Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-23 / 38. szám

gyonbiztonság érdekében minden lehetőt elkövettek és elkövettettek azon czélból, hogy azok egy perezre is meg ne zavartassanak és támadtassanak. Örömmel cons- tatálja, hogy a rend és béke fenn is tartatott zavartalanul. Minthogy pedig az alispáni jelentés e tárgyat szintén érinteni fogja, nem kíván arról hosszasabban szólani. Végül a szólni kívánók feljegyzésével Miklóss László t. főjegyzőt bízza meg.

Bégányi Ferencz főjegyző olvassa az alispani jelentést.

A jelentés első passusa mindjárt az eszlári blin- perrel foglalkozik, különösen hangsúlyozván azon körülményt, hegy a közel-multbau a közfigyelmet, valamint az egész országban, úgy a megyében és az eszlári bünper vette igénybe. Elmondja a jelentés, hogy a köz békét és rendet, a tárgyalás alatt, semmi olyas nevezetes incidens sem zavarta meg, ami komolyabb és erősebb rendszabályok alkalmazását tette volna szükségessé, vagy épen a hatósági beavatkozást provokálta volna az alispáni hatóság körében.

Fráter Sándor kérdést intéz a közgyűléshez, ha vájjon az alispáni jelentés pontoukiut, vagy a felolvasás után együttesen tárgyalandó-e. Ő pontonként kívánna hozzá szóllaui; miután egy minden részletében nem ismert okmányról lehetetlen határozott véleményt adni.

A többség a pontonkénti hozzászólás mellett nyilatkozik, amenyibeu a szabály-rendelet is igy intézkedik.

Zoltán János alispán nem járulhat az előtte szószóló bizottsági tag véleményéhez, mert a következetlenség volna. Minden gyűlés nem hozhat újabb határozatokat. Minden egyes pont külön tárgyalandó. Megjegyzi végül, hogy a jelentés később még visszatér az eszlári perhez.

Fráter S. fenntartja magának a jelentés felolvasása után annak conclusiójához szólani.

Vidovich Ferencz tiltakozik a főispánnak a tisza- eszlári bünper tárgyalása alatt tanúsított magatartására, illetőleg eljárása ellen. Egyenesen helytelennek, szükségtelennek, sőt az 1870-dik évi e vonatkozatu törvénybe ütközőnek nyilvánítja azt. Szóló ellentmondást lát a főispáni előterjesztés és az alispáni jelentés közt; mert nyilván való dolog, hogy a főispán ur által rendkívüli eszközök is alkalmaztattak a kérdéses per tárgyalása alatt. Megróvja továbbá az alispánt, aki a főispáni törvénytelen intézkedésekkel szemben, nem érvényesítette törvény-adta jogait: holott azok ellen joggal tiltakozhatott volna. Ezt azonhan az alispán nem tette. Megróvja szóló végül a főispánnak azon törvénytelen tettét, mely szerént egy országgyűlési képviselőnek immuuitási jogát is felftiggesztette.Ez már az ünkéuykedésuek a netovábbja.

Főispán : Azokért amit tettem, nem kívánok az államhatalom sánczai közzé rejtőzni. Kész vagyok felvilágosítást adni, hogy az aggályok eloszlattassauak. Nekem eszemben sem volt, hogy a megye antonomikus jogait csorbítsam. Ilyesmi elő sem fordult. Az 1870. XLII. t ez. 58. §. szerént az alispán intézi a lcüzigazga tást, a közgyűlés nevében. A főispán a végrehajtó bataD mat képviseli; ellenőrzi az állam közigazgatási érdekeit. Igen természetes, hogy ha kihágás, csendzavarás merül fel, első helyen a városi, majd a megyei hatóságnak kell fellépnie: de ha senki sem tesz semmit: a főispánnak az állam érdekében kötelessége közbelépni. A főispán el nem tűrheti azt, hogy a megye és város tekintélye legázoltassék. Miként gyakorolja e kötelességét és jogát ? az lehet több féle. Gyakorolhatja a városi hatóság, gyakorolhatja az alispán utján. Azt nem tagadhatja senki, hogy a rendőrség részéről nagy mulasztás követ tetett el. E mulasztást helyre kellett hoznom. Ha én fel nem lépek s nem teszem meg az ismeretes (színházi) botrány alkalmából a szükséges lépésóket: most a megye dicsőség helyett szégyent aratna. Én csak praeventive intézkedtem, a törvény tehát nincs megsértve. Qui potest plus, potest etiam minus. Eljárásommal csak a kir. biztos kiküldésétől mentettem meg a megyét és a várost. Magam feláldozásával igyekeztem fenntartani a rendet. Ily körülmények közt még ha történtek volna is törvénybe ütköző intézkedések, gáncsolódást és helytelenítést nem vártam volna.

Gróf. Vay Ádám erősen kikel a főispáni önkény- kedés ellen, ami a megyének még az 1870. évi XLII. t. czikk által respektált jogait is illusoriussá teszi. Részéről meg nem engedheti, hogy a megye jogain ily csorbák ejtessenek . A megye igazgatását a törvény a közgyűlés kezeibe tette le, ez pedig az alispánra ruházta, illetőleg felhatalmazta a végrehajtási joggal. A főispáni intézkedésnek talán lett volna helye akkor, ha a köz csend és rend megzavarása esetében netalán úgy az alispán, mint a városi hatóság elégteleneknek bizonyultak volna. Ilyen eset nem fordult elő. Meg nem foghatja tehát, miként lehet a megyét és a várost elhalmozui dicsérettel akkor, midőn semmit sem tett. Ha csak éppen ezért nem! Vidovics érvelését pártolja.

Főispán. Rendkívüli esetben a miniszteri rendeletek nem tárgyalhatók a közgyűlés által. Különben is én csak ott intézkedtem, ahol senki sem akart intézkedni.

Kállay Jánost a főispánnak sem az első védekezése, sem a gr. Vay Ádám bizottsági tag urnák adott válasza meg nem nyugtatja; mert amit az egyikben állít, a másikban megczáfolja. Megdicséri ugyanis a megyei és a városi tisztviselői kart magatartásáért ős később azt mondja, hogy intézkednie kellett, mivel senki sem intézkedett. Itt az a kérdés hogy volt-e joga intézkedni vagy nem ? Megsértette-e az autonómiát a miniszteri rendelet teljesítésével ? Ha ez a miniszteri rendelet meg van, akkor meghajol előtte; de ha csak magától járt el a főispán ur; ha felülhelyezte magát az 1870. évi XLII. törvényen: akkor eljárásért nyilvánosan megrovom.

Főispán Tagadom, hogy eljárásomat bárki is meg- róvhatná. Vádat emelhetnek ellenem, vizsgálatot kérhetnek eljárásom ellen, de a megrovást vissza utasítom.

Fráter Sándor a főispán eljárásában és intézkedéseiben nem lát törvénysértést. Tiszteli az otthon, a ház sérthetlenségét; de tűzvész idején, ha senki sincs a háznál, betörjük a ház ajtaját és megmentjük a meg- menthetőket. Ily tűzvész volt az, amelyet az autisemitiz„1N Y í K. V I D Él 11.“

inus szított. E tekintetben szerénte az állam igen keveset tett. Ezután áttér az alispái jelentésre. Az alispán azt mondja, hogy neki volt ugyan magán tudomása a főispáni beavatkozásról, de nem volt hivatalos. Szóló meg nem foghatja, hogy miként lehet hivatalosan szemet hunyni arra, amit magán utón látunk. Ezt, bár szeretné enyhébb kifejezéssel élni, kénytelen hivatalos kép- mutatásnalc nevezni.

Fráter e kijelentése leirhatlan visszatetszéssel ős roszalással találkozott annyira, hogy a közgyűlés teljesen elhallgattatta.

Főispán ur felszólította Frátert, hogy huzza vissza szavait.

Fráter S. kijelenti, hogy ő kereste a szavakat, mint ki is fejezte magát, de hirtelen nem talált mást. Az alispán személyét azonban egyátalában nem volt szándéka megsérteni.

Ezután főispán ur kijelenti, hogy miután Fráter S. bizottsági tag sérteni nem akart, a szót el nem vonhatja tőle. Fráter S. folytatni akarja megkezdett beszédét; de a nagy zaj és eláll! eláll! miatt nem volt képes azt befejezni. Végre átlátván, hogy minden erőtetés hasztalan, a szótól önként elállóit.

Zoltán János alispán Fráter S. gyanúsítását visz- szautasitja s kijelenti, hogy ő ama kérdéses incidensnek, amely főispán ur Öméltóságát, a köícsend és rend érdekében beavatkozásra bírta, nem tulajdonítván nagy fontosságot, nem látta ezélszerünek abból nagyobbat csinálni. Különben is, mondja szóló, Nyíregyháza városában első helyhatósági forum a polgármesteri hivatal, amelyről ő feltette, hogy tudni fogja kötelességét. Csak akkor léphettem volna fel jogosan, lu meggyőződtem volna, hogy a polgármester ur nem teljesítette kötelességét. De miután teljesítette, nem kellett beavatkoznom annál is inkább, mivel hozzám panasz nem érkezett. (Helyes.)

Szoboszlay József megtámadja a főispáni eljárást s azon aggodalmának ad kifejezést, hogy ha történetesen más kormány lépne a hatalom élére, mi lenne akkor a megyei autonómiából? Valóságos Paprika Jancsi. A mai vita úgy tűnik fel előtte, hogy ha az eszlári bünper tárgyalását keresztül aludta volna s most ébredne fel: azt kellene hinnie, hogy Nyíregyházán iszonyú dolgok történtek; hogy rabló-gyilkossági jelenetek folytak le, melynek elnyomásához kevés volt a megyei és városi tiszti kar, kevés a nép ereje, hanem a kormánynak kellett fellépnie. Pedig tudva levő dolog, hogy semmi sem történt. Nem tudja tehát összeegyeztetni a dicsérő nyilatkozatot a főispán ur védekezésével. Pártolja az interpellálók nézetét.

Főispán: Az tagadhatatlan, hogy a város béke szerető ; de a rend megzavarására 200 ember is elegendő. Ennek kelllett útját állani. 9zaboIcsmegye mind végig csendes és példás magatartást tanúsított. Csupán egy idegen fiatal ember viselte magát feuyegetőleg, aki azután ki is utasittatott a városból. Én azon elvet követtem, hogy: „Principiis obsta . . . “ Ebben a dologban a város nem tett semmit, mert odiosus volt. Akkor mindenki örült, hogy eligazítottam ama kényes ügyet; most meg ugyanazon eljárásomat megróvják és elítélik. (Helyeslő derültség). Én felhívom a gyűlést és tiszta lelki ismerettel várom a határozatot, tegyék fel az indítványt tetszés szerint. Vagy ha akarják, térjünk a napi rendre.

(Térjünk a napi rendre! Felszólalás a terem minden részéből.)

Ez után olvastatott tovább az alispáni jelentés.

(Folyt, köv.) f

A szabolcsmegyei általános tanitó-egylet közgyűléséből.

—- Szeptemberhó 5. —

(Vége.)

A választmányi jelentésben előterjesztett indítvány folytán az egyesület czimeül: „Szabolcsmegyei Általános Tanitó-egyesület“ fogadfatik el.

Az alapszabályok 12 §. f) pontjára tett módosítás szintén elfogadtatilc. Ennél fogva a járás-kör elnöke egyszersmind az „Eötvös-alap“'és a „Magyar tanítók országos árvaháza“ megyei gyűjtő-bizottság egyik tagja is legyen.

A választmány évi működését részletesen feltüntető e jelentésben foglalt egyéb intézkedések tudomásul vétetnek.

Végül e határozat értelmében, utasittatik a központi választmány, miszerént úgy a köz-, miut a járás-köri gyűlésekre menendő néptanítók utazási és nap-dijja tárgyában, Szabolcsmegye törvényhatóságához folyamodjék.

II. Olvastatott a nyíregyházai tanítói járás-kör jelentése, mely szerént a járás-kör ez évben két rendes és egy rendkívüli gyűlést tartott A múlt évi tanszer- kiállításból bejött 31 fit. 19 kr. jövedelem a lcözp. választmány rendelkezése alá bocsáttatott. A kör pénztárnokául, László János helyett, Stofan Lajos választatott. A járás-kör kebelében a győrvidéki árvízkárosult tanítók segélyezésére 14 frt. 64 kr. gyüjtetett. A legutóbbi rendkiv. gyűlésen a kör elnökéül Sesztay János, jegyzőül Boczkó Lajos választattak meg,

Beke Márton a kisvárdai járás-kör elnöke előadja, miszerént a lefolyt évben háromszor hirdetett gyűlést, de a tagok közönye miatt csak egy volt megtartható. E gyűlés határozatából kifolyólag, a magyar tanítók országos árvaháza javára rendezett táuczestély jövedelme (123 frt.) az illető helyre fölterjesztetett. Jelenti továbbá, hogy a kör tagjai egyáltalában nem érdeklődnek az ügy . iránt. Ennél fogva nem tudja vájjon a járás-kör fentartható-e továbbra is.

A nyírbátori járás-körre vonatkozólag, ugyancsak Beke Márton jelenti, hogy Bátorban az iskola és tanítói lak közelebb leégvén, az ottani kör elnöke valószínűleg e miatt nem tehetett e gyűléshez jelentést.

A járás-körök jelentései tádomásul vétetnek; egyszersmind felhivatnak a körök elnökei, miszerint jelentéseiket ezen tül a közgyűlést megelőzőleg terjeszszék be az elnökséghez.

Leffler Sámuel indítványára, Sándor Albert nyírbátori tanítónak a tűzvész által szenvedett vesztesége

fölött jegyzőkönyvileg fejezi ki a gyűlés részvétét. Egyszersmind felhívja Deine Ignácz járás-köri elnököt, hogy a nyírbátori járás-körnek e gyülésróli elmaradását az elnökségnél Írásban igazolja.

III. Olvastatott Pazár István egyesületi képviselőnek a II. orsz. képviseleti tanító gyűlés lefolyásáróli jelentése, melynek lényegesebb részét első közleményünk ismertetvén, annak ismétlésébe nem bocsátkozunk. A jövő III. orsz. képviseleti közgyűlés tárgysorozatába a következő tételek tűzettek ki. 1. A népiskola és a köz- egészségügy. 2. Az olvasókönyvek mily vezérelvek szerint szerkesztessenek ? 3. Milyen legyen az ismétlő iskolások kézikönyve falun, milyen a városokban? 4. A törtek tanítása a népiskolában. 5. A természetrajz tanításának anyaga és módszere a népiskolában. 6. A felnőttek oktatása a magyar beszéd elsajátítása érdekében.

Pazár István képviselő jelentése tudomásul vétetvén, azon óhajnak adatik kifejezés, vajha figyelembe venné a nagy mélt. vallás és közoktatásügyi miniszter ur a képviseleti közgyűlés szervezetére vonatkozó módosító indítványát s ne zárná ki a jövő képviseleti közgyűlés tárgysorozatából, a néptanítók anyagi helyzetének javítását ezélzó s a hazafias nevelést előmozdító tételeket!

IV. A tárgysorozat 5. pontja szerint a gyakorlati tanelőadások bírálata következett volna. Pazár István elnök azonban sajnálattal jelenti, hogy ily előadásra senki sem jelentkezvén, az nem tartathatott meg.

Leffler Sámuel abbeli felszólamlására, ha vájjon az alapszabályok 8. §. intézkedésének elég tétetett-e arra nézve, hogy az illető tanitó urak megfelelhettek légyen az e tárgyú társulati czélnak, Pazár István elnök előadja, hogy a közp. választmány hirlapilag hívta fel a társulati tagokat az előadásra való jelentkezésre. E tekintetben tehát az elnökség mulasztással nem vádolható.

Nehogy azonban a közgyűlés jövőre hasonló kellemetlen helyzetbe jusson, Leffler Sámuel indítványozza, hogy a közgyűlés hívja fel a jelenlevőket az önként való vállalkozásra; ha pedig ez sem vezetne czélhoz, hatal- maztassék fel a közp. választmány arra, hogy sorrendben hívhassa fel a tagokat a gyakorlati előadások megtartására.

Ez indítvány folytán gyakorlati előadásokra önként vállalkoztak a jövő közgyűlésre: Délczeg Sándor, Weinbaus Ignácz, Kuthy Zsigmond és Mátyánszky Lajos.

A közgyűlés az indítványt közhelyesléssel fogadta, a jelentkezéseket örvendetes tudomásul vette és a jelentkező tagokat utasította, hogy az előadás megtartásáról a központi választmányt három hó alatt biztosítani el ne mulaszszák.

Az egyesületi pénz- és könyvtár állásának felülvizsgálásával megbízott küldöttség jelentése, mely szerint a pénztár vagyoni állása a 296 frt 33 kr. tagságdij tartozással együtt 504 frt 33 krt tesz s a könyvtár 11 kötet könyvvel gyarapodott, tudomásul vétetvén, Mráz Károly pénztáruok a további felelősség alul felmentetik ; a tagdíj-hátrányosok pedig az elnökség által felszólitandók, ha vájjon hajlandók-e az egyesületnek továbbra is tagjai lenni ; valamint felhivaudők arra is, hogy a hátrányban levő tagság-dijak lefizetését erkölcsi kötelességüknek ismerjék : mert ellen esetben a törvény szigorát lesz kénytelen alkalmazni az elnökség.

Pazár István elnök indítványára, a közgyűlésen jelen levő Graefl József főispán ur ő méltóságának és Vidliczkay József orsz. képviselő urnák, megjelenésük alkalmából, a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavaz.

Elnök a saját és a tisztikar nevében hivatalukról lemondván, felhívja a gyűlést a tisztujitásuak megtartására.

A titkos szavazás megejtetvén, 31 szavazat uyuj- tatott be, amelynek alapján: első alelnökül Leffler Sámuel, másod-alelnökül Pazár István, főjegyzőül Habzsuda Dániel, aljegyzőkul Stoffan Lajos és Rúzsa Endre, könyvtárnokul Varga Autal, pénztárnokul Reichmann Endre, választmányi tagokul Sesztay János, Szabó Endre, Krasz- uay Gábor, Farbaky József, Mráz Károly, Orsovszky Gyula, Boczkó Lajos, Gdovin Endre, Guttmann Jakab, Kerner Janka, Beke Márton, Kuthy Zsigmond, Délczeg Sándor ős Ligethy György választattak meg.

Végül a jövő közgyűlésen megvitatandó tárgyak kijelölése, a közp. választmányra bizatik. Az egyesületi pénztár átadásával, Rúzsa Endre elnöklete alatt, Andrási Sámuel és Görgey József bízatnak meg. (100.)

ÚJDONSÁGOK.

— Szabolcsmegyében a közelgő tisztujitás alkalmából, már csoportosulnak a pártok és jelölik ki embereiket az alispáni és a többi állásokra. A Nyíregyházán közelebb tartott tanácskozmánybau az alispáni állásra : Zoltán János, a főjegyzőire Miklós László, az árvaszéki elnökségre Bégányi Ferencz, a főszámvevői állásra: Kállay Ferencz, a megyei pénztárnoki helyre Megyery Gábor, a fő Ügyészi állásra Szikszay Pál, a főorvosira Dr. Józsn. András jelöltettek ki. A többi állások jelöltjei felett később határoznak.

— Árvaügyek. A megyei árvaszéknél folyó évi ju- liushó 31-én elintézetlen ügy darab volt 1806. Ehhez augusztushóban beérkezett 1518 darab. Lett összesen: 3324. Ebből augusztushóban eliutéztetett 873. Elintézetlenül átjött szeptemberhóra 2451. Az elintézett 873 darabból előterjesztett Bástliv Barna ülnök 114, Péchy Gyula ülnök 250, Böszörményi Kornél ülnök 21, Oko- licsányi Géza kisegítő ülnök 254, Novák Gyula előadó jegyző 149, Palaticz Lajos tiszteletbeli jegyző 85 darabot.

— Tűzoltó-egylet van keletkezőben Nyíregyházán. Az alakuló gyűlés ma délután 3 órakor tartatik meg a városháza tanácstermében. Régóta halljuk hangoztatni, hogy nem kell Nyíregyházának tűzoltó-egylet; az csak zavarólag hatna az oltási munkálatra. Mi nem oszthatjuk e nézetet. Ha semmi egyéb haszna nem volna is a tűzoltó-egyletnek más, minthogy annak létesítésével az állandó tüz-örség felállittatik s az oltási eszközük teljes számban és felszerelve készletben fognak állani, már