Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
— képekkel, folytatás) Gersdorff A. után, közli Kondor Lajos. — Egy szegény leány; angol történet, fordította Mileez Béla. — Két szív lemondása; irta Ries Hermin. — Heti tárcza. Színházi esték. Basiliótól. — Képmagyarázatok. — Mindenféle. — Humor. Képek: Az ősz. — Vigasz a dalban. — Gróf Lónyay Menyhért. Melléklet: A >Scarpa Kachele czimü regény 129—144 oldala. — Mai számunkhoz negyed iv rendkívüli melléklet van csatolva. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Vegyesek (A belügyminisztérium a leánykereskedés ellen.) A belügyminisztériumhoz újabban érkezett hivatalos jelentések szerint Brazília egyes városaiban, továbbá Dél- Amerika egyes államaiban, de különösen Buenos Airesben magyar származású, könnyelmű leányok nagy számmal vannak s számuk a folytonos bevándorlás által iniudinkább növekedik. Ez odavaló bevándorlást ottani nyilvános házak tulajdonosai, többnyire gaücziai zsidók közvetítik, kiknek Magyarország számos városában ügynökeik vannak, akik a leányokat Bokszor fényes ígéretekkel elcsábítják s részükre az alatt az ürügy alatt, hogy szolgálatba mennek, útlevelet eszközölnek ki. Mikor ez megvan, Amerikába szállítják a szerencsétleneket s a tengerpartmenti kikötő városokban valósággal elárverezik őket. A belügyminisztérium ez állapotok megszüntetése tárgyában a napokban körrendeletét intézett az ország összes törvényhatóságaihoz, melyben valamennyinek elrendelte, hogy oly esetekben, midőn a fiatal nők azon ürügy alatt, hogy Amerika valamely államába akarnak szolgálatba menni s útlevélért folyamodnak, előzetes vizsgálatot ejtsenek meg. S ha e vizsgálat során kiderül, hogy tulajdonképen nyilvános házakba szándékoznak menni, részükre útlevél ajánlatokat semmi esetben sem állítsanak ki. A belügyminisztérium e rendelet kapcsán felhívja a törvényhatóságokat arra is, hogy a leánykereskedést közvetítő ügynököket a legéberebb figyelemmel kisérjék s Uzelmeiket a legerélyesebben meggátolni igyekezzenek. (A sertéshizlalást illetőleg) egy amerikai mező- gazdasági intézet újabb kísérletek eredményét teszi közé. A kísérletek czélja az egész kukoricza és a kuko- riczaliszt takarmány értékének kiderítése volt. Két csapat sertést választottak, mindegyik csapat négy darabból ált. Márczius 15-én a sertéseket ólakba zárták és teljesen egyenlő körülmények között tartották, kivéve, hogy az egyik csapat kukoricza-szemeken, a másik kukoricza-lisz- ten tartatott. Az előbbi csapat 63 nap alatt 687 font ku~ koriczát fogyasztott el és 80 fonttal gyarapodott. Az utóobi csapat pedig 850 font kukoricza-lisztet fogyasztott el és 116 fonttal gyarapodott. Ezután megfordittatott a takarmányozás. Az első csapat kapott kukoricza-lisztet, a másik egész kukoricza szemeket. Az első csapat 762 font kukoricza lisztet fogyasztott el és 134 fonttal gyarapodott. A másik csapat pedig 551 font kukoriczát fogyasztott el és 84 fonttal gyarapodott, Ezen számokból világoB, hogy a kukoricza-liszt sokkal jobban értékesül, mint az egész kukoricza; mert kevesebb meny- nyiség kell belőle egy font hús előállítására, mint az egész kukoricza-szemekből. E mellett megjegyzendő, hogy a sertések többet esznek ugyanazon idő alatt a lisztből, miut az egész szemekből; tehát hamarább híznak és igy kevesebb takarmány kell szervezetük fentartására a teljes megbízásig, amely körülményt a hizlalónak sohasem szabad szem elől téveszteni. (A nemzetek adósságai.) Mulball kiváltó statisztikus, kevéssel ez előtt, összeállította az egyes nemzete'- adósságait a 1713-iki utrechti békétől mai napig. Az utrechti béke évében a világ összes nemzeteinek adÓBsá gai (eltekintve a községi, több efféle adósságoktól) kerek összegekben 2,380,000,000 márkát tettek ki. — 1763-ik évben ez összeg 5.680,000,000 márkára növekedett; 1793- ban ez összeg megkétszeröződött. 1816-ban pedig már 30,185,000,000 az 1848. évben 34,245,000,000 az 1870- ik évben 73,400,000,000, végre 1848-ban 90,155,000,000 márkára emelkedett. — Az egyes országok vagyonához képest az adósságok következő százalékokat tüntetnek föl: Nagybritánni 8'4, Francziaország 1 T9, Németország 5'2, Oroszország 12 7, Ausztria 13’6, Olaszország 18'6, Spanyolország 20‘6, Portugál 28'5 Németalföld 8’4, Belgium 9'4, Dánia 3’0, Svédország és, Norvégia 2'0, Görögország 8-5, Északamerika 2'9, százalék. 1848, óta azonban Európában a vagyon is 4 >/2szer magasabbra emelkedett, mint amennyira az adósság, melynek százalékátlaga egész Európában 10’6. Hatehát mostantól kezdve 1900-ig az adósig évi 2,500,000,000 márkával, a közvagyon pedig évi 3,100,000,000 márkával emelkedik, világrészünk ez évszázad végével gazdagabb lesz mint jelenleg. Közgazdaság. Figyelmeztetés. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület t. tagjait, valamint a lótenyésztéssel foglalkozó gazdaközönséget tiszteletteljesen figyelmeztetjük, hogy a létesítendő közös CBikólegelőre a csikók bejelentése november 15-én lejárt s mindössze csak 104 csikó jelentetett be, holott a vállalat biztosítására legalább is 250—300 darab csikó szükségeltetik. Az egyesület nem nagyon győződött meg ezen bejelentések által arról, hogy a t. gazdaközönség egyik igen fontos érdekét kellően tudná méltányolni; holott ezen vállalat az egyesületnek semmi anyagi hasznával, mig a gazda' özönBégnek igen sok ős megbecsülhetetlen előnyével jár. Az egyesület feladatánál s ezen ügy rendkívüli fontosságánál fogva, mindent elkövetni b az ügyet ad ultimum vinui szándékozik s ha a közönség a bejelentést elmulasztja, a bérletet megköti a már jelentkezett 104 darab csikó számára is; habár kisebb területen s a később jelentkezők kizárásával. A jelentkezési határ-időt ezen nem nagy pártolás miatt még folyó évi deczember 25-ig meghosszabbitjuk s kérjük az érdekelt feleket, úgy t. tagjainkat, mint a nem tagokat, hogy ezen idő pontig a bejelentést egyesilletünk titkárságánál saját jól felfogott érdekükben megtenni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1884. november 25-én, A gazdasági egyesület elnöksége. Szőlészeti tanulmányok.*) Borfejtés. A must erjedése után az ujborban oly testek is maradtak, melyek már a mustnál is jelen voltak, s annak erjedésére befolyást gyakoroltak. Ilyenek: a mara- j dék ezukor, fehérnyék, savak stb. Ezekben az ujabb- ! erjedésre már meg van a képesség, csak a levegő hiányzik ; ugyanazért az ujbort a leüllepedett seprűtől meg szabadítani annyival is inkább szükséges, mert a must erjedése után lecsapódott seprű felsőbb, könnyebb részei nagyobb hőmérsék beálltával, vagy a hordó legkisebb rázódására is könnyen felmozognak, s erjedési tüneményeket okoznak; a borfejtődését hátráltatják. A lefejtés nyíltan történjék, — Karácson előtt 1—2 héttel tiszta derült időben, — egy más tiszta ké nezetleu hordóba; hogy az uj bor lefejtés alkalmával elégséges levegőt vevén magába, ott az után újólag for- rásnak, de már most csendes forrásnak indulhasson; hogy ezen erjedés is tökéletesen mehessen végbe. Egyenlősítés. Az első erjedés után legczélszerübb az egyenlősítés, midőn a borok seprűjükről lehuzatnak, hogy a második csendes erjedés által a borok tökéletesen egyesüljenek. Egyenlősítésnek azt nevezzük, ha több féle borainkat egy vagy több nagy hordóba úgy vegyitjük össze, hogy abból egy féle jó minőségű bort nyerjünk a vevő kívánsága szerint; a csendes erjedés után, miután megtisztultak, újra lehuzatnak s egyszersmind derittntnek. Az 1, 2, 3 éves borok egyenlősítésénél az arányosítás és elkeverésre nézve előbb próba-vegyületet csinálunk ; mind egyikből egy-egy, vagy némelyikből már két pohárral is öntvén a próba palaczkba, mig az színére, izére, erejére ezéluuknak megfelel, az egyenlősítésnél azután a nagyhordóba minden pohár helyett, egy-egy hectolitert, vagy a hordóhoz mértteu többet, vagy ke - vesebbet adunk, osak hogy itt már az egyesítendő bort csendes erjedésen kell átvezetni, minden hectoliter borra, egy-egy liter néma bort, azaz fojtott mustot öntünk, mi által a bor újra erjedésbe jön. Ha erősebb bort akarunk nyerni, akkor a néma borral 2, 3, 4 liter tiszta alkoholt vegyitünk el, b úgy öntjük a borba; erjedés után egy hónapra a bor lefejtetik s derittetik. Az egyenlősítés által jobb, kellemesebb italu borokat nyerünk, mint volt a vegyitett borok akármelyiké a vegyítés előtt. Bor javítás szesz által. A gyengébb borok 2—5% szesz által sokat nyernek erőben, nemességben. A bornak szesztartalmát meg mérvén a szesz mérővel, a mennyi hiányzik belőle, vagy a vevők igényei szerint, minden hiányzó szesz fokra 100 literenként l25/ioo liter 92 fokú szeszt adunk. A szesz hozzá adása legczélszerttbben történik a második lehúzás előtt január vége felé; a hordóból annyi bort véve ki, mint a szobz mennyiség. így a folyamatban lévő lassú erjedés által úgy el vegyül a szesz a borban, hogy már a 3-ik lehúzásnál, nem lehet a szeszt kiérezni; igy a bor könnyen tisztul, s 1—2 derítés után kifejlettségét eléri. Csendes és lassú erjedés, s borlefejtés. A második csendes forrás az akonának mérsékelt beszoritása mellett történik; sokan a 2-ik forrásnál is alkalmazzák a szellentyüs akonát. Ha az első erjedés bármi okból nem rendesen folyt le, félbe szakadt; ez esetben a második forrás zajosabb lesz, mint az első. Ha pedig a 2-ik úgy nevezett csendes forrás is hiányos volt, úgy a bor harmadik, s to vábbi forrásoknak lesz kitéve, s meg lesz vetve az eczete- sedés vagy más bőrbetegségeknek alapja. Elnyomni a forrást kénezés vagy más módon annyi, mint megrontani a bort; mert addig, mig a bor ki nem forrja magát, mig a benne úszkáló anyagok ki nem válnak, addig kifejlettségét, érettségét el nem érheti. Második csendes erjedés után, midőn a seprű ülle- podés újólag megtörtént, egy vagy két héttel a tavaszi uap-éj-egyen beállta előtt február végén, vagy márczius elején, tiszta, száraz, hűvös idő, északi szél mellett a bort másodszor is le kell huzni, fejteni: még pedig, ha úgy a zajos, mint a csendes erjedés tökéletes volt, már most légmentesen fejtendő le kénezetlen hordóba. Ha nedves meleg idő van, déli szél fuj, teljességgel nem szabad fejteni; mert akkor a borok zavarognak, sokszor erjednek is. Az uj bort az első évben annyiszor kell lehúzni a hányszor üledéket képez. Ha az eladásra szánt borokat gyorsabban akarjuk megérlelni, gyakran kell lehúzni, s mindig kisebb-kis- sebb hordókba. Ó-borokat elég egyszer-kétszer lehúzni, ha nincs bajuk, s jól tartják magukat. Ó-borok évenkinti felfrissítése már legalább is háromszor lefejtett uj borokkal történik az ó-borok más hordóba lefejtése alkalmával; a mikor is, minden 100 liter ó-borhoz 10—10 liter uj bor öntetik, hogy vele teljesen elvegyüljön. A végerjedés utáni lehúzásokat már szivattyúk, guttaperka, vagy bádogból készült zártcsövek által hajtjuk végre, hogy a bor, úgy szesz, mint zamat és illatban, veszteséget ne szenvedjen. Borok érlelése. Az első zsjos és második csendes erjedés után, meg vannak ugyan már a bor jeles tulajdonságai; csak hogy a fehérnye féle s más számtalan részek által elrejtve be burkolva vannak, melyek ha sokáig a borban benn maradnak, annak színét, izét, zamatját nyomják el. Ugyan azért a fehérnyéket s egyéb nyálkás részeket a borban le kell ülepíteni, s a seprűvel együtt eltávolítani. Az éleny a bor érleléséhez mulhatlanul szükséges, a borzamat anyagainak fejlődését előmozóitia ; a levegő élenye a felesleges fehérnyeaet lassanként feloldhatatlanokká tévén, a szesz segélyével leülepiti. „N Y I R V 1 D É K.'« Pasteur franczia vegyész szerint a borfejlesztés és érlelésnek úgy kell történni, hogy a levegő élenyét a borba vigyük be; de a levegő milliard utitársait a csír- magvakat zárjuk ki. E czélra a hordónak szabatosan be illő, sima, és hosszú akonája végig átfuratik, s a fúrt lynk, előbb már tiszta vizben kifőzött, s megszáritott gyapottal végig, de nem túl tömötten, be tömetik; hogy a levegő maga befurakodhassék, de az idegen testektől ki kefélve: Az után az akona kívülről lágy irópapirral, vagy gyapottal egyenletesen körül tekergetve, a hordóba jól légzárólag beveretik. Ilyen képen a hordó dongáinak likacsain, s a gyapot akonán át szűrt levegő viszi he élenyét tisztán a hordóba, s az nagy mértékben elősegíti a bor érlelését. Ezen érlelésre már csak a rendes pincze 8° R- hőmérséke szükséges, kevesebb lehet, de több nem. A bor érlelését előmozdítja: az első évekbeni 3—4- szeri lehúzás; a hordók pontos töltögetése; gyapot dugón a levegőveli érintkezése; rendes pinczei hőmérséklet s nyugalmas hely; okszerű derítés. K. I. (Folyt, küv.) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1884. november 29-én. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 ki. 6.30 7.10 Rozs » » 6.20 6.50 Árpa » » 5.20 5.60 Zab > » 5.50 5.60 Kukorica » 4.80 4.85 Köles > —,— _,— Pas zuly » 7.10 8.30 Szesz litk. 27. Va 28.'/» Piaczi árak. BorBÓ » » — # — 18.Lencse» > —.— 18.Mund-liszt —. _ 20 — Zsemlye » —.— 18.Búza » —.— 16.— Barna k. —.— 11.— Burgny. 100 ki. uj 2.80 Marha hős 1 ki 50 Borjú hús 1 ki 52 Sertés » » » 52 Juh » » »32 Háj > » — Disznózsír » » 72 Szalonna » » 62 Fagyó (nyers) » »33 Zöldség > i 6 Paprika » » 80 Irós vaj 1 liter 60 Eczet 1 < 8 Széna 100 ki 2 80 Szlm. (tak)» » 1. — Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa 2.75 Nyílt-tér.*) Egy úri házhoz kerestetik egy varrónő, ki a ruha-szabás és varrásban egészen jártas. Bővebb felvilágosítással szolgál szives- ségből a kiadó-hivatal. c2B4—?—i) *) Lásd a 44-ik számot. Csikó legelő kerestetik. Szabolcsmegye területén egy »•“4—500 holdból álló 3 csikó legeltetésre alkalmas és egy-tagot képezó terület kerestetik több évi bérletre. Az e tárgyú értesítések a „Felső tisza-vidéki gazdasági egyesület“ titkárságához Nyíregyházára intézendők. (244-3-3) Dr. Fáykyss Szepe8y kárpát-növény-kivonata i üveg használati utasítással 75 kr. Szepesy kárpát növény-ezukorkák i »k»tulya használati utasitással 35 kr. Szepesy kárpát-növény-thea csomag használati utasitással 50 kr., kisebb 25 kr. Mell ós tüdőbetegeknek! Tíz év óta a legjobb sikerrel használtattak és ajánltattak: köhögés, hurut, rekedtség, hökhurut (számárhurut), náthaláz (influensa), sziikmellUség, lélekzeti bajok, oldalszurás, kifejlett *orokgyulladás, tüdőgyulladás és egyéb kimerítő és gyengítő bo. tegségekben. (241—5—3) Valódi minőségben kaphatók magánál u készítőnél: FÁYKYSS JÓZSEF gyógyszerésznél Temesvár ott (Józsefváros). SW NYÍREGYHÁZÁN: Léderer Ignácz ős Szopkó Alfréd gyógyszerész uraknál. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK.
