Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-01 / 40. szám

N Y í K V I D É K.« ejryátalában nem okolja a magyar faj pusztulá sáért és satnyulásáért. Más fajt vádol, de azt nem nevezi meg nagy bölcsen; hanem a hazafias kormányra és országgyűlésre bízza. Már bocsásson meg a tisztelt czáfoló ur, azt hogy'a magyar faj satnyulisának és elcsenyevészedésének a zsidók volnának okai. én egy szóval sem állítottam. Mondtam ugyan annyit, hogy: .nem a "nagy adó, nem a szük esztendő, nem a stempli, nem a fináncz és nem a végrehajtó teszik tönkre a magyar népet; hanem az. aki vitriolos italt, egészségtelen ételt ad neki pénzért s a folytonos munkáltatással vérét és életerejét szívja ki." Ezt mondtam. Érthetően mondtam és világosan Kár volt félremagyarázni. Azt mondja továbbá a tisztelt czáfoló ur, hogy én .a nemzet eLsatnyulása feletti keservemet egyelőre a sorozások eredménytelenségében találom indokolttnak; hogy nálam nem az a fő, hogy minél többen legyünk magyarok, hanem, hogy minél több katonát állíthassunk ki; pedig tudhatná, hogy ha minden ifjú alkalmasnak találtatnék, valamenyi besoroztatnék." Tagadom, hogy ilyesmit állítottam volna közleményeimben. Mindjárt közleményem elején a halálozási számarányt és pedig a gyermekhalandóság veszélyesen nagy voltát említettem fel, mint pusztulásunk egyik alapokát ; másrészről pedig a felnőttek fizikai erőteljességük hiányát, mint a nemzet elsatnyulásának társ-okát, hoztam fel; ami leginkább az évenkénti ujonczozásnál, a védképtelen katonakötelesek számarányából tűnik ki. Ugy hiszem, miként érvelésem helyes, amit csak a tisztelt czáfoló ur nem akar átlátni. Az az állítása pedig, „hogy ha minden ifjú alkalmasnak találtatnék, valamenynyi besoroztatnéka legnagyobb rövidlátásra és az ujonczozási aktus körüli járatlanságra mutat. Minden müveit magyar ember tudja már ma, hogy valamint minden alkotmányos államban, ugy Magyarországon is, az ujonczok számát az országgyűlés határozza meg. A kormány előterjeszti a kivánt létszámot, az országgyűlés pedig belátása szerint megszavazza. A tisztelt czáfoló ur ugy látszik, igen járatlan Izraelben, ő azonban az ujonczozási törvényt respektálja s e tekintetben is a kormánytól várja az orvoslást. Az egészségtelen táplálkozásra térvén át, czáfoló ur azt állitja, hogy én e tekintetben is rosz uton járok; mert a szegénység nem válogathat a jó ételek és italok közt; a szülék nem rendelhetnek gyermekeik számára Lucullusi ebédeket ; az én gusztusomhoz mért ételeket csakis előkelő házaknál lehet kiállítani. Így gondolkozik és beszél a tisztelt czáfoló ur, aki ugy látszik, nagyon szereti a szélsőségeket. A jó táplálkozás egészséges ételekkel és italokkal való élés <s .1 Lucullusi ebédek közt. igen nagy ür tátong. Én azt mondtam közleményemben, hogy: .A rosz, a hamisított ételek és italok megrontják a vért, elpuhitják a testet, ragályos betegségeket idéznek elő s az élet a pusztulás stádiumába lép. A bajok forrása tehát nem más, mint részint a mértékletlen élet, részint és legnagyobb mérvben, az egészségtelen ételek és itaha ugyan mozdul — olyan, mintha az újhelyi hegy indulna el a tolcsvai erdővel forgolódni. A magyar után legügyesebb tánczot Európában a lengyel. Nem hiába nagyon begyakorolta magát ; mert ennek a két nemzet nek mindig más fütyöl, ök csak járjak. Még mi tanultuk az úgynevezett nagy mazurt is, melyben ha két arravaló ember szive szerint megindul, azt hiszi a néző, megteoi áll a vármegye határáig. Hanem hát ezeknek mind vége már. A cziviliráczió elborította, mint a hogy elborította például a vakondturis a virágos ágyat. Ugyanazért te nagyreményű tánczmester 1 elő azzal a keringővei, melyben úgy magforog agyunk, mint a bográcsban • kása, vagy aszal a mazurkával, melyben az el«ó lépést mintha magbinta volna a* ember, mindig visszavonja s melytől a Juliska füle még álmában is hallja a biztató >eins, iwei, dreit*. Ezek valók a mi svindel századunkba. .11 inatok at*d«l(<Sat, ferdén keriugóaet, Forgóatél hóbortját, »my hidaflelóaet, A aalybrn resagjen a frakk miodto ráncxa. I'irauuuk való mir a Iir-nt Dávid Uncia-. mint Caengey Gusztáv írja valahol. Hanem a csárdáshoz ne nyúlj óh tiszteletre méltó tinczmeeter! mert iaten bizony ugy jiraz vele. mint a tót inaa a rikfogáaaal hogy t. L az fogta meg őt Akármi lyen paradoxon legyen is, de áll az, hogy a csárdást nem lehet ugy kottából megtanulni. Láttam már életemben katonát (persze magyart), uri gavallért, paraszt legényt, diákot, akik bámulásig kitűnően járták a csárdást, tánczmestert még egyet sem láttam A mesterkéltség kiveszi éke* eredeti formájából s émelygőssé teszi. Mert az nem csárdás, amit a mágnás ifjúság elkövet ezen a czimen, hanem valoságos Cancan. S ezt utánozza minden borbély «'

,s mester legény, aki vasárnapon kint kurta szivart szokott szívni. Befelé görbített lábbal hadonáiz, rugdos jobbra bulira, előre hátra, mintha csiklok élvezése." Szóltam-e én itt Lucullusi ebédekről ? Én azt mondtam és most is azt mondom, hogy az oly társadalomban, ahol az ételeket és italokat nem enni való czikkekkel keverik, ott romlatlan fizikumot, egészséges vért és hust. ép kéz-lábu és gyomrú embereket keresni: őrültség. Tetszett volna ezt megczáfolni a tisztelt czáfoló urnák; nem pedig mást beszélni, mint Bodóné, mikor a bor árát kérték tőle. Nem az ember- és világgyűlölet, hanem a faj és honszeretet szemüvegén át figyeltem én meg azokat, amiket közleményeimben elősoroltam, mint a tisztelt czáfoló ur szereti hinni. Sok badarságot olvastam már össze-vissza életemben, de még olyakat, mint az én tisztelt birálóm czikke végén olvastam, soha. Azt mondja ugyanis, hogy: „A rosz ételek és italok magukban nem ártanak, ha nem mérgesek és ha mérték felett nem használtatnak." Mily bölcs mondás! Mit nevezünk rosz ételnek? Bizonyosan az ártalmast. Mintha bizony csak is a cziánkálival vagy árzenikummal kevert ételek és italok volnának ártalmára az egészségnek ! Különben azt elhiszem, hogy ha a mérges ételeket és italokat egyátalában semmiféle mértékkel sem használjuk: nem ártanak az egészségnek. Azt is mondja az én tisztelt birálóm, hogy „az éhes embernek a rosz étel és ital is jól esik, csak sokat ne adjanak belőle." Nem arról van itt szó uram! hogy jól esik-e vagy nem ? hanem arról, hogy használ-e, vagy árt az a „rosz étel és ital," amiről ön beszél. De hogy a sok badarság méltóan legyen betetőzve, azzal zárja be az én birálóm czáfoló czikkét, hogy : „a Pusztulunk veszünk" okai, nem az általam elősorolttakban rejlik, hanem egészen más politikai és fizikai okokban, amelyeknek vitatása e szerény társadalmi lap megszorított keretén kívül esvén, azokat itt nem szellőztethetem. Van erre czikkező urnák tehetsége, találja ki." Ez azután czáfolat, birálat, érvelés és lefőzés. Csakhogy saját magát főzi le az ily biráló. Végül ajánlja, hogy ne legyek elfogult, ne igyekezzem más lenni: csak ember. De már akár engedi meg, akár nem, kedves biráló ur! én már csak először magyar ember akarok lenni és csak azután ember. Önnek is azt ajánlom, hogy igyekezzék magyar ember lenni, akkor azután őszintébben és átlátszóbban fog gondolkozni és czikkezni. (y.) Szabolcstnegye évnegyedes közgyűléséből. (,Szeptemberhó 19.) Zoltán János alispán soron kívül a karászi jegyzőválasztást kéri tárgyalás alá vétetni. E tárgyban az állandó választmány javaslata előterjesztetik, mely a karászi jegyzőválasztást, a beterjesztett panaszok alapján, megsemmisitendőnek s az illető szolgabírót uj választás eszközlésére utasitandónak javasolja. Kállay János elfogadja az állandó választmány javaslatát. Első felszólalásának igazolásaul azonban ismétli. hogy az alispán urnák hivatalból, saját magától kellett volna e választást megsemmisíteni. Azonban a történttekbe belenyugszik azon reményben, hogy hasonló törvénytelenségek nem foguak többé előfordulni. landoznák. A gödölye ficzánkoló eljárása ugrálása, szép lehet a kecskék eszthetikájában, de nem a choreografiában. A csárdás nyugodt, módos "táncz, mely sohasem nyargalja agyon a természetével járó méltóságot, illendően aprózott, kurta tempóban mozog. Azt C9ak a bécsi német írja róla, hogy kezdődik fényes padlóvikszolással. és végződik dühös káposztataposással. Pedig mikor Pázmándy meg Bajza Lenke eltánczolták egykor Pozsonyban: valamennyi német doktor szemgyuladásba esett láttára. Annálfogva ne tapossátok ki belőle a magyar lelket I Az is mosolyt keltő, hogy a négyes szólamait mint igyekeznek magyarítani. A >simple< double chaine«-t vezényli a majszter ígyen: Egyszer szép, kétszer szépe. Pedig biz az nem egyszer, de tízszer, százszor csúnya; mert az a chaine nem az teszi németül, hogy sehőne, hanem annyit jelent magyarul, hogy láncz. Ugyanazért kir a nyakát ugy kitekerni. Végül még egyet Szó sincs róla, hogy az ügyessés, szabályos lépés, mozgás, elsajátítása ne volna kívánatos mindenkire nézve. De hát olyan ssülék gyermekeinek. akik sem ebben, sem a más életben nemlesznek azon helyzetben, hogy quadrillt tánczoljanak, mi szükségük van azt a feledékenység számára benyomorítani ? Csak azért, mert a szomszéd jómódú polgár gyermeke is tanul tánczolni ? Atyámfia az iskolai adód egy közösOgyes osztrák magyar forint, és azt it erequálni kell rajtad; a tánczért meg négy öt forintot könnyen kidobsz. »Jaj édes Intenem! hiszen az halálos szégyen lenne ránk, ba valamely mondva csinált polgár bálban a Zsófikát »felkérnék* négyesre, azután nem tudná, szemünk égne ki.* Az persze épen nem szégyen, ha a Zsófika 38-szor bele üti a tollat a kalamárisba s ugyanannyiszor törüli begyét az asztalhoz, mig a nevét letudja karmolni, vagy egyátalában le sem tudja karmolni. Kajabnsk. Alispán a kérdésben fontos elvi vita tárgyát látja. Czélszerünek véli, ba legalább alaki tekintetben megoldást nyer a kérdés. Jelesen döntessék el, ha vájjon van-e joga az alispánnak előleges bejelentés nélkül járni el, illetőleg az ily törvénytelen választásokat megsemmisiteuni s fegyelmi vizsgálatot elrendelni? Szóló ugy vau meggyőződve, hogy a törvény értelmében nincs. Miután végre is a közgyűlés dönteue érdemileg az ily dologbau. Fráter Sándor osztja Kállay János nízetét. Szerénte a köztisztviselőnek nem csak jogában, hanem kötelességében áll a törvénytelenségek orvoslását eszközölni. Miklós László vídi az alispán eljárását s válaszát helyesli.Nagyouvis».ás dologuak találja azonban, hogy a törvénytelenül magválasztott jegyző 2 hóig működjék a község kárára Nem lát tehát jogsértést abban, ha az ily törvénytelen eljárást az alispán megsemmisíti, a fegyelmi vizsgálatot elrendeli s utólagosan a közgyűlésnek bejelenti. Szunyoghy Bertalan szolgabíró ueiu oszthatja sem Kállay János, sem Miklós László urak nézetét a fenforgó tárgyban, mert ekkor az alispán egyenesen a közgyűlés jogkörébe vágna. Szóló szerént a legszigorúbb fegyelmi vizsgálat terhe alatt utasítandó az elnök (szolgahiró vagy segédszolgabiró), hogy a községi választások vezeté1 séuél a törvényt minden részletében respektálja. Miklós Lásdó személyes kérdésben szólal fel s tiltakozik azon föltevés ellen, mintha ő azt kívánná, hogy a közgyűlés jogaiból csak egy szemernyit is az alispánra ruházzon. 0 ezt nem mondta. De abban nem lát jogsértést, ha az alispáu meggyőződvén valamely községi választás törvénytelenségéről, a fegyelmi eljárást illetőleg intézkedik. Kállay János Szunyoghy szolgabiróval, előterjesztése után sem értbet egyet. Ahol a törvény világosan iutézkedik, ott magyarázatra vagy pótlásra nincs szükség. Ott, ahol competeus pályázók lépnek fel s a választásnál alaki hiba merül fel, amely uj választás elrendelését kívánja: igen is a közgyűlés az illetékes fórum. De ahol oly egyén választatik meg, akit a pályázatra bocsátani sem lett volna szabad: ott az alispán igen is eljárhat, sőt el kell neki járnia; hogy a törvénytelen állapot ne dédelgettessék, hanem szüutettessék meg a lehető legrövidebb idő alatt. Főispán biztosítja a közgyűlést, hogy jövőre hasonló esetekbeu, ő mint a fegyelmi osztály eluöke, a leggyorsabban és legszigorúbban kíván eljárni. Szathmármegye közönségének a görög katbolikus magyar püspökség tárgyában kelt átiratát, az állandó választmány tudomásul vétetni javasolja: amenyiben e tárgyban Szabolcsmegye közgyűlése már felirt. Kassa szab. kir. város közönségének, a harmadik egyetemnek Kassán leeudő felállítása iránt, a vallás és közoktatásügyi miniszterhez intézett felirata: előterjesztetvén, határoztatott: Miután Szabolcsmegye közönsége a 3-ik eg,3temnek Szegeden leeudő felállítása mellett már felirt: Kassa város átirata egyszerűen tudomásul vétetik. Gömör és Kishont egyesült megye közönségének, a tényleges szolgálati idő szabatos megállapítása iránt, a képviselőházhoz intézett felirata pártolólag támogattatni határoztatott. Torontál-megye közönségének a Magyarországban alkalmazásban levő néptanítók magyarnyelv-tudásának törvényhozásilag leendő kimondása tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata, ameuyiben e tekiutetbeu Szabolcsmegye a szükséges lépéseket már megtette.- tudomásul vétetett. Krassó-Szórény megye közönségéuek az Amerikába való kivándorlás megakadályozása tárgyábau fölterjesztett felirata tudomásul vétetik; miután e tárgyban Szabolosmogye már szinten felirt a képviselőházhoz. Olvastatott a főispán átirata, amelyben értesíti a megyét, hogy a árvaszéki napdijas üluök folyó évi deczemberhó 31-ig állásában meghagyatik. Örvendetes tudomásul vétetett. Liptay Károly az igazoló választmányi elnökségről lemondván, helyébe főispán ur ő méltósága Zoltán János alispánt nevezte ki. A katona beszállásolási költségek fedezésére, az állandó választmány 4000 foriutot javasol kivettetni, az az 1879 évi XXXVII. t. ez. értelmében alkotott szabályrendelet pontjaiban. A szabályrendelet, azon főispáni módosítással, hogy ha Nyiregyháza Ví-részben kárpötoltatik, a megyei többi községek ne teljesen, hanem méltányosan kárpótoltassanak, elfogadtatott. Dombrád község jegyzőjének a közmunka váltsági összegeknek, a községekben minként leendő elkönyvelése tárgyában benyújtott javaslata, az állandó választmány véleménye folytán, elfogadtatott. A meggei számvevő által beterjesztett Jákó, Pap, T-Dada, Kékese. Ontelek, Gyüre, Gemzse, Kis-és NagyVarsány községek 1882-évi költségelőirányzatai, az állandó választmány javaslata alapján, elfogadtattak. A megyei fönámvevőnek a Pap község 1881, — Napkor 1881, - Nagyfalu, Lövő 1879 1881 Szakoly 1879 — 1881 évekrőli községi számadásokra tett jelentése tudomásul vétetett. Lukács Ödön óhajtaná, hogy a községi számadások felülvizsgálata ne halasztutnék hoszu időre; minthogy az ily elkésetten felülvizsgált számadások, néha nagy veszteséget hárithatunak az illető községekre. Krasznay Péjer szolgabírónak a Haraszt nevü birtokrész pusztai jellegére vonatkozó jelentése, az állandó választmánv javaslata alapján, jelentést tevő szolgabírónak azzal küldetik vissza, hogy tartson szabály szerű tárgyalást az irányban, ha vájjon a kérdéses puszta község-kiegészitő vagy puszta birtok-e? A Vaja községi elilljárók megválasztása ellen emelt panaszra tett tiszti ügyészi jelentés alapján, megyei alispán utasittatik, hogy a választásra vonatkozó iratokat kívánja és terjesze be a közelebbi bizottsági gyűlésen. A dombrád községben megtörtént, de bepanaszolt biróválasztás, az állandó vál iszmány véleménye értelmében, helyben hagyatott.