Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Miklós László főjegyző Ónody Géza kettős indit- T&njának egyikét, hogy tudni illik a közigazgatási köze­gek a hamisítások körüli eljárásukról, illetőleg a hami­sítási esetekről a központra jelentést tegyenek, mint kivihetőt és szükségest elfogadja, a másodikat azonban hogy ugyanis a hamisítások megszüntetése czéljából kü­lön szabályrendelet alkottassák, mint szükségtelent nem pártolhatja. Különben is a törvény elég szigorúan intéz­kedik a kihágási esetek megtorlása körül; amenyiben a kérdés tárgyát tevő kihágások büntetési minimumát 100 írtban állapítja meg. Főispán: A szolgabirák különben is kötelesek lé­vén eljárásukról jelentést tenni; annak újbóli megha­gyása tehát fölösleges, ellenben szükséges volna, hogy ne csak az áltatok foganatosított bírságolásokról tegye­nek jelentést a központra; hanem a nagyobb mérvű és terjedelmű ily nemű kihágásokat a fenyitő bírósághoz is át tegyék. Zoltán János alispán; Ónody Géza tisztelt barátom javaslatával a létező bajon kíván segíteni; amin kívá­natos is, hogy segítve legyen. Itt azonban nem a szabály- rendelet hiányában, hanem abbau rejlik a hiba, hogy a kihágási esetek nem jelentetnek be pontosan a közpoutra. Óhajtanám azért, ha a körorvosok utasittatnának, hogy e tekintetben havi jelentést tennének a vizsgálati jegyző­könyvek beterjesztése mellett, a szolgabiráknak, ezek pedig évnegyedenkint terjesztenék azokat a központba. (Helyes! Éljen! Elfogadjuk az alispáni javaslatot.) Pecze Károly azt a kérdést intézi Józsa András megyei főorvoshoz, hogy valyon a penészes és dohos borok lehetnek-e tárgyai az elkobzásnak ? Józsa András főorvos Peczének felelve, kijelenti, hogy a dohos és penészes borok, mint egészségtelen italok, igenis elkobozbatók. A fenforgó kérdéshez szólva pedig, a tiltott áruk elkobzása körüli eljárást nagyon lanyhának találja az illető közigazgatási közegek részé­ről úgy, hogy a büntetés egyátaljában nem riaszthatja vissza az illető hamisítókat az ismétlésektől. Szóló tud esetet, hogy hasonló kihágási ügyben az illető kíhágó 5 forintban marasztalhatott el; holott a törvényben 100 frt a minimum. Kéri tehát a közgyűlést, hogy első sorban a szolgabirákat utasítaná, hogy a legszigorúbban járjanak el az ily fontos s a közegészségre nézve felettébb veszélyes kihágási esetekben. (Helyes!) Főispán nem látja szükségesnek, hogy ez ügy a jegyzőkönyvbe felvétessék; amenyiben ez ügyben a főor­vos ur nem illetékes. Gaál Elek Nem osztom a főispán urnák azt a nézetét, mintha a főorvos nem volna illetékes a köz­egészségi ügyben indítványozni. Ha igaz az, én pedig hiszem, hogy igaz, mikép a szolgabirák 100 frt helyett csak 5 frt erejeig bírságolják az ily fontos kihágást elkövetőket, akkor minden intézkedés illusoriussá válik. Azért is mondja ki a közgyűlés, hogy a szolgabirák a legnagyobb szigorral járjanak el a közegészséget veszé­lyeztető kihágásokkal szemben. Főispán egy az alispáni jelentésnek a köz egész­sági ügygyei kapcsolatos pontjára, a száraz malom által okozott szerencsétlen esetre tereli át a vitatkozást, ille­tőleg hívja fel a közgyűlés figyelmét; csudálkozásának adván kifejezést, hogy életveszélyes esetek még a száraz malmoknál is fordulhatnak elő. Minden esetre tudni kellene, hogy mily körülmények közt történhetnek ilyenek. Okvetlen szükséges, hogy a malmok beke- rittessenek s a malmos gazdák felelősökké tétessenek. Hozzá szóltak e tárgyhoz: Józsa András megyei főorvos, Zoltán János alispán, Mazőssy László, Lukács Odón és Miklós László főjegyző; kiknek előadásaikból kitűnvén, hogy oly szabályrendelet, amely erről intéz­kednék nincs, határozatilag kimondatott, hogy a száraz malmok körül keritendők, s a malomban való hajtástól a 14 éven aluli gyermekek eltiltandók. Köz ügyek. (A magyar kir. belügyminiszter ur) f. évi novem­berhó 5-én 58.285. IV. b) szám alatt, az 1883. évi I. törvényczikk 6. §-sa értelmében, a községjegyzői hivatal ellátására előirt képesség beigazolása végett megkiván- tató szigorlat tárgyairól és megtartási módjáról, s va­lamint a vizsgáló bizottság szervezetéről, uj szabályren­deletet bocsátott ki; amelynek 2. §-a szerént a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottságba, a tör­vényhatóság területén levő községi jegyzők kebelükből, három évre terjedő megbízatással, két rendes és egy póttagot választanak. E választás a jegyzőknek az al­ispán által külön összehívandó és általuk választandó elnök alatt eljáró gyülekezetében, a központból kikül­dendő megyei tisztviselő jelenléte s ellenőrzése mellett ejtendő meg. (Belügyminiszteri rendelet) folytán utasítva lettek a megyék árvaszékei, valamint a rendezett tanácsú vá­rosok és gyámhatósági jog-gyakorlatával felruházott községek árvaszékei; hogy oly hagyatékok letárgyalása alkalmával, amelyek felett az örökösök nem egyenlően osztoznak meg, hanem osztályegyezség alapján az egyik vagy másik örökös a saját részénél többet vesz át és örökös társait készpénzzel, vagy a hagyatékhoz nem tartozó ingatlanokkal elégíti ki; a tárgyalási jegyző­könyvben a kielégítésül adott készpénz összege, vagy ingatlanok becsértéke (amelynek kimutatására a felek utasitandók) egy kimutatásban mindig kitüntetendő. (A magyar királyi belügyminiszter) a következő körrendeletét bocsátotta ki: »A magyar jelzálog hitel­bank által kibocsátott o. é. 100 forintról szóló 4°/o-kal kamatozó, nyereményekkel egybekötött minden év janu­ár, május és szeptember hó 15-én tartandó kisorsolás utján 50 év alatt visszafizetendő »nyeremény-kötvények«, a miniszter tanácsnak 1879. évi október 22-éu 50. sz. alatt hozott elhatározása értelmében, a közigazgatás minden ágazatában biztosítékul és bánatpénzül is el­fogadhatók. (Tartalékos tisztek.) A közös hadügymiuiszter fel szóllitást intézett a tartalékos tisztekhez, hogy pályáz­zanak a katonai reáliskolához tanári állásra. Kellékek: tanári képesítés, teljes jártasság a német nyelvben, nőt­„N Y í B V I DÉK“. lenség. Ausztriában és Magyarországban üresedésben van 30 katonai reáliskolai tanári állás. A rendes tiszti fizetésen kívül a tanártisztek 192 frt évi pótlékot kap­nak, amit 5 évi szolgálat után 288 írtra emeluek. A tanártisztek a rendes turnusba lépnek elő egészen I. osztályú századosig; sőt nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy törzstisztek legyenek. Megjegyezzük, hogy a minisztérium csak a hadnagyi rangban levő tanártisz­tektől kívánja meg a nőtlenséget; a főhadnagyoknak rendesen megengedik a nősülést. ÚJDONSÁGOK. — A folyóhó 28-án megejtett szőkébb körű kép­viselő választás alkalmakor beadatott 896 szavazat, mely­ből Pécby Gábor szabadelvű jelöltre 465, Hudák Károly függetleu antiszemita jelöltre 431 szavazat esett; igy tehát Péchy Gábor választatott meg 34 szótöbbséggel országos képviselőnek.-+- Kornis Ferencz a nyíregyházai kir. törvény­szék elnöke, mint megbízható forrásból tudjuk, a múlt héten beadta lemondását, és a családi élet boldogító pagonyába vonul viszsza. A még életének alig délpont­ján álló férfiú távozását sokan, nagyon sokan sajnálják. Távozásával a bírói kar egy hozzá férhetlen jellemű és munkás tagot, a nyíregyházai társas élet egy kitűnő műveltségű ember-barátot veszteit, (Légtüneti kivonatos észleletek Nyíregyházán.) Novemberhó 14-én esett az első hó. A napok száma, amelyeken hó esett 7. A hőmérő nov 13-án este állott először a fagy-pont alatt; amikor is —1.0° G fokot mu­tatott. Azon túl a hőmérő folyvást a 0 fok alatt áll. November 13-tól 20-ig a hőmérő —1° —9°—6-ig vál­takozott. November 21 — 26-ig — 10°6-tól —15°6-ig vál­tozott. 21-én dél előtt reggel —14.0°6, délben —7.0° este —10.0°6. Legnagyobb volt a hideg 26-án reggel 7 órakor: 15.6°6 délben: 8.2°6. Jegyzetté: Habzsuda Dániel, a budai meteorok és föld-delej ességi intézet rendes értesítője. — Nekrolog A halál dermesztő szele egy még feslésben levő rózsabimbót tört le, — fagyasztott meg. A kicsiny angyalkák egy kis testvért vittek magokhoz az égben. Szeretett ev. ref. lelkészünk, a felső-szabolcsi egyházmegye jeles esperesének kis fia, ezelőtt pár héttel játék közben oly szerencsétlenül esett el, melynek követ­keztében agyrázkódást kapván, daczára az emberi erő­től kitelhető gondozásnak, jobblétre szenderüll. A bána­tos szülők által kiadott halotti jelentés a következő: Lukács Ödön, nyíregyházai ev. ref. lelkész, f.-szabolcsi esperes és neje Eábriczius Irma, a legmélyebb fájdalom­mal jelentik, szeretett gyermekeik: István, Ilona, Ödön, Margit, Irma és Gyula nevében is, felejthetetlen kedves kis fióknak, Tihamérnak, folyó hó 27-én, délután 6 és fél órakor, három heti szenvedés után, élete 4-ik évéoen az örökkévalóságra lett csendes átszenderültét. Temetési szertartása folyó hó 30-án, délután 3 órakor leend, az ev. ref. templomban. Lelke boldog lesz az angyalok honá- bau. A szülék s testvérek kegyelete őrködeud kihűlt szive felett. A szomorú szülőknek s testvéreknek a min­deneket vigasztaló s mindeneknek erőt adó isten, a ro­konok, a jóbarátok s ismerősök részvéte adjon irt mély bánatban merült lelkűkre. (?) A járdáknak homokkal vagy hamuval való be- hintését ajánljuk a háztulajdonosok szives figyelmébe. Különösen a központban, ahol az iskolába járó gyer­mekek nem kis voszélynek vannak kitéve, igen kívánatos ily megelőző eljárás foganatosítása. X Az idei dohány beváltás a következő határidő közökben fog megtörténni. Nyíregyházán kezdetét veszi 1885 évi januárhó 2-án és tart márcziushó 25-ig; Nyír­bátorban januárhó 2-től februárhó 24-ig; Kisvárdán januárhó 2-tól februárhó 12-ig; Rakamazon januárhó 2- től márcziushó 23-ig. (!) A korteskedés mellett leginkább a kenyérről, húsról és borról folyik a tanácskozás uton-utfélén. Min­denki csudálkozik ugyanis, hogy mig a búza, sertés oly olcsó, amilyen éveken át nem volt, a pékek és mé­szárosok a süteményeket és a husnemüt csak oly árban árulják,mint akkor, amikor a búza 10—11 frt, s a jól kihizott sertés ára 50—60 frt. volt ; holott ez utóbbi 25—30 forintért is kapható. A korcsmái bor elleu hasonlóképen nagy a panasz. A bor drága is, rósz is. Bizony ideje volna, ha valaki bele szólna az ily gazda és törvény nélkül való visszaélésekbe. (1) Politikai biztosokul a dohánybeváltáshoz kine­veztettek: a nyíregyházai beváltáshoz Ábráuyi Lajos nyíregyházai lakos; a nyírbátorihoz Vay Pál robodi lakos; a kisvárdaihoz Vay György nyíregyházai lakos, a rakamazi beváltáshoz Recski András nagy-falusi lakos. (!) A felső szabolcsi tisza-szabályozási társulatnál gr. Lónyay Menyhért halálával megürült elnöki székre, az érdekeltség tekintélyesebb része, hir szerént Kállay András alelnököt jelölte ki. Az érdekeltség valóban alig találhatott volna az illető competens egyének közt e fon­tos állásra alkalmasabbat nem csak azért, mert Kállay András egyike a 4 legtöbb ártérrel biró birtokosoknak; hanem azért is, mert Kállay Andrásról bátran el lehet mondani, hogy a társulat meglehetős complikált ügyei és azoknak rugói a kis ujjábán vannak. Jelöltségéhez tehát mi is készséggel járulunk. X Margitay Lajos sabolcsmegyei földbirtokos le­ányát Mariskát, Margitay Tihamér nővérét a napokban jegyezte el Tors István kincstári erdész Ungvárról. (§) A kemecsei községi orvosi állomásra, dr. Sza­bó István debreczeni orvos választatott meg nagy szó­többséggel. f Gróf Vay László ezredes berkeszi gróf Vay Ádám, legifjabb testvére, folyó novemberhó 25-én Berkeszeu jobb létre szenderült. Már kora ifjúságában a katonai pályára lépett. A szabadság harcz alatt ezredességig emelkedett. A világosi sötétség után török földre me­nekült. Később hazatért s nőül vette Beniczky Sarolta urhölgyet. A második honvédség szervezésekor alezredesi ranggal lépett ide be, ahol is csakhamar ezredesi rangra emeltetett. Elhunytál fia László és Írod ilini működésé­ről ismeretes leánya Sarolta gyászolják. AUlás hamvaira! X A magyar földhitel-intézet elnöki állásának betöltése nagyban foglalkoztatja az illető igazgatósági tagokat. A fényes és fontos állásra kezdetben Horváth Boldizsárt emlegették, mint aki a múltban, az intézet ügyeinek vezetésében kétségen kívül, jelentékeny részt vett. Az intézet igazgatósági tagjainak egy számot tevő és befolyásos része azonban, újabban Desseffy Aurél gróf, mint intézeti felügyelő-bizottsági alelnök mellett foglalt állást. Mi szabolcsiak csak örvendhetünk a köz­ügyek körül megyénkben is oly szép és hasznos mun­kásságot kifejtő lelkes hazafinak küszöbön álló újabb méltó kitüntetésén. 4- A »végeladásokkal« folytatott szédelgésnek és ámításnak is vége van. Az uj ipartörvény ugyanis a végeladást illetőleg az arra vonatkozó hirdetés közzé­tételét csak abban az esetben engedi meg, ha az illető ezt az iparhatóságnak bejelenti, a végeladást meggyő­zőig indokolja, az ipar és kereskedelmi czélokra 60 irtot fizut s a végeladás utján bejött összegnek 10°/o-ját ugyané czélra hűségesen beszolgáltatja; a napi árulás­ról könyvet tartozván vezetni. Közönség köréből.*) Tekintetes Szerkesztő Úr! A »Szabolcsi Közlöny« 92-ik számában, a városi adó hivatalnál K. Gy. pénztárnok, és P. G. adó ügyi tollnok ellen megjelent azon lázitási vádat, mely ama bizonyos négy földmivelő által ellenünk be adatott, rósz akaratú és tudatlan rágalomnak nyilvánítjuk. Nyíregyháza, 1884. novemberhó 25. Krnjnyák György, Fedor Ágoston, _______ adó ügyi ellenőr. *) Az e rovat alatt kozlöttekért nem felelős a Szerk. Irodalom. — Ujfalvy utazása Páristól—Szamarkandig czimű jeles, művének befejező füzeteit (17—21) küldötték be hozzánk Révai testvérek, a mű kiadói Budapestről. Ami oly kevés műnél sikerül, hogy elejétől mindvégig lekötni képes az olvasó figyelmét, az a jelen útleírásban pompásan sikerült. Ujfalvynénak nemcsak erélye tartott mindvégig, az út végczéljáig, de szelleme is érintetlen ma­radt és ennek sziporkái ragyogják be az egész munkát, mely ér­dekesebb részeket nyújt akárhányszor, mint a legszebb regény. És most, midőn az imént kapott füzetekkel az egész mű be van fejezve, elmondhatjuk, nem utolsó dicséretképen és nem is mint üres magasztalást, hogy á mű tudományos értéke sem «áll hátrább mulattató előnyeinél. Ázsiának oly tájáról nyújt vonzó, alapos kutatás mellett bizonyító képeket, részleteket, melyek az e vidé­keket eddigelé bejártak előtt jobbára ismeretlenek maradtak. Ujfalvyék különösen a néprajzi adatok beszerzésére fektették a fósúlyt. Magyar kiadásának megszerzését már csak azért is ajánl­hatjuk, mert a sikerült fordítás híven adja vissza az eredeti szép­ségeket. Az egész munka, mint ugyancsak a Révai testvérek ki­adásában megjelenő »Világhírű utazások könyvtárát-nak legújabb része, füzetekben jelent meg, melyeknek ára egyenkint csak 30 kr. A kik pedig valóságos diszmúvet óhajtanak, szerezzék meg egy­szerre a pompás disztáblába kötött példányt, melynek ára szintén csak 8 frt. A munka megszerzése czéljából legjobb egyenesen a kiadókhoz, Révai testvetekhez fordulni. (Budapest, váczi-utcza 11.) — Az „Ország-Világ“ 47-ik száma a szokott változatos, érdekes és ami fó értékes tartalommal jelent meg. Tartalmából felsoroljuk itt a következőket. Mária Valéria fóherczegnó. Arcz- képpel. Egyesy Gézától. — Mária Terézia. Mutatvány egy na­gyobb essayból. Irta Tóth Lórincz. — Merengés. Költemény. Ja­kab Ödöntől. — A csillagokban meg van Írva. Az »Ország-Világ« számára irta Sacher Masoch; az eredeti kéziratból fordította Jásznigi Sándor. — Kolozsvár 16l7-ben. Képpel. — Japán nép­mese. Sz. V.-tól. — Műtárlat. Őszi kiállítás. »Az ó nótája.« Temple íános festménye. — A piaristák templomában. Költemény. Dalmady Győzőtől. — Az udvarlás napjai. Elbeszélés. Szépfaludy Ö. Ferencztől. — Az ábrándozó Képpel, — Abdul Hamid szultán és a török birodalom. (Afrikai és ázsiai úti tapasztalataim.) Szto- czek Károlytól. — Szeretni örökké. Költemény. Képpel. — A ha­vasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károlytól. (Folyt.) — A hét története. M—th K—n-tól Állandó rovatok: Irodalom és tudomány, színház, művészet, hymen, gyászrovat, különfélék, rejtvények, naptár, hirdetések. Ismételten ajánljuk e kitünően szerkesztett, gazdagon illusztrált vállalatot t. olvasóink figyelmé­be. Előfizetési ára; 1885. jauuár—deczemberre 8 frt — julius— deczemberre 5 frt — okt.—deczemberre 2 frt 50 kr. Egy füzet ára 40 kr. egy szám 20, kapható a könyv- és hirlapárnsoknál, valamint az »Ország-Világ« kiadóhivatalában (Budapest, Gráná­tos utcza 6. sz.) — A „Magyar Háziasszony“. Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben postautalvány által a »Ma­gyar Háziasszony« kiadóhivatalához Budapesten, váczi körút 20. Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhi­vatalhoz ezekért — legczélszerübben levelező lappal — fordulnak. A legujabbi szám következő változatos tartalommal jelent meg; Járjunk-e sziliházba? —s —f-től. — A féltékenységről. Rudnai Sprenger Bélától. — Háztartás. A háztartás hivatlan vendégei. — Divat. — Konyhászat Heti étlap. Hogyan főzzünk, süssünk. — Hasznos tudnivalók. — Csarnok. A magyar konyha külföldön. Vértess Józseftől. — Különfélék. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Eljegyzések. — Esküvők. — Kérdések. — Feleletek. — Talányok. — Megfejtések. — Heti naptár. — Ki- adóhivatal postája. — Hirdetések. Tárcza: A női szív. Költe­mény Palágyi Lajostól. — Budapesti élet. Vértess Józseftől. — Elhagyták — meghalt. Gróf Zichy Károlytól. — X ^Kiállítási Lapok“ november 15-ki (28.) száma megjelent a Deutsch M..féle műv. intézet kiadásában a következő szakszerű tartalommal: Bíráló bizottságok alakítása és bírálati el­járás. Általános jury-szabályzat. — A belépti jegyek kiállítása és kezelése. — Felhívás a tejgazdasági gyüjtményes kiállítás tár­gyában. A tejgazdasági gyűjteményes kiállítás szabályzata (I.) — Kiállítási krónika: Időleges kiállítások kalendáriuma. Az elfoga­dott bejelentéseknek csoportok szerinti kimutatása. Iparoktatási csoport. Állati termények. Egészségügyi csoport. A hazai gyógy­fürdők a kiállitásou. Kongresszusok. Kiállítási szabályzatok jegy­zéke. Vegyes. Gazdasági gépverseny. Párisi világkiállítás. — El­fogadott bejelentések városok szerint összeállítva: XIX. cs. Sok­szorosító műiparágak. — Üvegedények a VIII. cs. élelmi ipar- czikkek Bzámára (10 ábrával). — Hirdetések. — Az Ezeregy ójszaká-ból ismét három füzetet kaptunk (10, 11, és 12). Örömmel látjuk a füzetek ily gyors megjelené­sét, mert a vállalat életrevalóságát és sikerültét tanúsítja. De meg is érdemli a mű. hogy minél melegebb pártfogásra találjon ; mert kiállításuk egyre díszesebb, s mig az első kötetet Dóré mesteri illusztrácziói díszítették, a másodikban is a legkiválóbb franczia művészek sikerült rajzaival találkozunk. Sok érdekes elbeszélést foglalnak e füzetek is magukban. A tizenegyedikben végződik a Nureddin Ali és Bedreddin-Hasszán szövevényes története s kez­dődik egy uj, igazi humoros elbeszélés »A kis Púpos.« Újra meg újra ajánljuk a vállalatot az olvasó közönség figyelmébe. Az egész mű 36 füzetben'lesz teljes és egy füzet ára 26 kr. Tiz füzetre való előfizetés mellett bérmentve küldi meg a kiadóhivatal a fü­zetüket, de minden könyvárusnál is megrendelhetők. — A „Képes Családi Lapok“ 9-ik számának tartalma: Ebben jöttél a házhoz; elbeszélés, irta Szépfaludi Ö. Ferencz. ( vége.) — Pu3zta-Vár ; költői elbeszélés, irta Varsányi Gyula. — Margit; elbeszélés, irta Török Eadre. — Megmentve ; (elbeszélés

Next

/
Thumbnails
Contents