Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

TV. ^vfolvam. Nyíregyháza, 1884. julius 27. T ZA60LGBI HIELAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZA.BOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. M.egjelenili lietenlcint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző es tanitó uraknak egész évre . csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap , , . ,, . ,,,,..,, szerkesztő czime alatt keretnek beküldetm. szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jot»fl Elolt kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - dehrcczeni - utcza 1551. szám) csuk is'mortt kezektől foiiitézcndők. Bérmentetleu levelek g,adtatnak el. A kéziratok csak világos kivánatra s az illető ; költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/.ott petit-sor egyszeri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejébon, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 I krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk ívszére a kiadó hivatalban (nagy-debreozeni-uteza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz t'ővái " ' ~ fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Az ember lelki, erkölcsi és testi táplálkozása. II Az emberi test-szervezet normális állapotának folytonos megőrzése és fentartása, okvetlen megkívánja, hogy legalább a fontosabb szervek rendeltetéséről és működéséről némi tudomással bírjunk. Megtörténik, sőt számtalanszor megtörtént már az életben, hogy egyik-másik embernek nem lévén tudomása az agyvelő munka-képességéről, a folytonos és erőszakos munkálkodás által, azt túl hajtotta; és gyógyithatlan szívdobogást kapott. A másik nem tudván, hogy a napi munka által elhasznált testrészek viszapótlására, csakis annyi nitrogén és szénhydrátok szükségesek, amennyi az elhasznált testrészeket pótolja, sokkal többet használt; mig az után gyógyithatlan gyomor-bajba esett. A harmadik nem akarta elhinni, hogy ha a munkában elfáradt, pihennie kell, s az után fogni ismét a munkához; hanem tovább dolgozott minden pihenés nélkül, egész az összerogyásig. Végre az után ugy elgyengült, hogy a legkisebb munkát sem volt képes elvégezni; mígnem teljesen munkaképtelenné vált. A negyedik az olvasásnak lett áldozata; mert későn-korán, ülve, állva és fekve folyvást olvasván : szemeit, illetőleg lát-erejét ugy elgyöngitette, hogy később pár sornyi olvasás is már erős szemfájást okozott neki. Az ötödik csak kevés súlyt fektetett az alvásra. Keveset aludt, és gutaütést kapott. Es ez igy megy a végtelenségig. Mindezeket pedig ki lehetett volna kerülni, ha az illetők figyelembe veszik testük szervezetének igényeit, szükségeit és figyelmeztetéseit. Mert a szerv-érzetek, Spencer Herbert szerént. nagyon is megbízható kalauzok; ha már előbb nem. tompittattak el. oktalan beavatkozás által. Avagy nem szükségesebb és hasznosabb tudnivaló pl. az, hogy a máj oly műhely az emberi testben, ahol a keményítőn kivül, az eledelnek más alkatrészei is czukorrá változnak át: mint valamely érdekfeszítő rém-regény hőseinek ismerése? Vagy hogy a paprika a belek féregszerü mozgását nagy mérvben előidézvén, az emésztést tetemesen előmozdítja: mint annak tudása, hogy őszkor a levelek szép piros, vagy sárga szinét, a chlorophyll átváltozása okozza? Nem szükségesebb-e tudni azt, hogy a bőr kipárolgásanak megakadályozása, a legveszélyesebb betegségeknek válik szerzőjévé: mint azt tudni, hogy a kakuk hogyan költi ki tojásait? Pedig ez utóbbit, még a felsőbb leányiskolákban is tanitják. Nem nagy fontosságú ugyan; de azért érdekes tudni, hogy a test-alkotmányunkat keresztül-kasul futó vér-erek nem egyebek alagcsöveknél, amelyek a befutott területeket a szükséges meleggel látják el. Még hasznosabb tudni azt, hogy a sziv az a gép, amely a vért az erekbe hajtja, és hogy a tüdő a viszatérő vért destillálja. E rövid bevezetés után. azt hiszszük, hogy mindenki el fogja ismerni, mikép az élet- és egészség-tan törvényeinek ismerete, sok más tudományos ismeretnél fontosabb és szükségesebb. Minél fogva kívánatos volna, ha az iskolákban és neveldékber ezekre is figyelem fordíttatnék, a többi szintén hasznos ismeretek mellett. De térjünk át a táplálkozásra. A táplálkozáshoz általában három féle dolog szükséges: evés, ivás és ruházkodás. Az étel a testet táplálja; az ital a szilárd anyagok felbontását eszközli; mig a ruházkodás a tápláléknak egy bizonyos részét gazdálkodja meg az által, hogy a test melegét részben, vagy egészben viszatartja a testben. A táplálék a felnőtteknél a napi munka által elhasznált testrészeket pótolja, s a szükséges meleget állítja elő; gyermekeknél pedig, ezeken kivül, még a növekedéshez szükséges sejtszöveteket is előkészíti. A táplálék két féle, u. in. légenytartalmu amely a hus képzését eszközli; (ilyenek: a hus, sajt, tojás fehérnye, bab, borsó, lencse) és szénhydrátok, vagyis fűtő anyagok (ilyenek: a kenyér, burgonya, rizs, bor, sör stb.j. Ez utóbbiaknak szene a beszívott, vagy belélegzett levegő élenyével egyesülve, előállítják a testnek szükséges hőmérsékletét, amely rendes állapotban 37-5» G. körül ingadozik csekély mértékben. Az ennél magasabb, vagy alacsonyabb hőmérsék már betegséget jelent, A táplálékul szolgáló eledelnek egy részével nem teszünk egyebet, mint testünket fűtjük; a másik részével pedig az elkoptatott részeket pótoljuk, illetőleg egészítjük ki. Voit, a táplálkozás kérdésének nagyhirü mívelője, ugy találta, hogy egy felnőtt embernél a test egyensúlyának fentartásához, a vízen, savakon, és élvezeti szereken (kávé tiiea sat.) kívül, naponkint igényel nitrogénból: 18.3 grtnot=118 gr. fehérjével; szénből: 328 grmot=56 gr. zsírral és 500 gr. szénhydráttal. Ugy találta továbbá, hogy az elköltött összes tápanyagból, a déli ebédre esik a fehérjének 50%-a, a zsirnak 61°/o-a és a szénhydrátoknak 32%-a. Ezek az alkat-részek képesek ugyan egymást helyettesíteni, illetőleg némileg pótolni; de rendesen a testi erők rovására. Mert, ha az emésztő szerveknek a szénhydrát- szükségletet, vagyis a fűtő anyagot, nitrogén-féle tápanyagokból kellene előállitaniok: az erre szükséges erőt a test szerveitől vonnák el; ami mindenesetre elgyengülést idézne elő. Ezek szerént, ha valaki nitrogén-tartalmú eledelekkel táplálkoznék is; habár ezek tisztán husképző elemek : még sem lenne oly erős, mint a vegyes táplálékkal élő egyén. Szintén igy járna az is, aki csupán szénhydrátokkal vagy növényekkel élne. A vegetáriánizmus tehát, az igazat megvallva, nem egyéb önámitásnál. Az okszerű táplálkozás mestersége tehát abban áll. hogy a tápszerek ugy állíttassanak össze, hogy abban mindazok az alkatrészek jelen legyenek, amelyek a testi szervezet egyensúlyának, vagy is az összes szerveknek normális egészségi állapotban való fentartásához föltétlenül szükségesek. Minő elemekből álljanak eme tápszerek? Közzelebb ki fogom fejteni. A debreczeiii állami vetőmag-vizsgáló állomás alapszabályai. (Véga.) A használati érték meghatározásáért külön dij nem jár. Minden egyéb vizsgálat diját, a reá fordított időhöz és fáradsághoz mérve, az állomás vezetője szab ja meg. Azon kereskedők számára, kik az állomáson nagyobb számú vizsgálatokat eszközöltetnek, egy évre biztosított 25 vizsgálat 10 írtért, 50 vizsgálat 15 frtért, 100 vizsgálat 25 frtért fog eszközöltetni. A dijak előre fizetendők s a fenti diimérséklés csupán a fontosabb, nevezetesen azonosságra, mennyileges tibztaságra, arankára, vagy csiraképességre történő vizsgálatokra értendő. A gazdák számára ingyen eszközli az állomás a legfontosabb gazdasági vetőmagvak megvizsgálását azonosságra, mennyileges tisztaságra (az idegen részek %-áuak csupán együttes megjelölésével), továbbá arankára és csirázó képességre. Ezen magvak közé tartoznak: a gabona félék, tengeri, köles muhar, czirok, pohánka ; — a hüvelyes vetemények, bükköny, luezerua, (Medicago sativa, lupuliua és fulcata), lóhere (Trifolium pratense, repens, incarnatum és hybridum), bnltaczim, szapuka (A uhillís), szarvas kerep (Lotus), szeradella (Ormthopus) csillagfürt; ezukor-, takarmány- és tarló-répa, Poterium csibehur (Sp.-rgula); — len, kender, dohány, napraforgó repeze, mák, gomborka, fekete mályva ; — a füvek közül a tehér vagy taraczkos tippan (Agrostis stolonifera), gyepes nápicz (Aira caespitosa), ecsetpázsit (Alopecurus pratenisis), borjupázsit (Anthoxanthum), Arundo vagy Aminophila areuaria, franczia perje (Avena elatior vagy Arreuatherutn), sárga zab (Avena vagy Trisetum flavescens), árva ro/,suok (Bromus inermis), ebfark (Oynosuius), ebit- (Dictylis), Elyraus arenarius, nádas, magas vagy réti, kemény éa juh csenkesz (Festuca arundinacea el i ior vagy pratensis, durinscula és oviua), mézpázsit (.Ciiyctjria flnitaus és aquatics, vagy spectabilis), olasz és angol perje vagy vadócz (Lolium italicum és perenne), Phalatid arundinacea, komócsin (Pu)eum pratense), réti és sovány parje (Poa pratensis és triviális). — Továbbá ingyen vizsgálja meg az állomás, kivánatra, a gabonafél k térfogati súlyát, valamint az általános súlyt is. G. § A dijak előlegesen küldendők be; ellenkező esetben postai megbízás vagy utánvétel utján fognak beszedetni. Az állomás által kiállított értesitvényeket, vagy egyéb levélbeli felvilágosításokat a tudakozódó fél, — ha csak a lévé: bélyeget előre be nem küldi, — bérmenietlenül knpja meg. Az állomás ellenben bérmentetlen leveleket vagy mustrákat nem fogad el. 7. §. Minden vizgálat eredményéről az erre szolgáló uyomtatv íny- uiutáu értesíttetik a beküldő. Ezen értesitvény azonban csupán a tudakozódó fél °aját megnyugtatására szolgál; de vitás kérdések eldöntésében bizonyítvány erejével nem birhat, minthogy az állomás csupán a beküldött mustrát, nem pedig az árút magát vizsgálta meg. Arról a beküldőnek kell meggyőződnie, hogy a mustra csakugyan a vásárolt vagy venni szándékolt áruból való-e, illetőleg csakugyan olyan m

;nőségü-e, minőnek a kereskedő állítja, vagy az általa előmutatott értesitvény feltünteti. Ez pedig ugy érhető el legegyszerűbben, ha a megvett magvakat, illetőleg a készletből átlag gyanánt vett mustrát, az állomáson újból megvizsgáltatja. Miuthogy azonbau a taagvizsgáló állomásnak nemcsak az a czélja, hogy a fogyasztót károsításoktól megmentse ; hauem hogy egyúttal a lelkiismeretes termelőt és magkereskedőt is megvédelmezze, a netaláni méltatlan megtámadásoktól s hitelét emelje : azért a magtermelők vagy kereskedők számára bizonyítvány is állitható ki a magvizsgálat eredményéről, ba az állomással az érvényben levő szabályok szerint szerződtek, mely esetben az ily bizonyítvány alapján az elárusító, a szerződésben kitett határidőn belül, szavatosságot vállalhat a vevő irányában a mag azonossága, kellő tisztasága és csirázó képessége felől. 8. §. Vetőmagvaknak magánosak által való beküldésekor kívánatos, hogy meg legyen említve a beszerzési forrás (termelő vagy kereskedő czég), a hely, hol a mag termett, az ár és a netán biztosított tisztaság és csiraképesség, továbbá, hogy a mag vett vagy venni szándékolt áruezikk-e. Utóbbi különösen azért, mivel a kereskedők által évenkint szétküldetni szokott mutatványok megvizsgáltatása a legtöbb esetben semmi értékkel sem bir. 9. §. A vizsgálatra szánt magminták lehetőleg nagyobb menyiségből, a készlet különböző helyeiről, átlagmustra gyanánt vétessenek, s a tudakozódó fél nevével ellátva küldesseuek be az állomásnak. 10. §. Mindennemű küldemény az állami vetőmag vizsgáló állomásnak (Budapest, Debreezen, Kassa, Keszthely, Kolos-Monostor, Magyar-Óvár) czimzendő. Mai számunkhoz Gutjahr és Mliller gépgyárosok árjegyzéke van csatolva.