Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

„N Y I R T I D É K.' Közügyek. (Kolerás időben,) A kolera uostras esetek beje­lentéiről a belügyminiszter, a következő körrendeletet intézte a törvényhatóságokhoz: .Az ország HMnMM vidékein, különösen a melegebb évszakban, leginkább gyü.nölasérés idején, majdnem évenkint hányszékelesi tü­netekkel ii járó egyen heveny gyomor és bélhurutos be­tegülések, sőt némelykor teljesen kifejlett cholenn és cbolera nostras e.etek i» szoktak előfordulni. E betegü­lések rendes egéazségi viszonyok között, a lakos.ag egesz­»égi állapotára nézte aggodalmat nem keltenek; most azonban a Francziaország déli vidékein fölmerült kole­ra járván) nyal szeuibe-n, nemcsak nagyobb jelentőseggel bírnak, a igy keletkezésük, jellegük, lefolyásuk s egyeb viszonyaik a legbehatóbb szakszerű megfigyelést igény­lik, hanem egyszersmind a legéberebb figyelmet s a leg nagyobb óvatosságot is követelik. Minthogy pedig a leg­nagyobb suly arra fektetendő, hogy a kolerának első esetei teljesen elkülönítessenek : ennélfogva inkább fordí­tandó a szükségesnél nagyobb eljárás a netalán mutatkozó cbolera nostra* eseteire is; sem hogy ázsiai kolerát ne Un kolera-nostrasnak tartva, enyhébb eljárás által a fertőzés elterjedése lehetővé váljék. E'ihez képest szigo­rú kötelességévé teszem a törvényhatóságnak, hogy ha ezeutul a törvényhatóság területén netán cbolera nostras eset felmerülne, minden igyekezetét arra fordítsa, hogy azon helyiségnek, a melyben a betegség előfordult, ese­tei, a lehetőség szerint, kielégitőleg elkülönítessenek; tiszti főorvosát pedig a helyszínre azonnil küldje ki oly cxélból, hogy a beteget maga vizsgálja meg, a kór jel­legét tüztesen és szakszerűen álhpitsa meg, s hogy a hatósági óv- és gyógyintézkedések azonnali megtételéről « poutos foganatosításuk szigorú ellenőrzéséről, felelős­ség mellett gondoskodjék s minden irányban járjon el, a kór tovaterjedheté-ie, melytől biztosabban meggátol­tassék; azon esetre pedig ha a beteg meghalna, a boncz­jegyzőkönyv^is melléklendő. Végül azon esetre, ha va­lahol alaposabb gyanú merülne fel arra nézve, hogy a betegség ázsiai cbolera, az haladéktalanul táviratilag hozzám bejelentendő.* (A kedvezményes ipari vállalatok adóvallomás.a.) A pénzügyminiszter, az 1861. évi XLIV. törvényczikk alapján állami kedvezményben részesült nyilvános szá­madásra kötelezett vállalatoknak adóvallomás szolgál­tatása iránti kötelezettségük tárgyában, a következő kör­rendeletet intézte valamcnynyi kir. adófelügyelőhőz : »Tapasztaltatott, hogy a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 1881. évi XLIV. törvényczikk alapjáu, állami kedvezményben részesült nyilvános szá­madásra kötelezett vállalatok adóvallomás, illetve az 1675. évi XXIV. törvényczikk 10. §-a értelmében mér­leg (nyereség- és veszteség-számla) s közgyűlési jegy­zőkönyvi kivonat szolgáltatására hivatván fel, e felhí­vásnak azon körülménynél fogva vonakodtak megfelelni, mivel a szóban levő adóvallomás szolgáltatását épen a nyert adókedvezménynél fogva szükségtelennek tartották. Ezen felfogás azonban nemcsak merőben téves, ha­nem határozottan a törvénybe is ütközik. Ugyanis a ne­vezett vállalatok igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai, valamint tisztviselői is a nekik kifizetett jutalé­kok után járó III. osztályú keresetadó alól a fennidé­zett 1881. évi XLIV. törvényczikk által fel nem men­tettek ; és merülhet fel azon eset is, hogy a szóban le­vő vállalatok részéről elsőbbségi vagy jelzálogkölcsön vétetik föl, melynek Kamatai után a tőkekamat és jára­dékadó, a vállalat szavatossága mellett előiraudó; mely körülméuyeknél fogva tehát, az adó,allomásnak, illetve mérlegnek szolgáltatása oly anynyira szükséges, mint az az illető vállalatoknak törvényszerű kötelessége 'isi; mi­után ezek e részbeni, a fenn idézett 1875. évi XXIV. illetőleg XXIX. t. czikkeken alapuló kötelezettségük alól ny. rt adómentességüknél fogva, törvényileg fel nem mentettek s igy szabályszerű adóvallomást adni köte­lesek .* Tanügy. A szabolcainegyei általáuos tauitói egylet központi választmánya Nyíregyházán, Leffter Sámuel elnöklete alatt, f, é. julius 19-én tartá évnegyedes gyűlését. Leffter Sámuel első alelnök előadja, hogy a választ­mány tagjait, az alapszabályok 9 §-a értelmében, különö­sen a közgyűlést megelőző sorrend szerint kitűzött tár­gyak feletti tanácskozmáuyra hivta egybe, felhívja a vá­lasztuiáuy becses figyelmét ós gíives részvétét ezen fon­tos tárgyak elintézésére Ezek után a gyűlést megnyitja. A mult választmányi gyűlés jegyzökönyve felolvas­tatván, hitelesíttetett. Elnök örömmel jelenti, hogy a vidéki tanítókhoz általa tett folhivás folytáu, a'szabolcsmegyei tanító egy­letbe reudes tagokul újból '24-en jelentkeztek ; kik az egylet irányában kezök aláírásával is kötelezték ma­gukat. Elnök ezen jelentése örvendetes tudomásul vétetett i ezen uj tagoknak névsora és az általuk kiállított köte­leső nyilatkozatok, uyilváutartás czéljából, az egyleti pénz­tárnoknak átadatott. Vonatkozólag a mult választmányi gyűlés jkönyvé­otk l-só sz. d.) alatti pontjára, elnök sajnálattal jelenti, miszerint az általa megbízott, s önként is vállalkozott vá­lasztmányi tagoktói, a Il ik országos képviseleti gyűlésre kidolgoiaudó paod.igó,'iai tételek közül, eddig mé,; egy munkálat sem érkezett be hozzá. A szabolcsmegyei központi választmány megillető­dés lejezi ki a felett, hogy az illető megbízott választ­mány. tagok ily fontos dolgokban mulasztást követnek el, tt egyszersmind felelősség terhe alatt meghagyja, mi szerint a megbízott s önként is vállalkozott választmá­nyi tagok a kidolgozandó kérdéseket a legrövidebb idő (10 nap) alatt adják be. Elnök jelenti, miszerint a nagy gyűlésen tartandó módszertan, értekezletre ketten jelentkeztek, s küldték b> értekezésük tárgyának czimét az elnökséghez; és pedig Kuthi Zsigmond választmány, tag szóbeli gyakorlati elő­adást fog tartani -. Az elvont fogalmak szemléltetése, a * Ta8V V' dlk osztA 1>ban Gáspár Jáuos olvasó köny­vének az e tárgyra vonatkozó alkalmi olvasmány nyomán, meg pedig az >ak,irat és u.tyy* kapcwlatban a czél és unküz fogalmának szemléltetésével. Macsáuszki L íjos helybeli tanító élőszóbeli értekezést fog tartani követke­ző thema felett: »Jelen korunkban vájjon párhuzamban fejlődik-a a nevelés a haladással* P Leffler Sámuel elnök megszomorodott szívvel jelenti tanítói egyletünk egyik választmáuyi tagjáuak Kemtr Janka helybeli városi felső leáuyi^kola igazgatónőnek, f. é. márczius 25-én történt elhunytát; nem kevésbé fájda­lommal jelenti néhai Kurách Simon helybeli tanitó tag­társunk f. é. májushó 28-án történt meghalálozásit. El nök az elhunytaknak végtisztelet adására körlavél utján hivta össze a választmányi tagokat, kik az egyletet szép számban képviselték inegjelenésök által. Ezzel kapcsolat­ban elnök bemutatja az »Aradvidéki tanitó egylet* el­nökségétől hozzá küldött nekrológot, melybeu bánatos szivvol jelentik kedves tagtársuk Nayy József-nek, miut az egylet 11 éven át volt lelkes elnökének f. é. márczi­us 17-én történt elhunytát. Ugyancsak ezen alkalommal indítványozza az elnök, hogy habár az alapszabályokban nem tétetik semmi in­tézkedés arra nézve, ha az egylet választmányának va­lamely tagja elhalálozuék , elnök még is szükségesnek látja a választmányt felhívni, miszerint sz elhunyt vá lasztmányi tag Ke mer Janka helyébe választmányi ta­gul ajánljon egyet, a nagy gyűlésnek megválasztás végett. A boldogult tagtársak elvesztését szomorodott szív­vel veszi tudomásul a választmány, s az irántuki kegyelet teljes háláját jegyzőkönyvileg határozta megörökíteni B?ke lengjen poraik felett! Nóhii Kemer Janka választ­mányi tag helyébe pedig Mrdz Károly helybeli tanítót ajánlja a nagy gyűlésnek megválasztás végett. Leffler Sámuel elnök által bemutatott, s Dobocz­ki Lajos által szerkesztett »Kertészeti és Gazdasági füzetek* pártolólag fognak a tanitó egyleti nagy gyűlés figyelmébe ajánltatni. Tárgysorozat szerint felhozatván a kövotkező me­gyei tanítói nagy gyűlés ideje és mikénti megtartása, elnök az időre nézve véleményezi, hogy addig, mig gróf Dessewffy Aurél elnök ő méltóságával érintkézésbe nem teszi magát, a nagy gyűlés megtartási ideje függőben tartassák. Ami a nagy gyűlés mikénti megtartását ille­ti, elnök igen óhijtauá, hogyha az, mint más megyei tanítói nagy gyűléseknél, a legnagyobb ünnepélylyel foly­na le; azért azt indítványozza, hogy az egyleti nagy gyűléssel kapcsolatban, az egyleti segélypénztár gyara­pítására, egy hangverseny is rendeztessék, s a helybeli különféle hivatalok tisztviselői, a városi és megyei elöl­járóság és tauügybarátok ugy a nagy gyűlésre, miut a gyűlést követő közebédre meghivatnának, s azon remé­nyének ad kifejezést, hogy városunk nemesen gondolko­dó intelligentiája szívesen fog résztvenni a megyei tani tóság összejövetele alkalmából rendezett ünnepélyen. A nagy gyűlés megtartásának idejére nézve meg­bízatlak az elnök és jegyző, hogy a nagy gyűlés idejét tűzzék ki, s a nagy gyűlésre szóló programmot készít­sék el; a pénztárnok pedig a meghívók kinyomatásával és szétküldésével bizatik meg. Az indítványozott concert eszméje elfogadtatik, s rendezésére indítványozó elnök kéretik fel; a választmány pedig készséggel felajánlja támogatására szolgálatát. Az előleges költségek fedezé­se egyleti pénztárból eszközöltetik. Ami pedig egyéb, a nagy gyűlés üti íepélyes megtartására és lefolyására vonatkozik, ezen teendők elintézésével a helybeli járás­kör bizatik meg; miről a jelen levő járáskör elnöke ezennel értesíttetik. a. gyűlés folyama alatt özvegy Csukás Jánosné kisújszállási tanitóné könyöradományért folyamodott a központi választmányhoz. Tekintve özvegy Csukás Jánosné 80 éves aggko­rát, továbbá szegény elhagyatott állapotát, a választ­mány az egylet részétől anyagi erejéhez képest 2 frt. segélyt nyújtott neki s azt az egyleti pénztárnok által azonnal ki is adatta. Elnök itt megjegyzi, hogy a con­cert jövedelme főleg ily segélypénztár javára lenne for­dítandó, amely megjegyzése örvendetes tudomásul vétetett. Vonatkozólag a mult választmányi gyűlés jegyző­könyvének 3-dik pontjára, elnök örömmel jelenti, hogy az Eötvös alap központi kezelő és felügyelő bizottsága által, az 1884-dik évre kitűzött ösztöndijakból Szabolcs­megyéből a központi választmány által ajánlott Pazár István helybeli tanítónak Budapesten magyar kir. egye­temen első éves joghallgató kitűnő szorgalmú fia Zoltán 100 forintban részesült. Felolvastatott »Szabolcsmegye földrajza a III dik osztály számára* c/.imü pilyamünek bírálata. A pályamű, Mráz Károly elnöklete alatt, Stoffan Lajos és Kuthi Z.-.igmond biráló bizottsági tagok által külön-külön behatólag megbiráltatván, a bírálatból ál­talán kitetszik, hogy a szerző igen szép szakismerettel bir, s hogy nagy szorgalommal s ügybuzgósággal dol­gozott müvéu ; s ha az egyes felsorolt hibákat kijavítja mint vezérkönyvet, s mintegy általános megyei földrajz megírásához bó kutforrás gyanánt szolgáló művet a köz­ponti választmány elfogadja, s tekintve azon nagy mun­kát és szorgalmat, melyet szerzőnek ezen mü szerkesz­tése és megírásánál kifejtenie kellett, ezen munkát ju­talomra érdemesnek tartja, s a pályadijat a szerzőnek kiadatni határozza. A jeligés levél felbontása és a pá­lyadíj kiosztása nagy gyűlés idejére halasztatik. A második pályaműre nem érkezett bírálat. Olvastatott Pazár Ibtván és Stoffan Lajos bizott­sági tagoknak Varga Antal nyíregyházi, érdemekben megőszült veterán reform, tanitó 40 évi tanítói raükö désének évfordulójára a közgyűlésen rendezendő ünne­pélyről szóló javaslata. A bizottság által benyújtott és felolvasott vélemé­nyes javaslatot a választmány elfogadja, s az egész ügy rendezésével ugyanazon bizottságot teljes hatáskörrel bízza meg, s egyszersmind az egylet részéről a választ­mány 5 frtot utalványoz. Bartók Béla nagy-szentmiklósi földműves iskola igazgatója által szerkesztett »Gazdasági Tanügy* havi folyóirat, az egylet részére megrendultetni határoztatott. A könyvtár és pénztár átvizsgálására egy bizott­ság neveztetett, s ugyancsak a könyvtár átvizsgálásával megbízottak, az egyleti könyvtár gyarapítására, uj pae­dagogiai könyveket is fognak szerezni. Habzsuda Dániel, t. e. jegyző. ÚJDONSÁGOK. (_) a jegyzői nyug-dij intézeti választmány, folyó évi augusztushó 18-án gyűlést tart a megyeház kis termében. , . 4- A helybeli ag. evang. egyház jubiláns alapjának lávára, az e f. é. augusztushó 20-án tartandó egyházke­rületi gyűlés alkalmából, hangverseny rendeztetik, Szénjfy Gyula ur vezetése alatt. Előre is figyelmeztetjük a n. é. közönséget emez élvezetes estére. (§) Az aratás, a hivatalos jelentések szerént, az egész országban vé»e-felé jár; sőt a rozsot már le is^aratták. A rozs, ha inenyiség tekintetében nem igen fényes is, de minőség tekintetéban kielégítő. A búza­termés íielyenkint várakozáson felül ütött ki. Vannak vidékek, ahol a vetések, mint Szabolcsban is, megdől­tek; több helyütt pedig, különösen a későiek, a nagy hőség miatt, szemben meg is szorultak. Itt-ott üszög is mutatkozik; dő a kár, aránylag véve, nem nagy. Az árpa közép termést igér. A zab vetések általában jó­nak nevezhetők. A kapás növények, az utóbbi esőzés következtében, többnyire szépen fejlődnek. A szőlőt, több helyen, virágzásábau baj érte ugyun ; de azért még ed­dig jó szüret várható. = Oly erós vihar dühöngött Nyíregyházán folyó hó 19-edikén dél után 5 órakor, hogy a határban és kör­nyékén keresztbo, kazalba és boglyába rakott terménye­ket mind felforgatta ; a fákat tövestől tépte ki; végre óriási rohammal alá hulló záporral fejezte be pusztító munkáját. Esti nyolez órakor kettős szivárvány tűnt fel a keleti láthatáron, s az átellenben lenyugvó nap visz­fénye ritka szép látványt nyújtott a szemlélőknek. De csakhamar ismét erős esőzés állott be, amely még más­napon is folyvást tartott, erős villámlás, menydörgés és szél közt. Eddig mintegy 90,000 frt, dobáuy-kár jelente­tett be. A királytelki uradalomból magából 25,000 forint. ( —) A helybeli felső leányiskola tanítójául Simko Endre nyírbátori elemi tanitó választatott meg egy próba évre; oly föltétel mellett azonban, hogy ez év alatt kö­teles a felső-iskolai képességi bizonyítványt megszerezni. — A Szabolcsmegyei lótenyésztés emelésére en­gedélyezett jutalmak a megye két pontján fognak ki­osztatni: u. m. Nyíregyházán és Kisvárdán; Nyíregy­házán f. é. augusztushó 26-án, Kisvárdán f. é. szeptem­berhó 2 kán. Jutalomban fognak részesülni a sikerült szopós csikóval bemutatott anya-kanczák. Nyíregyházá­ra az első dij 10 db. magyar aranyban, a második dij 8 db. aranyban, a harmadik dij 6, a negyedik dij 4, az ötödik dij 2 db. aranyban ; Kisváidára az első dij 6 db. magyar aranyban, a második dij 5 darabban, a harmadik dij 3, a negyedik dij 2 db. aranyban álla­píttatott meg. Jutalomban fognak továbbá részesülni a kitűnő tenyészképességet ígérő 3 éves kancsa-csikók. Nyíregyházára az első dij 8 db. magyar aranyban, a második dij. 6 dban, a harmadik dij 5 dban, a negye­dik dij 3 dban; Kisvárdára az első dij 6 db. aranyban, a második dij 4 dban, a harmadik dij 2 db. &*anybau állapíttatott meg. A minden tekintetben kitűnő mén és kancza csikók, a kitűzött dijakból, pályázaton kívül is dijaztatni fognak. Ez állami dijakra minden szabolcsme­gyei lótenyésztő pályázhat, ha elüljárói bizonyitványnyal beigazolja azt, hogy a szopós csikóval bemutatott anya kancza, már a csikó világra-jötte előtt, sajátja volt ; vagy pedig hogy a kiállított 3 éves kancza csikó egy, az elles idejekor birtokában volt anyától származik, és általa neveltetett. A pályázatból csak az augol telivér lovak vannak kizárva. Aki a nyert arany dijat, a köz­ügy érdekében, a hely szinén ujolag pályázat alá kíván­ná bocsátani, kitüntetésül a dijak szerént, fokozatosan osztályozott arany, ezüst és bronz disz-oklevelet fog kapni. (e.) Az itt Nyíregyházán nem rég megszűnt Leff kovíts-féle leáuynevelő intézet helyébe, egy ujabb hason­ló intézetnek berendezése válván szükségessé; Roth Ma thild és Frohnmeyer Amália ekleveles tanító-nők a na pókban kapták meg az engedélyt, egy 6 osztályú leány nevelő intézetnek felállítására. A nevezett kisaszonyok f. é. szeptember 1-én már meg is nyitják intézetüket, vett értesülés szerént, az edény-piaezon fekvő Sir-féle házban. Felvétetnek az intézetbe 6-tól 14 éves leány­kák, vallás-különbség nélkül; a rendkívüli tantárgyak­ra idősebbek is. Előadatnak, a törvényekben meghatá • rozott tantárgyakon kivül, a német és franczia nyelv, zene, rajz, női kézi munkák, esetleg táncz. és ruhaszabát. Tandijak lesznek: az I. II. III. osztályban havonkint 3 frt. a IV. V. VI. osztályokban 4 frt. a franczia nyelv tanításért 2 frt. zongora tanításért 3-szor heleukint 5 frt. Tanuló leánykák benlakásra és ellátásra is fel­vétetnek, 300 forint dij fizetés mellett. Miután az ez évi uyári vizsgákból meggyőződtünk, hogy az emiitett tu­| lajdonos kisaszonyok, teljesen birtokában vannak mind­azoknak a képességeknek, amelyek egy ily leánynevelő intézet sikeres vezetéséhez megkívántatnak: a legmele­gebben ajánlhatjuk őket és intézetüket, az illető helybe­li és vidéki szülők figyelmébe. (I!) Szabolcsmegye tanfelügyelője a következő fel­hívást intézte a megyei tanítói karhoz: >A kolera-ve szélyről szárnyaló rémhírek oda kényszerítenek bennün­ket, hogy a hozzánk is elérkezhető eme veszélyes baj ellenében magunk, családunk s nemzetünk iránti kötele­zettségünknél fogva, mindannyian idejében megtegyük óvintézkedéseinket. Ugyan azért szeretettel h vom fel önöket mint a nép nevelőit, tanítóit, tanácsadóit, hogy hivatásuk nagyságát, nemes voltát jól felfogva, kellőké­pen s hasznosan betölteni ez alkalommal is készséggel igyekezzenek. Önöket, mint kik a nép között élnek, velők naponta érintkezhetnek, különösen kívánom utasítani hogy, — miután a veszélyes járvány leginkább ott fészkeli meg magát, hol kicsapongó élet, hiányos rosz táplálkozás, szeny és piszok honol, — a községi elöljárókkal egyetértve, igyekezzenek a lakosokat mind ezekre figyelmeztetni s őket a mérsékelt élet megtartására, maguk, ruháik és lakásaik tisztántartására ösztönözni. Az ez iránti jótaná­csaikat s gondozásaikat még házról-házra menve is meg adhatják a családoknak; a midőn a lakások gyakori szel­lőztetését, az udvarok s egyéb helyek fertöztelenitését ajánlani el ne mulaszszák. Járjauak elül a nép előtt édes barátaim jópéldával, okos tanácsadással, s töltsék be nagy hivatásukat lelkiismeretes pontossággal. — Lebegjen foly­ton szemök és lolkök előtt az, hogy a tanító nem csak

Next

/
Thumbnails
Contents