Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-09 / 49. szám

3) 1884. február havában tartoznak a hadmentes­ségi díjról szóló 1880. évi XXVII. t. ez. 13. §-ának 3. pontjában említett védkötelesek, kiknek a törvény 2. §-ának értelmében hadmentességi dij fizetési kötelezett­ségük 1884-ben még túrt, azon községnél (városnál) hol állandóan tartózkodnak, az o czélra szolgáló nyom­tatványon, a) polgári állásukat, b) lakásukat, c) azon sorozó járás, illetőleg azon község nevét, melyben a törvény 1. §-ában fölsorolt okok valamelyiké­ből a hadi (haditengerészeti) vagy honvéd szolgáiat alól mentesek, d) azon évet, melytől fogva a fölmentés számítan­dó, bejelenteni és e) a reájuk, esetleg azon családfőre, kinek család­jához tartoznak, a megelőző évben állandó lakhely ti­kon, esetleg más községekben is kivetett egyenes állam- adók összegét hitelesen kimutatni. Ezeken kívül: /) azon védkötelesek, kiknek hadmentességi diját a törvény 11. §-a értelmében a család fizeti, a családfő ne­vét és megelőző évi adóját; ff) azon védkötelesek, kiknek hadmentességi diját az ugyanázon törvény 11. §-a értelmében, a munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását bejelenteni. Ha a munkaadó személyében azon idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedékességének napja (1884. évi október bó 1-ső napja) között lefolyt, változás állott be, ezen változást a védköteles ott, hol az első bejelentést tette, szintén bejelenteni köteles. (1883. IX. t. czikk 4-ik §.) Azon védköteleseknek, kik állandó lakhelyükön kívül adóval megróva nincsenek, megeagedtetik, hogy azok a községi elöljáróság előtt megjelenvén, vallomásu­kat ugyanott tollba mondhassák. 4) 1884. évi márczius 15-30-iki időben bevallaudók a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alá tartozó jövedelmek. 5) a pénzintézetek kötelesek, az 1883, évi Vll.t. ez értelmében a náluk elhelyezett tőkékből folyó kamatjöve­delmek összegét, és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét az 1874. évi már- czius, junius, szeptember és deczember havaknak utolsó napján. b) a tőkésített kamatok összegét félévenként és 1884. évben január és julius havaknak utolsó napján a királyi adóhivatalnak kimutatni, és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni. 6) 1884 junius havában benyújtandók : a) a vadászatra használható lőfegyverek iránti be­jelentések azon községnél, vagy városi adóhivatalnál, a hol a fegyveradó-köteles állandó lakását tartja ; b) a vadászati jegy iránti bejelentések az adókö­teles, (illetőleg kezes) állandó lakására nézve illetékes járási szolgabirónál (városokban a polgármesternél) — a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t. ez. 14. illetőleg 31. §§ ai értelmében. 7) 1884 novemberhó 14 — 30-iki ibőben bevalian­dók a házjövedelmek. Az ezekre vonatkozó bevallások, az 1883. évi XLIV. t. ez. 11 és 12 i}§. értejmébeo, érvé­nyesek lesznek az 1885 és 1886. évekre is. 00 ÚJDONSÁGOM. *** A szabolcsmegyei kándidáló küldöttség tagjai folyó hó 18-uak délelőtti 10 órájára vaunak behiva el­nök főispáu ur ő méltósága által, a másnap megtartan dó tisztujitásnál követendő kijelölési, illetőleg választási sorrend megállapítása Tégett. □ A megyei egészségügyi bizottság folyó hó 17- edikén dél előtt ülést tart a megyeház kistermébn. ■= A felső tiszavidéki gazdasági egylet az e f. é. szeptemberhó 20-ára hirdetett, de közbejött akadály mi att elnapolt rendes évi közgyűlését, f. hó deczember hó 16-án délelőtt 10 órakor tartja meg a megyeház nagy termében. A gyűlés részleteit jelen számunk Közgazda- sági rovata hozza. (m) A földmivelési ipar-és kereskedelmi miniszter értesíti Szabolcsmegye lótenyész-bizottságának elnökét, hogy az 1884-ik évi fedeztetési idény tartalma alatt, Szabolcsmegye területén, tekintettel a magyar állami méntelepekben található mén-menyiségre, s szigorúan figyelembe véve a megye helyi s az ország általános ló- tenyésztési viszonyait, beható és minden irányban kiter­jeszkedő tárgyalások után, a következő helyeken volt fedeztetési állomások alakíthatók, u. m. Nyíregyházán 10, Nyírbátorban 2 Bűd-Szent-Mihály on 4 Tisza-Liikön 2 Dombrádon 3 Kisvárddn 3 Nagy-Káliéban 2 éB Mándo- kon 2 ménnel. X Község-jegyzői szigorlat tartatott folyó hó 5-én a megyei szigorló bizotság előtt. A szigorlatra két egyén jelentkezett. Mind a kettő képesittetett. (m)A Ludovika akadémia tényleges állomány-beli tiszt képző tanfolyam első osztályában, a folyó 188/4-ki tanév kezdetével betöltendett Buttler-féle két alapítványi helyre Szabolcsmegye közönségének kijelölése alapján, Virár'nyi Ferenci és Tóth Emil elsősorozatu pályázók vétettek fel. f Nyíregyháza város közönségét nagy veszteség érte. Joszka János városi pénztárnokuak folyó hó 6 odi- kán váratlanul bekövetkezett megdöbbentő halálával tisztviselői karának egyik példányképét, munkásság, pon­tosság és lelkiismeretesség tekintetében, egyik legszebb díszét veszité el. Még három nappal halála előtt a leg­jobb egészségnek örvendett; derült, tiszta kedélyességgel véve részt családja apró örömeiben. És három napi kí­nos szenvedés elég volt, hogy a vas egésségü, a fárad- hatlan munkásságu férfiú teljesen megtörjön és mintegy megérjen a halálnak, az enyészetnek. A szerető család­apának, a tántorithatlan becsületességü s elvhü hazafinak, a páratlanul pontos, hű és igaz tisztviselőnek, a ritka jó­barátnak földi maradványai, folyó bó 8-adikán tétettek, nagy részvét közt, örök nyugalomra a vasút melletti te­metőben. A köztisztelet, amelyben életében részesült, sírjához is elkísérte a boldogultak Áldás és béke leng­jen sir balm a fölötti „N YÍ B V I D É !£“. = Szakolyban egy szegény nő értékes teritőkendőt adott az ottani ref. egyház urasztalára; amelyről bátran elmondhatni, hogy : többet ér, mint a gazdag aranya. — Piricsén két odavaló suhauez, egy Kovács M. nevű becsületes embert, nemtelen boszuhól, a legbor­zasztóbb módon összevagdalt. Több mint 15 szúrás és vágás ejteiett rajta. (e) A nyírbátori csendörség, mint Piricséről írják, a napokban egy 20 tagból álló tolvaj- és betörő bandát fogott el, és adott át a nyírbátori kir. járásbíróságnak. Az elfogottak részint pilisi, részint piricsei lakosok, akiknél több lopott tárgy találtatott. — Bónis Barnabásnak, Szabolcsmegye sok éven át szeretett alispánjának, utóbb főispánjának nagyfalui birtokát, Feldkeim Emánuel nyíregyházai magánzó vette meg 71,000 forintért. E birtok voll a szabolcsi Bónis családnak utolsó tulajdona. Ma már ez sincs. így züllen- nek szét lassankint az ősi nemes kúriákkal, a történeti, nevezetességű családok. Hiszszük, hogy az uj földes urak a régiek kazafiui erényeiket is birtokukba veszik. (!) A vadászati jegyek ellenőrizése, a hivatalból elrendelt vadászatoknál, ezentúl nem a pénzügyőri, hanem csak a közigazgatási közegek által fog eszközöltetni. — A csendőrség aluszókonysága. Nagy-Káliéban, a csendőrlaktanya szomszédságában, nov. hó 24 re viradó- ra a gör. kath. kántor tanítótól két hízott sertés és 12, darab aprómarbát eltolvajoltak. Azt hittük, hogy ha a csendbiztosi korszakban ilyesmik sűreün történhettek, ma a feldicsért csendőrség idejóu, ily hírektől mentve leszünk. (kk) A vadászati adónak és a hadmentessógi díjnak, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke ősz szeállitásáuál való beszámithatósága iránt, kérdés merül­vén föl: a belügyminiszter kimondotta, hogy a nevezett adó-nemek, a virilis névjegyzékek öszeállitásánál alapul szolgáló egyenes állami adók közzé nem tartoznak; tehát mint ilyenek be nem számíthatók. Úgy szintén nem szá­mítható be az pénzintézeteknél elhelyezve levő tőkéből be folyó jövedelem utáni adó sem. * Dr. Rosenberg Emi! orvos-sebész-szemész- és szülész-tudor, nyíregyházai gyakorló orvos, a napokban jegyezte el Engel Jakab hevesmegyei birtokos leányát Paula kisasszonyt. — A telekkönyv újjá alakítására vonatkozó tör­vényjavaslat, az igazságügyi minisztériumban már ké­szen van. Az uj kataszter alapján teliét, egy a modern követelményeknek minden tekintetben megfelelő hitel- telekkönyv fog szerkesztetni. Az erre vonatkozó javaslat rövid időn egy szükebb' körű szakbizottság elé fog ter­jesztetni s csak az után nyujtatik be a képviselő házhoz, törvény-erőre való emelés végett. = Ausländer Zsigmond Dyirbátori lakos kedves leányát, a múlt napokban jegyezte el Bauer Zsiga pest* megyei thassi lakos és birtokos. — A »Tisza« biztosítási társulat csakugyan likvidál és tüzügyletét a »Phönix»-nek szándékozik átadni. A bukás magvát már évek óta keblében viselte e társu­lat; attól tehát nem menekülhetett. De hogy biztositó feleit külföldi társasághoz akarja terelni és mintegy ki­szolgáltatni azok filléreit; nem helyeselhetjük. Mint hali­juk» biztosító-felek már óvást is tettek e bazafiatlan szán­dék ellen. —Marhavész. A földmivelési miniszter azou távi­rati rendeletét intézte a felvidéki megyékhez, hogy, a menyiben a bukovinai cs. kir. helytartóságnak távirati ér­tesítése szerint, a keleti marhavész Bukovinában a cser- noviczi kerületbe osztott Szlobodzi Haragos nevű közsé­gében kiütött, a Bukovina és Galiczia ellenében, f. év szept. 16-án hatályon kívül helyezett rendeletét ujonlag egész terjedelmében életbe léptette. (?) A felső polgári leányiskola termeiben f. hó 6- áu zártkörű batyu bál volt. Táoczolt 22 pár reggeli 5 óráig. A bálok és mulatságok ezzel tehát megkezdődtek. * A belügyminiszter a következő körrendeletét in­tézte a törvényhatóságokhoz: »Minthogy a Galioziából és Bukovinából az ország felső vidékeire ellátogatni szo­kott, úgynevezett csodatevő rabbiknak üzletszerűig foly­tatott, és az ottani kevés műveltséggel biró izraeliták hiszékenységének felhasználása mellett, pénzzsarolásokra irányzott üzelmeik évről-évre nagyobb mérvben fordulnak elő s egyes törvényhatóságok területén levő községek iz­raelita lakosait tetemesen megkárosították : ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, mikép intézkedjék az iránt, hogy jövőben ezen idegen kóborló csodatevő rabbiknak az országba való bejövetele hatóságilag megakabályoz- tassék ; a netalán itt tartózkodók pedig lehető rövid idő alatt illetőségi helyükre eltolouczoltassanak.“ *** A nyíregyházai iparos ifjúsági egylet, részint az utazó és betegsegély-, részint az ipariskolai ösztön dij-alap javára, műkedvelői előadást rendez ma este a uagyveudéglő táneztermébeu. Ez úttal Tóth Ede »Tolonoz» ozimü 4 felvonásos népsziumüvét mutatja be a derék if­júsági egylet, a következő szereposztással: Kontra Frido lín, budapesti magánzó Oönczy Gyula, Krizsa, felesége Kelemen Anna, Miklós, ennek fia első férjétől, mészáros Rotaridesz János, Abris, mészáros legény Lőjek József, Kisvárosi zsidó kisasszonyok: Rézi Fedor Zsuzsika, Kati Kétz Juliska, Fáni Oláh Juliska, Háni Csernák Ma­riska, kisvárosi zsidó gavallérok: Hársli Müller M. Lő- rincz Schwartz Adolf, Móritz Heinze János, Szájasné Magéra Zsv-zsdnna, Kőmálié Kibicher Ilona, Pestvárosi rendőr Tamássy Endre, Rigó községi biró Bépássy Kálmán, Dolgos .jegyző Flegler János, Péter kis biró Butykay János, Ördög Sára Zsiday Erzsébet, Angyal Liszka, cseléd Kontráékeál Andrástsilc Anna, Johan Mrawcsák öreg vándorló legény Juhász Lajos, a jó- lelkű korcsmáros Jávoszky Béla, János bácsi kórházi felügyelő Mdjerszky Pál, pandúr Bartha József. Je­gyek előre válthatók a Léhnert féle könyvkereskedésben, és az olőadás napján d. e. 10 órától a pénztárnál. Kez­dete Vj7 órakor. — Szabolcsmegyei Takarékpénztár-Egylet 1883 évi november-havi forgalom-kimutatása. Bevétel. Áthozott készpénz 1883 október 31-ről 16243 frt, 71 kr. Betét 12394 frt, 15 kr. Visszafizetett váltó1,’ 123802 frt. Le­számítolási kamat 3247 frt, 48 kr. Késedelmi kamat 472 frt, 06 kr. KöDyyecske-dij 1 frt, 80 kr. Részvény átirási-dij 6 frt. Bélyeg 63 frt, 14 kr. öszszeaeu 156230 frt 34 kr. Kiadás. Viszszafizetet betét 24571 frt, 91 kr. Folyó kamat 28 frt, 46 kr. Váltó 123590 frt. Tisztfize­tés 524 frt, 98 kr. Költség 113 frt 93 kr. Napibiztosi dij 50 frt. Osztalék 270 frt. Adó 575 frt, 93 kr. Pénz­tár-maradvány 1883 november 30-án 6805 frt, 13 kr. Öszszesen 156230 frt, 34 kr. N-Kálló 1883 uovem- berhó 30. — Állami adóvégrehajtói állomások. Figyelmeztet­jük a netán érdeklődőket a »Budapesti Közlöny« f. é, 268. számában, a m. kir. pénzügyminisztérium által ki­hirdetett pályázatra; mely szerint a közadók kezelésé­ről szóló 1883. 44. t. ez. alapján, a törvényhatóságok te­rületén rendszeresített állami végrehajtói állomások be­töltés alá kerülnek. Ezen állomások adótiszti fizetéssel és ranggal, valamint szabálvszerű napidij és fuvar illetmé­nyekkel lesznek összekötve. A pályázóktól az 1883 évii. t. czik 18. §-ábau az adótisztek számára megállapított minősítés kívántatik. A folyamodványok 14 nap alatt, azok részéről, akik közszolgálatban állanak, hivatali lőnöke- ik, mások részéről, azonban az illető főispán utján, azou k. adófelügyelőnél adandók be, akinél alkalmaztatni kí­vánnak. Kataszteri tisztviselők, kellő képesség mellett, elsőbbséggel bírnak. — Az izráeüta zugiskolák bezáratása ügyében kö­zelebb a kultusz-miniszteruél járt tanterünk, hir szerint, egészen üdvös utasításokkal ellátva tértek visza székhe­lyeikre, s valószínűleg nagyobb erélylyel teljesiteudik e tekintetben feladatokat, miut eddig. + Uj zenemüvek. Táborszky és Parsh nemzeti zeneműkereskedésében megjelent jeles dalköltönk Szeutir may Elemértől; » Piros rózsa, fehér rózsa« két kedvel dal, ének hangra zongorakisérettel. Ára 80 kr. (*) Kiadásunkban közelebb teljesen megjelent „Tisza.-Eszlár“ s az ennek kiegészítő részét képező „Vád- és védbeszédek“ kiadóhiva­talunkban még mindig kapható a következő árak mellett „Tisza-Eszlár“ fűzve, helyben és pos­tán küldve: 1 frt. 20 kr. „Vád- és védbe­szédek“: helyben és postán küldve 50 Ur. Irodalom. — Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében, Budapes­ten a nemzeti színház bérházábau, megjelent a magyar ál­talános levelező 9-ik füzete, szerkeszti Knorr Alajos. E füzetben folytatja a szerző a kereskedelmi levelek ismer­tetését; nevezetesen közli a pénzküldés és behajtásra vo­natkozó leveleket, a hitel és váltó ügyekben leveleket és a hitel és védügyokre vonatkozó leveleket. Ezek után is­merteti a fuvarleveleket, rakjegyeket és értekezik a váltó levelekről, azok kellékeiről és nemeiről, egyszersmind kellő számú nemcsak magyar, de német-frauezia és angol példákat is hoz. Azután áttér a levélkék (Billeto) és levelezőlapok ismertetésére, mind kétnemüekből számos példákat is közöl. Ezt követve értekezik a táviratokról, ismerteti a táviratok különböző nemeit, a táviratok kel­lékeit, a távirási jeleket; közli azon szabályokat, melyek a táviratok czimezésére, a táviratok szövegezésére vonat­koznak, és egyszersmind távirati mintákat is közöl. Végre értekezik a hirdetésekről, azok különböző nemeiről, és felvilágosításul a családi viszonyokra vonatkozó hirdetési példákat hoz. E tartalmas füzet ára 30 kr. Ugyanezen szerzőtől és kiadónál megjelent »Onügyvéd« közhasznú czimü mű füzetekben, félkötetekben éB egy kötetbeu is kapható, —• »Érték-papír piacz«. Gyakorlati kézikönyv, bank és váltóüzlatek, kereskedők és felsőbb keroskedelmi tan ■ intézetek vészére. Ily czimü szakmunka jelenik meg de czemberkóban a »Magyar Péuzügy« közgazdasági és pénzügyi szaklap kiadásában, melyre már előlegesen fel­hívjuk az érdekeltek figyelmét, annál is inkább, mert sajuos, nálunk még mindig gyér dolog egy szakmun­ka és különösen közgazdasági tanulmán megjelenése. Ha ilyesmi német nyelven jelenik meg, bizonyára több vevője akad, mint a legkitűnőbb magyar dolgozatnak ; mert tagadhatlan, hogy kerkedelmünk még jórészt nem ma­gyar és rendkívül lassan magyarosodig »Az értékpapir- piacz (mely gyakorlati igényeknek óhajt szolgálni) tartal­mából kiemeljük: »A papírok eredete«, »Az árfolyam esése és emelkedése«,) Az államkölcsön különböző módo­zatai.« »Járadék részvény, elsőbbségi és zálogbetétek«. »Az osztalék.« »Ovszabályok az értékpapírüzletnél.« »Részvény törvény«. »A banküzlet nemei.« »Az érték- papir-üzlet«. sat. sat. Ára 40 kr. és megrendelhető levél­ben bélyegjegyekben a »Magyar Pénzügy« kiadóhivata­lában Budapesten. Bálvány utoza 11. A »Magyar Helikon» eme hiánytpótló vállalat ma­gyar nemzeti irodalmunkban, közelebb megjelent füzete hazánk jeles államférfiai életrajzainak közlését kez­dette meg. Az első helyet itt méltán gróf Szécheny István »a legnagyobb magyar« foglalja el. Életrajzát Kerékgyártó Árpád jeles történetírónk irta meg. — Szécseuyi István a 19-ik század első felében a magyar civilisatiónak legtevékenyebb tényezője, az önálló politikai irodalomnak legtermékenyebb munkása, összes átalaku­lásunknak legfáradhatlanabb vezetője, a néposztályok tört vény előtti egyenlőségének első és legnyomatókosabb in­dítványozója, a magyar nyelv diplomatiai polozra emelé­sének legbuzgóbb szószólója és az anyagi fejlődés legliat- hatósabb előmozdítója volt. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezen csinos és ízléses kiállítású mű (ára 80 kr.) a megérdemlett pártolásban fog részesülni. A »Magyar Helikon« eddig megjelent füzetei hazánk legnagyobb, legnemesebben érző költőinek 17 életrajzát tartalmaz­zák. Emez életrajzok, mint teljesen befejezett egész, két diszes kiállítású kötetben feküsznek előttünk. Egy-egy ke- ménykötésü kötet ára 2 frt. 50 kr. A legmelegebben ajánl­juk tehát ezen, főleg az ifjúságnak igényeit szem előtt tartó vállalatot mindazon t. olvasóknak, kik a közeledő karácsonyi ünnepek alkalmából hazánk serdülő nemzedé­kének komomolyságra serkentő olvasmánynyal kedves- I kedni akarnak. A mű vagy közvetlenül Stampfel Ká-

Next

/
Thumbnails
Contents