Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-23 / 38. szám

gyonbiztonság érdekében minden lehetőt elkövettek és elkövettettek azon czélból, hogy azok egy perezre is meg ne zavartassanak és támadtassanak. Örömmel cons- tatálja, hogy a rend és béke fenn is tartatott zavarta­lanul. Minthogy pedig az alispáni jelentés e tárgyat szintén érinteni fogja, nem kíván arról hosszasabban szólani. Végül a szólni kívánók feljegyzésével Miklóss László t. főjegyzőt bízza meg. Bégányi Ferencz főjegyző olvassa az alispani je­lentést. A jelentés első passusa mindjárt az eszlári blin- perrel foglalkozik, különösen hangsúlyozván azon kö­rülményt, hegy a közel-multbau a közfigyelmet, vala­mint az egész országban, úgy a megyében és az eszlá­ri bünper vette igénybe. Elmondja a jelentés, hogy a köz békét és rendet, a tárgyalás alatt, semmi olyas nevezetes incidens sem zavarta meg, ami komolyabb és erősebb rendszabályok alkalmazását tette volna szüksé­gessé, vagy épen a hatósági beavatkozást provokálta volna az alispáni hatóság körében. Fráter Sándor kérdést intéz a közgyűléshez, ha vájjon az alispáni jelentés pontoukiut, vagy a felolva­sás után együttesen tárgyalandó-e. Ő pontonként kíván­na hozzá szóllaui; miután egy minden részletében nem ismert okmányról lehetetlen határozott véleményt adni. A többség a pontonkénti hozzászólás mellett nyi­latkozik, amenyibeu a szabály-rendelet is igy intéz­kedik. Zoltán János alispán nem járulhat az előtte szó­szóló bizottsági tag véleményéhez, mert a következet­lenség volna. Minden gyűlés nem hozhat újabb határo­zatokat. Minden egyes pont külön tárgyalandó. Megjegy­zi végül, hogy a jelentés később még visszatér az esz­lári perhez. Fráter S. fenntartja magának a jelentés felolvasása után annak conclusiójához szólani. Vidovich Ferencz tiltakozik a főispánnak a tisza- eszlári bünper tárgyalása alatt tanúsított magatartására, illetőleg eljárása ellen. Egyenesen helytelennek, szük­ségtelennek, sőt az 1870-dik évi e vonatkozatu törvény­be ütközőnek nyilvánítja azt. Szóló ellentmondást lát a főispáni előterjesztés és az alispáni jelentés közt; mert nyilván való dolog, hogy a főispán ur által rendkívüli eszközök is alkalmaztattak a kérdéses per tárgyalása alatt. Megróvja továbbá az alispánt, aki a főispáni tör­vénytelen intézkedésekkel szemben, nem érvényesítette törvény-adta jogait: holott azok ellen joggal tiltakozha­tott volna. Ezt azonhan az alispán nem tette. Megróvja szóló végül a főispánnak azon törvénytelen tettét, mely szerént egy országgyűlési képviselőnek immuuitási jogát is felftiggesztette.Ez már az ünkéuykedésuek a netovábbja. Főispán : Azokért amit tettem, nem kívánok az ál­lamhatalom sánczai közzé rejtőzni. Kész vagyok felvilá­gosítást adni, hogy az aggályok eloszlattassauak. Ne­kem eszemben sem volt, hogy a megye antonomikus jogait csorbítsam. Ilyesmi elő sem fordult. Az 1870. XLII. t ez. 58. §. szerént az alispán intézi a lcüzigazga tást, a közgyűlés nevében. A főispán a végrehajtó bataD mat képviseli; ellenőrzi az állam közigazgatási érdekeit. Igen természetes, hogy ha kihágás, csendzavarás merül fel, első helyen a városi, majd a megyei hatóságnak kell fellépnie: de ha senki sem tesz semmit: a főispán­nak az állam érdekében kötelessége közbelépni. A főis­pán el nem tűrheti azt, hogy a megye és város tekin­télye legázoltassék. Miként gyakorolja e kötelességét és jogát ? az lehet több féle. Gyakorolhatja a városi ha­tóság, gyakorolhatja az alispán utján. Azt nem tagadhatja senki, hogy a rendőrség részéről nagy mulasztás követ tetett el. E mulasztást helyre kellett hoznom. Ha én fel nem lépek s nem teszem meg az ismeretes (színházi) botrány alkalmából a szükséges lépésóket: most a megye dicsőség helyett szégyent aratna. Én csak praeventive intéz­kedtem, a törvény tehát nincs megsértve. Qui potest plus, potest etiam minus. Eljárásommal csak a kir. biztos kiküldésétől mentettem meg a megyét és a várost. Ma­gam feláldozásával igyekeztem fenntartani a rendet. Ily körülmények közt még ha történtek volna is tör­vénybe ütköző intézkedések, gáncsolódást és helytelení­tést nem vártam volna. Gróf. Vay Ádám erősen kikel a főispáni önkény- kedés ellen, ami a megyének még az 1870. évi XLII. t. czikk által respektált jogait is illusoriussá teszi. Részé­ről meg nem engedheti, hogy a megye jogain ily csor­bák ejtessenek . A megye igazgatását a törvény a köz­gyűlés kezeibe tette le, ez pedig az alispánra ruházta, illetőleg felhatalmazta a végrehajtási joggal. A főispáni intézkedésnek talán lett volna helye akkor, ha a köz csend és rend megzavarása esetében netalán úgy az al­ispán, mint a városi hatóság elégteleneknek bizonyultak volna. Ilyen eset nem fordult elő. Meg nem foghatja tehát, miként lehet a megyét és a várost elhalmozui di­csérettel akkor, midőn semmit sem tett. Ha csak ép­pen ezért nem! Vidovics érvelését pártolja. Főispán. Rendkívüli esetben a miniszteri rende­letek nem tárgyalhatók a közgyűlés által. Különben is én csak ott intézkedtem, ahol senki sem akart intéz­kedni. Kállay Jánost a főispánnak sem az első védekezé­se, sem a gr. Vay Ádám bizottsági tag urnák adott válasza meg nem nyugtatja; mert amit az egyikben ál­lít, a másikban megczáfolja. Megdicséri ugyanis a me­gyei és a városi tisztviselői kart magatartásáért ős ké­sőbb azt mondja, hogy intézkednie kellett, mivel senki sem intézkedett. Itt az a kérdés hogy volt-e joga in­tézkedni vagy nem ? Megsértette-e az autonómiát a miniszteri rendelet teljesítésével ? Ha ez a miniszteri ren­delet meg van, akkor meghajol előtte; de ha csak magától járt el a főispán ur; ha felülhe­lyezte magát az 1870. évi XLII. törvényen: akkor eljá­rásért nyilvánosan megrovom. Főispán Tagadom, hogy eljárásomat bárki is meg- róvhatná. Vádat emelhetnek ellenem, vizsgálatot kérhet­nek eljárásom ellen, de a megrovást vissza utasítom. Fráter Sándor a főispán eljárásában és intézke­déseiben nem lát törvénysértést. Tiszteli az otthon, a ház sérthetlenségét; de tűzvész idején, ha senki sincs a háznál, betörjük a ház ajtaját és megmentjük a meg- menthetőket. Ily tűzvész volt az, amelyet az autisemitiz­„1N Y í K. V I D Él 11.“ inus szított. E tekintetben szerénte az állam igen ke­veset tett. Ezután áttér az alispái jelentésre. Az alis­pán azt mondja, hogy neki volt ugyan magán tudomása a főispáni beavatkozásról, de nem volt hivatalos. Szóló meg nem foghatja, hogy miként lehet hivatalosan sze­met hunyni arra, amit magán utón látunk. Ezt, bár sze­retné enyhébb kifejezéssel élni, kénytelen hivatalos kép- mutatásnalc nevezni. Fráter e kijelentése leirhatlan visszatetszéssel ős roszalással találkozott annyira, hogy a közgyűlés tel­jesen elhallgattatta. Főispán ur felszólította Frátert, hogy huzza vissza szavait. Fráter S. kijelenti, hogy ő kereste a szavakat, mint ki is fejezte magát, de hirtelen nem talált mást. Az alispán személyét azonban egyátalában nem volt szándéka megsérteni. Ezután főispán ur kijelenti, hogy miután Fráter S. bizottsági tag sérteni nem akart, a szót el nem von­hatja tőle. Fráter S. folytatni akarja megkezdett be­szédét; de a nagy zaj és eláll! eláll! miatt nem volt ké­pes azt befejezni. Végre átlátván, hogy minden erőtetés hasztalan, a szótól önként elállóit. Zoltán János alispán Fráter S. gyanúsítását visz- szautasitja s kijelenti, hogy ő ama kérdéses incidensnek, amely főispán ur Öméltóságát, a köícsend és rend érde­kében beavatkozásra bírta, nem tulajdonítván nagy fon­tosságot, nem látta ezélszerünek abból nagyobbat csi­nálni. Különben is, mondja szóló, Nyíregyháza városában első helyhatósági forum a polgármesteri hivatal, amely­ről ő feltette, hogy tudni fogja kötelességét. Csak ak­kor léphettem volna fel jogosan, lu meggyőződtem volna, hogy a polgármester ur nem teljesítette kötelességét. De miután teljesítette, nem kellett beavatkoznom annál is inkább, mivel hozzám panasz nem érkezett. (Helyes.) Szoboszlay József megtámadja a főispáni eljárást s azon aggodalmának ad kifejezést, hogy ha története­sen más kormány lépne a hatalom élére, mi lenne ak­kor a megyei autonómiából? Valóságos Paprika Jancsi. A mai vita úgy tűnik fel előtte, hogy ha az eszlári bünper tárgyalását keresztül aludta volna s most éb­redne fel: azt kellene hinnie, hogy Nyíregyházán iszo­nyú dolgok történtek; hogy rabló-gyilkossági jelenetek folytak le, melynek elnyomásához kevés volt a megyei és városi tiszti kar, kevés a nép ereje, hanem a kor­mánynak kellett fellépnie. Pedig tudva levő dolog, hogy semmi sem történt. Nem tudja tehát összeegyeztetni a dicsérő nyilatkozatot a főispán ur védekezésével. Pár­tolja az interpellálók nézetét. Főispán: Az tagadhatatlan, hogy a város béke sze­rető ; de a rend megzavarására 200 ember is elegendő. Ennek kelllett útját állani. 9zaboIcsmegye mind végig csendes és példás magatartást tanúsított. Csupán egy idegen fiatal ember viselte magát feuyegetőleg, aki az­után ki is utasittatott a városból. Én azon elvet követ­tem, hogy: „Principiis obsta . . . “ Ebben a dologban a város nem tett semmit, mert odiosus volt. Akkor mindenki örült, hogy eligazítottam ama kényes ügyet; most meg ugyanazon eljárásomat megróvják és elíté­lik. (Helyeslő derültség). Én felhívom a gyűlést és tiszta lelki ismerettel várom a határozatot, tegyék fel az indítványt tetszés szerint. Vagy ha akarják, térjünk a napi rendre. (Térjünk a napi rendre! Felszólalás a terem min­den részéből.) Ez után olvastatott tovább az alispáni jelentés. (Folyt, köv.) f A szabolcsmegyei általános tanitó-egylet közgyűléséből. —- Szeptemberhó 5. — (Vége.) A választmányi jelentésben előterjesztett indítvány folytán az egyesület czimeül: „Szabolcsmegyei Általános Tanitó-egyesület“ fogadfatik el. Az alapszabályok 12 §. f) pontjára tett módosítás szintén elfogadtatilc. Ennél fogva a járás-kör elnöke egyszersmind az „Eötvös-alap“'és a „Magyar tanítók or­szágos árvaháza“ megyei gyűjtő-bizottság egyik tagja is legyen. A választmány évi működését részletesen feltünte­tő e jelentésben foglalt egyéb intézkedések tudomásul vétetnek. Végül e határozat értelmében, utasittatik a közpon­ti választmány, miszerént úgy a köz-, miut a járás-köri gyűlésekre menendő néptanítók utazási és nap-dijja tár­gyában, Szabolcsmegye törvényhatóságához folyamodjék. II. Olvastatott a nyíregyházai tanítói járás-kör je­lentése, mely szerént a járás-kör ez évben két rendes és egy rendkívüli gyűlést tartott A múlt évi tanszer- kiállításból bejött 31 fit. 19 kr. jövedelem a lcözp. vá­lasztmány rendelkezése alá bocsáttatott. A kör pénztár­nokául, László János helyett, Stofan Lajos választatott. A járás-kör kebelében a győrvidéki árvízkárosult taní­tók segélyezésére 14 frt. 64 kr. gyüjtetett. A legutóbbi rendkiv. gyűlésen a kör elnökéül Sesztay János, jegy­zőül Boczkó Lajos választattak meg, Beke Márton a kisvárdai járás-kör elnöke előadja, miszerént a lefolyt évben háromszor hirdetett gyűlést, de a tagok közönye miatt csak egy volt megtartható. E gyűlés határozatából kifolyólag, a magyar tanítók or­szágos árvaháza javára rendezett táuczestély jövedelme (123 frt.) az illető helyre fölterjesztetett. Jelenti továb­bá, hogy a kör tagjai egyáltalában nem érdeklődnek az ügy . iránt. Ennél fogva nem tudja vájjon a járás-kör fentartható-e továbbra is. A nyírbátori járás-körre vonatkozólag, ugyancsak Beke Márton jelenti, hogy Bátorban az iskola és tanítói lak közelebb leégvén, az ottani kör elnöke valószínűleg e miatt nem tehetett e gyűléshez jelentést. A járás-körök jelentései tádomásul vétetnek; egy­szersmind felhivatnak a körök elnökei, miszerint jelenté­seiket ezen tül a közgyűlést megelőzőleg terjeszszék be az elnökséghez. Leffler Sámuel indítványára, Sándor Albert nyír­bátori tanítónak a tűzvész által szenvedett vesztesége fölött jegyzőkönyvileg fejezi ki a gyűlés részvétét. Egyszersmind felhívja Deine Ignácz járás-köri elnököt, hogy a nyírbátori járás-körnek e gyülésróli elmaradását az elnökségnél Írásban igazolja. III. Olvastatott Pazár István egyesületi képviselő­nek a II. orsz. képviseleti tanító gyűlés lefolyásáróli jelentése, melynek lényegesebb részét első közleményünk ismertetvén, annak ismétlésébe nem bocsátkozunk. A jövő III. orsz. képviseleti közgyűlés tárgysorozatába a következő tételek tűzettek ki. 1. A népiskola és a köz- egészségügy. 2. Az olvasókönyvek mily vezérelvek szerint szerkesztessenek ? 3. Milyen legyen az ismétlő iskolások kézikönyve falun, milyen a városokban? 4. A törtek ta­nítása a népiskolában. 5. A természetrajz tanításának anyaga és módszere a népiskolában. 6. A felnőttek ok­tatása a magyar beszéd elsajátítása érdekében. Pazár István képviselő jelentése tudomásul vétet­vén, azon óhajnak adatik kifejezés, vajha figyelembe venné a nagy mélt. vallás és közoktatásügyi miniszter ur a képviseleti közgyűlés szervezetére vonatkozó módo­sító indítványát s ne zárná ki a jövő képviseleti köz­gyűlés tárgysorozatából, a néptanítók anyagi helyzetének javítását ezélzó s a hazafias nevelést előmozdító té­teleket! IV. A tárgysorozat 5. pontja szerint a gyakorlati tanelőadások bírálata következett volna. Pazár István elnök azonban sajnálattal jelenti, hogy ily előadásra senki sem jelentkezvén, az nem tartathatott meg. Leffler Sámuel abbeli felszólamlására, ha vájjon az alapszabályok 8. §. intézkedésének elég tétetett-e arra nézve, hogy az illető tanitó urak megfelelhettek légyen az e tárgyú társulati czélnak, Pazár István elnök előadja, hogy a közp. választmány hirlapilag hívta fel a társulati tagokat az előadásra való jelentkezésre. E tekintetben tehát az elnökség mulasztással nem vádolható. Nehogy azonban a közgyűlés jövőre hasonló kelle­metlen helyzetbe jusson, Leffler Sámuel indítványozza, hogy a közgyűlés hívja fel a jelenlevőket az önként való vállalkozásra; ha pedig ez sem vezetne czélhoz, hatal- maztassék fel a közp. választmány arra, hogy sorrendben hívhassa fel a tagokat a gyakorlati előadások megtar­tására. Ez indítvány folytán gyakorlati előadásokra önként vállalkoztak a jövő közgyűlésre: Délczeg Sándor, Wein­baus Ignácz, Kuthy Zsigmond és Mátyánszky Lajos. A közgyűlés az indítványt közhelyesléssel fogadta, a jelentkezéseket örvendetes tudomásul vette és a je­lentkező tagokat utasította, hogy az előadás megtartásá­ról a központi választmányt három hó alatt biztosítani el ne mulaszszák. Az egyesületi pénz- és könyvtár állásának felülvizs­gálásával megbízott küldöttség jelentése, mely szerint a pénztár vagyoni állása a 296 frt 33 kr. tagságdij tarto­zással együtt 504 frt 33 krt tesz s a könyvtár 11 kötet könyvvel gyarapodott, tudomásul vétetvén, Mráz Károly pénztáruok a további felelősség alul felmentetik ; a tag­díj-hátrányosok pedig az elnökség által felszólitandók, ha vájjon hajlandók-e az egyesületnek továbbra is tagjai lenni ; valamint felhivaudők arra is, hogy a hátrányban levő tagság-dijak lefizetését erkölcsi kötelességüknek is­merjék : mert ellen esetben a törvény szigorát lesz kény­telen alkalmazni az elnökség. Pazár István elnök indítványára, a közgyűlésen jelen levő Graefl József főispán ur ő méltóságának és Vidliczkay József orsz. képviselő urnák, megjelenésük alkalmából, a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. Elnök a saját és a tisztikar nevében hivatalukról lemondván, felhívja a gyűlést a tisztujitásuak megtar­tására. A titkos szavazás megejtetvén, 31 szavazat uyuj- tatott be, amelynek alapján: első alelnökül Leffler Sá­muel, másod-alelnökül Pazár István, főjegyzőül Habzsuda Dániel, aljegyzőkul Stoffan Lajos és Rúzsa Endre, könyv­tárnokul Varga Autal, pénztárnokul Reichmann Endre, választmányi tagokul Sesztay János, Szabó Endre, Krasz- uay Gábor, Farbaky József, Mráz Károly, Orsovszky Gyula, Boczkó Lajos, Gdovin Endre, Guttmann Jakab, Kerner Janka, Beke Márton, Kuthy Zsigmond, Délczeg Sándor ős Ligethy György választattak meg. Végül a jövő közgyűlésen megvitatandó tárgyak kijelölése, a közp. választmányra bizatik. Az egyesületi pénztár átadásával, Rúzsa Endre elnöklete alatt, Andrási Sámuel és Görgey József bízatnak meg. (100.) ÚJDONSÁGOK. — Szabolcsmegyében a közelgő tisztujitás alkal­mából, már csoportosulnak a pártok és jelölik ki em­bereiket az alispáni és a többi állásokra. A Nyíregy­házán közelebb tartott tanácskozmánybau az alispáni ál­lásra : Zoltán János, a főjegyzőire Miklós László, az árvaszéki elnökségre Bégányi Ferencz, a főszámvevői állásra: Kállay Ferencz, a megyei pénztárnoki helyre Megyery Gábor, a fő Ügyészi állásra Szikszay Pál, a főorvosira Dr. Józsn. András jelöltettek ki. A többi ál­lások jelöltjei felett később határoznak. — Árvaügyek. A megyei árvaszéknél folyó évi ju- liushó 31-én elintézetlen ügy darab volt 1806. Ehhez augusztushóban beérkezett 1518 darab. Lett összesen: 3324. Ebből augusztushóban eliutéztetett 873. Elintézet­lenül átjött szeptemberhóra 2451. Az elintézett 873 da­rabból előterjesztett Bástliv Barna ülnök 114, Péchy Gyula ülnök 250, Böszörményi Kornél ülnök 21, Oko- licsányi Géza kisegítő ülnök 254, Novák Gyula előadó jegyző 149, Palaticz Lajos tiszteletbeli jegyző 85 da­rabot. — Tűzoltó-egylet van keletkezőben Nyíregyházán. Az alakuló gyűlés ma délután 3 órakor tartatik meg a városháza tanácstermében. Régóta halljuk hangoztatni, hogy nem kell Nyíregyházának tűzoltó-egylet; az csak zavarólag hatna az oltási munkálatra. Mi nem oszthat­juk e nézetet. Ha semmi egyéb haszna nem volna is a tűzoltó-egyletnek más, minthogy annak létesítésével az állandó tüz-örség felállittatik s az oltási eszközük teljes számban és felszerelve készletben fognak állani, már

Next

/
Thumbnails
Contents