Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-05 / 45. szám

N Y í B V I D É K.« Ploss, Prevost, Hampe, Heller stb. hiába iparkodtak megfejteni; mert a felállított több hypothesis részben helytelen megfigyelésen alapul, részben meg lett czáfolva, vagy nem igazoltatolt a statisztika által. A uagy gyermekhalandóság második okát a törvénytelen szülöttek uagy számában keresik a statisztikusok, a nem alaptalanul; mert a törvénytelen szülöttek anyái terhességük alatt általáu sokkal nehezebb gondot, búbánatot, nyomort s több remegést kénytelenek elviselui, mint a férjezett nök, és ez természetesen igen sok esetben káros befolyást gyakorol a magzat életképességére és tökéletes fejlődésére. Ezt leginkább az általános in Bég, városok ostroma, s hasonló események alkalmával lehet tapasztalni, midőn a leverő kedélyállapotok következtében legtöbb holt- és koraszülések fordulnak elő, valamint sok ily viszonyok között született, főleg törvénytelen gyermek különféle hiányt vagy gyenge életképessége folytán, betegségi csirát hoz világra. Miért is a törvénytelen gyermekek között kivétel nélkül nagyobb, némely országban felével, sőt nyolez-tizeddel is nagyobb a halálozás, mint a törvényesek között. Baumanu szerint Európában csak '/

9, sőt Vio része is a törvénytelen születetteknek alig éli tul a gyermeki éveket. Bajorországban tizenkét közigazlási kerületben ötven százaléknál több, négy kerületbeu GO, háromban 70 százaléknál több, sőt egyben 75 százaléka a törvényteleneknek halt el átlag 1867 —G9, az első évben! De ezen, a törvénytelen gyermekeknél általánosan tapasztalt tetemesebb halálozas daczára Svéd-, Dán- ós Portugallországbau igen kedvező a gyermekhalálozás, jóllehet a svéd és dán törvénytelen szülöttek viszonyszámát csak Bajor-, Szászország, a lajtántuli osztrák állam, és a mult évtizedben Baden haladja meg ; Portugallia pedig legtöbb törvényteleu szülöttet mutat fel, tízszer annyit, mint Görögország, s egy éven aluli gyermekhalálozásuk még is majd egyenlő. Magyarországban az 50-es években 25,163 törvénytelen gyermek született élve évi átlagban, s az első évben 10.68 százalékkal több halt meg, mint a törvényesek közül; a mult évtizedben évi átlagban már közel 40,000 gyermek született törvénytelen ágyból, és az öt éven aluli gyermekhalandóság 4.8 százalékkal nagyobb volt mint az ötvenes években, ha a törvényes szülöttekével azonos arányú lenne a természetes gyermekek halandósága már néhány ezerrel több gyermek maradt volna életben A törvénytelen gyermekek halálozása azonbau csak az első fél évben múlja felül tetemesen a törvényesekét, 6 — 9 hónapban az nagyrészben már egyenlő, a 9—12. hónapban pedig a törvénytelen születettek halálozása kisebb, és ez természetes; mert miután az elsó hat hónapban tetemesebb részük elhalt, az életben maradottak, mivel edzettebbek, már könuyebben eltűrnek baj nélkül különféle viszontagságot. (Yége következik.) ÚJDONSÁGOK. (p) A megyék jövő évi háztartásáról szóló törvényjavaslatot, a belügyminszter, a legutóbb tartott miniszteri tanácsnak bemutatván ; az előadó miniszter felhatalmaztatok, hogy azt, ő felsége a király beleegyezésével az országgyűléshez terjeszsze be. %* »Több világosságot!* Mondá a németek nagy költője Göthe haldoklása perczében. Mi is igy kiáltunk fel: több világosságot a >körtvély-utczának«, illetőleg az arra járó közönségnek ! Az utczák sötétsége nemcsak a közlekedést nehezíti meg és teszi veszélyessé ; hanem a tolvajlást is nagy mérvben elősegíti. Különösen kívánatos volna az említett utczának világosabbá tétele a közelgő téli időszakra ; amikor a zivataros időjárás még fokozza a sötétség veszedelmeit. Hogy pedig mind a kecske jóllakjék, mind a káposzta megmaradjon ; vagyis, hogy a város kiadása e pontnál ne szaporodjék ; a nevezett utcza még is világosabb legyen: egy javaslattal is szolgálunk a nemes város elüljáróságának. Ugyanis, az »0rosz* és »körtvély*-utczák egybeolvadásánál levő ártézi kút fölötti lámpa, egy különálló oszlopra akkép alkalmaztatnék, hogy a világosságból a körtvély-uteza is kapna valamit. •{• A halottak estéjét, illetőleg emlékünnepét ez idén is megtartották Nyíregyházán, és pedig nemcsak a római katholikus vallás-felekezetbeli, hanem a protestáns vallású hivek is; megkoszorúzván és kivilágítván kedveseiknek sírjait. Mint minden ünnepélynél, ugy itt sem hiányzott a néző, a kíváncsi közönség. Az ér alatti útvonalon csak a legnagyobb vigyázat mellett lehetett előre hatolni a jövő és menő tömegen át a korom sötétben. A sírkert egyetlen utján pedig egymást érték a fogatok; zavarva és nyugtalanítva a járó-kelőket. Nyíregyháza város csak nem akár falusi slendriánságából kibontakozni. Az illető hatóság egyátalában sehol és semmi tekintetben sem fovdit csak legkisebb figyelmet is a közönségre. Mibe került volna az ér alati útvonalon ez alkalomra vagy 8—10 ideiglenes lámpát fölállítani ? csak egy kis figyelembe. A temető utczáját szintéu kivilágíthatta volna az evang. egyház gondnoka abból a szép jövedelemből, amit épen az ottani sírhelyek hoznak. A városi hatóság pedig küldhetett volna ki pár rendőrt, akik a kocsikázó közönséget a bejáratnál figyelmeztették volna fogataiknak kinn hagyására s felügyelhettek volna a gyertya és koszorú-tolvajokra, akik e mesterséget csaknem sport-szerüleg űzik. Ugy vagyunk biz, az ily dolgokkal itt Nyíregyházán, mint az állammal. Csak fizess és — nyögj! (e) Toldi Miklósról, akit és vitézi tetteit Illosvai után jArany János oly nagyszerűen énekelt meg, Szilády Áron hírneves tudósunk közelebb tartott akadémiai értekezésében, részben minket szabolcsiakat is érdeklő adatokat hoz fel. Azon feltevést ugyan is, mintha Toldy Miklós csak mithósi alak lett volna történeti adatokkal és okiratokkal czáfolja meg. Toldi Szilágyi Árou tanulmánya szerént, nemcsak hogy élő személy, desőt nagyon is tekintélyes főúr volt. Toldi 1354-ban mint pozsonyi, 1383-ban pedig mint szabolcsi főispán szerepelt. Megjegyzi értekező, hogy Szabolcsban 138(i-tól ismerünk uj főispánt. Toldi Miklós 1359-ben királyi levéllel küldetik Flórenczbe, hogy két oroszlányt hozzon el onnan Lajos király budai várába. A királyi levél mint uagy erejű embert emliti. 1365-ben. Toldyt ismét Flórenczben találjuk még pedig egy, a Flórenczi levéltárban lévő okirat szerént »Comes de Nikolaus Toldi* czimmel Jónak láttuk ez érdekes adatott Szabolcsmegye történetéhez, átvenni s ez által azt hozzáférhetőbbé tenni. * Pazoni Elek Gusztáv szabadságolt állományú houvédhuszár alezredes, az idei novemberi előléptetések alkalmával ezredssé neveztetett ki. (sz) Petőfi és Haynau. A »Szatmár« közelebbi száma érdekekes dolgot említ fel Petőfinek Szatmáron való időzéséről; amely alkalommal Petőfi ugyan azon házban tartózkodott, amelyben később Haynau báró lakott. Megjegyzi az említett lap, hogy Haynaunak Szat,maron senki sem akarván lakást adni, a kérdéses házat Wimmor báró, aki azt bérben lakta, bocsátotta Haynau használatába. * Báji Patay András I. osztályú szabadságolt állományú houvéd huszár százados, a magyar királyi II. számú esendői-parancsnokságnál; egyelőre ideiglenes minőségben, őrnagygyá léptettetett elő. .. Az általános egyenes adó-összeirás Nyíregyházán már erősen folyik. Áz összeírással megbízott, városi tisztviselők házról-házra járnak. Nem ártana, ha az öszszeiró urak, a háztulajdonosokat szigorún vennék lakóiknak lelkiismeretes bevallására, nemcsak az adófizetés tekintetéből, hanem erkölcsi és rendőri szempontból is. Ez a legjobb alkalom szerbe-számba venni, a minden bejelentés nélkül letepülő világ futókat. (b.) A budapesti statisztikai hivatal megkereste Nyíregyháza város hatóságát, ha lehetséges volna-e a Nyíregyháza városára vonatkozó népszámlálási adatokat havonkint kimutatásba foglalva, a megkereső hivatalhoz oly módon beküldeni, hogy ez a lefolyt hóra vonatkozó kimutatásból a következő hó 10-ig azt megkaphassa? hogy azután az említett statisztikai hivatal, az 1876-ba Budapesteu tartott nemzetközi statisztikai congressus megbízásához képest, a Magyarország nevezetesebb városairól szerkesztendő kimutatást a „ Bulletin hebdomadaire de statistiqe. internationale« czimü Parisban hetenkint megjelenő kimutatáshoz a fővárosi statisztikai hivatal igazgatósága megküldhesse. (!) A dohánytermelök által eddig élvezett kincstári előlegek annyira felszaporodtak, hogy a pénzügyminiszter szükségesnek találta ez előlegek alábbszállitását; sőt tervben van az is, hogy ba cz intézkedés kellő eredményre nem vezetné: az előleg-adás teljesen meg fog szüntettetni. X Az országos vásárokon a vásártartó bizottságokban, az 1879 XXI. t. cz. 21 §-a alapján hivatalosan működő szolgabirók, vagy ezek segédei, valamint az állatorvosok dijazásának kérdése, több esetben, különböző felfogás szerént magyaráztatván ; néhány előfojduit eset alkalmából, e kérdést a földmivelés- ipar- és kereskedelmi miniszter, egyetértőleg a belügyminiszterrel, olyképen szabályozta, hogy a megyei tisztviselők, mint vásári bizottsági tagok, a szabályszerű napdijakat és fuvarköltségeket, esetről-esetre, felszámítani jogosítva vannak. A megyei állatorvos azonban, csak akkor működhetik közre a vá sári bizottságokban, ha a vásártartásra jogosított város vagy község ily teendőkre alkalmas okleveles állatorvosról, illetőleg orvosról nem goudnskodott. f A szomszéd Tokajból értesitik lapunkat, liosy ott mult októberhó 30-adikán, az országút melletti egyik szőlőbeu, a mesgyén beliil egy 25—30 év körüli férfi hullát találtak. A hulla már 3—4 napos lehetett. Feje és arcza vérrel volt boritva. A hullát a s/.olgabiró azonnal beszálittatta s a vizsgálatot megindította. (e) Egy apagyi illetőségű Dany István nevűl3 éves czigány fiút, a királyi tábla, Molnár József szintén 13 éves sárospataki tanuló ellen, Olaszi és Sárospatak közti útvonalon, elkövetett rablás miatt, közelebb 1 '/

2 évi börtönre ítélte. A fiatal gonosztevő útközben becsalta útitársát még a nyáron a gabona-vetésbe s ott egy szegletes kővel leütötte és ruháitól megfosztotta. — A sertés-tolvajlás meggátlása czéljából, Zalamegye törvényhatósága szabályrendeletet alkotott. E szabályrendelet szerént. a heti vagy országos vásárokra eladás végett felhajtott sertésekről, a tulajdonos vagy az eladással megbízott, az illetékes községi elöljáróság által kiállított bélyegmentes bizonyitványt tartozik felmutatni, mely bizonyítványban a sertések száma, kora, neme, szine s egyéb netalán létező ismertető jelei kitüntetendők. Az ily bizonyítvány csak arra az egy vásárra érvényes, amelyre kiállíttatott. Az ily bizonyítvány nélkül felhajtott sertések, a tulajdonjog igazolásai?, hatósági felügyelet alá vétetnek. Az ez intézkedés ellen vétők, 2 frtól 50 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtatnak. Felhívjuk ez életrevaló és előrelátó intézkedésre Szabolcsmegye törvényhatóságát, illetőleg annak tagjait, hasonló indítvány megtételére. — A kataszteri hivatalokat, mint a fővárosi lapok hozzák, legközelebb felfogjak oszlatni, esetleg nagyon kis körbe szorítani, miután a munkálatok már nagy részben be vannak fejezve. A kimaradandó tagokat azonban, bir szerint, a kormány a lehető legkiterjedtebb kedvezményekbe fogja részesiteni egyéb pályázatoknál. X A munkások ós gyártulajdonosok közt felmerülő pörös kérdések elintézése tárgyában, a földmivelési, iparés kereskedelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg, kimondotta, hogy oly gyáraknál, vagy iparvállalatoknál, amelyeknek tulajdonosa más járásban, vagy más törvényhatóság területén lakik, a gyártulajdonosok és munkásaik közt, az 1872. VIII. t. cz. 9. §-ába.n megjejelölt esetekben felmerülhető peres kérdésekben elsőfokulag azon járás szolgabiréja az illetékes, amelynél az illető gyártelep bejegyezve van; másodfokúlag az illetékes megyei alispán. (!!) Szőllős gazdák figyelmébe. Detáry Ferencz jánoshegyi lakos (Barsmegyében egy oly vegyi folyadékot talált fel és készít, amely a kerti növényeket, fákat és ültetvényeket s ezek gyökereit megoltalmazza a hernyók, penész-férgek, lepkék, bogarak és más kártékony rovarok ellen. Feltaláló azt hiszi, hogy ezen szert a filoxerarovarok ellen is sikeresen lehetne alkalmazni. Felhívja tehát mindazon szőllős-gazdákat, akik e szerrel kísérletet tenni óhajtanának, hogy forduljanak hozzá, aki is kész az általa feltalált folyadékból néhány üveggel ingyen is szolgálni; csupán azt köti ki, hogy a kísérlet eredményérül őt értesítsék. (sz) Eperjesi görög katli. püspökké dr. Vályi János ungvári czimzetes kanonok és tanár neveztetett ki. (?) Mennyi adóhátralék van kinn Magyarországban? Felelet: 67.7 millió. Szomorú statisztikai adat uéplink adóképességéhez! Az 1881. évi országos zárszámadás mérlege. A miniszterelnök által előterjesztett 1881. évi zárszámadás szerint a pénztárilag foganatosított tényleges eredméuyek a következők: a rendes kezelésnél bevétel 283,780.896 kiadás 309,729,876, hiány 24,948 979. Az átmeneti kezelésnél bevétel 203,686.048, kiadás 177,193.410, fölösleg 26,492 637. A beruházásokuál kiadás 15,872.036. A rendkívüli közösügyi kezelésnél bevétel 120.916, kiadás 2.098,513 ; hiány 1,977.596. Együtt: bevétel 488,587862, kiadás 504.894,837, hiány 16,405. 974. Hogy tehát megtudjuk, mennyi volt a pénz* ári kezelésnél azon összeg, mely a kiadások fedezésére az 1881. évet megillető bevételekből reudelkezésre állott, szükséges levonni I. a vételekből a hitelmüveletek után befolyt bevétel207,453.907. II. a kiadásokból az adósságtörlesztésre s beváltásra fordított kiadás 175,694.580, fölösleg 31,759,426. Marad az 1881. évet valósággal megillető pénztári eredmény bevétel 281,133.974, kiadás 329,199.356, hiány 48,065.401 frt. A deficit e szerint, az állami számvevőszék szerint kerekszániban 48 millió. (!) idézetek tára* czimü műre nyit előfizetést Dvorzsák János pécsmegyei áldozár. Tartalmazni fog a mű Szemelvényeket a hazai és külföldi, a modern és classicai, az egyházi és világirodalomból, gyöngyöket jelesebb irók műveiből, vallás erkölcsi-vezéreszméket kitűnő férfiak irataiból, közmondásokat a magyar népéletből, kalászokat a szépirodalom mezejéről. A tárgyak betűrendben következnek egymásra, első sorban a hazai, azutáu a külföldi irók müveiből, majd a római, görög classikusokból, az egyházi szerzők hagyományaikból és a vallásos főkönyvekből. Az egész mű 12, három ivnyi havi füzetben fog megjelenni, előfizetési ár január—márczius hóra (3 füzet) 80 kr. vagy négy intentió egész évre (12 füzet) 3 frt. vagy 15 iutentio. A szónoki beszédek, irodalmi dolgozatok szerkesztésénél hasznos segédkönyvül kínálkozik az »Idézetek tára«, a meunyibeu több mint 600 szerzőtől több ezer vezéreszmét tartalmazván, csaknem egész könyvtár gj anánt fog szolgálni. KÖZGAZDASÁG. 490. . M. állatorvostól. Időszerű javaslat az állattenyésztést illetőleg. Az őszi időjárás tovahal adtával be fog következni' amidőn künn a szabadban táplálkozó szarvas-marhák élelmét képező növényi termékeket, a fagyos dér lepi el. Ugy, bogy minden fűszálat vékony jégkéreg borit. Ugyan a szabadbau élő gulyabeli szarvas-marha, a fagyos dérlepte füvet természetes ösztönénél fogva is megveti. Minthogy pedig azok munkára, nem használtatnak, azért, és állati belátások után is képesek azt felfogni, bogy majd ehetnek minden akadály nélkül akkor is ha a harmat, vagy pedig a fagyos dér felszáradt. Másként pedig az időjárás kártékony hatását is inkább megszoktál, ekként azokra nézve a dérlepte fűaek a megevese nem lenne mindig oly veszélyes. Ámde az oly szarvasmarhákra nézve, amelyek vagy tejelés tekintetéből, vagy pedig mások miatt odahaza meleg istálóban hálatnak, amelyek a meleg istálóban gyakran fel is hevülnek, az i-yeuekre nézve a fagyos deres fűnek a megevése ártalmas szokott lenni Mivelhogy a deres fű az állatnak az egész belső részét kihűli, ebből gyakran torok daganat, sőt torokgyik is származik, — ezen utóbb emiitett betegség pedig veszélyes szokott lenni A miért is igen szükséges, hogy a meleg istállóban hálatott szarvas-marhák a legelőre koráu reggel ki he bocsáttassanak. Sőt ott, ahol azt a gazdálkodási viszonyok megengedik, tanácsos a szarvasmarháknak, azoknak kibocsájtása előtt nemű kevés szálas takarmányt vagy kukoriczaszár-félét eledelül adni, hogy ezekkel az állatok fokozott éhségüket csillapítsák, s mindjárt künn a legelőn oly mohón ae egyenek. Régebbi szokás szerént, az akkori időjárás kedvezőbb viszonyai mellett, a gulyabeli szarvasmarháknak a bekötését András nap utánra halasztották. De ebben mai napság az időjárás minősége szolgáljon tanácsul Mire nézve egy példával készséggel szolgálok. A mult 188l-ik év nov. hó elején beállott mintegy 4—5 napig tartott kártékony fagyos esős időiárás, a tiszavidéken fekvő egyik község gulyájában 8 drb ugyancsak jó husbau lévő kinőtt szarvasmarha, az állatok szőrére odatapadt fagyóka folytán áthültek, az állatok tüdőgyuladásba estek, és e betegségben el is hullottak. A gazdák a betegség okát meg nem értették, s az elhullás bekövetkezését holmi ártalmas fűnek, a szarvasmarhák általi megevésében hitték lenni. De a megejtett alapos vizsgálódások nyomán kitűnt, hogy itten az állatok kimultát a hosszabb ideig tartott erős áthűlés okozta. Sőt itten a kemény hidegnek a kifejlesztését, a legelőnek vizzel való körülvétele méginkább fokozta. Hogy tehát a gazdák által sok költséggel s gonddal és temérdek fáradsággal összerakosgatott takarmányboglya, ennek ideje előtt ne tüntessen fel nagy fogyatkozást ; de a mellett pedig a gulyabeli marhák se éhezzenek, sem pedig hogy azoknak az egészsége hasonló ártab mas időjárás által ne veszélyeztessek, azért p/ükséges akkép intézkedni, hogy különösen a községi lakosok vagyonát képező gulyabeli marhák, éjjeli hálásra a községbe behajtassanak, mivel azokat ismét reggel az időjárás viszonyai ; szerint pedi? a legelőre ki lehet hajtatni. N.-Kálló november 2-án 1382. Deli József, m. állatorvos. Szerkesztői üzenet. B. J. uruak Nagy-Kálló : Az előfizetési idő ez évi október utolján járt le. , , , B. M. urnák T.-Pálcza: Az e hó 12-éu beküldött 4 frttal elő van fizi'tve egész 1883 junius végéig. Fogadja üdvözletünket. A „Mis-iuás" Írójának Debreczenben. Köszönjük a szíves megemlékezést; de mert e küldemény tartalma megyénket nem érdekli s általános irodalmi becse is igen szerény : sajnálatunkra nem használhatjuk. Felelős szerkesztő: JÓBA ELEK. Kiadótulajdonosok : P1RINGEK JÁNOS és JÓBA ELEK.