Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-10 / 32. szám

<Ölv. vizsgálaton jelenlevő uru» .ul véleményt) Unaláhh 18 éves kor a férfiaknál, betöltöttt 15 6v a leányok uál. mi hiteles okirattal bizonyítandó. Szükséges továb bá auyi műveltségről ós iskolai képzettségről szóló bizo nyitváuy, menynyit a megjelölt korbah minden müveit ii,utól megvárhatni. Azok, kik nem szülőik vagy evám jaik kíséretében jönnek, a szülök vagy gyámok Írásbeli beleegyezésit tartozuak magukkal hozni. A jelentkező növendékek csak törvényes családi nevükön irathatják be magukat. Arra pedig előre is figyelmeztet az igazgatóság mindenkit, hogy a beiratási és fölvételi díj 6 frt, mely a beiratásnál azonnal lefizetendő; fölvétel esetén pedig az evi dO frtnyi tandíj első részlete, 10 frt • melynek fizetése alól első éves növendék föl nem mentetik. Végül szükséges megjegyeznünk, hogy az operai szakra csak oly jeleutkezőket veszünk föl, kik a m kir zeneakadémia^ magánéneki tanfolyamának elvégzéséről (legalább I II. oszt.) bizonyítványt, vagy anyi készültségét mulathat fel, menyi ezen osztályokban megkívántatik; mely esetben a m. kir. zeneakadémiában magán vizsgálatot tehet, s az ennek folytán nyert bizonyítvány alapján az orsz. sziuészeti tauoda I. operai osztályába fölvétethetik. J = A Szabolcsmegyei Takarékpénztár egylet 1883/4dik evi juhushavi forgalom kimutatása. Bevétel. Áthozott készpénz 1884 junius 30-ról 11273 frt 25 kr. Be tét 15444 frt 49 kr Visszafizetett váltók 148057 frt Leszámítolási kamat 3623 frt 99 kr. Késedelmi kamat 1175 frt 67 kr. Könyvecske-dij 2 frt 10 kr. Bélyeg 50 frt 9 kr. Hazai pénzint. elh. tőke 1000 frt. Hazai pénzint. elh. töke kamata 191 frt 31 kr. Őszesen : 180817 frt 90 kr. Kiadás Visszafizetett betét 16647 frt 69 kr. Folyó kamat 74 kr. Váltó 179007 frt. Tiszti fizetés 524 frt 98 kr. Költség és házbér 320 frt 82 kr. Napibiztosi dij 54 frt Adó 100 frt. Jótékony czélú adomáuy 100 frt Tőke kamat adó 1529 frt 23 kr. Pénztári maradvány 1884 julius 3l-én 22533 frt 44 kr. őszesen: 180817 frt 90 kr. — A Magyar »Dal-A!bum« czimü egyetemes magyar népdalg) üjtemény V. kötetéből most jelent meg a 8.-ik füzet a 941—960. számú, következő dallamokkal : 1Nem busulok többé. 2. Nem kell nekem senki vize. 3. Néma hölgy fut a nagy éjszakán. 4. Nincsen kedvem, nincsen kedvím. 5. Ni, ni, mi az a szerelem ! 6 Oh milyen sokszor hallottam. 7. Ou te áldott Kánaán. 8. Oszlik, bomlik a gond. 9. Ott a réten egy almafa. 10. Öregbiró kisbiróstól. 11. Örül a lány, h* farsang jön. 12. Összejöttek a banyák. 13. őszszel hervad, ősszel hull el. 14. Pej paripám patkószege. 15. Puszta ez az egész vidék. 16. Pusztán születtem ... 17. Rád sem gondolok ezután. 18. Réten, réten, réten jártam. 19. Rózsa, rózsa piros rózsa. 20. Rózsát kaptam, piros rózsát. A teljes gyűjtemény, vagyis a zongoríra alkalmazott 1000 magyar népdal ára együttvéve 7 frt 80 kr. A f. évi ötödik évfolyam vagyis a 801—1000-ik számú dallamok előfizetési ára bérmentes szétküldéssel: (10 füzetre, 200 dallammal) 1 frt 80 kr; 5 hóra (5 füzetre, 100 dallammal) 60 kr; egy-egy füzet ára (20 dallammal) 25 kr. — Előfizetések postautalványon a »Magyar DalAlbum* kiadóhivatalához (Győrbe) intézendők. Közönség köréből*) A nyíregyházai nőegylet 1884. jnl. 3-án tartott választmányi ülésének jkvi kivonata. 1. Elnök Kovács Gerőné jelenti, hogy az 1884 márczius 23-iki közgyülé^s alkalmából kiküldött bizottság gróf, Dessewffy Marién Ő méltóságát az egylet védnöksége elfogadására felkérte és azt ő méltósága kegyeskedett elfogadni. Midőn a nőegylet választmánya, az egylet életében epochalis korszakot képező s rendkívül kitüntető eme tény felett, a legbensőbb örömét fejezi ki, 0 méltóságának az egylet iránt tanúsított kitüntető kegyét nemcsak a maga nevében, de az egylet pártfogásába fogadott szűkölködők ós szegény árvák nevében is, a legforróbb köszönettel fogadni kötelességének ismeri ; mert a minden jótékony czél iránt oly nemesen érdeklő dő, magasztos gondolkodású védnök vezérlete alatt, miut a szivjóságot képviselő O méltósága, bizton hiszi és tudja,hogy az egylet],virágozni fog. Tevékenység, kitartás, szorgalom, pontosság és ügy-buzgalomra lelkesít a megbecsülhetlenül nemes példa, mit 0 méltósága a védnökség elfogadása által gyákorol, s reményt kelt a caüggedőkbe is, miért a szenvedő emberiség csak kis részének nevében is elegendő hála nyilatkozatot nem adbat a választmán) ; kifejezést ad azonban már most is abbeli szive mélyéből, fakadó óhajtásuak, hogy tartsa meg az ég Ő méltóságát egészségben, boldogságban az emberi kor legvégső határáig, hogy a társadalomnak minél többet használhasson. 2. Elnök jelenti, hogy Bodnár Istvánné ő nagyságától, mint az egylet volt elnökétől, az erre kiküldött bizottság, leltár mellett, a legnagyobb rend és pontossággal összeállított elnöki iratokat és pecsétet átve'te s azt részére kézbesítette. Fáradhatatlan kitartás, buzgalom, lelkiismeretesség és pontosságaért, Bodnár Istvánné ő nagyságának a választmány jegyzőkönyvi köszönetet szavaz, ; a multbóli felmentvényt neki megadja, azon kérelemmel, hogy ha már családi körülményei nem is engedik meg, hogy elnöke legyen továbbra is az egyletnek : befolyását, munkásságát és tekintélyét kegyeskedjék a jövőben is az egylet érdekében érvényesíteni,miként azt az elnöki iratokat átvevő bizottságnak meleg és szivreható szavakban kilátásba helyezni, sőt megigérui szives volt; mert benne pótolhatatlan tagját kívánja és reményli birni az egylet a jövőben is. Egyidejűleg, az elnökkel egy teljes egészet képező fáradhatatlan buzgó és lelkiismeretes alelnökének, Krasznay Gáborné ő nagyságának is, hasonlóan meleg köszönetet szavaz a választmány, kinek tapintatos, érdeklő désre serke .tö, munkás eljárása, s ügybuzgalmának köszönhető igen nagy részben, hogy az annyi hányattatáson keresztül ment nőegylet rendeltetésének mindig méltóan meg tudott felelni, kiuek tevékenységére s befolyására tehát a jövőben is nagy szüksége lévén az egyletnek, mit a jövőre nézve is birni óhajt, azt megnyerni reméli és birhatását kérve, kéri. 3. Elnök jelenti, hogy Szeaztay Károlyué ő nagyHága, inint az egylet volt pénztáruokától is átvette az *) Az e rovat alatt kúzluttekért nem folelúa a Szerk. „IN Y I lt V I I> Kit." erre kiküldött bizottság, a pénztárt és számadásokat. A lelkiismeretes pénzkezelés, szeretetteljes pontossággal összeállított számadás és pénztár Majerszky Bóláné ő nagyságáuak, mint leköszönés folytán választott uj pénztárnoknak, leltár mellett, átadatott. A választmány kitartó ügybuzgalmu, rendszerető, pontos és lelkiismeretes volt péuztárnokáiiak a felmentvényt megadta, súlyos és felelőséggel járó nehéz fefadatát példásan megoldó eljárásáért, munkásságáért jzkvi köszönetet szavazott, és szintén azon óhajtását fejezi ki, hogy családi körülményei engedte módon érvényositeudi ezutánra is tekintélyét, munkásságát, s befolyását az egylet érdekében, mire a legmelegebben kéri is őt. 4 Elnök jelenti, hogy Szabolcsmegye közönsége bizottsági tagjai Somogyi Gyula úr utján házi ipariskola alapítványra forditandólag 162 frtot; dr. Ferlicska Kálmáu úr az iparos ifjúság által rendezett műkedvelői előadás jövedelméből 20 frtot; Nyíregyháza városa árvaszéke néh: Klár Júlia hagyatékából, mit ez az egyletnek végrendeletileg hagyományozni szives volt, 34 frt 38 krt, kezéhez átudtak, mi örvendetes tudomásul vétetett, s a választmány urna szívélyes adakozásokat melegeu megköszönni és hirlapilag nyugtatni határozta. 5. Elnök jelenti, hogy dr. Trajtler Somi ur szives volt egy műkedvelői szini előadást rendezni az egylet pénztára javára, mely előadás 140 frtot jovedalmezett, s mely előadáshoz az iparos ifjúság volt szives színházi díszleteit ingyen átengedni. Örvendetes tudomásul vétetett, s a műkedvelői előadást rendező urnák, továbbá a műkedvelőknek külön-külön, s az iparos ifjúságnak, a díszletek átengedésaért, köszönet szavaztatott. 6. Végre elnök jelenti, ho;,'y a kuglizó helyiségben, melyet a kuglizó-egylet elnöke Sztárek Ferecz úr iugyen volt szives átadni, tavaszi tánczmulatság rendeztetett, mi az egylet javára tisztán 107 frtot jövedelmezett, mi örvendetes tudomásul vétetett, s a kuglizó-egyletnek és a táuczmulatságot rendezui szives volt úrhölgyeknek és úriknak jkvi köszöaet szavaztatott, stb. stb. Jegyezte: Hildák Károly, uőegyleti jegyző. Színkör. * Augusztushó 2. Szombat: »A Zsidó houvéd«, életkép dalokkal, irt i Lu^tácsy Sándor. Nemes intenczióú. de nálunk viszhangra nem találó szini termék. Épen azok nem gyönyörködhettek szerzőnek szebnél-szebb magyar-zsidó hazafias közhelyiben, akiknek nemesítésére íratott: a zsidók. Ugy látszik, hogy a mi zsidóink nem akarják elhagyni ptissiv álláspontjukat. Ejyáltalábau uem látogatják a színházat. Rosz politika, amelylyel csak olajat öntenek a tűzre. Erről azonban a sajtó nem tehet. Legfeljebb egyszerűen registrálja a tényeket. A többi a társadalom dolga. Ami a mai előadást illeti; elmondhatjuk róla, hogy minden izében friss és erőteljes volt. A szabatos előadás sokat simíthat ugyan a szinmű gyengeségein; de teljesen jóvá nem teheti. Igy volt ez a »Zsidó honvéd«-del is. * Augusztushó 3. Vasárnap: »A kintornás család* népszinmő 3 felvonásban, irta Tóth Ede. A »Falu roszsza* irója iráuti kegyelet többször szinre hozza ez erkölcsi motívumokban felettébb gyenge müvet. Ezt irója és özvegye meg is érdemlik. Többet azonban uem mondhatunk róla. A közönség leginkább Ligetiné (Juczika) érzés-teljes játékában és csinos dalaiban gyönyörködött. Eszéky Emma k. asszonynak (Mari) töb jelenetet sikerült a drámai szépség és igazság magaslatáig emelni. A többi szereplőkről is csak elismeréssel emlékezhetünk meg. * Augusztushó 5 Kedd: »A három pár czipő*, életkép dalokkal, 3 felvonásban. Irta Bsrla. Valamint a darab meséjének, ugy az előadásnak is Fliukné (Tolnay Hermin) volt központja és éltető lelke. Tolnay Herrain aszony mindig betölti szerepkörét; de ma különösen elragadó alakot teremtett játszias kellemességével és pajkos humorával. Különösen a búcsúi ének falusi pointirozása, netovábbja volt a színpadi alakításnak és igazi tehetségnek. Dobocsányit azzal büntetjük meg túlságba menő illemtelen rögtönözéseiért, hogy mai játékáról hallgatunk. Az előadásra nézve tökéletesen osztjuk a folytonosan tapsoló és kihívó közönség véleményét. * Augusztushó 6. Szerda-. »A csók* vígjáték 3 (elvonásban; irta Dóczy Lajos. Akinek még a csók, sem kell, kivált ha azt oly szép és kedves hölgy nyújtja és kínálja, mint Dóczy Lijos múzsája, az már csakugyan el mohét a sutra aludni. A Nyíregyházai színházi közönségnek Dóczy csókja sem kell. Nem kell neki semmi a sziuptdról. Pedig megnézhette volna Kaciér Nina (Maritta) csókjait, amelyekkel a boldog Carlót (Gireth) és a királyt (Peterdy) elhalmozti. Az a kevés közönség, amely minden nap elviszi áldozatát a nemzeti színészet oltárára, egészen exlásisba jött a valóban kitűnő előadás hatása alatt. Nem bocsátkozunk a részletes bírálatba; mert kifogynánk a magasztaló jelzőkből. Osak anyit jegyzü'ik meg, hogy Nyíregyházán a magyar színészetnek ma sincs hazája; és ha a létező társadalmi bajok nem orvosoltatnak, nem is tudjuk mikor lesz ! * Augusztushó 7. Csütörtök : Moori Sándor jutalmául, »Mukányi« vígjáték 4 felvonásban, irta Csiky Gergely. Sajátságos egy iró ez a Osiky. El lehet rá mondani : nagyobb a szerencséje, mint maga. Hogy mily üresek darabjai, mutatja Mmkányija is. Minthogy Mukáuyijáuak még csak alapeszméje,meséje,tehát »szerves* öszefüggése sincs, nem volt képes neki benső értelmű czimet adui; hanem elkeresztelte Mukányiuak , mintha ezt a Mukányit a félvilág ismerné. Az igaz, hogy oly ember, mint Csiky Mukánjija, minden kis városban akad egy; csakhogy nem mindnyáját hívják Mukányinak. Oly szegéuy e darab eszmékben, hogy még czimet sem lehet neki adni. Osikynek tehetsége a helyzetek ügyes kiaknázásában, a napi kérdések és társadalmi félszegségek frappáns feltüntetésében kulminál. A valószínűséggel nem sokat törődik. Az életet ugy festi és mutatja be, ahogyan van; nem Ugy, mint kellene lennie. Csikynek még csak irodalmi stylje sincs. Nyelvezete, mint hősei, köznapi; a mely néhány évtized múlva már érthetetlen leend. Darabjai telvék tendencziósus mondásokkal, olcsépolt közhelyekkel. Hiányzik műveiből a költői alanyiság. DJ Ő azért ünnepelt szinmű iró. Ez is egyik szomorú képe a mai felületes, léha korszaknak A »Mukáuyi« személyei egytől egyig jellemezhetlen alakok, akik csak azért jönnek-mennek a színpadon, hogy a jelenések száma szaporodjék, és az előadás hoszabb legyen. A neologok kigunyoláaa; a hirlapirodulom pellengére állítása; néhány orvos-tudományi műszónak, és kifojezésnek elrecitáltatása; pár czélzatos szó a mai tauuló ifjúság korai érettségére vonatkozólag ; és egy százezres középszerű tehetségű, különben talpig becsületes emberuok nevetségessé tétele: képesek ugyan a hallgatóság érdeklődését pár perezre felkölteni, és figyelmét lekötni; de maradandó nyomokat hagyni maga után, nem. Most veszem észre, hogy az előadás helyett a darabot bírálom. No do erre is szükség van. Legalább tudja meg a laikus közönség, hogy : nem mind arany, ami fénylik! Az előadás különben kitűnő volt. Közönség elszomoritólag kevés. Irodalom. — Az »0rszág Világ* 31-ik számának tartalma uem egyéb, mint a jó irók csoportosítása. Ki kell emelnünk ezúttal az »Ors*ág-Vílág*-nak buzgalmát, Ízlését, melylyel nevezetesebb irók müveit is megválogatja. Ebben a számban Bartay Ede életrajzát Nagy István, a Fauszt jeles fordítója irta, az arczkép közlése alkalomszerű elismerés a dalárünnepélylyel szemben. Prém Józsefnek >Zájos napokban* czimü szép verse érdemes volna, hogy idegen nyelvre is lefordittassék. A »Falun* ügy gyönyörű vers illustratióval; szerzője S. Szabó József az irodalmi világba először lép be, és azonnal helyet foglal. Mindenkit meghat a költemény nem mindennapi és nemes hangja. Szakáll István verse, a »Három rozsa* egy igazi családi költemény. P. Szathmáry Károly jeles regényírónk közli »A havasok királynéja* czimü regényét, mely az olvasót elragadja. Balázs Sándor kitűnő beszélyirónk, régen nem irt olyan szépet, mint »A fehérrozsis leány*. Majthónyi Flóra »Az ábránd utjai* elbeszélése csattanós végéhez közeledik. Eredeti képei közzől kiemeljük a Tegethoff-féle háromszögű hadállás és a Likava vára czimüeket. Diderot emlékét is közli a kitűnő lap, a nagy irő halálának évszázados fordulás i alkalmából. Az eső Indiában nagyon tanulságos közlemény. A rovatok élénkek és változatosak. Irodalmi méltatása figyelmet gerjesztő. Vegyes hírei nagyrészt eredeti értesülések. Mutatvány-számok ingyen és bérmentve küldetnek. Előfizetési ára egy évre 10 frt félévre 5 frt évnegyedre 2 frt 50 kr. Kiadja a jó uevü »Pallas* irodalmi részvénytársaság, Budapest, Korouaherczeg-utcza 3-ik szám. Vegyesek (Nincs már veszettség.) Pasteur, franczia természettudós fölfedezte a veszettség elleni gyógymódot. Ha csakugyan sikeres lesz módszere: az emberiséget fenyegető egyik legrettenetesebb kór, az ebmarás folytán átszármazott veszettség, nem fog többé fenyegetni. A gyógymód azonban még nemiebet általános; és másnak, mint esetleg egy párisi szerencsésten embernek, nem lehet módjában rögtön Párisba szaladni Pasteur intézetébe. Hanem, ha gyógymódszere el fog terjedni s az emberiség közkincsévé válik, áldása nem lesz kisebb, mint a himlőoltásé. Sajátképen nem is lehet gyógyításról szó, mert Pasteur rendszere mellett nem is fog betegség beállani. Pasteur módszerének még az a rendkívüli előnye is meglesz, hogy az az ember, akin az ebharapást egyszer ártalmatlanná teszi, meg van óva azontúl is a dühödt eb harapásának következményeitől. Pasteur módszere a védoltáson alapszik. Azt tapasztalta először, hogy a dühödt eb nyála elveszti erejét bizonyos állatokon. Igy a házi nyúlon, jelentékenyen gyöngül a majom. Pasteur az ebdüh anyagát egy düh követkéztébeu megdöglött kutya agyából vette ki s beoltotta egy majomba, ez megdöglött. Ekkor a majomban képződött fertőző anyagot egy másodikba, majd egy harmadikba oltotta ; ennek fertőző anyagát azután egy nyúlba, majd egy másodikba és igy tovább, mig a negyediknél már nagyon csekély ártalmasságu fertőző anyag maradt. Ezt a negyedik nyúlból vett anyagot oltotta azután be egy kutyába, s hatása az lett, hogy a kutyára uem volt hatással a veszett eb marása. Kísérleteket tett, módszere jóságának bebizonyítása végett, két kutyán. Az egyiket magára hagyta, az egy pir nap múlva megveszett; a másikat beoltotta és ez meggyógyult, illetőleg a kór nem is tört ki rajta. Pasteur jelenleg tovább folytatja kísérleteit, melyekről előadást tartott a franczia akadémiában is. (A tej lehűtéséről.) Különösen melegebb évszakokban nem ritkán hallani a panaszt, hogy a tej hamar megsavanyodik. E baj különösen azokra nézve kellemetlen, akik elárusitás czéljából messzebb szállíttatják azt. Sok mindenféle orvosságát hallottunk már e bajnak, elkezdve a ráolvasástól a legtudományosabb alapra fektetett manipuláczióig. Tapasztalat után mondhatjuk, hogy ha az edény kifogástalanul tiszta és a tej mindjárt a kifejés után 8—10° C. ra lesz hfttve, tetemes ideig eláll mint édestej. A tej legegyszerűbb lehűtési módja, ha leszűrés után a köcsögöket valami hűvösebb helyiségbe állítjuk. Vannak az után e czélra igen alkalmas hűtő készülékek is. A tej uem csupán nyáron, de télen is mindjárt lehütendő, legalább az emiitett fokra; de ha tehetjük, még hidegebbre is hütsük le azt. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1884. augusztus 9-én /i gabonacsarnoknál bejegyzett árak. BuzalOOkl. 7.— 8.20 Rozs » » 6.20 6.60 Árpa » » 5.25 5.75 Zab » » —.— —.— Kukorica» 6.30 6.40 Repcze » 11.50 11.75 Paszuly » 7.— 7.50 Szesz litk. 29 Va n- 30'A Piaczi árak. Borsó » » —.— 18.— Lencse* » —.— 18.— Mund-liszt —.— 20.— Zsemlye » —.— 18.— Buza » —.— 15.— Barnak. —.— 11.— Burgny. 100 kl. uj 1.60 Marha hűs 1 kl 52 Borjú hús 1 kl 52 Sertés » » » 52 Juh » » » 44 Háj » » » — Disznózsír » » 70 Szalonna » » 62 Fagyú (nyers) » » 33 Zöldség » » 6 Paprika » >1.20 írós vaj 1 liter 60 Eczet » * 10 Széna 100 kl 2.80 Szlm. (tak)» » — 80 Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » > 2.85 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓ1IA ELEK.