Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-09-30 / 39. szám
,N Y í B V I U É K.“ Nem gondolják meg azok, akik eme keresztény- és erkölcs-ellenes állapotot előidézték és fenntartják, hogy éppen saját érdekük ellen dolgoznak. Nem látják át, nem akarják átlátni, hogy a tanulatlan, vallástalan, tehát igen természetesen erkölcstelen cselédekben kész ellenséget nevelnek maguknak. Az ily vallástalan és erkölcstelen cselédekből kerülnek ki a tolvajok, a betörők és rablók. De miként is lehet kivánni, hogy az a cseléd, akit elfogunk a templomtól, akinek pihenő napját, amelyen Istenével és családjával társalkodnék, elraboljuk csak azért, hogy véres verejtékén pár forintot takarítsunk meg magunknak, — mondom miként lehet kivánni: lelkiismeretes munkásságot, ragaszkodást, hűséget és tiszteletet? De nem csak a zsidó földbirtokosok cselédjeire nézve állanak a fentebb elmondottak. Hasonló, vagy csak nagyon kis mérvben különböző helyzetben vannak a keresztény gazdák cselédjei is. Ezeknél sem nagy gond fordittatik arra, hogy a szolgáló, a kocsis és béres vasárnaponkint templomba járjon, és hogy ott vallás-erkölcsi oktatásban részesüljön. Elengedhetlen kötelessége volna tehát az államhatalomnak, hogy a vasárnapokat, illetőleg a vasárnapi munkaszünetet törvényileg tiszteletben tartassa a gazdákkal úgy, mint a cselédekkel. Nem volna továbbá fölösleges, ha a vasárnapokat minden vallásfelekezet-beliekkel szigorúan megtartatná, s ez által a cselédek vallás-erkölcsi érzületét fejlesztené. Ekkor azután a gazda és cseléd közti viszony melegebbé és szorosabbá válnék. Szabolcsmegye év négy édes közgyűléséből. (F oly tatás.) Az alispáui előterjesztésben jelentés tétetik a tisza- eszlári bünper végtárgyalása alkalmával dr. Heurnan Ig- nácz egyik védő ügyvéd által tett azon megtámadásról, amely a tiszti kar becsülete ellen intéztetett, s az ennek megtorlása iránt tett intézkedésről, mely szerént a tiszti ügyész dr. Heumau Ignácz ellen a rágalmazási pert már benyújtotta a törvényszékhez. Gaál Elek bizottsági tag a következő indítványt kéri elfogadtatni és jegyzőkönyvbe vétetni: »Szabolcsme- gye közönsége megütközéssel értesült dr. Heumau Ignácz megyei bizottsági tagnak azon megbotránkoztató eljárásáról, hogy egy bünperben, hol mint védő ügyéd működött, nem átallotta, védeuezei érdekében, a megye tiszti karát erkölcstelen üzelmekkel vádolni. Midőn tehát Szabolcsmegye közönsége a jelzett bizottsági tag kvalifikálhat- lan eljárását elitéli, Szabolcsmegye tiszti karának, a rágalom megtorlására vonatkozólag tett intézkedését helyeslő tudomásul veszi. Főispán ajánlja, hogy az alispán eme jelentését vegye egyszerűen tudomásul a közgyűlés (Ellen mondások). Gaál Elek megjegyzi a főispáui ajánlatra, hogy a megye közönsége erkölcsi elégtétellel tartozik tisztviselőinek. A főispán nem tartja korrektnek. A közgyűlés többsége azonban az alispáui jelentésben jelzett eljárást helyeslő tudomásul vette s Gaál Elek indítványát jegyzőkönyvbe vétetni rendelte. Olvastatatik Mezössy László indítványa, amelyben a dohány-melegágyakban találtató s már hasznavehetetlenné vált dohány után kiszabott bírságok eltöröltetése s ez által a dohány termelők zaklatásának megszüntetése czéljából, a pénzügyminisztériumhoz feliratot javasol. Vidliczkay József tíz indítvány szövegezéséhez szólván, megjegyzi, hogy a felirat nem a pénzügy-minisztériumhoz, hanem a pénzügy miniszterhez intézendő. (Helyes). nek, nem ébredt fel többé. Másnap kiszeuvedett. Lengjen áldás és béke az oly korán elhervadt virág hamvain! Egy másik körülmény pedig, mely fájó szivemre izzó tűzkéut hatott szegény Ilonkánk temetési szertartásánál adta elő magát. Azon perezben u. i. midőn a megboldogult hült tetemeit sírba akarták bocsátani, egy szegényesen öltözött nő rohant a .gödörhöz s abba egy csomó papirt vetvén, mely, mint később megvallá, szerelmes levelekből állott igy kiáltott fel: „Hála neked Istenem, te nem hagyod a bűnt megtorlatlanul 1“ Mindnyájunk bámulatára végre elbeszélte, hogy a gyermek atyja gróf Halmosi Albert őt elcsábította s viszonyuknak egy gyermek nem más, mint Károly lön gyümölcse. De akkor eltekintve azt, hogy őt nyomorba taszító, még gyermekét is eloroztatta tőle, ki után mind e mai napig hasztalan kutatott. Pár óv óta falunkban telepedett meg s midőn meghallotta, kinek gyermeke volt a megboldogult, meg nem állhatta, hogy e botrányos lépéstől visszatartsa magát. Ennyit irhatok a megtörtént dolgokról, ami azt hiszem, nagyon elég arra, hogy az ember szive fájdalmában megrepedjen. Remélem, hogy nemes családunk ama szégyenfoltját mielőbb eltávolítja házától; különben a nő, ki anyjának vallotta, magát, nem kevés kellemetlenséget szerezhet még Önnek. Tisztelő rokona; Délíi Gertrud. — Mesteri! — kiálltott fel György, midőn a levelet végig betűzte. — Ugy-e ? Ennek most ülj neki s másold le gyorsan úgy, ahogy az én kézvonásomat már ismered. Félóra alatt kész volt az irat s a gróf egy gaztettnek terhével ismét szaporodva hajtá nyugalomra a bűnök szövevényével telt fejét. Vájjon nyugodtan aludt-e ....?• (Folyt, köv.) 99 Mezőssy László indítványa elfogadtatott s annak szellemében, a pénzügy-miniszterhez felirat intéztetik. Olvastatott Palánszky Sámuelnek a „Szlávia“ biztositó társaságnak pánszláv üzelmei megszüntetése tárgyában benyújtott indítványa; illetőleg a megyei közgyűlés által még tavaly hozott e tárgyú határozatának foganatosítása iránti sürgetése, mely szerént a községek elüljárói utasitandók lennének, hogy a „Szlávia“ biztositó bank utazó ügynökeit figyelemmel kisérjék s azon esetben, ha egyik-másik ügynöke e banknak a községben megjelennék, az illető szolgabirói hivatalnak azonnal jelentést tegyenek; ők maguk pedig óvakodjanak az ügynökség elvállalásától. Hozzá szólották: Miklóss László, Kállay János Palánszky Sámuel, Főispán, Gaál Elek, Lukács Ödön. Az indítvány elfogadtatván, a következő határozat hozatott. Miután a megye közönsége, 1882-ik évi november havában tartott bizottsági közgyűléséből, a prágai „Szlávia“ kölcsönös biztositó banknak Magyarország területétéről leendő kitiltása tárgyában, a miniszter-elnökhöz felirt s ezen feliratra válasz még nem érkezett ; miután továbbá ugyan altkor a községi törzsvagyonnak a Szid- viánál való biztosítását eltiltotta és a községi elöljárókat utasította, hogy a jelzett bank ügynökségét elvállalni ne merészeljék, s felhívta a szolgabirákat és Nyíregyháza város polgármesterét, hogy a lakosságot, figyelmeztessék azon komoly és sokszor elhárithathatlan veszélyre, amely a nevezett banknál levő biztatások miatt, vagyoni érdekeit fenyegeti: a megye közönsége elhatározza, hogy ismételve fel ir a m. kir. miniszter, elnökhöz, hogy a „Szlávia“ kitiltása tekintetéből halladéktalanul intézkedni méltóztassék; felhívja továbbá a szolgabirókat és polgármestert, hogy felügyeljenek a megye közönség 1882-ik évi 255 b. gy. számú határozatának végrehajtására és tegyék köteleségévé a község elöljáróinak és rendőri közegeknek, hogy a „Szlávia“ mozgó ügynökeit működésűkben meggáttolják s őket illetőségi helyükre tolonezoztassák. Olvastatott a belügyminiszternek a törvényhatósági pótadó kivetésének, kezelésének és óhajtásának mikéntjét tárgyazó szabályrendelet alkotására vonatkozó leirata. Az állandó választmány véleménye alapján, a jelzett szabályrendelet elkészítésével küldöttség bizatik meg, amelynek tagjaiul az alispán elnöklete alatt, Miklóss Ferenez, Liptai Károly, Harsányi Menyhért, biz. tagok, Kállai Ferenez főszámvevő, ifj. Szikszai Pál tiszti ügyész, Bégányi Ferenez főjegyző választattak meg. A m. kir. belügyminiszter a megyének a szolgabirói székhelyek meghatározásáról, valamint a tiszti, segéd kezelő és szolga-személyzet létszámának és illetményeinek megállapításáról szóló szabályrendeleteket azon megjegyzéssel veszi tudomásul, hogy miután az orvosi személyzet lakpénzzel sehol sincs ellátva, a főrvosi állomásnak G00 frt fizetéssel, 200 frt, lakpénzzel és 200 frt úti átalánynyal összesen 1000 írtban meggállapitott illetményei helyett, ezen állomás részére 800 frt. fizetés és 200 frt. úti átalány vétesssék fel a megyei szabályrendeletbe. Miután a megyei számvevő már alispánilag utasítva lett, hogy az 1884 évi költség-előirányzat elkészítésénél, a miniszteri intézvényre figyelemmel legyen. Egyebekben a leirat tudomásul vétetik. Olvastatott a belügyminiszternek a magán hirdetmények letépését és megrongálást gátló szabályrendelet megalkotására vonatkozó leirata. A miniszteri intézvényben körvonalozott szabály- rendelet javaslati szövegének elkészítése végett, Zoltán János alispán elnöklete alatt, Szikszay Pál főügyész, Krasznay Gábor polgármester, Kerekréthy Miklós főkapitány, Vay István és Komoróczy Aladár szolgabirák s Miklóss László t. főjegyző küldetnek ki. Olvastatott a belügyminiszternek, a községek, a nagyobb és kisebb birtokosság, a közös és magán csordák tulajdonosai által tartott bikák és kanokra nézve alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. A megye által alkotott e tárgyú szabályrendelet a miniszteri intézvényben foglalt megjegyzések alapján kiigazítva, a magyar kir. belügyminiszterhez 6 példányban felterjesztetni határoztatik. A m. kir. közmunka is köziek, miniszter, a tokaji folyam mérnökség által készített Rakamaz. T-Eszlár, és Nagyfalu községek megvédése czéljából építendő töltés munkálati tervezeteket oly felhívással közli, hogy azoknak egyes részletére vonatkozólag tanulmányokat tétessen. Tudatja továbbá, hogy a tervezet kivitelére kórt állam-segély meg nem adathatván, felhivandók az érdekelt községek, hogy az 1871, XXXIX. t. ez. határozata alapján, társulattá alakuljanak; mert a társulat megalakulása esetében, a megfelelő kölcsönnek, az 1880. XX. t. ez alapján leendő feltétele néhézségekbe ütközni nem fog. A miniszteri leirat másolata az illető szolgabiró- nak oly utasítással küldetik ki: hogy az érdekelt községekkel a miniszteri iutézvényt és tervezeteket közölje és őket a társulat-alakításra buzdítsa. Olvastatott a belügyminiszternek a netelán igénybe veendő katonai beszállásolási pótadó kivetésére vonatkozó leirata, amelyben tudatja, hogy ily adó kivetéséhez előleges jóváhagyás szükségeltetik. A felolvasott miniszteri leirat tudomásul vétetik; amenyiben pedig jövő 1 884-re katonai beszállásolási pótadó kivetése nem szükségeltetik, miután az 1883 évre kivetett 4000 frt mai napig sem használtatott fel: erről a miniszter feliratilag értesitetni rendeltetik. Olvastatott a közmunka és köziek, miniszternek a szent-mihály tisza-löki-királytelki útvonal kiépítése tárgyában kelt leirata. Bár ezen útvonal egyike a megye legfontosabb közlekedési vonalainak; azonban ennek kiépetése tekintettel a kiépítési költség nagyságára s a közmunka-pénztár korlátolt állására, egyelőre mellőzendő; a megye közönségének azon határozata azonban, mely szerént a jelzett ut a megyei úthálózatba felvétetett, továbbra is fentartatik. (Vége köv.) A király telki eke-verseny. A gazdasági egylet által Királytelken f. hó 20-án tartott ekeverseny eredményéről lapunkkal a következőket tudatják. A verseny szép számú közönség jelenlétében lett megtartva gróf Dessewffy Aurél elnök vezetése mellett. Kilencz órakor a bizottság megalakulván, sorshúzás utján minden versenyző elfoglalta a neki jutott parczellát. A hármas ekék a kijelölt első területen, magas aratott tarlóban fogtak munkához, de mindjárt az első fordulásnál kitűnt, hogy ily talajon egy sem képes dolgozni. A verseny azután egy emelkedettebb, homokos, szárazságtól kemény terület elkészített parczelláira vitetett át, ahol már constatálható volt az ekék muukaeredménye. A hármas ekék versenyében a következő ekék vettek részt. 1. Sack-féle hármas eke. 2 Sack-féle universal eke hármas ekévé átalakítva, képviselve a nevezett ezég magyarországi megbízottja Propper Samu által, 3 Porge ős Rozslay hármas ekéje, 4 Clayton és Schutt- levorth-felő M. L. jegyű, 5 Eckert D. R. S. jegyű, G Eberhardt három vasú, 7 Eberhardt négy vasú, G Howard- Nickholson-féle, 9 Krumpach-féle állítható, 10 Krum- pach-féle nem állítható hármas eke Tarnóczy Gusztáv képviseletében. A versenytér ugyancsak megpróbálta a bemutatott eszközöket. A bíráló bizottság gróf Dessewffy Aurél elnök vezetése mellett Miklós Ferenez, Nyíri János, Psche- rer József, gróf Dessewffy Dienes és Kálmán János urakból állott. Az említett ekék bírálata délre elvégződvén, a közönség a szívélyes házigazda által a versenytéren emelt sátorban feldíszített asztalokhoz ült le étkezni. Az ebéd végeztével folytattatott a Tarnóczy Gusztáv ur által bemutatott répavágók, szecskavágók, trieu- rök, zúzógépek, tengeri morsolók stb. bemutatása; ami bevégződvén, kezdetét vette a kettős és egyes ekék bírálata. Az egyes ekék közül felsoroljuk a Propper ur által bemutatott két darab Sack-féle ekét, a Tarnóczy Gusztáv által bemutatott Vidats, Eberhardt és Friedlan- der-féle ekéket, Szilágyi nyíregyházi kovács mester kitűnően szerkesztett ekéit, Frimmer György gálszécsi kovács mester szintén igen czélszerü ekéit. A verseny végeztével a bíráló bizottság összeült az eredmény constatálása végett, a melyet az elnöklő gróf Dessewffy Aurél a következőkben, hozott a versenyzők ős a közönség tudomására. A három vasú ekék közül, mint kitűnők és figyelemre méltók kitűntek: Első helyen: Krumpach-féle hármas eke 210 egységgel. Második helyen: Krumpach-féle hármas eke 192 egységgel az első arany, a második ezüst oklevéllel di- jaztatott. Harmadik helyen Eckert-féle hármas eke 186 egységgel Negyedik Sack-féle hármas eke 184 egységgel. A kettős ekék közül: a Sack-féle kettős eke 215 egységgel. Az egyes ekék közül: Sack-féle egyes eke 215 egységyel, második helyen ugyancsak a Sack-féle kisebb eke 211 egységgel, harmadik helyen a Szilágyi féle 3 számú egyes eke 204 egységgel, negyedik helyen a Szilágyi-féle 4 számú eke 184 egységgel. A Sack-féle egyes ekék különös elismerést vívtak ki úgy kitűnő munkájok, mint igen czélszerü szerkeze- zetök által. Ezen ekék gerendelyeire rendes szántó eketest, mélyítő, burgonya töltögető, burgonya kiszedő, répa kiszedő, egypár csavar segélyével, igen könnyen alkaL mazható, sőt hármas ekévé is átalakítható. Kiváló előnye tehát abban fekszik, hogy mindezen eszközöket nem kell a gazdának külön-külön megszerezni; mert azok egy ekében összesítve vannak. A versenyhez szükséges ökrös fogatokat a szívélyes házi gazda gróf Dessewffy Dienes ur bocsátotta rendelkezésre. A verseny befejeztével kedélyes estélyre gyűltek össze (a házi gazda kastélyába. ÚJDONSÁGOK. f Az aradi tizenhárom vértauu gyászos kimúlásuk évfordulójának alkalmából, f. é. októberhó 6-án, mint halljuk gyász isteni-tisztelet fog tartani a nyíregyházai imaházakban. Ez idén tehát lerójja Nyíregyháza város közönsége, a halhatatlan vértanuk szent emlékezete iránti kegyeletadóját, ügy is kell! Ők életüket áldozták fel a hazáért. Megbocsáthatlan bűn volna tőlünk, egy imát és pár könyűt sajnálni tőlük. * Szabolcsmegye alispánja kérdést intézett közelebb a belügyminisztériumhoz az iránt, hogy vájjon azon tiszti kart, amely jövő évi január hó I-én fogja megkezdeni működését, a megyének 1883-dik, avagy az 1884-dik évi bizottsági tagjai lesznek-e hivatva választani. A belügyminisztérium f. é. szeptemberhó 24-ről 55,848 számú leiratában értesíti a kérdést tevő alispánt, miszerint:, az 1882-XV. törv. czikk 19 §-a értelmében, a f. é. deezemberhó második felében megtartandó tisztújító közgyűlés, a törvényhatóság egyetemét, az 1877 évi októberhó 15-én 43,421 sz. a. kelt körrendeletben előadottaknak megfelőleg. már az 1884. évre megerősített, illetőleg igazolt törvényhatósági bizottsági tagok fogják képezni; a dolog természetéből folyván, hogy a tisztujitás azon testület által eszközöltessék, mely az uj tisztikarral együtt lesz hivatva, a megyei önkormányzatnak, az állami közigazgatás közvetítésének, s általában a törvényhatósági jogoknak és kötelességeknek gyakorlására.“ E miniszteri leirattal mindenesetre egy igen fontos kérdés lett eldöntve. (§) A kövezeti vámkérdést, amely kezdetben jól indult ugyan, de később a rendes kerékvágásból kizökkent, végre a belügyminiszter eldöntötte és pedig előre láthatólag a város előnyére. Az e folyó évi julius 17-én tartott megyei közgyűléshez, több megyei bizottsági tag
