Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-01 / 40. szám

„N T í B V I D É K« Dudinszki Kornél acsádi volt bírónak, a községi képviselő testület határzata ellen emelt fölebbzóse elvettetett ; miután a vizsgálatnál semmi ellevetést sem tett. Az acsádi jegyzőválasztás ellen beadott indokolatlan panasz elvettetvén, a választás helybeuhagyatik és .megerősíttetik. (y) A szabolcsmegyei felekezet nélküli tanitóegylet közgyűléséből. (Vége.) A központi választmánynak, az egylet s a népnevelésügy érdekébea kifejtett tevékenységéről szóló jegyzői jelentés, valamint Pazár István egyleti képviselőnek beszámoló jelentése, örvendetes tudomásul szolgált. Utasítva lett egyszersmind a központi választmány, miszerént &r. éveuként tartandó egyleti közgyűlésekre meneudő néptanítók, utazási és napi költségeik fedezése tárgyában, ismételve forduljon Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságához ; kérvén a tek. megyei bizottságot arra: hogy az e tárgyban hozott legutóbbi határozatánál fogva, ne vonja meg eszközét a népnevelésügy előhaladásának annyival is iukább ; mivel ez ügyre vonatkozólag a tek. megyei bizottság hozhat érdemleges határozatst, uem pedig a községek elüljárói vagy az illető egyházak hatóságai. Végül a központi választmánynak az országos tanítói nyugdíj törvényre vonatkozó módosítása, az első pont elhagyásival, elfogadtatott, s a második országos képviseleti tanitó-gyülésben e módosítás eszközlésével az egylet kebeléből küldendő képviselő magbizatik. Olvastatott a nyíregyházai tanítói járáskör évi működéséről szóló elnöki jelentés, melyszeríut a járáskör két gyűlésében tett intézkedései között, különösen említésre méltó a jelen közgyűlést megelőző tanszerkiállitás rendezése, melynek létesítésénél azon édes remény szolgált ösztönül a járáskörnek, hogy a vidéki kartársak érdeklődése ez által is felköltetik s tömegesebben fognak a kögyülésen megjelenni. Továbbá felhívása folytán a nyíregyházai járáskör tagjai közül ez évben 20 rendes tagot nyert a jótékonyczélu »Eötvös alap«-nak; Rill Jó/.sef 25 éves jubileumára pedig saját kebelében gyűjtést eszközölt, melynek 4 frt 10 krajczár eredménye lett. Végűi legutóbbi gydléséu az alapszabályok értelmében Szabó Endrét elnökül, Stoffan Lajost jegyzőül újból megválasztotta. Ezután Sándor Albert nyir-bátori tanitó a uyirbátori járáskör megalakulásáról tesz jelentést, mely f. év. szept 7-én alakult meg, eluökül Deme Ignácz, jegyzőül Simkó Endre lett megválasztva. Első gyűlését jövő év márcziushóban tartandja, mely alkalommal Simkó Endre felolvasást, Agárdy Lajos pedig gyakorlati előadást fog tartani Beke Márton a kisvárdai járáskör elnöke előadja miszerint a járáskör tagjai a gyűlések iránt egyáltalán nem érdeklődnek; tehát ez évi működésökről vajmi kevés jelenteni valója van. A kisvárdai tauitói járáskör még 1880. év junius 10-én tartotta alakuló gyűlését, mely alkalommal a járáskör 27 taggal meg is alakult. Mult 1881. év októberhóban és f. év márcziushóban tartattak gyűlések, azonban a tagok igen kevés számmal jelentek meg, ami egyedül annak tulajdonitható hogy, a községekből a gyűlés tartamára sem fuvart, sem napi dijat nem kapnak. A járáskörök e jetentéseivel kapcsolatban a sza bolcsmegyei gyűjtő bizottságnak az »Eötvös alapról* szóló jelentése terjesztetett elő, melyből kitűnt: hogy e jótékonyczélu intézméay hat év óta áll fenn s ez idő alatt segélykép kiosztott 6800 frtot, mégis maga az alap 8671 frt tökével rendelkezik. A szabolcsmegyei gyüjtőbizottság 6 év alatt 275 frt 15 krt gyűjtött ezen üdvös intézmény alaptőkéjének gyarapítására s javaslatát a központi kezelő bizottság az ösztöndijak kiosztásánál figyelemre is méltatta, mit tanúsít az ; hogy 1881. évben Mráz Károly néptanítónak kitünó szorgalmú fia, 1882. évben pedig Roseuberg Sámuel néptanitónak szintén kitűnő szorgalmú fia 100—100 frtnyi ösztöndíjban részesültek a jótékonyczélu » Eötvös alap«-ból. E jelentések tudomásul vétettek, Sorrend szerint a számvizsgáló küldötttég jelentése olvastatott fel, melyet második közleményünkben (39, sz.) már ismertettünk. Ezekután a gyakorlati előadások bírálata következett s a közgyűlés Ruhman Andor és Wichs Lipót tanítóknak érdekes előadásaikért jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánította. Indítvány tétetetett, miszerint a közgyűlés az egylet cziméből a »felekezet nélküli* jelzőt hagyná ki s lenne az egylet czime tisztán »Szabolcsmegyei Tanítóegylet*. Az indítvány elfogadtatván, a központi választmány megbizatik: hogy erre vonatkozólag az alapszabályok értelmében tegye meg a kellő intézkedéseket. Végül az országos II. képviseleti tanitógyűlésre küldendő képviselő választásra hivatott fel a közgyűlés. A választás, titkos szavazás utján megejtetvén, Pazár István alelnök választatott egyleti képviselőül. (m) A szabolcsmegyei népoktatás viszonyai — Vége. _ A »Nyirvidék* 37-edik számában csalhatatlan számokkal bebizonyítottam, hogy megyénkben a népoktatás korántsem oly rosz lábon áll, mint azt némely vérmes* ember hiszi. Azzal azonban távolról sem akartam a hibákat és a hiányokat 'elfátyolozni*. Rég tapasztalt dolog, hogy a íjobb legnagyobb allensége a jónak.* De azért a jó mindig marad jónak. Megyénk tanügye is lehetne jobb és reméljük is, hogy jobb lesz; de abból még nem következik, hogy rosz. Minden államban a köznép képezi a társadalom főcoutingensét. Midőn tehát általános népoktatásról szóok, ott is leginkább a köznépet kell érteuttuk. A kereskedő, a bérlő, a földbirtokos, az értelmiség, mindenkor és minden viszony közt gondoskodik, mert goudoskodhatik gyermekének sikeres és tervszerű neveltetéséről és oktatásáról; ellenben a béres, kocsis, napszámos és földmíves, kinek nehéz munkával, arczának verejtékével kell a mindennapi kenyeret megkeresni, ki a mellett, hogy szegény, még a miveltségnek azon primitié fokozatán sem áll, hogy gyermekei neveltetésének eme nagy horderejét és inteutióját beláthassa: az vajmi keveset törődik a nevelés-oktatással. Amely országban az ipar és kereskedelem a keresetforrás legnagyobb ágazatát képezi, ott az élettapasztalat, maga a mindennapi foglalkozás serkenti a szülőket, gyermekeiket taníttassák. Ellenben hol az agrikultura az egyedüli keresetág, ott az atya azt mondja: (hangsúlyozom hogy a köznépet értem) fog ő tudui szántani és vetni, a gulyát őrizni az »irka-firkálás* nélkül is. Szabolcsmegye lakosai majdnem mind földmÍveléssel foglalkoznak. A coutiageast, magától értetődik, itt is a köznép teszi. Ezeknek 50-60%, szegények, 20 25% földbirtoknélküliek — >felesek« zsellérek, napszámosok és cselédek. Csoda-e, hogy ily auspiciumok közt a tanügy nem lehet virágzó? És nem dicséretreméltó-e, hogy ily körülmények közt a népoktatás legalább oly fokon áll, mint más megyékben, melyek jobb anyagi viszonynak örvendenek? Az anyagi hiáuy mindenkor és mindenütt rosz befolyással van az általános miveltségre. A tapasztalat és statisztika továbbá bizonyítja, hogy minél több állami vagy községi iskola van egy megyében, annál jobb állapotban van az illető megye népoktatása. Mert a szegény embernek mégsem kell gondoskodnia a tandíjról, gyermekét inkább küldi az iskolába ; az I állami vagy községi tanitó nem lévén elfoglalva egyházi teendőkkel, hívebben, szorgalmasabba^ teljesítheti kötelességét. Megyénkben összesen 3 hitfelekezet nélküli iskola van. Az nagyon kevés, noha arról nem tehet az állam, hogy megyénkben az egyes hitfelekezetek és községek, a hitfeleközetuélkűli iskoláktól idegenkednek, mintha azok csorbát ejtenének a» illető hitfelekezet autonómiáján. Vagy ha már minden áron fenakarják tartani a hitfelekezeti iskolákat, hassanak oda, hogy az euyházi templomi ós temetési teendőkkel ne a tanitó terheltessék a tanügy rovására. Schönbrunn Zsignioud. ÚJDONSÁGOK. f Az aradi 13 vértanú kivégeztetésének 33-dik évfordulóját érjük meg e hó 6 ikán. Nem hiszszük, hogy akadjon magyar, akinek lelke e gyászos emlékezetű napon el ne borulna s egy könny ne szöknék szemébe ama 13 vértanú halálára goudolva. A nemzet többsége fátyolt vetett ugyan e nap véres történetére is ; de kell, hogy a hazaszeretet fájdalma fellebentse e fátyolt e napon s egy forró imában törjön utat magának ég felé, sokat szeuvedett hazánkért s ama 13 vértanú lelki üdveért. Nyugodjanak békén a szent föld hantjai alatt ! Álmodjanak a közös haza szabadságáról a nemzet által megjelölt sírban. S a Gondviselés valósítsa meg álmaikat! (§) A képviselő ház első ülését októberhó 7-edikén dél előtt 11 órakor tartja. A főrendi ház szintén az napon tartja első ülését. (v.) A nyíregyházai városi felső leányiskolához, második tanítónőül, Tarnos Irma kisaszony választatott meg Martonvásárhelyről. Egy lépéssel tehát e tekintetben is tovább jutottunk. A város megtette kötelességét. Vajha az illető szülők se feledkeznének meg gyermekeik szellemi kiképeztetése iránti köteleségükről. (y) A nyíregyházai reform, toronyra multhó 24-én tétetett fel a csillag egész ünnepélyességgel, beláthatlan sokaságú közönség jelenlétében. Az alkalmi beszédet nt. Lukács Ödön esperes ur tartá. Az emlékiratot a helybeli segédlelkész olvasta fel. Az alkalmi verseket és közhelyeket Mezey József helybeli ács tolmácsolta a torony tetejéről. A ledobált poharak kedélyes mozgalmat idéztek elő a közönség ifjabb tagjai közt. Az ünnepély 5 órakor ért véget. Este Szobonya Andor vendéglőjében népes társasvacaora zárta be a csillagfeltételi ünnepélyt, amely a kése! éjeli időbe is benyúlt. Szobonya Andor vengéglős ez alkalommal is fényesen kitüntette magát, olcsó, Ízletes, ós gazdag vacsorájával s általános elismerést aratott. A szép és emlékezetes.ünnepélyt azonban még is megzavarta valami. Lukács Ödön esperest-lelkész urnák Debreczenbe lett elválasztása. Épen az ünnepély tartama alatt jött a hir, hogy Lukács Ödön ur 144 szavazat ellenében, 732 szavazattal meglett választva a debreczeni külső kórházi parochiára rendes lelkészül De ha már a gondviselés ugy akarta, hogy Nyíregyháza elveszítse kedves papját, jól esik, hogy legalább akkorra halasztotta azt, mikor az általa kezdett templomépítés nehéz és szép munkáját már-már teljesen befejezte. Bár fáj a valóban jó papnak elvesztése ; de mert távozása, rá és családjára nézve, mindenesetre kitüntetés és előléptetés: szivünkből örülünk a megérdemlett kitüntetésnek, amely feledhetlen lelkészünket nt. Lukács Ödön urat, eme megválasztás által, érte. Kisérje lépteit az ég áldása ! — Margitay'Tihamór kitűnő festő és Szabolcsmegye szülötte, aki a vidéki kiállítás bizottságához, ujabban 3 festményt küldött, mint halljuk, néhány nap múlva visszatér szülőföldjére, hogy az őszi tárlat második sorozatára egy nagyobb történeti festvényt fejezzen be. f Az eszéki vasúti szerencsétlenségnél Szabolcsmegyéből elvesztek: Kovács János Nyíregyházáról, Onofri, Pruma Sándor, és Veres János, ez utóbbi Ramocsaüázáról; nehéz sérülést szenvedett Daku Gergely közhuszárok. A katasztrófa áldozatainak emlékére obeliszket fognak felállítani. A gyűjtések már megkezdettek. (y.) A vidéki közönség kedveért köztudomásra hozzuk, hogy Benczy Gyula világ-látta kitűnő zenekara, a mely külföldön annyi és oly fényes kitüntetésben részesült, mától kezdve minden vasárnap este a »HárshOZ« czimzett vendéglőben, minden csütörtökön este (íredig és Teszter urak kávéházában, s mindea szombaton este. az »Európa-szállodában*, fog játszaui. — A szabolcs vajai agarász-társulat folyó hó 11-en délután két órakor Nyíregyházán, a nagyveudéglő termében gyűlést tart. (!) Schönfeld Albert franczia nyelvmester bemutatván magát szerkeztőségünknél, azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a franczia nyelv első oktatásában, valamint a már előhaladottaknak is kész tanórákat adni a lehető legjutányosabb dij mellett. A föltételek és az órák meghatározása iránt értekezhetni nála (Hársfa vendéglő, 4 számu szobában). (kk.) A tűz elleni biztosításoknál a közelmúltban előfordult számos visszaélés megszüntetése czéljából követendő eljárás tárgyában, a földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszter körrendeletet intézett az országban létező összes gazdasági egyesületekhez, kereskedelmi és iparkamarákhoz és az orszagban működő biztosító intézetek igazgatóságaihoz, amelyben megfelelően utasíttatnak. Ezen körrendeletnek az szolgált indokul, hogy számos biztosítási mozgó ügynök, az ahoz nem értő felekkel, különösen a terményekre nézve, túlbiztosításokat kötött; ami pedig egyfelől erkölcsi szempontból is igen káros irányzat érvényre emelésének engedt tért; mert a legtöbb esetben a tulbiztositási üzletek, a fenyítő törvényszék előtt szoktak végződni. (v.) A vadászatról szóló uj törvények az 1872. VI. és 1876. XLIV. t. czikkeket egészen hatályon kiviil helyezik. A most már szövegezett uj törvény javaslat VI. fejezetre oszlik. Az I fejezet a vadászuti jogról, a II. fej. a vadak által tett károk megtérítéséről, a III. fej. a vadászati tilalmakról, a IV. fej. a hivatalból való vadászatokról, az V. fej. a vadászati kihágásokról és azok büntetéséről, a VI. fejezet az eljárásról szól. Az uj törvény végrehajtásával, a most érvényben levő vadászati törvény utolsó §-ában megnevezett belügyi és igazságügyi miniszterek mellett, a földmivelési ipar-és kereskedelmi miniszter is megbizatik. *** A regále megváltásáról szóló törvényjavasla már készeu van. Gróf Szapáry a javaslatot, ha az a miniszter-tanács által kedvezően intéztetik el, az ország" gyűlés legközelebbi ülésszakában elő fogja terjeszteni" A törvényjavaslat részletesen körülírja a müvelet keresztülvitelét, és határozottan ki vau benne fejezve, hogy az állam semmi féle kezességet nem vállal. A müvelet keresztülvitelére 32 év van előirányozva, és a regáléknak megváltását az 1868 — 1870. évekbeli adó alapján szándékoznak keresztül vinni s e szerint az évi jövedelem 5.161,065 forint lenne. A jelen törvényjavaslat készítésénél csak is az italmérési regálé jogra voltak tekintettel. X A községi határozatok elleni fölebbezés. Az első fokban hozott és megfölebbezett községi határozatok, az 1871: XVIII, t. c. értelmében, a megyei törvényhatósági bizottságok másodfokú elbírálása alá tartozván; minthogy némely megye évenkint csak két, vagy legfellebb négy reade3 bizottsági közgyűlést tart: némely községi határozatok, amelyek ellen fölebbezés adatott be, a községek és egyesek gyakran igen nagy hátrányára, csakis hónapok multáu nyerhetnek elintézést. Az ebbSl származható károk és fennakadások elkerülése czéljából, Hunyadmegye közigazgatási bizottsága, a fentebb emiitett községi törvénynek oly irányban való módosítása iránt tett előterjesztést a kormányhoz, hogy a fellebezett községi határozatok felett vagy a megye alispánja, vagy pedig a közigazgatási bizottság, mely legalább is minden hónapban egy ülést tart, gyakorolhassa másod fokban a bíráskodást. Igen helyes intézkedés. Ajánljuk a szabolcsi közig, bizottság figyelmébe. (sz.) »Magyarország« czim alatt Ardényi Dezső tehetséges hírlapíró, folyó évi október hó 1 tői havi folyó iratot indit meg a magyarosodás érdekében. A megnyitandó folyóiratból igen ér.'dekes kivonatot kaptunk mutatóul. Lelkesítő szavakban hívja fel Ardényi a magyar nemzetet, a magyarodás eszméjének felkarolására. »A magyar állameszme és magyar nemzetiség biztosítására — mondja a többek közt, — vidéki, megyei és városi magyar egyesületek vannak alakulóban. Az anyag kész. A csoportozatok keretei állanak, Gyüjtsük össze, fejleszszük ki. Azokból a szét forgácsolt csoportokból erős gárda lesz. Legyen egy közös, mindenki által értett állami nyelv 1 Legyen társadalmi egység, testvéri béke és honpolgári szövetség a hazában élő fajok, népek és nemzetiségek közt. Hisz egy anya szült, egy aaya-föld táplál.« Fájdalom! a magyarosodás eszméjét sok megyének kell felkarolni: ha magyarok akarunk lenni. Szabolcsban, Nyiregyházán is fel kell azt karolni és fejleszteni, még pedig nagyobb lelkesedéssel és odaadással, miut eddig történt. E folyóirat működését időnként ismertetni fogjuk. Sok szerencsét ós sikert kívánunk szivünkből a nemes vállalathoz ! (*) A Magyarországból való kivándorlást illetőleg, a hamburgi statisztikai hivatal megdöbbentő adatokat közöl. Ez adatok szerint mig 1871 ben csak 119 egyén vándorolt ki Hamburgon át az Egyesült államokba, 1881bea már 6756 személyre emelkedett a kivándorlók száma. Valóban megdöbbentő állapot. (b) A földmivelési miniszter mult hó 16 án leiratot intézett megyénk gazdasági egyletéhez, amelyben tudatja az illető gazdaközönséggel, hogy a debreczeni gazdasági intézetnél kitűnő eredménynyel termesztett kanodai rozs vetőmag métermázsánként 8 forintjaival megrendelhető. .•. Az olaszországba szóló posta-utalványok f. é. októberhó 1-től kezdve nem a belföldi forgalomban használt rózsa színű, hanem az egyéb külföldi forgalomra szánt sárga űrlapokon állitandók ki. Az e forgalomra nézve fönálló egyéb szabályok, ezeu tul is érvényben maradnak. — Egy forintos államjegyhamisitvány hozatott ujabban forgalomba. A hamisítványok a valódiaknál valamivel erősebb és víznyomás nélkül, fiuom irodai papíron készültek. Az első lapon a keret elmosódott, az irás egyen lőtleo, a két arczkép nem szép, a zöld szín kirívó, a hátlap rajza hiányos, sziue szintén kirivó, a »zlaty« szóban »f«, a * zloty* szóban az »l« betűk hibásak. -4- A zugirászat ellen Baja város törvényhatósága szabályrendelet alkotott, amely jelenleg belügyminiszteri felülvizsgálat alatt van. E szabályrendelet szerint: aBajn város hatóságához intézett és benyújtott magán-beadványok, vagy a fél által sajátkezüleg aairuidók s ez es t*