Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-10 / 32. szám

„N Y t K V I ü É K." tekiutet uélkQl az időre; mert egyszeri kiéhezés még a túlságos jólakásnál is károsabb következményű lehet. 2. Csak anyit egyél, amenyivel jól lakol. 3. Akkor igyál, amikor szomjas vagy. De ne légy sűrűen szomjas. 4. Akkor pihenj, amikor fáradt vagy. Legközelebb az italokról fogok szólani. Szafoolosmegye tanügyi viszonyai az 1883—1884-dik tanévben II. A nyíregyházai ágost. hitv. evang 6 osztályú gimnázium. E tanintézet életében kétszeresen nevezetes és fontos ér volt az 1883/4-diki tanév. Nevezetessé tette ez évet az 1883-dik évi XXX. törvény czikk, amelynek feladata a közép iskolák ügyét határozott elvek szerént rendezni, 8 az előre haladottab kor színvonalára emelni. De még nevezetesebbé s örökre emlékezetessé tette azt az a mozgalom, amely részént magában az ág. evang. Egyház kebelében részént a megyei közigazgatási bizott­ságban, részént Nyíregyháza város képviseleti gyülé sében, e tauintézetuek 8 osztályúvá való fejlesztése érdekében, oly nagy lelkesedés és meleg érdeklődés közt megindult. Mig ugyan s a közép iskolai törvény megalkotása fölött javában folytak a különféle érdekek kiegyenlíté­sire irányuló munkálatok és küzdelmek; az alatt az Egyház, áthatva a haladó kor kívánalmainak jogossá­gától, minden külső befolyás nélkül igyekezett gimná­ziumát életképes alapokra fektetni. Az Egyház törekvé­sével egyideüleg Szabolcsmegye közigazgatási bizottsága, illetőleg a megye közönsége, mélyen érezve egy, a megye kebelében ma már élet-szükséggé vált teljes gymnazium­nak hiányát: határozatilag kimondta, miszerént a vallás és közoktá-ii miniszterhez feliratot intéz egy állami fő­gimnáziumnak Nyíregyházán leendő felállítása ügyében. A menyiben pedig czélját könyebben vélte elérni azáltal, ha az Egyház kebelében fenálló gimuázium egészíttetnék ki állami segélylyel; mint egy tetemes tőkét igénylő uj iskola állittatuék fel: megkeresendőnek határozta a gimnáziumot fentartó Egyházat, és annak alapitóját Nyirogyháza városát az iránt, ha nem lenne-e hajlandó a gimnázium alapjainak jövedelmét a fentebb jelzett czélra átbocsátani. Az egyház Szabolcsmegyének nemes törekvését örömmel fogadván, határozatában kimondotta, miszerént javadalmainak utólag megállapítandó hányadát készség­gel felajánlja; önkormányzati jogainak gyakorlását azon­ban fentartván. A város az egyház-tanács határozatával önhangzó megállapodásra jutván; a közoktatási miuiszteriumhoz egy emlékirat határoztatott felterjesztetni, amely emlék irat a megye közönsége részéről-szintén elfogadtatván, az a minisztériumhoz fel is terjesztetett. Ezek megtörténte után az egyház-tauács egy vegyes bizottságot hatalmazott fel a végből, hogy a felállítandó uj épUlothez szükséges költségeknek egy tekintélyes részét eszközölje ki Nyíregyháza város képviselő tes­tületénél. A vegyes bizottság egy kérvényt intézett Nyíregy­háza város képviseletéhez, amelyben avval a kérelemmel fordul a képviselő testület nagy lelküségéhez, mely s/.e­rént, tekintve a czél nagy hordereü fontosságát; tekint­ve azt, miszerént bár a kérdésbeu forgó gimnázium fe lekezeti jelleg alatt teljesiti közművelődési és társadalmi hivatását, még is készséggel fogad és nevel kebelében minden felekezethez tartozó serdülő ifjúságot: egy rész­ről az emelend í épülethez szükséges téglameuyiséget ke­gyesen megadni, más részről az épület létesítéséhez s egyéb szükségleteihez, abból a tövéből, amely a tanügyi c/elokra tett 147,000 forint alapítvány 1%-jából inár is 52,000 forintra sziporodott, 35,000 forintot egyszer-min­denkorra megszavazni és folyóvá tenni méltóztatnék. E kérelmet a városi képviselet f. é. áprilhó 22-én tárgyalta, s ércznél maradandóbb oszlopot emelt magának, midőn az Egyház kérvényét elvben egyhangúlag elfo­gadta, * a kivitel módozatainnk megalkotása czéljából, kiküldött szakosztályok véleménye alapján, a f. é. május­hó 13-án tartott képviseleti gyűlés, Boduár István kép­viseleti tag kivételével, aki ellen-indítványt adott be, az Egyház kérelmét nagy lelküleg megadta. Ezek után térjünk a tulajdonképeui tanév törté­netének ismertetésére. Az 1883/4 dik tanév elején őszesen 217 tanuló vétetett fel. Ily szám a tanintézet fenállása óta még nem jelentkezett A tanév ünnepélyes megnyitása szeptemberhó 18-án eszközöltetett. A tanulók létszáma, a mult tanévi álláshoz viszo­nyítva, 30-al emelkedett. A 217 tanuló közt volt: 60 ágost. ev. 74 helvét hitv. 42 róm kath. 1 gör. kath. 67 izraelita. Szabolcs­megyei 155; köztük nyíregyházai 105, megyei 50. más megye-beli 62. A szülök polgári állását tekintetbe véve, értelmi­ségi volt 6G, ónálló őstermelő-bérló 30, kereskedő iparos^, köz é* magán tiszhiselő 51,személyes szolgálatot tevő 3. Ez évbeu tartatott meg a boldog emlékű halhatatlan reformátor Luther Márton születésének négyszázados évfordulója; továbbá az ev. egyház temploma felépítésé­nek 100 éves szűkebb körű jubileuma, amelyben az őszes tanuló ifjúság részt vett. A tanuló ifjúság öntevékenysége igon fényesen nyilatkozott a .Magyar önképző köre, a .Dalkört, a • Zenekar* működésében Az .Önképzőkör* 48, a .Dal­kör* 28, a .Zenekar* 7 tagot 'számlált. A jótékonysági »Filléregylet* ez évben 47 frt, 70 krt. gyűjtött. A szegény és szorgalmas tanulók se­gélyezésére az egylet 56 forintot adott ki. Tőkéje raa 96 frt 95 krból áll. A gyámintézet részére 7 frt 80 krt., a tiszai ker. árvaház részére 5 forintot, a helybeli ág. evang. Egyház temploma 100 éves jubileumára' 5 frtot gyűjtött az egylet. Eleugedtetett a gymnasiumi alapra fizetendő díj­ból 23 tanulónak 23 frt. Tandíj elengedtetett 23 tanú lónak 200 frt. Az ágost. ev. népiskola V—VI osztályaiból a gym­násiumba átlépő _ tanulók közzől ez évben 4 részesült Az egyes alapitványolból kiosztatott a jó maga­viseletű és szorgalmas tanuók közt öszszesen 729 frt, 8 krajezar. A tápintézeti ellátásit fizetendő díjból elenged­tetett 4 tanulónak 175 frt. A tápintézet tökéje 1869 frt 4 kr. A köz vizsgák f, é. juuiishó 25 és 26-án tartattak meg. A jövő 1884/5 dik tanévre érvényes beiratások aug. 30-tól szeptemb. 30ig eszközöltetnek. A rendes tanítás szeptember 4-éu kadődik. Azok a tanulók, akik tandíj, vagy tápintézeti dij eleugedésért akarnak folyanodni, kérvényeiket az igaz­gatósághoz szeptemb. 15-ig terjeszszék be. (V4»e köv) Közügyek. (A belügyminisztei) utasította a megyéket, hogy a legtöbb adót fizetc bizottsági tagoknak 1885-re érvényes névjegyzékét, a tervéuy meghagyásához képest, az adóhivataloktól bekivámudó adókimutatások alapján, f. é. szeptemberhó végéig állapítsák meg, s e névjegy­iékeknek a közgyűlés által lett megerősítése után, az idő­közben elhalt, vagy megbízatásukat vesztett választott bizottsági tagok helyeinek betölt ése iránt, oly időben intéz­kedjenek, hogy a törvényhatósági bizottság, az év végére teljesen ki legyen egészítve. (Váltók és egyjb o'firatok) után járó bélyegilleték­re nézve, ha azok kaifóUön állíttatnak ki, a monarchia egyik államterületén keresztül a másik államterületbe hozatnak be, a m. kir. pérzügyminiszter az osztrák cs. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg ugy intézkedet', hogy az említett külföldi váltók után a meghatározott illeték csak akkor jár teljes összegben, ha a váltó után a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén bélyegilleték nem rovatott le. (A használhatatlanná vált uj ötven forintosok) ki­cserélése és beváltása tárgyában,^ pénzügyminiszter kör rendeletet bocsátott ki, amelyben felsorolja azokat a mó­dosításokat, amelyek a használhatatlanná vált 50 frtos állami jegyek kicserélésére és beváltására nézve iránya dók. A módosítások szerént az összeragasztott, II. ki bocsátásu, 1884 január 1 én keltezett 50 frtos államje­gyek a kir. pén/.tárak által fizetés gyanánt, vagy kicse­rélésképen, csak abban az esetben fogadhatókel teljes névér­tékben, ha azok finom selyempapirral vagy egyéb átlát­szó anyaggal olyképen ragasztattak össze, hogy a jegyek teljes hiánytalausága és valódisága egész biztossággal megállapítható. A más módon összeragasztott 50 frtos államjegyek sérülteknek tekintendők éa a megtérítési ösz­szeg kiszabása végett, a m. kir. pénzügyminisztérium ut­ján, a közös pénzügyminisztériumhoz küldendők. (A vadnak jogos szerzését bizonyító igazolványok) nélkül való eladása esetében követendő eljárásra nézve, mindazon megyékhez, melyekben ezen óvintézkedés az 1883. XX. t.-cz. 38. § a alapján elrendeltetett, a belügy­miniszter körrendeletet bocsátott ki, mely bzerint az iga­zolváuynyal ol nem látott s így a szóban levő óvintéz­kedés tartama alatt tiltott forgalomba hozott vad, min­denkor az illető helység szegényei javára elkobzandó. Minthogy továbbá az 1883. XX. t. cz. 38. §-ában elő­irt kivételes intézkedés elrendelésének az is a czélja, hogy abban uz esetekben, ha a vad orozva, avagy tilalmi időszak­ban lövetett, a hatóságok enuek nyomára jöjjenek, és igy a törvény 26. 27. 29. 30 és 31. §§-aiba ütköző kihágá­sok megbüutethetőkké váljanak, meghagyta a miniszter, hogy az illető közigazgatási hatóságok szigorúan utasít­tassanak, hogy valahányszor a vad szállítása és eladása a jogos szerzést bizonyító igazolvány nélkül történik, azt, hogy vájjon a vad nem orozva lövetett-e, goudosau ki­nyomozni igyekezzenek; mely esetben a vadászterület tu­lajdonosa vagy bérlője, a végből, hogy az a kihágást feljelenthesse, azonnal értesítendő. Ha pedig a vad a tör­vény által tilalmazott időben lövetett volna, az ilyetén kihágások az azok megfenj itésében hivatalból eljárni kö­teles hatóságoknál mindenkor haladék nélkül feljelenten­dők. A törvény 38-ik § ának többször említett kivételes intézkedése eddigelé Borsod, Brassó, Háromszék, Szolnok­Doboka, Sáros, Nagy Küiíüllő, Udvarhely és Komárom­megyék, valamiut Zombor város területére rendeltetett el, az illető közigazgatási bizottságok kérelmére a bel­ügyminiszter által. Tanügy. Meghívás a szubolcsmeggei általános tanító egyesületnek Nyíregy­házán a megyeháza nagytermében 1884 ik évi airgusztus­hó 29-én tartandó kilenczedik közgyűlésére. Sorrend. Augusztushó 28-kán a vidékről beérkezett és eleve jelentkezett egyleti tagok és vendégek fogadtatás» és el­szállásolása. Augusztushó 29-kén reggeli 7*/a tői 10 óráig gyakor­lati tanelőadások és értekezések a rom. kath. elemi isko­la helyiségében. Előadók: Délczeg Sándor, Kuthy Zsig­mond és Mácsánszki Lajos urak. A közgyűlés 10 órakor veszi kezdetét. Ennek tárgyai: 1. A g>ülés megnyitása az elnök által. 2. Az állandó központi választmány évi működésé­ről szóló jelentés. 3. A tanítói járáskúrök jelentései. 4. Varga A utal nyíregyházi ref. tanitó-egyleti tiszt­viselő üdvözlése, 40 évi tanitó működése alkalmából. 5. Jelentés akiirt pályairatok ügyében, a jeligés le­velek felbontása s a pályadijak kiosztása. 6. Jelentés a .Gazdasági füzetek tárgyában * 7. A gjülést megelőző előadások bírálata. 8. Jelentés az Eötvös-alap és országos tanitó árva­ház ügyében 9. Számvizsgáló küldöttség jelentése. 10. Indítványok. •^gyzet. 1.) A közgyűlés végével köz ebéd tartatik. — 2.) Ebéd utáu kirándulás a r. kath. tanitó kertbe a .méhészet* feletti eszmecsere végett. — 3.) Vidéki tagok szállás iránt, aug. 25 ig Stoffáu Lajos tanító urnái jelent­kezhetnek. Habzsuda Dániel Gróf Dessewffv Aurél ÚJDONSÁGOK. • Az ipariskolai bizonyítványok, mint a köz-ok­tatási miniszter körrendeletileg tudatja az iparhatósá­gokkal, bélyegmentesek. (!) A Miskolczon tartandó országos dalár-ünne­pély folyó hó 6-án vette kezdetét. Az ünnepélyen 42 dalegylet vesz részt. Városunkból szintén többen rán­dultak át Miskolczra; hogy legalább mint hall­gatók vehessenek részt az országos ünnepélyben. Üd­vözöljük M skolcz város lelkes közö iségét, a hozott áldozatért %* Az idei gyümölcs-termést a tavaszi kedvezőt­len időjárás, nagy részben még virágjában megdézuiál­ta. Ami kevés megmaradt, az ia ízetlen, '.férges, szóval élvezhetlen. Haueni azért a piaezon még is látni gyü­mölcsöt; sőt, ami az után a legroszabb, még veszik is a rosz gyümölcsöt. Bizony-bizony nem ártana, ha az­időjárás által megkímélt gyümölcsöt a hatóság dézmál­ná meg egy kissé. (Concert.) A szabolcsmegyei tanitó egylet nagy gyűlése alkalmára tervezett concertet, közbejött fontos okok miatt, későbbre halasztotta a rendező bizottság. A közreműködésre ajánlkozók felkéretuek ezen szívessé­güket az egylet irányában fentartani. A bizottság. (Hymen.) T. Jungmann Géza ágost. evaug. lelkész ur, akit nyíregyházai káplánoskodásáuak idejéből olva­sóink közzől sokan igen jól és kedvesen ismernek, a napokban váltott jegyet Sexty József helybeli mérnök ur kedves leányával Esztike kisasszonyuy il. A legiga­zibb boldogságot kívánjuk a szép frigyre! f Az idei cséplés már két áldozatot vett ki a munkások sorából. Az egyik áldozat egy Mészáros Fe­rencz nevű 18 éves ó-vencsellői napszámos, akinek bal­oldali alsó vég-tagját térdig öszezúzta a cséplő gép. A má­sik áldozat Végh Erzsébet 17 éves napszámos leány, akinek szintén alsó végtagját roncsolta ösze a cséplő gép. Mind a két áldozat baloldali alsó végtagját vesztette el, a ezomb alsó harmadában. Az egyik cséplő gép Má­tyás István ó-vencsellői lakos, a másik »Mandel és tár­sa« czég tulajdonát képezi. A sérültek életben mara­dása, daczára a nagy mérvű vérveszteségnek, bizonyos­ra vehető. Törtónt-e hatósági vizsgálat ez ügyben; nem tudjuk. De szeretjük hiuni, hogy az e tárgyú megyei szabályrendelet pontjainak mielőbb érvény szereztetik, a muuka-képtelenné vált szerencsétlen áldozatok szenvedé­se és vesztesége kárpótoltatik, s jövőben az ily bűnös gondatlanságból származó szerencsétlenségeknek eleje vétetik. — A tej hamisítók ellen Uj-Jorkban rendkívül szigorü rendszabályokat léptettek életbe. E tengeren­túli intézkedés nemcsak azt bizonyítja, hogy az élelmi czikkeket, az uj jorki lelketleu kereskedők épen ugy ha­misítják, mint nálunk Nyíregyházán; hanem azt is, hogy ott nem tűrik el, mint nálunk Nyíregyházán. Ott aki tejét bármi-féle idegen anyaggal hamisítja, 25-töl 200 dollárig terjedő bírságot fizet, esetleg 6 liav' szabadság­büntetéssel Bujtatik. Aki satnya, beteg teheuet tart ól­jában, vagy azt roszul táplálja, az 25-től 50 dollárig terjedő birságban marasztaltatik el. Ugyan ily büntetés alá esik a vaj, turó és tejfel hamisító is. No nálunk nem igy van. Itt minden élelmi czikkét hamisítanak, ami csak piaezra kerül. A büntetésnek azonban híre sincs. — A magyar korona területén foglalkozó gazda­tisztek és erdészek nyugdij-alapjára, folyó 1884. évi augusztushó 17-én, a szegegyházi kis erdőben, zártkörű tánczvigalom rendeztetik. Belépti dij: Családjegy 3 frt. Személyjegy 1 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete dél után 5 órakor. ^(Újdonság a harisnyáról.) Nem tudom ha nem vonjuk-e magunkra olvasó-nőink neheztelését, hogy sza­badságot veszünk magunknak figyelmeztetni őket a harisnyákra; illetőleg arra, hogy minő harisnyát visel­jenek. A vörös, lila és zöld színű harisnyákról ugyanis azt olvastuk legközelebb, hogy e festett harisnyák lest­auyaga a bőr likacskáiba hatolván, oly chronikus bőr­mérgezési eset áll be az illető hölgyuél, amelynek mái­nem egyszer komoly következményei is voltak. Óva figyel meztetjük azért a női világot, hogy őrizkedjenek a fen nevezett színes harisnyák viselésétől. (Beküldetett.) Mióta a .gépelési időszak* beálott, a kállói kórháznál egymást váltja fel, a czomb-csoukitási mű­tételeknek önmagában véve is szomorú alkalma. De hát mi­csoda ez? Kell-ejhogy ez egyszersmind időszaka legyen az ember-nyomoritás sűrű eseteinek is ? Vagy a kapzsi gazda csak ilyen áldozatok árán juthat egész éven át hajhászott keresetéhez ? Mirevalók voltak tehát az atyás­kodni akaró me-yének már többször szükségelt tanács­kozásai, egyesek nyegle inditváuyozgatásai és a hatá­rozati végleges megállapodások, a kezelésnél a napszá­mosokra hárulható veszély elhárítása tekintetébeu : ha a koldussá tétel gyászo3 esetei, évről-évre folytonosan ismét­lődnek ; ha a gép használata mindig több-több embert foszt meg örökre (ha életük talán megmarad is) egyedüli megélhetési vagyonuktól, t. i. az ép kéz-lábtól. A nagy hű-hóval alkotott rend-szabályok, amelyek csak szegre akasztás végett szoktak hozatni, csúfoló satyrái a közigazgatásnak. Különben hol maradnak, a megálla­pított rendszabályok daczára is, a megtörténni szokott szerencsétlenségeknél, a tekintet nélküli szigorú vizsgá­latok? Történtek-e azok igazán csak egyszer is? És hol maradnak a kisűlött hanyagságuál az erős büntetések, amelyek annyira-mennyire egész életére kárpótolni (igen !) volnának hivatva a szerencsétlenül járt emberroncsot!? Egyébiránt ugy látszik, hogy mig az együgyű napszá­mosok a népies libegő-lobogó öltözékben foglalkoznak a gépek körül, a balesetek nem lesznek kiszoríthatok. (!) Huszonötezer forint áru bélyeg ragasztatott arra a szerződésra, amely a valpói (Szlavónia) urada­lom tölgyfa erdejének eladása tárgyában lett kiállítva. A kivágandó famenyiség vételára csak négy millió öt­százezer forintra megy. A fákból vasúti kocsik készül­nek Anglia, Belgium és Francziaország számára. — Az orsz. szinészeti tanodában a beiratkozások f. é. szeptemberhó 6-án, szombaton d. u. 3 órakor kez­dődnek, s három napon át, minden délutáu 3—5-ig, bezárólag szeptember 8-án fejeztetnek be. A jelentkező uövendékek fölvételi vizsgálata szept 9-én, kedden d. u. 3 órakor tartatik; ugyancsak a tanoda helyiségében, (Kerepesi ut, nemz. színház bérháza III emelet.) A felvé­teli kellékek : színpadias, csinos alak, tiezta kiejtésű,

Next

/
Thumbnails
Contents