Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

IV. évfolyam.

52. szám.

Nyíregyháza, 1884. deezember 28.

(SZABOLCSI HÍRLAP.)

TÁRSADALMI HETILAP.

A SZABOLOSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik Hetenkint egyszer vasárnapon.

Előfizetési feltételek :

postán vagy helyben házhoz hordva:

ligesz (ívre

...................................................4 f„t.

Fé

lévre........................................................2 >

Ne

gyedévre...................................................i »

A községi jegyzó és tanító uraknak egész évre csak két forint.

Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba. Elek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1561. szára) intézendők.

A lap szellemi részét képező küldemények, a

szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni.

Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el.

A kéziratok csak világos kívánatra s az Illető költségére küldetnek vissza.

Hirdetési dijak :

Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri

közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr.

Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik.

A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár.

•a rsszere a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler

irodájában Becsben, Drágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Coinp által Hamburgban.

Társadalmi életünk háttere, ii.

Nőink, tisztelet a kivételeknek, szintén szivnélküli fényes külsőbe bujt lények, akik a valódi műveltség rovására, az álműveltségnek hódolnak. De tehetnek-e ők arról, hogy ilyenek? Nem. Ti föllengős elmőű férfiak elitélitek a hölgyeket, ha üres és „Művelt Társalgóbból tanult bókjaitokért művelteknek nem tartanak. Sugározhatik szemeikből lelkűk liliomkópe, ha nincsenek divatos ízléstelen czifraságokba burkolva, lenézitek; figyelemre sem méltatjátok.

A hölgyek,általánosságban véve, kissé hiúk lévéu;e mel lőztetés sértő, fáj nekiek; tehát fényes külsőbe bújnak, mert kitüntetitek. Innen a megbotránkoztató verseny, amelyet az alantasabb osztály női, a tehetdsbbekkel szemben, gyakorolnak; nem gondolva avval, hogy mily rohamosan siettetik saját romlásukat, bukásukat. Innen a napról- napra feltűnőbb erkölcstelenség, amelynek anyi áldozata van. Látszani!! . . ez korunk, illetőleg jelenünk jolszava! Hadd rágódjék a romlást idéző féreg, kedélyünkön; a lelkiismeret hadd marjon, hadd vigye szemünkről álmainkat; mindent elszenvedünk a látszatos külsőért.

Miként segítsünk e veszélyesen terjedő társadalmi bajon ?!

Ápoljuk a szivet. A nemes szív legerősebb vért, megvéd minden támadtatás ellen; boldogsághoz, megelégedéshez vezet. A szív szüli az eszményi érzelmeket, Ott, ahol ezek hiányzanak, csak álműveltség van, mely magasabb élvezetek megértésére' képtelen. Magasabb élvezeteket csak művelt lelkek nyújthatnak egymásnak ; mert ezeknél ott van az eszményekért lelkesülő meggyőződés, mely minden nemesnek valódi nagyságát felfogja és élvezni tudja.

A szívnek épen úgy megvan a maga iskolája, mint bármely tudománynak; de leghatalmasabb s legképzőbb a szépművészetek anyja — a költészet. A költészet maga egy világ; a való és eszmény világa. A költészet hatalma csodákat müvei: szavának minden engedelmes; általa szelíddé lesz a vad; a fásult tespedésben haldokló kedély felmelegszik; nemes tettekre készt; undorral tölti el a lelket minden aljas iránt; szavára a rideg bérezek megelevenednek; az erdők óriás fái megtestesülnek, élnek, évezredek előtti rémes dolgokat beszélnek el, mig a völgy ölében nyíló virágocskák tündóries regék csevegésével édes álomba ringatják lelkünket.

A szépművészetek minden ága egy-egy osztálya a szív iskolájának.

Társuljunk. A társaság nélkülözhetlen eszköz a művelődésre; ez tartja fenn a szellem hajlékonyságát, a kedély vidámságát! Hazánk sok városának példájára alakítsunk egy kürt, melynek czélja a szép- művészetek gyakorlása által a kedélyeket nemesíteni, a romlástól megvédeni, szóval művelődni. E körnek, mely bármily czimet viselhet, tagjai egyaránt férfiak és nők is legyenek. A természet igen bölcsen, sympatikus arányban osztotta fel közöttük az erőket és képességeket, ép úgy az anyagi mint a szellemi életben. A férfi az erőt, a nő a vonzó kellemet képviseli. A férfi hivatása testi, lelki tehetségei által munkálkodni családja, a haza, az emberiség érdekében; mig a nőé széppé, kedvessé tenni az életet, édessé a törekvés fáradalmait, kellemessé a pihenést, szivének gyöngéd hatalma által nemessé megelégedetté tenni az életet.

Egyesült erőinkkel, vállvetve munkálkodjunk és fáradozzunk; ha unalomra, életgyülöletre, nem akarjuk kárhoztatni önmagunkat. A magunk-alkotta csekélységek oly édes megelégedéssel töltik el keblünket, mely a világ minden javainál s élvezeteinél többet ér.

A létesítendő kör, hetenkint, avagy megállapodás szerént, ülést tart; minden tagja kötelezi magát éven- kint egy-két munkát beadni, szavalni vagy más utón közreműködni. A munkák felolvastatnak, megbiráltatnak. Egy jól átértett költemény előadása, a különnemü munkák felolvasása, az ezek feletti eszmecsere, mennyi és mily nemes élvezetet nyújt.

A kör havonként nyilvános felolvasási! estélyeket tarthat. Ez által talán némi anyagi bevétel is eszközölhető, mely könyör adományokra, jótékony czélokra fordítható. Az ily tettek, nem utólsó helyet foglalnak el a szív nemesítéséhez. Más oldalról a kör e nemes város érdeklő közönségét szellemi élvezetekben is részesíti.

E kör működése által az után, létrehozható volna egy kitűnő vidéki lap úgy, hogy a már életben levő helybeli lapok közűi a legjobbat ki kell emelni; azt határozott irányúvá, tántorittatlan jelleművé tenni: hogy ez a vidéki szellemi életének, mindennemű igényeinek hű tükre legyen; ne ismerjen önzésr, vallásgyűlületet, személyt, semminemű ellenségeskedést; legyen rószrehajthatlan biró, ostorozza kivétel nélkül a roszat, méltassa a jót. Csak ily irányú lap bírhat határozott becscsel, csak ilyen működhetik áldásthozólag úgy egyesek, mint városunk, vidékünk, megyénk és hazánk javára.

A körben felolvasott, ős elbírált munkák közöltessenek a kiemelt lapban s igy, mert a kör minden egyes tagjának tehetsége más-más irányban nyilvánul, időről- időre változatos határozott becsű munkákkal kedveskedhetne a lap olvasóinak.

Szerény véleményem szerént ez a leghelyesebb út, mely úgy társadalmunk gyászos hátterén, mint hirlap-iro- dalraunk helybeli pangásán gyökeres változást idézhet elő.

„Ne tűrjük tovább e szellemi pangást!“ Álljon a dolog élére aki erre leghivatottabb, s legtehetségebb. Nők, hivatalnokok, lelkészek, tanárok, tanítók és kedvelői a szépirodalomnak, művészetnek: társuljunk, alakítsunk egy kört; közös erővel, vállvetve ápolgassuk irodalmunk elgyomosodott kertjét; ápoljuk s nemesítsük a szivet! Az ész csak nemes szívvel párosulva teremthet áldást, e nélkül átokká fajul, s bilincse lesz a törekvő igyekezetnek. „Munkára fel tehát! Javítsuk társadalmi életünk hátterét! Hozzunk létre egy kitűnő vidéki lapot!“

—ó.

Adóügyi rendelet.

Szapáry Gyula, magy. kir. pénzügyminiszter, folyó évi 77,760. sz. alatt a következő rendeletet intézte a törvényhatósági közigazgatási bizottságokhoz és kir. adó- felügyelőkhöz (a fővárosi közigazgatási bizottság és kir. adófelügyelő kivételével,) az egyenes adóknak, közvetlenül lerovaudó illetékeknek és az egyes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek behajtásánál, valamint a fizetési halasztások engedélyezésénél követendő eljárás tárgyában.

A beérkezett jelentések alapján a gazdasági termények árának rendkívüli hanyatlása és az enuek folyományaként bekövetkezett kereskedelmi pangás, a földmive- léssel foglalkozó hazai gazdaközönségst, a gazdasági rendes kiadások és ezek között az állami közterhek pontos lerovásában is, ez időszerint nagyon korlátozzák.

E végből az adózó közönség érdekéra való tekintetből elhatároztam, hogy a közadók és az azok természetével biró állami követelések beszedése és behajtása iránt, a közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t.-oz ha- tározmányainak végrehajtása további intézkedésemig eny- hittessék; mire nézve a most idézett t, ez. 48. §-ában, illetőleg a közvetlenül lerovandó illetékek kezeléséről szóló 1881. XXXIV. t.-cz. 43. § ában foglalt felhatalmazás alapján rendelem :

I. Az egyenes adókat és az ezek módjára beszedendő kincstári követeléseket illetőleg :

1. a kis és nagy községek, rendezett tanácsú szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városok, mint jogi testületek, úgy szintén más adózók ellen a végrehajtás csak akkor alkalmazandó, ha az egy évi előírásnak megfelelő összeget le nem rótták; megjegyeztetvén, hogy az egy évi előírás alatt azon összeg értendő, mely mutatkozik, ha az egyes adóknak, szőlődézsma váltsági tartozásoknak és vizszabályozási járulékoknak egy évre előirt összegei együtt vétetnek számításba. A földadó egy évi tartozásául azon községekben, melyekben a földadó az uj kataszteri munkálatok alapján az 1883. évinél magasabb összegben van kivetve, az 1883. év végéig fennállott kisebb összeg veeudö fel, illetőleg ezen alap szerént számítandó az egy évi földadótartozás.

2. Részletfizetések teljesítése esetén, a befizetett ösz- szeg a következő sorrendben számolandó el:

a) a késedelmi kamatok és végrehajtási költség (1883. XLIV. t.-cz. 36. §-ának e) pontja;

bj a hadmentességí dij;

c) a Bzőlődézsmaváltsági tartozás egy évi összege

d) az egyenes adók, és ha e czimen hátralék is van, az egy évi járandóságnak megfelelő összog az ez után járó községi pótlékkal együtt;

e) a vizszabályozási költség egy évi járuléka 1879. évi XXXIV. t.-cz. 6. §-ának g) pontja.)

3. Különös figyelem fordítandó arra, hogy a zálogolás alól mind azon tárgyak és jövedelmek, melyek a közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. .-ez. 60. § a, illetőleg a bírói végrehajtásról szóló 1881. LX. i. ez. 51. §-a a—b) pontjai, továbbá az 1881. LX. t.-cz. 52. § a értelmében végrehajtás alá nem esnek, a zálogolás alól kivétessenek; továbbá hogy élő állatok árverés utján csak akkor adassanak el, ha a helyi beessek megfelelő ár megközelítőleg eléretik.

II. A közvetlenül lerovandó bélyeg- és illeték-tartozásokat illetőleg:

1. oly illetékek, melyek az idő előhaladottságánál fogva az elévülés veszélyének vannak kitéve — mulha. tatlaoul behajtandók; és hason eljárás (végrehajtás) alkalmazandó azok ellen is, kik első sorban kötelezvék az illetéket lefizetni és ezen kötelezettség teljesítésének elodázása az egyetemlegesség vagy tárgyi kezesség alapján kötelezett harmadik személyre hátránynyal járhat;

2. az adás vevési és ajándékozási jogügyletek után járó illetékek behajtása mindenkor nagyobb szigor alá esvén, azok feltétlenül behajtandók; ellenben az örökösödések után, a folyó 1884. évben esedékessé vált illetékek befizetésére nézve — a biztosítás fentartáBa mellett — méltányos részletfizetések engedélyezhetők; vagy a menynyiben az engedély az adófelügyelő hatáskörét meghaladja, a beadott folyamodványok javaslata kíséretében a pénzügyminisztériumhoz felterjesztendők;

3. a régibb, azaz az 1883. év végéig terjedő időszakból származó illeték hátralékokra nézve megengedem, hogy az esetben, ha azoknak egy harmadrésze azonnal lefizettetik — a fenmaradt részre nézve fizetési halasztás esetről esetre engedélyeztessék.

Az e részben az illetékköteles felek által beadandó folyamodványok fellett, amennyiben a tartozás bélyegilletékre vonatkozik, a kir. adófelügyelő saját hatáskörében határoz és 1885. évi augusztus hó 15-éig fizetési halasztást endedélyezhet. A mennyiben a halasztási kérvény jogilletékre vonatkozik, a fizetési halasztás engedélyezését a pénzügyminisztérium adja meg; mire nézve a kir. adófelügyelő a folyamodványokat, saját véleménye kíséretében, a pénzügyminisztériumhoz felterjesztendi.

III. Marától értetik, hogy az eddig egyes adózóknak azok kérelmére adó- vagy illetéktartozásaik, valamint egyéb, a közadók módjára behajtandó kincstári követelések törlesztésére adott fizetési halaztások, jelen ren- deletem által nem érintetnek.

A jelen rendeletben foglalt intézkedések azonnal érvénybe lépnek és az adófelügyelők személyes felelősség terhe alatt szigorúan utaBittatnak, hogy teendő intézkedéseikben, illetőleg javaslataikban ezen rendelkezésekhez szorosan ragaszkodjanak és a végrehajtásokat e szerént fogan atosittassák.

Kelt Budapesten, 1884. évi nov. hó 9-én.

Gr. Szapáry Gyula, s. k.

' /