Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-15 / 42. szám

,,'IV "V í Tt V I I) 30 K.«« érdekeltség többsége biztosítékot nyújt az iránt, bogy nem hozza a kormányt is ezen bizonytalanságból talán sikert nem eredményező intézkedése által, tekintélyével ellenkező zavarba; hanem állítson ki az érdekeltség egy nyilatkozatot, melynek aláírói biztositandják az összehívandó közgyűlésen a többséget. Erre a jelenlevők kiállították a következő nyilatkozatot: »Nagyságos Mcczner Gyula kormánybiztos urnák. Alólirott nyirvizszabályozó társulati érdekeltségi tagok, a társulati kormánybiztos ur által f. évi október hó Il ik napjára összehívott ós megtartott rendkívüli közgyűlés és kapcsolatbau megtartott értekezlet lefolyásából meggyőződvén, hogy a társulati érdekeltség f. évi augusztushó 15-én megtartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyvben ezen közgyűlés határozatai tévesen lettek visszatükrözve, amennyiben azou közgyűlésen a társulat liquidácziója kimondva nem lön, s a szavazatok leadása csukis az iránt történt: »akar-e az érdekeltség a választmány által bemutatott terv szerint szabályozni, igen vagy nem> ? s ezen incidensből folyólag maga a magas közlekedési miniszterinm 29113 számú határozatában téves alapon lett intézkedésre felhiva; meg lévén különben is győződve, hogy a társulat liquidácziója a társulati érdekeltség nagy romlásával, a viselendő terhek fizetésében felmerülendő legnagyobb igazságalanságokkal, perekkel s kellemetlenségekkel lenne összekötve ; más részről nyilatkoztatva, hogy mi a társulati működés megszakasztott felvételét s a szabályozás keresztülvitelét óhajtjuk és akarjuk, e czélból megadni kívánva lehetőséget arra, hogy a tévedésen alapuló f. évi augusztus 15-ki közgyűlés érdekelt határozata helyreüttessék, illetőleg a társulati érdekeltség valódi többsége akaratának nyilvánulása kii'ejeztethessék, s a magas kormánynak a valósághoz hiven tudomására hozattathassék : felkérjük társulati kormánybiztos urat, miszerint a társulati érdekeltséget a megszakasztott társulati működés felvétele végett,mielőbb közgyűlésre összehívni méltóztassék. Nyiregyháza 1882, okt. 11-én (aláírások).« E nyilatkozatnak az érdekeltség közt leendő költöztetése elhatároztatván, néhány folyó ügy elintézése után, az ideiglenes választmány szíves támogatását a kormánybiztos megköszönve, az ülést feloszlatja. (—8.) Gondoskodjunk a hülyékről. (Ajánlva a megyei bizottság figyelmébe). A gondviselés által kedvező anyagi helyzetbe juttatott polgároktól oly és annyi kiadást igényel a humánizmus, hogy annak lelkiismeretes és pontos lerovása tetemesen apasztja az évi bevételt. Úgy egyesek, mint társulatok, egyletek és törvény által szervezett bizottságok mélyen érzik a kormány által reájok rótt adó s másnemű fizetendők súlyos voltát; azért sok fontolgatás után lép fel az ember oly ajánlattal, legyen annak czélja bármily üdvös és magasztos, amelynek keresztülvitele ismét pénzáldozatot követel. De vannak az emberiségnek oly elodázhatlan szükségletei, amelyeknek elintézését követeli századunk felvilágosult. sága; követeli az utókor, mely cselekményeink után jutalmaz elismeréssel, vagy vádjának egéiiz erejével ostorozza mulasztásainkat. A joságos Isten képére teremtett okos lény jótéteményének, gyakorlásával mutatja meg, hogy ő ember. A jótétemény példát adó s messze kiható fénye, megvilágítja a rá homályt vetni akaró háiátlanságot is. Mig ez egész meztelenségében áll előttünk, addig amazt a segélyezettek hálája övedzi. Annyi áldozatot hoznak egyesek és egyesületek, hogy többet kívánni alig lehetséges. Hajlékot emelnek a hajléktalannak, megruházzák a meztelent, enni adnak az éhezőknek, inni a szomjazóknak . . .! A bün és nyomor barlangjában született gyermeket, kit anyja, gunyjára az édes anyai nevezetnek, eltaszított magától, szivtelenül dobva el azt, akit egy jó szülő nem adna a világ összes javaiért, szeretettel inti magához az emberbarátok által emelt lelenczház dajkája ; hol a gyermek anyára lel, aki gonddal neveli fel őt, visszaadja az erkölcsnek, az életnek, hogy hasznos tagja legyen majd a társadalomnak. Az urnő, aki születésétől az élet gyönyöreiben úszik s a szegénységet csak névleg ismeri, ha tekintetét egy vidáman játszó gyermekcsoportra veti: legott felismeri azok között az árvát. Ez nem játszik. Halvány arczán a szenvedés és nélkülözés nyomai láthatók. Laza öltözete elárulja a rendező anyai kéz hiáuyát. Meleg szoba, forró anyai ölelés helyett, egyedül tölti el a hűvös éjszakát az utczaszöglet kemény kövén . . . ! Ez nem lehet, sóhajt fel a nő s árvaházba juttatja a gyámtalant. A jótétemény feletti örömmel azon tudat fogamzott nála, hogy a sors változó szeszélye által könnyen hasonló mostoha helyzetbe jutható unokája menhelyet találhat ott, amelynek fentartásához ezúttal járult. De ki volna képes elszámlálni azon jótékony intézeteket, melyeket az emberbaráti szeretet emelt és tart fenn? Az emberiség milliói nagy részét képező szerencsétlenek között, gondozásra a hülyék legérdemesebbek. Ember! ki játék-labda vagy a sors kezében, fölemel az jólét éa hírnév fényes polczára, hogy bukásod annál nagyobb legyen, ne kicsinyeld az elmebeteg végtelen szerencsétlen állapotát. Hányan vannak, akik hahotára fakadnak ezek tette és beszéde felett? De hányan vannak kik őszintén sajnálják őket ? Nézd a hülyét, ki ép elmével fontos állást foglalt el a társadalomban, munkás életével sokakat boldogított, ma a csapások legborzasztóbbikát látod rámérve. Mig a bénát, nyomorultat tehetséged szerint segéled, ettől ösztönszerűleg elfordulsz; a félelem és borzadály egy nemét érzed látásakor, s hagyod őt teljesen ruhátlanul bolyongni a leghidegebb téli időben is. Betegségében semmi sem enyhíti fájdalmát, talán a puszták vagy erdők rengetegében szabadítja meg szenvedéseitől a jóltevő halál, hol testét vadak lakmározzák fel, vagy temetetlen indul oszlásnak !! Letörölhetlen folt marad ez a társadalmon, a jövő nemzedék előtt, ha tovább is elnézzük a föld eme legszerencsétlenebbjeinek gondozatlanságát. Szerény óhajtásom az volna, ha minden megye alakitana egy-egy kórházát oly beosztással azonban, hogy a területén lévő hülyéket is befogadhassa. Sipos Lajos. Pénzügyminiszteri rendelet az uj egyforintosok tárgyában. Az uj egyforintosok tárgyában a magyar pénzügyminisztertől a következő hirdetmény jelent meg : »A cs. és kir. közös pénzügyminisztérium részéről kibocsátott hirdetmény szerint, a jelenleg forgalomban levő 1 frtos államjegyek bevonatván, helyettök uj 1 frtos államjegyek bocsáttatnak ki. Utasíttatnak ennélfogva a pénzügyi hasóságok és hivatalok, hogy ezen államjegyek bevonása, kicserélése és elfogadása tekintetében szorosan követendő szabályként a következőket tartsák szem előtt: 1. Oly 1 frtos államjegyeket, melyeknek állapotából kitűnik, hogy azok szándékosan változtattattak meg, az állami pénztárak és hivatalok fizetés gyanánt nem fogadhatnak el, hanem kötelesek azokat, valódiságuk megállapítása és az előállítási és kezelési költségek megtérítése mellett, — kicserélés végett, 8 magyar kir. központi állampénztárnak, ez pedig a cs. és kir. közös pénztárnak Bécsbe beküldeni. 2. A jelenleg forgalomban levő 1866. évi julius hó 7-ről keltezett 1 osztr. értékű forintról szóló államjegyek 1883. évi szeptember hó 30-ig még valamennyi m. kir. állampénztárnál és hivatalnál fizetésképan elfogadu,ndók. 3. 1883. évi október hó 1-től egész 1884. évi szeptember hó 30-ig bevonaudő, s 1866. évi julius hó 7ről keltezett, 1 osztr. értékű írtról szóló államjegyek a magyar koroua országaiban fizetésképen már csakis a központi állampénztár által Budapesten; ellenben 1884. évi október hó 1-től kezdve már ez által sem fogadtatnak el kicserélésre; azonban ezen utóbbi határnapig a kicseréléssel megbízott összes állami pénztáraknál és hivataloknál elfogadtatnak. 4. A fizetésképen való elfogadásra kitűzött záros határidő lejárta után, a bevonandó 1 frtos államjegyek csakis kicserélés végett fogadtatnak el és pedig a m. korona országaiban e végből is csak a központi állampénztárnál, a Zágrábban levő állampénztárnál s a külön hirdetmény utján később megjelölendő kir. adóhivataloknál. 5. 1887. évi január hó 1-től kezdve 1888. évi junius hó utolsó napjáig a bevonandó 1 frtos államjegyek kicserélése, már csak a cs. és kir. közös pénzügyminisztériumhoz intézendő, s a szabályszerű bélyeggel ellátott folyamodvány alapján fog megengedtetni. 6. 1888. évi juuius hó utolsó napja után beadott folyamodvány alapján, a bevonandó 1 forintos államjegyek többé sem be nem váltatnak, sem ki nem cseréltetnek . Kelt Budapesten, 1882. évi szeptember hü 26-án Gróf Szapáry Gyula s. k. TANÜGY. A gépkezelők és fűtők tanfolyama. A földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi m. kii', minisztérium által a budapesti állami közép ip irtauodában a gépkezelők és fűtők számára rendezett második tanfoI lyam f. évi novemberhó 1-ső uapján fog megnyittatni, s hat hónapig tart E tanfolyamon stabil gőzkazánok és gőzgépek, továbbá a gözmozgonyok (locomobil) és a cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek az önálló lakatosok, kovácsok, ezek segédei, továbbá a különböző gépgyárak muukásai, okleveles gazdák, valamint oly gazdák is, akik a természettani tudományból annyi ismerettel birnak, hogy a tanfolyamot kellő sikerrel hallgathatják, végre géptulajdonosok. A beiratások az intézet helyiségében (VIII. ker. bodzafa-utcza) októberhó 1-ső napján kezdődnek s e hó folyamában a köznapokon estve 6 órától 7 ig, a vasárs ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak. Az előadások estve 7 órától 9-ig, a vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9 órától 12-ig tartatnak; az utolsó hónapban gyakorlati oktatás lesz működő gépész mellett. A felvételre jelentkező munkások főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy jelenleg melyik szakban dolgoznak. Bővebb felvilágosításért Hegedűs Károly úrhoz, az állami ipartanoda igazgatójához, lehet fordulni. Az igazgatóság. ÚJDONSÁGOK. *** Az igazságügy miniszter rendeletet intézett a nyiregyházai kir. törvényszékhez, amely rendeletben felkívánja mindazokat az iratokat, amelyek a Szabolcsmegye közigazgatási tisztviselői ellen a biroságok előtt tett vádakra, az ellenök folyamatba tett vizsgálatra és az ezek alapján hozott végzésekre és ítéletekre vonatkoznak. A kívánt iratok már felterjesztettek. Itteni körökben meg vannak győződve, hogy a felküldött iratok meg fogják győzni a minisztert a felől, mikép az illető tisztviselők ellen lejárt vádperek annak idejében, igazságosan döntettek el. (v) A szolgabírói járásokban, a jövő év folyamán, közigazgatási gyakornoki állomásokat szándékozik rendszeresíteni a belügyminiszter, részint előkészítő iskolául, részint a szolgabírói járásokban felszaporodott hivatalos teendőkre való tekintetből. -f Szilágyi Ödön az egyetlen csendbiztos Szabolcsmegyében, aki az általános tiszti vizsga letételeért folyamodott : hogy letévén a vizsgát, a csendőrségnél alkalmazást nyerhessen. Kérelmének hely adatván, a leteendő vizsga határ napjaul folyó évi októberhó 30-ika tűzetett ki, s egyszersmind felhivatott nevezett csendbiztos, hogy folyó októberhó 29-én jelentkezzék Budapesten a magy. I kir. honvédségi Ludovika-akademia igazgatóságánál. (bq) Magyarország czimerónek magánosok és magán jellegű testületek által való használata rövid időn, törvény utjáu fog szabályoztatni. Az ide vonatkozó törvényjavaslat és annak indokolása már szövegezés alatt van. f Szakolyban özv. Gulyásné egy odavaló Tóth Mihály nevü ifjú legényt, két fiatal emberrel, annyira öszszeveretett, hogy a szerencsétlen ifjú bele halt. A gonosz asszony, mint levelezőnk írja, nem elégedett meg azzal, hogy a két gyilkos halálra verte szerencsétlen áldozatát; hanem dühtől lihegve rohant a vértócsában hagyott hullához és baromi eszeveszettséggel törte és rugdosta azt. A gyilkosokat azonnal letartóztatták és a törvény kezéhez szolgáltatták. (!)A megyei törvényhatósági tisztviselők nyugdíjazásának kérdése, több megye közönségének képezi kiváló gondját. Több megye megállapodott már, legalább elvben, abban, hogy ha tetemes áldozatok árán is; de tisztvisélőinek, a bekövetkezhető munkaképtelenség esetében való megélhetéséről, nyugdijalap létesítése által, gondoskodik. Szabolcsmegyében még eddig nem hallottunk ez eszméről semmit. Reméljük azonban, hogy a közelgő novemberi közgyűlésen meg fogja pendíteni valaki e valóban figyelemre méltó eszmét. — Nyilvános köszönetünket fogadja özv. Martnószky Istvánné úrhölgy, az árvaház részére adományozott 2 véka gabouáért. Nyiregyháza. 1882. október 10. az elnökség nevében: Szesztay Károlyné, mint az árvaház pénztárnoka. (pb) A levelező közönség figyelmébe! Gyakran előfordul, hogy a keresztkötésü küldemények, (hírlapok,nyomtatvány ok, mutatvány-könyvek) a keresztszalag által oly lazán tartatnak össze, hogy a levelek, különösen a keskeny és kis alakúak, beléjük csúsznak; mi által rendeltetésüket eltévesztik s az illető helyekre vagy későn, vagy egyátalában nem jutnak el. A közmunka és közlekedés-ügyi minisztérium egy körrendeletben figyelmezteti a közönséget, bogy a keresztkötésü küldeményekre, különösen a nagyobb alakuakra keresztszalagot tegyenek és ezt oly szorosan húzzák össze, hogy a levelek becsuszása meggátoltassék. (bp) A kávé-adót megszűntet'k s helyette a czukor- és söradót emelik. A kávéadót a jelentékeny behozatali vám miatt kell megszüntetni Az idén ezt foganatosítani azért nem lehetett, mert a »Nemzet« szerént, a bérlőkkel a szerződések egész évre voltak kötve. Egyszersmind a pénzügyminiszter e törvényjavaslatban fog eleget tenni a kereskedők azon kívánságának, hogy ott, ahol a fogyasztási adóban átalány rendszer van, egyesek kérhessék az igazságtalan ráutalás, vagy átalány-felo3ztás ellen, mint korrektivumot, a tételes megadóztatást. (kk.) A kihágási tárgyalásokról vezetendő jegyzőkönyvek tárgyában a belügyminiszter a következő körrendeletet bocsátotta ki a törvényhatóságokhoz: »A közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágások harmadfokú elbírálása alkalmával, a vezetésem alatt álló magyar királyi belügy-miniszteriumban egybeállított bizottság részéről ismételten az tapasztaltatván, miszerint az elsőfokulag eljáró járási szolgabirák és rendőrkapitányok a felek személyazonosságának megállapítására szolgáló adatokat vagy épen nem, vagy csak igen hiányosan és felületesen veszik jegyzőkönyvbe, a tárgyalási jegyzőkönyvek e részbeni hiányosságának hátrányos voltánál fogva, szükségesnek látom fölhívni a törvényhatóságot, hogy a kihágási ügyekben bíráskodó elsőfokú hatóságokat saját hatáskörében, miheztartás végett, késedelem nélkül oda utasítsa, miszerint a kérdéses adatokat, — minők nevezetesen: az illető feleknek kora és vallása, lak- és illetőségi helye, családi állása és foglalkozása, vagyoni állapota és előlélete, — jövőben a tárgyalási jegyzőkönyvekbe mindenkor pontosan felvegyék. Az előélet minőségének megjelölését illetőleg, megjegyezni kívánom még azt, mikép büntetett előélet esetében tüzetesen előtüntetendő minden alkalommal egyszersmind azon körülmény is, hogy az illető egyén mikor, mily bűntett, vétség, vagy kihágás miatt, mely bíróság vagy hatóság által és minő büntetéssel fenyíttetett volt m»g?« — Solymosi Eszter arczképét még mindig mutogatják Németországban. Jelenleg Hamburgban van a kép. A befolyt és befolyandó pénzt Henriczi kezeli és küldi majd meg a kép festőjének Ábrányi Lajosnak. X A földmivelési minisztérium, egyet értve a pénzügyminisztériummal, azt a kérdést, hogy mely gyárak tekintendők a mezőgazdaság kiegészítő részét képező oly szeszgyáraknak, amelyek az 1881: XLIV. t. czikkben megállapított állami kedvezményekre igényt tarthatnak, akként döntötte el, hogy az állami kedvezményekben csak azon mezőgazdasági szeszgyárak részesíthetők, amelyek, mint a mezőgazdaság kiegészítő részét képezők, az 1878 : XXIV. t. cz. 25 §-ában meghatározott szesznyeremény leengedésben részesülnek. (!) A házalás megtiltására nézve Miskolcz város közönsége a következő, a földmiv. ipar és kereskedelmi minisztérium által is jóváhagyott szabályzatot állapittotta meg: 1 §. A házalás, amely alatt az árűkkal belységről-helységre és házról-házra járva, meghatározott eladási hely nélkül űzött kereskedés értetik, Miskolcz rendezett tanácsú város területén meg van tiltva. 2 §. Ezen tilalom által az 1852 évi szepteraberhó 4-én kelt házalási szabályok 17 §-ának összes pontjaiban, nemkülönben az e szakaszt kiegészítő összes későbbi rendeletekben emiitett vidékek lakói részére biztosított jogok nem érintetnek. 3 §. Nem érintetnek ezen tilalmi intézkedések által azon iparüzők, akik a fennálló gyakorlat szerént a házalva iparűzés folytatásában eddig korlátozva nem voltak, mint például a köszörűsök, üvegesek sat. 4 §. Ezen szabályrendeletbe megszabott tilalom, a házalókat, a városban tartatni szokott vásárok látogatásában, nem korlátozza ; de magától értetődik, hogy azok, kivéve a 2. és 3. §§-ban említetteket, árúikat ily alkalommal is csak a vásártéren hozhatják forgalomba. 5 § A tilalmi intézkedések alól kivett házalók és iparüzők azonban, csak abban az esetben űzhetik a házaló kereskedést, ha házalási könyvüket a városkapitányi hivatalban láttamoztatták. 6 §. Ezen szabályrendelet elleu vétők, az idézett házalási szabályok 19 §-a értelmében, büntendők. (§) A rongyszedéssel foglalkozó s rendesen szekérfogaton utazó egyének üzlete, akik a rongyokat nem pénzért szokták vásárolni, hanem azokért melltüt, rézgyűrűt, pántlikát s több ily apró árúkat adnak cserébe, mindaddig, amig a rongyoknak ős egyéb hulladékoknak, holmi apró árúkkal való becserélésére szorítkozik, házaló kereskedésnek nem minősíthető. Abban az esetben azonban, ha a rongyszedő az említett apró árúkat nem csak cserélésre viszi magával, hanem pénzért is adja, üzlete a fennálló házalási szabályok alá tartozik. * A női felszolgáló személyzetnek a kávéházakban való alkalmazását, a magyar kir. belügyminisztérium f. é. 39857 számú rendeletével, közelebb betiltotta.