Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-01 / 26. szám

De hányszor csalódnak a kölcsönadók?!

Letűnt azon idő, mikor a kölcsön adott összeget nem kötvéuynyel vagy betáblázással biztosították, hanem elég volt arra a kölcsön, vevőnek adott szava. Nem volt akkor előttemezővel ellátott kötelezvény vagy váltó, mégis kevesebb volt a per, kevesebb dolga volt a végrehajtónak. Ma minden máskép van. Kevés azok száma, akik oly hitellel birnak, hogy adott szóra, kölcsönt kapjanak. Legkisebb formahiba elég ok arra nézve, hogy a kölcsönadó hosszas, költséges perrel jusson irásilag is biztosított pénzéhez. Ha pénzét teljes biztosságban kívánja látni, már az odaadásnál ki kell mondania, illetve úgy szerkesz tetni kötvényét, hogy azt a kölcsönvevő terhére előjegyeztethesse ; de a késedelmezést hányszor játszották már ki a kölcsönvevők ? Hányszor megtörtént, hogy a terhel- tetni szándékolt birtok időközileg nő vagy gyermek nevére íratott át, minek megtörténte után oda-veszet az összeg.

Onnan van aztán, hogy azok, akik pénzzel rendelkeznek, kevesebb kamatra is örömestebb adják pénzűket takarékpénztárakba; mert onnan tetszésük szerinti időben vehetik vissza és mentek az annyira gyűlölt pertől. Az ilyenekre valóságos áldás a takarékpénztár.

A pénznek pénztárakba való elhelyezése eredményezte, hogy a kisebb összeget kölcsönzők városon zá logházakhoz , falun számitó uzsorásokhoz folyamodnak.

Megtörténik, sőt ez leggyakoribb eset, hogy lmlaszt- hatlan szükségtől kényszeritett egyének oda vannak utalva, miszerint bármi áron kölcsön kell veniök; mert ezzel családi nélkülözésüket enyhítik, vagy előbbi tartozásaikat egyenlítik, talán csekély összeg nem léte miatt számításaikból, mely később hasznot hozna, kiesnek, az ilyenek — mert a takarékpénztárakkal szemben kellő vagyont felmutatni képtelenek vagy elfogadható kezest nem kapnak, vagy pénzhez nem juthatnak vagy az uzsorások kelepczéjeben kerülnek.

Mint kiéhezett piócza a beteges testen, úgy élő- dik az uzsorás az emberiségen. Kiterítik hálójukat vérszopó pók módjára, hogy odatévedtek élte árán boldogságot biztosítsanak maguk és utódaik számára. Ok eszközük az eladósodást első sorban, hogy a kért árverésen potom árért ülhessenek az ősi telekbe.

Az ilyenekre hasznos a takarékpénztár.

Hozzanak a honatyák bármily üdvös törvényt; furfangos eszökkel kijátszók azt.

Az uzsorás pénzét tetszés szerinti kamattal gyű- j mölcsözteti. Van kölcsönkérő bőven, olyannak ad, mely- lyel legkönynyebben elbánhat, a község dobszólása között koldussá, szolgájává aljasitja azt.

Az ilyenek nemcsak saját pénzükkel üzérkednek, hanem kölcsönöznek pénztárakból kevés kamatra, hogy azt tiz forintonként, egy-két havi időre 80—160 kamatra kioszszák.

A takarékpénztár leginkább használ kereskedőknek, bérlőknek, pénzforgató embereknek ; mert ezek adásve- vésnél a fizetett vagy fizetendő kamatot többszörösen kinyerik a lejáratig.

A takarékpénztár egyetlen néposztálynak sem árt annyit, mint a kisbirtokos és földmivelő osztálynak.

A kis birtokos és földmivelő nép, egyenesen a földtermésre van utalva, melyből összes szükségletét fedezi s ez oly sok oldalról van igénybe véve, hogy jó terméssel is alig képes tisztázni azt. Ha termés nincs vagy selejtes az, a hitelezők egyenesen- igy a takarékpénztár is — ingatlanát támadják meg.

Szinte természetévé vált népüuknek a takarékpénztárból való kölcsönzés. A gondatlan kölcsönző a felvett összeget sokszor oly tárgyakba fekteti, melyek egyetlen fillért sem adnak vissza. Nem lehet eléggé megróni az olyanokat, kik a fényűzés kielégítésére kölcsönöznek; pedig hányszor kerül czifra öltönyök vásárlása miatt dobra az egyetlen hajlék. Tudok esetet, hogy 100 forint kölcsön és ennek perköltsége 12 hold földet vitt el jó belsőséggel alig két rövid év alatt.

De nemcsak a kölcsön vevők pusztulnak el, hanem a kezesek is. Egyetlen ember fizetés-képtelensége, vagy roszakarata miatt, három ember lesz vagyontalanná gyakran.

Nagy előnye ennek a sétahelynek, hogy legmelegebb napon, a legnagyobb szélcsendben is van némi kis mozgása a levegőnek, és igy rekkenő meleg ott soha sincs. Hogy mily nagyok lehetnek az egyes hársfák, onnan lehet kombinálni, hogy azon a 20u—300 öl hosszú sétányon végig, nem több, csak 52 hársfa áll, és mégis majdnem teljesen felfogja lombjaival a nap sugarait. Van ott azonban még több hársfa is, ezek a fő séta-ut felső végén más irányban sorakoznak, és itt már nem párjával, hanem nyolcz vagy 10 sorban. Ezek valamivel kisebbek; de azt hiszem csak azért, mert sűrűbben állanak, s igy inkább gátolták egymást a kifejtésben. Ezek száma 60—70 lehet s olyan területet foglalnak el, mint pl. a nyíregyházai zöldség-piacz. Itt egyik-másik hársfa körül, ülő-padok vannak alkmazva, amelyek jó szolgálatot tesznek a séta kúrában elfáradt vendégeknek.

Ha már belefogtam a hársfák dicséretébe, röviden lerajzolom az egész fürdő fekvését és berendezését. Előbb azonban meg kell jegyeznem, hogy én nem vagyok felfogadott reclam-csináló. Nekem ugyan jól esett Hársfáivá bérlőjének szives kollegialitása, de azért nem neki irora e sorokat, hanem egyszerűen azért firkálok róla, mert nekem jól esik visszagondolni az ott kellemesen eltöltött egy pár napra. Ha valaki mégis kételkednék az imént mondattakbau, hát annak csak anynyit mondok még hogy Dr. Schlesinger Hársfáivá bérlője, zsidó; én pedig, legalább eddig nem gyanusittattam azzal, hogy a zsidókat valami nagyon becsülném, már t. i. úgy általában; tévén nekem igen sok szomorú tapasztalatom, melyek azon meggyőződést érlelték meg bennem, hogy kötve higyjünk a komának, főkép ha ez a koma még zsidó is. . . Egyébiránt azt is ki kell jelentenem, hogy Dr. Schlésinger és kedves neje azon a vidéken igen tisztelt és tekintélyes nevet biztosítottak maguknak a társadalomban, s mint ilyen zsidókat én is nagyra becsülöm őket.

Ezeket félreértések elkerülése végett megjegyezvén, megkísérlem leírni Hársfáivá fekvését és a fürdő ' berendezését.

„N Y t R V I r> É K.“

Legközelebb olvastam, hogy J. . . község egészen árverés alá jött vagy fog jönni.

Ha a lapok utján közzé tett árverési hirdetéseket olvasgatjuk, azoknak legnagyobb részét takarékpénztárak eszközöltetik.

Takarékpénztáraink sokszor szabadkezet engednek ügyvédjöknek, nem tudom ennek az ügyvéd szabadakaratában vagy az illető pénztár alapszabályaiban leljük-e okát. Megyénk egyik takarékpénztára egyik adósát beperelte, a bíróság hat forint s néhány kr. kamatot állapított meg; de az illető kiegyezett a pénztár igazgatóságával, mikor is 6 frt. helyett, 23 forirtot kellett kamattal fizetnie. . .

Mig a takarékpénztár a pénzzel rendelkezők, kereskedők, uzsorásokra valódi áldás: addig a földmivelő osztály vagyontalanodásának ez az első oka.

Sípos Lajos.

Gróf Zichy Jenő levele

a nyíregyházai általános ipartársulat és az iparos ifjúsági egylet elnökéhez.

Igen tlsxtelt elnök urak!

Az e hó 10-én tartott közgyűlésből hozzám intézett becses levelüket és a jegyzőkönyvi kivonatot köszönettel vettem. A személyem és törekvésem ellen intézett támadásokkal szemben, a t. ipartársulat és iparos ifjúsági egylet egyaránt sietett nekem megtisztelő bizalmát kifejezni, melyért hálás küszönetem nyilvánítását el nem mulaszthatom. Jól esik e bizalom közvetlen és meleg nyilvánulása azért is; mert látom, hogy hazánk értelmes iparossága és iparos ifjúsága, az igaz szót, ha kellemetlen is, igaz értelmében nézi és az egyéni bírálat jogosultsága elől nem akar kitérni.

Önök uraim 1 tudják, hogy életfeladatommá tettem a hazai ipar fejlesztése érdekében csekély tehetségemhez képest közreműködni és ha bármily irányban kifejezett nézeteimet egyesek nemcsak nem helyeslik, hanem azokért igen közönséges módon megtámadnak, sőt meghurezolnak: ez legjobban igazolja, hogy nézeteim kifejezésénél és tetteim által nem a „népszerűséget haj- hászoin“, hanem következetesen haladok a magam elé tűzött czél felé. Más érzékenyebb embereket a hasonló inzultusok elkedvetlenítenének a közpályától; nekem csak arra valók, hogy bizonyságul szolgáljanak amellett, hogy az ut, melyen haladok, helyesen van megválasztva.

Ha bizonyos köröknek elevenére tapintottam, bármily alacsony színvonalon álljon ezek részéről a védekezés; bármily kevéssé válogassák eszközeiket, melylyel velem szemben igazukat demonstrálni, de csakis demonstrálni és nem bebizonyítani akarják : engem sem megfélemlíteni, sem elkedvetleníteni, sem korlátozni nem fognak soha és annál kevésbé mert látom, hogy az amit mondtam, sokaknak lelki tükrében visszasugárzik, amint ezt becses átiratukból is tapasztalni szerencsés valók.

Higyjélc meg uraim! haladásunk egyik fő feltételét az képezi: hogy megértsük egymást, hogy az önálló iparosok és az iparos ifjúság az igaz szót, jó tanácsot, intelmet sat. szívesen vegye még akkor is, ha ez az illetőket hibáira figyelmezteti. Csak az igaz barát mondja meg az igazat leplezetlenül és védelmezi érdekeiket mindenütt; s az, ki önöknek arany hegyeket Ígér, hi- zeleg sat. az bizonyára a legtöbb esetben akar önöktől valamit, vagy félrevezetni önöket.... Vau erre szigorú példa a köznapi életben elég. Az én szerény működésem pedig bizonyíthatja, hogy eddig semmit sem akartam magamnak, hanem akartam az iparosoknak, akiknek működésének előmozdításáért, érdekeik és követeléseik teljesítéséért nem egyszer sorompóba téptem, és dolgoztam a hazai ipar érdekében, melyet a virágzás kellő fokára emelni és ez által hazám jólétét előmozdítani legszentebb hazafiui kötelességemnek tartom.

Midőn bizalmunk megtisztelő kifejezését újból is megköszönném, kérem tartsanak meg továbbra is kegyes jó indulatukban. Maradtam.

Budapesten, 1883, juuius 26-án,

kiváló tisztelettel, igaz hívük : Gróf Zichy Jenő.

Hársfáivá, oroszul Nelipfna —, hasonnevű falu szélén a Latorcza folyó mellett, egy lassan emelkedő hegy tövénél fekszik. Vidéke nem vadregéuyes, de mindenfelé hullámos, bükk-, hárs- és nyírfákkal sürüu fedett hegyekre nyújt kilátást. Bármerre fordítjuk tekintetünket, szemeink a legszebb zöldszinben gyönyörködnek. Ha kevés fáradsággal a fürdő mögötti hegyeu feljebb megyünk, hol kellemes tisztások váltakoznak sürü cserjésekkel, a kilátás mindinkább tágul, s a hegyek csoportozatai másmás alakokat vesznek fel. Van is ott két filegórin-féle, elég primitiv állapotban, honnan — védve a nap hevétől — órákig legeltethetjük szemeinket a szebbnél szebb panorámákon. E néző pontokhoz ki van jelölve a feljáró, alább széles utakkal, feljebb azonban csupán apró fenyü-ültetvényekkel. Kár, hogy több gondot nem fordítanak e kedves apró kirándulási pontokra. Dr. Sch. telve van ilynemű jószándékokkal, de előbb — úgymond — a belső berendezés igényeit kell kielégítenie.

Ebben meg is látszik az igyekezet, sőt mondhatnám áldozatkészség. Az épületek csinosak és kényelmesek. Szemben egymással, a szép sétány által elválasztva, van 4 nagyobb lakház sok szobával, egy, a legszebb, az emeletes „Rudolfvár“ a vizgyógyintézettel áll szemközt. Itt volt a mi lakásunk s mondhatom oly kényelmes szobánk volt, hogy itthon is szívesen laknám benne. Van még itt egy több szobával biró u. n. vasfürdő is. A tej- kurára külön fejő helyiség, ahol bizonyos órákban közvetlen a beteg ivóedényébe fejik a jó havasi tehéntejet. Lejebb vannak a szekérszinek, istállók s egyéb melléképületek. Az ezen épületek közti területek jó Ízléssel kisebb-nagyobb virágos telepekké alakitvák. Legfelül van, közel a Rudolfvárhoz, a legszükségesebbekkel ellátott görbe épület: itt van az ebédlő, konyha, és a billiárd szoba. Nyitott folyósóján asztalok állanak, a hol különösen reggel igen szeretnek időzni a vendégek ; elkölt- vén reggelijüket s elmesélvén egymásnak álmaikat. Utoljára hagytam a legszebbet. Ez, az épen most befejezéséhez közel álló tágas fedett sétány.

(Folyt, küv.)

ÚJDONSÁGOK.

(!) Az llj fól-év a mai nappal beköszönvén, tisztelettel figyelmeztetjük lapunk barátait és pártfogóit a lejárt előfizetések szives megújítására s esetleg a hátralékban levő lapdijnak lehető gyors beküldésére. Mi ezentúl is azon leszünk, hogy a közönség részéről lapunk iránt mindinkább nyilvánuló rokonszenv kapcsát minél szilárdabbá tegyük.

(fi) A nyíregyházai ref. imaház felszenteiési ünnepélye alkalmából, amely holnapután az előkészületekből és a meghívóból következtetve, rendkívüli fénynyel és pompával fog lefolyni, Graefl Józseféé szül. báró Győrffy Róza főispánná Öméltósága, mint szentelési kegy-anya és főtisztelendő Révész Bálint püspök ur tiszteletére a rendezőség fáklyás zene-estélyt rendez.

(*) A fentebb jelzett egyházi ünnepélyre

vonatkozólag a következő meghívó küldetett szét. „Meghívás, a nyíregyházai ev. ref. templom 1883. évi julius 3-án tartandó szentelési ünnepéljtére. Az ünnepély sorrendje: I. Julius 2-án, délután 5 órakor ft. Révész Bálint püspök ur fogadtatása; o) a vasúti indóháznál a közönség, b) a ref. parochián apresbyterium által. II. Julius 3-án délelőtt pontban 9 órakor liarangozás; 9 Va órakor az ünnepélyes isteni tisztelet, a következő sorrendben: I. Gyülekezeti ének orgona-kisérettel, a) a 37-dik dicséret

1-ső versei b) a 233-ik dicséret 1 és 3 verse, Orgonász Gdovin Endre ur. 2. Ének a sárospataki főiskolai ifjúsági énekkar által. 3. Ima, ft. Révész Bálint püspök ur által. 4 Ének a tiszaháti dalárda által 5. Alkalmi egyházi beszéd, Lukács Ödön helybeli lelkész és esperes által. 6. Gyülekezeti alkalmi ének, orgona-kisérettel, a LXXXIV. zsoltár dallamára. 7. Keresztelés, nt. Illyés Bálint ur által.

8. Ének, a sárospataki főiskolai énekkar által. 9. Esketés, nt. Peterdi Károly esperes ur által. 10. Ének, a tiszaháti dalárda által. 11. Úrvacsora-osztás, nt. Kiss Áron esperes ur által, mialatt tiszt. Nagy Kálmán balkányi lelkész ur orgonázik. 12. Püspöki áldás. 13. Ének, a sárospataki főiskolai énekkar által. Ili. Délután IV* órakor közebéd a nagyvendéglő nagytermében. Esetleg ünnepély az iskola udvarán. Este felé 6 órakor egyházi hangverseny több jeles orgona-művész és énekkarok közreműködésével, a templomban. IV.Este tánczmulat- ság a nagyvendéglő nagytermében. A jövedelem, a nagy építkezések által túlságosan megterhelt egyházi pénztár javára fordittatván, a felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A nagyérdemű közönséget szeretetteljes tisztelettel hívjuk meg, az egyház nevében, ezen nevezetes örömüunepélyünköu leendő szives részvételre. Lukács Ödön lekész, esperes. Szik- szay Pál, főgoudnok. Rendezők: Elek Mihály, Benedek József, Péchy Gyula, Kálnay Zoltán, Kalnay Sándor, Menyhért János, Vörös Kálmán, Márkus Karoly, Moesz Béla, Vekerdy Máté, Bogár Lajos, Jóna László, Orbán Károly, Báthy Károly, Tester Lajos, Kertész Bertalan, Saáry Sándor, Kállay Elek, Urszinyi Károly.“

(§) Szabolcsmegye állandó választmánya folyó ju- liushó 14 éu délelőtt 10 órakor, a megyeház nagy termében ülést tart.

(§) Megyebizottsági rendkivüi gyűlés tartatik folyó hó 17-én délelőtt 10 órakor, a szokott helyiségben; amely alkalommal a következő tárgyak fölött fog határozat hozatni. 1. Miniszteri leirat, a megyei szervezkedés tárgyábau alkotott szabályrendeletre vonatkozólag. 2. Miniszteri leirat a Nyíregyháza város belterületén felállítandó vátnsorompó tárgyában. 3. Küldöttségi jelentés a nagy-kállói megyeház értékesítése tárgyában. 4. Nyíregyháza város árvapénztárának mérlege 1879-1880- dik közigazgatási évekről.

— Palaticz Lajos megyei tiszteletbeli aljegyző, az árvaszéki elnök indítványára s a közgyűlés ajánló fölterjesztése folytán, a belügyminiszter által, előadói és szavazati joggal ruháztatott fel.

(.) A korcsmái hiielt korlátozó törvény, illetőleg az ennek alapján Szabolcsmegye bizottsága által alkotott s felsőbb helyen megerősített szabályrendelet mai napon életbe lépvén, mától fogva mindenkire nézve kötelezővé vált. Figyelmeztetjük tehát az italmérést űzőket, hogy Szabolcsmegye területén csakis 2 forintig terjedő korcsmái adósság perelhető és hajtható be biróilag. Emlékeztetjük egyúttal az illető korcsmárosokat és vendéglősöket, hogy a hivatkozott törvény értelmében, 60 forintig terjedhető birságban lesz elmarasztalandó az, akinek helyiségében eme törvény, és szabályrendelet kifüggesztve nem lesz.

*** A főrendi ház valószínűleg reformálva lesz nem sokára. A belügyminiszter ugyanis tájékozni kívánván magát Magyarország főrendéinek egyenkinti és ősz- szes adómenynyisége felől: felhívta a megyei és városi törvényhatóságokat, hogy a területükön lakó főrendi házi tagok adókimutalásait mielőbb terjesztők fel.

— A postai megbízásokra vonatkozólag, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium akép intézkedett, hogy a »postai megbizások<-hoz egy, a föladó czimével és a szelvényen jegyzettekkel ellátott bérmentetlen posta- utalványi űrlap melléklendő, amelyet a posta-hivatalok, az összeg beszedése esetében, annak átküldésére fognak használói.

X Szentmiklóssy Lászlóné úrnő őnagyságu, mint levelezőnk értesíti lapunkat, közelebb egy értékes ezüst keresztelő-poharat és tálczát volt kegyes a szakolyi ref. egyháznak ajándékozni. Az illető egyház ez idő szerinti elöljárói lapunk utján is hálás köszönetüket fejezik ki a nagylelkű adományozó eme kegyességéért.