Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-04 / 23. szám

NYÍRVIDÉ K." elv, amelyet, ha a népiskola eléggé tekintetbe uem veszi, működése nem áldásos, hanem káros. Mig tehát a népiskolának főczélja a leendő honpolgároknak mintegy kivouatban, ha homeopatice is, mindazon ismeretekből Leadni, melyekre a gyakorlati életben okvetlen szüksége lesz: addig a középtanodaodatorekszik, hogy növendékeit jól előkészítse az egyetemre, műegyetemre stb. A középUnodának eme czéljától oly kevésbé szabad eltérni, mint a népiskolának jelzett elvétől. A kozept^noda eme kötelességének eleget is tesz, eleget is tehet. Áthidalja az ürt a középtanoda és egyetem kozt. _ Képessé teszi tanulóit a magasb tudományok receptlójára. De a népiskola és középtanoda közt egy áthidalótlan Or tátong, mert, mint fonebb hangsúlyoztam, a népiskolának nem czélja növendékeit a középtanodai tantárgyak receptiójára képessiteni. És az nem is lehet czélja, mert a falusi népiskolák alig 4—5% megy át a középtanodába; a városi népiskolák tanulói, különösen ott. ahol középtanoda van, majdnem 40°/„ megy át évenként a középtanodába. Azok kedveért kellene és égető szükség lenne, a helyi viszonyokhoz képest, a népiskola és középtanoda közt, amennyire lehet, az egyöntetűséget létre hozni. A középtanodai tanár urak rendesen panaszkodnak, hogy a gyermekek nem jönnek elég képzettséggel, előkészültséggel a középtanodába. A tapasztalat is ezen állítás mellett látszik tanúskodni; amennyiben a legtöbb bukás a középtanoda I. osztályában van. De nagyon tévedne az, aki azt hinné, hogy annak a népiskola, tanító, tanár avagy tunuló az oka. A ki a szobába akar lépni, annak okvetlen a küszöbön kell keresztül ineuuie. A népiskola és középtanoda közt ezen küszöb nincs meg. A népiskolában a gyermek egészen más generben, más módszer alapján taníttatik, mint a középtanodában. A népiskolában túlnyomó a gyakorlat, a szemléltetés, a középtanodákban pedig az elmélet. A gyermek, aki hozzá van szokva, hogy a tanitó az ő nyelvén, szellemi felfogásához mértten beszéljen vele, szemléltessen, midőn a középtanodába lép egészen más szférában találja magát. Hozzájárul még az az óriási zűrzavar, tömkeleg és charivári, ami az egyes tantárgyak mükifejezé seiben uralg A tanító megmagyarázza a >személynévhelyette-útőt* a tanár ugyanazt »névmásnak* czimezi. Ez »cselekvé-szóról« beszól; a középtanodában ugyanaz: »ige«. Itt ez »sziíkmondat* amott tő, sőt még »csupaszmondat* is. »Alanyeset» — »nevezőeset* — »elsőeset.* Ennyi mutatványul csak a magyarnyelvtanból. Száz meg száz ily példát tudnék felhozni. Persze, hogy ezek megzavarják a szegény fiu fejét; megnehezítik előhaladását és a tanár sikeres működését. Szerény véleményem szerint azon ugy lehetne segiteni, hogy a középtanoda t. tanári kara ériutkezésbe lépne az illető népiskolák tanítóival összehasonlítanák a népisk. III. IV, oszt. tantervét, a középtanoda I osztályának tantervével és együttesen áthidalnák az utat a népiskola III. IV. osztálya és a középt. I. osztálya közt. Hisz a czél egy. A néptanítók és tanárok közös terhet viselnek vállaikon, közösen fáradoznak a népnevelés magasztos munkáján. Legyen meg tehát ott is az egyöntetűség. És az meglehet a nélkül, hogy a tanitó, vagy tanári kar megcsonkítaná, avagy kibővíteni a miniszteri tantervet. T a n ii g y. (Vége.; 3. László János, mint a tanszerkiállitást rendező bizottság, elnöke eddigi működésükről szóló jelentését a következőkben foglalva adta elő: A bizottság folyó év márczius 2-án tartott ülésében elhatározta, hogy a helybeli, a nagykállói és kisvárdai tanintézetek igazgatóságait megkeresi, a kiállítandó könyvek s egyéb tanszerek összeírása végett Ezen összeírásból hiányzó könyv- és tanszereket pedig Budapestről az országos tanszermúzeum, tanszerraktárak és könyvkiadóktól fogja a bizottság megrendelni. E határozat végrehajtatván s valamint a nyilvános tanintézetek igazgatói, ugy a magán intézetek tulajdonosai is a legnagyobb készséggel megígérték, hogy az intézetükben levő könyv- és tanszereiket megküldik a bizottságnak. Örömmel értesiti a választmányt, miszerint ezen tanintézeteknél várakozáson felül találtak alkalmas tárgyakat a kiállításra, a hiányzó tárgyakra nézve pedig egy uapi és három tanügyi lapban lettek felhiva a tanszerkészitők és tankönyvkiadók az iránt, hogy e kiállításra szánt tárgyaikat juniushó 10-éig a rendező-bizottságuak bejelentsék s juniushó 2ö-ére pedig megküldjék. Végül kéri a választmányt, hogy a rendező-bizottság tagjai közé még négy tagot nevezne ki s a kiállítás napjait és a bemeneti dijat határozná meg. Pazár István a bizottság eddigi intézkedéseit igen túlzottnak látja, minél fogva szűkebb körre kívánná azt szorítani, nehogy a nagymérvű intézkedések által ezen tanszerkiállitás egyletünk csekély vagyouát felemészsze. LefHer Sámuel osztja előtte szóló véleményét, de mindazonáltal elismerést szavaz a bizottságnak" eddigi fáradhatlan működéséért s hogy felesleges kiadások ne történhessenek, kéri a választmányt, miszerint utasítással láthatná el a bizottságot arra nézve, hogy a kiállítást illetőleg mily körben mozogjon. László János rendező-bizottsági elnök jelentése örvendetes tudomásul vétetvén, utasittatik, hogy a kiállítást az elemi, felső nép- és polgári iskolák körén tűi ne terjessze. A már megalakult rendező-bizottságba Gdovín Endre, Boczkó Lajos, Ondrey Sámuel és Orsovszky Gyula neveztetnek ki uj tagokul. A tanszerkiállitás nap jainak meghatározása a rendező-bizottságra bizatik, a bemeneti dij pedig 20 krajczárban oly módon állapíttatott meg, hogy dij nélkül csak a szabolcsmegyei felekezetnélküli tanitóegylet tagjai, mások pedig ezen megállapított dijat lefizetve, névre szóló jegvgyel mehetnek a kiállításra. Ezen határozatról László János rendező-bizottsági elnök, Gdovin Endre, Boczkó Lajos és Ondrey Sámuel bizottsági tagok kivonattal is értesíttetnek. 4. Tárgysorozat szerint e gyűlés legfontosabb tárgya — a III. egyetemes tanitőgyűlés végrehajtó bizottságának folyó év pűnkö9tí gyűlésére kitűzött s a hazai tanitó-egyesületek s testületekhez véleményadás végett megküldött következő négy kérdés vétetett tárgyalás alá . a) »Fentartandó-e az országos képviseleti tanitógyűlés mellett továbbra is a szövetség eszméje?* b) »Tartassanak-e az országos képviseleti tanítógyűlések mellett jövőben is egyetemes tanitógyűlések ?« c) >Ha az egyetemes tanitógyűlések tartásának szükségét a tauitóegyletek elismerik, hol s mikor tartassák meg a legközelebbi egyetemes tanitőgyűlés és mik legyenek tárgyai ?» d) »Atadas8ék-e az »Eötvös alap* az országos tanitógyülésnek az egyetemes tanitőgyűlés meghallgatása nélkül ?« Ezen kérdések tárgyalásánál többek hozzá szólása után a választmány általános többségének véleménye a következőkben nyilvánult. A választmány ragaszkodik a mult 1881. év julius 2-án tartott tanitóegyleti nagygyűlésnek ezen határozatához: >A szövetség eszméjét mindazon ideig, mig ez ügyben a IV. egyetemes tanitőgyűlés végleg nem határoz — fentartja; mert ha az országos képviseleti tanitőgyűlés a haladó kor követelményeinek s a néptanítók jogszerű kívánalmainak nem találna megfelelni, a szövetség eszméjének megvalósításán s életbeléptetésén alkotmányos uton fog törekedui.* A végrehajtóbizottság pünkösd ülésében ennek tárgyalását nem tartja a választmány időszerűnek, tehát ezen első kérdés vétessék le a gyűlés napirendjéről. Az országos képviseleti tanitógyűlések mellett igen is tartassanak egyetemes tanitógyűlések. A IV. egyetemes tanitőgyűlés megtartását az »Eötvös alap* ügye miatt is szükségesnek tartja a választmány, — de meg azért is, mivel a magyar néptanítóknak szükségük van, hogy nézeteiket a jövőben is szabadon nyilváníthassák, szólási joguk merev korlátok közé ne szorittassék s nemes eszméiket mint szabad honpolgárok érvényesíthessék ; ezt pedig az önkormányzat alapján szervezett egyetemes tanitógyüléseken tehetik, nem pedig a még szűk korlátok közé szorított hiányos szervezetű országos tanitógyűlésen. A IV. egyetemes tanitőgyűlés tartassék meg Budapesten 1884. évben, midőn már a II. országos tanítógyűlés megtartatott s tárgysorozatát, az akkori körülmények tekintetbe vételével, a végrehajtó-bizottság állapítsa meg. Az »Eötvös alap* végleges átadása felett jogérvényes határozatot egyedül a IV. egyetemes tanitőgyűlés hozhat, tehát az semmi szin alatt át nem adható. A végrehajtó-bizottság pünköstí ülésén a szabolcsmegyei felekezetnélküli tanitóegylet képviselőjéül Radvánszky Károly fővárosi tanitó bizatik meg. E jegyzőkönyvi pont a végrehajtó-bizottság elnökének és Radványszki Károly fővárosi tanítónak minélelőbb megküldetni rendeltetik. Ezzel a gyűlés befejeztetett. Orsovszky Gyula, tan. egyl. főjegyző. Levelezés. Kis-Várda, 1882. májas 24. A kisvárdai elöljáróság választása ma ment végbe kellő rendben és csendben; de általános érdeklődés melett. Meg választattak, főbíróul: Sarvay Elek. t. biróul Deák János, pénzkezelőül: Puskás Albert, közgyámul: Kovács Lajos ügyvéd, tanácsosokul: Borkó György, Sinka Béniámin, Balkányi Jakab, Papp József, gy. Juhász István és Márton István. Ezeken kivül tiszteletbeli tanácsosokká kineveztettek : Dömötör György, Pintér Dániel, Pupinszky Kálmán és Klicsu József. Hallomás szerint a törvbiró Deák János megválasztatása ellen, aki a jelölés alkalmával is felemiitett bizonyos tök-mauipulátió folytán jelölhető sem lett volna, óvás emeltetik. Szabó László köznéven Laczika, a Kis Dózsa György, aki a képviseleti tagok választását megelőzőleg, népgyüléseket tartott s gatyás polgártársainkat állítólag az urak és zsidók ellen heczczelte, s a ki az értelmiség ez ideig tartó csekély érdeklődése mellett a közdolgokban a grassálást megszokta, az értelmiség érdeklődése mellett lefolyt közelebbi képviseleti tagok választása alkalmával szenvedett veresége hatása alatt, ma meglapult, s a választás, talán egy évtized óta először, minden izgatottság nélkül folyt le. Vigyázó. Majális vidéken. A kisvárda-vidéki felekezetnélküli népnevelési egylet majálisa f. hó 30-án nagy ünnepélyességgel tartatott meg a várkertben. A rendezőség aligha választhatott volna szebb s a majális fogalmának megfelelőbb helyet. Az omladékban levő romok, az előttök elterülő sétánynyal, valóban meglepő látványt nyújtottak s a szemlélő lelkét visszavarázsolták a mystikus középkorba. A romok előtt levő tánczhelyiség, mely a nyári 9zinkörök alakjára épült, ez alkalommal izlésteljesen vala feldíszítve; a bejárat homlokzatát, valamint a fölepet zöld galyak, a falakat pedig nagy aranykeretü tükrök s az ezeket művészileg körülövező folyondárok s virágfüzérek ékiték ugy, hogy az ember egy mesterségesen alkotott édenkertben képzelhette magát. Délután hat óra tájban számos fogat robogott a várkert parkjába. A rendezők szives előzékenységgel üdvözölték az érkezetteket; azután bekalauzoltúk a terembe, hol már a zene vigan, gyönyörűen szóllott. Kevés idő múlva megkezdődött a táncz s a derék fiatalság lelkesedéssel forgatta meg azokat a bájos nyíri leáuykákat, kiknél nem igen találhatni kedvesebbeket és szebbeket magyar hazánkban! Táncz után kedélyes társalgás vette kezdetét, s az inpozans kinér.ésü terem, mint meleg nyárban a sziues virágokkal hímzett mező, tarkállott a jelenlevők vegyülékétől. A jószivü mamák is meg lehettek elégedve, és szelíd örömmel nézhették leánykáikat, amint a deli ifjúkkal karöltve sétálgattak fel-alá. A helyiség hátterében állott a czukrászda, hol délszaki gyümölcsöket, fagylaltot és egyéb hűsítő szereket lehetet nyerni. Mig a táncz folyt, addig az éltesebb urak s azon fiatalok, kik nem kívántak részt venni a terpschihorei gyönyörben, a teremmel átellenben levő szalette-ében borozgattak. s részint az együttlét örömétől áthatva, részint a tüzes tokaji és szerednyei bortól felvillanyozva, vidám magyar nótákat daloltak. De legszebbek voltak a ref. papok összhangzatos dalai, melyek valóban lebilincselték az ember figyelmét 8 viharos taps és éljenzésre ragadták a hallgatókat. Tizenegy óra tájban kezdetét vette a tombola játék. Az első nyereményben (ezüst kompótos tál, ezüst tartóval és üveg tállal:) tek. Okolicsányi Menyhért (karászi nagybirtokos); a másodikban (Muukácsynak szép fekete keretbe foglalt »Krisztus pilátus előtt* czimü festménye :) Szalánczy Bertalau (komorói birtokos :) urak részesültek. Mindkét nyeremény az egylet adománya volt. Felemliteudő még gróf Forgácsné ő méltóságának adománya : két gazdagon aranyozott ezüst pohár és egy gyönyörű ozsona szervisz. Ezenkívül egyes családok mintegy 60 darab értékes tárgyat nyújtottak be, melyek szintén kisorsoltattak. Éjfél után kezdődött a szünóra, mit egy hoszan tartó cadrüll — egybekötve csárdással — előzött meg. Másfél órai időköz után a táncz ismét kezdetét vevé s tartott hajnalig. A bálanya tek. Vay Péterné úrhölgy volt Várdáról világos kék szatinban, krém szin csipkével diszitve ; a bálkirálynö pedig Kállay Szeréna kisasszony (Kálló ;) az a gyönyörű fiatal leányka, ki szépségével mindenkit elbájolt. Sugár termetót rózsa szin ruha fedte virágos bordűr díszítéssel; dus hajfürtjei között félig kinyílt piros rózsa volt, mely oly igen illet hófehér arczához. A jelen volt hölgyek között leginkább kitűntek még szépségök fényes toillettejök által: Czóbel Minka (Anarcs) fehér tülangléval és csipkékkel ékített kék szatinbau. Both Piroska (Nyíregyházáról,) és Jászay Mariska (KisVarsányról,) mindketten rózsaszín selyemben. Kastal Ida (Kisvárda) kékben, tarka díszítéssel. Továbbá ! Báró Horváth Gedeonné Ő méltósága (Papról), ki gazdag fehér csipkékkel díszített lilaszin ruhájában ugy nézett ki, miut a habok közül kiemelkedő Aphrodité. Czóbel Imréné szül. gróf Vay Edeline (Anarcs) fekete selyem ben, virágosán kivarott selyem diszszel. Ifj. Lipthay Béláné (Jéke,) kék szatinban, fehér diszszel. Szeutmiklós.^ué Bónis Lenke (Gömör) rózsaszínben. Márky Elekné Király Ilka, (Karász.) természetes bodzafavirággal ékített fehér atlasz ruhábau; igen gyönyörű volt! Dr. Józsa Audrásné (Kálló) tarka selyemben. Liptay Károlyné szül. báró Horváth Karolina fekete selyemben. Orosz Gáborné, sötét bordó szatinben, barna díszítéssel, mindketten Gyulaházáról. A férfiak többnyire frakkban jelentek meg. Egyet azonban, ne vegyék rosz néven, nem hagyhatok megjegyzés nélkül: hogy a rendező urak az isme retlenebb fiatalokat későn mutatták be a hölgyközönségnek, s e miatt gyakran megtörtént, különösen éjfél előtt, hogy a bemutatásra való számításból ugy a fiatal emberek, miut a hölgyek egyrésze, csak nézői voltak a tánczolóknak s hallgatói a zenészeknek ; éjfél felé azonban a fesz szűnni kezdett s az ismerkedés általánossá lőn. Mindazáltal teljes elismerés illeti a rendező urakat (különösen tek. Vay Péter kir. járásbiró urat), kik semmi fáradságot nem kiméivé a tánczvigalmat élvezetessé tevé A jövedelem, a szép számú közönséget tekintve, igen kielégítő lehetett; történt számos felülfizetés is. Adjon Isten több ilyen majálist Kis-Várdán! Paál Gyula. 779. sz. A nmgű V. és K. 0. Minister urnák f. évi 12720. számú rendelete folytán értesíttetnek a t. tanitó urak, hogy a f, évi nyári nagyszünidő alatt Budapesten, a népiskolai tanítók számára hatheti tornászati póttanfolyam'fog tartatni; — a póttanfolyamra csak 60 tauitó vétetik fel, kik a tanfolyam tartamára 80 frtnyi államsegélyben részesittetnek; az utazási költségek ezen segélyből fedezendők. Felhivatnak ennél fogva mind azon tanitók, kik ezen tanfolyamon résztvenni óhajtanak, 8 katonai kötelezettséggel nem tartoznak, hogy keresztlevelüket, tanképességi oklevelüket, jelen szolgálatukról szóló községi s lelkészi, valamint egészségi állapotukat igazoló orvosi bizonyítványaikat, — a budapesti kir. tanfelügyelőséghez czimzett kérvényeik mellett, — hozzám f. évi junius hó 18-ig okvetlenül beterjeszszék. Ezzel kapcsolatosan — értesítettnek a t tanitó urak, hogy a magyarnyelvet nem biró népiskolai tanitók számára, a magyarnyelv elsajátítása czéljából a nyári szünidő alatt 6 heti póttanfolyam tartatik: Léván, Losonczon, Sárospatakon, Baján, Aradon Kolozsvárott, Székely-kereszturon, Zilahon, Szegeden, Mármaros-Szigeten, Győrött — és Szombathelyen. A póttanfolyamon résztvevő mindenik tanitó 70krnyi napidíjban részesittetik. — A felvétel végett f. évi junius hó 20-ig lehet jelentkezhetni. Nyíregyháza, 1882. májushó 29-én Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. Köszönet nyilvánítás. Van szerencsém a kereskedelmi ifjúság egyleti könyvtára javára a Sóstón rendezett majális alkalmával történt felülfizetések részletes kimutatását a nyilvánosságra hozni. Nevezetesen : Ötern Jenő ur 4 frt, Kállay And-