Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-09 / 49. szám

^YÍBVIDÉ K.« Letiet-e kilátás a magyar közművelődés és uyelv szerencsés terjesztésére ott, ahol a „Magyar közművelődési egyesület“ ünnepélyéről oly hangon mer Írni a pánszláv sajtó, mint irt a turócz-szent- mártoni „Národni Noviny“, a nyitrai magyar szín­ház közelebbi megnyitása alkalmából ?! A nevezett lap, a magyar nemzet elleni vad gyűlöletében, a többi közt, a következő káromló szavakban ad kifejezést bélpoklos érzelmeinek : „Nyitrán felállítják a szégyenfát, mondja nevezett lap, melyre rá akarják kötni a tót nemzetet, gya lázatára a világnak: hogy nincsen saját rendelte­tése, hogy neki csak anyagul kell szolgálnia mások számára,nyelve kártékony növény, erkölcsei és szoká­sai métely. A szégyenfa körül fekete alakok futkos­nak, ütik a tót hátát és lármázzák: ha le nem tűnsz az ország színéről, ha kezeink alatt ki nem adod lelkedet: át kell változnod. Csak igy van jogod a léteihez. Mi már ezerszer elmondtuk, hogy a ma­gyarosítás ostobaság, esztelen munka, melylyel csak a tót nép nyomorát fokozhatják. Ily sátáni munka a nyitrai ocsmányság is, melynél jelenleg a poha­rak csengése viszhangzik sat.“ Hogy mit használ ez eszeveszettség annak a jó tót népnek, azt egyetlen szóval el lehet mon­dani : semmit­És most azt kérdezem az elfogulatlan olva­sótól: Lehet-e ily minősithetleu bűntényt meg­torlás nélkül hagyni egy jogállamban? Bizonyuyal nem. Elvárjuk, mit fog tenni a kormány e kötözni való őrület ellenében? Valamint elvárja a nemzet, és a magyar korona, hogy a kormány minden ha­talmát használja fel, emez állam-ellenes érzelmeket dédelgető pánszláv sajtó elnémitására és a hasonló létirányu egyletek és társulatok lehetetlenné téte­lére: a magyar közművelődés és a magyar állam­eszme érdekében. Érdeklődjék az államhatalom a felsőbb tanin­tézetek hazafias szelleme iránt jobban, mint eddig. Szerezzen tudomást a kinevezendő és megerősítendő tanárok politikai erkölcs-érzületükről. Tartsa féken a pánszláv sajtót. Korlátolja a pánszláv egyleteket és társulatokat. Támogassa a magyar nyelvet és magyar közművelődést terjesztő hazafias egyleteket. Csak igy hozhatja helyre a múlt idők mulasztásait, és engesztelheti ki a nagy honszerzők és a haza vé­delmében kimúlt ősök dicsöült szellemét. Szabolcsmegye évnegyede» gyűléséből. (Novemberhó 28.) A tegnapi gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után Olvastatott a m kir pénzügyi miniszternek, f. é. 61,494 számú leirata, amelyben értesíti a megye közön­ségét, miszerint a dohány-plántáknak a meleg ágyak­ban való megsemmisítése tárgyában eddig fennálló rend­szabályt, a f. é. 157 számú felirat következtében sem semmisítheti meg. Az állandó választmány azon javaslatának, mely- szerént a miniszteri leirat vétessék tudomásul, félretéte- lével, határoztatott, hogy a i. é. 157 sz. a. kelt felirat alapját tevő indítvány és a miniszteri leirat másolatának közlése mellett, kerestessék meg a felsőszabolcsi gazda­sági egyesület az iránt, hogy az 1884-edik évi febru­ár ha ában tartandó megyei közgyűlésre terjeBzszen az egyesület oly adatokat, amelyeknek alapján a dohány termelők, a fenálló miniszteri rendelet értelmében, eddig szenvedett zaklatások alól fel lennének mentendők. A belügyminiszternek az 1884 dik évi költség-elő­irányzatra vonatkozó leirata, amely szeréut az évi költ­ségvetés, az 1883. XV. t. ez 7 § ának alapján tett helyreigazítások mellett 67,869 frtnyi kiadásbal és 70418 frt. 63 krnyi fedezettel megerősittetett, tudomásul véte­tik s másolatban az alispánnak, további megfelelő eljá­rás végett, kiadatni rendeltetett. A balsai jegyzői lak megnagyobbitása és átalakítá­sa tárgyában megbízott küldöttség jelentése s az erre tett állandó választmányi vélemény alapján, a kért ua- gyobbitás és átalakítás foganatosítása elrendeltetik ; a 81 frt költség fedezésére a községi pénztár köteleztetvén. A Gáva község által 4 országos vásár tarthatása iránt benyújtott és szabály szerűen felszerelt kérelem, a löldmivelési kereskedelmi miniszterhez pártolólag fel terjesztetni határoztatott. TiBza-Dada községének azon kérvénye, amelyben a község tulajdonát tevő 1-ső számú telekjkönyvben fog­lalt ingatlan birtok eladását tárgyazó szerződés jóvá­hagyása kérelmeztetik, véleményadás végett, kiadatik a tiszti főügyésznek. Deli JózBef megyei állatorvos részére, hosszas éve­ken kereszsztül állatorvosi minőségben tett kifogástalan hasznos szolgálatáról, saját kérelmére, a bizonyítvány ki­adása elrendeltetik. Petneháza község képviselő testületének a beli ké­relme, amelyben a nyirviz-szabályozási költségeknek besze­dése tárgyában hozott határozatát helyben hagyatni kéri, azon indokból, mert a nyírvíz szabályozása által fölme­rült költségek nem az egész községet, hanem csak egyes birtokosokat érdekelvén, a képviselet a kivetés tárgyá­ban határozatot hozni nem volt jogosítva, viszszauta- sittatik. A Bodó Ignácz kenézlői jegyző által a visi biró meg­választatása ellen, benyújtott fölebbezésnek, azon indok­ból, mert a Vis község lakói által, a biró-választás ellen, panasz nem emeltetett, hely nem adatik. A múlt októberhó 23-án megejtett bizottsági ta­gok megválasztásáról szóló jegyzőkönyvek, az állandó választmány által megvizsgáltatván, annak véleménye alapján, a megválasztott bizottsági tagok közgyülésileg raegerősittettek; elrendeltetvén egyszersmind a hiányzók megválasztása is. Olvastatott Fodor József és Reichmann Herman kérvénye, amelyben a Matheidesz Gusztáv és neje fő­bérletében levő kőbányának albérletbe való vételét jó­váhagyatni kérelmezik. A tiszti ügyészi előterjesztés figyelembe vétele mel­lett, az állandó választmánynak Fodor József javára nyilvánított véleménye, a közgyűlés előtt, vitára nyújtván alkalmat; többek felkérése folytán, főispán ur Öméltósága által a névszerénti szavazás azon kérdés fölött, hogy kik akarják az állandó választmány véleményét elfogad­ni és kik nem? elrendeltetett.! A Szavazás megtörténvén, az állandó választmány- véleménye mellett 40, ellene pediglö szavazat adatott be. Ezek szerént az állandó választmány véleménye a többség által elfogadtatván, a közgyűlés a következő ha tározatot hozta. A tiszti ügyészi vélemény figyelembe vétele mel­lett, Mathaeidesz Gusztáv és neje Handtel Luiza által a megyétől kibérelt kőbányának Fodor József részére alhaszonbérbe való bérbeadása megengedtetik s az a megye részéről, a következő feltételek mellett, jóváha- gyatik. Alhaszonbérlő köteles Mathaeidesz Gusztáv és neje s a megye között létre jött és a megyével jelenleg is érvényes szerződés aláírásakor 2000 frt biztosíté­kot le tenni, nemkülönben eme szerződés minden pont­jának eleget tenni; megjegyeztetvén, hogy a bérlet töb­bé albaszonbérletbe nem adható. Minthogy pedig Fodor József és Reichmaun Her­mann által beadott kérvényekből s azok mellékleteiből az tűnik ki, miszerint Mathaeidesz Gusztáv egyik bér­lő, hogy a megyevei szemben vállalt kötelezettségét tel­jesíthesse, a megye részere szükséglendő kőmenyiség előállilását s a kiszállítás körüli teendőket átadta Reick- manu Hermannak ; igy tehát Reichmanu H. nem mint bérlő, hanem mint kezelő tekintetvén, kérelmével elu- tasittatik anyival inkább, minthogy a tiszti ügyész időközileg a közgyűlés előtt tett nyilatkozata szerént, a Mathaeidesz Gusztávval és nejével még 4 évi időtar- i tamra érvényes szerződés, a megye közönsége mint egyik szerződő fél által, egy-oldalulag fel nem bontható. Tárgyaltatván a bogdányi járás szolgabirája által a napkori körorvosi székhely megállapítása tárgyában felvett jegyzőkönyv ; s ezzel kapcsolatban Oros-és Pazony községek azon kérvénye, amelyben Nyíregyházának szék­helyül való kijelölésével, egy külön orvos tartásának en­gedélyezését kérelmezik; Tekintettel a jegyzőkönyvben kifejezett indokokra, s a főorvos azon élőszóval tett nyilatkozatára, hogy a napkori kör-orvosi körbe osztott községeknek czélba vett beosztása, egészségügyi tekintetben, legkisebb hátrány­nyal sem jár : Demecser, Gégéuy, Beszterecz és Kék községek a kemecsei orvosi körhöz, — Túra, Sényő és Téth a bog- dányihoz, — Napkor a uagy-kállóihoz osztatnak be; Pazony és Oros községeknek pedig megengedtetik hogy, Nyíregyházán székhelylyel, egy külön saját-orvost tart hassanak. A m. kir. közmunka- és közlekedés- ügyi minisz­ternek, a szentmihály-tiszalök-kiráiytelki útvonalnak a megyei úthálózatba való fölvételét helybenhagyó megyei határozatra hozott 32399/83 számú leirata, tudomás és alkalmazkodás végett, a megyei kir. mérnöknek kiadatni határoztatott. A m. kir. belügymiuiszternek azon leirata, amely­ben értesíti a megyét, miszerint a villós gyufák gyártá­sának és használatának betiltása tárgyában a megye ál­tal hozzá intézett kérelem nem teljesíthető, tudomásul vétetett. A »Szlávia« biztositó társaságnak a megye közön­ségéhez intézett azon átirata, amelyben tiltakozik azon általános vád ellenében, mintha a »Szlávia« bistositó bank a pánszlávizmus szolgálatába szegődött volna, és hogy a biztosítás ürügye alatt politikai fondorlatokat űzne, s egy­szersmind beigazolni igyekszik azt, hogy a »Szláviá«-nál való biztosítás a felekre nézve csak előnyös lehet, az 1882-dik évi november havában s az 1883-dik évi szeptember havában tartott megye-bizottsági közgyű­lések alkalmával, a »Szláviá«-ra vonatkozólag hozott határozatok fentartása mellett, tudomásul vétetik. A »Szabolcsmegyei községi és körjegyzők egylete« által, az 1874 évi XXXV. t. ez. módosítása tárgyában, az országyülés elé terjesztendő törvényjavaslat 20 §-ának felvilágosításául készített s a megye bizottságához benyúj­tott »emlék irat« felolvastatván: az, a megye közönsége által, az országyüléshez pártolólag leiterjesztetni határoztatott. (100) Szó a nevelőkhöz. Kiknek fülei felé irányozzam haugesővemet, hogy fel­szólamlásommal, ijesztve és cselekvésre bírva, rezegtet- hessem meg a füldobokat? A szülékéi felé-e, vagy a tanitókéi, avagy a mesterek fülei felé. akik mindnyájan felcseperedő gyermekek gondjával bajlódnak s természe­tes és köteles bírái s a lelkismeret előtt jót álló fel ügyelői ezeknek? Minden esetre azokhoz kell szavamat intéznem, hogy kerülő utón czélt érjek; bár ez úttal a gyermekekkel van dolgom, akiket az életépség, a társa­dalmi illem és a jövő emberi erőteljesség nevében, kí­vánnék egy botrányos és kártékony visszaélésről lemon­dásra bírni, a kiket azonban egyenesen hozzájok intézett jóakaratu zörgölődésem el nem érhet. A dohányozásról van itt szó, mit a fiúgyermekek napjainkban, szivarfogyasztással botrányosan űznek. Oly korán érik már mai nap a gyermek a hitványságban, hogy még jó formán alig vett részt a gyermeki ártatlan játékokban, már a nagyok hiábavalóságainak majmolá- sában kész kis istentelen lett? A valahová küldött iparos kis inas találkozik tár­sával az utczán; megállnak, és zsebükből az otthon el­vetett szivar-csutakot veszik elő; kéznél a gyufa is, hogy kölcsönösen, nagy bajjal, rágyújtsanak a bagóra, s úgy füstölve folytatják pajkos csacsogással utjokat. Az apró tanulók, kiszabadulva egy időre tanáraik szemei elől , sétálni mennek. De alig hagyják el az is­kola-kerítést, első a rágyújtás! Zsebben a szivar, vágy­ván a kis boltban. Mert már ezeknek, hogy-hogy nem, zsebpénzök is van! Nosza pajtás! s negédesen pöfékelve folytatják sétájukat; egy cseppet sem zavarodva meg a netalán szembe jövő tisztes férfiak megrovó szemei előtt. Nincs aki ezekre ügyeljen, hogy odadobatnak lel­ketlenül a felfordult világ zavaros folyásába?! Vagy oly korán megrögzöttek a szilaj ságban, hogy örvendenek, ha kijátszhatják a jóczélu fegyelmet? Vagy elég vásottak ottan-ottan a szeméremnek elnyomhatatlan megdöbbené­sét is semmibe venni?! Csodálatos eredeti gyarlósága az_emberi természet­nek az, hogy épen a tilosra törekszik. Én is, ficzkókorom- ban, de egy főiskolában már a humaniórákban járva, a mi megfelelt a mai 5—6-dik gymnáziumi osztálynak, ki voltam téve a titokban burjánzott rósz példák marta­lékául, és birtokomban lévén egy ős cseréppipa, amelye- a nagyapám építkezéskor a fundamentom földjében talált s én mint 300 éves valódi török maradványt kegyelete- sen tartogattam, rövid szárat dugtam belé, s olykor, ha senkisem látta, próbálgattam rágyújtani. Egyszer szemébe ötlött a pipakészség a nem-dohányos édesatyámnak, s e kérdéssel támadott meg: »Minek ez a ganajkanál?« Ezen komoly gunynyal való körülírása a pipának uiegszégyenülést gerjesztett lelkemben, és nem tudtam azt szájamba venni hosszú évekig. Későbben pedig óva­kodtam a dohányfüst élvezetétől, mivel aztán megtanul­tam és alapos meggyőződésből beláttam tanulásom he­lyességét, hogy a dohánylevélből készítik a vegyészek a Nikotint, e piczi adagban is irtózatos emberölő mérget, mely meg van a dohányfüstjében és mocsokképen lerako­dik a pipaszárban és szivarszipkában. Egykor barangol­tam a mádi hegyek közt s egy szép Coluber berust ta­láltam. Szerettem volna épségben megszerezni; mert volt tanárom azt állította, hogy e fajta kígyó csak a bánáti és dalmát hegyekben található Magyarországon. Hogyan kapjam meg a veszedelmes, mérges állatot? Hirtelen leszakítottam egy fűszálat, s azt a nikotin-ned­ves pipaszárban végig húztam. Odatartottam a villogó szemű kígyó orra elé, s az azt szájába kapta. De azon szempillantásban, mint a villámtól agyon ütött, dermed- ten szűnt meg élni. Ez a méreg van a dohányfüstben, melynek szivoga- tásában a gyermek gyönyörűségét keresi, ami pedig ki­vált a gyenge, fejlődésben lévő és minden szokatlanra háborogva visszaható gyermeki organismusra erőszakos és könnyen támadható befolyással van. Ezért a mérgezés­nek egy foka már az is, midőn a még el nem tompult érzékű dohányozónak a legkellemetlenebb tünetek kelet­keznek. A fej szédelegni kezd, a látás megzavarodik, az érverés elgyengül, undorodás és hányás áll be, remegő rángások közt. Majd hideg, nyirkos verejték borítja el a testet és az eszmélet elhomályosodik. Egy szóval, a leg- sajátabb kifejezéssel: »felfordul az emberrel a világ«. Valóban ez a mesterséggel, könnyen előidézhető, nagy­szerű beteg felháborodása az emberi természetnek, eléggé intőjelül szolgálhat arra a meggyőződésre, hogy a szivar füstjében keresett élvezet veszélyes, vagy legalább nyom nélkül nem maradható merénylet az ép élet ellen, és nem méltó arra, hogy kárhozatos köunyelmüséggol drága pénzen vásároltassák. De az emberi természet meg van áldva azon sa­játsággal, hogy az, annyira-amennyiro, mindent megszok­jék. Megszokja végre a dohányfüsttel való páczoltatást is. De mind a mellett, annyit kétségkivüli módon meg­állapítottak a tudósok, észlelések és buvárlatok után, hogy a dohányfüsttel való huzamos visszaélés a meglett korbau is butit, a szem élénk működését gyengíti, igy a látást jelentékenyen tompítja, az izomerélyt ernyeszti, gyomor és bélhurutnak, sőt a tüdőhurutnak is készít ma­kacs ágyat, és végre a szív saját véredényeit görcsösen összezsugoritván s igy megkeményitvén, előkészíti a kí­nos mellszorulást v. mellgörcsöt, mely egy erősebb roha­mával hirtelen, menthetetlenül véget vethet-- az életnek, Ezen itt oda vetett kis vázolat borzasztó árnyékát veti a »gondüzö« pipának. De ha nem minden árnyék­ban kuezorog is egy-egy ördög; annyi a mondottakból kétségkívül levonható és levonandó, hogy a felnőttek, va­lamint mindenuemü erkölcsi ferdeségeiért felelősek a gyermeknek; mert őnekiek kell szolgálniok ezek előtt mintaképül és tükörül: úgy különösen kötelesek a gyer­mekeknek a szivarozással űzött nyavalyásságát is minden módon korlátolni, s az erkölcsöt is füstbe hajtő e fajta rósz szokásukat végkép elenyésztetni, hogy könyvtáská­val a nyakban és cigarettával a tejes szájban, gyermek­kel az utczán maholnap ne találkozhassunk. Egy öreg orvos. Az adókötelesek naptára 1884-re. Az adóköteles olvasókra nézve érdekesnek találtuk az időszakonként esedékessé váló adónemek bevallásának idősorrendjét és módját összeállítva, lapunk utján köz­tudomásra hozni. Ugyanis: 1) 1884. évi január hó 15-ig bevallandók : a ke­resetadó III. és IV. osztálya, a tőkekamat és járadék­adó, és a bányaadó alá tartozó jövedelmek ; 2) 1884. évi január havában bevallandók: az álta­lános jövedelmi pótadóról szóló 1875. XLVII. t. ez. 4. §. b) pontjában említett, ezen adónem kivetésénél te­kintetbe veendő adóssági kamatöszegek. Ezen vallomá­sokban előforduló oly kölcsönökre nézve, melyeket a val­lomást tevő adózó hitelüzlettel foglalkozó pénzintézetek­től vett fel, a vallomás-jegyzet rovatában kitüntendő azon összeg, mely az eredetileg kölcsönvett és bizonyos évek alatt törlesztendő tőkeösszeg után, a kötvényben meg­állapított kamatláb szerint, kamat gyanánt egy évre esik;

Next

/
Thumbnails
Contents