Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Mert ha a városi tiszti ügyész választásánál eltér a választó közönség, vagy is a képviselet a törvény szavától, és tiszti ügyészül, a természetadta észnél fogva is, jogtudó egyént, azaz ügyvédet választ: miért ne térne el a jegyzők, a rendőr-kapitányok, az árvaszéki ülnökök, a tanácsnokok, a levéltárnok stb., megválasztásánál is?

Hiszen a törvény tulajdonképen a ruha nélkül való járást sem tiltja meg; azért kinek jutna eszébe meztelenül menni ki az utczára?! A fajtalan ság sem törvény-ellenes cselekmény tulajdonképen; még is megveti és lenézi a társadalom!

De tegyük fel, hogy a törvény egyáltalában nem állítana fel egyetlen megyei és törvényhatósági joggal felruházott városi tisztviselő megválasztásánál is képesítési föltételeket: valyon megválasztanánk polgármesternek, tiszti ügyésznek stb., vagy csak napdijasnak is azt, akiről nyilván tudjuk, hogy három sort sem képes leírni hiba nélkül! Ugy-e bár nem?! Minden törvény nélkül is azon igyekeznénk, hogy lehetőleg képzett és szakértő egyéneket válaszszunk be az illető hivatali osztályokba és székekbe.

Zug-, dug-, és jesiba-iskolák.

(Vége.)

Lakik N. községben néhány kopott, nyomorult talmudista, kiket a kenyérhajhászás vallás-tanitókká avat fel. Ezek saját büzhödt lakásukon tanítanak 10— 15 fiút bibliában s tulmudban a legkirívóbb járgon- forditással, a tandíjra nézve az egyes szülőkkel egyezkedve úgy, ahogy tudnak. Poly a tanítás addig, mig a szülők a quantitást, a qualitással mit sem törődve, nem keveslik.

Cserélnek, kiki Reb Brumáktól elveszi s Reb Dandekhez adja gyermekét, ki azt az előnyt is nyújtja, hogy olcsóbban tanít. De szegénynek a concurrentia sem használ, mert nem képes a szerény igényeket kielégíteni. Lehet válogatni, odább egygyel! Egyszor azonbau csak egy' varázs-ütésre megáll az ördög-hinta, nincs több melámed! Már ez baj! Szünetelünk ... A véletlenség szerencse-koczkája hoz egy bitang, Hoczpocz lengyel- honi faluból száműzött nagyszakálu kis zömök zsidócs- kát, akinek állítólag valamely csuda-rabbitól merájne- je (talmud-tudori oklevél) van. Nyilsebességgel terjed el a hir a váratlan szerencséről. Lapul a többi colléga, mert Reb Mufti megtelepszik itt rovásukra. Vas-szorgalommal tanít, még az éjjelt is nappallá változtatva át; de azért még sem bir egy kis babérra szert tenni, mert im 2—3 hónap után nehány szülő az előbbi me- lámedokhoz pártol át, hogy miért? arra Reb Mufti azt feleli: non omnia possumus omnes!

Hogy ezek a melámedok főtényezői azon kóros állapotnak, mely szerint az általuk elcsigázott vézna s sápadt zsenge gyermek testileg ki nem fejlődhetik s 5°/0-tóli kivételével horpadt mellű éB görbe hátú, és igy természetesen hadi szolgálatra és keményebb munkára alkalmatlan: azt igazolják a tények, látja és tudja mindenki.

Az elmondottakban elég élethüeu s bőven ecseteltem a zsidó népnevelést oly annyira megbénító és megmételyező zug- s dug-iskolákat; tehát sietek czikk- sorozatom befejezésével, nehogy elsózzam a levest, a mennyiben esetleg meddővé válik e különben is hálátlan, de komoly és higgadt megfontolást érdemlő tárgy. Tehát a dologhoz.

Tudja a miveit olvasó, hogy a zsidó irodalom, dogmatika és talmud-tudomány megőrzése, fejlesztése, illetve terjesztése czéljából, nekünk Magyarországban csak két nevezetes, élet-erőt kifejtő és egyszersmind jótékonyan kiható rabbi-növeldénk van: a régibb szervezetű pozsonyi jesiba és a bpesti rabbi-képezde. E kettőről csak szent kegyelettel emlékezhetem meg, mert működésűk üdvös amenyiben sem kontárokat, sem proletárokat nem nevel, hanem tudósokat és jó hazafiakat.

Vannak azonban ezeken kívül Trencsén, Nyitra, Pozsony, Mosony és Sopron megyékben is a nagyobb községekben bocberek (hallgatók) által kisebb- nagyobb számban képviselt jesibák, melyek talán nyilvánossági jelleggel nem bírnak, de fentarthatásukra az illető rabbiknak concessiójuk bizonyára van. Nincs is, nem is lehet kifogásunk ellenük; mert meg vagyunk győződve, hogy azokban népiskolai tanköteles gyermeknek men- helye nincs; továbbá ezek készítik elő a szeminárium részére a növendékeket, és jó lélekkel állíthatjuk, hogy ezek a profán tudományokat nem csak hogy nélkülözik, de többnyire 4—6 gymnasiális osztályt is végeznek egyúttal, sok pedig érettségi vizsgát is tett. Tehát hadd működjenek a Haza s nemzetiségük javára.

De a Tisza ebben a tekintetben nem oly szerencsés, mint a Duna s Vág; mert felső-folyamvidékében, a már megelőzőleg említett megyéken kívül, különösen Ung, Zemplén, Sáros és Abauj-Torna megyékben minden 40—50 családdal biró hitközségben van egy Reb Brumák, Reb Dandek és Reb Mufti-félékből, továbbá más bizonytalan existentiáju chószedből vedlés által lett rabbi, kinek a jesiba az éltető eleme.

Ezekbe a jesibákba viszik az után a 10—11 éves, a lengyel-járgőnban szép haladást tett kis bocher jelölteket. A népiskola elől menekülve, persze nem otthon, hanem Sárosból Szabolcsban, Hajdúból Máramarosban lelik asyljokat. Hogy ezen jesibákat tartó papok fel vannak-e jogosítva a világosság áldásos sugarai helyett a sötétség leplét terjeszteni: azt kereken tagadom; mert nekik moraliter sincs létjoguk, mivel hallgatóikat a legőrjöngöbb fanatismus mezébe burkolják; következésképen tanulásuk czélja, az álszenteskedésen kivül, csak a merájne elnyerése lehet; de a kenyérkeresés képességét, családjaik és az állam kárára, nem bírják elsajá titani. Egyhez azonban mégis értenek; a botrány pro- vokálisához. Nem is lehet ma már ezekből a szegény

„N Y í R V I D É K“.

flótásokból egyéb, mint előimádkozó, sakter, koldus, szegény hándlé, vagy ha gazdag: kereskedő. Rabbi hogy uem válhatik már ez után belőlök, azt Szt. Dávid nevében elbegedülte Trefort.

Nem, nem, ilyen papok, akik a miveltség minden alapfeltételét nélkülözik, a szószéket gyakran a viszály magvainak elhintésére és bujtogatására használják fel, ilyen nyomorult férgek, mondom, nem illenek Magyar- ország keretébe ! Nem fojthatom el magamban azon vágyat: vájjon hazai nyelvünket nem biró rabbik, a tanítók mintájára, köteleztetnének 3 év alatt annak bírását szó- és írásbeli vizsgálat által igazolni! Nem lenne ez igazságtalan követelés, mert CBak igy seperhető ki ezen Augias-istálló valahára.

Rámutattam a bajra, im leszek bátor szerény véleményemet a gyógymódra vonatkozólag is hevenyében papírra vetni:

Rovassék ki az illető hitközségi elnökre 100 frt, a község birájára 50 frt, a szolgabiróra 200 frt pénzbírság, a tanfelügyelőre pedig az elmozdítás büntetése: ha 3 hó alatt még csak nyoma is meg lesz ezen, vagy azon félszeg intézménynek. Küldessék ki a záros határidő lejárta után nyomban minden járásba külön-külöu egy kir. biztos, ki minden egyes helységet meglátogat és a kötelességét mulasztottat esetleg felfüggeszsze, ha erély- telenségén kivül az összejátszás bűne deríthető ki. így oldható meg csak a gordiusi csomó. Bocsánatot kérek, de uem arrogáltam magamnak többet, mint amennyit a haza-szeretet és nemzetiségem iránti kötelesség sugalnak.

Most Isten velünk!

B.-Szt.-Mihály, 1884. novemberhóban.

Rosenberg Jakab.

Köz ügyok.

(A kir. curai elnöke) megkereste az igazságügyi minisztert, miként hatna oda, hogy a csendőrük a letartóztatások alkalmával, semmi féle kényszer eszközöket ne használjanak a vallomás kivételénél, mint már ez több ízben előfordult; és hogy egyátalában kihallgatásokat ne eszközöljenek, minthogy ez nem tartozik hatáskörükhöz. Igen helyes intézkedés. A csendőrségnek csupán az a kötelessége és feladata, hogy a bűnösöket, vagy gyanúsítottakat elfogja, s az illető bíróságoknak átadja. A vallatásokhoz semmi köze. ügy látszik, hogy ez a pandúr rendszerből szállott rájok, ami a szigorú birői eljárás szempontjából, szintén vissza élés volt.

(Az építő mesterek iparát) a kereskedelmi és iparügyi miniszter valamennyi törvényhatósághoz intézet rendeletével szabályozta. A kibocsátott rendelet 4 fejezetből áll és pedig az első fejezet megállapítja, hogy mely iparok tartoznak az építő mesterségek forgalma alá, valamint ez iparok hatáskörét; a 2-ik fejezet szól az építőmester képesítéséről; a 3-ik fejezet a kőmives, kőfaragó és ácsmesterségek képesítéséről, a 4 ik fejezet az engedély kiadásáról. Az építőmesterek képesítésére vonatkozólag a rendelet szeréut megkiváutatik: a) a m. kir. József-müegyetemen elnyert vagy ez által honosított építési oklevél és annak kimutatása, hogy az épitőmes- terség terén legalább 2 évig gyakorlatilag foglalkozott; b) a képzettség megvizsgálására szervezett és Budapesten működő vizsgáló bizottság részéről kiállított bizonyítvány. A kőmives kőfaragó és ácsmesterek képesítésére vonatkozólag a rendelet következőleg intézkedik. A kőmives, kőfaragó és ácsmesterség gyakorlására szükséges képesítés igazolható: a m. k. áll. közép ipartanodán nyert végbizonyítvány s annak kimutatása által, bogy az illető mestersége terén legalább 3 évig gyakorlatilag foglalkozott; b) a képzettség megvizsgálására a föld- mivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által szervezett vizsgálóbizottság részéről kiállított bizonyítvány.

(Az uzsora és a káros hitelügyletek) tárgyában, Szilágymegye alispánja a következő közrendészeti intézkedést bocsátotta ki: >Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t. ez. 22. §. értelmében a megyei közgyűlés 1883. évi májushó 16-án hozott 165. számú határozatában Szilágymegye területére nézve a korcsmái hitel legnagyobb összegét 2 írtban állapítván meg, ama határozat szabályszerűen közhírré is lett téve. Miután azonban a tapasztalat azt igazolja, hogy ámbár a részegség meggátlásu tárgyában alkotott megyei szabályrendeletben a korcsmákban való nyilvános és szokásos tivornyázás hétköznapokon a rendes munkaidő alatt, vasár- és ünnepnapokon a délutáni isteni tisztelet végeztéig, szigorúan betiltva van; hogy továbbá a korcsmák nyárban esti 10, télben 8 órán túl nyitva nem tarthatók; ennek ellenére a korcsmái tivornyázás több községben napi renden van, s ennek folyománya az, hogy némely korcsmáros 2 írtnál több áru italt is hitelez, vagy ital árában búzát, tengerit stb. fogad el: az 1883. évi XXY. t.-cziknek a korcsmái hitelre vonatkozó §§-ait tudomás, szigorú miheztartás és minden italmérési helyiségében leendő kifüggesztés végett azon figyelmeztetéssel közlöm az alábbiakban, miszerént a korcsmárosnak a megállapított 2 (két) forinton felül sem zálogra, sem kezesség mellett italt hitelezni s a kiszolgáltatott ital áráról adóslevelet vagy váltót követelni s elfogadni, 30 napig terjedhető elzárás terhe mellett, tiltva van.« Követésre méltó hatósági intézkedés!

ÚJDONSÁGOK.

0 Szabolcsmegye bizottmánya folyó novemberhó 25-én és következő napjain tartja meg ez évi utolsó évne- gyedes nagy gyűlését a szokott helyiségben.

+ Szabolcsmegye állandó választmánya folyó hó 20-án ülést tart, az évnegyedes bizottmányi nagy gyűlés tárgyainak előkészítése czéljából.

(!!) Az e hó 10-én lefolyt képviselő választás ez úttal is eredménytelen maradt; amenyiben a három jelölt közöl egyik sem nyert általános szótöbbséget. Péchy Gábor szabadelvű jelölt ugyanis 405, Lukács Ödön függetlenségi jelölt 131, Hildák Károly független antiszemita jelölt pedig 339 szavazotot kaptak. Ezek folytán újabb szükebb körű választás előtt állunk; amely folyó hó 28-adikán fog megtörténni Péchy Gábor és Hudák Károly, mint két legtöbb szavazatott kapott jelölt közt.

V A postai takarékpénztárak felállításával végre valahára már komolyan foglalkoznak a közlekedési minisztériumban. Remélhető tehát, hogy ez üdvös intézmény a jövő év folyamában nálunk is életbe feg lépni. E föltevés mellett bizonyít az a körülmény is, hogy a közlekedési miniszter a költségvetésben, a posta felügyelői állomásoknak 18-ról 25-re való felemelését irányozta elő ; avval indokolván javaslatát, hogy a felügyelők számának szaporítása szükségessé válik egyrészt a posta hivataloknak immár 3500-ra felszaporodott- sága, más részt az illető közegek kellő oktatása és a hivatalok működésének, főleg pedig a postai takarék- pénztáraknak ellenőrzése tekintetéből.

(*) A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet, szerelvényei beszerzésére és létesítendő segély alapja javára, folyó évi novemberhó 22-edikéu a nagyvendéglö táncz- termében zártkörű táuczvigalmat rendez. Belépti dij sze- mélyenkint 1 frt 50 kr., családjegy 3 frt 50 kr. F előfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Tester Lajos ezukrász- dájában, Kálnay Sándor és Benedikty Béla urak kereskedésében. Kezdete 8 órakor. A vidéki tűzoltó urak beszállásolásáról gondoskodva lesz. Reméljük, hogy eme társadalmilag oly igen fontos egylet érdekeire való tekintetből, e tánczvigalom minden eddigi tánczvigalmakat felül fog múlni. Adja Isten !

(§) A közelebbi képviselő választásra három antiszemita képviselő jött le .Budapestről, hogy szemlélői lehessenek az itteni választásnak. A párt novemberhó 9-én délben fogadta a várt vendégeket elég nagy lelkesedés és érdeklődés közt a vasútnál, ahonnan egyenesen a csizmadia szin elé vonultak. Először Istóczy Győző köszönte meg a párt részéről tapasztalt szívélyes és lelkes fogadást. Higgadt és minden izgatástól mentt beszéde után Ónody Géza szólt a közönséghez kissé éles, de szintén szenvedély Délküli hangon. Majd Rácz Géza üdvözölte Nyíregyháza antiszemita érzelmű polgárait és polgárnőit, két társától eltérőleg, kirívó színekkel ecsetelve az országos antiszemita párt czélját és a zsidóság által az országban elfoglalt álláspontot.

X Mindazok a kiszolgált katonák, akik az 1872- dik évben a közös hadsereghez, vagy a honvédséghez besoroztattak, ez év deczemberhó 31-én a katonaság kötelékéből, elbocsáttatnak, s végelbocsátási okmányukat a jövő 1885 évi januárhó első napjaiban, honvéd könyvecskéik átadása mellett, meg fogják kapni.

(!) Követésre méltó példa. A főváros tanácsa a múlt hóban tartott üléséből, a pálinka mérőket oda utasította, hogy 14 éven aluli gyermeknek ne adjanak pálinkát. Tekintve azt, hogy Szabolcsmegyében feltűnően nagy a halandóság, nem ártana, ha a legközelebb összeülendő megyei bizottmány e körülményre szintén kiterjesztené figyelmét: egy ily szellemű határozat kimondásával.

V A legközelebb megejtendő képviselő választásra,

hir szerént, Keress József országos antiszemita képviselőt várják a nyíregyházai antiszemiták. Lejövetele azonban még nem egészen bizonyos.

(1) A magyar kir. posta hivatalnokoknak egyenruhát kell viselniök. Ez intézkedés ellen alig lehetne alapos kifogást tenni, ha az egyen ruhát szolgálaton kivül is viselhetnék az illető hivatalnokok; de mikor a különben is csekély díjazásban részesülő posta tisztek két féle ruhát áénytelenek készíttetni: a kettős költség viselése a legtöbb hivatalnoknak kétség kivül nehezére fog esni.-+- A jövő farsang teljes hat hétig fog tartani; t. i. 1884 januárhó 4-től februárhó 17-ig. Hat hét elég idő, hogy a fiatalok kitánczolják magokat, és az apák erszénye meglapuljon. így volt ez a régi jó időben is. A régi hagyományokkal pedig nem illik szakitani.

X A házassági Ígéret kötelezd volta mellett, a kir. curia a következő elvi jelentőségű döntvényt hozta legközelebb. >Ha valaki magát kötelezte arra, miként hogy ha másnak leányát, annak anyja vagy más felszólítására nőül nem venné, a leány részére kárpótlásul bizonyos összeget fizet; és ezt az ígéretet tartalmazó okiratot azért állították ki, hogy ez Ígéret segélyével a leány arra legyen bírható, hogy egy kérőjéről, aki akkor a házhoz járt, mondjon le: az Ígéret tevő, ha még is más leányt vett nőül, a kikötött összeg megfizetésében marasztalandó.« E döntvény minden esetre érdekes és megfigyelésre méltó. Igaz, hogy a női erényekkel játszó lelkotlen csábítókra nézve, nem kis akadályt gördít e jogi elv; de más részről, a hamis tauuzás és más prés- sió segélyével, nem egy nőtlen fiatal ember jöhet kényszer helyzetbe miatta. No de melyik üdvös törvény az, amelyet furfang és emberi leleményesség ki nem bírna játszani ? Ez elvi jelentőségű döntvény minden esetre nyereség a társadalomra nézve.

□ A magyar északkeleti vasút ujhely-kassai vonala részén, folyó évi november hó 15-kétől kezdve, a személy és vegyes vonatok menetrendje következő lesz: S.-A.- Ujhelyböl ind. 3 óra 59 perez, Kassára érkezik 7 óra 17 perez; Kassáról ind. 4 óra 44 perez, S.-A.-Ujhelyre érk. 8 óra 16 perez. Budapest, 1884. október havában. A vezérigasgatóság.

* A prostituczio ellen hatalmas szert talált ki az aradi városi kapitány. Elrendelte ugyanis, hogy a magános életű nőszemélyek, akik a páros életet csak ideig- óráig tartó szövetségnek szeretik tekinteni, záros határ idő alatt kötelesek állandó frigyre lépni valakivel; különben a városból eltolonczoltatnak. Biz’ ez egy kissé drasztikus kúra; de hasznos. A házas élet boldogságát erővel kötni valakire, a szabad akaratba vágó eljárás ugyan; de a prostituczió terjedésének meggátlására nézve felettébb jó szer. Az aradi városi kapitánynak e nemes intenczióju eljárása nem csak köz erkölcsiségi, hanem köz egészségi szempontból is követésre méltó.

— A turniirös hölgyek ellen több hazai városban mozgalom indult meg. A fiatal emberek ugyanis elhatározták, hogy nem csak el nem veszik a turnürös hölgyeket, de még nem is társalognak velők. Az első ily mozgalom Pozsonyban, majd Pécsett indult meg. Régi dolog, hogy a nők szeretik a divatot majmolni. De hogy oly kihívó és természetellenes divatnak is hódol-