Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-15 / 42. szám

N V 1 lt V I D É K." az eszme maga nem uj. Megvolt ez már régebben és meg van most is, csakhogy szúk alkalmazásban és szervezetlen állapotban, t . i. a rang. czim. nemesség. stb. adományuzásáhau. .dij* czim alatt. Ez újonnan szervezendő adónemet én .javadalmi jogilleték'-aék keresztelném, amennyiben az ez adó ala eső hivatalnokok, tisztviselők és mas javadal másuk állásukhoz kötött évi javadalmaik után fizetnék a megszabandó illetéket, hivatalba lépésüktől számítandó bizonyos idő alatt. Ez adórovatba jönnének: az egyházi szemelvek. a definitive kinevezett nyugdíjjogosult felsőbb és alsóbbhivatalnokok,akőztörvényhatósági, községi tisztviselők, nyugdíjjal biztosított uradalmi s mindeu néven nevezhető intézeti és társalati, rendes évi javadalmat élvező, választott vagy kinevezett javadalmasok. lia fizet jogilletéket az, aki örököl és szerez: miért nem fizetne az. aki hivatalt, állást, kenyeret örököl, vagy nyer? tini a szerzéssel és az örökléssel csaknem ugyanazonos. Ha az állam megadóztatja a szerzésnél és a takarékpénztári betéti könyveknél a szorgalmat és a takarékosságot s az öröklésnél a születést: iniért ne adóztatná meg a bizonyos meghatározott és minden körülmények közt biztosított javadalmat élvező állampolgárban a szerencsét, a szorgalmat és a képességet! Ez nemcsak egészséges okoskodás, hanem méltányos és igazságos eljárás is. A fényűzési, a petroItMim-, a kávé- és gyufa-adónál mindenesetre jogosulttabb és kevésbé terhes adónem. Ez uj illeték kiszabásánál figyelem lenne fordítandó arra. hogy az egyházi méltóságok és alsóbb rendű személyek, az állami hivatalnokok, a kincstári, valamint a főúri nagyobb és rendszeresebb gazdaságoknál alkalmazásban levő tisztek, javadalmaik után, mint amelyek biztosabbak, több, — a törvényhatósági, községi, kisebb gazdasági és más kulturális intézeti közegek javadalmaik után ellenben, mint amelyek nem biztosak és haszonélve/óik gyakrabban változnak, — kevesebb száztóli szabassak ki. Ez adónem jogosultsága mellett felhozom még azon körülményt, hogy az állam épen az ez adó alá eső állampolgárokat részesiti a legtöbb és legelőnyösebb polgári jogokban; amennyiben egy rés/ének pusztán állásuknál, a másik részének okleveleiknél fogva képviselői választási jogot ad; a közQgyekre való befolyásukat pedig, tényleges adójuk ki-tsz eres számítása által, a virilis törvény biztosítja. Azt mondanom sem kell, hogy ez adó milliókkal szaporítaná az állam bevételeit. Nagyon természetes, hogy ha az állam megszabadulna adósságaitól, az ily közvetett adók egymásután szűnnének meg. De amig az államadósság az ország, a nemzet feje fölött Demokles kardjaként függ; amig pénzügyi lekötöttsége saját fejlődését, sót existencziáját is koczkáztatja: sohasem fölösleges oly pénzügyi expedicnsekről gondoskodni, amelyek az ország, a nemzet függetlenségét és fennállásátelső sorbanbiztositják. Akinek netalán ez adójavaslat nincs Ínyére, s indítványozójára auathémát kész mondani, arra kerem: ne téveszsze szem elől azt a megdönthetlen igazságot, hogy minél több jogot, minél nagyobb jólétet nyújtanak az állam törvényei és intézményei valamely állampolgárnak: annál többel tartozik ő ú az államnak, illetőleg az államot képező egység«i közönségnek. Kniethy István. boldoggá tenni? Itne itt a méreg, amelyet holnap Vidéki levelébe öntök vagy fekete kávéjába vegyitek ; de ha ezt elleoxi ón holnapután a| ravatalon fogja látni a megvetett, ai eltaaxitott Etelkát. Nem követelem, hogy büntár**m legyen; esak tudomására akartam hozni, miucniit pAr nap múlva férj ét feleség lehetünk, ha ön is ujt.v akarja. Öh! én akkor elérem azt a boldogságot amit rddíR ax ön Ur«a*ágiban ia hiában kerestem. A lelkiismeret vádoló *iavAt. ax öröm él kéj mámorába fojtom. E Havai ut&n Etelka átfonta reaxkető karjaival nyakamat; arexát, melyről hideg verejték patakzott, arezomhoi tapaszt*, lirt, zokogott mint egy gyermek anyja koporsóján 41. Forró, szenvedélye* csókjaival elíojtá ajkaimon a ftxót és axxal elrohant. Aa ego»x éjet álmatlanul töltém. Boriatxtó gondolatok támadtak beunem.amelyek orkáui dühvel tépték bensőmet. Atkoxtam a sorsot, a perexet, amely ex ördögi nö hAlójtba vexetett Tehát én letxek oka és neje akit ueret, akit imád, olcoxója halálának, akinek aggnágin kívül más büue niucs? Rettegni kezdtem ex assxonytól, akit bolondulásig szerettem Másnap reggel egy cseléd azzal rohant sxobámba, bogy rögtön küldjek orvosért, mert ax ur haldoklik, ax asszony pedig elájult. Etelka nagyon sietett, — gondolám. A megérkezett onroa Vidékinek már csak halálát coiistatálhatta. De felismeré azon ax erősxakos halál nyomait s azonnal jelentéit tett az esetről a hatóságnál A törvényes vizsgálat mérgezést állapított meg. A résxtvevök nagy s/4mu jelenlétében megtörtént temetés után a vizsgálat axonnal meg kezdetett ellenem és Etelka ellen. A vixsgálat alatt iszonyú kínokat állottam ki. réltettem Etelkát; mert az örülésig szerettem. —Edes Lugasai ! — »zólt hozzám egy este, amint leverten egylltt ültünk a szalonban - csak néhány nap A nagy-kállói megyeház-épület. Graefl Jóxsef főispán ur Őméltóságának, a főispáni sxék elfoglalása óta egyik kiváló goudja és cxélja volt, a régi megyeh&wak értékesítése. El is követett minden lehetőt, hogy cxélját elérje s az által a megyét azon kellemes helyxetbe juttassa, hogy ax uj megyeháznak a mostanijköxpontban, illetőleg székhelyen építendő inegyeháx költségeit minél elviselhetőbbé tegye. Hogy cxélt nem ért, annak nem ő az oka. amint ex egy a miniszter elnök ö nagyméltóságáuak folyó évi szeptemberhó 19-róli 50,940 számú leiratából is kitűnik. E leiratban tudatja ugyan is a miniszterelnök főispán ur őméltó'ágával, hogy a lóispáui előterjesztést az igazságügy miniszterrel közölvén azon czélból, hogy az előterjesztésnek. az igazságügyet érintő rés'.ére nézve, lehetőleg kedvező határozat birtokába jusson, az igazságügymiuiszter axt válaszolja, hogy részéről sem tagadhatja ugyan azon óhajtás méltányosságát, melynél fogva a szabolcsmegyei régi székház értékesítéséhez az állam részéről segély váratik, és más körülmények közt nem is volna idegen a megye ajánlatának elfogadásától; de a kérdésben forgó épületnek fogházi czélokra való megvásárlása iránti kérelemnek azért nem adhat helyet, mert a budapesti kir. főügyésa által rsndelkezésére bocsátott adatokból arról kellett meggyőződnie, miszerént e székház letartóztatási czélokra nem lenue alkalmas; amennyibeu eltekintve a kisebb hiányoktól, oly körülmények is forognak fenn, amelyeknél fogva az épületet bárminő költekezéssel bem lehetne czélirányos börtönhelyiségekké átalakítani. A többi közt azt hozza fel a budapesti királyi főügyész az igazságügy miniszterhez terjesztett adatok indokolásában, mikép ezen épület átalakítására oly czélból, hogy az 100 rab befogadására alkalmas legyen, mintegy 25—30 ezer forintot kellene befektetni; ami oly nagy összeg, hogy azzal ós a megvásárlásra szükségeltető kiadással, egy teljesen megfelelő börtön, nagyobb befogadási képességgel is, előállítható, mégpedig oly vidéken abol arra nagyobb szükség van, miut az ország keleti megyéiben. Tudatja továbbá a belügyminiszteri leirat főispán ur ő méltóságával, hogy miután az igazságügyminiszter kijelentésével szemben arra, hogy a nagy-kállói régi székház, az állam által, kerületi fogház czéljaira megszereztessék, kilátás nem lehet: a főispáni előterjesztésben foglalt azon további ajánlat is, hogy amennyiben az állam a megvásárolt épületet azonnal fogházzá átalakíttatni nem akarná, abban egyelőre az ottani kir. járásbíróság, adóhivatal, távírda s pénzügyőrség elhelyezhető volna, elesik. Nem marad tehát más hátra, mondja a leirat, mint az, hogy a megye közönsége aszóban levő épületnek más módoni értékesítéséről gondoskodjék. A főispáni előterjesztésben kifejtett s a belügyminiszter által is helyeselt indokoknál fogva, szükségesnek mutatkozó uj székház létesítésére vonatkozólag, felhívja a leirat főispán ur ő méltóságát, hogy az építendő székház tárgyában megállapítandó módozatokat, jóváhagyás végett,fa belügyminiszterhez terjeszsze fel. Megjegyzi végül a leirat tájékozásul, hogy miután a közigazgatás szükségleteire szolgáló székházról, a törvényhatóságok saját hatáskörükben kell, hogy gondoskodjanak: azon megyéknek, amelyek uj székház építésére, vagy a nagyobb mérvű átidomitásra szükséges pénzösszeggel nem rendelkeznek, az e czélra megkívántató fedezet biztosítására, a magyar királyi pénzügyminiszter úrral egyetértőleg, pótadó kivetése szokott engedélyeztetni. A belügyminiszteri leirat sorai közt jól!esett olvasnunk a bel- és igazságügyi-miniszter ő nagyméltóságaiknak a megye iránti jóakaratukat, ami egyébként a szövegezésből is kitüuik. Epeu ezért csodálkozuuk, hogy a főispáni előterjesztésben hangsúlyozott nagy-kállói királyi hivatalok behelyezésére egyátalában nem reflektált a leirat, s ez annál feltűnőbb, mivel tudvalevő dolog, hogy a kállói megyeház, az állam hozzájárulása nélkül, ma nem értékesíthető, Szabolcsmegye mindenesetre elvárhatja a kormánytól, hogy legalább a Nagy-Kállóban székelő királyi hivatalok elhelyezésének közvetítésével pótolja ama nagy kárt, amely a megyét, a székhelynek Nyíregyházára történt áttételével, érte. Reméljük, hogy a megye nem fog késni^most már ily értelmű kérelmet intézni a kormányelnökséghez. 8. és neje vagyok. Gondoskodtam ugyan, hogy a vizsgálat jól üssön ki; de bekövetkezhető kellemetlenség esetében számithatok-e önre? Oh szóljon számithatok-e? — Mindenre kész vagyok önért asszonyom. Még a legiszonyubbra is: csak szeresseu ! Szavaimra lágy ölelés, forró csók lőn a kábitó válasz. A vizsgáló biróság kimondta, hogy a tettes vagy én, vagy Etelka. Mindent magamra vállaltam, mindent, csak hogy Etelkát megmentsem. Az első bírósági itelet halált mondott rám, de a felsőbb biróság tiz évi börtönre változtatta. Etelkát fölmentette a törvény. Én lettem a bűnös, de c?ak az emberek előtt. Megfosztattam szabadságomtól, rideg penészes börtön sötét fenekére vettettem. Nyugodtan tűrtem a megaláztatást, a kényszermunkát; tudva, hogy mindazt Etelkaért szenvedem; tudva, híve, hogy titkon 6 is osztozik fájdalmaimban és kinaimban. Tiz év multán örömtől repeső kebellel siettem Borfalvira, bogy a hoszu távollét után Etelka karjaiba vessem magamat, s elfeledjem szenvedéseimet Felkerestem őt; de nem ismert meg. Midőn nevemet emlitém, meglepetve, de könnyű oda vetéssel kérdé: >Nos hát elszenvedte ön méltó büntetését*? íme férjem Tasnády Elemér, ezek pedig gyermekeim.* Tasnádyban ama bíróra ismertem, aki engem halálra itélt, aki Etelkának, mint később megtudtam, leánykori kedvese volt Tasnády és Etelka főzték ki a mérgezési tervet, amelynek szánandó áldozata lettem. Meg hajoltam a végzet akaratja előtt és hordozom a sorstól rám mért csapást, amíg a halál le nem veszi rólam. Igy l"tt uekum a borfalvi legátió megölő átok. Sípos Lajos, A Nyírvízi érdekeltség értekezlete. (októberhó 11.) A Nyirviz-8zabályozó társulat rendkívüli közgyűlését a kiküldött kormánybiztos Meczner Gyula országgyűlési képviselő ur folyó hó 11-én délelőtt tartotta meg a megyeház nagytermében. Az ülés igen rövid volt, s mindössze ÍB csak arra szorítkozott, hogy a kormánybiztos felolvastatváu kineveztetését, rövid beszédben elmondá azon biztosítását, hogy kötelességének tartja a társulat összeségéuek érdekeit szem előtt tartani, de viszont kéri az érdekeltség támogatását is. Az ily tartalmú jegyzőkönyv nyomban hitelesités alá olvastatott fel, s ezzel a közgyűlést feloszlatta a kormánybiztos ; az előre jelxett értekezletet pedig megnyitottnak uyilváuitá. A kormánybiztos ecsetelvén a helyzetet, felszólítja az érdekeltteket, nyilatkozzanak a tárgyban, hogy igy ö az erdekeltség akarata s véleménye felől magának tiszta képet alkothassou. Többek felszólamlása után végre kormánybiztos ur a hallottak alapján a véleményeknek következő árnyalatait sorolja fel: 1. Liquidálui feltétlenül. 2. Liquidálui és nyomban alakului völgyenként uj társulatokká. 3. Feuutartváu a jelenlegi alapot, tovább szabályozui, de kormánybiztos vezetése alatt. 4. Szabályozni az eddigi alapon önkormányzatilag. Többen voltak a íelszólamlók közt, kik egyátaláu tagadták, hogy a múltkori közgyűlés a liquidátiót határozta volna el. Ezen árnyalatok megállapítása után kormánybiztos ur megígérte, hogyha az érdekeltségnek egy tekintélyes része azon kéréssel fordul hozzá, hogy alakuló közgyűlést hivjon össze, ö erre mindenkor késznek nyilatkozik; addig azonban, kiküldetésének a liquidáczió végrehajtásának munkálatait félbe nem szakítja. Ezek után kinevezett egy ideiglenes választmányt, melynek hivatása az ő intézkedéseinek figyelemmel kiséréséhez, illetőleg azok létrehozatalához tanácsukkal való járulás. Ezen ideiglenes választmány tagjai : Gróf Károlyi Tibor, Okolicsáuyi Lajos, Zoltán Ferencz, Lipthay Károly, Pscherer József, Gencsy Albert, Zoltán Ödön, Kállay Jenő, Gaál Elek, Borbély Gáspár, Mandel Ede, Vidliczkai József, Nyíri János, Propper Sámuel, Pethő Zsigmond, Mezőssy László, Szoboszlai József, Szentmiklósy László, Sztárek Ferencz, Buday Ferencz, Jármy Márton, Dr. Heumann Ignácz, Gencsy Béla, Szesztay Károly, Beucs László, Kauzsay Károly, Ifj. Szuuyoghy Bertalan, Dessewffy Ottó, L. Molnár Ágoston. Ezután az értekezlet feloszlott s délután 4 órára ideiglenes választmányi ülés tűzetett ki. Jelzett időben az ideiglenes választmáuy összeülvén, kormánybiztos előadja, hogy a délelőtti értekezleten oly sok féle nyilatkozat tétetett, hogy abból a többség szándékát biztosan megállapítani nem volt képes. Ugyauezért kéri most az ideiglenes választmány tagjait, szorosabb nyilatkozat tételre. Elébb azonban nem mulaszthatja el a helyzet bővebb ecsetelését. Két eset fordulhat elő — mondá — t. i. liquidálunk-e? vagy nem ? Első esetben felhívja az ideiglenes választmány figyelmét már a közgyűlés után tartott értekezleten szétoszlott tájékozó előirányzatra, melyben a liquidaczio esetén viselendő kötelezettségek és költségek tüntettetnek fel. A teher t. i. 1073751 frt 34 kr. s erre fedezetül csak 249348 frt 69 kr. van. Egy holdra tehát átlag körülbelől 11 frt 32 kr. esik. A kötelezettségek közt van több igen tekintélyes tétel, mely még e hó folyamán teljesítendő volna, t. i. a Tiszai társulatnak fizetendő 116 ezer s a vállalatnak szintén tetemesebb összeg, az állami előlegek kamatja stb.; szóval 200000 frtot felülhaladó összegre vau szükség rögtön, s ez alól csak a fizetéssel lehet menekülni; mert a kötelezettség szerződés szerű. Az állam a maga 360 ezer frt előlegjét — ha igen kéri az érdekeltség, — talán megengedi 10 évi részletekben fizetni s igy ez nem oly égető kérdés, hanem az emiitett összeg rögtön fedezendő. A 24 ezer frt pénzkészlet nem számitható, mert az szükséges a kezelés s egyéb kiadások fedezésére, de az különben ÍB csekély összeg. Az állam, még ha a legatyáskodóbb indulattal viseltetnék is a Nyirvizszabályozó társulat érdekeltsége iránt, egy feloszlott társulatnak, tehát egy nem létező valaminek a Tiszai alapból nem adhat, mert az ö kezei törvények által vannak kötve; a Nyirviztársulat kedveért ujabb törvényt nem fognak alkotni. Más alapja pedig a miniszternek nincs, s igy onnan pénzt kapni Bemmi esetre sem lehet. Meggondolandó továbbá, hogy vájjon melyik bankcsoport vállalkoznék arra, hogy egy százakból álló magán társulatnak, annyi ezer és ezer parczellára való telekkönyvelés és oly bonyolodott, mégis kevés garanczia mellett pénzt adjon ? Nincs tehát más mód, mint a kivetést elővenni, s ez esetben, bármily igazságtalanság történjék ÍB, részére nem marad más hátra, mint a neki adott jog felhasználása s ő a kivetést elkészíttetvén, azt az adóhivatalnak rögtöni behajtás végett átadja. Ez tehát az egyetlen mód, s ha netalán az ideiglenes választmány tagjai tuduáuak mást, adják azt elő, BŐ készségesen követendi azt, ha helyességéről meggyőződött. Erre többen felszóllaltak, de a hosszantartó szónoklatokban semmi életképes és korrect indítvány nem fordult elő a liquidatio keresztülvitelére. Végre abban történt megállapodás, hogy miután menekvés nincs más uton, csak a szabályozás folytatásában ; mivel csak akkor kaphat az érdekeltség fedezetei s van megmentve az egyszerre való kifizetés által bekövetkező tönkre jutástól: elhatározták, hogy pártolui fogják az értekezleten felmerült azon véleményeket, melyek a társulat liquidaczióját ki nem mondottnak állitják, s kérik a kormánybiztost, hogy a liquidáczió ügyében függeszsze fel működését addig, mig az általa összehívandó közgyűlésből határozott nyilatkozatot nem nyer. Kormánybiztos erre kijelenti, hogy csakis azon esetre hajlandó megbízatásától egy kissé eltérni, ha az