Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-05 / 45. szám

egves (ker.) vallásfelekezetek siettek, sokszor igen jelen­tékenr áldozatok árán is, oly intézeteket alapítani, me­lyeknek segítségével részesei lettek azon örökertékü szel­lemi kincseknek, melyeket a régi kor szabad, klassikus műveltségű, humánus jellemű népek lángelméi az embe­riség szellemi örökségként téteméuyeztek le. • küMOi zsidóságnak a Ugkitünőbb, s <, legvagyonosabb tagjai is avagy esesk gondollak-* arra, hogy az o kor eme drága oltáraira nekik is meg kellene a szent mát kőzni ok; hogy nekik U kellene áldozni azon an t,k kinek megszerzés.r. . azoknak nemzetünk köriben leen­dő terjemtÍM érdekéből. Sok ezerre megy azon mxdó if­jak száma, kik •i humanistikus intézetek áldásait elve­s:.k, legalább amenynyiben ezen intézetek közvetítésével jö%€rlelmező hivatalokhoz juthatnak ; de még csak egy al­gymnítsiumot sem ismerünk, mely az anyagiakban anyx­ra blivölködő zsidó nép alapitvinyaiból jött volna létre*. Továbbá: ,A szabadságot nem adják ingyen — irja nevezett lap vezér«ikkezóje, — áldozni kell azért. .Héber polgártársainktól véráldozatot nem kívánt a sza badaág istennője, de egyébb áldozatot kiváu, ha ma­gukat arra méltókká akarják tenui és már uagyon itt az ideje, hogy azok, kik vagyoni » erkölcsi tekintetben népüknek élén állanak az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak hit és fajrokonaiknak szabad néphez illó er­kölcsi neveltetésére, hogy tetteikkel s az általuk kijele­lendő iránynyal emeljek más vallású polgártársaiknak uepűk iránti jó reputátióját. .La noblosse obiige!" Ne feledjék ezt azok sem, kik az ujabb idóbeu oly igen kapkodnak a nemességen, s az ilyeuféle kitüntetéseken!? Igy beszél a többször említett lap czikkirója. S a miket mond, mind igazak és Ámenek! Mert mi azaz itt-ott olvasható 20—30, vagy 50—60 és 1—2 száz frt adomány, melyről hébe-hóba itt-amott mint zsidó ember által tett adományokról olvasunk, például csak ahoz ké­pest is, hogy a protestánsok, saját filléreiken, a legutol­só községben is a törvény kívánalmainak megfelelő ele­mi iskolát tartanak fenn; azon felül tartanak 6 jog­akadémiát, 12 hittani intézetet vagy papnöveldét, 30 fő­gymnásiumot és 29 nem teljes gymnásiumot! Vegyék fontolóra csak zsidóhitfelekezetü polgártársaink, mibe kerül ezen több mint 70 fő- és középiskolának a fenn­tartása évenként a három protestáns (reform, ág. evang. és unitárius) hitfelekezet szerény évi jövedelemmel biró ! tagjainak V r mivel járulnak csak ez uton is a magyar nemzeti közművelődés elő mozdításához V! . . . Mig a penzzel és ma már nagy terjedelmű földbirtokkal ren­delkező gazdag zsidóság mint felekezet, csak itt-ott tart fenn még egv valamire való elemi iskolát is, hanem van inajd minden valamire való községben 1 —2—3, nagyobb községben több zugiskola is . . . vagy folyamodnak az államhoz, hogy állítson nekik iskolát . . . Az állam állit is állami elemi iskolát, mint megyénk­ben Kis-Vardán, s a készet azutáu a zsidó polgártársak szívesen igénybe veszik . . Igy özönlik el a felekeze­tok vagy az állani által felállított középiskolákat is; de ha csak lehet a tandíjmentességet kieszközlik, hanem azon nem igyekeznek, hogy csak egy középiskolát is állítsanak. Köztük is vannak ugyan egyes kivételek; de az e féle kötelezettségnek szabálylyá kell lenni... A zsidókérdés elenyésztetésének egy igen hatalmas tényezője volna a polgári házasság intézményének be­hozatala ; de a másik az áldozatkészségnek nagymérvű vagyoni állásukhoz illő gyakorlása; a közművelődés ügye és tényezőinek (iskolák) stb. felkarolása, támoga­tása. a vallási előítéletek levetkózése s a keresztyének szokásai, életmódjához való alkalmaskodás; a keresz­tyéuekkel való rokonulás, egyesülés . . . Enynyit a zsidókról a zsidóknak. De a fennforgó társadalmi bajok orvoslásánál a zsidóság csak az egyik tényező, a másik a keresztyén­ség. Khez is kemény intéseket, tanácsokat intéz a jelzett lap czikkirója. Még pedig első helyen a prot. papsághoz, amelynek papjai .kora ifjúságiikban megtanulták ama két keserű g»rög szónak az értelmet: „fúrj és nélkülözz' megtanulták, hogy ,non quid opus, sed quid uecesse";be szivük a puritán Kálvin szellemét, kinek világra szóló theologiai harczai mellett is kiterjedt a figyelmé arra, hogy gyülekezete tagjai hány fogás ételt tálalnak fel lakadalomkor, vagy keresztelőkor, milyen szabású öltönyt viselnek, vagyis Kálvin hajthatatlan szigorral őrködött a felett, hogy a tékozlás és fényűzés ördöge be ne lopózzék seregébe" Kkk ont kellene követui Kálvint ma is. felemlítvén aztán, hogy ma a létért való küzdelemből áll minden egyesnek, mint az államoknak az élete, amaz apostoli intést, hangoztatja, .viseljetek gondot magatokról és az e«*sz nyájröl* és pedig nemcsak a kathedráról, hanem a gyakorlati elet körében is: .fel kell elevenítenünk reformátoraink s puritán elődeink szellemét . . és egy felől az igének, másrészt bölcs életelvek hirdetése álul es önnön példánk által is, híreinknek nemcsak lelki, de földi üdvéről es jólétéről gondoskodnunk; fel kell karol­ni irodalmi s táraadalmi téren is minden oly eszközt es intézményt, melynek segélyével megismertetjük és meg­gyökereztetjük a munkakedvet a józan takarékosság el­vét, a vagyon tisztességes uton való szaporításának mód­ját* . . . Tönkrejutott családatnkról emlékezvén, emlité: hogy az elemi csapások is, de még inkább fényűzési urhatnámsági hajlamok s az ázsiai kényelemszeretet juttatták őket tönk­re; végül ajánlja, hogy a zsidóhajszák és anyagi mise­riák kikerülese végett, a felvilágosodás, értelmi felvilágoso­dás. melyeket a protesUntismus mindig sürgetett, puri­tán jellem terjesztése templomban s templomou kivül, legyen tórekveseínknek czélja. Azaz a bűnös lakoljon ; az ártatlant a keresztyénség elve szerint a ker. társada­lom kímélje. A zsidók legyenek áldozatkészebbek, az általuk bírt nagy vagyon szerint, a keresztyének legyenek munkásak, mértékletesek, egyszerűek, takarékosak mert, csak igy tehetnek vagyonra szert és ekkor zsidókérdés nem lesz* Kgy keresztjén pap. A t'ocyaisztási egylet. Nyíregyházán, mint a »Szabolcsmegyei Kozlöny*-b6\ kivehettük, fogyasztási egyletet s/ámb'kozuak alakítani; amelynek, uuut az említett lap hozta, *z országban szél­tére alakuló antiszemita-ellenes »Keresztyén szövetkezetek* példájára, ezélja a zsidókat teljesen nélkülözni és leszori­ritani minden térről, amelyet a hazai ipar és kereskede­lem hátrányára, ma elfoglalva tartanak. E szövetkezetnek feladata volna minden szükséges czikket, nemcsak keresz­tyén iparosnál és kereskedőnél, hanem nagy mennyiség­ben is szerezni be: hogy a szövetkezet tagjai, a közvetí­tési hasznot, amit ma legnagyobb részben a zsidók rak­nak zsebre, megtakaríthassák. A létesítendő szövetkezet zsidóellenes jellegét rz ultal nincs szándékom fejtegetni. Más alkalomra tartván azt fenn. Jelen alkalommal csakis a »fogyasztási egylet« eszméjéről, annak üdvös voltáról szándékozom egyet-mást elmondani annál inkább, minthogy a »Szabm. Közi.* uem tartotta szükségesnek annak érdemleges ismerte­tését. Ily egyleteket már régen kellett volua alakítani nagyobb és népesebb városainkban. Nyiregyházán nem egyszer szándékoztak már ily egyletet létesíteni; de a kereskedők mindannyiszor eluyointák azt még csirájában. Főlő, hogy most is husonló sors fogja érni, a különben igen szép eszmét. Hogy azonban ez eszme testté váljék, szükséges a nagy közönséget ezzel közelebbről megismertetni: bogy megértve annak előnyeit, készséggel és tömegesen szorít­kozzék a >takarékosság eme áldásos zászlója alá. Mielőtt azonban e nagy horderejű eszme haszuo­voltát és jótékony hatását részletesen ismertetném : czél­szerünek találtam annak keletkezési történetét előre bocsátani. Angolország Lancashére-megye Rochdal nevü gyár­város egyik szerény korcsmájának hátulsó szobájában, több szegény angol takácsmester gyűlt össze 1843-ban: tanácskozandó a felett, hogy mikép segíthetnének szük­ség által sújtott nyomorult helyzetükön. Sok ideig nem tudtak eredményre jutni. Nem egy inditv'ány tétetett; de egyik sem volt kivihető. Végre, midőn már csaknem teljesen kimerültek, egy sokat tapasztalt takácsmester látván társai aggodalmát, a következő inditványnyal lé­pett fel. »Szomorúan tapasztalván, hogy daczára minden igyekezetünknek sem vagyunk képesek heti bérünkből, illetőleg keresményünkből legkisebb eredményt is fel­mutatni : oda törekedjünk, hogy fogyasztási szükséglete­inket, körülményeinkhez mérve megfelelőbben rendezzük be, s az ez úton megtakarított filléreket oly vállalatba fektessük, amely rendes bérünkön felül, bizonyos nyere­ményt biztosítson számuukra.c • Igaz ugyan, — folytatá a lelkes indítványozó, — hogy egy ember soha sem mutathat fel oly eredményt, mint a több egyesből álló testület; mert ami egyesek­nek kivihetetlennek látszik, egyesülés által könnyen ki­vihető. Ott vannak például a vasutak, csatornák s más vállalatok. Nem egyesek erejéből, hanem társulás utján jöttek létre. Ezzel azonban nem azt akarom mondani, hogy mi is ily nagyszerű vállalatba bocsátkozzunk ; mert ahhoz nincs pénzünk. De kérdezem: nem lehetséges-e nekünk szegénységünkhöz képest kisebbszerü válla­latokat kezdeni, jelesen: nem tehetnénk-e meg azt, hogy a legszükségesebb élelmi szereket, a legol­csóbb forrásokból szerezzük be. Ezt könnyen elérhet­jük az által, ba megtakarított filléreinket egy közös pénztárba időnkéut beteszszük. Alakítsunk tehát fogyasz­tási egyletet !t Az indítvány szellemét nem mindenki volt képes azonnal felfogni; mint minden uj eszmével szokott tör­ténni. Miután azonban jobb tervvel senki sem tudott elő állani: az indítvány elfogadtatott; különben sem voltak oly kedvező anyagi helyzetbe, hogy sokat koczkáztat­hattak volna. A szavakat csakhamar tett követte, és még akkor este egy kötelezvényt fogalmaztak, melyen 12 egyén kötelezte magát, hogy hetenkint 12 krajezárt fizet be a kr.zft* pínztárba. s elnevezték magukat: sRochdnle Society of equitable Pioners,* vagyis Rocbdale egyesület igaz­ságos Pionerjeis-uek A becsületes takácsok e czimet azért választották, mert feladatul tűzték maguk elé, hogy ez uj életpálya által, szűkölködő társaikat a nyomortól megmenteni. Az egyesület czélját a következőkben ál­lapították meg. A* egyesüld czélja: résztvevőinek, a háztartáshoz leg­szükségesebb élelmi szerekrt, jóminöségben és olcsón besze­rezni t azokat bizonyos előnyökbe részesíteni, amely czél elérésért tagjai bizonyos osztalékot fogadnak el. Ha már most. összehasonlítani akarjuk e nagy s erü czélt, azzal a csekély vagyonual, amelylyel kez­detben a Píonrrek reudelkeztek, eme társulatnak alább ol­vasható óriási arányban való felvirágzása csudálatra ra­gadja az embert Minthogy pedig minden vállalatnak életre valóságát és hasznos voltát, a nyert eredmény tünteti fel: lássuk a mi takácsaink egyesületének első évi eredményét. Folytatása következik. A gyermekhalandóság okai.*) Mi az oka ezen rendkívül nagy gyermekhalálozás­nak Magyarországban ? A statisztikusok átalán egyik ok gyanánt reudesen a halvaszületetteket szerepeltetik, ahol t. i. ezek számba vétetuek. Igaz ugyan, hogy ezek Európában 3.40 százalékát teszik a születetteknek, s igy már is 0.32%-al többet mint azt Wappáus husz év előtt kiszámitá; legkevesebb Spanyolországban 1.22°/ 0, legtöbb pedig Hollandiábau 5.41 %,hazánkbanl852—59-ben 1.01%-ot tettek. Azl871—75, évben a halva szülöttek nem közöltettek, de 1876 — 78­ban azoknak száma már 1 31% volt, eszerint 0.30%, vagyis közel annyival szaporodtak, mint a többi Euró­pában; országunk tehát e tekintetben igen kedvezően áll, amenuyiben 2.38, illetve 2.09 százalékkal kevesebb a halvaszülöttünk, mint Európában, s igy ezek nem sokkal emelik gyermekhalandóságunkat, ha számba 'is vétetnek. Dr Fodor tanár a hazánkban halva születettek kimutatott kisebb számának okát legnagyobbrészt abban véli feltalálni, hogy azok főleg a katholikusoknál gyak­ran szülés közben a bába által megkereszteltetvén, élve Beletelteknek jegyeztetnek be. H>gy ezen állításban van valami igaz, azt elvitatni nem lehet; de idézett müvemben a IV. táblán kimutattam, hogy ezer szülött között a Királyhágón inneni katholikusoknál hét halva szülött volt, az erdélyieknél már kilencz ; mig az uni­I táriusoknál és erdélyi reformátusoknál csak öt; Király hágón innen pedig a reformátusoknál tizenhat; az evan­gélikusoknál tizenhét, ellenben az erdélyi evangélikusok­nál már negyvenkettő; az erdélyi izraelitáknál öt, míg a Királyhágón innenieknél tizennégy: a keleti görögök­nél Királyhágón innen és tul 4—4; Határőrvidéken pedig tizenkettő. Honnan ezen szembetűnő, részben igen nagy különbség ugyanazon hitfelekezetnői ? Avagy tekintsük az európai államokat, szintén ezer után számítva. A katholikus Olaszországra 29.6 halva­szülött esik, a protenstans Svédországra 32.8; a katho­likus Bajorországra 34.6, mig a protestáns Dániára 36 ; tehát ezen két-két ország között igen csekély a különb­ség; ellenben a katholikus Francziaországra 47, mig a protestáns Norvégiára 38 halva szülött esik, a protes­táns Porosz- meg Szászországra is 42 és 44, Württem­bergre 39. Európában a szélső nyugot és szélső kelet legke­vesebb halvas/.ülöttet mutat fel, t. i Spanyolország meg Portugall és hazáuk. Ezekhez legközelebb áll Rutnénia és az osztrák állam. Vájjon nem társadalmi viszouyokbau keresendő-e a halvaszületettek kisebb számának oka? példáúl; hogy terhességük alatt jobban kímélhetik ma­gukat a nők, avagy erősebbek, edzettebbek, s nagyobb­részt természetszerűbb életmódot folytatnak. A statisztikusok megegyezuek arra nézve, hogy a halvaszületett, vagyis életképes, de a szülés előtt vagy a szülés közben elhalt gyermekek számadatai gyakran nem pontosak; mert részint azokhoz számittatnak a nem életképes, de csak születésük után elhalt magzatok is, részint podig szükségtelennek, s nem eléggé fontosnak tartatváu a balvaszületettek bejegyzése, ez elmulas/.tatik. A holt szülések fölötte különböző számadataira nagy befolyással van különösen az, hogy nem miudenütt egyformán itéltetuek meg az idő előtti szülések ós elve­télések . Igy némely államban nagyrészt halva született­nek jegyezik be már a hat hónapos világra hozott mag­zatot; míg máshol talán a sokkal idősebbel is elvotélés­nek tekiutik, s figyelmen kivül hagyják, és ennek meg­ítélése első sorban a bábától fiigg legtöbb esetben. Más államokban ismét, hol a franczia, vagy ennek mintájára hozott polgári törvénykönyv létezik, névszerint. Franczia-, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, a német Rajnatartományokban és Romáuiában, az élveszületettek is halvaszülöttek közé Boroztatnak, miután mindeu a be­jegyzés idején már nem élő gyermek halvaszületettnek tekintetik. A holt szülések okait illetőleg tudjuk a gyógyászat­ból, hogy azok az anyáuak és magzatnak bizonyos rend­ellenes egészségi viszonyai következtében idéztetnek elő; avagy pedig az anyának szülés előtti kedvezőtlen külső életviszonyai folytán következnek be, például: meg nem felelő életmód, vagy káros foglalkozás folytán, melyet terhessége alatt részint kényszerűségből, részint tudat­lanságból, hiúságból vagy könyelmüségből folytat. E szerint fel lehet venni, hogy holt BZÜlések leg­iukább ott fordulnak elő, ahol számos gyenge, beteges anya rosz viszonyok kőzött él. Bizonyítja ezt a statiszti­ka, amennyiben kimutatta, hogy művi szülésnél átlag 10—12­szer több holt gyermek jön világra, mint természetesnél, iker- éa többes szüléseknél mintegy háromszor több, mint egyesnél; a törvényteleneknél kétszer, sőt háromszor is több, mint törvényeseknél; a szegényeknél több, mint vagyonosoknál, éa pedig a genfi cantonban 4.0: 1.4 aráuyban, Budapesten (a Körösi által felállított négy vagyouosságí osztályt kettőre redukálva 8.05: 1.95) arányban; a városokban és keresztényeknél több, mint sikföldön és izraelitáknál, télen is valamivel több, mint nyáron; végre a fiuknál több a holt szülés, mint leá­nyoknál, nem tekintve azt, hogy szabály szerint több fiu születik, mint leány, és pedig Európában Wappáus sze­rint 100 leány-szülöttre 106.31 fiu esik, (legkevesebb 105.22. legtöbb 107.18.) Magyarországban 1852—59-ben 106.05 fiu esett; a mult évtizedi arányt nem lehet ki­számítani, mert a halva születetteket csak 1876 óta kezdik közölni, ezek pedig számbaveendő különbséget okoznak ezen arány számításánál ; mig ugyanis 1876-78­han az élveBzületettekuél 100 leányra 105.2 fiu esett (1852—59-ben 105.81) ugyanakkor a halvaszületettekkel együtt — s csak igy van helyesen számítva — 105.5 (1853—59-ben 106.05) fiu esik ; mert a halvaszületettek között tetemesen több a fiu és pedig Európában "Wap­páus szerint 100 leáuyra 140.33 fiu esik, mig hazánkban 1852—59-ben 131.45, 1876-78-ban 127.5 fiu. Miért születik több fiu mint leány? az még min­dig rejtély, melyet Hofacker, Sad ler, Legoyt, Osiander, Göhlert , Gíron de Buzarignes, Nasse, Noirot, Bresslau, *) Mutatvány Wcszelovszky Károlynak »A gyermekek h 1­landósága Magyarországon < czimü nagyszabású müvéből. 3*ark.

Next

/
Thumbnails
Contents