Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-05 / 45. szám

egves (ker.) vallásfelekezetek siettek, sokszor igen jelentékenr áldozatok árán is, oly intézeteket alapítani, melyeknek segítségével részesei lettek azon örökertékü szellemi kincseknek, melyeket a régi kor szabad, klassikus műveltségű, humánus jellemű népek lángelméi az emberiség szellemi örökségként téteméuyeztek le. • küMOi zsidóságnak a Ugkitünőbb, s <, legvagyonosabb tagjai is avagy esesk gondollak-* arra, hogy az o kor eme drága oltáraira nekik is meg kellene a szent mát kőzni ok; hogy nekik U kellene áldozni azon an t,k kinek megszerzés.r. . azoknak nemzetünk köriben leendő terjemtÍM érdekéből. Sok ezerre megy azon mxdó ifjak száma, kik •i humanistikus intézetek áldásait elves:.k, legalább amenynyiben ezen intézetek közvetítésével jö%€rlelmező hivatalokhoz juthatnak ; de még csak egy algymnítsiumot sem ismerünk, mely az anyagiakban anyxra blivölködő zsidó nép alapitvinyaiból jött volna létre*. Továbbá: ,A szabadságot nem adják ingyen — irja nevezett lap vezér«ikkezóje, — áldozni kell azért. .Héber polgártársainktól véráldozatot nem kívánt a sza badaág istennője, de egyébb áldozatot kiváu, ha magukat arra méltókká akarják tenui és már uagyon itt az ideje, hogy azok, kik vagyoni » erkölcsi tekintetben népüknek élén állanak az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak hit és fajrokonaiknak szabad néphez illó erkölcsi neveltetésére, hogy tetteikkel s az általuk kijelelendő iránynyal emeljek más vallású polgártársaiknak uepűk iránti jó reputátióját. .La noblosse obiige!" Ne feledjék ezt azok sem, kik az ujabb idóbeu oly igen kapkodnak a nemességen, s az ilyeuféle kitüntetéseken!? Igy beszél a többször említett lap czikkirója. S a miket mond, mind igazak és Ámenek! Mert mi azaz itt-ott olvasható 20—30, vagy 50—60 és 1—2 száz frt adomány, melyről hébe-hóba itt-amott mint zsidó ember által tett adományokról olvasunk, például csak ahoz képest is, hogy a protestánsok, saját filléreiken, a legutolsó községben is a törvény kívánalmainak megfelelő elemi iskolát tartanak fenn; azon felül tartanak 6 jogakadémiát, 12 hittani intézetet vagy papnöveldét, 30 főgymnásiumot és 29 nem teljes gymnásiumot! Vegyék fontolóra csak zsidóhitfelekezetü polgártársaink, mibe kerül ezen több mint 70 fő- és középiskolának a fenntartása évenként a három protestáns (reform, ág. evang. és unitárius) hitfelekezet szerény évi jövedelemmel biró ! tagjainak V r mivel járulnak csak ez uton is a magyar nemzeti közművelődés elő mozdításához V! . . . Mig a penzzel és ma már nagy terjedelmű földbirtokkal rendelkező gazdag zsidóság mint felekezet, csak itt-ott tart fenn még egv valamire való elemi iskolát is, hanem van inajd minden valamire való községben 1 —2—3, nagyobb községben több zugiskola is . . . vagy folyamodnak az államhoz, hogy állítson nekik iskolát . . . Az állam állit is állami elemi iskolát, mint megyénkben Kis-Vardán, s a készet azutáu a zsidó polgártársak szívesen igénybe veszik . . Igy özönlik el a felekezetok vagy az állani által felállított középiskolákat is; de ha csak lehet a tandíjmentességet kieszközlik, hanem azon nem igyekeznek, hogy csak egy középiskolát is állítsanak. Köztük is vannak ugyan egyes kivételek; de az e féle kötelezettségnek szabálylyá kell lenni... A zsidókérdés elenyésztetésének egy igen hatalmas tényezője volna a polgári házasság intézményének behozatala ; de a másik az áldozatkészségnek nagymérvű vagyoni állásukhoz illő gyakorlása; a közművelődés ügye és tényezőinek (iskolák) stb. felkarolása, támogatása. a vallási előítéletek levetkózése s a keresztyének szokásai, életmódjához való alkalmaskodás; a keresztyéuekkel való rokonulás, egyesülés . . . Enynyit a zsidókról a zsidóknak. De a fennforgó társadalmi bajok orvoslásánál a zsidóság csak az egyik tényező, a másik a keresztyénség. Khez is kemény intéseket, tanácsokat intéz a jelzett lap czikkirója. Még pedig első helyen a prot. papsághoz, amelynek papjai .kora ifjúságiikban megtanulták ama két keserű g»rög szónak az értelmet: „fúrj és nélkülözz' megtanulták, hogy ,non quid opus, sed quid uecesse";be szivük a puritán Kálvin szellemét, kinek világra szóló theologiai harczai mellett is kiterjedt a figyelmé arra, hogy gyülekezete tagjai hány fogás ételt tálalnak fel lakadalomkor, vagy keresztelőkor, milyen szabású öltönyt viselnek, vagyis Kálvin hajthatatlan szigorral őrködött a felett, hogy a tékozlás és fényűzés ördöge be ne lopózzék seregébe" Kkk ont kellene követui Kálvint ma is. felemlítvén aztán, hogy ma a létért való küzdelemből áll minden egyesnek, mint az államoknak az élete, amaz apostoli intést, hangoztatja, .viseljetek gondot magatokról és az e«*sz nyájröl* és pedig nemcsak a kathedráról, hanem a gyakorlati elet körében is: .fel kell elevenítenünk reformátoraink s puritán elődeink szellemét . . és egy felől az igének, másrészt bölcs életelvek hirdetése álul es önnön példánk által is, híreinknek nemcsak lelki, de földi üdvéről es jólétéről gondoskodnunk; fel kell karolni irodalmi s táraadalmi téren is minden oly eszközt es intézményt, melynek segélyével megismertetjük és meggyökereztetjük a munkakedvet a józan takarékosság elvét, a vagyon tisztességes uton való szaporításának módját* . . . Tönkrejutott családatnkról emlékezvén, emlité: hogy az elemi csapások is, de még inkább fényűzési urhatnámsági hajlamok s az ázsiai kényelemszeretet juttatták őket tönkre; végül ajánlja, hogy a zsidóhajszák és anyagi miseriák kikerülese végett, a felvilágosodás, értelmi felvilágosodás. melyeket a protesUntismus mindig sürgetett, puritán jellem terjesztése templomban s templomou kivül, legyen tórekveseínknek czélja. Azaz a bűnös lakoljon ; az ártatlant a keresztyénség elve szerint a ker. társadalom kímélje. A zsidók legyenek áldozatkészebbek, az általuk bírt nagy vagyon szerint, a keresztyének legyenek munkásak, mértékletesek, egyszerűek, takarékosak mert, csak igy tehetnek vagyonra szert és ekkor zsidókérdés nem lesz* Kgy keresztjén pap. A t'ocyaisztási egylet. Nyíregyházán, mint a »Szabolcsmegyei Kozlöny*-b6\ kivehettük, fogyasztási egyletet s/ámb'kozuak alakítani; amelynek, uuut az említett lap hozta, *z országban széltére alakuló antiszemita-ellenes »Keresztyén szövetkezetek* példájára, ezélja a zsidókat teljesen nélkülözni és leszoriritani minden térről, amelyet a hazai ipar és kereskedelem hátrányára, ma elfoglalva tartanak. E szövetkezetnek feladata volna minden szükséges czikket, nemcsak keresztyén iparosnál és kereskedőnél, hanem nagy mennyiségben is szerezni be: hogy a szövetkezet tagjai, a közvetítési hasznot, amit ma legnagyobb részben a zsidók raknak zsebre, megtakaríthassák. A létesítendő szövetkezet zsidóellenes jellegét rz ultal nincs szándékom fejtegetni. Más alkalomra tartván azt fenn. Jelen alkalommal csakis a »fogyasztási egylet« eszméjéről, annak üdvös voltáról szándékozom egyet-mást elmondani annál inkább, minthogy a »Szabm. Közi.* uem tartotta szükségesnek annak érdemleges ismertetését. Ily egyleteket már régen kellett volua alakítani nagyobb és népesebb városainkban. Nyiregyházán nem egyszer szándékoztak már ily egyletet létesíteni; de a kereskedők mindannyiszor eluyointák azt még csirájában. Főlő, hogy most is husonló sors fogja érni, a különben igen szép eszmét. Hogy azonban ez eszme testté váljék, szükséges a nagy közönséget ezzel közelebbről megismertetni: bogy megértve annak előnyeit, készséggel és tömegesen szorítkozzék a >takarékosság eme áldásos zászlója alá. Mielőtt azonban e nagy horderejű eszme haszuovoltát és jótékony hatását részletesen ismertetném : czélszerünek találtam annak keletkezési történetét előre bocsátani. Angolország Lancashére-megye Rochdal nevü gyárváros egyik szerény korcsmájának hátulsó szobájában, több szegény angol takácsmester gyűlt össze 1843-ban: tanácskozandó a felett, hogy mikép segíthetnének szükség által sújtott nyomorult helyzetükön. Sok ideig nem tudtak eredményre jutni. Nem egy inditv'ány tétetett; de egyik sem volt kivihető. Végre, midőn már csaknem teljesen kimerültek, egy sokat tapasztalt takácsmester látván társai aggodalmát, a következő inditványnyal lépett fel. »Szomorúan tapasztalván, hogy daczára minden igyekezetünknek sem vagyunk képesek heti bérünkből, illetőleg keresményünkből legkisebb eredményt is felmutatni : oda törekedjünk, hogy fogyasztási szükségleteinket, körülményeinkhez mérve megfelelőbben rendezzük be, s az ez úton megtakarított filléreket oly vállalatba fektessük, amely rendes bérünkön felül, bizonyos nyereményt biztosítson számuukra.c • Igaz ugyan, — folytatá a lelkes indítványozó, — hogy egy ember soha sem mutathat fel oly eredményt, mint a több egyesből álló testület; mert ami egyeseknek kivihetetlennek látszik, egyesülés által könnyen kivihető. Ott vannak például a vasutak, csatornák s más vállalatok. Nem egyesek erejéből, hanem társulás utján jöttek létre. Ezzel azonban nem azt akarom mondani, hogy mi is ily nagyszerű vállalatba bocsátkozzunk ; mert ahhoz nincs pénzünk. De kérdezem: nem lehetséges-e nekünk szegénységünkhöz képest kisebbszerü vállalatokat kezdeni, jelesen: nem tehetnénk-e meg azt, hogy a legszükségesebb élelmi szereket, a legolcsóbb forrásokból szerezzük be. Ezt könnyen elérhetjük az által, ba megtakarított filléreinket egy közös pénztárba időnkéut beteszszük. Alakítsunk tehát fogyasztási egyletet !t Az indítvány szellemét nem mindenki volt képes azonnal felfogni; mint minden uj eszmével szokott történni. Miután azonban jobb tervvel senki sem tudott elő állani: az indítvány elfogadtatott; különben sem voltak oly kedvező anyagi helyzetbe, hogy sokat koczkáztathattak volna. A szavakat csakhamar tett követte, és még akkor este egy kötelezvényt fogalmaztak, melyen 12 egyén kötelezte magát, hogy hetenkint 12 krajezárt fizet be a kr.zft* pínztárba. s elnevezték magukat: sRochdnle Society of equitable Pioners,* vagyis Rocbdale egyesület igazságos Pionerjeis-uek A becsületes takácsok e czimet azért választották, mert feladatul tűzték maguk elé, hogy ez uj életpálya által, szűkölködő társaikat a nyomortól megmenteni. Az egyesület czélját a következőkben állapították meg. A* egyesüld czélja: résztvevőinek, a háztartáshoz legszükségesebb élelmi szerekrt, jóminöségben és olcsón beszerezni t azokat bizonyos előnyökbe részesíteni, amely czél elérésért tagjai bizonyos osztalékot fogadnak el. Ha már most. összehasonlítani akarjuk e nagy s erü czélt, azzal a csekély vagyonual, amelylyel kezdetben a Píonrrek reudelkeztek, eme társulatnak alább olvasható óriási arányban való felvirágzása csudálatra ragadja az embert Minthogy pedig minden vállalatnak életre valóságát és hasznos voltát, a nyert eredmény tünteti fel: lássuk a mi takácsaink egyesületének első évi eredményét. Folytatása következik. A gyermekhalandóság okai.*) Mi az oka ezen rendkívül nagy gyermekhalálozásnak Magyarországban ? A statisztikusok átalán egyik ok gyanánt reudesen a halvaszületetteket szerepeltetik, ahol t. i. ezek számba vétetuek. Igaz ugyan, hogy ezek Európában 3.40 százalékát teszik a születetteknek, s igy már is 0.32%-al többet mint azt Wappáus husz év előtt kiszámitá; legkevesebb Spanyolországban 1.22°/

0, legtöbb pedig Hollandiábau 5.41 %,hazánkbanl852—59-ben 1.01%-ot tettek. Azl871—75, évben a halva szülöttek nem közöltettek, de 1876 — 78ban azoknak száma már 1 31% volt, eszerint 0.30%, vagyis közel annyival szaporodtak, mint a többi Európában; országunk tehát e tekintetben igen kedvezően áll, amenuyiben 2.38, illetve 2.09 százalékkal kevesebb a halvaszülöttünk, mint Európában, s igy ezek nem sokkal emelik gyermekhalandóságunkat, ha számba 'is vétetnek. Dr Fodor tanár a hazánkban halva születettek kimutatott kisebb számának okát legnagyobbrészt abban véli feltalálni, hogy azok főleg a katholikusoknál gyakran szülés közben a bába által megkereszteltetvén, élve Beletelteknek jegyeztetnek be. H>gy ezen állításban van valami igaz, azt elvitatni nem lehet; de idézett müvemben a IV. táblán kimutattam, hogy ezer szülött között a Királyhágón inneni katholikusoknál hét halva szülött volt, az erdélyieknél már kilencz ; mig az uniI táriusoknál és erdélyi reformátusoknál csak öt; Király hágón innen pedig a reformátusoknál tizenhat; az evangélikusoknál tizenhét, ellenben az erdélyi evangélikusoknál már negyvenkettő; az erdélyi izraelitáknál öt, míg a Királyhágón innenieknél tizennégy: a keleti görögöknél Királyhágón innen és tul 4—4; Határőrvidéken pedig tizenkettő. Honnan ezen szembetűnő, részben igen nagy különbség ugyanazon hitfelekezetnői ? Avagy tekintsük az európai államokat, szintén ezer után számítva. A katholikus Olaszországra 29.6 halvaszülött esik, a protenstans Svédországra 32.8; a katholikus Bajorországra 34.6, mig a protestáns Dániára 36 ; tehát ezen két-két ország között igen csekély a különbség; ellenben a katholikus Francziaországra 47, mig a protestáns Norvégiára 38 halva szülött esik, a protestáns Porosz- meg Szászországra is 42 és 44, Württembergre 39. Európában a szélső nyugot és szélső kelet legkevesebb halvas/.ülöttet mutat fel, t. i Spanyolország meg Portugall és hazáuk. Ezekhez legközelebb áll Rutnénia és az osztrák állam. Vájjon nem társadalmi viszouyokbau keresendő-e a halvaszületettek kisebb számának oka? példáúl; hogy terhességük alatt jobban kímélhetik magukat a nők, avagy erősebbek, edzettebbek, s nagyobbrészt természetszerűbb életmódot folytatnak. A statisztikusok megegyezuek arra nézve, hogy a halvaszületett, vagyis életképes, de a szülés előtt vagy a szülés közben elhalt gyermekek számadatai gyakran nem pontosak; mert részint azokhoz számittatnak a nem életképes, de csak születésük után elhalt magzatok is, részint podig szükségtelennek, s nem eléggé fontosnak tartatváu a balvaszületettek bejegyzése, ez elmulas/.tatik. A holt szülések fölötte különböző számadataira nagy befolyással van különösen az, hogy nem miudenütt egyformán itéltetuek meg az idő előtti szülések ós elvetélések . Igy némely államban nagyrészt halva születettnek jegyezik be már a hat hónapos világra hozott magzatot; míg máshol talán a sokkal idősebbel is elvotélésnek tekiutik, s figyelmen kivül hagyják, és ennek megítélése első sorban a bábától fiigg legtöbb esetben. Más államokban ismét, hol a franczia, vagy ennek mintájára hozott polgári törvénykönyv létezik, névszerint. Franczia-, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, a német Rajnatartományokban és Romáuiában, az élveszületettek is halvaszülöttek közé Boroztatnak, miután mindeu a bejegyzés idején már nem élő gyermek halvaszületettnek tekintetik. A holt szülések okait illetőleg tudjuk a gyógyászatból, hogy azok az anyáuak és magzatnak bizonyos rendellenes egészségi viszonyai következtében idéztetnek elő; avagy pedig az anyának szülés előtti kedvezőtlen külső életviszonyai folytán következnek be, például: meg nem felelő életmód, vagy káros foglalkozás folytán, melyet terhessége alatt részint kényszerűségből, részint tudatlanságból, hiúságból vagy könyelmüségből folytat. E szerint fel lehet venni, hogy holt BZÜlések legiukább ott fordulnak elő, ahol számos gyenge, beteges anya rosz viszonyok kőzött él. Bizonyítja ezt a statisztika, amennyiben kimutatta, hogy művi szülésnél átlag 10—12szer több holt gyermek jön világra, mint természetesnél, iker- éa többes szüléseknél mintegy háromszor több, mint egyesnél; a törvényteleneknél kétszer, sőt háromszor is több, mint törvényeseknél; a szegényeknél több, mint vagyonosoknál, éa pedig a genfi cantonban 4.0: 1.4 aráuyban, Budapesten (a Körösi által felállított négy vagyouosságí osztályt kettőre redukálva 8.05: 1.95) arányban; a városokban és keresztényeknél több, mint sikföldön és izraelitáknál, télen is valamivel több, mint nyáron; végre a fiuknál több a holt szülés, mint leányoknál, nem tekintve azt, hogy szabály szerint több fiu születik, mint leány, és pedig Európában Wappáus szerint 100 leány-szülöttre 106.31 fiu esik, (legkevesebb 105.22. legtöbb 107.18.) Magyarországban 1852—59-ben 106.05 fiu esett; a mult évtizedi arányt nem lehet kiszámítani, mert a halva születetteket csak 1876 óta kezdik közölni, ezek pedig számbaveendő különbséget okoznak ezen arány számításánál ; mig ugyanis 1876-78han az élveBzületettekuél 100 leányra 105.2 fiu esett (1852—59-ben 105.81) ugyanakkor a halvaszületettekkel együtt — s csak igy van helyesen számítva — 105.5 (1853—59-ben 106.05) fiu esik ; mert a halvaszületettek között tetemesen több a fiu és pedig Európában "Wappáus szerint 100 leáuyra 140.33 fiu esik, mig hazánkban 1852—59-ben 131.45, 1876-78-ban 127.5 fiu. Miért születik több fiu mint leány? az még mindig rejtély, melyet Hofacker, Sad ler, Legoyt, Osiander, Göhlert , Gíron de Buzarignes, Nasse, Noirot, Bresslau, *) Mutatvány Wcszelovszky Károlynak »A gyermekek h 1landósága Magyarországon < czimü nagyszabású müvéből. 3*ark.