Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-06-16 / 24. szám
II, évfolyam. Nyíregyháza. _______________24 szám.________ Csütörtök, 1881. juniushó 16. M EGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Főmunkatárs: VITÉZ MIHÁLY. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre..............................................................................4 frt. Félévre.....................................................................................2 „ Negyedévre.........................................................................1 * A községi jegyző és tunitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések * a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások János és «Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- ezeni-utezu 1551. szám) inte'zendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czirne alatt keretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra * az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése ó kr; többszöri közlés esoteben 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza irodájában Pécsben, Prágában és Budapesten 1661. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Egy fél rendszabály. Ha a test szervezete nem szabályosan végzi szokott működését, ha a társadalom életében kórjelenségek mutatkoznak, igen természetesen zavar és romlás szokott előállani s e kellemetlen helyzet mindaddig tart, mig a tudomány fel nem fedezi s erélyesen nem alkalmazza ellenében a szükségelt alapos és gyökeres gyógymódot. Azonban korunk nem nagyon rokonszenvez az alapos és gyökeres gyógymóddal. Jó neki a a palliativ kúra is, mert ez gyorsabb és kényelmesebb. Igaz, hogy utána nem sokára ismét felujul a visszafojtott kórállapot, még pedig sokszor fokozott erővel, de hát akkor is el tudják azt fojtani az egyének és társadalom tudós doktorai, amazok rendesen khinaporral s ezek félrendszabályokkal. Az is megtörténhetik, hogy a jelezett fonák gyógymód elvégre nagyon elbénitja a testet és a társadalmat, de hát az ő bajok az, nem pedig a tudós doktoroké, — (Isse patvar a patiens dolgát, csak a rendszer virágozzék és teremjen bőven gyümölcsöket! Hagyjuk el — mint laikusok — a khinaport, » foglalkozzunk kissé a fél rendszabályokkal. A fél rendszabályok mindenkor megboszulják magokat, a mennyiben a bajt, mely ellen hozattak, nemcsak he nem szüntetik, hanem egyfelől saját tohetetlenségök miatt és más részről az időveszteség következtében még hevesebbé és makacsabbá hatványozzák. Olyan formán működnek, mint ki a kohó vagy olvasztó kemencze izzó tüzét néhány csepp vízzel akarja eloltani, s ez által még nagyobb hőt idéz elő, vagy az orvos, ki a uyilt sebnek csak egy részét boritná be gyógytapasszal, — a többi részt pedig szabadon hagyva, tért engedne a légkörben hihetetlen nagy számmal rajzó baktériumok és spórák általi mogfertőztetésnek. El a fél rendszabályokkal! Alkalmazzunk alapos és gyökeres gyógymódot mindenütt, hol az szükséges és nélkülözhetlen. Hogy azonban e nézetünket adatokkal is indokoljuk, egy épen általunk létesített fél rendszabályról fogunk megemlékezni, — méltatván azt, saját súlya és érdeme szerint. Szabolcsmegye közönsége — mint a lapokból olvassuk — az utazó biztosítási ügynökök ezége alatt országszerte elkövetett csalások és megkárosítások tárgyában felterjesztést tett a belügyminiszterhez, melyben azon kérelmét adja elő, hogy tekintettel azou körülményre, hogy számos csaló, biztosítási utazó ügynökként szerepelve, a föld népének tetemes károkat okoz, szíveskedjék rendeleti utón intézkedni az iránt, hogy csak oly ügynökök nyerjenek engedélyt biztosítási ügyletek megkötésére, a kik illető igazgatóságaik szabályszerűen kiállított igazolványaikat azon helységben, ahol biztosításokat akarnak eszközölni, az elöljáróságnál bemutatják, s az igazolványok rendben létéről elóljá- rósági bizonylattal láttattak el. A felterjesztés czélja kétségkívül jó és dicséretes, de a kérelmezett intézkedés csak fél rendszabály, és mint ilyen nem biztosítja a föld népét a csalások és megkárosítások ellen. Hiszen ha a községi elöljáróság kiállítja is bizonylatát a biztosítási ügynökök igazolványainak rendben létéről, ezen eljárással teljességgel nincs kizárva a biztosítási ügyletet kötő felek megrövidítésének lehetősége, miután a megrövidítések épen az ügyletek megkötésekor történnek, még pedig az által, hogy az ügynökök rendkívül olcsó árakon Ígérik a biztosítás eszközlését, később pedig ugyan busás árakat követelnek, s illetőleg vétetnek be a jóhiszemű biztosítóktól, kik feltétlenül hitelt adnak a mézesmázos beszédű idegen urnák, s csak azután ábrándulnak ki hiszékenységükből, — mint ez biztos tudomásunk szerint sok falusi emberrel megtörtént. Ha a miniszter elrendelné, hogy a biztosítási ügyletek szükségesképen a községi elöljáróság előtt és láttamozásával köttessenek, e rendelet némileg segitne a bajon, a mennyiben az elöljáróság hiteles tanúbizonyság lenne, a biztosítási százalék mennyiségére nézve, — azonban ezen eljárásnak is meg lennének saját hátrányai, a meuuyiben károsodás — tűz- vagy jégpusztitás — eseteiben legtöbbször az elöljáróságnak kellene figyelmeztetni a félt, hogy idejében jelentkezzék, mert különben minden igényét elveszti a kártérítéshez, s ezáltal az elöljárók lennének még jobban, mint most terhelve, — és másfelől nem állhatnának-e elő esetek, hogy csalók és szédelgők hamis bizonyítványokkal az elöljáróságot tévútra vezetnék? Nem egy esetről van tudomásunk, hol fővárosi pénzintézetek is tetemesen megkárosittattak ez utón, és azt is tudjuk, hogy a községi elöljárók is távol állanak a Róma tév- mentességétől. Nézetünk szerint nincs itt más alapos és gyökeres gyógymód, mint a biztosítási utazó ügynökségek teljes megszüntetése és betiltása. Alig van község, hol biztositó ügynök nem laknék, a hol nincs, van a közel eső szomszéd községek mindegyikében, néhol még több is, mint a szükséglet kívánná. És ezek nem ámitják a népet, nem csikarják ki filléreit hazug ígéretekkel. Náluk uem a „provízió“ az első, mint az utazó, egyszer feltűnő, s többé soha nem látható ügynököknél, — hanem a becsület és lekiismeretesség. Figyelmeztetik és ta- nácsadolják a feleket, hogy mulasztás folytán kárt ne szenvedjenek. Szóval kizárólag ezek vannak hívatva és képesítve a nép igazi érdekeit szolgálni a biztosítási ügyekben. Tehát minden további indokolás nélkül kimondjuk a fentebb jelezett fél rendszabály visszavételének, és az utazó biztositó ügynökségek betiltásának szükségességét. Videant consules . . . Nemo. A megyebizottsági gyűlésből. 1881. május 31., junlus 1—2. (Végv.) Az állandó választmány által előterjesztett ügyviteli szabályrendelet kővetkező módosításokkal, illetőleg bővítésekkel fogadtatott el: 1. Az alispán a szolgabirői vizsgálatot az ügyész közbejöttével teszi. 2. Az elöljáróság által teljesítendő fizetésekre nézve kimondatott, hogy 100 forintig begyült összeg azonnal beterjesztendő a megyei pénztárba; a 100 forinton alóli pedig csak minden hó 15-én terjesztendő be. 3. A számvevő, a községekbe vizsgálat tartás végett, csak az illető község képviselőtestülete által az alispánhoz intézett kérelem nyomán leendő kiküldetés mellett mehet Id. 4. A járási orvos köteles a vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az alispánhoz beterjeszteni, 2 példányt pedig a községnél hagyni. 5. A segédszolgabirák az érkezett pénzesleveleket és pénzértékeket felvehetik ugyan, de kötelesek azokat az iktató könyvbe bevezetni, s a szolgabiró hazajövetelóvel annak átadni. A szolgabiró azután a pénztári könyvbe sajátke- züleg vezeti be. 6. A segédszolgabirák és csendbiztosok ha a közszolgálat érdeke úgy kívánja, az alispán indokolt jelentésére, egyik járásból a másikba, csak közgyülésileg helyezhetők által. A közigazgatási bizottság által tett előterjesztésből, a közgyűlés azon Bajnos tudomásba helyeztetett, hogy az árvaügyek a kellő munkaerő hiánya miatt, a múlt évekről átjött hátrányokkal együtt, tetemesen felszaporodott. — Ugyanazért a közgyűlés az állandó választmány javaslata alapján elhatározta, hogy a nmlt. belügyminisztériumhoz felirat intéztessék az iránt, hogy a még hátrányban levő Ugydarabok feldolgozása czéljából, legalább egy évi időtartamra egy kisegítő ülnöki állomást engedélyezzen oly módon, hogy emez ideiglenes állás betöltésével főispán ur ö méltósága bízatnék meg. A földmivelési ipar- és kereskedelemügyi miniszter felhívása következtében, gazdasági tudósítókul megválasztattak a tiszai járásban Erdőhegyi LajoB, a dadai alsó járásban Oláh József, a dadai felső járásban Virányi János, a bogdányi járásban Propper Sámuel, a nyirbáthori járásban Pschéror József bizottmányi tagok. Egyszersmind, Propper Sámuel felszólamlása folytán, a földmiv., ipar és keresk. minisztérium megkerestetni határoztatott; hogy az időszaki jelentésekhez szükséges rovatos iveket és mintákat a tudósítók részére küldje le. A megyei községjegyzői nyugdíj- és segélyalapra vonatkozó szabályrendelet, a belügyminisztérium által a szokásos jóváhagyási záradékkal ellátva, leküldetvén : az 300 példányban kinyomatni s minden tisztviselő és község részére kiosztatni határoztatott. Győrmegye által a magyar ezredeknek béke időben az ország területén való elhelyezése, és ugyanazon ezredek tiszti állásainak lehetőleg az ezred nyelvét ismerő és magyar állami alattvalókkal való betöltése tárgyában, megküldött feliratot, a közgyűlés örömmel fogadta s elhatározta, hogy a megye részéről szintén hasonló szellemben szerkesztendő felirat intéztessék az országgyűléshez. Somogymegye közönségének az országgyűléshez intézett azon feliratát, amelyben törvényhozási intézkedést kér arra nézve, hogy a kereskedelmi üzleti könyvek csak akkor bírjanak bizonyító erővel, ha azok magyar nyelven vezettetnek ; és hogy a nem magyar nyelven szerkesztett okiratok csak akkor szolgálhassanak telekkönyvi bejegyzési alapul, ha azoknak hiteles magyar fordítása is meilékeltetik, a megye készséggel támogatja és hasonló feliratot határozott felterjesztetni. Tiszadob község a doh-dadai közegészségi körtől elszakadni s önálló községi orvosi állomást rendszeresíteni kívánván: A megye közönsége ezen, a közegészségre igen előnyös elszakadást helyeslőleg megerősítette és utasította T.-dob községét, hogy az ezen uj községi orvosi állomás rendszeresítésére vonatkozó pótszabályrendeletét, jóváhagyás végett terjessze a közgyűlés elé. Dada község pedig a löki közegészségügyi körhöz csatoltatott. Válasz Cznpra Bandi nr fölülblrálatára. Mielőtt a »8zabolcsmegyei Közlöny« f. évi június 9-röli számában, a »Nyirvidék« színi referensének a »Váljunk el« czimü franczia vígjátékra átalánosságban J tett megjegyzései ellen megjelent, igazán katedrái han- i gn és személyeskedő leczkéztetések egyes részének taglalásába bocsátkoznám: vissza kell utasítanom úgy saját, mint a »Nyirvidék« újdondászat nevében, azon gyanúsítást és ráfogást; mintha a «Nyirvidék», a jelenleg körünkben működő színtársulattal szemben, a visszavonás terére lépett volna.
