Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Néhány szó a szocziálismusról.

A 8zoczialismus esznéi napról-napra terjednek egész Európában. Angol-, Iranczia- és Németországban a munkás-osztály már csakii ettől várja helyzete javulását, Ausztriában nagyban terjed, sőt Magyarországba is betette már a lábát; habár a magyar ember előtt minden olyan eszme, mely a külföldről kerül hozzánk, — idegen marad.

A most ülésező birodalmi gyűlésen pedig tekintélyes pártot is képeznek a szoczialista képviselők s Bismarcknak nem kis gondot okoznak. És hogy menynyire terjed ezen irány, mutatja az, hogy a fővárosban már van egy lap is, mely a szoczialismus tanai által akarja munkájától elvonni az iparost. — Pedig ha van rossz talaj a szoczialisticus eszmék terjesztésére, az bizonyára hazánkban van; mert a magyar munkás, a magyar iparos egyúttal magyar ember is, ki úgy ragaszkodik ehhez a magyar vérrel szerzett földhöz s nemzetiségéhez, hogy elsőnek találja a haza boldogulását s csak azután gondolkozik internationális dolgokról.

Magyar szocziálismusról beszélni korai volna; de hogy mégis figyelmeztessük azt az osztályt, melyben idegen csábitók kezdik tanaik által félrevezetni a józan értelmű polgárságot: kisértsük meg kiemelni a szocziálismus tulajdonképeni czélját és káros következményeit.

A szoczialismus eszméje — tudvalevőleg — közösségen alapszik ; vagyis a mi a tiéd, az az enyém is. Ha neked van 1000 hold földed, annak fele elég a te szükségleteid fedezésére; add nekem tehát felét. Honnan vetted, hogy szerezted, véres verejtéked szerzeménye, vagy örökség utján jutottál hozzá: az nem kérdés. Van 100 forintod; nekem szükségem van ötvenre, — add át felét, hiszen neked még akkor is marad ötven! — 8 mi következik ebből? Az, hogy mig te dolgozol s keservesen keresed a kenyeret: addig a másik összedugott kézzel lopja a napot s besepri azt, amiért te fáradtál, izzadtál. Nagyon természetes, — hogy ha az után te is szükségét érzed a jólétnek: lesz egy más valaki, kinek megosztod keresményét s igy szükségben sohasem lehetsz. De hátha az a más valaki megtagadja tőled s ennek daczára is bírni akarod a szerinted téged megillető részt: — akkor, ha erősebb vagy, elveszed tőle, vagy ő győz vagy te és társaid, kiket segélyedre hívtál s ez igy tart mindaddig, mig tőled is el nem veszi valaki; mert az önzést, a telhetetlenséget még akkor sem fogod legyőzni, ha olyan vagy is, miut az a szent, ki utolsó kabátját adta oda a kolduló szegénynek. — Itt tehát a darvinismus eszméje lenne uralkodó: az erősek uralma a gyengébbek felett; mert mig önszeretet, kapzsiság, telhetetlenség és kincsszomj uralkodnak : addig igazi szocziálismusról beszélni képtelenség. Annyi volna az, mint lerombolni milliók által létrehozott társadalmunkat s visszaterelni az emberiséget abba az ős állapotába, amikor egy furkós bot elég volt arra, hogy az ember élelmét megszerezze.

Kétségtelenül gyönyörű eszme: az egész emberiségnek egy családot képezni, melynek minden tagja egyenlően részesül a földi jótéteményekben s melyben nincs szegény, nincs gazdag ember; nincs ur és paraszt; nincs magyar, német, tót és zeidó, hanem csak egy családtag, ki testvérként szereti a másikat s közösen megosztja keresményét a többivel. De ez kivihetetlen.

Hová lenne a szellem uralma, a valódi érdem, mely ép az által tűnik ki, hogy nagyobb és jobb másoknál ?

Hová lenne a törekvés magas czélok után, mely épen ezáltal különböztet meg az állattól!

Hiszen ha a szoczialismus eszméje érvényre jutna, miben különböznénk az állattól ?! Ha nem volna czél, a miért küzdjünk, eBzme, a miért magunkat feláldozzuk I

A legnagyobb szabadsághősök, — nem csupán azok, kik a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjéért küzdöttek, nem mentek annyira s nem akartak annyit, mint most a szocziálisták, kiknek nagyrésze alig fél műveltséggel bir s kik a munkakerülésben s a más vagyonára való áhitozásban ismerik a szoczialismust.

S épen az a különös, hogy a szoczialismus tanai a munkások között terjednek; tehát annál az osztálynál, mely munka és cselekvés által szerzi kenyerét, mely ismeri a munka becsét s aránylag jobb létben van s nem szenved annyit, mint a föld népe.

A szoczialismus vezérei avval biztatják magokat és társaikat, hogy egy század múlva tanaik érvényre jutnak. Isten mentsen tőle! Annyi volna az, mint a jogosságot és igazságot örökre eltemetni s lerombolni a müveit társadalmat, mely szintén közösségre törekszik, de a szellemi közösségre. —h —a.

Köz ügyek.

(A kocsipostai küldemények csomagolása). Miután tapasztaltatott, hogy — kivált akkor, midőn a postaforgalom a rendesnél nagyobb mérvet ölt — a hiányos és czélszerütlen csomagolás következtében számos postaküldemény sérült állapotban, tartalomhiánynyal, sőt czirn nélkül érkezik rendeltetése helyére és e miatt kéz- besithetleuné válik, mely utóbbi esetben a küldemények, mint nem kézbesíthetők, elárvereztetnek; mig a hiányosan csomagolttak a szállítás közben megsérülvén, a beuufog- lalt kisebb tárgyak kiesnek és szállítás közben elvesznek : a közmunka és közlekedésügyi magyar királyi minisztérium a jelzett bajokat elhárítandó, a következőkre figyelmezteti a közönséget 1. Pénz, ékszerek és egyéb drágaságok más tárgyakkal egybe ne csoma- goltassanak. A csomagokhoz hallgatag, külön nyilvánítás nélkül mellékelt készpénzért egyáltalán nem, a csomagokban mutatkozó sérülés- vagy hiányért pedig csak abban az esetben adatik kárpótlás, ha a hiány vagy sérülés nem a czélszerütlen vagy gyenge csomagolásnak tulajdonítható. 2. A [csomagolásra gyenge lemez papirdo- bozok használata lehetőleg mellőztessék, mert az ily dobozok szállítás közben a többi küldemények által össze nyomatváu, a csomag tartalmát a megrongálástól nem óvják meg. Kivételt képeznek e tekintetben a postai szállításra gyártott lemez papirdobo'.ok, melyek

„N Y t B V X P É K“.

belső részében faléczecskék vannak alkalmazva. Az ily dobozok azonban csakis kisebb súlyú, csekélyebb értékű és egy egészet képező tárgyak (pl. ruhák, szövetek) szállítására használhatók. 3. Ékszereket, drágaságokat, törékeny vagy oly tárgyakat, melyek dörzsölés, nyomás vagy átnedvesedés következtében megrongáltathatnak, fa- ládácskákba, egyéb tárgyakat pedig, értékükhöz és a szállítási úthoz képest, többszörös és erős csomagoló papírba vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonba vagy erős gyolcsba kell csomagolni. 4. A czimet lehetőleg magára a csomag burkolatára kell felírni s ha ez erre alkalmatlan, a czirn külön, egész lapjával a csomagra ragasztandó papírlapra is irható. A 100 frt értését meghaladó, avagy ékszereket, érczpénzt stb. tartalmazó küldeményekre azonban czimlapot ragasztani nem szabad, hanem a czimet közvetlenül magára a göngyöletre kell Írni. Zsacskókba zárt küldeményekre, lemezpapirra vagy fatáblára Írott czirn, a csomag kö- rülkötésére használt zsineggel megerősítve odapecsételendő úgy, hogy a czimtáblát a pecsétek megsértése nélkül ne lehessen eltávolítani. 5. A czimzés után a csomagot görcsnélküli zsineggel erősen keresztül kell kötni; oly csomagoknál, melyeknek czimirata a csomagokra vau ragasztva, ügyelni kell arra, hogy a czim- iratot a ragasztáson felül a kérésztkötésre használt zsineg is a csomaghoz tartsa; ezután az igy keresztül kötött csomagra jó minőségű pecsétviaszszal annyi pecsétet kell nyomni, amennyi arra szükséges, hogy a pecsétek megsértése nélkül a csomag tartalmához férni ne lehessen,

(A jövő évi ujonczozás előkészületei.) Hogy a tör- vényhozásilag megszavazandó 1885. évi ujoncz- és pót- tartaléki jutalékok kiállítása 1885. évi márczius 1-től ápril végéig teljes és biztos adatok alapján, mind a magán felek törvényes igényeinek kellő figyelemben tartásával, mind a hadseregre és honvédségre nézve a legkedvezőbb eredménynyel történjék, a m. kir. honvédelmi miniszter elrendelte az előmunkálatok végrehajtását, Ezen előmunkálatok közzé tartozik: a) összeírása az 1865-ik, 1864-ik, és 1863-ik években született ifjaknak, a kik egyelőre, és egyik vagy másik sorozójárásra nézve netalán kivételesen bekövetkezhető további intézkedésig, az 1885-ik évi sorozásra felhívott korosztályokat képezik; b) a sorshúzás; c) a hadkötelezettség alól való ideiglenes fölmentésre vonatkozó felszólamlási kérvények benyújtása; d) a hittudományok hallgathatása végett az 1882-ik évi 39-ik törvéuyczikk 5-ik szakasza alapján leendő szabadságolásra, — úgyszintén e) a népiskolai tanítóknak, tanitójelöltetnek és tanitóképző-inté- zeti növendékeknek az 1882 ik 39-ik törvényczikk 6-ik szakasza három első pontjának alapján leendő szabadságolására, — továbbá f) az öröklött mezei gazdaságok birtokosait az 1882-ik évi 39-ik törvényczikk 6-ik szakasza utolsó pontja szerint megillető kedvezménynek megadására, — s végre g) a felhívott korosztályokba tartozó, s előleges jelentkezésök alkalmával hadképteleneknek talált egyévi önkéntes-jelölteket az 1882-ik évi 39-ik törvényczikk 4-ik szakasza 7 - ik bekezdése esetében megillető egyévi önkéntesség kedvezményének biztosítására vonatkozó kérvényeknek a felek által való elkészítése és benyújtása. Az összeírásra kötelezettek, tekintet nélkül a községi illetőségre, tartózkodási helyükön azonnal jelentkezni tartoznak .

(A m. kir. közig, pénzügyi bíróság) közelebb következő döntvényt hozott, »A végrehajtási eljárásról szóló 1881. t. ez. rendelkezése értelmében, a peres eljárásban hivatalból foganatosított végrehajtásról felvett jegyzőkönyvtől járó állandó vagy fokozatos bélyeg-illeték lerovása iránti kötelezettség, mindenkor a végrehajtó felet terheli; aki is ez illetéket, annak a bírói végzésnek, melylyel a végrahajtás teljesítéséről értesítést nyer, kézbesítésétől számított három nap alatt leróvni kö teles.«

ÚJDONSÁGOK.

(!) Az uj év e folyó hét közepére esvén, alkalmat veszünk magunknak, hogy uj évi üdvözletünket mai számunkban fejezzük ki. Szivünkből kívánunk minden rendű és rangú olvasóinknak boldog1 uj évet! Boldogabbat, szerencsésebbet mint a most fogyd óv. Feledtesse el az uj jobb év a régi rosszat; Nyújtson gyógy írt a bal sors-ejtette sebekre. Akik a múlt évben egy vagy más okból keserűséget okoztak egymásnak, nyújtsanak az uj óv küszöbén békejobbot egymásnak s a kölcsönös szeretettel tegyék a jövőt édesebbé és boldogitóbbá!

*** A helybeli nóegylet által jövő januárhó 17- :dikén a nagyvendéglő termében rendezendő tánezviga- lom alkalmára, a házi asszonyi tisztet Graefi Józsefné szül. Györffy Róza bárónő Ő méltósága volt kegyes elvállalni. Gratulálunk a nőegyletnek a kitűnő szerencséhez, amely szerént a tánczvigalom emeléséhez nagy mérvben járuló díszes háziasszonyi szerepre ő méltóságát, a szivjóságban és a női kellemekben oly igen gazdag úrnőt megnyernie sikerült.

*** Figyelmeztetjük olvasóinkat »Adóügyi rendelet« czimü második czikkünkre. A pénzügyi miniszternek eme valóban időszerű é« kívánatos rendelete a legjobb uj évi ajándék az adófizető közöuség részére. Nem szigorra, nem szívtelenségre inti ebben a miniszter az adófelügyelőket és közigazgatási bizottságokat; hanem ellenkezőleg arra, hogy az ország közgazdasági helyzetére különös tekintettel legyenek. E őzéiből messze kiható felhatalmazást ad nekik arra nézve, hogy a fizetési halasztások és törlesztési kedvezmények adása körül, a legnagyobb méltánylattal és figyelemmel járjanak el. Különösen hangsúlyozva van a rendeletben az, hogy necsak az ingatlanok árverezésénél legyenek tekintettel a végrehajtó közegek a mezőgazdasági érdekekre; hanem egyszersmind a szarvasmarhák elárverezését csak abban az esetben engedi meg, ha a leütési ár a helyi becsárnak megfelel: nehogy a gazdálkodó közönség kárt szenvedjen. Üdvözöljük az uj év küszöbén a pé tzügy miniszternek ezen már rég behozatni kellendett eljárását.

(!) A szabolcsmegyei községi Jegyzők egylete,

jövő 1885. januárhó 3-án dél előtt 9 órakor a megyeház nagy termében, rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tárgya: a községi és kör jegyzők kebeléből a községjegyzői pályára készült jelöltek megvizsgálására, a m. kir. belügyminiszter 5828/IY. 1884. számú intézményé vei, kirendelt vizsgáló szakbizottságba beválasztandó 2 rendes és 1 póttagnak megválasztása.

(§.) A nyíregyházai régi képviselet még e hó 29-én egyszer közgyűlést tart, amikor a legközelebb megejtett képviselő-választási cselekmény eredménye is be fog jelentetni.

— Az újévre szóló látogató jegyek a postán büntetés portó nélkül, csak úgy továbbittatnak, ha azokon irás ninos. Ha Írás van rajtuk, pl. b. u. é. k.: akkor a hely-beliekre 3 kr., a vidékiekre 5 kros levél márk ragasztandó.

— A városi tisztujitás mint hírlik, körül-belül jövő 1885. januárhó 14—15-ike körül fog megtartatni. A fáma azt beszéli, hogy az országgyűlési képviselő- válásztásnál diadalra jutott szabadelvű párt, minden fuzionalis cselekmény kizárásával, önállóan saját pártja érdekében fog eljárni. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy a szabadelvűek saját embereiket akarják bevinni a városi közigazgatásba. Az antiszemiták pedig, szemben a szabadelvűek eme törekvésével, a volt függetlenségiekkel egyetértőleg szándékoznak a városi hivatalok betöltésénél eljárni. Mind ez azonban még ma csak föltevés és terv, amit csak is fentartással közlünk; nem állván jót hitelességéért.

□ A nagy-kállói és a nyir-bátori sorozó kerületekben foganatosítandó ujonczozás határ ideje, a cs. kir.

5-dik számú hadkiegészítési kerület parancsnokságával egyetértőleg, a sorozási politikai bizottság által már kitűzetett. A nyírbátori sorozó kerületben ugyanis, kezdetét veszi jövő 1885. évi áprilhó 7-én és tart 23-ig a

n.-kállói kerületben kezdődik aprilhó 16-án és tart 23-ig. A többi sorozó kerületekre nézve még nem történt megállapodás, illetőleg még nem tétetett közhírré.

*** A küszöbön levő sorozás alkalmából időszerűnek találtuk felemlíteni a sorozási bizottságok által több Ízben hangoztatott azon panaszt, hogy t. i. a szabolcsmegyei községek elüljárói, különösen az idegen származású hadkötelesek körül, a leghanyagabbul járnak el az egész országban. A községükben tartózkodó idegen származású hadkötelezetteket ugyan is, nagyon hiányosan Írják össze, illetőleg egyáltalában nem értesítik az illető községeket a körükben tartózkodó idegenek ott létéről ; ami az után nem csak hogy felettébb megnehezíti a sorozó bizottságok eljárását és általában az ujonczozá- si processus rendes menetét; hanem a legnagyobb bajt épen az illető hadköteleseknek okozzák; amenyiben azok szökevényeknek tekintetvén: velők, mint ilyenekkel kénytelen eljárni az illető katonai hatóság.

(§§) A nyíregyházai fedeztetési állomás részére a minisztérium az eddigi 10 ménló helyett 12-őt engedélyezett. E szerént Nyíregyháza ma első fedeztetési állomás az országban. Ezt Nyíregyháza meg is érdemli; mert annyi nemes fajú lovat egyetlen hazai város sem képes produkálni, mint városunk. Nemzetgazdasági tekintetben pedig, ez nem megvetendő az országra nézve.

(Helyreigazítás). A hely-beli »Polgári olvasó egyesület« által jövő 1885. évi januárhó 24-edikére tervezett tánczmulatság, nem az »Egyesület« saját helyiségében, mint tévesen újságoltuk, hauem a nagyvendéglő- táneztermében fog megtartatni.

(—) A városi 8zegódvényeseknek szolgálatba való felvétele folyó 1884. évi dec'.embarhó 27-edikén dél előtt folyt le a város házáuál.

□ A debreczeni kerül, kiállítási bizottságnál,

amelyhez megyénk is tartozik,- mai napig körül-belül 500 bejelentés jegyeztetett elő a jövő országos kiállításra.

*** Felhívás a magyar úri közönséghez! A »Szemle« megindításakor kijelentettük, hogy kizárólag a legelőkelőbb magyar úri osztály számára szerkesztjük lapunkat oly czólból, hogy a magyar nemességnek, gentrynek érdekeit támogassuk első sorban. Reméljük, hogy a nemesi osztálynak, a gentrynek minden tagja méltányolja és előmozdítja törekvésünket. Társadalmi és irodalmi közleményeink érdekességét azzal növeljük, hogy mind eme, valamint sport közleményeinket is a legelőkelőbb osztályok tagjainak tollából adjuk. Gazdasági rovatunkban pedig vállalat-terveket, eszméket és hasznos apróbb ismertetéseket adunk, melyek osztályunkat érdekelhetik. Általános szemle és Nővilág rovatunkban időszerű és érdekes cselekményeket közlünk, hogy a Szemle ne legyen fölösleges, hanem hézagot pótló olvasmány. Ezenkívül a szemle minden száma szép képeket hoz. A szemle a nemzeti önállóság, az ősi erkölcsök, a hazafiui erények előmozdításának hirdetője kíván lenni. E czélok elérhetésének előmozdítását az igen tisztelt olvasók inte- lingesebb részéről várjuk. Reméljük, hogy a hazafiasán gondolkodó előkelőbb közönség e törekvésünket támogatni fogja, különösen ma, midőn annyira vagyunk utalva az összetartásra! A főrendiház reform-kérdésében mi pendítettük meg először ama népszerű eszmét, hogy a megyebeli magyar nemesség válaBzszon a főrendi házba egy-egy követet életfogytiglan, kik, mint ilyen főrendi tagok, az országban lévő összes magyar intelligetiát képviseljék a férendiházban.Eddig Írtak a Szemlébe: Balázs Sándor, — Birczay N., — Barcsai János, — Beniczky Gy., — gr. Bethlen N., — Buda Ádám, — Chernél István, — főt. Drorzsák János, — gr. Eszterházy Pál, — dr. Farkas Mihály, — Hanvay Zoltán, — Kállay A., — báró Kemény Béla, — dr. Koroda Pál, — Lakatos Károly, — gr. Majláth I., — gr. Migazzi Vilmos, — Majthényi L., — Mikszáth Kálmán, — báró Nyáry Gyula, — Orczy Gyula, — Porzsolt Kálmán, — dr. Prém J., — Reviczky Gy., — Szentiványi E., — L. s. gr. Teleky Sándor, — Vajda János, — ifj. báró Vay Miklós, — gr. Vay A., — ifj. gróf Zay Miklós, — stb.

A »Szemle« V« évre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budapest, Lövész-utcza 5. sz. Gróf Zichy Imre, gr. Kreith Béla szerkesztő-kiadók.