Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-01 / 40. szám

N Y í K V I D É K.« ejryátalában nem okolja a magyar faj pusztulá sáért és satnyulásáért. Más fajt vádol, de azt nem nevezi meg nagy bölcsen; hanem a haza­fias kormányra és országgyűlésre bízza. Már bocsásson meg a tisztelt czáfoló ur, azt hogy'a magyar faj satnyulisának és elcsenyevé­szedésének a zsidók volnának okai. én egy szóval sem állítottam. Mondtam ugyan annyit, hogy: .nem a "nagy adó, nem a szük esztendő, nem a stempli, nem a fináncz és nem a végrehajtó teszik tönkre a magyar népet; hanem az. aki vitriolos italt, egészségtelen ételt ad neki pénzért s a folyto­nos munkáltatással vérét és életerejét szívja ki." Ezt mondtam. Érthetően mondtam és világosan Kár volt félremagyarázni. Azt mondja továbbá a tisztelt czáfoló ur, hogy én .a nemzet eLsatnyulása feletti ke­servemet egyelőre a sorozások eredménytelensé­gében találom indokolttnak; hogy nálam nem az a fő, hogy minél többen legyünk magyarok, hanem, hogy minél több katonát állíthassunk ki; pedig tudhatná, hogy ha minden ifjú alkalmas­nak találtatnék, valamenyi besoroztatnék." Tagadom, hogy ilyesmit állítottam volna közleményeimben. Mindjárt közleményem elején a halálozási számarányt és pedig a gyermekha­landóság veszélyesen nagy voltát említettem fel, mint pusztulásunk egyik alapokát ; másrészről pe­dig a felnőttek fizikai erőteljességük hiányát, mint a nemzet elsatnyulásának társ-okát, hoztam fel; ami leginkább az évenkénti ujonczozásnál, a véd­képtelen katonakötelesek számarányából tűnik ki. Ugy hiszem, miként érvelésem helyes, amit csak a tisztelt czáfoló ur nem akar átlátni. Az az ál­lítása pedig, „hogy ha minden ifjú alkalmasnak találtatnék, valamenynyi besoroztatnéka leg­nagyobb rövidlátásra és az ujonczozási aktus körüli járatlanságra mutat. Minden müveit magyar ember tudja már ma, hogy valamint minden alkotmányos államban, ugy Magyarországon is, az ujonczok számát az országgyűlés határozza meg. A kormány elő­terjeszti a kivánt létszámot, az országgyűlés pe­dig belátása szerint megszavazza. A tisztelt czá­foló ur ugy látszik, igen járatlan Izraelben, ő azonban az ujonczozási törvényt respektálja s e tekintetben is a kormánytól várja az orvoslást. Az egészségtelen táplálkozásra térvén át, czá­foló ur azt állitja, hogy én e tekintetben is rosz uton járok; mert a szegénység nem válogathat a jó ételek és italok közt; a szülék nem rendel­hetnek gyermekeik számára Lucullusi ebéde­ket ; az én gusztusomhoz mért ételeket csakis előkelő házaknál lehet kiállítani. Így gondolko­zik és beszél a tisztelt czáfoló ur, aki ugy lát­szik, nagyon szereti a szélsőségeket. A jó táplál­kozás egészséges ételekkel és italokkal való élés <s .1 Lucullusi ebédek közt. igen nagy ür tátong. Én azt mondtam közleményemben, hogy: .A rosz, a hamisított ételek és italok megront­ják a vért, elpuhitják a testet, ragályos beteg­ségeket idéznek elő s az élet a pusztulás stá­diumába lép. A bajok forrása tehát nem más, mint részint a mértékletlen élet, részint és leg­nagyobb mérvben, az egészségtelen ételek és ita­ha ugyan mozdul — olyan, mintha az újhelyi hegy in­dulna el a tolcsvai erdővel forgolódni. A magyar után legügyesebb tánczot Európában a lengyel. Nem hiába nagyon begyakorolta magát ; mert ennek a két nemzet nek mindig más fütyöl, ök csak járjak. Még mi tanultuk az úgynevezett nagy mazurt is, melyben ha két arrava­ló ember szive szerint megindul, azt hiszi a néző, meg­teoi áll a vármegye határáig. Hanem hát ezeknek mind vége már. A cziviliráczió elborította, mint a hogy elbo­rította például a vakondturis a virágos ágyat. Ugyan­azért te nagyreményű tánczmester 1 elő azzal a keringő­vei, melyben úgy magforog agyunk, mint a bográcsban • kása, vagy aszal a mazurkával, melyben az el«ó lépést mintha magbinta volna a* ember, mindig visszavonja s melytől a Juliska füle még álmában is hallja a biztató >eins, iwei, dreit*. Ezek valók a mi svindel száza­dunkba. .11 inatok at*d«l(<Sat, ferdén keriugóaet, Forgóatél hóbortját, »my hidaflelóaet, A aalybrn resagjen a frakk miodto ráncxa. I'irauuuk való mir a Iir-nt Dávid Uncia-. mint Caengey Gusztáv írja valahol. Hanem a csárdáshoz ne nyúlj óh tiszteletre méltó tinczmeeter! mert iaten bizony ugy jiraz vele. mint a tót inaa a rikfogáaaal hogy t. L az fogta meg őt Akármi lyen paradoxon legyen is, de áll az, hogy a csárdást nem lehet ugy kottából megtanulni. Láttam már életem­ben katonát (persze magyart), uri gavallért, paraszt le­gényt, diákot, akik bámulásig kitűnően járták a csárdást, tánczmestert még egyet sem láttam A mesterkéltség kiveszi éke* eredeti formájából s émelygőssé teszi. Mert az nem csárdás, amit a mágnás ifjúság elkö­vet ezen a czimen, hanem valoságos Cancan. S ezt utá­nozza minden borbély «' ,s mester legény, aki vasárnapon kint kurta szivart szokott szívni. Befelé görbített lábbal hadonáiz, rugdos jobbra bulira, előre hátra, mintha csik­lok élvezése." Szóltam-e én itt Lucullusi ebé­dekről ? Én azt mondtam és most is azt mondom, hogy az oly társadalomban, ahol az ételeket és italokat nem enni való czikkekkel keverik, ott romlatlan fizikumot, egészséges vért és hust. ép kéz-lábu és gyomrú embereket keresni: őrültség. Tetszett volna ezt megczáfolni a tisztelt czá­foló urnák; nem pedig mást beszélni, mint Bodó­né, mikor a bor árát kérték tőle. Nem az ember- és világgyűlölet, hanem a faj és honszeretet szemüvegén át figyeltem én meg azokat, amiket közleményeimben elősoroltam, mint a tisztelt czáfoló ur szereti hinni. Sok badarságot olvastam már össze-vissza életemben, de még olyakat, mint az én tisztelt birálóm czikke végén olvastam, soha. Azt mondja ugyanis, hogy: „A rosz ételek és italok magukban nem ártanak, ha nem mérge­sek és ha mérték felett nem használtatnak." Mily bölcs mondás! Mit nevezünk rosz ételnek? Bizo­nyosan az ártalmast. Mintha bizony csak is a czi­ánkálival vagy árzenikummal kevert ételek és italok volnának ártalmára az egészségnek ! Kü­lönben azt elhiszem, hogy ha a mérges ételeket és italokat egyátalában semmiféle mértékkel sem használjuk: nem ártanak az egészségnek. Azt is mondja az én tisztelt birálóm, hogy „az éhes embernek a rosz étel és ital is jól esik, csak sokat ne adjanak belőle." Nem arról van itt szó uram! hogy jól esik-e vagy nem ? hanem arról, hogy használ-e, vagy árt az a „rosz étel és ital," amiről ön beszél. De hogy a sok badarság méltóan legyen betetőzve, azzal zárja be az én birálóm czáfoló czikkét, hogy : „a Pusztulunk veszünk" okai, nem az általam elősorolttakban rejlik, hanem egészen más politikai és fizikai okokban, amelyeknek vi­tatása e szerény társadalmi lap megszorított kere­tén kívül esvén, azokat itt nem szellőztethetem. Van erre czikkező urnák tehetsége, találja ki." Ez azután czáfolat, birálat, érvelés és lefőzés. Csakhogy saját magát főzi le az ily biráló. Végül ajánlja, hogy ne legyek elfogult, ne igyekezzem más lenni: csak ember. De már akár engedi meg, akár nem, kedves biráló ur! én már csak először magyar ember aka­rok lenni és csak azután ember. Önnek is azt ajánlom, hogy igyekezzék ma­gyar ember lenni, akkor azután őszintébben és át­látszóbban fog gondolkozni és czikkezni. (y.) Szabolcstnegye évnegyedes közgyűléséből. (,Szeptemberhó 19.) Zoltán János alispán soron kívül a karászi jegyző­választást kéri tárgyalás alá vétetni. E tárgyban az állandó választmány javaslata előterjesztetik, mely a karászi jegyzőválasztást, a beterjesztett panaszok alap­ján, megsemmisitendőnek s az illető szolgabírót uj választás eszközlésére utasitandónak javasolja. Kállay János elfogadja az állandó választmány javaslatát. Első felszólalásának igazolásaul azonban is­métli. hogy az alispán urnák hivatalból, saját magától kellett volna e választást megsemmisíteni. Azonban a történttekbe belenyugszik azon reményben, hogy hasonló törvénytelenségek nem foguak többé előfordulni. landoznák. A gödölye ficzánkoló eljárása ugrálása, szép lehet a kecskék eszthetikájában, de nem a choreografiá­ban. A csárdás nyugodt, módos "táncz, mely sohasem nyargalja agyon a természetével járó méltóságot, illen­dően aprózott, kurta tempóban mozog. Azt C9ak a bé­csi német írja róla, hogy kezdődik fényes padlóvikszo­lással. és végződik dühös káposztataposással. Pedig mi­kor Pázmándy meg Bajza Lenke eltánczolták egykor Pozsonyban: valamennyi német doktor szemgyuladásba esett láttára. Annálfogva ne tapossátok ki belőle a ma­gyar lelket I Az is mosolyt keltő, hogy a négyes szólamait mint igyekeznek magyarítani. A >simple< double chaine«-t vezényli a majszter ígyen: Egyszer szép, kétszer szépe. Pedig biz az nem egyszer, de tízszer, százszor csúnya; mert az a chaine nem az teszi németül, hogy sehőne, hanem annyit jelent magyarul, hogy láncz. Ugyanazért kir a nyakát ugy kitekerni. Végül még egyet Szó sincs róla, hogy az ügyes­sés, szabályos lépés, mozgás, elsajátítása ne volna kívá­natos mindenkire nézve. De hát olyan ssülék gyermekei­nek. akik sem ebben, sem a más életben nemlesznek azon helyzetben, hogy quadrillt tánczoljanak, mi szükségük van azt a feledékenység számára benyomorítani ? Csak azért, mert a szomszéd jómódú polgár gyermeke is tanul tánczolni ? Atyámfia az iskolai adód egy közösOgyes oszt­rák magyar forint, és azt it erequálni kell rajtad; a tánczért meg négy öt forintot könnyen kidobsz. »Jaj édes Intenem! hiszen az halálos szégyen lenne ránk, ba valamely mondva csinált polgár bálban a Zsófikát »felkérnék* négyesre, azután nem tudná, szemünk égne ki.* Az persze épen nem szégyen, ha a Zsófika 38-szor bele üti a tollat a kalamárisba s ugyanannyiszor törüli begyét az asztalhoz, mig a nevét letudja karmolni, vagy egyátalában le sem tudja karmolni. Kajabnsk. Alispán a kérdésben fontos elvi vita tárgyát látja. Czélszerünek véli, ba legalább alaki tekintetben meg­oldást nyer a kérdés. Jelesen döntessék el, ha vájjon van-e joga az alispánnak előleges bejelentés nélkül járni el, illetőleg az ily törvénytelen választásokat megsemmi­siteuni s fegyelmi vizsgálatot elrendelni? Szóló ugy vau meggyőződve, hogy a törvény értelmében nincs. Miután végre is a közgyűlés dönteue érdemileg az ily dologbau. Fráter Sándor osztja Kállay János nízetét. Szerénte a köztisztviselőnek nem csak jogában, hanem kötelességé­ben áll a törvénytelenségek orvoslását eszközölni. Miklós László vídi az alispán eljárását s válaszát helyesli.Nagyouvis».ás dologuak találja azonban, hogy a tör­vénytelenül magválasztott jegyző 2 hóig működjék a község kárára Nem lát tehát jogsértést abban, ha az ily törvénytelen eljárást az alispán megsemmisíti, a fegyel­mi vizsgálatot elrendeli s utólagosan a közgyűlésnek be­jelenti. Szunyoghy Bertalan szolgabíró ueiu oszthatja sem Kállay János, sem Miklós László urak nézetét a fenforgó tárgyban, mert ekkor az alispán egyenesen a közgyűlés jogkörébe vágna. Szóló szerént a legszigorúbb fegyel­mi vizsgálat terhe alatt utasítandó az elnök (szolgahiró vagy segédszolgabiró), hogy a községi választások vezeté­1 séuél a törvényt minden részletében respektálja. Miklós Lásdó személyes kérdésben szólal fel s tiltakozik azon föltevés ellen, mintha ő azt kívánná, hogy a közgyűlés jogaiból csak egy szemernyit is az alispán­ra ruházzon. 0 ezt nem mondta. De abban nem lát jog­sértést, ha az alispáu meggyőződvén valamely községi választás törvénytelenségéről, a fegyelmi eljárást illetőleg intézkedik. Kállay János Szunyoghy szolgabiróval, előterjesz­tése után sem értbet egyet. Ahol a törvény világosan iutézkedik, ott magyarázatra vagy pótlásra nincs szükség. Ott, ahol competeus pályázók lépnek fel s a választás­nál alaki hiba merül fel, amely uj választás elrendelését kívánja: igen is a közgyűlés az illetékes fórum. De ahol oly egyén választatik meg, akit a pályázatra bo­csátani sem lett volna szabad: ott az alispán igen is eljárhat, sőt el kell neki járnia; hogy a törvénytelen ál­lapot ne dédelgettessék, hanem szüutettessék meg a le­hető legrövidebb idő alatt. Főispán biztosítja a közgyűlést, hogy jövőre hasonló esetekbeu, ő mint a fegyelmi osztály eluöke, a leggyor­sabban és legszigorúbban kíván eljárni. Szathmármegye közönségének a görög katbolikus magyar püspökség tárgyában kelt átiratát, az állandó választmány tudomásul vétetni javasolja: amenyiben e tárgyban Szabolcsmegye közgyűlése már felirt. Kassa szab. kir. város közönségének, a harma­dik egyetemnek Kassán leeudő felállítása iránt, a vallás és közoktatásügyi miniszterhez intézett felirata: előter­jesztetvén, határoztatott: Miután Szabolcsmegye közönsége a 3-ik eg,3tem­nek Szegeden leeudő felállítása mellett már felirt: Kassa város átirata egyszerűen tudomásul vétetik. Gömör és Kishont egyesült megye közönségének, a tényleges szolgálati idő szabatos megállapítása iránt, a képviselőházhoz intézett felirata pártolólag támogattatni határoztatott. Torontál-megye közönségének a Magyarországban alkalmazásban levő néptanítók magyarnyelv-tudásának törvényhozásilag leendő kimondása tárgyában a kép­viselőházhoz intézett felirata, ameuyiben e tekiutetbeu Szabolcsmegye a szükséges lépéseket már megtette.- tu­domásul vétetett. Krassó-Szórény megye közönségéuek az Amerikába való kivándorlás megakadályozása tárgyábau fölterjesztett felirata tudomásul vétetik; miután e tárgyban Szabolos­mogye már szinten felirt a képviselőházhoz. Olvastatott a főispán átirata, amelyben értesíti a megyét, hogy a árvaszéki napdijas üluök folyó évi de­czemberhó 31-ig állásában meghagyatik. Örvendetes tudomásul vétetett. Liptay Károly az igazoló választmányi elnökség­ről lemondván, helyébe főispán ur ő méltósága Zoltán János alispánt nevezte ki. A katona beszállásolási költségek fedezésére, az ál­landó választmány 4000 foriutot javasol kivettetni, az az 1879 évi XXXVII. t. ez. értelmében alkotott szabály­rendelet pontjaiban. A szabályrendelet, azon főispáni módosítással, hogy ha Nyiregyháza Ví-részben kárpötoltatik, a megyei többi községek ne teljesen, hanem méltányosan kárpótoltassa­nak, elfogadtatott. Dombrád község jegyzőjének a közmunka váltsági összegeknek, a községekben minként leendő elkönyvelése tárgyában benyújtott javaslata, az állandó választmány véleménye folytán, elfogadtatott. A meggei számvevő által beterjesztett Jákó, Pap, T-Dada, Kékese. Ontelek, Gyüre, Gemzse, Kis-és Nagy­Varsány községek 1882-évi költségelőirányzatai, az állan­dó választmány javaslata alapján, elfogadtattak. A megyei fönámvevőnek a Pap község 1881, — Napkor 1881, - Nagyfalu, Lövő 1879 1881 Szakoly 1879 — 1881 évekrőli községi számadásokra tett jelen­tése tudomásul vétetett. Lukács Ödön óhajtaná, hogy a községi számadások felülvizsgálata ne halasztutnék hoszu időre; minthogy az ily elkésetten felülvizsgált számadások, néha nagy veszteséget hárithatunak az illető községekre. Krasznay Péjer szolgabírónak a Haraszt nevü bir­tokrész pusztai jellegére vonatkozó jelentése, az állandó választmánv javaslata alapján, jelentést tevő szolgabíró­nak azzal küldetik vissza, hogy tartson szabály szerű tárgyalást az irányban, ha vájjon a kérdéses puszta község-kiegészitő vagy puszta birtok-e? A Vaja községi elilljárók megválasztása ellen emelt panaszra tett tiszti ügyészi jelentés alapján, megyei alis­pán utasittatik, hogy a választásra vonatkozó iratokat kí­vánja és terjesze be a közelebbi bizottsági gyűlésen. A dombrád községben megtörtént, de bepanaszolt biróválasztás, az állandó vál iszmány véleménye értelmé­ben, helyben hagyatott.

Next

/
Thumbnails
Contents