most jöttek ismét más idegenek. Nem bántanak senkit. De izétretni akarják őseink sírboltjait, ami istenünk menedék helyét, oltárunkat, ós királyaink kínközt bor élés egeszA sör legokosabbau élvezzük a bort, ha csakis az étkezés végén veszünk magunkhoz néhány pohárral. Evés közben azonban czélszerü kut, vagy ásvány vízzel vegyíteni. Az ó bor minden körülmények előnynyel bir az uj fölött; ha mindjárt az u j hegyi eredetű is. A borral való rendes nyáron nem oly tanácsos, mint télen. Ásványvízzel azonban igen egészséges és tápláló itallá válik. Már a sor korántsem oly tápláló és séges ital, mint a bor, vagy épen a viz. holt ital lévén, az életre és egészségre nem is lehet kedvező befolyással. Még legélvezhetőbb a sör nagy melegben, de csak kis mértékben; mert nagy mértékben élvezve, az embert tunyává, aluszékonyá, végre hülyévé teszi. Különösen veszélyes az ma, amikor anyi mindenfélével hamisítják. A sör egyáltalában nem sorozható a tápláló és hasznos italok közzé. Csak fényűzési és iuyencz ital az, amely nélkül az emberi organismus nem csak hogy el lehet; desőt egészen fölösleges, nem csak; hanem egyénileg még ártalmas is. Nagyon okosan cselekesznek tehát azok, akik a sörivással teljesen szakítanak s a helyett nyárban is inkább az ásvány vízzel vegyitett borhoz, fordulnak. A hideg italok közt legveszélyesebbek és ártalmasabbak a pálinka nemilek• Ezeknek faja több százra megy; amelyeknek hatásáról köteteket lehetne öszeirni. Itt csak a közönséges pálinkáról kívánok szólani. A pálinka-ivást épen megfordítva gyakorolják az emberek; amenyibeu télen többen és nagyobb mértékben iszszák, niiiit nyárban. Holott a pálinka inkább liíít, mint melegít. Innét van az után hogy sok, pálinkával túlságosan jóllakott utas télen az ut szélen hal meg. A pálinkának egy átkos sajátsága van; t. i. akit egyszer hatalmába kerített, annak buknia, vesznie kell ; nincs szabadulás tőle, —- csak a sirban. Pedig gyönyört, császárt izzó parázsra fektette a vérnek embere ama fenevad Cortez; hogy vallaná meg, hová rejtette kincseit. Ilagyta magát süttetni, de a nemzet kincseit nem árulta el. Erős lélek volt. A tűz nem bírt sem akaratával, sem népe szeretetével. Tudjátok a Moutezumák mindig szerették népeiket. Ezek voltak gyermekeik. Én is szeretlek. E szeretetet örököltem csupán őseimtől, nem királyi széköket. De nem. Van nekem is fényes királyi székem. Népem szerelme, a ti hűségnek. Legyetek áldottak őseim nevében! A veres bőrök arezra borultak Didjáza előtt. Akik közel voltak megcsókolták ruhája szegélyét, és sirtak mindannyian. Csudálatos egy nemzetnek egymásba átömlő keserve. Meghatotta a sziklák kebelét, melyeknek barlang ajtajában Didjáza állott. Mély nyögés és zokogás moraja hallattszott a sziklák odvaiból. A kőitek visszahangozták a nemzet fájdalmát. Didjáza belépett a barlangba, utána ment csendesen a nép, tisztelettel, mint valami templomba. Csakugyan templom volt az, a hol összegyűltek. Nagual temploma. Közepében ott állott az oltár, felette aranyos kalitkában egy fehér papagály. Nem sokára megnyílt egy oldarbarlang függönye, s kilépett Didjáza fehér főpapi palástban Quetzatla tollal ékesített aranyos mitrával fejedelmi fején. Utána két sorban jöttek szintén fehér papi palástban a közpapok füstölőkkel kezeikben, s midőn az aranyos kalitkához értek, leborültak, az után illatszerrel körülfüstöltók, s a fehér papagály vidáman kiálltotta eléjök: » Nagual, Nagual!« Bevégződvén e szertartás, Didjáza szólani akart, Jelt adott, a csend lón, — A fehér bőrök hatalmasak, de a nagy szellem erősebb a fehér bőröknél. Őseink meghajoltak a fehérek előtt, de Nagual n0m. Lerontották városainkban oltárainkat, megnyíltak /előttünk a hegyek, s ide hoztuk azokat. Chiapas és Caxacn virányos völgyei megteltek az üldözöttek vérével. A fehérek ölni tudtak, de győzni vagyis kellemes érzést legkevesebbet (azt is a legnemtelenebbet) nyújt, a többi szeszes italok mámora mellett. Hatása csak pillanatnyi. Kis mértékben élvezve, üditőleg hat ugyan a szervezetre; de csak rövid időre terjedőleg. Az után gyengít és erőtlenit. A szeszgyártási ipar fejlődésének és terjedésének tehát egyáltaljában nem örülhetünk; habár közgazdasági előnye elvitázhatlan is. A pálinka áldozatai nem sokat törődnek a köz gazdasági előnyökkel. Nem ártana tehát, ha a szesz-iparra minél több adó vettetnék ; ellenben a bortermelés előnyben részesittelnék. A meleg italok közt legelső helyet foglal el nálunk és legnagyobb fogyasztásnak örvend a kávé. A kávé ma már a legszegényebb munkás háztartásában is számot tesz. Az igazat megvallva, el lehetnénk bizony mi a kávé nélkül igen szépen. Már, maga az a körülmény, hogy mi európaiak egészen másként készítve élvezzük, miut a kávé hazájának lakosai, nyilván mutatja azt, hogy a kávé, nem a mi éghajlatunk növénye lévén, nem nekünk való. Minthogy azonban a konyha-művészet és a vegyészet segélyével, gyomrunkat és emésztési szerveinket csaknem teljesen alkalmatosakká tettük a kávénak egészségünk veszélyeztetése nélkül való élvezetéhez; mondhatni aklimatizáltuk magunkat hozzá: nem lesz fölösleges, ha a kávé tartalmával kissé megismerkedünk. Még ma is sok vitára ad alkalmat és okot az a kérdés, ha valyon a kávét gyöngén, vagy erősen kell-e pörkölni ? Régebben csak az elszenesedésig pörkölt kávét tartották jónak; ujabb időben azonban, a többség Liebig nézetéhez csatlakozik; amely szerént a feketére pörkölt kávébab már értéktelen, mert abban caffein nincs. A kávé ható anyagául ugyanis a caffein, a növényi alkaloidák sorábol való vegyület tekintetett, s Aubert ennek meghatározása által kutatta! hogy tartás volt a hatalom, ntelylyel ellenszegültünk a végpusztulásnak. Megfogytunk, de vagyunk, s a fehérek fogait kitörte az idő, a miénket csak nevelte. — Sok nehéz napjaink voltak. A magához hü nép kibírta mindazokat. Elvették Ősömnek Cocico pinák koronáját, de a hü nép egyesült halála után az ős Toltekek példájára a Quetzalkohuatlok vezénylete alatt, s fenmaradtak a toltok intézmények; a tőitek ős polgárzat, és tudomány. Ez örökségünk ma is. Később másfél század nyomása után felkeltok a Tzendálok Chiapa völgyeiben. Tovább tárták egy év tartamánál kezökben a győzedelmes fegyvert. Szolgált most már nekik is a tűz, mely előbb csak a fehéreknek engedelmeskedett, s a fehér arezok elfakultak, elfutotta azokat a félelem láza. Később Oancue ós Oxechue vidékein egy húsz éves indián főnöknő emelte fel a Nagual zászlóját, s harezosainak élén bement a fehér bőrök városaiba, s leöldöste papjaikat oltáraik előtt, s a hullákra rágyújtotta templomaikat, s a fényes ős Tőitek templomokban Palenque és Ococingo vidékein visszaállította a nemzeti isten-tiszteletet. Vérzettünk, de soha sem mondottunk le magunkról. Igaz, hogy külsőleg elfogadtuk tőlük a keresztséget ; de az ő templomaikban megkeresztelt gyermekeket elhoztuk a mi nemzeti isteneink oltárai elé, s beavattuk ősi tőitek szertartással a nemzeti vallásba. Uj nevet adtunk nekik. Vért bocsátottunk füleik bőréből. Horoscopot tartottunk felettük, s a kibocsátott vért feláldoztuk Chalcbiublicunak, a vizek iatennőjéuek, aki oltalma alá veszi, mint tudjátok a gyermekeket. S midőn felnőttek feleskettük őket ősi szertartásainkra. Tőitek intézményeink állanak ma is. Nem birt velők sem az idő, sem a fohér bőr. Most már miénk a föld ismét. Behatolunk mindenhová. Kipusztítjuk mindazt, ami a spanyol fajból e vidéken fenmaradt. Mogesküdtünk, hogy nem veszünk kereskedőiktől, s iparosaiktól semmit. Nem dolgozunk gyárosaiknak semmit. Magunk nyitunk ŐBeink kincseiből gyárakat, s létrehozunk oly kereskedelmet, melv a sna-