Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Melléklet a

4-dik számához.

„N Y I B V 1 D É K“

_________(Folytatása a főlapnak.)

he

zittetik, de kizárva akkor sem lesz, mert a közjegyzőt is — különösen a személyazonosság tekintetében — tévútra lehet vinni, és aki hamisítani akar, fog az a hamisításra módott találni a közjegyzői hitelesítés mellett is.

Egyébiránt pedig azon veszély, mely a jogbizton ságot, a hamisítások elkövetése által fenyegeti, nem is oly nagy mérvű, hogy annak elhárítása végett rendkívüli eszközökhöz kellene nyúlni.

A jelenleg érvényben álló szabályok magukban is elégséges óvintézkedéseket tartalmaznak a hamisítás ellen, s ha az netalán elkövettetett, az ez utón szenvedett jogsérelem orvoslása iránt.

Mert a telekönyvi jogszerzés alapját képező okmányok két tanú előttemezesével látandók el, és az érdekelt felek a telekkönyvi változásról a bíróság által minden egyeB esetben bírói végzés kézbesítése által értesit- tetnek, a büntető törvénykönyv pedig, a mellett, hogy a hamisító megbüntetése iránt intézkedik, módot nyújt az okozott sérelemnek az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítása általi orvoslására is.

És valóban a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az fféle bűnügyek száma hazánkban aránylag csekély, még kevesebben vannak pedig azon ügyfelek, kik ez utón helyrehozhatatlan károsodást szenvedtek volna.

Ha azonban a törvényhozás mégis szükségét látja annak, hogy a hamisítások ellen óvintézkedések tétessenek, az esetre a hitelesítési kényszernél sokkal czélhoz vezetőbbnek vélnők a törvényjavaslatba oly intézkedést venni fel, hogy a telekönyvi jogszerzés alapját képező magán okiratok érvényességéhez az kivántassék meg, miszerint ezen okiratok vagy a községi elöljáróság előtt, a községi jegyző állal szerkesztve, és általa s a községi biró által előttemezve és a község pecsétjével megerősítve állíttassanak ki, vagy ha nem igy állíttatnak ki, legalább az egyik előttemező tanú ügyvéd legyen; továbbá csak azon telekkönyvi beadványok szolgáljanak érdemleges bírói intézkedés tárgyául, melyek ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzéssel ellátvák.

A községi jegyző és biró, kik e tekintetben felelősökké teendők, az aláírónak személyazonossággáért, sokkal biztosabban elvállalhatják a felelősséget, mint a közjegyző, aki e tekintetben mások tanúságára kénytelen támaszkodni; az ügyvéd pedig állásából kifolyó felelősségénél fogva óvakodni fog a hamisítások elősegélésétől; e mellett az ellenjegyzési kényszernek még az a haszna is meg lesz, hogy ez által gát fog vettetni a zugirászok működésének, akiktől származtak eddig is a legtöbb visszaélések, és akiknek szakavatatlan kontárkodása sokszor helyrehozhatatlan hibákat és orvosolhatatlan jogsérelmeket eredményezett.

Kimutattuk ezekben, hogy a közjegyzői kényszer behozatala sem nem szükséges, sem nemindokolt, a mihez azt teszzük hozzá, hogy igen fontos indokok forognak arra nézve, hogy ezen közjegyzői kényszer mellőztessék,mert annak behozatala rendkívül veszélyes eredményre fogna vezetni.

Ugyan is előre látható, hogy a hitelesítési kényszer azt fogná eredményezni, hogy a telekkönyvi jogok meg- szereszhetése minden esetben megdrágittatik, és sok esetben véglegesen lehetetlenné tétetik.

A telekkönyvi bejegyzések joghatálya azon időponttól kezdődik, midőn az az iránti kérvény a telekkönyvi iktató hivatalba beérkezett. A beadási időpont sokszor annyira fontos, hogy egy negyedórái késedelem az érvényesíteni kívánt telekkönyvi jognak végleges meghiúsultát vonja maga után,

Ha már moBt a feleknek még előbb közjegyzőhöz kell menni, még ott is talán várakozni a miatt, mert a közjegyző nincs otthon, vagy más teendőkkel van elfoglalva, melyeket félbe nem hagyhat: igen sok eset fog elő- állani, hogy a felek a hitelesítési kényszer miatt egész követelésieket elvesztik, és helyrehozhatatlan kárt szenvednek.

És ez a veszély még azon ügyfeleket is fenyegeti, kik a közjegyzőség székhelyén a közjegyzőnek talán tőszomszédságában laknak.

Menyivel inkább ki vannak pedig e veszélynek téve azon ügyfelek, kik nem a közjegyző székhelyén, hanem attól távol sokszor napi járó földekre laknak,

Ezen vidéki ügyfelekre nézve, eltekintve a késedelem veszélyétől, még az a nehézség is elő áll, hogy a közjegyzőhöz eljuthatás végett napokat kell veszíteni, utazási költséget kell fizetni, és pedig nemcsupán a magok személyére, hanem az azonossági tanuk részére is, mi által a hitelesitési kényszer a jogügyletet annyira megdrágítja, hogy kivált kisebb összegű bekebelezéseknél, és csekélyebb értékű ingatlanok adásvételénél, ami pedig épen a vidéki embereknél a leggyakoribb, inkább az ügyletnek írásba foglalását és jogaiknak telek- könjvi érvényesítését fogják elmellőzni a felek, sem mint magokat a közjegyzői hitelesítéssel együtt járó költségeknek és idővesztésnek alá vessék.

A mi ismét azt fogja eredményezni, hogy a telek- könyvek, melyek főként vidéken most is nagyon rendetlenek, véglegesen összefognak bonyolódni, s igy nem a jogbiztonságnak, hanem a zavarnak, tisztázkatatlan bonyodalmaknak, és igen sokszor hosszadalmas pernek képezendik alapját.

Mely állapot előidézése, politikai és nemzetgazdá- Bzati szempontból sem kívánatos; mert magának az államnak, mint a jogbiztonság legfőbb őrének, kötelessége és érdekében is áll óvakodni attól, hogy a jogviszonyok összezavarodjanak, és ez által az alattvalók anyagi jóléte és”adóképessége tönkre tétessék.

De érdekében áll az államnak az is, hogy a telekkönyvi jogok érvényesitésével járó bélyeg és illetékjöve- delmek befolyjanak,; már pedig az állam ezen jövedelme is veszélyeztetve van az által, ha a felek, a hitelesitési kényszer és ezzel járó költség miatt, telekkönyvi jogügyleteiket érvényesíteni elmulasztják.

Még az itt elmondottakkal a hitelesitési kényszerből származó veszélyek sora nincs kimerítve, mert állhatnak és fognak is előállani oly esetek, melyekben a hitelesitési kényszer a jogok érvényesítését teljesen lehetetlenné teszi és véglegesen meghiúsítja.

Ha a felek nem tudnak előállítani olyan két tanút, is_ személy-azonosságukat igazolja, s a közjegyző által ki ismerve van; ha a vidéken lakó felek valamelyike

betegség vagy más akadály miatt a közjegyzőhöz be nem utazhatik, vagy épen a jogügylet megkötése után mielőtt okmányát közjegyzővel hitelesítette volna, — meghal: miudeu ezen esetekben a telekkönyvi jog érvényesítése lehetetlenné válik s a feleknek nem marad egyéb ut hátra, jogaik crvéuyesitése végett, mint per útjára lépni s a különben kötelezettségét teljesíteni kívánó felet költséges perrel s ez utón hozandó bírói Ítélettel köteleztetni arra, amit különben sem vonakodott volna teljesíteni.

Ily állapotot törvényhozásnak előidézni nem szabad, sem a közjegyzők anyagi elősegéléséért, sem azért, mert a hitelesitési kényszer Austriában már be vau hozva, s meg vagyunk győződve, hogy törvényhozóink bírni fognak az önállósággal, hogy csupán azért, miszerint az osztrák örökös tartományokkal e tekintetben is egy kalap alá vonassunk, nem fognak nálunk oly intézményt meghonosítani igyekezni, mely Austriában is, hol pedig a birtokviszonyok rendezettebbek, a törvényhozás fejlettebb, a közlekedési eszközök könynyebbek és közjegyzői székhelyek sürüebbek, mint nálunk, általános ellenszenvvel találkozott, és megerősödésre nem számíthat.

Az idézett törvényjavaslatnak még csak azon részére kivánuuk kiterjeszkedni, mely szerint a bírótól arra nézve, hogy közjegyző lehessen, 5 évi bírói gyakorlat, az ügyvédtől ellenben négy évi ügyvédi és egy évi közjegyzői gyakorlat kivántatik meg.

Ez intézkedés az ügyvédre nézve lealázó és sérelmes.

Lealázó azért, mert mig a bíróról elismertetik, hogy közjegyzői gyakorlat nélkül is képes lesz megfelelni a közjegyzőséguek, addig az ügyvédtől ezen elismerés megtagadtatik; mert kimondatik, hogy az ügyvédre a közjegyzői teendőket nem lehet rá bízni, az ügyvéd a közjegyzői teendőknek nem képes megfelelni, ha csak egy évi közjegyzői gyakorlatot ki nem mutathat.

Igazságtalan birálat ez, melyet egész önérzettel utasítunk el magunktól.

Az ügyvédtől szélesebb körű elméleti tanulmány kivántatik meg, mint a tÍrótól, az ügyvédi gyakorlat több oldalú, s annálfogva bővebb tapasztalatot nyújt mint a bírói, és az ügyvédi gyakorlat sokkal inkább felöleli a közjegyzői gyakorlatot is, mint a bírói, úgy, hogy az érintett intézkedésnek semmi egyéb indokát nem tudjuk kimagyarázni, mint csupán azt, hogy az ügyvédektől a közjegyzői állásra még csak a pályázhatás lehetősége is el vonatni czéloztatik.

Mert az ügyvédtől négy évi ügyvédi gyakorlat mellett, még egy évi közjegyzői gyakorlatot is kívánni any- nyit tesz, mint elzárni előtte a közjegyzői pályát, aineny- nyiben az ügyvéd, ha már négy évi ügyvédi gyakorlata van, aligha fogja magát még egy évi közjegyzői gyakorlatra rá szánni azon bizonytalan remény fejében, hogy közjegyzővé taláu ki fog neveztetni.

Sérelmes ez intézkedés az ügyvédi karra azért, mert mig ügyvédi működési köre mindig szükebbre szo- rittatik, addig más felől megnehezittetik előtte a más pályára léphetés útja.

Az ügyvédnek bírói pályára kinevezése már is csak a legritkább esetek közé tartozik, most még a közjegyzőség sorompói is bezáratnak előtte.

Még több észrevételt is tehetnénk a közjegyzői törvényjavaslatra, de azokat ezúttal mellőzzük.

Kiemeltük a javaslatnak kétlegfőbb intézkedését, kimutattuk, hogy azok mindegyike a mellett, hogy az ügyvédi karra sérelmes, — igazságtalan, és eredményében veszélyes is ; és azon jó reményben fejezzük be észrevételeinket, hogy azok illetékes körökben figyelembe fognak vétetni.

Kelt Debreczenbeu az ügyvédi kamaráuak 1884. jauuár 13-kán tartott közgyűléséből.

Dr. Medve Kálmán, Takács Ferencz,

h. elnök. titkár.

Tanügy.

Értesítés.

A nyíregyházai ág. ev. elemi hat osztályú népiskolák tanulóinak első félévi vizsgái f. ó. februárhó 11-től 22-ig következő .sorrendben fognak megtartatni.

I. A városi népiskolákban:

Február 11-én délelőtt 9-12-ig aV-VÍ-ik fiú osztály vizsgája, délután 2—5-ig a felvégi I-II-ik vegyes osztályé. Február 12-én d. e. aV—Vl-ik leáuyoszlályé,

délután a központi I—11-ig vegyes osztályé. Február 13-án d. e. a IV-ik fiú osztályé,

délután az alvégi I—Il-ik fiúosztályé. Február 14-én d. e. a IV-ik leányosztályé

d. u. a keleti I—Il-ik vegyeso3ztályé. Február 15-én d. e. a III-ik fin osztályé,

d. u. a nyugoti I-II-ik vegyes osztályé. Február 16-án d. e. a III-ik leány osztályé,

d. u az alvégi I—Il-ik leány osztály vizsgája II. A tanyai iskolákban:

Február 18-án d. e. az Antal bokor-tanyai iskolában, d. u. a felső-baduriban

Február 19-én d. e. a Henzsel-tanyai iskolában, d. u. a Súlyán tanyán.

Február 20-án d. e. a k.-cserkészi iskolában, d. u. az ujteleki tanyán.

Február 21-éu d. e. a n.-oserkeszi iskolában, d. u. aRacskó-tauyai iskolában.

Február 22-én d. e. a Mandatanyai iskolában.

Ezen elemi népiskolák téli vizsgáiról a t. ez. szülök s a nevelésügy buzgó pártfogói tisztelettel értesit- tetnek.

Közli : Pazár István,

e. é. igazgató-tanitó.

Vidéki levelezés.

Blld-Szent-mihály 1884. jan. 22. Tekintetes Szerkesztő úr !

A b.-szent-mihályi tűzoltó egylet zártkörű táncz- vigalma januárhó 20-ikán megtartatott. Az eredmény, az egylet tagjaira nézve, valóban megnyugtató. A meghívóban a »Kávéház« díszterme volt e táncz-vigalom

helyéül kijelölve; de miután meggyőződött a rendezőség arról, hogy a »Dobogó szálloda* terme és mellék szobái sokkal nagyobb kényelmet fognak adni a válogatott közönségnek : ennél fogva ez utóbbi helyen tartatott meg a jelzett táncz mulatság; ami ellen az után nem is volt kifogása senkinek. A. terem mondhatni pazar fénynyel volt feldiszitve és kivilágítva. A rendezőség nem kiméit semmi áldozatot, csakhogy a mulatni akaró szép közönség igényei kielégítve legyenek.

Nyíregyházáról és Hajdú Nánásról több derék vig kedélyű fiatal ember vett részt a vigalomban, akiknek megjelenése kedves emléket hagyhatott hátra több szép nő szivében. Folyt a kedélyes mulatság fesztelenül egész reggeli 6 óráig, a mikor is a termet a mulató közönség teljes megelégedéssel hagyta oda. A bálanyai tisztet Werner Miksa uradalmi számvevő ur áldozatkész kedves neje volt kegyes teljesíteni. E kedélyes mulatságban volt szerencsénk látni: Csurgai Etelka, Deák Piroska, Ditzel Irma, Fazekas Mari, Kösztler Etelka, Lancsek Ilona, Rhédei Francziska kisasszonyokat, úgy szinte Karczagról: Schmied Hona kisasszonyt.

A czélra való tekintetből felülfizettek: nagyt. Tóth Miklós ur 1 frt. 50 kr. Bittó Miklós ur 1 frt. 50 kr. Zicherman Ignáczné: 5 frt. 50 kr. Pirkel István 55 kr. Juhász Etel 1 frt, 50 kr. Trajtler Soma 1 frt. 50 kr. Miklós Ferencz 5 frt. Kresch Sámuel 2 frt. Kresch Ignácz 2 frt. Pap Béla 60 kr. Egy-egy forintot fizettek : Bokor Mór, Homolai Gyula, Szteriádi Sándor és Verner Miksa urak. Otven-ötven krajezárt fizettek: Benedikti Béla, dr. Csurgai József, Dohi Mihály, Orbán Károly, Báthy Kálmán, Teszter Lajos, Tersánszki András, Kovács Miklós, Berencsi Géza, Dobrányi N. Helfersohn Sámuel, Rózenberg Jakab (tanító.), Sándor István, Kábái Jószef, dr. Kalmár József, Tahi Miksa és Maurer Károly urak:

A bevétel, a tombola-jegy árát is ide értve, 300 forint körül áll. Most már legközelebb a polgárok számára szándékozik ez egylet tánczmulatságot rendezni, amely hisszük, hogy szintén meg fog felelni a várakozásnak.

r. 1.

ÚJDONSÁGOK.

— Szabolcsmegye alispánja folyó évi jauuárhó

21-ről következő körrendeletét intézett a járási szolga- birákhoz és Nyíregyháza polgármesteréhez. »Értesítem a tekintetes urat, hogy az évnegyedes közgyűlés elé általam csak azon tiszti jelentések és magánosok által beadott kérvények fognak, tárgyalás végett előterjesztetni, amelyek a közgyűlés előtti hétfőt megelőzőleg 8 nappal, az alispáni iktató könyvbe beiktat tatnak. A jelzett hétfőn beérkezett és gyűlési tárgyalást igénylő ügydarabok még felvétetnek a tárgysorozatba, melyek a közgyűlés előtti kedden, a jegyzői hivatalban, bárki által megtekinthetők, s a meghívások kapcsán a bizottsági tagokkal közöltetni fognak*.

(§) A nyíregyházai termény-csarnok, a múlt hetekben tartotta meg évi rendes közgyűlését. A napi rend egyik fontos tárgyát a titkári jelentés képezte. A jelentés feltűnően sötét színben mutatta be a múlt évi terményüzlet hanyatlását, amely hanyatlást, illetőleg pangást, nagy részben az ominózus eszlári bűnvádi per okozta. A jelentésnek tudomásul vétele után következett a választás, amelynek eredménye az lett, hogy elnökül Sza- mueli Aurél, titkárul dr. Hartstein Emil köz- és váltó- ügyvéd, pénztárnokul Silberstein László választattak meg egyhangúlag.

V A nyíregyházai iparos ifjúság által folyó hó 19-én rendezett tánczvigalom minden tekintetben fényesen sikerült. Az estély fénypontját minden esetre Kornis Fe- renezné ő nagysága képezte, aki felülmúlhatatlan kedvessége, és minden lépésénél feltűnő lelki fölénye által, az iparosok osztatlan tiszteletét és szeretetét vívta ki. Már pedig a tiszteletnek ez a neme is ér valamit; oly nemes és müveit lélek előtt pedig, mint Kornis Ferencz- né úrnő őnagysága, határozott érték.A tánczvigalmat fesztelen kedélyesség sugározta körül. A csillárok fényével diadalmas versenyre keltek a fiatalság füzétől ragyogó szebbnél-szebb arezok, amelyek bizonynyal nem egy tánezos szivében gyújtottak maradandó lángot. Az iparos ifjúság ez úttal is megmutatta, hogy nem csak kész, de képes is a mai társadalom parkettjén megállani, s elég erkölcsi és művelődési anyaggal rendelkezik arra nézve, hogy a farsangi naptár szerkesztéséhez ő is járulhasson. A vigalom reggeli 6 órakor ért véget. Mint halljuk a nyers bevétel körül-belül 340 forintra rúgott.

□ Ismét tűz ütött ki a holló utczában, folyó hó 21-ón este 7 és 8 óra közt, éppen a napokban leégett két ház közvetlen közelében. Feltűnő, hogy daczára a havas és fagyos időnek, az egész ház leégett. Mint halljuk, a toronyőrök csak akkor adták már meg a vészjelt, amikor a ház csaknem leégett. Kívánatos, hogy a toronyőrök ellen erélyes vizsgálat indittassék.

□ A korcsolya sport városunkban is élénk alakot öltött magára. Az ér alatti jégpálya nap-nap mellett telve volt a múlt héten a sport kedvelőivel. Még a Morgó melletti gödrök is kellő méltatásra találtak, Való ban öröm volt látni azt az ügyességet és kellemet, amit a korcsolyázásban különösen a hölgyek kifejtettek.

* Az idei farsang 20 nappal hosszabb lesz, mint a tavalyi volt. Tavaly már februárhó 7-én volt hamvazó szerda, tehát a farsang csak 31 napig tartott. Oly rövid farsang, mint a tavalyi volt, még csak 1894-ben lesz e században. A leghosszabb farsang pedig 1886-ban lesz, amikor egész 60 napig fog tartani.

* Torjay Károly nyíregyházai születésű 34 éves egyén, volt kir. végrehajtó a losonczi kir. járásbíróságnál, mint a »Budapest*-ből olvassuk, több rendbeli sikkasztás elkövetése után megszökött.

X Szabolcsmegye alispánja körlevelileg hivja fel a megye községeit, városait, hogy a községek és városok tulajdonát képező területeken való vadászati jogot, a fenn álló törvények értelmében, az egy határ beli földbirtokosok a községgel, illetve a várossal együtt, legalább 6 évre bérbeadják. A vadászati jog évi tiszta jövedelme a tulajdonosokat birtokaránylag illeti. Ha az arány ily módon nem volna megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti, amely közigazgatási czélokra