Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
IV. évfolyam. 49. szm. Nyíregyháza, 1884. deczember 7. T TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EtYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ^Megjelenik: ketenkint eg;szer vasárnapon. Előfizetési feltételek : poatán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre........................................................4 írt. Félévre ............................................................2 > Ne gyedévre.......................................................1 » A k özségi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Eleit kiadótulajdonos könyvnyom. dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szóm) intézendók. A lp szellemi réázót képező küldemények, a szerktztó ezime alatt kéretnek beküldetni. Bórentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtalak el. A kzlratok csak világos kívánatra s az illető költsgéro küldetnek vissza. Hir<lölési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egysztrl közlése 5 kr ; többszöri közlés esetébén 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija sorotikint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551 szám): továbbá: Goldberger A. V. által Bndapesteu. Haasenstein és Vogler __________inmájinan Iíéc.Hbon, Prágában és Budapesten, valamint Németország é Sveicz fővárosaiban is. Doru & Comp által Hamburgban.____________________ Ki restauráljon Nyíregyházán? Az országos képviselő választási mozgalmak hála égnek végre lezajlottak, véget értek. Háromszor mérkőztek a pártok. Az első mérkőzésnél a 48-as függetlenségi párt, a másodiknál egyik sem a bárom közzül, a harmadiknál a szabadelvű párt győzött. Igazi három próbás választás. Adja isten, hogy az eredmény is ilyen legyen! Azonban, ha a választásokban kifáradt pártoknak folytonos egymás elleni agyarkodását; ha a győzelmes pártnak a városi restaurácziút pres- sionálni akaró törekvését tekintjük: a három pró- liás választás aligha fogja megteremni azt a gyümölcsöt, amelyet a hosszas és erős küzdelem után mindegyik párt méltóan elvárhat. E kétes siker érdekében küzd legjobban a diadalra jutott szabadelvű párt, vagy legalább annak ez idő szerénti közlönye: a „Szabolcsmegyei Közlöny“. Ha a politikai morál szemüvegén át nézzük és mérlegeljük a győzelmes szabadelvű pártnak említett közlönyében nagyon is világosan és minden kétséget kizáró határozottsággal kijelentett törekvését; némileg talán indokolhatónak volna tekinthető. De ha a társadalmi és bölcsészeti morál tételeit veszszük gondolkozásunk és vizsgálódásunk iráuy-adójául, határozottan el kell Ítélnünk azt. Nem is hiszszük, hogy maga a párt, illetőleg annak jeles vezér férfiai ily politikai baklövésre képesek volnának. Igen valószínű, hogy a „Sza- bolpsmegyei Közlöny“ eme enuncziácziójáról épen annyit tud a párt, mint a lapnak párt-közlönyi minőségéről. Ha e párt egy uj és életerős párt sajtó-orgaiiumot kíván magának teremteni, igen érthető dolog, mert ilyenre szüksége van: de hogy választása egy „Szabolcsmegyei Közlöny u-t érjen, az még akkor is hihetetlen sziliben tűnnék fel előttünk, ha az egy vagy más okból csakugyan megtörténnék Életre való pártnak életre való sajtó orgánumra van szüksége, még pedig politikaira. Minthogy pedig ilyen nincs, tehát teremtenie kellene magának. Megköveteli ezt az az álláspont, amelyet az uj párt elfoglalva tart; meg az elv, amelyet képvisel, és a tisztesség, amely léteiéhez van kötve. És ekkor bizonynyal nem történnék meg az, hogy egy párt-lap oly dolgokra engedné magát ragadtatni, hogy az ellen-pártot még a semminél is kevesebbe vegye, és hogy annak tagjait még az élők sorából is kitörülje. Avagy mióta csak a politikai pártok és pártárnyalatok, az alkotmányos államok életében elnevezést nyertek, melyik párt mondhatta el jogosan magáról azt, hogy csak az ő elvei az egyedül üdvözítők; hogy a másik, a többi párt czéljai és törekvései károsak és vészt hozók az államra és a társadalomra?! Ilyet egyetlen politikai párt sem állíthat magáról jogosan. Az opportunitás, a kényszerűség nem egy politikai párt programmját szentesítette ugyan már meg, de csak bizonyos időre; amig ugyan is a kényszer-iielyzet uralmát fentartotta. Jaj annak az államnak, amelynek politikai párt-zászlói szennyesek. Aki ellenfelét rágalmazza, kisebbíti, lenézi, sőt kebeléből plane száműzni akarja; az nagyon rósz szolgálatot tesz saját pártjának. Megingatja saját álláspontjának erkölcsi alapját, növeli az elkeseredettséget ellenfelének táborában. Aki a meghódított terület lakói ellen irtó háborút folytat, az puszta fődet vett birtokába, amely a győzőnek semmi hasziot sem hajt. Az ily politika nem ész sierü, nem méltányos és nem áldásos. A politikai küzdelem basánkban alig ártott egy-egy városnak oly nagy mértékben, mint a miénknek. Pedig a politikai ktzdelemnek nem szabad a várost, a városi közgazgatást és a köz életet sértőleg érinteni. Minden politikai nézetník a haza javán, megerősödésén, felvirágzásán ( boldogságán kell alapulnia. Tehát bármely politik . nézet emelkedjék ma valamely városban uralomra; annak a városnak fejlődése nem szakadhat meg: ha az uralkodó politikai párt vezérei befolyásukat a város javának előmozdítására, nem pedig megrontására fordítják. Az a nép, amely valamely kedvencz politikai irány kedvéért vakon kész követni vezéreit, csak maga ellen -rZtlxo-iu. Távol van tőlünk, hogy a városunk kebelében közelebb győzelemre jutott politikai pártról rosszat tegyünk fel. Nem vonjuk kétségbe szándékainak tisztaságát. De viszont azt sem állíthatjuk föltétlenül, hogy ők szakavatottabban, helyesebben és (amint itt-ott hallani) tisztábban vezetnék a város ügyeit. Lehetnek a város ügyeinek vezetése körül hibák, mint minden oly intézménynél szokott lenni, amely intézménynek faktorai gyarló emberekből állanak. De más oldalról tagadhatatlan, hogy a városunkban, hogy úgy mondjuk, még ma uralkodó független párt, a múltak hibáin sokat segített. A város pénzügyi helyzetét tisztázta. ... A régi homályból kiemelve, világlatba helyezte azt. És amit talán legelőször kellett volna említenünk,e párt nem izent háborút az általa legyőzöttDeák- párt híveinek; ellenkezőleg közülök sokat beválasztott kebelébe és a városi tiszti karba. E tapintatos politikájának köszönhette, hogy mind e mai napig meg tudott állani helyén. Ők mindjárt az uralomra jutáskor belátták, hogy különbséget kell tenni az országos politikai és a városi ügy között. így kell tenni a most győzelemre jutott szabadelvű pártnak is; ha uralmát biztosítani akarja. Nem szaporítani, hanem lehetőleg fogyasztani az ellen-párt számát: legyen a jelszó a szabadelvűek táborában. Csak igy fogják biztosítani a kinyert sikert úgy saját, mint a város érdekében. Az a 34 szótöbbség ne ragadja a pártot, vagy annak vezér- férfiait szélsőségekre. Igyekezzék a diadal mámorát az előre látó óvatossággal ellensúlyozni. Szabolcsmegye évnegycdes köz gyűléséből. (Második közlemény.) A m. kir. belügyminiszter f. é. 58285/IV. b. számú intézvényével az 1883 ik évi I t. ez. 6 §-a értelmében a község jegyzői hivatalra előirt képesség beigazolása végett megkivántató szigorlat tárgyairól, és megtartási módjáról ; valamint a vizsgáló bizottság szervezéséről ki bocsátott szabályrendeletét oly utasítással küldi meg a megye közönségének, hogy a törvényhatósági bizottság kebeléből kirendelendő két tagnak, a legközelebbi közgyűlés által 3 évre leendő megválasztása, továbbá a megyei számvevő utasítása, végre a községi és kör jegyzők kebeléből kirendelendő két rendes és egy póttagnak szintén 3 évre leendő megválasztása iránt a megfelelő intézkedést tegye meg. A megye közönsége a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottság tagjaiul Lukács Ödön és Meskó László bizottsági tagokat megválasztja, s utasítja a szabolcsinegyei jegyzői egylet elnökét, hogy Nyíregyházára az egylet közgyűlését, a jelzett szakbizottságba kebeléből kiküldendő 2 rendes és 1 póttagnak magvá- lasztása vAuett. haladéktalanul összehívja, s az egyleti gyűlés határidejéről az alispánnak jelentést tegyen ; aki az egyleti közgyűlésre, a választás ellenőrzése végett, egy központi tisztviselő kirendelése tekintetéből intéz- kedend. Kállay Perencz főszámvevő értesittetik, bogy a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottságba, a miniszteri szabályrendelét által, kirendeltetett. A közigazgatási bizottság 5 tagja, az 1876. VI. t. oz. 4 §-a alapján kilépvén; s a belépő uj tagok megválasztana végett, főispán Öméltósága által, a hivatolt t. oz. 3 §-a alapján titkos szavazás rendeltetvén el: Liptbay Károly 62, Miklós Ferencz 60. Kállay Jenő 52, Szoboszlay Pap József 47, s Lukács Ödön 43 szavazattal, a közigazgatási bizottság tagjaiul megválasztattak. Zoltán János alispán felkéri a köz gyűlést, hogy a népnevelési bizottság szervezetéről szóló szabályrendelet 20 §-a értelmében választ-za meg a népnevelő bizottság elnökét. A népnevelési bizottság elnökéül Lukács Ödön bizottsági tag megválaBztatik. Előterjesztetik, hogy a magyar kir. belügyminiszter a megyei pót-adó kivetése, behajtása és kezelése tárgyában alkotott megyei szabályrendeletet jóváhagyja. % A miniszteri jóváhagyással ellátott szabályrendelet, a megyei központi tisztviselőknek tudomásul vétel és alkalmazkodás végett, továbbá a szolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének szabályszerű köz hírré tétel végett, kiküldetik. Olvastatott a közmunka és közlekedés-ügyi m kir. miuiszteriumuak 35428/84. számú leirata, amelyben a Nyíregyháza városa részére kövezeti vámszedési jogot adományozó 15540/84 számú rendeletének azonnali végrehajtását követeli; evvel kapcsolatosan tanácskozás tárgyává tétetett Zoltán János alispánnak eme rendelet végrehajtására vonatkozó jelentése, mely szerint az engedély-okmány Nyíregyháza város részére kézbesittetett a vámszedési jog életbeléptetésének határideje, Nyíregyháza város közönségének kívánalmához képest, f. é deczemberhó 1-re kitüzetett, a vámszedés alapjául szolgáló kőutak időleges átadása megyei és városi közöl bizottságra bízatott, annak foganatosítására határnapul f. é. nov. 29 napja kitüzetett, a vámszedési jog életbe- léptetési határidejének szabályszerű köz hírré tétele s a kőut időleges átadása következtében szükséges szak értői megállapítások és felmérések foganatosítása iráni intézkedés tétetett b mindezekről a nmélt. közmunka é köziek, minisztérium felterjesztésen értesítve lett. A felolvasott miniszteri rendeletnek, a több oldal ról történt óvás tétel mellőzésével, fel állás által kife jezett szavazat többséggel történt elfogadása mellett, miniszteri leirat tudomásul Vétetik s az annak végrehaj tására vonatkozó alispáni intézkedések, helyeslőleg jóvá hagyatnak. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek f. 1 57033/IV. b. sz. a kelt s főispán ő méltóságához inti zett azon leirata, amelyben, hivatkozással a megye ki zönségének múlt évi juliushó 17-én 148 szám alatt Magához a politikához nekünk, mint társadalmi irányú lapnak, semmi közüuk. Nyíregyházán győzhet ma az egyik, holnap a másik politikai párt. Az a polgárok meggyőződésétől függ. Politikai küzdelem volt is, lesz is. Kövesse minden polgár saját politikai meggyőződését, ahol és amikor arra szükség van; de városának javán minden politikai nézetkülönbség nélkül munkáljon. Lelkűnkből kívánjuk tehát, hogy ne a diadalittas győztes párt, hanem a város érdekeit szivén hordozó polgárság restauráljon legközelebb Nyíregyházán. A politikai nézetek, mint az időjárás, az ország, az állam lét-érdekeinek szélrózsái szerént fordulnak és váltakoznak; de Nyíregyháza város érdeke a választó polgárokra nézve mindig egy és ugyanaz marad, tudniillik: az egyesek Összesített érdeke.
