Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-04-15 / 15. szám

Melléklet a

________(Folytatása a főlapnak.)

si

ncs; csupán csak jó akarat és lelkesedés. E kellékek pedig a többi nélkül, nem csak hogy hasznot nem hajtanak, sót egyenesen bukáshoz vezetnek.

Tudva levő dolog az, hogy a mezőgazdaság egymagában nem elegendő, kivált mostoha időjárás esetében, a népesség anyagi jólétének előmozdítására, czélszerü és hasznos iparűzés nélkül.

A gazda az Isten szabad ege alatt dolgozik és boldogul, ha az időjárás kedvez fáradozásának.

Az iparos fedél alatt munkálkodik hacsak puszta kézzel is és megkeresi napi táplálékát, ha iparága helyes és gyakorlati, azaz ha természetes alapokra van fektetve, amilyenek ugyanis: az értelem, a szorgalom és az anyagok.

A közmunka-közlekedésügyi minisztériumot átvett báró Kemény Gábor, eléggé meg nem becsülhető gondozással és figyelemmel karolta fel, mint földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszter, a kis és házi ipar fejlesztését és terjesztését; minden kitelhető módon elősegítvén azt; például a rajz- és ipariskolák létesítése, vándor tanítók kiküldése, pénzsegély, gépek kiosztása és sok más czélra vezető módok által; de mindig és mindenütt csak úgy, hogy az ipar természetszerű gyakorlati és hasznos legyen. Mennyiben éri el a czélt: azt az idő fogja megmutatni. Én azonban hiszem, hogy a nemes törekvés, kellő jóakarat és szorgalom hozzájárulásával, üdvös eredményeket fog felmutatni.

E napokban belépvén egy itteni kereskedésbe, pár száz czirok-seprü tűnt szemembe. Mindjárt eszembe jutott a hazai ipar, s azon kérdéssel fordultam a kereskedőhöz, hogy: „Ugy-e bár e czirok-seprük Nyíregyházáról kerültek ide ?“ — „A világért sem — felelt a kereskedő — Gráczból kapjuk.“ — Hát még ezt is külföldről inportálják?“ — Kérdem én. — „Van magyar seprű is, — válaszolt a kereskedő, — de azok igen silányak, csaknem hasznavehetetlenek.

Kérdezem: nem találkozik Nyíregyháza városában, amelynek határában tudtommal a legszebb koronáju és szárú czirkok teremnek, egy-egy vállalkozó, aki egy kis szorgalommal, értelemmel és pénzzel maga és a télen át heverő nép hasznára, elhárítaná eme szégyent az országról ?

Legyen szabad remélnem, hogy mostanhoz egy évre magunk szobáit, magunk földjén termett s magunk kezével készített czirók-seprükkel fogjuk seperni. Adja Isten! B. J.

Kis-Várda, dpril 9. 1883.

A kis-várdavidóki felekezetnélküli tanítói járáskor folyó év január 31-dik napján tartott ülésében, az elnök indítványára elhatározta, hogy Kis-Várdán és vidékén a tanítók országos árvaházára gyűjtést eszközöl. E határozat keresztülvitelére Papp községben a ref. tanító, Vár- dában két állami és a ref. tanító, kérettek meg.

A szép czélt, hasonló eredmény koronázta; mert mint a „Néptanítók lapja“ 12. száma, hozta, amit alább ezúttal is részletesen kimutatni kötelességemnek ismertem, az adakozások összege 123. frt. 80 krt, tesz.

Minden esetre szép eredmény. De mennyivel szebb eredmény lehetett volna, ha a kisvárdavidéki tanítókat Bzégyenitőleg sújtó körülmény fenn nem forog. Valóban sajnálattal kell nyilvánítanom, hogy ez időszeriut munkásságával e vidéken egy tanító egylet sem ad hasonló életjelt; még is a felekezetnélküli kisvárdai járáskor meghívására, a sajátkezüleg aláirt 34. tag közül alig, lehetett 6—8. tagot üdvözölni.

A fentebb irt összeghez szives adakozásokkal járultak: Harsányi Menyhért 6 frt., Somogyi Rezső 3 frt, dr Kürmös György 2 frt, Kastal István 2 frt, Halasi Mór 3 frt, Hrabovszky Rudolf 5 frt, Körtvélyfáy József 1 frt, Grosz Vilmos 1 frt, Rézler György 5 frt, Hattala Tamás 1 frt, dr. Szabó József 2 frt, Sümeghy István 2 frt, Vay Péter 1 frt, Hegedűs Ede 1 frt, Velyáczky Gyula 1 frt, Kálpy János 2 frt, Kovács Lajos 2 frt, Ga- ramy Jakab 1 frt, Sarvay János 1 frt, dr. Rósenblüth Bernáth 2 frt, Erdőhegyi Lajos 5 frt, Soltész Emil 2 frt, Ábrahámy Gyula 1 fét, Friedman Lajos 1 frt, Stahlber- gér Ignácz 1 frt, Hrabovszky Guidó 1 frt, Glück Péter 1 frt, Balkányi Gyula 1 frt, Propper Lipót 2 frt, Reis- man Sámuel 1 frt, dr. Révész Miksa 3 frt, Komoróczy Aladár 1 frt, Balkányi Farkas 1 frt, Frigyesi Simon 1 frt, Weisz Mór 1 frt, Berger Ignácz 1 frt, Meisels Számi 1 frt, Reisman József 50 kr., Grünwald Soma 1 frt. Wechsler Salamon 1 frt, Grósz Bernáth 1 frt, Klein Mór 1 frt. Weinberger Bernáth 1 frt, Schwartz I. 50 kr, Grósz Ábrahám 70 kr, Moskovics Jakab 50 kr, Burger Salamon 20 kr, Frenkel A. 50 kr, Fridrich Márkus 1 frt, Grósz Benjamin 40 kr, Fodor János 1 frt, Lázár Zsigmond 1 frt, Weinberger Ignácz 2 frt, Fried Ignácz 50 kr, Szabó László 3 frt, Kovács István 1 frt, Borbély Sándor 1 frt, Oláh Gyula 1 frt. Borkő György 50 kr, Reisman Herman 2 frt. Tutkovics József 50 kr. Klein Éliás 30 kr., Stern Dávid 20 kr, Várady Ignácz 1 frt. dr. Vécsey György 1 frt, Graf Elek 50 kr, Kerekes Elek 1 frt, Rósenblüth Simon 1 frt, Lovászy Gyula 50 kr, Balkányi Ármin 50 kr, kis-várdai termény csarnok 10 frt, Beke Márton 1 frt, Weisshaus Ignácz 1 frt, Balogh János 1 frt, Kovácsy Mária 1 frt, Farkas Gerőné 1 frt, Kassa Matild 1 br. Horváth Gedeonná 5 frt, Beke Árpád 1 frt, Szitha Ferencz 50 kr, Orosz Miklós. 2 frt, Dicker Márton 20 kr, Kaufman Jónás 20 kr., Összesen 123 frt 80 kr. B. J.

ÚJDONSÁGOK.

(!) Az előfizetési dijakkal hátralékban levő olvasóinkhoz, azon indok alapján, minthogy sem az esedékes illetéket be-, sem a lapot vissza nem killdötték, lapunk múlt száma mellett utánvételi jegyeket voltunk kénytelenek küldeni. Kérjük ez intézkedésünket szives figyelemre méltatni, s a hátralékban levő összegeket mielőbb beküldeni lapunk kiadó hivatalához. Azokat pedig, akik egy- átalában nem akarják tartozásaikat beküldeni, komoly határozottsággal hívjuk fel lapunk példányainak visszaküldésére.

(Nász.) Nyíri Ferencz nyíregyházai birtokos kitűnő szépségű és kedvességü leányát Anna kisasszonyt, folyó áprilhó 8-adikán vezette oltárhoz Balázs Ödön pécsi

„N Y í E V í D E K.“ 15-ili számához.

gyógyszerész. A széniem giniusza, amely sziveiket összet köté, kisérje őket t házas élet rózsás utain a boldogság magaslatára!

X Tűz ütött ti folyó áprilhó 9-edikére viradóra 2 és 3 óra közt, Nyíregyházán a kis debreczeni utczában Lenhard János házinál, mely alkalommal 3 ház hamvadt el. Példátlan eset Nyíregyházán, hogy egyszerre 3 ház égett volna le, bár mily erős szél dühöngött is. Ez is szomorú jele a mai'bomló kornak. Mindeuütt csak széthúzással, hanyagsággal, rendetlenséggel és szerencsétlenséggel találkozunk. A torony-őrök későn adván jelt, igen természetes, hogy a közönség elkésve érkezett a vész helyére. Az oltó szerek szintén elkésve, rendetlenül és felszerelek lenül állottak Iti. ,A vízzel tele hordó abroncsa éppen abban a pérczben hullott le és folyt ki belőle a viz, amidőn a tűzhöz megérkezett. A védelem oly megdöbbentően botrányos volt, hogy a kigyuladt ház csaknem teljesen védelem nélkül égett le. Ily dolgoknak nem szabad ismétlődni, az illetők felelősségre vonása nélkül. Azután meg, álljon a vásosi hatóság a tűzoltó egylet létesítésének élére, s ha másként nem, kényszer utján is alkosson ily egyletet. De e szégyenteljes állapotot tűrni nem szabad tovább.

(!!) Az idei fósorozás Nyíregyházán folyó hó 12-én vette kezdetét az ide osztott községekre nézve. A nyíregyházai hadkötelesekre nézve, folyó hó 17-én reggeli 8 órakor a felszólamlások vétetnek végtárgyalás alá; ez után az 1863-ban született ifjak megvizsgáltatása April hó 18-ikán reggel pontban 8 órakor a II. korosztálybeliek. April 19-ikén a III. korosztálybeliek; végül az idegen ifjak megvizsgáltatása fog eszközöltetni.

X A nyíregyházai vám9orompók felállításával rendszeresített egy ellenőri és 11 vámszedői állásra összesen 56 pályázó jelentkezett, és pedig az ellenőrségre 11, a vámszedői állásra 45. Megválasztattak: ellenőrül Czambel Pál, vámszedőkül, a vasút mellett felállítandó sorompóhoz Magyar András, a bródi hid melletti sorompóhoz Palotay Sámuel, a kótaji sorompóhoz Hrubi Mihály, a pazony'ihoz Hudálc János, az orosihoz Zajácz Dániel, a kemecseihez Soltész József, a sóstóihoz Pásztor Péter, a káliéihoz Csesznák János, a tokajihoz Sacz István, a szent-mihályihoz Karanczai József, a debreczeni utczai sorompóhoz Kubacska András.

□ Az adókivetó bizottság, a városháza tanács termében szakadatlanul működik. Most a vidéki községekkel vannak naponként elfoglalva. Nyíregyházát illetőleg folyó évi áprilhó 26-ik és következő napjain fog a bevallás megtörténni. — Miut halljuk, a bizottság különösen nagy szigort fejt ki az uzsorásokkal szemben. Nagyon helyesen. Az emberiség e szipolyai nem érdemelnek kíméletet. Valóban megdöbbentő adatok merülnek fel e tekintetben a bizottság előtt. Az 50—60 százalék még szolid üzlet; de merülnek fel panaszok 100, 200 százalékról is. Tiz forint után, egy hónapra I ftot vesznek, e jó madarak. Ha valamelyik ellen ily adat merül fel: 200, 300 forint adóval rovatuak meg.

(!) dr. Bleuer Miklós, aki a nagy-kállói VIII. osztályú reáliskola érdekében, mai napig annyi áldozatot hozott, arról akarván meggyőződést szerezni, hogy a reáliskolai tanulók mily előmenetelt tanúsítanak a német nyelvben, egy darab császári aranyat tűzött ki jutalmul Müllner »Schuld“-jábólkijelölt két versszak legjobb lefor- I ditójármk. A pályadijat, mint káliéi levelezőnk tudatja, Balázs Béla VII, osztály beli tanuló nyerte.

(Nyilvános köszönet) A nagy számú és díszes közönség által látogatott, ünnep harmad napján megtartott jubiláris tánczestély alkalmával folülfizettek: Jäger Jó- zsefné, őnagysága 1 frtot; Nádasy Pálné, Zajátz József- ué, Karner Vilmosné és Schönfeld Albertné urhölgyek

50-,50 krt; Dankó Ltván, Palicz István, Koreny János, Rotarides János és N. N. urak 50-50 krt; N. N. N. N. N. N. 10-10 krt. A t. felülfizetők és általában a jótékony czélt pártfogásukkal előmozdítók fogadják a rendezőség és bizottság legszivélyesebb köszönet nyilvánítását. A rendezőség.

(?) A honvéd lovasság részére, a rendes évi ló-bevásárlás, folyó ápril hó 24-én és 25-én fog megtartatni a helybeli honvéd laktanya udvarában.

(*) Alföldi Károly ismert táncztanitó, mint már lapunk hirdetési rovata is hozta, megérkezvén városunkba, a tanítások sorát már meg is kezdette úgy a helybeli nevelő intézetekben, mint e czélra bérelt helyiségében. Beiratáso- kat azonban még mindig elfogad lakásán (özv. Csuha Ta- másué házában.)

(§) A nagymélt. földmivelési minisztérium 111,082/ 883. számú leiratában felhívja a gazda közönség figyelmét, a kereskedelemben különböző nevek alatt (pl. rosta hulladék herealj tisztított rostaalj, luczerna hulladék) előforduló takarmány magvakra, melyeknek csiraképessége csekély; ellenben aranka magvat dúsan tartalmaznak ; intvén a közönséget, hogy e takarmány magvak vásárlásától óvakodjék.

X A telekkönyvi vizsgálat ügyében az igazságügyminiszter egy pótreudeletet bocsátott ki, melyben az 1870. évi régi vizsgálati rendelet 3-ik szakaszát következőleg módosítja: »A vizsga letétele végett mindenki jelentkezhetik, aki hitelesen kimutatja, hogy az 1883. I. t. ez. 19. §-nak második bekezdésében előirt tanulmányokat sikerrel bevégezte, és hogy valamely telekkönyvi hatóságnál legalább egy évig gyakorlaton volt, s a telekkönyvi vázrajzolásban jártasságot szerzett.«

! Pénzküldemények szabályozása. Azon pénzösszegek küldését illetőleg, amelyek a törvény, rendelet, hatósági, vagy magán intézkedés következtében a községeket, mint jogi személyeket illetik, közelebb az igazságügyminiszter a királyi bíróságokat, az ügyészségeket, az ügyvédi közjegyzői kamarákat az egyöntetű és szabályszerű eljárásra körrendeletileg fogja utasítani.

(Helyre igazítás.) Említve volt lapunkban, hogy sKohn Mátyás kenézlői lakos saját, Lajos, Hermina és Sarolta nevű gyermekei vezeték nevét Kunra változtatta.« Ez úttal eme sorokat azzal a kiigazítással ismételjük, hogy egyik fiának Árminnak neve tévedésből kimaradt közleményünkből, aki a Kun nevet, igen természetesen, hasonlóan fölvette.

(!) Németországban a zsidók közt fölmerült az a terv, hogy ne szombatot, hanem vasárnapot ünnepeljék meg: hogy ez által eleje vétetnék a szombat megülésé- vel s a vasárnap meg nem tartásával járó kellemetlenségeknek. Ez eszmét különösen Berlinben pártolják. Valóban igen egészséges gondolat. Vallás-erkölcsi tekintetben felettébb kívánatos volna mindkét, vagyis úgy a zsidóság, mint a kereszténység részéről.

f Czukker Vilmos, nyíregyházai magánzó, folyó ápril hó 11-ikén megmérgezte magát. Mint hírlik a hazárd kártyajáték vitte volna eme végzetes lépésre.

— A kézi zálog-kölcsönügylet rendezése tárgyában a földmiv. ipar- és keresk. miniszter a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz : » Tapasztalván, hogy a törvényhatóságok nagy része ifigyeimen kívül hagyja a kézi zálogkölcsön-ügyletről szóló 1881. évi XIV. t. c. 10. §-ának rendelkezéseit, s hogy azon törvényhatóságok is, a melyek Il-od fokú iparhatóságaiknak a kézi zálogüzletekben megtartott vizsgálatokról tett jelentéseiket felterjesztik, ezt nem az idézett törvény értelmében 3 havonkint, hanem határozatlan időközökben teszik, szükségesnek tartja a miniszter a törvényhatóságokat az idézett §. pontos megtartására felhívni s e részben a következőket elrendeli: Az iparhatóságok szigorúan utasitaudók, hogy a hatóságuk területén fennálló zálogüzleteket és az üzleti könyveket havonkint legalább egyszer vizsgálják meg ; ennek megtörténetét az üzleti könyvben jegyezzék fel, és a vizsgálat eredményéről esetről-esetre a másodfokú iparhatósághoz tegyenek jelentést. Az I. fokú iparhatóságnak ezen jelentései a II. fokú iparhatóság irattárában őrzendők s ezek alapján köteles a II. fokú iparhatóság évnegyedenkint egyszer hozzám jelentést tenni. A II. fokú iparhatóságok jelentései a törvényhatóság utján mindig márczius, junius, szeptember és de- czember havi zárlattal, legkésőbb a következő hó 15-éig hozzám felterjesztendők.«

V A »Magyarország« czimü havi folyó irat (a magyarosodás érdekében) f. é. áprilisi füzete a következő tartalommal jelent meg: A rendszeres telepítésről, első czikk Ardénye Dezsőtől ; A csángók hazatelepitése; Grttnwald Béla beszéde a középiskolai törvény javaslat mellett; Vesselényi-egyesület, Szilágy-megyében; Adalékok Hontmegye nemzeti monagrafijájához, Körösi Józseftől ; A felvidéki magyar közművelődési egyesület érdekében, fölhívás Ode8calchi Gyulától; A család-nevek, Bolgár Emiltől; Elfogyott a nóta (Viszhang Zádor Gyula czikkére) Erdélyi Gyulától; Az első magyar vidéki képkiállitás, Margithay Tihamértól; Levelezések. A vallás és nemzetiség cserebelése Viski K. Bálinttól; sat. sat. Ára e kitünően szerkesztett havi folyóiratnak : egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Három-negyedévre 3 frt. Negyedévre 1 frt. Előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal, Budapesten Sándor-utcza 12 sz.

(k.) A Szabolc8megyei Takarékpénztár-Egylet 1883 évi mártius havi forgalom-kimutatása. Bevétel. Áthozott készpénz 1883 február 28-ról 20037 frt, 30 kr. Betét 21681 frt, 82 kr. Visszafizetett váltók 172905 frt. Leszámítolási kamat 4897 frt, 61 kr. Késedelmi kamat 472 frt, 75 kr. Könyvecske-dij 2 frt, 54 kr. Részvény átirási-dij 4 frt. Bélyeg 97. frt 60 kr. V» évi lejáratú ingatlan kölcsön 200 frt. Összesen 220298 frt, 62 kr. Kiadás. Visszafizetett betét 15570 frt 43 kr. Folyó kamat 75 frt 07 kr. Váltó 189875 frt. Tisztfizetés 524 frt, 98 Költség és házbér 231 frt, 19 kr. Napibiztosi dij 48 frt. Osztalék 3780 frt. Bélyeg 144 frt. ‘/a évi lejáratú ingatlan kölcsön 155 frt. Pénztár-maradvány 1883 martius 31-ről 9894 frt 95 kr. Összesen 220298 frt62kr. N-Kálló 1833 mártius 31-én. Meskó könyvvezető, Kátay Károly 2-od könyvvezető.

(—) A »Pesti Hirlap«szerkesztősége és kiadóhivatala az uj negyed közeledése alkalmából előfisetésre ihiv- ja fel a magyar hirlapolvasó közönséget. A »Pesti Hírlap« naponként két teljss ivén, vasár- és ünepnap harmadfél—három’ igen, képekkel és zenemelléklettel jelenik meg- Előfizetési ár: Apr.—decz.a/<évre. . 10 frt 50 kr. Apr.—szept. ‘/a évre . 7 frt — kr. Apr.—jun. y4 évre . . 3 frt, 50 kr. Egy hóra 1 frt 20 kr. A »„Magyarország és a Nagyvilág« képes hetilappal együtt: Ápr.—decz. 3/.i évre. .15 frt — kr. Apr.—szept. Va évre. 10 frt — kr. Ápr.—jun. ‘/4 évre. . 5 frt — kr. Egy hóra 1 frt, 70 kr. Előfizetések a hó bármely napján elfogadtatnak. Az előfizetési pénzeket legczélszerübb postautalványnyal a kiadó hiratalba küldeni, ily czim alatt: A »Pesti Hírlap« kiadóhivatalának, Budapest, nádor-uteza 7. szám. Mutatványszámokat szívesen küld ingyen a kiadóhivatal. Ajánljuk ez úgy tartalmára, mint irányára és kiállítására nézve egyaránt kitűnő lapot olvasóink figyelmébe.

— Táborszky és Parcsh nemzeti zenemű kereskedésében megjelent és 1 frt. 20 krajezáron kapható: »A magyarok Istene« (Petőfi Sándor költeménye,) zenéjét, bariton magánhangra s férfi karra (vagy a nélkül) zongora kísérettel szerzé: Liszt Ferencz. Ugyanez czimba- lomra átírva; kapható 70 krajezárért.

Irodalom.

— Megjelent az „ÖnUgyvéd“ 21. füzete. Irta Knorr Ala- jós, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti színhez bér- házában. E füzetben a szerző befejezi a sajtóügyi eljárás ismertetését, és áttér a közigazgatási beadványok tárgyalására. Legelőbb is ismerteti a községi kötelékbe való felvétel feltételeit és módjait, azután közli az állampolgárság megszerzésére és elvesztésére, úgy az utazási engedélyekre vonatkozó szabályokat; tárgyalja a vallási ügyek körül az áttérést, a vegyes liázasságbóli és házasságon kivül nemzett gyermekek viszonyát; a vallás felekezetek egyházi szertartásait, ünnepeit, temetkezését és segélyezéseit illető szabályokat; közli a népiskolai közoktatásra vonatkozó törvényes intézkedéseket ; ismerteti a véd-kötelezettségre vonatkozó szabályokat, és különösen tárgyalja a fegyveres erő alkat-részeit, a szolgálati kötelezettség tartamát, a hadsereg kiegészítésének módjait, a hadseregbe léphetés kellékeit, az ideiglenes mentesség eseteit, az önkéntes belépés módját, az egyéves önkéntes szolgálatra, a sorozás idejére, az elbocsátásra és honvédségre vonatkozó intézkedéseket, ismerteti a hadmentességi dijakat illetőleg alkotott legújabb szabályokat. E dús tartalmú szöveg ára 30 kr.

Megjelent a »Magyar Helikon« IX. és X. füzete. A IX. füzet Virág Benedek életét és arczképót, a X. füzet Bajza József életét és arczképét hozza irodalmi működésűk kimerítő ismertetésével. Egy-egy füzet ára 20 kr. Kiadja Stampel Károly könyvkereskedő Pozsonyban.

A „Regóuy-világw-rólj Révaitestvérek e kitűnő szépirodalmi folyóiratáról, minden alkalommal örömmel emlékezünk meg. Jól esik a közvetlen meggyőződésünkön alapuló azon tapasztalatunk,hogy reményünk, amit e vállalathoz fűztünk, oly szépen teljesedésbe ment. Mintha a sok jeles iró, kiknek neveivel a „Rogényvilág“ hasábján találkozunk, csak azt várta volna, hogy végre valahá-