Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-01 / 26. szám
IV. évfolyam. 26. szám. Nyíregyháza, 1883. juliushó 1. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. §33!^- Megjelenik Iietenkint egyezer vasárnapon. Klöllzotési föltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre.........................................................4 írt. Félévre..............................................................2 „ Negyedévre.....................................................1 A községi jegyző és tanító uraknak egész évro csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások Piriuger J ánoa» és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-dobru- ozeni-uleza 1551. szám) intuzeiuldk. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek bckiikletni. Bérmentetlen levelek csak ismertl kezektől lő- giidtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes liirde lés után 50 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint if krajezár. Hirdetőnek elfogadtatnak lapunk részére kiadó-üivataluukbau (nagy-debreozoui utoza 1851. szám); továbbá: Goldberger A. V. áltál Budapesten, llaaseusteiu és Voglei irodájában Bócsheir, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Bom & Comp által Hamburgbau. __________ Az adóemelés kérdéséhez. III. Minden kormánynak, állam-hatalomnak első kötelessége az állam s az ezt képező állampolgárság anyagi, szellemi és erkölcsi erejének fokozása, fejlesztése és biztosítása; még pedig nem napról- napra való tengettéssel, hanem évezredekre kiható itézmények közvetítésével. Az államok fennállásának legbiztosabb alapkövei és támaszai : az anyagi jólét, a közmivelö- dés és a tiszta erkölcsök. Ezeket kell fejleszteni, támogatni és biztosítani az állam-hatalomnak, az ország kormányának. Első helyen emlitem az anyagi jólétet, mint amely nélkül a másik kettő, t. i. a közművelődés és a tiszta erkölcsök egyátalában nem biztosíthatók. Valamint az államok alakulásának legelső és legfőbb föltétele a földterület, mely lakhelyet és táplálékot nyújt az állam lakóinak, tehát az anyag'■ úgy az államok felvirágzásának, művelődésének is első és legfontosabb rugója, az anyagi jólét. Szegény állam, ország soha sem vergődhetik teljes önállóságra; lakosai nem miveló'dhetnek, nem nemesűlhetnek; békéje zaklatott; fennállása bizonytalan. Mig ellenben a gazdag államok, országok mindig döntő befolyással voltak nemcsak saját emelkedésükre és hatalmuk megszilárdítására; de sőt más kisebb, szegényebb államok, országok sorsára is. Ezért iparkodnak, még a legszabadabb intézményekkel, állam-kormányzattal biró országok is A „NYlRVIDÉK“ TÁRCZÁJ A. Egy kis „Expeditió“-féle Szó lyva-Hársfai vára, III. Majd I’asziká-ra értünk, hol az állami kőut hirtelen felkapaszkodik és Vereczke felé halad egész a Grá- niczig, hol a Galicziáéval egyesül. Innen kezdve megyei kőuton haladunk, melyhez anyagot a Latorcza kifogyhatatlan kavics-bányája szolgáltat, s jókarban, tartatik, csak itt-ott feledik el széttörni a fejnagyságu kavicsokat. Most érünk Tövis-Falvára (Gracsina), ez az egyetlen község e völgyön, mely katholikus és német-telep. Ez utóbbi jellege meglátszik díszesebb házain és jól miveit kertjein. Még oldalt látunk egy-két szegény falut a hegyoldalon guggolni ; de keresztül csak Szolyván megyünk, hol szolga- bírói hivatal székel, főerdész lakik és főtrafika árul. Innen Hársfaivára egy jó negyed óra alatt érkeztünk meg Szerencs ésen. Megérkeztünk Hársfaivára. Amint a melléképületek hosszú sora mellett végig haladva, a hires hársfák árnyéka alá értünk, a még kis számú fürdővendégek fogadtatásunkra siettek. Hisz megérkezett dr. Jósa, a szenvedő emberek szabaditója! Legelői majdnem futva jött kocsinkhoz H. K. barátunk, mindjárt nyomában angyal szívű kedves neje és a többiek. Fogadtatásunk annyira szívélyes volt, hogy szinte megsokaltuk, legkivált én, aki mint újdonsült, sőt már felsült doktor, sehogy sem tudtam felfújni, hogyan lehet úgy örülni egy doktornak látásán, hogy szinte szivgörcsöt kaptak a betegek. No, de nem lehet azért senkinek nagyobb baja, de ha lett volna is, rögtön segített volna a megérkezett három doktor . . . Egyébiránt most inkább a doktoroknak esett egy kis bajuk; egy kissé megéheztek és nagyon szomjuhoztak. Szerencsére a házi gazda is doktor, akit látogatui jöttünk pedig patikárus, aki jól ismeri a reczeptet, tudja mit és hogyan kell rendelni, hogy haszuáljon; hát lett is minden: rákleves, pástétom, jóféle paszuly, extrafáin tészta, sőt. még saláta is, aminek egyik doktorunk nagy tiszt,eterületűk terjesztésére: hogy az állam jövedelmei mindinkább szaporodjanak, a polgárság terhe köuy- nyebbüljöu s az anyagi jólét virágzásnak induljon. De az országok geogratiai határainak terjesztése még magában korántsem elégséges arra, hogy az általános jólét benn az országban biztosittas- sék. Szükséges, begy az állam, a kormány, a rendelkezése alatt álló eszközökkel oda törekedjék, hogy az államterület minél több polgárnak, minél kedvezőbb existencziát nyújtson. Ez pedig csak a leghelyesebb és tapintatosabb gazdálkodás, vagyis a legkörültekintőbb és messzekibató pénzügyi politika segélyével érthető el. Ha azt akarja az állam, hogy jövedelmei évi bevételei a kiadásokhoz mért arányban szaporodjanak : kell, hogy gondoskodjék arról is, mikép az állam szükségleteit nyújtó állam polgárság anyagi jóléte, tehát adóképessége i,s emelkedjék, Ez ismét úgy lesz elérhető, ha az állam a polgárság érdekeit minden téren védelmezi. Hasznos és gyakorlati kormányintézkedésekkel, törvényekkel kell oltalmára sietni az adózó polgárságnak : hogy jövedelmi forrásai be ne duguljanak, sőt inkább időnként bővüljenek és erősbüljenek azok. Minden államnak és emberi társulásnak a közös jólét és boldogság elérése lévén legelső czélja és föladata : kell, hogy a védelmet és oltalmat, amelylyel az államkormány az ország lakóinak tartozik, mindenkire különbség nélkül terjessze ki. Ne legyen kivétel senki és semmi. Gondjának és figyelmének tárgyát képezze legelső helyen a polgárság vagyona, amely rendesen földbirtokból, tőkéből és értelmi képzettségből áll. Ne engedje, hogy e vagyón-tárgyak elforgácsolódjanak ellője, kivált ha pecsenye is akad mellé. Azt tán mondanom sem kell, hogy mindezen jóságok mellett ott volt bőven a munkácsi vinkó hársfalvi savanyuvizzel. Ez az itóka jó ital igy együtt, s csak annyiban különb a uyiri viu- kónál az elmaradhatlan szolyvaival, hogy érzik rajta a kő iz; lévén a munkácsi szőlők köves talajnak és a pin- ezék természetesen kőbe vágottak. Ebéd után, a fekete kávé mellett, már egész otthonosan éreztük magunkat, hisz még csak a jóféle szűz dohány sem hiányzott; szívesen szolgálván ezzel Kossuth Gábor bátyánk azon reményben, hogy ez a sok mindenféle doktor csak megengedi, hogy legalább egy napon, amíg a doktorok együtt lesznek, megreszkirozhatja aludt tej helyett savúkurdra térni, már t, i. olyan savókurára, aminőt dr. Jósa rendel magának is, meg másoknak is, ha jól esik. A délutánt biliárdozás és kuglizás töltötték be’ mindkettőnél vezérszerepet játszván dr. 3 és úgy osztván be ezen erősebb testmozgással járó mulatozásokat, hogy azért a savó-kura se szenvedjen hátrányt. Ment is jól a golyózás úgy 5—ti óráig. Ekkor egyszerre komolyak lettek a betegek, mert megjelent Móricz, Hársfáivá egyik legnagyohb specialitása; figyelmeztetvén az illetőket, hogy itt az ideje az ő mulatságának. Előbb tanakodtak egy kissé a patiensek, hogy hátha most az egyszer elmaradhatna ez a mindennapi; de Móricz nem engedett, és megindult a hideg vizkura . Végig néztük Móricz művészetét. Egy kissé goromba biz az, de nagyon egészséges lehet; sőt én tapasztalásból mondhatom, hogy igen jó hatása van . . . kényelmes öltöző-kabinunkból száraz lepedőbe burkolózva egy hosszúkás folyosón át, melyből az izzasztó szoba nyílik, jutunk a fürdő terembe. Itt aztán átadjuk magunkat Móricznak, aki katonás rövidséggel dirigál elsőbb is egy félig vízzel telt fakádba. Ebben a kádban a szenvedő állapotához képest hideg vagy mérsékelt hideg viz van. Én az elsőt választván, először némi borzadással ismerkedtem meg vele; de Móricz biztatására, hogy nem lesz semmi baj, csakhamar egészen beletaláltam magamat; sőt már jól is esett, mikor Móricz a végtagokat hu- zogatva-simogatva, szinte inegmelegitett. A kádból kikelve, hideg vízbe mártott s kifacsart lepedőbe burkoldaraboltassanak, vagy bizonyos államellenes ezé- lokra kizsákmányoltassauak. Nu téveszsze szem elől az állam-kormány, hogy az államot ma már nem a henyélő nagy-birtokosok százai, hanem a kis- és apró-birtokosok, a munkás nép ezrei, miliői tartják fenn. A kis- es apró-birtokosak sorsa pedig hazánkban ma a legsiralmasabb stádiumba jutott ugy- annyira, begy ha a kormány védelmébe nem veszi, legerősebb támaszát veszti el benne. Belátta ennek fontos voltát a müveit Németország is. Már a parliamentben is kimondatott, hogy a kormánynak igen is van joga belenyúlni a kis-birtokok öröklési és feldarabolási viszonyaiba. Németország nem egy részében több évtized óta érvényben van már az úgynevezett „telek-jog“, amely módot nyújt a paraszt birtok tulajdonosának telke fölött akkép intézkedni, hogy az, örökösödés alkalmával szét ne daraboltassék, és csak egy örökös, az „Anerbe“ alap-örökös kapja a birtokot; a többi örökös értékben elégittetvén ki. E telek-joggal nem ártana, ha a magyar törvényhozás is komolyan foglalkoznék még idejében ; nehogy elkéssünk ezzel is, mint már annyi mindennel. Kinek hasznúi a takarékpénztár? Ila valaki pénzt örököl vagy megtakarítás folytán ahhoz jut, de azt ingatlanba fektetni nem óhajtja, hanem tisztességes kamat mellett kölcsön osztja ki, első vágya az, hogy öröklött vagy szorgalmas munka, talán a szerencse különös kedvezése következtében megtakarított pénzét oly embereknek adja használat végett, kik kellő biztosítékot nyújtanak, erkölcsileg is kifogástalanok, a visszafizetést pontosan teljesitik. tatunk, és stellungba állítva veszszük a kúra javát, mely abból áll, hogy Móricz erősen megsimogat tenyerével; majd veregetni kezd s cülönósen a fájó részeket úgy megpaskolja, hogy izzadunk bele; mire Móricz egy kupa hideg vizet önt a lepedő alá. Ez már egészen jól esik. Most letesz- szük a vizes lepedőt s megyünk a thusok labiryntjába: alúl-felül, oldalt, jobbra-balra kínálkozik a viz-sugár, melyek közül leghatásosabb a felülről jövő vastag cső, melynek tartalma úgy elveri a már hozzá edzett testet, amint csak kívánjuk. Közben-közbeu pihenőt tartunk, aminek kitöltéséhez jó szolgálatot tesz a függő hinta, melyen érdekes test,gyakorlatokat lehet tartani. Végül egy tágas kő-medeneze kinálgatja jég-hideg tartalmát, amelyből kikerülve, oly erősnek éreztem magam, hogy szinte kedvem lett volna Múriczot a földhöz vágni, amiért úgy meg vert előbb. De Móricz nem hagyja magát legyőzetni, hanem sietve beburkol egy száraz lepedőbe és újra szépen megsimogat úgy, hogy teljesen- kibékülünk vele. , . Eddig a vizkura, s ez az egész 5—10 per- czig tart Öltözés-közben felajánlotta tyúkszem-művészetét, és én nem tudom meghatározni, hogy ez a vékony, horgas-orrú jelös egyén most excellált-e inkább, vagy előbb; annyi bizonyos, hogy engem boldoggá tett, mert azóta folytonos táncz-ingert érzek lábaimban. Móricz közönyösen fogadta dicséretemet művészete iránt, s csak anynyi- ban volt még kegyes hozzám, hogy elbeszélte, miszerint ő télen át folyton utazik, és sok jeles embernek és nagy urnák szerzi meg lábbeli nyugalmát, s hogy annál nagyobb hitelt adjak szavainak felsorolt, nehány püspököt, kanonokát, kiknek ő rendkívüli tyúkszem operatora. A hidegvizkurához tartozik még a gyorsmenetü, séta a hársfák alatt. Ennek is alávetettem magamat any- nyival szívesebben; mert azok a hársfák nemcsak azt érdemlik meg, hogy alattok sétáljunk, hanem méltó bámulatunkat is felköltik. Azt mondják, hogy ily szép pél dányok és ily csoportban csak Berlinben találhatók fel: sőt azt is hallottam, hogy ezek talán még felül is múlják ainozokat. Annyi bizonyos, hogy az az egy pár sor, végig az egész fürdő hosszában, mely 200—300 öl lehet, oly impozáns látvány, s annyira kellemes sétányt nyújt, hogy nagy betegnek kell lennie annak, aki ezt sem élvezi.
