Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

,N Y I R V I D É K.“ 99 nak, mint ez a turnür: azon valóban minden jobb Ízlésű éB a nók iránt tisztelettel viseltető férfi megütközhetik. %* A dekorativ kiállítás a szépirodalmi könyvek­ben kezd a finom Ízlésű amateurök előtt unottá válni. Alig jelenik meg könyv, mely zsúfolva ne lenne dísz- körzetekkel, iniciálékkal, vignettekkel, fejezetek élén és farkán összezagyvált amouretekkel és egyéb cziczomák- kal. A tiszta styl ős Ízlés e mellett háttérbe szorul, és a könyvek tartalma hova-tovább üresebb. Pedig vala­mint az igazi szalon ízlés azt követeli, hogy egy hegyi kiránduláson más toilette-ben jelenjüuk meg, mint egy udvari hangversenyen; épen úgy a diszműveket is egé­szen más forma, más decoratio illeti meg, mint a re­gényeket, verseket és más apróbb müveket. Szóval re­dukálni kell ezt a túlkapást; mert mostanában már minden vidéki szárnypróbálgató illusztrálva, tultömött rajzokkal és díszítéssel hirdeti értéktelen férczmüveii. Az angolok tökéletesen megőrzik tisztaságukat, a fran- oziák ízlése már kissé vegyes ; ellenben a németek maj- molásával a magyar literatura külseje immár oly rikító, hogy a finom világ kénytelen elfordulni tőle. Szüksé­gesnek tartottuk, több lap példájára e főlszólalást a saison küszöbén, amikor karácsonyra és újévre egy cso­mó uj könyv lepi el a piaczot és a felfújt nagyságú kis poéták a »díszes« kiállítással csalogatják lépre a publikumot. — A Szabolcsmegyei Takarékpénztár-Egylet 1884 évi október havi forgalom-kimutatása. Bevétel. Áthozott készpénz 1884 szeptember 30-ról 12657 frt. 52 kr. Betét 12869 frt. 57 kr. Visszafizetett váltók 159994 frt. Leszámítolási kamat 3788 frt. 78 kr. Késedelmi kamat 1088 frt. 99 kr. Könyvecske-dij 1 frt. 86 kr. Részvény átirási-dij — Bélyeg 69 frt. 66 kr. Egyleti váltó szám­la — Hazai pénzint. elh. tőke 7000 frt. Hazai pénzint Kamata 1540 frt. 37 kr. Összesen 199010 frt. 75 kr. Kiadás. Visszafizetett betét 18526 frt. 69 kr. Folyó kamat 24 frt. 91 kr. Váltó 145244 frt. Tisztfizetés 524 frt. 98 kr. Költség 82 frt, 88 kr. Napi biztosi dij 54 frt. Osztalék 35 frt. Bélyeg 173 frt. 50 kr. Hazai pénzint. elh. tőke 30000 frt. Pénztár maradvány 1884 október 31-én. 4344 frt. 79 kr. Összesen 199010 frt. 75 kr. N-Kálló 1884 október 31. Irodalom. A »Magyar Salon“ novemberi füzete, mely Munkácsinak van szentelve, közli a mester összes hires festményeit, szülőházát, színes arczképét és Írnak róla Jókai, gróf Teleky Sándor, Telepy Károly, Pataky László, Szana Tamás. A »Magyar Salon« hazánk legkitűnőbb képes havi folyóirata novemberi díszes füzetének tar­talma továbbá : Jókai és Borostyáni eredeti regényei, Ábrányi és Szabó Endre költeményei, Vajda János irodalmi czikke, az ope­raház külseje és belseje, az összes operai női és férfi személyzet arczképei, Kürthy Emil Csillag Terézről a művésznő arczképével, Tábory Róbert ^királylátogatás Aradon (12 képpel). Májer István püspök a drégelyi emlékkápolnáról képpel. Sport rendkívül sike­rült lóversenyi képekkel. Egyveleg sok érdekes apróságokkal, Hu. mór, Divat, Jutalomdijas talányok stb. stb. A »Magyar Salon» novemberi füzetéhez hasonló irodalmunkban még nem jelent meg. E kitűnő folyóirat ára egész évre 7 frt fél évre 3 frt 50 kr. ne­gyedévre 1 frt 75. kr. Megrendelhető a »Magyar Salon« kiadó- hivatalában Budapest, dohány-utcza 12. sz. Melegen ajánljuk tisz­telt olvasóink figyelmébe. — Megjelent a „Gondfíző“ 8 száma a következő változa­tos tartalommal: Székely támad : Székely bánja, történeti regény, P. Szathmáry Károlytól ; Izsák, regény irta Kazár Emit; Balassa Bálint, költemény Baróczy Sándortól; a club, regényes korrajz. irta Mikszáth Kálmán; Palkó vitéz, regény, irta Margitaz Dezső; A parasztgróf fia, társadalmi regény Sziklay Jánostól; Rontó Pál, verses regény irta gróf Gvadányi József 1793-ban; Ki lesz az örökös? Hartmaun-Plön regénye, magyarosította Mártonffy Fri­gyes; A becsületes csirkefogó, rajz Nagy Károlytól. A boríték tartalma: Ház és tűzhely : Szőlőfürtök megőrzése télire. Kitűnő fekete tenta készítése. Ezüstöt tisztitó por. — Kertészet. Virág­kedvelőknek. — Vegyesek. A legkisebb baj. Arab aranykalászok. Munkácsy: Krisztus a kálvárián. — Talányok; talányfejtők ; szerkesztői posta. Alig hiszszük, hogy a bekövetkezett hosszú téli estékre tanulságosabb és szórakoztatóbb olvasmány létez­hessék a jelesen szerkesztett és csínnal kiállított „Gondűző« nél, éa figyelmoztjük olvasóinkat e remek heti lapra, melyből a kiadó mindenkinek szívesen szolgál mutatványnyal. A »Gondüző« megjelen minden vasárnap három sűrűén nyomatott ivén félivnyi Bziues borítékkal. Előfizetési ára: egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt, 50. Egyes szám ára 15 kr. Kapható minden könyvkereskedésben; ar újonnan belépett előfizetők az eddig megjelent 8 számot azonnal megkapják. Az előfizetési pénz Szé­kely Aladár kiadó-tulajdonoshoz küldendő, Budapesten, VII. Dob- utcza 14. — „Apolló“ Magyar zeneszerzők válogatott müveinek gyűjteménye. Ez a czime egy életrevaló, figyelemre és pártolásra méltó vállalatnak, melynek élén a zenevilág előtt előnyösen ismert zeneszerző és zenetanár Vágvölgyi Béla áll, kinek sikerült ügye részére a kiválóbb hazai erőket megnyerni. Havonkint jelenik meg egy nagy negyedrét alakú füzet 5—6 zeneiv tartalommal, s egy nyolczadrét alakú Önálló melléklet 1—3 iv zenével. Az »Apol­ló« előfizetési ára egész évre : (70 iv zenére s 12 Önálló zenemel­lékletre) 6 frt., félévre 3 frt. Az előfizetési pénzek legczélszerüb- ben postautalványnyal az »Apollo« kiadóhivatalába küldendők Nagy-szombatba. Gyűjtők 5 előfizető után egy tiszteletpéldányt kapnak. Mi részünkről e vállalatot, mely elegáns kiállítása, s da­rabjai válogatottsága folytán bármely úri család zongoráját dí­szítheti, s mely a hazai, amúgy is parlagon hevert s mostoha sorsban részesült zenemúirodalom emelésére és felvirágzására jótékonyan hatni hivatva van, legmelegebben ajánljuk a zene­kedvelők szives figyelmébe s hathatós pártfogásába. Közgazdaság. A nyíregyházai kövezetvám. A közmunka és közlekedési minisztérium, a nyír" egyházai kövezetrám szedésének jogát, a kővetkező en­gedély mellett adta meg, amely engedélyt, tudomás és mihez tartás végett, egész terjedelmében köztudomásra hozunk annál is inkább, minthogy a vámszedésijog f. é. deczemberhé 1-én már tényleg életbe lép. Engedély. Szabolcs megyébe kebelezett Nyíregyháza városá­nak, az illetékes minisztériumokkal egyetértőleg, engedélyt adok arra, hogy ezen város területén (ide értve az azon területen lévő megyei útszakaszokat is) kövezetvámot szedhessen. Ezen engedély időtartamát 20 évre, illetőleg a tör­vényhozás további rendelkezéséig állapítom meg s a vámdi­jakat most egyelőre egy évre a következőkben engedé­lyezem : Egyes fogat után .... (négy) 4 kr. Kettős » » .... (hat) 6 kr. Hármas fogat után .... (nyolcz) 8 kr. Négyes » » .... (tiz) 10 kr. Minden egyes hajtó marha után (ló, szarvas marha, szamár, öszvér) ..............................(két) 2 kr. Min den egyes kisebb hajtó marha után (juh, borjú, sertés, csikó stb...................................(egy) 1 kr. A vámdij fizetése alól felmenteudők: 1. A királyi udvar, annak közvetlen kísérete, a az udvarhoz tartozó jármüvek és fogatok. 2. A királyi uralkodóház minden tagja és udvar- társaik. 3. Az idegen hatalmasságok követei és fogatjaik. 4. A cs. és kir. hadsereg, a m. kir. honvédség és a kir. csendőrség, nem különben mindazon fogatok, me­lyek a rendes hadsereg és honvédség hadi és honvédelmi czéljaira szükséges bárminő anyagokat szállítanak. 5. A hivatalosan utazó állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fenntartásával meg­bízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyenczek, foglyok, tolonczok s az azokat kisérő személyzet, nem­különben a mindezeket szállító fogatok. 6. Az állami javak általában, s az azokat szállító fuvarok. 7. A m. kir. postát szállító fogatok, lovak, szállít­mányok. 8. Mindazok, kik az állami, törvényhatósági és községi utak építésével és jókarban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbizva, ha a kövezetét hivatalos tevékenységük gyakorlása miatt, használniok kell, s az azokat szállító fogatok. 9. Mindazon fogatok, melyek az államvasutak, ál­lami, törvényhatósági vagy községi utak építésére éa fen- tartására szükséges anyagot szállítanak. 10. Az országos vagy községi közmunkát teljesítő egyének és fuvarok. 11. Hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvény­nyel ellátott lelkészek. 12. Temetkezési menetek és bucsujáratok, ha cso­portosan és egyházi jelvénynyel mennek. 13. A templom, iskola és papiak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok. 14. A tűzoltók és fogatjaik, midőn a vész helyére sietnek, vagy onnan visszatérnek. 15. Minden mezőgazdasági őzéiből közlekedő foga­tok vagy hajtott állatok a város határán belül. 16. A gyalog személyek általában, akár visznek terhet, akár nem. 17. A városból kimenő fogatok és kihajtandó marhák. 18. A város által önként vámmenteseknek elfoga­dott személyek, állatok és fuvarok, ide értvé mindazon vám mentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. 19. A nyíregyházai lakosok, azonnak kivételével, kik a fuvarozást üzletszerüleg gyakorolják; bérkocsik azonban, melyek az indóházhoz utasok, vagy teherszállí­tása végett hajtanak, ha üresen mennek vissza, vám­mentesek. Mindazon egyéneknek kik, és mindazon szállítmá­nyoknak, melyek a fennebbiek szerint vámmentesek, — megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok. Bármely vámsorompónál váltott jegy a vasúti in­dóházhoz való egyszeri díjtalan kimenetelre, illetőleg onnan egyszer díjtalan bejövetelre jogosít. A vámsorompók a következő helyekre állíthatók fel: 1. A tokaji utczán, a nyíregyházi-ungvári vasúti aljáróuál. 2. A kótaji utón, az ujszölő éjszaki sarkánál. 3. A kemecsei utón a »Morgó« temető éjszaknyu goti sarkánál. 4. A pazonyi utón, a Kovács Mihály földjénél. 5. Az orosi utón a »Feldheim« féle olajütő ma­lomnál . 6. A kállai utón az örökös földeknél. 7. A debreceni utón, a felső tiszavidéki gazdasági egylet mintakertjéuél. 8. A Simái utón a rbródi« hídnál. 9. A vasúthoz vezető utón a »Huszár« vendéglő­nél, csak az indóházhoz vezető utat elzáró egy so­rompóval. 10. A Szt.-Mikályi utou, a város végén lévő kő- hidnál. 11. A sóstóra vezető utón a városmajornál. 12. A vasúthoz vezető ut folytatásán a dohány­beváltó hivatal északnyugati sarkánál. Az első évi vámjövedelemről köteles a város pon­tos kimutatást vezettetni, s azt annak idején a megye közönségéhez, a vámdijaknak végleges megállapítása czél- jából, hozzám leendő felterjesztés végett bemutatni. Továbbá köteles a város azért, hogy a Szabolcs- megye tulajdonát vagy tulajdonát is képező utterületen is 9zedhetendi a kövezett vámot, a megye részéről ek­ként 20 évre átengedett igényeinek kárpótlása fejében a megye közmunka alapja javára, egyszer mindenkorra, — 20,000 azaz húszezer forintot, a vámsorompék meg­nyíltától számítandó 4 év alatt, 4 egyenlő részletben, minden viszkövetelési jogosultság, de egyszersmind ka­mat nélkül lefizetni; végül a Simái ut azon részét, mely a »Huszár« vendéglőtől a dohánybeválté hivatalnál fel­állítandó vámsorompóig terjed, felépíteni. Ezen vámból befolyó jövedelmet a város csak a következő czélokra fordíthatja: a) A megyei útépítési alapba fizetendő 20,000 frt részletes törlesztésére. b) A vámsórompókon belül lévő megyei kőutak, valamint a sorompók közt lévő megyei útszakaszok fen- tartására. e) A város által épitett kőut s már kész utczai kövezet fenntartására; ez utóbbi tovább fejlesztésére s ennek is fenntartására, valamint a vámszedési jog gya­korlatával együtt járó kiadások fedezésére. A megye törvényhatóságát, a fennálló törvényes határozatok értelmében, a város felett megillető felügye­leti és ellenőrzési joga, a kövezetvám tekintetében is fenn- tartatik s a többi közt az 1871 évi XVIII. t. ez. 129 §-a alapján köteles a város miuden év elteltével, az az alatt lefolyt vámjövedelemről s aunak kovaforditásáróí okmányolt számadást készíteni, s azt a megye közönsé­gének bemutatni. Budapest 1884 évi aug. 12-én. Báró Kemény, közmunka és közlekedési m. kir. miniszter, (p.h.) GABONA CSARNOK. Nyireavháza, 1884. október 15-én. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 ki. 6.30 7.10 Rozs » » 6.20 6.50 Árpa » » 5.20 5.60 Zab » » 5.— 5.20 Kukorica » 4.40 4.60 Köles » —..— ____,— Pa szuly » 8.— 8.50 Szesz litk. 27.'/a 28.</a Piaczi árak. Borsó » » —.— 18.— Lencse» » —.— 18.— Mund-liszt —.— 20.— Zsemlye» —.— 18.— Búza » —.— 16.— Barna k. —.— 12.— Burgny. 100 ki. uj 1.60 Marha hús 1 ki 50 Borjú hús 1 ki 52 Sertés » 52 Juh » » » 32 Háj » — Disznózsír » 60 Szalonna » » 62 Fagyó (nyers) » s> 33 Zöldség » » 6 Paprika 2> 80 Irós vaj i liter 60 Eczet i 8 Széna 100 lel 2.60 Szlm. (tak)» » —.80 Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér,*) Hirdetmény. A nyíregyházai választó kerület központi választ­mánya által a választó közönség köztudomására juttatik, miszerint a folyó év november 10-én megejtett ország­gyűlési képviselő választás alkalmával az ajánlatba hozott képviselő jelöltek közzül egyik sem nyervén általános szavazat többséget, az 1874. évi XXXIII.-ik t. ez. 82 §§-a értelmében Péchy Gábor és Rudak Károly mint a legtöbb szavazatott nyert képviselő jelöltekre fog szavazás történni, az idézett törvény 57 § a nyomán a választás határidejéül folyó év november 28-ika Nyír­egyháza városában a városháza tanács termében kitüzetik s a választási törvény 59. §. rendeletéhez képest a választás vezetésére Szesztay Károly elnök, Májerszky Béla helyet­tes elnök, Sáry Pál választási jegyző, ifj. Maurer Károly helyettes jegyző megválasztatnak mely intézkedés azon kijelentés mellett tétetik közzé, hogy a fentebbi határ­időben és helyen a választó közönség reggeli 8 Órakor megjelenhet, és választási jogát személyesen gyakorol­hatja. Kelt Nyíregyházán, 1884. évi november 11-ón tar­tott központi választmányi ülésben. (245—2—1) Sáry Pál, Krasznay Gábor polgármester, közp. választ, jegyző, központi választm. elnök. “ Árlejtési hirdetmény. A városi sóstó medrében készítendő medencze ásá­sánál előforduló földmunkák, folyó hó 19-én dói előtt II órakor, a tanács teremben tartandó árlejtés utján, köbméterenként legolcsóbban vállalónak ki fognak adat­ni; mely árlejtésre vállalkozni kívánók azon kijelen­téssel hivatnak meg, hogy a kiásandó földtömeg 7980 köbmétert tesz ki. Bővebb felvilágosítás a polgármesteri s a városi mérnöki hivatalban nyerhető. Kelt Nyíregyházán, 1884. november 14-én. (247 1—1) Krasznay Gábor polgármester. /OCXXXXXXXXXXXXXXXXXj >< Kitűnő téli iilényczikfcek y^ u. m. Emen'hali, groji, strachinó, parme­V/ zán, imperial sajtok; húsnemüek, jelesen kassai X '* sódar nyersen s naponta frissen főzve; veszt- fáli sódar, füstölt nyelv; nemkülönben halne fS müek, kaviár, angolna füstölt és páczolt, pist- ráng olajban, rák és lazacz conserv dobozokban. y^ Hering közönséges, füstölt és páczolt, szardella \/ és sz«rdinia. Húshoz és sültekhez belföldi és Q franczia mustár, ricLzitee. Szepességi lencse A és borsó Naponkint friss kassai virsli és tátrai túró, szóval minden néven ne vezendő inyencz-czikkek, nagy választásban és külöubféle, de a legolcsóbb árak mellett; ^ továbbá kapható: a magyar orszá- y{ gos központi minta pinezében kezelt X és leüvegelt legkitűnőbb fehér és v vörös borok, bel-és külföldi pezsgők, ^ kárpáti borovicska, mindenféle finom X likőrök, köztük az úgynevezett gyoinor- erösitö paprika likőr; Végre mindenféle finom fajú belföldi almák és körték, déli gyümölcsök, görczi ezukrozott gyümöl­csök. A legfinomabb mindenfaju kávék, rumok, theák és thea-süteméuyek (216—3—1) HIBJÁN SÁMUEL (előbb HEUFEL LAJOS) Q fűszer- és csemege-kereskedésében. ö v:xxxxxxxxxxxxxxxxxx9 *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK.

Next

/
Thumbnails
Contents