Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-17 / 33. szám

„N Y t K v ü É K..mily kezelés mellett megy át a legtöbb caffeiu az italul szolgál kávéba. Auber szerint, az erős pörkölésnél veszendőbe megy ugyan a caffeiu egy része; de ily babbal a forró viz többet von ki, mint a gyöngén pölköltból ugy, hogy a kétféle kávé egyenlő menyiségeiból készfllt forrázatok közzől, az erősen pölkölt babé tartalmaz több caffeint. E különbségek azonban oly elenyésző csekélyek hogy bátrau mindegynek tarthatjuk akár erősen, akár gyengén pörköljQk a kávét; vagy akár csak lefor rázzuk.akár pedig kifőzzük: minthogy a kivonható anyagok legnagyobb része (»/«—V.) egyszerű átszürés által is nyerhető. A szokásos adagokat elemezve, Aubert egy 17 5 grm. (1 lat) kávébabból készített csésze kávéban 01—012 grm caffeint talált. Azonban már e vizsgálatnál az tűnt ki, hogy a tiszta caffeiu hatása más, mint a kávé-forrázaté. Későbben Dehnnel ugy találta, hogy a kávébabnak, nem különben a forrázatnak hamuja is ugyanazt a hatást gyakorolja a sziv működésére, mint a kálisók, melyekből a forrázat, chólkálira számitva át, 2%-ot tartalmaz A kávé tehát hatását nem a caffeinnak, hanem a kálisó tartalmának köszöni. És igy a mérleg rúdja inégis inkább az erősen pörkölök oldalára billen; mivel a fekete kávészemekből, a forróviz több sót von ki, mint a barnákból. Veszély azonban egyáltalában nem fenyegeti a szervezetet, a kávéban foglalt kálisók részéről sem; mivel egy adagba alig veszünk fel többet 2 grammnál, amelytől csak a kálisók éltető, serkentő és az anyagforgalmat előmozdító hatása jut érvényre. Szafoolesmegye tanügyi viszonyai az 1883—1884-<lik tanévben III. A nyíregyházai ágost. hitv. evang elemi iskolák. A nyíregyházai ág. evang. népiskolák, 12 év óta a törvény követelményei szerént vezettetvén, azokban a szellemi előhaladás évről-évre fokozatosan észlelhető. A fóldmives osztály, amely a város lakosságának zömét teszi, örömmel nézi és érzi, miként nevelődnek gyermekei életképes, és munkaszerető honpolgárokká. Hogy mégis nem olyan az eredmény, mint azt sok vérmes reményű és szigorú igényű tanügy-barát szeretné, anuak oka magukban az adott viszonyokban rejlik; de amely ok lassanként el fog enyészni. Ahol ugyanis 21 tanulónak 139J tanuló gyermeket kell hazafias szellemben, értelmes munkás és hasznos polgárokká nevelni, és ez 1390 tanulónak majd fele-részét tót ajkúak teszik ugy, hogy ezek az iskoláztatás első éveiben alig beszélnek néhány szót mugyaiul; de akik mikorra a népiskolát bevégezték, teljesen elsa játitják zengzetes nyelvünket: ily viszonyok közt roha mos huladásról még csak álmodni sem lehet. A tanítói karnak üdvös működése, a népiskolai tanításon kivül, még rendes havi tanácskozmanyaiban is nyilvánult. Jelesen a mult tanévben a népiskolákat illető nevelés-oktatásra vonatkozó ügyeket 11 rendes havi tanitóköri értekezleten, 55 pontban tárgyalta. Nevezetesen : javaslatokat készített a tankerületek beosztása, az osztályt ismétlő tanulókra nézve; újból kidolgozott tantervét az iskolatanács elé terjesztette; az egyháztanács utasítása szerént a szegénysorsu tanulók tanszereiről gondoskodott; a népiskolák czélszerü berendezése, és a néptanítók anyagi helyzetének javítása ügyében egy kimerítő javaslatot dolgozott ki és terjesztett a t. egyháztanács eté. Az önképzésre nagy súlyt fektetve: mult év nov. 4-ki tanitóköri értekezleten Andrási Soma tanitó az irva-olvasásból tartott gyakolati előadást; f. é. áprilhó 6-án Mácsánizky Lajos tauitó pedig a földrajz oktatásának történetéről értekezett. Tauitói és népiskolai könyvtárát rendezte, amely 185 kötet neveléBzeti és ifjúsági könyvekből áll. A tiszai ker. prot. árvaház javára, a tanulók között, 12 frt 56 kr. gyűjtést eszközölt, s az országos tanítói árvaház asszonyaink a háztartás ügyességét. Nem szorulunk reájuk semmiben, » ök kiszorítva vannak minden térről. Győztünk. Didjázi királyi arcza sugárzott a diadaltól. — Legyőztük ellenségeinket, s most midőn derülni kezd előttünk a jövő, jöttek a nagy sós vizek túlsó partjáról más emberek vas akarattal és vas karokkal. Eget vivó óriások. Ha azt mondják a folyamoknak ; nem akaró UJ, hogy ezentúl is erre járj, a folyamok engedelmeskednek, s elhagyják keletkezésökkor ásot ágyaikat. Ha azt moudják a hegyeknek: utamban vagytok, akarom takarodjatok innen, a a világ ezen százezer éves csontjai kimozdulnak helyeikből. Ha azt monljuk az égnek: add át villámaidat, ön gondolataimat a'.arjuk szállítani a villám szárujain egyik világrésztől a másikig ; akarjuk megölni az időt és a teret. Az ég engedelmeskedik, s átadja nekik villámait. Eget vivó óriások ezek. Ki győzhetné le ezeket? De ezek jámbor, jó akaratú emberek, a legjobb barátai e drága vidéknek. Hazánkat a világ kereskedés és forgalom utjává akarják tenui. Kotté akarják vágni Amerika ős földét, s kct nagy szigetet csioálni belől*, s egy csatornával összekötni a két világ tengert. Uj ágyat ásnak az óceánnak. Ók megtehetik «zt is. Oly ember a vezérlik, ki nem tudja, mi az aka aály. mi u félelem. Soha sem számlálta meg ellenségeit midőn velők összecsapott az olasz földön , csak mellette II ,®

a

|»

a

rj

a'i. " ezeknek rohamával áttört minden ellenhatáson. Ej most azt mondja, Rayudeja bércze utamban áll, ahol azou szikla van. ott a tengernek kell állam. Ez megteszi ezt is. Dj, Rayudeja ami őseink Mrboltja, nemzeti isteneink temploma, s a moutezumáktól a nemzetre hagyott kincsek rejteke. Ezen hegyet me

K ke mentenünk. Szándékom alkudozásba bocsátkozni ha kell, egy millióig, hogy a tenger útját vezessék más felé. -iLT , V

l

l?

r előttem ne

m bizonyos, tehát mindenek e.őtt be kell tö teni a kicstár ajtaját ugy, hogy senkise gyanítsa, ha a hegy ezen részét lerontanák is, hogy ott LÍI U^

mZe

t kincse rejtőzik. A munkához tehát. Tegyétek ismeretlenné a kincstár bealapjára gyűjtött 54 forinthoz, a tanitóitestület 12 frt 35 krral járult. A szegény sorsú tanulók részére kiosztatott a tan év elején: 150 db. magyar tankönyv, 690 db. irka s egyéb író eszköz, 61 frt 16 kr. értékben; két városi es két tanvai iskola részére 4 példány Gönczy-féle uj fali olvasó 'tábla szereztetett be 42 írtért s egy példány Gónczy-féle lapgömb 5 frt 80 kr. értékben a felső osz tályok részére. Tankönyvekre és tápszerekre kiadatott összeseu 108 frt 96 kr." mely összeget a Szilágyi-Andaházy alapítvány kamatai fedezték 109 frt erejéig, 3 frt 96 krt az egyházi pénztár pótolt. Rubanemüekkel segélyeztetett a szegény tanulók közzől 37 gyermek; kiosztatván 12 felöltő, 25 pár csizma, 83 frt 65 kr. értékben ; mely összeg a nyíregyházai takarékpénztár 50 frtot, Krasznay Gábor polgármester ur 8 frtos és az egyház pénztárának 25 frt 05 kros adományból fedeztetett. E tanév nevezetesebb mozzanatai közzé sorozható a nagy reformátor dr. Luthor Márton 400 éves születési évfordulójának kegyeletes megüuueplése. A téli vizsgád febr. 11—22 ig, a nyáriak juniushó 19—25-ig terjedő időközben tartattak meg, mindkét alkalommal a templomban. Ösztöndíjban részesült: Mráz Károly veterán ügybuzgó tanitó, aki a boldog emkkü Zsedényi Ede által tett örökbecsű alapítvány kamataiból 100 írtuyi jutalmat nyert. Az évi zár vizsgákon a szorgalmas tanulók közt kiosztatott Nikelszky Erzsébet-féle alapítvány kamataiból 26 frt 25 kr^ 4 felső osztálybeli szorgalmas leány közt. A Hudák Éva féle alapítványból 11 frt 64 kr. két fiu és két leány közt oszlott meg. A Farbaky és Jurányi féle alapítványból 10 frt 34 kr. 4 fel 6 osztálybeli fiúnak adatott ki. Egy a felső fiúosztályból a gymnásiumba át ment kitűnő tanuló 5 frttal jutalmaztatott egy lelkes tanügybarát adományából. A tanköteles gyermekek száma a városban és a tanyákon: 740 fiu és 746 leány, tehát'1486 gyermek volt. Iskolába feljött: 653 fiu és 645 leány, összesen 1298 gyermek. Nem iskoláztatott: 87 fiu és 101 leány, összeseu 188 gyermek. E tanévben iskolába járt: 714 fiu, 679 leány, összesen 1393 gyermek. Vallásra nézve, ágostai helybeli 1294, vidéki; 4 helvét. 41; róm, kath, 21; gör. kath. 16; izraelita'- 17. (Vége köv.) Köz ügyek. (A hivatalból való vadászat elrendelése.) A hivatalból való vadászatok engedélj ezésére feljogosított közigazgatási bizottságok, a vad disznók elleni hajtó vadászatok engedélyezésénél, számos esetben elmulasztják az 1883. XX. t. cz. 13-dik § ában előirt intézkedések foganatosítását. A belügyminiszter, akihez a törvény értelmébeu a hivatalból való vadászatok engedélyezésé ről minden egyes esetben jelentés teendő, ennek folytán szigorúan utasította őket; hogy mielőtt a vad disznók ellen hajtó vadászatot engedélyeznének, azoknak a határidő alatti elpusztítására az illető vadászterületek tulajdonosait va;iy bérlőt hívják fel, s csak a batáridő elmulasztása esetében eszközöltessék a vad disznók elpusztítását hivatalból elrendelendő hajtó vadászat utján. (0 felsége a magyar király) és osztrák császár legmagasabb kéziratával elrendelte, hogy jövőben a szent István, Lipót és Vaskoronarend adományozásával járni szokott rangeinelések megszűnnek. Ezen legmagasabb intézkédésuek nyilván azon demokratikus háttere van; hogy az egyszerű polgár, ha érdemei folytáu királyi kitüntetésre tesz is szert, no legyen kénytelen tisztes polgári állását felcserélve, nemessé válni. (A korcsmai üvegedényekkel) történő visszaélések megszüntetése tárgyában, az orsz. iparegyesület azon kérelmét terjesztette a belügyminiszter elé, hogy utasítsa az összes magyarhoni üve^gyárosokat, miszerint az űrmérték jelzésével ellátott korcsmai üvegedényekre, a mérték helyességének garancziájául, czcgjegyüket bemutassák és hivatalosan bejegyeztessék; a közigazgatási közegeknek pedig hagyja meg, hogy az italraérői helyiségekben csak ilyen czégjegygyel ellátott üvegedényeknek használatát engedjék meg. Ez által megszűnnék nemc-sak a visszaélés, de a verseny is, amely millió számra importálja az ily üvegeket Magyarországra. (A katona tisztek házassága és családja.) A katona tisztek özvegyeinek és árváinak ellátásáról uj törvényjavaslat készül; amely szerént a tisztek özvegyei épen ugy nyugdij-képesek, mint az államitu^ törvényjavaslat a szab

ályzat sági* óvadék ös?!;.^^"®"

6 leaz érvé

ny

e

s- A háza

3' 8 , ., -Tíet nem a kor, hanem a rang fo.'j i meghatározni , ° , , ' - , - j '5 000 fr» *" a menyaszonyának óvadéka 15*000 a ^hadnagyé 20,000; a 2. oszt század »sé foric* ' az 09

Z*- 8

zázadosé és az őrnagyé 12,000 háza' *

e9

z" ezr

edestől fölfelé meg lesz engedve a -s'ig óvadék nélkül. az megyei ügyészek) magán ügyködése tárgyában miniszterük' c

z" *

z

ell

et

nének megfelelőleg, a belügyMost u bö rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz. hogy a belü

1 ar

fól tesznek említést a fővárosi lapok, sitjtta ii i '.miniszter záros határidő kitűzésére uta ma°gáu ügyködés^

1' amoly alatt a m

e«y

e

i ügyészek a ;. „f . • , beszüntetni, és folyamatba levő ügyebefejezni leszne,, ^^ Tanügy. Ixkol . x—» .. x 2ti ertesite^. .skolaíVszYpÍ'hó' l'é'r

1 ^liskolában az 1884/5-iki bály szerű fölvétele aug. ^V /^'T később jelentkezők csak t

6 ^ ^A* ^ T ,

5 és csak azon esetben Tétet^J., IT^Jl ' bélyeggel ellátott folyamodj fÖ

l'

£

h

a esőket 50 kros lyeggel ellátott orvosi bizonyít^' é

9 f

et eg 5,°, b

t

6/ okokkal igazolni képesek. ány alapj4

n' elf

o«

adható A tanulók a fölvételre szü,.-, , <• zottainak kíséretében, tartoznak ^.^gy. ezek m

eg

bl Az első osztályra ^nJt

9^-^^ bjz

0. nyitvány előmutatása nélkül ned^J^ "J A magán vizsgalatok augus t 2

8 « - „

q . fognak megtartatni. i

h0 e

s ^ é

n Nagy-Kállóban. 1884 augusL^ 1

3 Értesítés. A nyíregyházi ág. b. ev. hat osztályú gymnasiumbau a beiratások f. évi augusztushó 30. és 31-ik és szeptember első három Dapjain történnek d. e. 9—12 és <j. u. 3—5). Ugyanakkor tartatnak a felvételi, pót-ég javító vizsgák. Minden, az I. osztályba lépő tanuló életkorát hiteles születési okmánynyal igazolni köteles. Egyéb szükséges adatok bevallása czéljából, kéretnek ugy a rendes, mint a magántanulók t. cz. szülői va^y gyámjai, hogy fiaik beiratásáuál személyesen megjelenni szíveskedjenek. A gymn. tápintézet szeptember 1-én nylttatik meg, ahol is az ebéd és vacsoráért járó 50 frtnyi évi dij két részletben félévenkint előre fizettetik. A rendes tanítás september 4-én veszi kezdetét. Nyíregyházán, 1884. aug. 16 án. Chotvács Ágost, e. é. igazgató. Értesítés. Van szerencsém értesíteni a nagyérdemű közönséget, hogy 6 osztályú leánynevelő intézetemet a jövő 1884/5 iskolai évben is fenntartom. A kezdet nehézségeivel e városbau már megküzdöttem s több jeles tanerőt intézetemnek jövőre is megnyertem. Az idegen nyelvek elsajátítása végett, az iskolai év elejétől kezdve, állandóan egy teljesen idegen ajkú, a német és franczia nyelvet alaposan biró nevelőnőt fogok alkalmazni a bécsi hernalsi képezdéből. Ösziute törekvésem, hogy Nyíregyháza város és környéke mivelt közönségének igényeit, e tekintetben, teljes mértékben kielégítsem; miért is teljes pártfogásukat továbbra is kérem! Üzv. Latinak Jáuosné, oki. tanítónő. ÚJDONSÁGOK. X A íoldmivelési miniszter felhívja mindazokat a lótenyésztőket, akik a jövő födöztetési idényre az állami méntelepekből mént bérelni kívánnak, hogy ebbeli szándékukat, az illető mén vagy mének megnevezésével vagy kijelelésével, legkésőbb f. évi október hó l-ig, akár ezen ministeriumaál, akár az illető méntelep parancsnokságánál bejelentsék; minthogy ezen határnap után beérkező jelentkezések figyelembe nem vétetnek. (!) Ma egy hete, vagyis augusztushó 10-én este 8 és 9 óra közt sajátságos égi fénynek voltunk szemtanúi. Az égnek nyári délpontja táján ugyanis, egyszerre egy üstökös alakú féuysúgár gyuladt ki, s pár másodpercznyi futás után, hirtelen megállapodott az ég-táj legmagasabb pontján, ahol az után lassanként kialudt. = A nyíregyházai ügyvédi kar figyelmét és köuyörületét, egy véginségre jutott, halálos ágyuoz szegezett kartársukra hívjuk fel az emberbaráti szeretet nevében. 0 maga, neje és 14 éves fiu gyermeke már hotek óta nyomják az ágyat. Egyetlen 18—20 éves hajadon leányuk viraszt és küzd mellettük a nélkülözés kinos fájdalmaival, munka, tehát kereset nélkül. Még a legközönségesebb ételeket is uélkülözniök kell a szerencsétleneknek; nem hogy betegeknek való ételnemüekhez juthatnának. E szánalomra méltó családapa és ügyvéd: Schlojf János. Ne mérlegeljünk, ne Ítélgessünk; hanem eegitsünk a nyomorban kinlódókon I "f Szük Endre gégényi ref. lelkész, egykori nyíregyházai segédlelkész, hoszas lassú szenvedés után folyó évi augusztushó 9 én jobb létre szenderült. Koporsója fölött nt. Lukács Ödön esperes ur emelkedett szellemű imát, a sírnál Molnár Ferencz karászi segédlel kész-taniló ur megható gyászbeszédet tartott. Áldás és béke a korán elköltözött lélek földi maradványaira! (!!) Dobocsányi Gyula közkedvessé„'ben álló komikus színész, jutalomjátékát holnap, hétfőn veszi ki. Szitire kerül »Stern Izsák* vagy egy a mi népüukből. Mint halljuk, Dobocsányi több korszerű és helyi érdekű couplet-teeket is szándékozik bemutatni a közönségnek. * Gazdasszonyainkat nagy hálára kötelezné a városi rendőrség, ha egy kevés időt, és fáradtságot nem sajnálna, és a heti vásárok alkalmával ellátogatna a baromfi és gyütnölcs-piaczra; hogy tudomást szerezzen magának ama vi'zaélésekről, amiket a kofák bevásárlásaiknál elkövetnek. w ATáftaíekoW^T^r fc^-favaly az ó'szi gyakorlatokra behivattak, nagy részben a délutáni órákban jelentkeztek a hadkiegészítő parancsnokságnál. Ez idén ti íyelmeztetnek a gyakorlatra behívott tartalékosok, hogy mindenki a behivó jegyen kitett bevonulási, illetőleg jelentkezési nap reggelén, és pedig legkésőbbeu 10 óráig köteles jelentkezni az illető parancsnokságnál; mert az igazolás nélkül dél után jelentkezők, a legszigorúbban foguak büutettetni. (—) A színházak államosítása mellett tör koplyát Németországban a »Deutscho Bühne« czimü színházi ügyekkel foglalkozó lap; amely a belépti jegyeknek eltörlését sürgeti. A mutatvány számban a többi közt ezeket is mondja: >A lelkész is üres padoknak hirdetné az Isten igéit, ha belépti dijt szednének a templomban. A nüvészjtet csak az állam mentheti meg az elpusztulástól. Állami vallás! Állami művészeti Egyházi adó! Színházi udó! A legöbb sznház ma uem a művészet temploma; hanem üzleti helyiség, még pedig gyakran a legaljasabb. La velők! Államosítani kell a színházakat*. íme igy gon dolkozik és ír a német sajtó a színházakról. Tehát Németországban is sülyedő félben vannak a múzsák templomai!? Nématországbau, ahol egy nyelv terjeszti a nemzeti közművelődést! Mit szóljunk mi akkor magyarok ? ! Ha valahol szükség van a színházak államosítására: bizonynyal szükség van arra nálunk, ahol anyi idegen uemzetiségü aspiráczió zavarja a köz művelődés egyöntetű és irányú fejlődését. Ha Magyarországon minden megyében egy-egy állami szinhiz állana feD és hirdettetnék benne a magyar nyelv és hazaszeretet: egy félszázad alatt tiszta magyarok lenuéuk. Vegyük csak Nyíregyházát. Miért nem tarthatja fen magát itt egyetlen színtársulat sem? Azért, mert sem az iparosság, sem a jobb módú gazdálkodó nép nem bírja a magyar nyelvet; nem érzi szükségét a nemzeti művelődésnek. Igen természetes tehát, hogy ily körülmények közt sem a szin-