Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-05 / 10. szám

N Y í R V I D É K." A megyei közpénzek kezelése körüli mulasztások, az al'spáui jelentés szerint, helyrehozvák. Ez tehát tu­domásul Tétetett. Angyalossy Pál seg. dszolgabíró visszahelyeztetése. örvendetes tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés előterjesztése után főispán ur ő méltóság;! lelliivja a közgyűlést első helyen a kisvár­dai járási szolgabírói széknek választás utján leendő betöltőére Kijelölő bizottsági tagokul a közgyűlés Gaál Eleket. Okolicsámi Menyhértet és Pilissy Lászlót válasz­totta meg; főispán ur Zoltán Ferenczet, Szoboszlay Jó­zsefet és Kau/say Károlyt nevezte ki. A néhai Bánit Sámuel elhalálozásával megürült kisvárdai szolgabírói tisztség Komoróczy Aladár ottaui segéd szolgabíró úrral töltetett be. Jobb választást kíván­ni seui lehetett volna. Munkás, szorgalmas, és ügyes egyént njer u járás benne, aki e Kitüntetést és bizalmat nagyon, de nagyon, meg' rdemelte. Oldala mellé Ángya­lötty /'ül segédszolgabiró ur tétetett át eddigi helyéről Ujfehértóról, ii >va ismét Sípot Lajos köz- és váltó ügy véd ur választatott meg. A központban a házipénztárnál ujabban rendsze­resített könjvvelő-cllenőri állást Hvezda Pál megyei ul­hzámvevő ur njerte el; helyette pedig alszámvevőül Mi­ktcz Gyula ur választatott meg. Megválasztattak továbbá a bogdányi járási orvosi állomásra dr. Dumötör Lajos ; a dadai alsó jár. orvosi állomásra dr. Kiss Jenő A biztosítás reformja. Alig van hasznosabb társadalmi intézmény a föld­birtokosra és a mezei gazdára nézve, mint a tűzkár és elemi csapások elleni biztosítás. Mily nyugodtan fekszik és kel az, aki évi szorgal­mának gyümölcseit, melyekért annyit (áradott és költe­kezett, pár forinttal bebiztosította ?! Nyugodtan nézi a jég- és villáin terhelte föllegeket; mert tudja, hogy azok nem hozhatnak veszélyt és kárt; mert terménye és háza biz­tosítva van. Ellenben hány ember vesztette el pár perez alatt niiudunét és lett földön-futóvá a miatt, mert sajnálta azt a pár forintot a biztosító-intézettől. Megfoghatlan, hogy gazdaközönségünk ínég mindig ugy idegenkedik a biztosítástól annyira, hogy nem csak az öujogu gazdák, hanem még az egyház, község és árvák tulajdonához tartozó javak sem biztosittatnak sok helyütt; holott ez utóbbiakra nézve, a törvény egyene­sen elrendeli. Népünk a helyett, hogy biztositana, egyenesen kár­hoztatja még magát a biztosítást is; azt mondván : »Ha biztosító-társulatok uem volnának, nem volua annyi tüze. Lehet benne igazság. Naponkint tapasztaljuk, hogy az ügyes bérlő, ha meg­fagy a gabona, ha gyenge a tél, ha olcsó a gabona : külön rakatja a hibás gabonát, kiszélesíti, megnyújtja, ka­parékkal, hulladékokkal megtömi, al toronyra rakatja, szénakazlat. Ezután oly öss/egig biztosítja be az igy előkészített takarinánynemüit és gabouáit: hogy a szo­kásos negyedrész érték levonásával is kétszeres árát ál­lapítja meg a sokszor megvesztegetett (tisztelet a kivé­teleknek,) vagy félrevezetett becslővel. A biztosító, ha biztosított tárgyai leégtek, köny­nyen kap ina hamis tanút. Nem csuda. Hiszen a tanút még csak meg sem esketik mindig vallomására. A biztosítás ma már valóságos üzérkedéssé fajult egyesek részéről; amelynek a nem biztosított s leégett gazda, keservesen adta és adja meg az árát. A bizto.-itás ily alakban tovább fenn nem állhat. Minden árou segíteni kell rajta; nehogy elkéssék az orvosság. Pillantsunk be egy kissé a biztosító társulatok életébe. Tagadhatatlan, hogy a biztosító társulatok a kö­zelebbi években, a szokottnál jóval jelentékenyebb kár- I — Hát maga mit lőtt a vadászaton ? — Egy őzet fogtam. — Hol van, szeretném látni. — Viráglaposon Völgyieknél maradt, kik karácsony estére mindkettőnket meghívtak soaréra. Remélem eljösz. — Tudod, hogy én nem szeretek sehova se járni. Ezzel vége lőn a társalgásnak s a férj szobájába távozva lefeküdt. Jolán sem tett különbed, csakhogy a maga szo­bájában. Kál máu másnap a casinóban azzal dicsekedett, hogj az ö kedves felesége milyen jó — »politikus.« Mindnyájan komolyan vették a járásbiró nr beszédét csuptu — egy ifjú ügyvéd mosolygott. Ez ifjú Halmay Tibor volt. * • • Hogyan jutott a szép Jolán kék selvem harisnya­kötője saját férje Kálmán birtokába? Enuek megfejtését a nyájas olvasó képzeletére bizzuk, ki talán már eddig is kitalálta. Tibor ezentúl akár miudennap felköthette Jolán harisnya-kötőjét Használta is az alkalmat, amikor esik lehetett. Es valahányszor a felkötés éde* gyönyöreit élvez­te : mindannjiszor — mosolycott Kálmán" fölött. Kálmán pedig »az alatt* — mosolygott Tibor fölött. Mi pedig kedves olvasóim - mosolyogjunk. (Én teszem most is, de tettem különösen akkor, midőn e pikáns történet elbeszélését legelőször hallottam Harmathy ügy­véd ur segédjétől Karika Károly ü-yvédbojtár kenyeres pajtásomtól) mosolyogjunk mind a ke'ttő fölött, mit ha sikerült elérni egyszerű elbeszélésemnek : (hogy t. i. kedves olvasóim nyájas és rózsás arczaikra mosolyt 5' csalt) be­szélyem elérte czélját és méltó joggal illeszthetem végére a nagy pontot, mely azt jelenti, hogy más alkalommal találkozunk, most pedig Vége. összegeket fizettek ki a biztositóknak: mégis száz ezrekre megy a nyereség. Miért ne tehetnék el e nyereséget az egyes közsé­gek, városok ? Biztosítsák magukat, a községek maguk, ne vigyék forintjaikat az idegen és nyerészkedő biztosító társulatok Wertheim-kasszájába; hanem tegyék azokat le saját per­selyükbe, s a tiszta nyereségképeu kitüneudő összeg ka­matait fordítsák a községek saját közös czéljaikra és javukra. Léptessük életbe a kölctönös biztosítás üdvös esz­méjét. Ez által nem csak az éretik el, hogy a magyar pénz nem vándorol ki külföldre s nem hizlal egyes tár­sulatokat; hanem a községek egy oly pénzintézetet, egy oly bankot teremtenek maguknak, amelyből saját tetszé­sük szerént meghatározandó kamatra vehetnek kölcsön: vagyis abba a kedvező helyzetbe jutnak, hogy maguk aduak maguknak kölcsönt* oly árért, amelyet szintén maguk szabnak meg. De beszéljenek a számok. Vegyünk például oly kis helységet, amelyben 200 ház van. Minden ház biztosíttathatnék átlag 300 forin­tig; minden 100 forint érték utáu fizettetnék 1 frt 50 kr, biztosítási dij és 15 krajezár kezelési jutalék fejében. A kezelési jutalék az ügynöki javadalmazásnak felelne meg s a bevallást eszközlő községi hivatalnokot illetné. E számítás alapján kijő 60,000 forint értékösszeg, biz­tosítási dij 900 frt, kezelési jutalék 90 frt. A »biztosítási alapot" a község ellen a képviselő testülettel minden raás természetű pénztől elkülönítve kezelhetné; arra felügyelne, érette, a néppel szemben, kezességet vállalna végül elleuőrző és becslő bizott­ságot alapitana. A bevallást eszközlő ügyvezető közegen kivül. dí­jazásban senki sem részesülne; legalább addig nem, mig az alap ki nem növi magát. Igen sok községet tudnék megnevezni, melyben 5 év alatt egyetlen tűzeset sem volt; 10 év alatt pedig alig 5, 900 forintot meghaladó értékű épület hamvadt el. Ha egy ily községben 600—900 forint folyik be évenkint: nem megvetendő összegre nőné ki magát a »biztosítási alap*. Mily áldás volna ez a községre és a lakosságra nézve?! Mennyi jótékonyezélú műveletet lehetne ke­resztül vinni ?! Mennyi áldozattól kiméltetnék meg a szegény lakosság. Mindenek fölött pedig megszűnnének a tüzesetek ; mert a nép miuden egyes tűzesetnél érdekelve lévén : nem hunyna szemet, mint sok helyütt ma tesz, bűnös gyújtogatok láttára; hanem nyomozva kutatná, fölfedezné a titkos gyujtogatót. Igen természetes, mert nem idegen pénzintézet vagy társulat, hanem a közös ^biztosítási alap< viselné a kárt; és mert a tüzeseteknél nem félrevezethe­tő és megvesztegethető becsüs, hanem maga az elüljáró­ság járna el. A kölcsönös biztositásnak, még más jótékony olda­la és eredménye is van. Tudjuk ugyanis, hogy a tűz­vész, a legtöbb esetben, azért vesz nagyobb terjedelmet és okoz tetemes károkat, mert a községekben vagy hiányzanak, vagy használatlan állapotban vannak az ol­tási felszerelvények. A kölcsönös biztosítás életbe lépte­tése esetében a legkissebb község is teljesen elláthatná magát a szükséges oltási eszközökkel; akkor a »tűzoltó­egyletek* is könnyebben életbe léphetnének a kissebb községekben is, mint ez a nagy Németországban van. És ami legfontosabb a kölcsönös biztosításnál, az, hogy a már annyira elharapódzott gyújtogatás utáni haszonlesés szükségessége nem forogván fenn: az er­kölcsök szemmel láthatólag javulnának a társadalom és haza előnyére. Elmondám nézeteimet és óhajaimat a biztosítás re­formjára nézve. Szóljanak hozzá mások is és gyözzön a jobb ! S. L. ÚJDONSÁGOK. Tisztelettel tudatjuk n. é. előfizetőinkkel, hogy mától fogva lapunk kihordásával és az esedé­kes előfizetési pénzek beszedésével Kazár Pált bíz­tuk meg, kinek részére amidőn eleinte elnézést ké­rünk a netalán nem egészen pontos kézbesítésért, melynek orvoslása végett kérjük kiadóhivatalunkat megkeresni; másrészről a n. é. közönség becses párt­fogásába s kegyeibe ajánlja tisztelettel a „Nirvidék' kiadó hivatala. (§.) Tűzoltó egylet van alakulóban Nyíregyházán Mult hó 26-án tartatott meg az előleges tanácskozmány, mely alkalommal a tűzoltó egylet sükségessége határo­zatilag kimondatván, azonnal agy 26 tagból álló létesí­tő bizottság küldetett ki az alapszabályok s átalában az alakulási módozatok elkészítésére. Amint halljuk, a pol­gárság soraiban nem nagy részvétet költött az alakuló tiizoltóegylet. Igen hihető azon okból; mert a dolog élére a tanács lépvén, a közönség azt hiszi, hogy a költség a város közönségét fogja terhelni. Megnyugtatásul kijelent­hetjük. hogy az egylet társadalmi uton kiván szervez­kedni ; a költség tehát azon egyeseket fogja terhelni, akik ez egyletbe önként belépnek. Alkalmilag még szó­lunk e fontos tárgyról. * Az idei fegyvergyakolatok az eddigieknél nagyobb mérvűek lesznek ; mert mig eddig a kitűzött évbeliek kisebb része a tavaszi, a nagyobb része pedig az őszi fegyvergyakorlatokra lett behiva; addig most a tavaszi gyakorlatokra az 1871 1875 és 1877-ben besorozott szabadságolt és tartalékosoknak három-negyed része fog behivatni, mig az őszi gyakorlatokra csak egy negyed része marad Ez a rendkívüli intézkedés azért történik hogy szükség esetén nagyobb számú legénység legyen a gyakorlatban. A belügyminiszter oly esetnek jött tudomására, hogy hatósági orvos egy nyugalmazott katonatisztet vizsgálván, oly bizonyítványt állított ki róla. hogy ennek elme zava­ra csatában nyert sebe következtében támadt. — A ka­tonai hatóság azonban utána nézett a dolognak s kitűnt, hogy az illető katonatiszt csatában nem is volt soha A belügyminiszter tehát körrendeletileg felhívta a hatósá­gokat. hogy hasonló vizsgálatoknál, ha az okokról köz­vetlen biztos tudomásuk nincs, véleményükbe irják be az >állitólag< szót, hogy igy a katonai hatóság figyelmét a további vizsgálatokra felhívják. (n.) Dessewffy Ottó ur tulajdonához tartozó Buty­ka nevü pusztáu, egy elemi népiskolát állított és szerelt fel, törvényszerűen javadalmazott rendes tanítóval. A vallás és közoktatásügyi miniszter a napokban küldte le a nemes keblű emberbarát részére elismerő kitüutetését. Sokáig éljen a derék birtokos és emb rbarát! A vadászatnak időtartam és területi kiterjedés sze­rinti megadóztatásának eszméje merült fel hallomás szerint a pénzügyminisztériumban Ennek megt'elelőleg 1 hónap ra szóló vadászati jegyek is adatnának ki, ezenkívül kü­lönbség lenne: a csak egy vadászterületre (egy helység birtokra szólók), az egész megyére, és külön az egész or­szágra érvényes vadászjegyek árai közt. Nem tudjuk, mennyire van komoly szándéka a pénzügyminszteriumnak ezen rendszert alkalmazni, illetőleg javasolni, — de annyit mondhatunk, hogy ha már a jelen egyszerű (azaz már nem egyszerű, mert félévre is adnak engedélyt, s ily féléves kártyával sokan egész éven át vadásznak) meg­adóztatás mellett sem bírják orgánumai a vadászati je gyeket ellenőrizni — hogyan képzelhessük azt ily com­piicált megadóztatás mellett. (!.) Dr. Baruch Mór helybeli gyakorló orvos urat, eddigi érdemeinek elismeréseül, a közelebbi megyei gyű­lésen Főispán ur őméltósága megyei tiszteletbeli ló­orvossá nevezte ki. X Apagyról átment a mult napokban egy házasu­laudó ifjú Bessenyődre, hogy mátkájává! jegyet váltson. Midöu legjobban mulatnak, egyszerre íelláugol fejük lö­lött a ház. A tüz oka máig sem tudatik. Beszélik azt is, hogy a leánynak mellőzött imádója gyújtotta volna fel a házat. De ez csak föltevés. Mi is c^ak ily minőségben közöljük. (!.) Geszteréd közönsége, mint hiteles forrásból tud­juk, panaszt emelt az ottani pénztárnok elleni és elmuz ditását kérik a megyénél. (=) A nyíregyházai edénypiaczi furott kut még min­dig nincs átadva a közönségnek. Bizony már ez kissé las su munka. (m.) Polgárról éltesitik lapunkat, hogy ott a na­pokban egy utazó biztosítási ügynök fordult meg az >Adria* biztosító intézettől, aki a legnagyobb vakme­rőséggel széltére azt állította, hogy az »Adria< sokkal jobb és biztosabb iutézet még az »Első magyarc-nál is; és hogy őt Budapestről egyenesen azért küldték ki, hogy Polgáron minden épületet és mindenkit biztosítson Az ily ügynökök alá ássák az intézetek tekintélyét és hite­lét, elrontják a nép biztosítási kedvét és bizalmát. A biztosító intézeteknek az utazó ügyuökö: mellőzésével, mindenütt a községekben kellene megbízható ügynököt keresni. A kormáuy pedig igen bölcsen tenné, ha az uta­zó ügynököktől nem különben a házaló kereskedőktől megszabadítaná, ezt a szegény és különben is sok ol'llról zaklatott magyar népet. %* Mária Pflcson mult hó 26-án esteli 10 óra táj­ban tüz ütött ki, mely alkalommal két ház és egy istálló esett áldozatul. Az oltás körül az ottani izraeliták igen nagy buzgalmat fejtettek ki. Köszönet nyilvánítás. A nagykállói polgári olvasó­egylet által, könyvtára gyarapítása végett, rendezett bál alkalmával részint felül — részint utólagosan fizettek a jelzett közművelődési czélra; Appel Sándor ur 1 frt, Hvezda Károly ur 1 frt, Madarász Gusztáv ur 1 frt, Pethő András ur 1 frt, Potásy János ur 50 kr. A bál tisztajövedelme volt 35 frt 22 kr, melyből részint nép­szerű gazdászati müveket, minők ; a buza vetőmag nelne­sitése, takarmány növények ismertetése, szarvasmarha — és lótenyésztés, okszerű méhészet kézikönyve, szöllőmü­velés kátéja, a trágyakezelés népszerű kézikönyve sat. részint hazai történelmi, társadalmi s szépirodalmi mü­vek rendeltettek meg. A jelzett közművelődési és nem­zetgazdászati czél érdekében tett adományokért a meg­nevezett felül — s utólagosan fizetőknek köszönetét nyil­vánítja Nagykállón 1882. febr. 26-án a polgári olvasó­egylet választmánya. A hadmentességi díjról szóló törvény megváltoz­tatása iránt az ország számos törvényhatósága kérvényt iutézett az országgyűléshez, felpanaszolva, hogy ez adó azon rövid idő alatt is, a mióta kivettetik, mennyi fer­deséget és igazságtalanságot okoz. Az alapeszinéjébeu helyes adó épen a szegény osztályt sújtja legérzékenyeb ben és a vagyonosokat aránytalanul kíméli. A pénz­ügyminiszter maga sem zárkózhatott el azon igazság elől, hogy ezt az adót mostani kivetési módja szerint fentartani nem lehet; azonban a megváltoztatás idejére nézve nem akart határozott Ígéretet tenni. Igy azután igen helyesen járt el a ház. többsége, melyhez a kormány­párt is számos képviselőt állított, hogy termiuust sza­bott a pénzügyminiszternek, a mikor köteles lesz az ezen igazságtalan adó megváltoztatására szolgáló tör­vényt előterjeszteni. (Bekü'detett.) Régen pengetik már, hogy Nyíregy­háza városánál ugy a közigazgatásnál, mint a községi bíráskodásnál ezélszerü javításokat szándékoznak élet­be léptetni. Azt hittük, hogy a számonkérőszék bizonyo­san fog tenni valamit e tekintetben. Fájdalom csalód­tunk. Legnagyobb a baj a községi bíráskodásnál, s okául a birót magát emlegetik, de nem helyesen. Annyi meg­hozott ítélet hever a közs. biró asztalán, hogy 2—3 esküdtnek is dolgot adna több hónapra. És mit tesz a nemes város? Semmit, sőt még ennél is roszabbat. Mert a helyett, hogy a már gyakorlott esküdtet a közs. biró mellett meghagyná, hat felé is kergetik. Ily körülmé­nyek közt a községi biró soha sem lehet rendben ügyei­vel. A vidéken még roszabbul állanak a dolgok. A fa­lusi elöljáróság még nem is felel a nyíregyházai közs. biró megkeresésére, nem hogy a kiküldött Ítéletet haj­taná végre. Ha ez még sokáig igy megy: a hitelt telje­sen felmondják az iparosok és kereskedők. Ekkor pedig a kereskedés végkép megáll. Ezt kissé komolyabban kellene venni ugy a városi elöljáróságnak, mint a vidé­ki szolgabíró uraknak. Az e folyó hó 21 én Nyírbátorban tartott polgári bál, melyben a város minden osztálya képviselve volt, igen jól sikerült, s kedélyesen folyt le. Az eredmény szintén

Next

/
Thumbnails
Contents