Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-14 / 20. szám

I* Y f lt V I D É K 1—10 paléta számig. Májushó 26-án reggeli 8 orakor a 11. paléta számtól a 25-ig. Május 27-én reggel. 8 órakor a 26 paléta számtól a 41-ig, ugyanekkor a sima­pusztai lakosok lovai is osztályoztatni fognak. Aki eme főosztályodnál meg nem jelenik: 10 frtnyi b.rságban fog elmarasztatni. (k. k) A közhatóságok érdekében szükségesnek ta­láljuk felemlíteni lapuukban azon megyeterületi változá­sokat, amelyek országgyűlési képviselőválasztás tekinte­tében legközelebb megyénk szomszédságában történték s azok a belügyminiszter által is jóváhagyattak. Igy a többi közt, a Sárosmesyéből Zemplénbe kebelezett San­dái Hokin, Hukóct, Sztraizkúcz, Dricima él Vladicia községek a homonnai, — az Abaujból Zemplénbe kebe­lezett Ahá- Feliö- Reymecz. Kiibányácska, Mátyásháza. és Vily községek a sátor-alja újhelyi, az ugyancsak Abaujból álkebelezett Kiskázmér és Hiite községek a terebesi, FeliS Golap pedig a raádi országyülési választó kerületekbe osztattak be. 0 A Miskolczi zöldvásár folyó évi május hó 21-én fog megtartatni. • Az eladandó kincstári birtokokról szóló részletes kimutatás, egy terjedelmes füzetben szerkesztőségünkhöz is beküldetett. Az egész eladás azonban minket szabol­csiakat nagyon kevéssé érdekelhet; amennyiben itt ily eladó kincstári birtok nincs. (k. k) A határórvidéki házközösséget szabályozó törvényjavaslat már elkészült, s megbirálására az igaz­ságügy miniszter legközelebb szakértő értekezletet fog összehívni. (d. e.) Kassán az oroszországi zsidók segélyezésére, a hitközség gyűlésén 535 frtot gyűjtöttek ; mely alkalom­mal az »aliance izraelita universellec fiók-egylet alakítá­sa is elhatároztatott. (y.i Benczy Gyuláék mult áprilhó 11-én hagyták el Berlint. Ápril 26-ig Berlinen kivül a következő német­országi városokat érintették és működtek bennük. Pocz­dám, Frankfurt, Magdeburg Waimár Köthen, Erfurt, Wit temlíerg, Cottbut, Güben, Posen, Bromberg, Elbing Königsberg. Németországból Biüsselbe; onnan pedig Párisba szándékoznak. (!) Soós Miklós lapunk egyik munkatársa az »Al­föld-fiumei vasutc igazgatóságához fogalmazó gyakornok­ká neveztetvén ki: folyó hó 3-án utazott el körünkből uj állomására Szegedre. Sok szerencsét és előmenetelt kívánunk a tohetséges fiatal embernek. A vasúti nj menetrendre, amely holnap azaz f. é májushó 15-én lép életbe, 8 amelyet lapunk mai száma is hoz, figyelmeztetjük olvasóinkat. Irodalom. — Nyizsnyay Gusztáv zeneköltő összes műveit kiadja Endré­nyi Lajos és társa könyvnyomdája Szegeden. A sajtó alá rende­zési 1 Lmger Viktor, a szegedi zenede igazgatója bízatott meg. Nyizsnyai dalai szívből jövők és tősgyökeres magyar dalok. A gyűjtemény a szerző arczképével hat füzetben fog megjelenni, minden füzet 8 iv, 1 ftlzet ára 1 frt 20 kr. Az első füzet junius közepén hagyja el a sajtót, az egész kiadás uz év végén lesz be­fejezve. A fizetés a megjelent füzetek átvételekor történik. A tisz­tajóvedelem a zeneköltő síremlékére van szánva. A Magyar Tudományos Akadémia .Magyarország II. József koriban. Irta Dr. Marczali Henrik. II. kiadást czimü munkára hivja fel az irodalom barátait. E mű azon korszak történetét vi­lágítja meg, melynek alkotmányos s nemzetiségi küzdelmei mai napig is oly élénk emlékben élnek, és melynek minden eseménye és f"jlődtSse legszorosabb viszonyban áll korunk politikai és társa­dalmi kérdéseivel. Szerző az első kötetben a két küzdő ele­met állítja egymással szembe ; a régi nemesi rendi alapon kifej­lődött Magyarországot és a trónörököst, kinek czélja dynastiájá­nak hatalma, de ki az őseitől eltérőleg, e czélt a XVIII. század reformeszméinek segítségével törekszik elérni. A második k ö­tetben a csásiár műve lesi leírva ; mint igyekszik átalakítani a tranczia philosophi i nígy eszméi szerint, Magyarországnak alkot­mányát, majd egyházi és műveltségi, végre gazdasági viszonyait. A ÍJsuly annak kimutstására van helyezve, mint vonta maga után stükségkép a reform megkezdése a magyar alkotmány százados épületének fokozatos lerontását, és mint szenved hajótörést a nagy s magasztos terv az emberek és az országos viszonyok activ és passiv ellenállásán. Aki e munkát birai akarja: f. é. május 25-ig jelenne be es óhaját a .Magyar Tudom. Akadémia* kövyvkiadóhi­vataláuá! Budapesten. „A Képet Családi lapok< 32-ik számának tartalma: Más­félpár szerelem Elbeszélés irta Erdélyi Gyula (Folytatás.) — Egy bozaszemért. Költemény; irta Komócsv József. A zeneszerző Elbe­uélés. Lindner A nyomán Városi Malvinitól. (Vége.) — Ripők Márcii Rajs ; irta Tihanyi Benő. — Az evésről. Karezolat; irta Paityarócii M. — Ai elveszett Beszély; Feli* L. után Borsody Bélától (Folytatás.) — A nihilisták áldozata. Humoresk Sch. A. után Irta Philantrop. (Folytatás) — Képeinkhez. — Gondolatok Mlndsnféle Képeink: Megszorulva. — Látogatás. — Amerikai képek Ai ingeletek lakása. A Tequendama vízesés. Melléklet: »A kinci. csimfl regény 305 —320. oldala. Előfizethetni Mehner Vil­mosnál, Budapest IV. ker. papuövelda-utcia 8 sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A .Magyar Lexikon. 101-ik füzete is elhsgyta a sajtót és a .Könyvornamentika* szótól a >Krateros«ig terjedvén, a msgyar nyelvben fölöttébb terjedelmesnek bizonyult K.-betü Tégén halad, él lehetőleg hézagtalan tartalma iltal is bóTen igazolja azt a bizalmat, amelyben országszerte résxesül. Az eddig megjelent füzetek nyomán Ítélve bizton állíthatni, hogy irodalmunk e nagy­jelentőségű ága, kitűzött ciéljához most már biitos léptekkel közeledik. Ai egyetemes msgyar népdalgyűjtemény dallam könyvéből, vagyis a .Magyar Dalalbum Ill-ik kötetéből megjelent a 7-ik fű­iét Is a következő tartalommal: 1 Korcsmárosné, ejnye, ejnye I S. j Korcsmárosné kápolnája ... 3. Körül csilagos az ég. 4. Körül van Szatmúr kerítve. 5. Kutya, kutya tarka. 6. Lám megmondtam Angyal Baudi. 7 Legyen ugy mint régen volt. 8. Lekaszálták már a ré­tet. 9. Ma van Jakab nap. 10. Megérett a meggy. 11. Megfogom az eke szarvát. 12. Magizentem az édes anyámnak. 13. Megkérdeiem szeretőmtől. 14. Messze kékellik a Duna. 15. Még sincs szebb leány » faluban. 16. Miért ig gyötör engem a búbánat 17. Mi bús bo­rongás érheté. 18. Minden este fuvolyázok sokáig. 19. Mindig mon­tad, nem ismersz mást. 20. Muzsikálnak a gárdonyi csárdában. Ajánljuk e zongorára alkalmazott egyetlen magyar népdalgyüjte­ményt a zene barátainak figyelmébe. — Előfizetési ár a .Dal-al­bum.-ra egy évre, vagyis tiz füzetre 1 frt 80 kr. A .Magyar Daltár* Ill ik kötetére, mint a .Dalalbumc szövegkönyvére 80 kr. A .Dal­tár Ill ik kötetéből az első félkötet már elbagyti a sajtót és min­den megrendelőnek azonnal megküldetik. Előfizetések Győrbe, a •Magyar Dal album« kiadóhivatalihoz intézendők. Egyes füzetek minden rendes hazui könyvkereskedésben is kaphatók. Előfizetési felhívás ' „Öuugyvéd-, vagyis ^Gyakorlati Útmu­tatás jogügyletek elintézésére, okiratok s beadványok szerkesz­tésére. A legújabb törvények alapján 350 iromány-példával fel­világosítva, birák, ügyvédek, jegyzők és felek használatára irta Knorr Alajos, koz- és váltó ügyvéd, a budapesti kir. itélő-tábla bi­rája. Ill ik újra átdolgozott kiadás. Kiadja Ifj. Nagel Gttó Buda­pesten. E mú ezélja a torvények és egyéb jogszabályok megisme­rését és gyakorlati alkalmazását könynviteni; ezért ismerteti az állam kormányzat szervezetét, a közhatóságok, bíróságok hatás­körét, a birák és hatósági közegek felelősségét; ismerteti és ma­gvarázza ugy a magán anyagi, váltó, kereskedelmi és bánya­ugyleteket, mint az alaki jog körében a polgári törvénykezési rendtartás, váltó, esőd, perenkivüli és büntető eljárás szabályait; ismerteti a legnagyobb és legfontosabb közigazgatási rendszabá­lyokat, egyszersmind azok gyakorlati alkalmazását iromány pél­dákkal mutatja meg ugy, hogy bárkinek is biztos tanácsadóul szolgálhat mindennemű okiratok, peres és perenkivüli eljárásoknál kérvények, perbeszédek, közigazgatási beadványok szerkesztésére a nélkül, hogy mennyiben a törvény engedi ügyvéd segélyét igénybe venni kellene. Hogy e mű kitűzött czéljának megfelelt, igazolja azon körülmény, hogy a közelmúlt években megjelent két kiadása teljesen elkelt. Midőn tehát akiadó az „Ónügyvéd* czimü közhasznú munkának harmadik teljesen átdolgozott, tetemesen bóvitett és javított kiadá­sát a t. cz. közönség rendelkezésére bocsátni bátorkodik, a mű korszerűsége, hasznossága és szükségességére nézve csak annyit vél jónak megjegyezni, hogy a mú ezen uj kiadása a legújabb törvé­nyek és rendeletekre való tekintettel lett átdolgozva, és jelenleg egyedüli, mely a mostani viszonyok közt a kijelölt irányban biz­tos tanácsadóul és utimitatóul szolgálhat, a melyet birói és ügy­védi vizsgára készülök is mint repetitoriumot sikeresen hasz­nálhatnak. Színház. (th) Krecsányi Ignácz színigazgató folyó májushó 6-án mutatta be közönségünknek társulatát, Csiky Ger­gely »Czifra nyomorúsága czimü színmüvében. A darabról már kimondta a fővárosi illetékes raükritika igazságos vé­leményét. Mi sem szólhatunk kedvezőleg felőle. Egyes alak­jaihoz nem férhet erős kifogás; mindegyik ép és egészsé­ges, már tudni illik olyannak, mint a minőnek azt a szer­ző idomitá; kivált ha egyiket-másikat nem tenné néha oly uualmassá egyes frázisok túlságos ismétlése, a legjobb ötleteknek helytolen alkalmazásával s a közönségesig való leszállításával. Az egészből azonban hiányzik a mag, a lélek, a szellem, a költészet és valóság; amely nélkül pedig, lehet ugyan tetszetős és taps okat keltő vala­mely színmű; de általános mübecscsel nem dicsekedhetik. Itt ott eredeti, néhol pikáns, másutt szellemdús akar lenni szerző; de mindez a valóság, a hűség, az igazság és ter­mészetesség rovására történik. Csikyuek csaknem valameuy­nyi színmüve ily elemekből áll. Elevenségénél fogva mu­lattat, ujdonszerüsége által vonz. Ellesi a napi újdonságo­kat, a divatos félszegségeket; kikap egy-két garas árát egyik-másik ismert színműből s azt eltorzítva, kivetkőz­tetve beékeli színmüveibe, csattonós jeleneteket csinál belőlük: és kész nála a színmű. Dj hogy e müveinek mara­dandó irodalmi becse és erkölcsi példány-iránya legyen : azzal mitsem törődik. Igen jól tudja, hogy neve ma divat; tehát használja az alkalmat és . . . üti a vasat. Jól teszi. »Mundus vult decipi, ergo decipiatur.* Az előadás miden esetre jobb volt a műnél. A szini erőkre térve át, azok kielégítő arányban vannak képviselve e társulatnál, bár a tavalyiakból egy pár hiányzik. Az eddig bemutatott erők élvezetes szini saisonhoz nyújtanak kilátást; kivált ha a közönség is kellő pártolásban részesiti eme első rendű vidéki színtársulatot. Vasárnapon, májushó 7-én, itt először: »Igmándi kis pap* népszínmű 3 felvonásban, irta Bérezik Árpád, zenéjét szerző Erkel Ferencz. Ez estéről, is jogosan el­mondhatjuk, amit a »Czifra nyomorúság*-ról is mond­tunk volt; hogy t. i. a keret jobb és szebb volt a képnél. Kedden, Májushó 9-én »Boccacció«, vig operette Souppétól. Szerdán, májushó 10-én » Amerikai párbaj.* Csütörtökön, májushó 11-én: »Váljunk el,* vig játék 3 felvonásbau, írták Sardou és Najac. Pénteken, májushó 12-én: <A szerelmes levél,* víg­játék 1 felvonásban Trifkovics Szilárdtól, és »Anna,« dráma 1 felvonásban, irta Csiky Gergely. A »Szerelmes levél* alapeszméje nem egészen uj, de az indokolás, a ki­dolgozás, ügyes irói kezekre vall. Csiky az »Anná*-ban is megmutatta, hogy öt semmi féle dramaturgiai szabály sem korlátozza színmüvei írásában. Megmutatta, hogy ő képes egy drámai eseményt egyetlen felvonásban lebonyo­lítani ; igaz, hogy a darab hősnőjének botlását és bünhödését csak a színfalak látják. Őt az ilyesmi nem genirozza. A lángész nem tanul, hanem tauit, nem olvas, hanem olvas­tat. Az előadásról ismét csak dicsérőleg nyilatkozhatunk. A két színmüvet »Krisztus Pilátus előtt* néma képlet előzte meg, rendezve Munkácsy hason czimü olajfestménye utáu Német József társulati tag által. Közönség kevés. Közgazdaság. Trieszti általános biztosító társaság Mai számunk­ban közöljük a trieszti általános biztosító társaság 1881. érve szólló zárszámadásait, melyekkel ez intézet 50 évi üzleti tevékenységét zárja le. A hozzánk beküldött évi jelentéséből a következőket emeljük ki: A díjbevételek a lefolyt évben összesen 996,036 frt 26 krral szaporodtak, ami által az 1681-ki díjbevételek az 1880-ki 10.131,109 frt 19 krral szemben 11.117,145 frt 46 krra emelkedtek. Az A. mérleg, mely a tűz-, jég- és szállítási biztosítást foglalja magában, 910,192 frt 05 kr. tisztajövedelmet mutat ki. Az életbiztosítási üzletet magában foglaló B mérlegben 319,841 frt 35 kr. nyereség mutatkozik. Ebez járul még a jelzálogosztály 132,158 frt 17 kr. tiszta nyeresége ugy, hogy összes nyereségkép 1.362,092 frt 47 kr. mutatkozik. A tartalékok rendkívül szaporítása for­díttatott a jégbiztosításból eredt nyeremény fele is kerek 160000 frttal, mely e veszedelmes biztosítási ágból ké­sőbbi években eredhető veszteségek fedezésére vau hivat­va. A kárfizetésekuél 1831-ben 26,049 káreset után 7.646,628 frt 11 kr. a társaság ötveu évi fennállása óta 150.987, 942 frt 87 kr fizettetett ki, a melyből hazánk­j ra 64 359 káreset utáu 25.980,418 frt 80 kr. jut. — A biztosítási intézmény áldásos működésének és annak, hogy mily jelentékeny tényező ebben a trieszti általános biz­tosító társaság, ékesen szólló bizonyítékai e számok. A társaság tőkéi a legelővigyázatosabban helyezvék el s ki­elégitőleg jövedelmeznek. Az elhelyezés főtételei: ingat­lanok és jelzálogok 19.858,881 39. Kölcsönök tulajdon életbiztosítási kötvényekre 1,830.421'24. Értékpapírok 8.237,321'50. Készpénzállomány az intézetnél s a bank­nál 1.850,127 38. stb. A kamatozó vagyon a mult évben többel mint másfél millióval szaporodott, az értékpapírok árfolyam-ingadozásának fedezésére szolgáló tartalék 61.300 frt 19 krral emelkedett s éz idő szerint 561,346 frt 22 krra rug. A jelentékeny tartalékok ez óvatos és előrelátó összegyűjtés, egy részt a biztosítottaknak szolgál a lehető legteljesebb garancziákkal, más részt pedig a részvényest nyugtatja meg tőkéjének kevésbé kedvező évben is biztos kamatozása iránt. Az osztalék 1881-re minden, 315 frttal befizetett részvény után 270 frank aranyban. A tej-kezelésről. A tej jósága, a tiszta kezeléstől függ. A tiszta kezelésnek mikéntjét a következőkben adja egv ügyes gazdasszony. Fejő edényül általában farocskákat (egy fülü kif> dézsa) vagy zsajtárokat használunk. Pedig ez nem jó; mert a fa rostos anyag levén, a legnagyobb tisztán tar­tás mellett is, apránkint magába szedi a tejet, amely benne megsavanyodik s mintegy jó ojtót képez, melyet a belefejt meleg tej azonual magába szed s e miatt ha­marább savanyodik. Aki ebben kételkedik, tegyen próbát következő képen. Amint ki van szűrve a tej a faedényből, hagyja azt azon mosatlanul. Már egy pár óra múlva, bizonyos kellemetlen szaga lesz. Mig a porczelán belsejü vagy vas-' avagy mázos cserépfazekon még 5—6 óra múlva sem lehet savanyodást észrevenni. Ennél fogva határozottan legjobb fejőedény a por­czellán belsejü vas, vagy zománezozott vagy ennek hiá­nyában mázos belsejü bőszáju cserépfazék. Tejszürőül pedig legjobb nem a szokásos v&szon­ruha (mert ez is szagot kap,) hanem sűrű bádogszita, melyet minden használat után szárazra kell törülni: ne­hogy megrozsdásodjék. Tejszürésre szintén legjobb a mázos belsejü, vörös cserépköcsög, de ne legyen 2 liter­nél nagyobb. A tisztaság a tej kezelésben már a fejésnél kezdőd­jék. A fejő cseléd mossa meg kezeit oly tisztán, mintha tésztát akarna gyúrni. Azután vigyen egy fazékban tiszta langyos vizet és mossa a tehén tőgyét addig, mig az egészen tiszta lesz. Ezzel két czél éretik el; egyik a tiszta tej; másik hogy a czirógatás vagy simogatás folytán a tehén a tejet jól leadja. Ekkor a fejő cseléd kezeit újra rneg­öblitvén, azokat a tehén tőgyével együtt, egy puha ruhá­val Bzárazra törülje. Ez a szárazra törülés, kivált a kint legelő tehe­neknél nagyon szükséges; mert a tőgy gyakran a szél miatt kirepedezvén, a fejésnél fájdalmat okozna; amit a szegény állat ide-oda való húzódással, végre rúgással nyilvánít Ebből azután sok kellemetlenség lesz. Rá fog­ják ugyanis, hogy a tehén hamis, s ezért ütik, néha még gúzsba is kötik a lábát; a tehén pedig roszul érezvén magát: teje mezavarodik és ennek folytán megritkul. És ki van ekkor megbüntetve? A gondolatlan házi asz­szony A fejésnél még roszabb szokás a vaj, vagy zsir használata; mert minek oda más anyag, mint amit a természet épen kezébe ad — a tej. A fejő a legelső néhány cseppel nedvesítse meg ujjait, és ugy fogjon a a íejéshez s azt a lehető sebességgel tegye. Továbbá a tehén csecseit soha se húzza, csak szorítsa, igy felé­nyi idő alatt kész lesz egy tehénnel és sűrűbb tejet kap;

Next

/
Thumbnails
Contents