Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

tekintet nélkül az időre; mert egyszeri kiéhezés még a túlságos jólakásnál is károsabb következményű lehet. 2. Csak anyit egyél, amenyivel jól lakok 3. Akkor igyál, amikor szomjas vagy. De ne légy sűrűén szomjas. 4. Akkor pihenj, amikor fáradt vagy. Legközelebb az italokról fogok szólani. Szabolcsmegye tanügyi viszonyai az 1883—1884-dik tanévben II. A nyíregyházai ágost. hitv. evang. 6 osztályú gimnázium. E tanintézet életében kétszeresen nevezetes és fontos év volt az 1883/4-diki tanév. Nevezetessé tette ez évet az 1883-dik évi XXX. törvény czikk, amelynek feladata a közép iskolák ügyét határozott elvek szerént rendezni, s az előre haladottab kor színvonalára emelni. De még nevezetesebbé s örökre emlékezetessé tette azt az a mozgalom, amely részéut magában az ág. evang. Egyház kebelében, részént a megyei közigazgatási bizott­ságban, részént Nyíregyháza város képviseleti gyűlé­sében, e tanintézetnek 8 osztályúvá való fejlesztése érdekében, oly nagy lelkesedés és meleg érdeklődés közi megindult. Mig ugyanis a közép iskolai törvény megalkotása fölött javában folytak a különféle érdekek kiegyenlíté­sére irányuló munkálatok és küzdelmek; az alatt az Egyház, áthatva a haladó kor kívánalmainak jogossá­gától, minden külső befolyás nélkül igyekezett gimná­ziumát életképes alapokra fektetni. Az Egyház törekvé­sével egyideüleg Szabolcsmegye közigazgatási bizottsága, illetőleg a megye közönsége, mélyen érezve egy, a megye kebelében ma már élet-szükséggé vált teljes gymnazium- nak hiányát: határozatilag kimondta, miszeréut a vallás és közoktási miniszterhez feliratot intéz egy állami fő­gimnáziumnak Nyíregyházán leendő felállítása ügyében. Auienyiben pedig czélját könyebben vélte elérni az által, ha az Egyház kebelében fonálló gimnázium egészittetuék ki állami segélylyel; mint egy tetemes tőkét igénylő uj iskola állíttatnék fel: megkeresendőnek határozta a gimnáziumot fentartó Egyházat, és annak alapitóját Nyíregyháza városát az iránt, ha nem lenne-e hajlandó a gimnázium alapjainak jövedelmét a fentebb jelzett czélra átbocsátani. Az egyház Szabolcsmegyének nemes törekvését örömmel fogadván, határozatában kimondotta, miszeréut javadalmainak utólag megállapítandó hányadát készség­gel felajánlja; önkormányzati jogainak gyakorlását azon­ban fentartván. A város az egyház-tanács határozatával ünhaugzó megállapodásra jutván; a közoktatási miuiszteriumhoz egy emlékirat határoztatott felterjesztetni, amely emlék irat a megye közönsége részéröl-szintén elfogadtatván, az a minisztériumhoz fel is terjesztetett. Ezek megtörténte után az egyház-tanács egy vegyes bizottságot hatalmazott fel a végből, hogy a felállítandó uj épülothez szükséges költségeknek egy tekintélyes részét eszközölje ki Nyíregyháza város képviselő tes­tületénél. A vegyes bizottság egy kérvényt intézett Nyíregy­háza város képviseletéhez, amelyben avval a kérelemmel fordul a képviselő testület nagy lelküségéhez, mely szo- rént, tekintve a czél nagy liordereü fontosságát; tekint­ve azt, miszerént bár a kérdésben forgó gimnázium fe lekezeti jelleg alatt teljesíti közművelődési és társadalmi hivatását, még is készséggel fogad és nevel kebelében minden felekezethez tartozó serdülő ifjúságot: egy rész­ről az emelendő épülethez szükséges téglameuyiséget ke­gyesen megadni, más részről az épület létesítéséhez s egyéb szükségleteihez, abból a törtéből, amely a tanügyi czélokra tett 147,000 forint alapítvány 1%-jából már is 52,000 forintra szaporodott, 35,000 forintot egyszer-min- denkorra megszavazni és folyóvá tenni méltóztatnék. E kérelmet a városi képvieelet f. é. áprilhó 22-én tárgyaltu, s ércznél maradandóbb oszlopot emelt magának, midőn az Egyház kérvényét elvben egyhangúlag elfo­gadta, b a kivitel módozatainak megalkotása czéljából, kiküldött szakosztályok véleménye alapján, a f. é. május- hó 13-án tartott képviseleti gyűlés, Bodnár István kép­viseleti tag kivételével, aki ellen-inditványt adott be, az Egyház kérelmét nagy lelküleg megadta. Ezek után térjünk a tulajdonképeni tanév törté­netének ismertetésére. Az 1883/4 dik tanév elején öszesen 217 tanuló vétetett fel. Ily szám a tanintézet feuállása óta még nem jelentkezett. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptemberhó 18-án eszközöltetett. A tanulók létszáma, a múlt tanévi álláshoz viszo­nyítva, 30-al emelkedett. A 217 tanuló közt volt: 60 ágost. ev. 74 helvét hitv. 42 róm. kath. 1 gör. koth. 67 izraelita. Szabolcs- megyei 155; köztük nyíregyházai 105, megyei 50, más megye-beli 62. A Bzülők polgári állását tekintetbe véve, értelmi­ségi volt 60, önálló őstermelő-bérlő 30, kereskedő iparos',67, köz és magán tisztviselő 51, személyes szolgálatot tevő 3. Ez évben tartatott meg a boldog emlékű halhatatlan reformátor Luther Márton születésének négyszázados évfordulója; továbbá az ev. egyház temploma felépítésé­nek 100 éves szükebb körű jubileuma, amelyben az öszes tanuló ifjúság részt vett. A tanuló ifjúság öntevékenysége igen fényesen nyilatkozott a »Magyar önképző kör«, a »Dalkör«, a »Zenekar« működésében Az »Önképzőkör« 48, a »Dal­kör« 28, a »Zenekar« 7 tagot fszámlált. A jótékonysági »Filléregylet« ez évben 47 frt, 70 krt. gyűjtött. A szegény és szorgalmas tanulók se­gélyezésére az egylet 56 forintot adott ki. Tőkéje ma 96 frt 95 krból áll. A gyámintézet részére 7 frt 80 krt, a tiszai kér. árvaház részére 5 forintot, a helybeli ág. evang. Egyház temploma 100 éves jubileumára 5 frtot gyűjtött az egylet. Eleugedtetett a gymnasiumi alapra fizetendő díj­ból 23 tanulónak 23 frt. Tandíj elengedtetett 23 tanu­lónak 200 frt. Az ágost. ev. népiskola V—VI osztályaiból a gym- násiumba átlépő tanulók ltözzől ez évben 4 részesült 5 — 5 frt. jutalomban. „N Y t K V I 1} É II.“ Az egyes alapítványokból kiosztatott a jó raaga- viseletü 03 szorgalmas tanulók közt öszszeseu 729 frt, 8 krajczar. A tápintézeti ellátásért fizetendő díjból elenged­tetett 4 tanulónak 175 frt. A tápintézet tőkéje 1869 frt 4 kr. A köz vizsgák f, é. juniushó 25 és 26-án tartattak meg. A jövő 1884/5 dik tanévre érvényes beiratások aug. 30-tól szeptemb. 30-ig eszközöltetnek. A rendes tanítás szeptember 4-éu kezdődik. Azok a tanulók, akik tandíj, vagy tápintézeti dij elengedésért akarnak folyamodni, kérvényeiket az igaz­gatósághoz szeptemb. 15-ig terjeszszék be. (Vége küv.) Köziigyek. (A belügyminiszter) utasította a megyéket, bogy a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak 1885-re érvényes névjegyzékét, a törvény meghagyásához képest, az adóhivataloktól bekivánandó adókimutatások alapján, f. é. szeptemberhó végéig állapítsák meg, s e névjegy­zékeknek a közgyűlés által lőtt megerősítése után, az idő­közben elhalt, vagy megbízatásukat vesztett választott bizottsági tagok helyeinek betöltése iránt, oly időben intéz­kedjenek, hogy a törvényhatósági bizottság, az év végére teljesen ki legyen egészítve. (Váltók és egyjb okiratok) után járó bélyegilleték- re nézve, ha azok külföldön állíttatnak ki, a monarchia egyik államterületén keresztül a másik államterületbe hozatnak be, a m. kir. pénzügyminiszter az osztrák cs. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg úgy intézkedett, hogy az említett külföldi váltók után a meghatározott illeték csak akkor jár teljes összegben, ha a váltó után a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén bélyegilleték nem rovatott le. (A használhatatlanná vált uj ötven forintosok) ki­cserélése és beváltása tárgyában,,a pénzügyminiszter kör­rendeletét bocsátott ki, amelyben felsorolja azokat a mó­dosításokat, amelyek a használhatatlanná vált 50 frtos állami jegyek kicserélésére és beváltására nézve iránya­dók. A módosítások szerént az összeragasztott, II. ki bocsátásu, 1884 január 1 én keltezett 50 frtos államje­gyek a kir. pénztárak által fizetés gyanánt, vagy kicse- rélésképeu, csak abban az esetben fogadhatókel teljes névér- tőkben, ha azok finom selyempapirral vagy egyéb átlát­szó anyaggal olyképen ragasztattak össze, hogy a jegyek teljes hiánytalausága és valódisága egész biztossággal megállapítható. A más módon összeragasztott 50 frtos állarajegyek sérülteknek tekintendők és a megtérítési ősz- szeg kiszabása végett, a m. kir. pénzügyminisztérium ut­ján, a közös pénzügyminisztériumhoz küldendők. (A vadnak jogos szerzését bizonyító igazolványok) nélkül való eladása esetében követendő eljárásra nézve, mindazon megyékhez, melyekben ezen óvintézkedés az 1883. XX. t.-cz. 38. § a alapján elrendeltetett, a belügy­miniszter körrendelotet bocsátott ki, mely bzerinl az iga­zolványnyal el nem látott s igy a szóban levő óvintéz­kedés tartama alatt tiltott forgalomba hozott vad, min­denkor az illető helység szegényei javára elkobzandó. Minthogy továbbá az 1883. XX. t. ez. 38. §-ában elő­irt kivételes intézkedés elrendelésének az is a ozélja, hogy abban az esetekben, ha a vad orozva, avagy tilalmi időszak­ban lövetett, a hatóságok ennek nyomára jöjjenek, és igy a törvény 26. 27. 29. 30 és 31. §§-aiba ütköző kihágá­sok megbüutethetőkké váljanak, meghagyta a miniszter, hogy az illető közigazgatási hatóságok szigorúan utasit- tassanak, hogy valahányszor a vad szállítása és eladása a jogos szerzést bizonyító igazolvány nélkül történik, azt, hogy vájjon a vad nem orozva lövetett-e, gondosan ki­nyomozni igyekezzenek; mely esetben a vadászterület tu­lajdonosa vagy bérlője, a végből, hogy az a kihágást feljelenthesse, azonnal értesítendő. Ha pedig a vad a tör­vény által tilalmazott időben lövetett volna, az ilyetén kihágások az azok megfenyitésében hivatalból eljárni kö­teles hatóságoknál mindenkor haladék nélkül feljelenteu- dők. A törvény 38-ik § áuak többször említett kivételes intézkedése eddigelé Borsod. Bra-só, Háromszék, Szoluok- Doboka, Sáros, Nagy Küküllő, Udvarhely és Komárom- rnegyók, valamint Zombor város területére rendeltetett el, az illető közigazgatási bizottságok kérelmére a bel­ügyminiszter által. Tanügy. IVXeghivás a szabolcsmeggei áltahínos tanító egyesületnek Nyíregy­házán a megyeháza nagytermében 1884-ilc évi augusztus­hó 29-én tartandó kilenczedik közgyűlésére. Sörre» d. Augusztushó 28-kán a vidékről beérkezett és eleve jelentkezett egyleti tagok és vendégek fogadtatás.: és el­szállásolása. Augusztushó 29-kén reggeli 7 Va• föl 10 óráig gyakor­lati tanelőadások és értekezések a rom. kath. elemi isko­la helyiségében. Előadók : Délczeg Sándor, Kutby Zsig- moud és Mácsánszki Lajos urak. A közgyűlés 10 órakor veszi kezdetét. Ennek tárgyai: 1. A gyűlés megnyitása az elnök által. 2. Az állandó központi választmány évi működésé­ről szóló jelentés. 3. A tanítói járáskörök jelentései. 4. Varga Antal nyíregyházi ref. tanitó-egyleti tiszt­viselő üdvözlése, 40 évi tanító működése alkalmából. 5. Jelentés akiirt pályairatok ügyében, a jeligés le­velek felbontása s a pályadijak kiosztása. 6. Jelentés a »Gazdasági füzetek tárgyában.« 7. A gyűlést megelőző előadások bírálata. 8. Jelentés az Eötvös-alup és országos tauitó árva­ház ügyében. 9. Számvizsgáló küldöttség jelentése. 10. Iuditványok. Jegyzet. 1.) A közgyűlés végével köz ebéd tartatik. — 2.) Ebéd után kirándulás a r. kath. tanító kertbe a »méhészet« feletti eszmecsere végett. — 3.) Vidéki tagok szállás iránt, aug. 25 ig Stoffáu Lajos tauitó urnái jelent­kezhetnek. Habzsuda Dániel Gróf üessewffy Aurél t. egyleti főjegyző. elnök." ÚJDONSÁGOK. □ Az ipariskolai bizonyítványok, mint a köz-ok­tatási miniszter kőrrendeletileg tudatja az iparhatósá­gokkal, bélyegmontesek. (I) A Miskolczon tartandó országos dalár-ünne- pély folyó hó 6-án vette kezdetét. Az ünnepélyen 42 dalegylet vesz részt. Városunkból szintén többen ráu- dultalc át Miskolcira; hogy legalább mint hall­gatók vehessenek részt az országos ünnepélyben. Üd­vözöljük Miskolcz város lelkes közö iségét, a hozott áldozatért. *** Az idei gyümölcs-termést a tavaszi kedvezőt­len időjárás, nagy részben még virágjában megdézmál- ta. Ami kevés megmaradt, az is Ízetlen, „férges, szóval élvezhetlen. Hanem azért a piaczon még is látni gyü­mölcsöt; sőt, ami az után a legroszabb, még veszik íb a rósz gyümölcsöt. Bizony-bizony nem ártana, ha az- időjárás által megkímélt gyümölcsöt a hatóság dézmál- ná meg egy kissé. (Concert.) A i-zabolcsruegyei tanító egylet nagy gyűlése alkalmára tervezett coucertet, közbejött fontos okok miatt, későbbre halasztotta a rendező bizottság. A közreműködésre ajánlkozók felkéretnek ezen szívessé­güket az egylet irányában fentartani. A bizottság. (Hymen.) T. Jungmann Géza ágost. evang. lelkész ur, akit nyíregyházai kápláuoskodásáuak idejéből olva­sóink közzől sokan igen jól és kedvesen ismernek, a napokban váltott jegyet Sexty József helybeli mérnök ur kedves leányával Esztike kisasszonynyel. A legiga­zibb boldogságot kívánjuk a szép frigyre I f Az idei cséplés már két áldozatot vett ki a munkások sorából. Az egyik áldozat egy Mészáros Fe- rencz nevű 18 éves ó-vencsellői napszámos, akinek bal­oldali alsó vég-tagját térdig öszezüzta a cséplő gép. A má­sik áldozat Végh Erzsébet 17 éves napszámos leány, akinek szintén alsó végtagját roncsolta ősze a cséplő gép. Mind a két áldozat baloldali alsó végtagját vesztette el, a ezomb alsó harmadában. Az egyik cséplő gép Má- | tyás István ó-vencsellői lakos, a másik »Mandel és tár­sáé ezég tulajdonát képezi. A sérültek életben mara- : dúsa, daczára a nagy mérvű vérveszteségnek, bizonyos­ra vehető. Történt-e hatósági vizsgálat ez ügyben; nem tudjuk. De szeretjük hiuni, hogy az e tárgyú megyei szabályrendelet poutjainak mielőbb érvény szereztetik, a munka-képtelenné vált szerencsétlen áldozatok szenvedé­se és vesztesége kárpótoltatik, s jövőben az ily bűnös gondatlanságból származó szerencsétlenségeknek eleje vétetik. — A tej hamisítók ellen Uj-Jorkban rendkívül szigorú rendszabályokat léptettek életbe. E tengeren­túli intézkedés nemcsak azt bizonyítja, hogy az élelmi czikkeket, az ujjorki lelketlen kereskedők épen úgy ha­misítják, miut nálunk Nyíregyházán ; hanem azt is, hogy ott nem tűrik el, mint nálunk Nyíregyházán. Ott aki tejét bármi-féle idegen anyaggal hamisítja, 25 - töl 200 dollárig terjedő bírságot űzet, esetleg 6 havi szabadság­büntetéssel sujtatik. Aki satnya, beteg tehenet tart ól­jában, vagy azt roszul táplálja, az 25-től 50 dollárig terjedő birságban marasztaltatik el. Ugyan ily büntetés alá esik a vaj, túró és tejfel hamisitó is. No nálunk nem igy van. Itt minden élelmi czikket hamisítanak, ami csak piaczra kerül. A büntetésnek azonban hire sincs. — A magyar korona területén foglalkozó gazda­tisztek és erdészek nyugdíj-alapjára, folyó 1884. évi augusztushó 17-én, a szegegyházi kis erdőben, zártkörű tánczvigalom rendeztetik. Belépti dij: Osaládjegy 3 frt. Személyjegy 1 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete dél után 5 órakor. (Újdonság a harisnyáról.) Nem tudom ha nem vonjuk-e magunkra olvasó-nőink neheztelését, hogy sza­badságot veszünk magunknak figyelmeztetni őket a harisnyákra; illetőleg arra, hogy minő harisnyát visel­jenek. A vörös, lila és zöld színű harisnyákról ugyanis azt olvastuk legközelebb, hogy e festett harisnyák fest- anyaga a bőr likacskáiba hatolván, oly chronikus bőr- mérgezési eset áll be az illető hölgynél, amelynek már nem egyszer komoly következményei is voltak. Óva figyel moztetjük azért a női világot, hogy őrizkedjenek a fen uevezett színes harisnyák viselésétől. (Beküldetett.) Mióta a »gépelési időszak« bsálott, a káliói kórháznál egymást váltja fel, a czomb-csonkitási mü- tételekuek önmagában véve is szomorúalkalma. De hát mi­csoda ez? Kell-e hogy ez egyszersmind időszaka legyen az ember-uyomoritás sűrű eseteinek is? Vagy a kapzsi gazda osak ilyen áldozatok árán juthat egész éven át hajhászott keresetéhez ? Mirevalók voltak tehát az atyás­kodni akaró megyének már többször szükségelt tanács­kozásai, egyesek nyegle inditványozgatásai és a hatá­rozati végleges megállapodások, a kezelésnél a napszá­mosokra hárulható veszély elhárítása tekintetében : ha a koldussá tétel gyászos esetei, évről-óvre folytonosan ismét­lődnek ; ha a gép használata mindig több-több embert foszt meg örökre (ha életük talán megmarad is) egyedüli megélhetési vagyonuktól, t. i. az ép kéz-lábtól. A nagy hű-hóval alkotott rend-szabályok, amelyek csak szegre akasztás végett szoktak hozatni, csúfoló satyrái a közigazgatásnak. Különben hol maradnak, a megálla­pított rendszabályok daczára is, a megtörténni szokott szerencsétlenségeknél, a tekintet nélküli szigorú vizsgá­latok? Történtek-e azok igazán csak egyszer is? És hol maradnak a kisül ölt hanyagságnál az erős büntetések, amelyek annyira-nieunyire egész életére kárpótolni (igen I) volnának hivatva a szerencsétlenül járt emberroncsot!? Egyébiránt úgy látszik, hogy mig az együgyű napszá­mosok a népies libegő-lobogó öltözékben foglalkoznak a gépek körül, a balesetek nem lesznek kiszorithatók. (!) Huszonötezer forint áru bélyeg ragasztatott arra a szerződésre, amely a valpói (Szlavónia) urada­lom tölgyfa erdejének eladása tárgyában lett kiállítva. A kivágandó famenyiség vételára csak négy millió öt­százezer forintra megy. A fákból vasúti kocsik készül­nek A iglia, Belgium és Francziaország számára. — Az orsz. szinészeti tanodában a beiratkozások f. é. szeptemberhó 6-áu, szombaton d. u. 3 órakor kez­dődnek, s három napon át, minden délután 3—5-ig, bezárólag szeptember 8-án fejeztetnek be. A jelentkező növendékek fölvételi vizsgálata szept 9-én, kedden d. u. 3 órakor tartatik; ugyancsak a tanoda helyiségében, (Kerepesi ut, nemz. színház bérháza III emelet.) A felvé­teli kellékek : színpadias, csinos alak, tipzta kiejtésű, csengő hang, s kifejlett testi alkotás mellett, (melyről a

Next

/
Thumbnails
Contents