Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
V. évfolyam. 3. szám Nyíregyháza, 1884 január 20, KÖZLÖNYE. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. Á SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉGYLETÉNEK HIVATALOS **' IVlegjeleniU hetenlsint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ......................................... 4 frt. Fé lévre........................................................2 » Ne gyedévre...................................................1 > A községi jegyző és tanító uraknak egebz évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Piringer János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához(nagy-debre- czeni-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Mindon négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá; Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Az alsó fokú Ipariskola ügyéhez. Az alsó fokú ipariskolai bizottságnak,, az ipariskola szervezetét és életbeléptetését tárgyazó jelentése, a városi képviseletnek 1883. évi deczem- berhó 28-án tartott gyűlésén helyeztetett a megvitatás asztalára. A képviselő testület a jelentést jóváhagyó tudomásul vette. Miután az ipariskolai bizottság és illetve a testület ez actusa, ipariskolánk alakját a közönség szemei elé tárta, nem véljük feleslegesnek ez alak sokszorosítását már azon tekintetből sem, hogy azzal, mint most már életünk egyik létszerével, minél számosabban megismerkedjenek, mit az alsó fokú ipariskolák valódi értékének kiérdemelt méltatása szempontjából tartunk szükségesnek. A közönség túlnyomó százalékkal áttekint ez uj intézményen ; nem ismervén azt lényegében, nem mélyre ható magas méreteiben, avagy annak hivatott szerepléséről épen mi tudomással sem bir; mely körülmények között még a netán előforduló közönyt Bem tarthatnék indokolatlannak, de sajnálatosnak mindenesetre. E tekintetben nem tagadjuk, czélzással vagyunk Szabolcsmegye azon községeire, melyek a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében, mert kebelükön legalább is illetve, legkeveseb 30 iparos tanulót ápolnak, az alsófoku ipariskolák felállítására törvény erejével kötelezvék. Ide sorozzuk első vonalban Kis-Várdát, hol az iparos tanulók létszáma a minimális összeget minden valószínűség szerint legalább is megkétszerezi. Nem tudjuk mi oka annak, hogy Kis-Várda ez ügyben érdemlegesebb intézkedéseket mind ez ideig sem tett; mit annál kevésbbé értünk, mert Kis-Várdának minden jó és nemesre való készségéről teljes bizonyosságban vagyunk. Ha talán a kezdeményezés tárgyi hiánya lenne az ok, úgy legyen szabad erre nézve a tanfelügyelő ur figyelmét felhívnunk. Intéző és vezető kar hiányáról pedig panasz nem lehet. Távol legyen tőlünk, hogy ezek felemlitése által a mulasztás vétségének vádjával akarnánk előállani; mert hiszen látjuk, hogy tekintélyes hazai városok is, mint p. o. Esztergom stb. még mindig csak a kezdeményezés miseriáival küzdenek, mindazon által szívesen látnánk és hallanánk azokat a bevezető mozdulatokat és hangokat Kis-várda részéről is, melyek erőteljesebb vonásaikban és terjedelmükben az ipariskola erős alapjának mielőbb történendő megvetése reményének érzetét költenék fel, a jóakaratuak szivében. „Aki felfelé nem hág, lefelé sülyed“. A stagnatió pedig levegőt ront. De kiindulási pontunkhoz térve, a nyíregyházai alsó fokú ipariskola lényegét a következőkben ismertetjük. Az iskola áll egy előkészítő és két gradua- lis osztályból. Vezeti hat tanító, kik közül egy mint igazgató működik. Az I. osztály mellett január hó 1-sejével egy párhuzamos osztály lett felállítva; mert a tanulók nagy létszáma a tanítás eredményét veszélyeztette. Előadások szerdán és szombaton 6 órától 8-ig, vasárnap d. e. 10 órától 12-ig, d. u. 2-től 4-ig tartatnak. Ezen felül a párhuzamos osztályban kedden és pénteken este 6 órától 8-ig. Az iskolázás az erkölcsök nemesítésére, lélek képzésére s egy korszerű iparostól megkívánt gyakorlati és elméleti ismeretek terjesztésére irányul. Leglényegesebb tantárgyként vétetett fel a rajz, úgy a szabadkézi mint, a mértani. Elvileg elfogadtatott egy Ill-ik osztálynak a közelebbi jövőben leendő felállítása is, különös tekintettel a rajz és mercantil tudományok leggyakorlatibb, alapismeretének terjesztésére. Az iskola költségeit a város, a magas kormány, ipartársulatok és helybeli pénzintézetek fedezik alapítványi természetű járulmányaikkal. Vajha a uemeslelkü közönség is sietne filléreivel ez oly szép czélu intézmény támogatására. Vajha megértenék azok, akiknek az Isten módot adott, hogy e szerény iskolák, a hozzájuk fűzött édes remények szerint, a hazai koldusrongyokban siuylődő ipar egykori fölvirágzásának csiráit rejtik keblükben, s megértenék a jövő nemzedék visszatekintő hálájának értékét, mely hála érzelmének virága a jövő industriájának szemlélése mellett, teljes joggal ékíti az ipariskolák falait. Ha nem védhet a vámsorompó, védjen a lélek és ész ereje, meg a hazafias gondolkodás. A nyíregyházai ipariskola dotatiója nem fedezi a több, mint 1200 frtnyi évi szükségletet. A többnyire teljesen vagyontalan szülők gyermekei iskolai szerekkel magukat el nem láthatják. A felügyelőség pótolja ugyan a hiányt, ameddig lehet; ámde a lehetőség határa igen szűk korlátok közé van szorítva. A haza és az emberiség nevében kérjük a tehetősöket, jöjjenek segélyére e szent intézetnek és adakozásaikkal támogassák magasztos czéljait. Nem szólunk többet, csak annyit, hogy az előkészítő osztály 80 tanulója vagy épen nem tud Írni és olvasni, vagy csak nagyon kezdetlegesen. Ezek lettek volna a jövő nemzedék iparosai, s a hatalmas külföld versenyének meggyőzői!? Nem kell ehez magyarázat, nem kell itt kérelmünket tovább indokolni. A tárgyhoz viszsza térve, ez úttal még csak annyit említünk meg, hogy a szervezeti szabályok értelmében, — a melyek egyébként mint obser- váltuk a fenti kép viseleti ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint, a képviselet által nem lettek mindenkor szem előtt tartva, de erről máskor, — az iskola feletti felügyeletet, egy az iskolafentar- tók közül önmagából alakuló bizottság gyakorolja. A tanítói kar dicséretére megemlítjük, hogy az iskolában szép rend és fegyelem uralkodik. — Sokat lehet e tekintetben köszönni azon intézkedéseknek, melyek által a tanulók, szorgalmi tekintetben, az erkölcsi kényszer hatása alá helyeztettek. így p. u. hogy azon tanuló, ki az ipariskolától jó végbizonyítványt nem kap, fel nem szabadittatik stb. Legyen ez úttal az ügyről röviden enynyi. A Széchényi liget. Nyíregyháza város tanácsa belátta egy népkert szükséges voltát s midőn azt tervbe vette, egyúttal 600 irtot meg is szavazott, annak létesitásére. Természetes, hogy ezen összeg vajmi kevés a terv keresztül vitelére, ez azonban nem aggasztó; mert van a városnál egy erélyes és ügybuzgó tanácsnok, aki a dolgot kezébe vétte, s kétséget sem szenved, hogy tűzzel vassal, hangversenynyel-bállal, keresztül is fogja vinni. Az eszme életrevalóságáról beszélni is fölösleges, mert az közóhsjból keletkezett, s hogy mindenki rokon- szenvvel fogadja, az íb bizonyos. Van azonban Nyíregyházának egy kis ligete, mely inkább rá szorul arra, hogy szóba hozzák, s ez a Bujtos vagy az úgynevezett Széchenyi liget. Nyáron a hőség idejében, e közel fekvő liget sűrű lombjai oly kellemes büset adnak, minőt itt csak a már távolabb eső Sóstó erdejében találunk fel. Ámde a Sóstó messze van, s aki nem akar any- nyit áldozni, amenyibe a sóstói kocsizás kerül, vagy akinek csak egy félórai ideje van, mit a szabadban szeretne tölteni, annak a Széchenyi liget mintegy teremtve van. Mind ennek daczára azonban, a liget mindenkor néptelen és elhagyatott. Ennek okát kutatva, több körülményre bukkanunk, melynek sokszor egyike is elég arra, hogy ne keressük fel a szép árnyas ligetet. Mindenek előtt a hozzájutásban találjuk az első nehézséget. Útja három van. Egyik útja a katb. templomtól indulva ki, az orosi utcza s a Kornstein ház mellett levezető sikátor. Másik a selyem-utcza elején levő zöldség piaczon keresztül vezet. A harmadik a Selyem-utcza közepétől levezető sikátor. Az elsőn elindulva, amint a Kornstein háznál befordulunk, egy szűk kis utczában találjuk magunkat, melyben két kocsi el sem mehetne egymás mellett. Ezenkívül kénytelenek vagyunk orrunkat befogni, hogy ne érezzük a bűzt, mit a különböző hulladékok s a lerakott szemét terjesztenek. De ha végig mentünk is rajta, kénytelenek vagyunk még egy darabig árnytalan és rendkívül poros kocsi utón Laladni egy darabig, amíg t. i. a főkaput elértük. A másik útja még kellemesebb (?). Nem említve a Selyem-utcza elején levő keskeny járdát, mely mészárosok s korcsmák ajtaja előtt vezet csak a zöldség piacznál kezdem. A kezdet azonban megérdemli a körültekintést. Jobbra szalonna-árusok össze tákolt sátrai, balra pedig egy bűzös tér, melyen a heti vásárokról ott veszett állati maradvány balommal díszeleg. Ha ezen látványt már eléggé élveztük s tovább megyünk, a Bujtos sarkánál egy balra irányuló utc.zát, jobban mondva, szemétlerakó helyet találunk. Innen végre bemehetünk a zöldbe s a Bujtosi földek szélén elvonuló utón haladunk, de itt csak keskeny taposott gyalog ut van, melynek szélén a fű gazdagon tenyész, s ha egymás után haladunk is mint a ludak, a harmat még is tönkre teszi a ruhát. A harmadik ut nem is számítható, mert az már messze vau, s csak kerülővel lehet a ligethez jutni, s akkor sem fás utón. Yógre ha bejutottunk is a ligetbe, tavaszszal és ősszel az utakon bokáig érő sarat találunk, mert a lapá- lyos fekvésű hely igen nedves, s az Utak feltöltve, gondozva nincsenek. Van ezenkívül még két körülmény, mely szintén sokat nyom a latban. Az egyik az, hogy a ligetnek pár évvel ezelőt, rósz hire volt, annyira, hogyha be vallotta az ember hogy ott volt, gúnyosan mosolyogtak reá. Ez azonban már enyészőben van, s ezt különben is könnyen ellensúlyozhatni azzal, ha egy rendőr néha- néha arra sétál s a gyanús személyeket ki kergeti. A másik pedig ennél is fontosabb. A tapasztalás ugyanis azt mutatja, hogy a zöldben az embernek meg jön az étvágya s ha meleg van, meg is Bzomjazik Ott azonban éhen-szomjan veszhet az ember; mert a közelben misem kapható. Ezek azon akadályok, melyeket legyőzni nem mindenkinek van kedve s igy marad a hüs liget üresen. Ezen akadályokat elhárítani azonban szintén nem kis f eladat. Osak a második utat véve fel, mely leginkább van hivatva a ligethez való közlekedés élénkítésére, először is ki kellene kövezni a utczát a Bujtosig. Ez egy darabon már meg is van, de kényelmesnek még nem nevezhető.
