Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

L

Már pedig tudva levő dolog, hogy más jogainak megcsorbításával a király sem adhat semmi féle kiváltságot avagy jogot; amit az is bizonyít, hogy a szabadalmi okmányok záradékában mindig ott volt e kifejezés hogy: »mások jogainak épen tartásával«. Meg engedi szóló, hogy a korona, illetőleg ma már a miniszter adhat vámszedési vagy bármi szabadalmat valamely városnak; de csak a megye indokolt előterjesztésére. Már pedig a megye ily előterjesztést nem tett Nyíregyháza javára; következésképen ő a leiratot nem tekinthetvén törvényesnek, az állandó választmány véleményét nem fogadja el; hanem pártolja a kisebbség által beadott véleményt.

Szoboszlay Papp József osztja Kállay János nézetét s pártolja a kisebbségi véleményt.

Vidliczkay József hoszszabb és magvas beszédben fejtegeti a privilégium adásának jogi természetét, amely jogot 1848 előtt a király nevében a cancellária adta, ma pedig a miniszter adja. A miniszter tehát, mondja szóló, nem követett el jogsérelmet, amidőn Nyíregyháza városának a vámszedési jogot megadta; mert e jog törvényes utón lett megszerezve. Ami Kállay Jánosnak a megye indokolt előterjesztését illeti, azt a megye megtette s a miniszter megkapta. Épen ennek következtében adta meg a vámszedési jogot a városnak. A törvény nem mondja azt, hogy abban az esetben, ha a megye ellenzi az ily szabadalomérti kérelmet, a miniszternek nincs joga azt megadni. A megye felírhat ugyan ez úttal is az engedély ellen, de az nem fog czélboz vezetni; a dolog jogi oldalán mitsem változtat. Aki jogaiban sértve érzi magát, ott van előtte a törvény útja, lépjen fel vélt jogai védelmére törvényesen. Pártolja az állandó választmány javaslatát.

Kállay János Verbőczyből igyekszik kimutatni, hogy a miniszter jogtalanul járt el az engedmény kiadásánál. Érveléseit azonban az újabb köz-jog egészen megdönti.

Liptay Károly elvi szempontból az állandó választmány javaslata ellen nyilatkozik. A miniszter eljárásában ő íb jogsérelmet lát.

Harsányi Menyhért elfogadja az állandó választmány javaslatát annál is inkább, minthogy az a fórum, amely már egyszer határozott ez ügyben, nem fogja saját factumát megváltoztatni.

Főispán figyelmezteti a közgyűlést, hogy a tiltakozás a dolgon már nem változtat. A miniszter rendeleté különben is végrehajtandó. Az egész tiltakozás tehát nem egyéb idő pazarlásnál, ami már czélhoz nem vezethet. Kéri a közgyűlést, hogy kímélje meg egy újabb rendkívüli gyüléstartástól. (Közbe kiáltások : Szavazzunk !)

Lukács Ödön békítő szellembeu kéri a közgyűlést, hogy ne gördítsenek még több akadályt a már rendes mederbe terelt ügy tovább fejlesztbetése elé. Azonban a nagy zaj egészen elnyomta szóló hangját.

Főispán, a 22 bizottsági tag által névszerénti szavazást kérő folyamodvány alapján, a névszerénti szavazást elrendelvén; a kérdést következőleg tette fel: »Akik az állandó választmány többségének véleményét fogadják el igennel, akik pedig a kisebbségi véleményt kívánják határozattá emeltetni nemmel szavaznak.

A szavazás befejeztetvén, az állandó választmány többségének véleménye mellett 59, a kisebbségé mellett 65 bizottsági tag szavazott. E szerént az állandó választmány véleménye ellenében beterjesztett kisebbségi vélemény fogadtatván el a közgyűlés által; a következő határozat mondatott ki:

Tekintve, hogy a nmélt. m. kir. közmunka és közlekedési miniszter, a kövezeti vámszedési jogot Nyíregyháza városának, a megye tulajdonát tevő útvonalra, a megye mellőzésével engedélyezi; ami által a tulajdon jogot, amelynek legfőbb atributuma, hogy tárgya felett a tulajdonos kizárólag rendelkezik, s más mindenkit e feletti rendelkezésből kizárhat, támadja meg:

a megye közönsége a miniszteri leiratot, mint a megyére nézve kiválólag sérelmest, az 1870. XLII. t. ez. 16 §-ban gyökerező jogánál fogva, végre nem hajtja; és az ellen a nmélt. közmunka és közlekedési m. kir, minisztériumhoz fel ir.

B felirat elkészítése küldöttségre bizatik s annak tagjaiul Szoboszlai Papp József, Kállay János, Kállay Jenő, Meskó László, és Mikecz János aljegyző megválasztatnak.

(Folyt, köv.)

Köz ügyek.

(A köz munka rendezése) tárgyában, a közlekedési minisztérium kebelében közelebb tanácskozások folytak. Az értekezletben több főispán, alispán és polgármester vettek részt. A tanácskozás eredménye az lett, bogy a minden oldalról megvilágított köz munkai kérdésnek a jelen állapotban való fentartása képtelenség. A törvény- javaslaton már dolgoznak, amely a közelebbi ülésszak alatt okvetlen a ház elé kerül.

(A szerzői jog) megvédése érdekében legközelebb Bernben megtartott nemzetközi értekezlet folyó szeptemberhó 21-én véget ért, tagjai szét mentek a legközelebbi értekezlet helyének megállapítása nélkül. A szövetségi tanács javaslata alapján kidolgozott tervezetet, az értekezlet öszszes tagjai aláírták; de elhatározták, hogy annak tartalmából semmit sem bocsátanak nyilvánosságra mindaddig, mig az egyes kormányok a javaslatról nem nyilatkoznak. Nagyon valószínűnek állítják, hogy a kormányok él fogadják a javaslatot.

(A használhatatlanná vált uj ötven forintosok) kicserélése és beváltása tárgyában, a pénzügyminiszter körrendeletét bocsátott ki, amelyben felsoroltatnak azon módozatok, amelyek a használhatatlanná vált 50 frtos államjegyek kicserélése és beváltására nézve irányadók. Az öszszeragasztott, Il-ik kibocsátású 1884 január 1-én keltezett 50 frtos államjegyek, a kir. pénztárak által fizetés gyanánt, vagy kicserélésképpen- csak abban az esetben fogadhatók el teljes névértékben, ha azok finom selyem papírral vagy egyéb átlátszó Anyaggal olyképpen ragasztattak össze, hogy a jegyek teljes hiányta- lansága és valódisága egész biztossággal megállapítható. A más módon összeragasztott 50 frtos államjegyek sérülteknek tekintendők, és a megtérítési összeg kiszabása végett, a m. kir. pénzügyminisztérium utján, a közös pénzügyminisztériumhoz küldendők.

„N Y I B V I D É K.“

ÚJDONSÁGOK.

X A tisza-szabályozó társulat, legközelebbi gyűlésében 35 szóval 19 ellen, elhatározta hogy a társaság székhelye Tokajból Debreczenbe tétetik át. A mérnöki hivatal azonban továbbra is Tokajban marad. Ki mondatott végül az is, hogy az érdekelttek ezen túl csak a rendkívüli kiadásokat fedezik; minthogy a rendes kiadásokat a társulat pénztára is képes leBZ már fedezni.

*** A nagyváradi kir. posta-igazgatóság, tekintetbe véve Szabolcsmegye közigazgatási bizottságának, a nyíregyházai posta-hivatal helyiségeinek alkalmatlan voltára vonatkozó átiratát és felhívását; s figyelemre méltatva a helybeli hírlapok e vonatkozatu felszólalásait: legközelebb már felhatalmazta a helybeli posta főnök urat egy alkalmas hivatali helyiségnek felvételére. A posta főnök ur közölvén velünk az igazgatóságnak emez intézkedését, sietünk azt a közönség megnyugtatásául köztudomásra juttatni avval az észrevétellel, hogy vajba találkoznék városunkban háztulajdonos vagy egyes vállalkozó, aki e tekintethen érintkezésbe téve magát a helybeli posta főnök úrral, egy alkalmas hivatali helyiség építésére, illetőleg átalakítására vállalkoznék. Ha valaki egészen uj épület emelésére vállalkoznék, nem lenne meddő dolog, ha mindjárt oly épületet állítana fel, amely posta hivatal mellett, a táv-sürgöny-, adó-, és adófelügyelői hivatalokat is befogadhatná; természetesen hoszu időre kötendő szerződés mellett.

□ A szentgyörgy-ábrányi községi jegyző választást, amenyiben sem külön okmánynyal nem igazoltatott, sem a választási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy a képviselők névjegyzékének kiigazítása, az 1871. XVIII. t. ez. 35. és 44. §§-ihoz képest, a választást megelőzőleg foganatosíttatott volna, a megyei közgyűlés megsemmisítette, s az újabb választást elrendelte.

(§) Zug-iró-e a községi jegyző ? B kérdést végre a kir. ítélő tábla eldöntötte. Az általunk is említett és eléggé kiterjedt alakban szellőztetett sztropkói bűnvádi ügyben ugyanis, amely szerént a sztropkói jegyző az általa állítólag zugirászat által, elkövetett kihágás miatt az ottani kir. jár. bíróság által bűnvádi perbe vonatott, a kir. tábla közelebb a következő Ítéletet mondta és hirdette ki; amelyet köz érdekű voltáuál fogva, s a községi jegyző urak érdekeire való figyelemből, a közönségnek pedig tájékozásul egész terjedelmében ide iktatunk. »18792. sz/bf. 1884. Ő felsége a király nevében! a budapesti kir. Ítélő tábla, zugirászat által elkövetett kihágás miatt, vádolt Stavinszky Sándor elleni bűnvádi ügyet, melyben a homonnai kir. járásbíróság 1884. márczius 28-án 691. szám alatt Ítélt, vádlottnak Írásban is indokolt felebbezése folytán 1884.junius 24-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következő Ítéletet hozott: A budapesti kir. ítélő tábla az első fokú bíróság Ítéletét megváltoztatja, és Sztavinszky Sándor vádlottat, az ellene emelt vád és következményei alól, felmenti. Indokok: vádlottnak azon cselekménye, hogy mint körjegyző, a jegyzöségékez tartozó községbeli lakosok részére, a megyebatósági szabályokban meghatározott díjazásért, telekkönyvi és más nemű peren- kivüli beadványokat szerkesztett, az 1874. XXXI. t.-cz. 39. § ba ütköző zugirászat kihágásának cselekményét nem képezvén, vádlottat a zugirászat vádja és következményei alól felmenteni kellett. Budapest, 1884. junius 29-én Szabó Miklós sk. elnök, Závody Albin sk. előadó biró helyett, Malocsay Lajos sk. kir. tbiró (ph.).«

(!) László Imre cs. kir. huszárhadnagy és ujfehér- tói birtokos folyó hó 18-án vezette oltárhoz Ungváron a régi jó idők egyik prototyp alakjának Bernáth Zsig- mondnak unokáját Ilona kisasszonyt. Az uj pár az esküvő után azonnal Fehértóra utazott.

f Gróf Pálffy Daun Lipót a teanói herczeg, Yay Ádám gróf sógora, folyó hó 22-én Berkeszen jobb létre Bzenderült. A derék grófban egy nagy műveltségű főur és vitéz katona veszett el. A pápai hadseregnek, Lamo- rice tábornok alatt, egyik legvitézebb tisztje volt. A tábornok egy csatában egyedül a gróf rendkívüli vitézségének köszönhette, hogy foglyul nem esett; amely alkalommal a merész és nagylelkű megmentő oly sebet kapót fején, amelynek következményeit egész halálig érezte. Áldás és béke a nemes hamvakra!

(§) A nagy-kállói szent-mihály napi országos vásár folyó évi októberhó 2-án fog megtartatni.

*** Az iskola-köteles gyermekek szülői figyelmeztetnek, hogy akik gyermekeiket még eddig fel nem küldötték az illető iskolába, folyő-évi októberhó 1-ig okvetlen megtegyék; különben ellenök a törvény szigora fog alkalmazásba vétetni.

f Lipták Dániel városunk egyik derék polgára, és családja feledhetetlen leányánál; Rózának, férjezett ifj. Henz- ler Istvánnénak megdöbbentő hirtelenséggel bekövetkezett gyászos kimúlása alkalmából, az alábbi gyász jelentést küldte szét rokonainak és barátainak; amelyet a legnagyobb részvéttel közlünk lapunk t. ez. olvasóival. A bánatos család által kiadott gyászjelentés igy hangzik : Mélyen szomorodott szívvel tudatjuk feledhetetlen kedves leányunknak, illetőleg nőmnek és testvérünknek Lipták Rózának férjezett Henzler Istvánnénak élete 22-dik, boldog házasságának 2-dik évében, folyó hó 25-dikén, esteli 6 és 7 óra közt, szivhüdés következtében hirtelen bekövetkezett elhunytál. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 27-én délután 3 órakor fognak a gyászoló szülők Kossuth-utczai házából a vasút melletti temetőbe vitetni, s az ág. evang. hitvallás szertartásai szarént, az örök nyugalomnak átadatni. Nyíregyháza, 1884. szeptemberhó 26. Áldás hamvaira! Lipták Dániel mint édes atya, Habzsuda Rozália mint édes anya, ifj. Henzler István mint férj, Lipták Zsuzsánna és Lipták Dániel mint testvérek. Béke és áldás lengjen az oly korán elhunyt hamvai felett!

— A debreczeni őszi nagy vásár a következő sorrendben tartatik meg. Szeptemberhő 29. és 30. s októ- berhó 1-én a bőr, gyapjú, méz, dió sat. toll iparczikkek, gabona, neműek és a termény vásár; októberhó 2-án és

3-án a juhvásár; októberhó 4 én és 5-én a sertés vásár; októberhó 6-án és 7-én a nagy barom vásár.

X Az 1885 ik évi országos kiállítás térdijainak mikénti beszedésére nézve, a bejelentések elfogadása alkalmával fizetendő térdijak egy-harmad részének behajtását illetőleg, a következők szolgálnak zsinórmértékül. Minden egyes bejelentő ugyanakkor, midőn bejelentése az országos bizottság által elfogadtatik, erről külön levélben értesítve lesz. Egyszersmind felhivatik, hogy a térdij '/»-ad részét a magyar országos banknál, mint a kiállítás pénzkezelésével megbízott intézetnél, haladéktalanul fizesse be; amely fizetése ellenében a nevezett bank a bejelentő ívnek elfogadási igazolványnyal ellátott egyik példányát s ezenkívül szabályszerű nyugtát is fog kiszolgáltatni. Egyszersmind az iránt is figyelmeztetve lesznek a kiállítók, hogy az esetben, ha akár közvetlenül akár a részökre küldött postautalvány közvetítésével a térdij '/a-ad részét 14 nap alatt befizetni elmulasztanák. az orsz. bank-részvénytársulat a mulasztó kiállító költségén lesz kénytelen a kérdéses összeget postai megbízás utján behajtani. Ezekről azon kiállítók, akiknek bejelentő ivei már beterjesztettek, vagy beterjesztetni fognak, tudomásvétel és miheztartás végett értesittetnek,

— Vörösmarthy Mihály összes müveinek li é3l2- dik füzetei is megjelentek. Ajánljuk lapunk olvasó közönségének ezen, a nagy költőhöz méltó élegáncziával kiállított műkiadást, amely valóban méltó a nemzet pártfogására. Megrendelhető Méhner Vilmos könyvkiadónál Budapesten. Egy-egy füzetnek ára 35 kr.

— A Eátli Károly által szerkesztett »Kiállítási Lipok« szept. 15-ki (19-ik) száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Száznyolczvan iparág a kiállításon. Az elfogadott bejelentések kimutatása csoportok és iparágak szerint. — Kolozsvári kiállítások. — Az orosz muakakiállitás éB iparos ifj. vándorgyűlésé r- Uekében. — Kiállítási Krónika. A kiállítási sorsjáték programmja. Megrendelések a sorsjáték számára. A kiállítandó tárgyak biztosítása. Szállítási és látogatási szabályzatok. Vidéki kiállítások. Vegyes kiállítási közlemények. Külföldi kiállítások. — Elfogadott bejelentések városok szerint összeállítva: XIII. C3. Bőripar, XXIV. cs. Gépipar. — Az országos kiállítás végleges térrajza. (Kép.) — Hirdetések.

(1!) »Gondüzö« czim.alatt uj szépirodalmi lap indult meg Székely Aladár kiadása és Mártonfi Frigyes szerkesztése mellett Budapesten. A három ivre terjedő mutatvány és első szám igen előnyösen mutatja be a kitűnően csinos kiállítású vállalatpt; melynek részletes programja lapunk mai számának hirdetési rovatában egész terjedelmében olvasható. Ajánljuk az életre való vállalatot olvasóink becses figyelmébe.

= Megjelent az „Olvasó kör“ czimű szépirodalmi regény folyó-irat 12-edik füzete. A »Gyémánt király« történeti regény folytatása. Francziából fordította Tölgyesi Mihály. Előfizetési ár egézs évre (6 füzet) 1 frt 50 kr. Egy füzet ára 25 kr. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkeszti Fülöp György (Budapest, stáció utcza 31 sz.)

Közönség köréből*)

Felhívás.

Az 1884. XVII-ik t. ez. vagyis az ipartörvénynek az ipartestületekre vonatkozó rendelkezései végrehajtá- sáuak ezélzata által vezéreltetve, alant irt tanács, mint Nyíregyháza város első fokú iparhatósága, folyó évi

K. 8022/1884 sz. a. kelt s a helybeli ipartársulatok elnökségéhez egyenként intézett felhivása folytán beérkezett jelentés tartalmából, az első fokú iparhatóság ürömmel tapasztalván' a helybeli ipartársulatok tisztviselői karából képezett"értekezletnek az ipartestület kérdése tekintetében kifejezésre hozott helyes és okszerű magatartását s azt, hogy az egyes társulatok vezető férfiai felfogván az uj ipartörvény meszsze terjedő jelentőségét és annak végeredményében csakis az iparos osztály érdekei fejlesztésére irányuló természetét, a fent hivatkozott törvény 125 §-ában körvonalazott szervezkedési előmunkálatok igazolt folyamatba tétele alapján, de meg kötelességéhez képpest is, az ipartestületnek Nyíregyházán leendő szervezését kezdeményezni elhatározta.

Ehhez képest a részletek megvitatása czéljából folyó évi októberhó 4 én dél után 8 órakor a csizmadia ipartársulat áru csarnokában tartandó általános és együttes iparossági közgyűlést hirdet, melyre a város összes iparosait ezennel meghívja és ugyan azon kijelentése kapcsán, hogy e gyűlésen való megjelenésük önérdekük által van követelve.

A társulatok érdemes elnökei felhivatnak, miszerint a társulati tagokat ezen együttes gyűlésen való megjelenésre, a náluk szokásos mőd szerint, külön értesítés mellett egyenként meghívni szíveskedjenek.

Kelt Nyíregyháza város tanácsának mint első fokú iparhatóságnak 1884 év szeptemberhó 23-án tartott üléséből és nevében.

Krasznay Gábor,

polgármester.

*) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk.

Közgazdaság.

Szüreti előkészületek.

A közelgő szüret miatt értekezésem felvett fonalát megkelletvén szakitanom; áttérek először is a szüret olőtti teendőkre, azután magára a szüretre.

Ha szőlőinket drága pénzen meg miveltettük, a természet pedig gazdag fürtökkel megmutatta az áldást ; most a gazdától f'lgg ajándokát czélszerü borkészítés által úgy használni, hogy a terményt minél nagyobb értékűvé tegye; vagy is, hogy a szüretelés úgy történjék, amint azt a szőlő igényei meg követelik.

A gondos gazda a fürtök érése idején, szőlőjét szorgalmasan megvizsgálja; az utólsó kapálás után, az utakat be gereblyézi, hogy a hivatlanok nyomait észre- vehesse.

A leszakított fürtöket, habár a legügyesebben szakittattak is le, a következőkép lehet felismerni. Minden szőlővesszőn, ahol filrt van, a fürt átellenében, egy göndör kacs, vagy levél hajtás van a szőlő természeténél fogva; azért ha ily kacs átellenében nincs fürt, onnan bizonyosan a fürt már leszakittatott. így lehet a vin- czellérek gazdálkodását is ellenőrizni.

Rendben kell tartani a gazdának szüretelő eszközeit, azokat már szüret előtt ki kell tisztittatni, a megromlottakat kijavíttatni a használhatlanok helyett újakat szerezni.

A szüretelő edények: prés, kádok, puttonok, és a többiek, már jó előre kiforrázandók, tiszta vízzel kiöb-