Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-09-23 / 38. szám
„IM Y f R V I B> É K„ megfizethetlen előny a városi polgárság nyugalmára és vagyonbiztonságára nézve. Azért a legmelegebbe^ ajánljuk e fontos társulási mozgalmat Nyíregyháza város polgárságának figyelmébe és részvétébe. — Megtakarítások a megyei útépítési munkálatoknál. A tokaj-kolozsvári útvonalnak 1882-ik évben való fenntartására előirányzott 20.658 frt 97 krból megtaka- rittatott 2065 frt 16 kr; vagyis az előirányzott összeg 10 százaléka. A nyíregyházai vaspálya-állomáshoz vezető összekötő vonalra előirányzott 2505 frt 60 krból, a vámkérdés függőben léte miatt, csak fele részben teljesített munkálatnál inegtakarittatott 212 frt 50 kr., vagyis az előirányzat 8 és fél százaléka. A nyiregyháza-ungvári vonalra azonban felül fizettetett 83 frt 14 kr. mivel az északkeleti vasut-vonalnál kőszállítási engedmény nem volt eszközölhető. □ A nyíregyházai gyakori tüzesetek kulcsa végre fel lett találva. Valamenyi tüzeset gonosz gyújtogatásból származott. Egy tetten csípett 14 éves kósza zsidó fiú már több gyújtást és gyújtási kísérletet vallott magára. Már most csak az erélyes és tapintatos vizsgálatnak feladata kipuhatolni, hogy kiknek kóntatására történtek a gyújtogatások. A letartóztatva levő kis bűnös azt vallja, hogy őt egy nj-fehértói ember nógatta a gyújtogatásra, akitől ezért 20 krajczárt kapott volna. * Az iparlörvény revízióját folyvást sürgetik a vidéki ipari és kereskedelmi szaktestületek. Legújabban az abrud-bányai iparosok nyújtottak be a képviselő házhoz egy érdekes feliratot. E beadvány, azon felvetett kérdésre, hogy: mit kíván a magyar iparos osztály ? következő pontozatokban adja meg a feleletet. 1. A magyar iparos osztály kívánja, hogy törvényileg mondassák ki, miszerint azon érdekek, melyek az iparosok közös érdekeiül tekinthetők, ne tartozzanak egyes hatóságok intézkedési jogköréhez, kívánja ennélfogva, hogy az ipari belszervezet önkormányzati alapra fektettessék; 2. hogy az iparral foglalkozók közös szakérdekeiknek előmozdítására oly kötelező ipartársulatok szereztessenek, amelyek az iparral foglalkozók összegét felöleljék és melyek keretéből magát egy iparüző se vonhassa ki; 3. hogy a szakmabeli kiképzést, valamint a készülő iparosok szellemi és erkölcsi nevelését, a létesítendő ipartársulati szervezet utján, hatályosan előmozdítani és ellenőrizni lehessen; 4. hogy az iparos szakoktatás szervezése Magyarországban az állam legfontosabb feladatai közé tartozzék és hogy annak foganatosításánál és vezetésénél, az ipar terén gyakorlattal bíró egyének közreműködése is igénybe vétessék; 5. hogy önsegélyes szövetkezetek alakíttassanak; G. hogy az állami szükségletek a hazai ipar által fedeztessenek; 7. hogy az országos és heti vásárok, az összes iparosok rég táplált óhajai szerint, rendeztessenek; 8. hogy a házalás, mely a hazai iparra oly messze kiterjedő káros hatással vau, szabályoztassék; és végre 9. hogy a fegyencz-ipar, amely az iparosok verseny képességét nagy mérvben akadályozza, rendeztessék. (Bűnügyi statistika). A nyíregyházai kir. törvényszék börtönében, f. é. augusztushóbau le volt tartóztatva elitéit 37, fölebbezés alatt 41, vizsgálati 23, összesen 151 fegyencz, kik közzül férfi 146, nő 5. A nagy kiülni kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva jogerejükig elitéit 10. vizsgálati 12. A kisuárdainál összesen 39. a nyírbátorinál 22. — A nagy-debreczeni utczai csatorna- és kövezeti munkát illetőleg örömmel hozzuk köztudomásra, hogy eme munkálatok már a jövő októberhó végéig be lesznek fejezve, amint a válllalkozó Uraktól tudjuk. Kívánatos is, hogy befejeztessenek mielőtt az őszi esőzések bekövetkeznének. — Adóügyi statisztika. Folyó évi julius végével a megye területén feunmaradt adóhátralék volt 590.704 frt 21 és fél kr. Ide számítva az utólagos előírásokat (1840 frt) lett az összes tartozás: 592.544 frt 21 és fél kr. Ebből levouva a folyó évi augusztushó folyama alatt befolyt készpénzbeli fizetéseket (158.136 frt 9 krt) és törléseket (13.197 frt 70 és fél krt) 171.333 frt 79 és fél krt, marad augusztushó végével hátralék 421.210 frt 42 kr. Ehhez számítva a hadmentességi (44 873 frt 73 és fél krt) és bélyeg- s jogilletékbeli (328.737 frt 15 és fél kr.) hátralékokat: lesz a valódi összes adóhátralék : 794,821 frt 31 kr. — A megyei közmunka-váltsági pénztárba az 1883 évi közmunka-váltsági összegből befolyt 11290 frt. Hát" ralékbau van még 31.987 frt. ellátva, mely a hid utczát és az uj hid egy részét ábrázolja. Ára 80 kr. — A felülmulhatatlannak ismert eredeti Singer varrógépek családok és kézművesek részére, melyek 5 frtos havi részletfizetés mellett Neidlinger G. urnái nagy debreczeni-utcza 1003. szám alatt kaphatók, a t. közön s égnek legjobban ajánlhatók. Közönség köréből*). Alsó József volt helybeli állomási főnök ur fia Béla vezetése alatt, Alsó József, Huber Fereucz és Löf- kovics Ella szereplő tagokkal rendező színi előadás tiszta jövedelme 8 frt 31 krt az árvaház javára felvettem s ez iránti hála köszönetéin kifejezésével egyidejűleg őszinte elismerésemet nyilvánítom az árvaház, általában a nemes czélok iránt ily korán tanúsított példás buz- gólkodásukért. Nyíregyháza, 1883 szeptemberhó 18. az árvaház nevében: Szesztay Károlyné, nőegyleti pénztáros. Irodalom. — A „Néplap“ czimü közművelődési, közgazdasági és társadalmi képes napilap kétszer oly nagy alakban jelenik meg, mint eddig. A megnagyobbított folyamnak mutatvány-számából arról győződtünk meg, hogy ez hazánkban a legolcsóbb napilap s tartalmasság tekintetében is, igényt tarthat a közönség támogatására. A „Néplap“ előfizetési ára: egész évre 8 frt, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt, egy hóra 70 kr. Egyes szám Budapesten 2 kr., a vidéken 3 kr. Előfizethetni e lapra a kiadótulajdonos Bartalits Imrénél (Budapest, Eszterházy- utcza 12. sz.), vidéken minden posta-hivatalnál. Előfizetések a hónap bármely napjától kezdve elfogadtatnak A „Képes Családi Lapok“ 51-ik számának tartalma: Apáczának száuták ; elbeszélés (vége köv.), irta Szépfa- ; ludi Ö. Ferencz. — Nehéz álmombau: költemény, irta Halasy Béla. — Az elkésett levél; beszély N.-től. — Tövis Bandi; rajz a népéletből, irta Tóth Pál. — A „Trinkgeld“; irta Barta László. ■— Heti tárcza; (A uürn- ' bergi mesterdalnokok.) irta Kőszeghy Géza — Egy emanczipált megtérése; elbeszélés, irta B. Bártfeld Jenőke. Képmagyarázat. — Mindenféle. Melléklet: A “Velaria“ czimü regény 177—192 oldala a „Gazdasági és Háztartási Lapok“ szeptember havi száma. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér, papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt. negyedérre 1 frt 50 kr. — Megjelent a magyar általános levező 5-ik füzete. (Szerkeszti Knor Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten.) E füzetben folytatja a szerző az ajánló levél minták közlését. Ezután ismerteti a felmondást tartalmazó leveleket. A felmondást tartalmazó levelek ntán ismerteti a feddő, dorgáló és szemrehányó leveleket, azok kellékeit, az ezekre adandó válaszokat. Ezek után szól a mentő és igazoló levelekről; meghatározza a kettő közti kölömbséget, ismerteti azok tartalmát, az adható válaszokat. Majd értekezik a barátságos levelekről, azok rendeltetéséről tartalmáról. Ez érdekes füzet ára 30 kr. Ugyancsak ifj. Nagel Ottó kiadásában teljesen megjelent „Önügyvéd“ füzetekben félkötetbeu és egész kötetben is kapható.- „A magyar Háziasszony.“ Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdaszonyok országos egyletének hivatalos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben posta utalvány által a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalánál Budapesten Váczi- körut 20. Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért (legczélszerübben levele) zőlappal) fordulnak. A legujabbi szám következő változatos tartalommal jelent meg : Az iskola. Gazdasszonyi növénytan, levegőről. Grosz Lijostól. — Egészségtan. — Háztartás és gazdászat. — Kertészet. — Kouyhászat. — Heti étlap. — Hasznos tudnivalók. — Irodalom és művészet. — Hymen. — Gyászrovat. — Különfélék. — Talány megfejtés. — Szerkesztői üzenetek. — Heti naptár. — Hirdetések. — Tárcza : Te és én. — Budapesti élet. (Heti Krónika). — Fekete szemek. — A főrendi ház reformjáról szóló törvényjavaslat, mint a „Nemzet“ hozza, már elkészült s ez idő szeréut a legfelsőbb jóváhagyás kinyerése végett van fölterjesztve. A javaslat a főrendiházi tagságot a születési joghoz bizonyos czeuzussal, s a legfelsőbb kinevezéshez köti. A javaslat valószínűleg mindjárt az ülésszak elején benyujtatik s a költségvetés letárgyalása után vétetik elő. — A szabolcsmegyei nyilvános közkorház folyó évi augusztushavi betegforgalmának kimutatása. Juliushó- uapról visszamaradt 24 férfi és 27 nő, összesen 51b e- teg. Augusztushónapbau újonnan felvétett 63 férfi és 54 nő, összesen 117 beteg. így augusztushónapban ösz- szesen ápolta'ott 87 férfi és 81 nő, összesen 168 beteg. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 40 férfi és 33 nő, összesen 73 egyén; javulva 8 férfi és 7 nő, összesen 15 ogyőn; gyógyulatlan 5 férfi és 1 nő, összesen 6 egyén. Meghalt 3 nő, összesen 3 egyén. A halálozási arány tehát 1.7-tized százalék. Az összes fogyaték augusztushónapban 53 férfi és 44 nő, összesen 97 egyén. Visszamaradt augusztushó végén szeptemberhó elejére 31 férfi és 37 nő, összesen 71 egyén. Ezen 168 ápolt bteg 2014 ápolási napot teszen ki; igy egy beteg egyénre 49-tized ápolási nap esik. (Közli dr. Lórencz Gyula, .megyei korházi orvos.) — Ujzenemü Menner és Schleuuiug zenemükeres- kedésébeu Szegeden megjelent: „Magyar induló“, a szegedi uj hid megnyitása emlékére zongorára két kézre szerzé Menner János zenedei tanár 10-ik mü. A fenti mit általán magyar mű-jellegü és csinos czimképpel vau KÖZGAZDASÁG. Az eszenyi erdőn. A szarvas marhák között járványosán kiütött lép- fene és más egyéb hasonló vérbomlási betegségek miatt, a folyó szeptemberhó elejen az eszenyei erdőn megjelentem, s foglalkoztam. E közben ottan öt oly gulyát megvizsgáltam, amelyek állandóul kút vízzel itattattak s ezek között a nyári idő folytán betegülési eset elé nem fordult. Ellenben ugyancsak ottan többnyire a községek tulajdonát képező hat osztályban legelő gulyabeli marhákat vizsgálat alá vettem. Ezen állatok részére itató kutak nem készíttettek, és ezek közül 41 darab szarvas marha rövid idő lefolyása alatt a mondott betegség miatt elhullott. A nyári idő végével 28 napig tartott erős forróság az eszenyi erdőben lévő esőzéstől megáradni szokott folyócskáknak a vizét leapasztotta s felforralta, azok béka nyállal és káka törmelékekkel voltak megtelve, a benn maradt sekély viz bűzös volt, ivás folytán az állatok egészségére nézve kártékony hatású. A nap hevének kitett és nagy szomjúságnak alá vetett pusztai szarvas marhák ezen felfőtt posványos vízre lettek kényszerítve. Az állatok szabályszerű emésztéséhez csak egy 24 órára és jó adag egészséges ivó viz szükséges. Ezeu kívül pedig a nap forróságáuak kitett pusztai szarvas marha egész napon át erősen izzad. Izzad ez folyton, pedig az állati testnek folyékonyabb része a külbőrön *) Az e rovatban közlőitekért nem felelős a szerk. át elpárolog. Vájjon képes-e az állat ekkép elvesztett testi nedveit egészségének további fentartása tekintetéből, a csarandának, vagy más eféle posványos tócsának a vizéből visszapótolni ? ! A hortobágyi legelőt a Hortobágy folyó hosszában átszeli, Debreczen városának néhány gulyája a Hortobágy partján legel, emberi emlékezet óta, ottan a szarvas marhákat a hortobágyi folyón nem itatták. Kettős és négyes kutak felszerelve vannak ottan, a pásztorok jókedvvel merik a vizet. Sőt sírásra fakadnának, ha arra lennének kényszerítve, hogy szarvas marhájukat a Hortobágy felmelegedett folyóján itassák. Ä Nyíren pedig, ahol oly könnyű szerrel lehet a homokos talajban kutat ásui; ahol a kuti eszközök készítéséhez fa vau bőségben: az árokpartokon pedig kutágasnak való fákat is találhatunk: itató kutakat mi nem készítünk minden marha legelőn. Megtartjuk azon régi szokást, hogy jut is marad is. E tekiutetbeu még mostan is azon időt éljük, a midőn minden bokor egy bárányt ellett. Elmúlt régi jó idők emlékei azok, akkor nem küzdött a gazda annyi féle szorougatások között auuyi bajjal; abban az időben sok földes uraság nemhogy azt számlálgatta volna, hogy hány darab a szarvas marhája, de azt sem tudta, hogy hány gulyája vau . . . igen, akkor jutott is maradt is. Akkor az elesett tinó húsának a javát a szegényebb sorsú nép megette, a maradékot felemésztették a vad állatok, a bőrét potom árért eladták, a számtartó ur pedig egygyel többet rótt a rovásra és ezzel az egész dolog hiba nélkül be lett végezve. Ámde mostan már megváltoztak a körülmények, amennyiben a legkisebb malaczkára is nagy szükség van. Mint a tatárjárás idején a veszedelem elől, hogy elrejtőztek az emberek, ma napság, ha úgy elrejtőznék is a gazda, feltalálná őtet rejtekében fokozódott családi szüksége, annál inkább a kényszerűség. A szarvasmarha árának fokozatos emelkedése is arra utalja a gazdaközönséget, hogy az állattenyésztés érdekében, nemcsak ily csekélységet, amire én kérem; de tőle kitelhetőleg minden lehetőt megtegyen. Azon szokást is hibásnak tartom, amidőn a falusi kisebb gt.zdák szopós borjúikat a mészárosoknak potom árért elvesztegetik. Különben is a szarvasmarha szabályszerű gondviselés mellett, az eledelben nem válogatós, fokozott szorgalommal fel lehetne azokat nevelni. Azt pedig kijelentem. hogy egyes tavaknak a vize az állatoknak italul adva minden időszakban egyaránt kártékony; amennyiben nyári időben leapad és fel is melegszik; őszszel. ta- vaszszal pedig annak a hőmérséke az időjárástól függ. Nyilván való, hogy a gazda saját szorgalma folytán neveli a szarvasmarhát. Én mint szerény állatorvos csak a megye területén általam észlelt egyes fogyatkozásokat szoktam e lapok hasábjain bemutatni és azoknak a ki- javíttatásáért a t. gazda közönséget az állategészségügy iránti szeretetből kérni. A pusztai itató kutak készíttetésére nézve pedig a következőket ajánlom. A községek t. elöljárói, a községi kisebb birtokosokkal egyetértőleg, a szarvasmarháknak a legelőrei kihajtása előtt, minden pusztán az itató kutakat kora ta- vaszszal felszereltessék; hogy a szarvasmarhák, melyek a téli álláson kutvizzel itattattak, kinn a pusztán is kut- vizot kapjanak. Már csak azért is veszélyes az itató kutak felszerelésével késni; mert ha a szarvasmarha a tócsák vizét megszokta, akkor attól őket elszoktatni nehéz dolog. Szintúgy pedig a pásztor is megszokja a semmit tevést és a kezére bízott marhák itatásával nem sokat törődik. Az eszenyi erdő pedig fekvésénél fogva csak i3 legelőnek való. Szarvasmarha legelőt itató kút nélkül lehet-e még csak képzelni is?! A legelő olyan kút nélkül, mint az ablak-ráma, üveg nélkül. Amennyiben pedig az eszenyi erdő nagy része bérlet, az ott fekvő földrészek minden tavaszszal más bérlők használatába kerülnek. Ekként a községi elöljárók és bérlők vonakodnak az urasági birtokra szabályszerű itató kutakat készittetni. Azért is az állattenyésztés érdekében leghelyesebb cselekedet volna az, hogyha mindegyik földes uraság saját költségén ásatna ott kutat s felszereltetné; az illető bérlők pedig a marhájok után eső 3—4 krajczárt, vagy ami őket illetné készséggel lefizetnék. Deli József, megyei állatorvos. Nyiltér. ^y^z. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. LX. t. ez. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. törvényszék 9521./1881. P. számú végzése által a „Szabolcsi hitelbank“ javára, Steinhardt Ignácz ellen 500 frt tőke, ennek 1881. évmárcziushó 14. napjától számítandó 6°/o kamatai és eddig összesen 52 frt 43 kr. pekültség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag le és felülfoglalt és 19 65 írtra becsült lovak, szekerek, gazdasági eszközök, két cséplőgép, ökrök s egyéb tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 19 52./1883. P.sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis a bogáti Re- viczky-féle1 tanyán leendő eszközlésére 1883-ik év októberhó 4-ik napjának délelőtt 11 órája uj határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108 §-ábau megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyírbátor, 1883-ik évi szept. hó 21. PETROVICS LAJOS, 219 1—1____________________ _______kir, bir. végrehajtó. Fele lős szerkesztő: J ÓB A ELEK. Kiadótulajdonosok : PI1MNGER, JÁNOS ós JÓBA E LEK.
