Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-05-19 / 20. szám
II. évfolyam. Nyíregyháza. _____________20. szám.___________Csütörtök, 1881. májushó 19. M EGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Főmunkatárs: VITÉZ MIHÁLY. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész érre. ...................................... 4 frt. F élévre.........................................................2 „ N egyedévre....................•.........................1 A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap j szétküldése tárgyában teendő felszólamlások j Pirtngor Jáuos és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- czeni-uteza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. Bérmentetlen levelek csak isinertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszszn. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése fi kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde- I tus után 30 kr iizottetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 I krujezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadóhivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Hécsben, Prágában és Budapesten; valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Örömmel kell üdvözlenünk a világosság, a fény ilynemű terjedését különösen nekünk magyaroknak, kik egyfelől több évszázados önfentartási harczaink, másrészről a hatalom elbénitó intézkedései, s valljuk meg őszintén, saját indolentiánk miatt is messze elmaradtunk e téren a nyugot-európai nemzetek nagy mérvű haladásától, kik még most is szégyenkezve kénytelenittettlnk re- gistrálni azon szomorú tényállást, hogy hazánkban — nem is emlitve a felsőbb tanintézeteket — több mint kétezer népiskola hiányzik. Ilyen hazafias örömmel üdvözöljük ama két fénysugarát a jobb jövőnek, mely a lapok hasábjairól ez idő szerint szemeinkbe tűnik. Az egyik fénysugár Somogymegyéből dereng felénk. Egy lelkes főur gróf Soinsich Imre már elébb a kaposvári és csurgói gyinnasiomok részére ötezer, a nagyatádi kerületben iskolák javára ötezer, a csurgói kerület iskolái számára tízezer irtot adományozván, most újabban iskolai czélokra ismét kétezer frtnyi alapítványt tett le Somogymegyénél, s igy eddig összesen huszonlcétezer irtot áldozott a nevelésügy emelésére, szép tanulságot adván ez által fenkölt gondolkozásáról, nemes szivéről, s követésre méltó példával világoskodva, az e részben bizony eléggé lágymeleg rangtársainak. A másik fénysugár megyei életünk egyik kedves jelensége. Haas Mór nyíregyházai lakos és heszonbérlő, mint már közelebbi számunkban jeleztük is az általa haszonbérelt Varjulapos, Belegrád, Rózsás és I’aszabcsucs puszták központjáu Varjulaposon saját költségén egy pusztai elemi népiskolát állított fel, és egy tanítói állomást rendszeresített. A közoktatásügyi miniszter aztán a nevezett birtokosnak e nemes tettéért elismerő köszönetét nyilvánította: De nem mulaszthatjuk el mi sem, hogy ez alkalomból köszönetét ne mondjunk a megyei népnevelés nevében Haas Mór hazánkfiának. (’) megmutatta, hogy azokat, kik az ő érdekében verejtékeznek, nem pusztán mint igavonó munkásokat tekinti, mint sokan, hasonló helyzetben, hanem mint embereket is, és mint ilyenekről, gyermekeik képeztetősét illetőleg is gondoskodik. Megmutatta, hogy a vagyon nemcsak előnyt ád, szemben a társadalom szegényebb sorsú osztályaival, hanem azon kötelezettséggel is jár, hogy birtokosa gondot fordítson ama legtöbbször mélyen sülyedt osztályok emelésére, felvilágosítására. Megmutatta, hogy jó gazda, mert nem sajnálja a beruházást azon n téren sem, moly talán kevés hasznot hajtand anyagi szempontból, de azért gazdag aratást helyez kilátásba, munkásainak a mivelődés és önmagának a közbecsültetés szempontjából. De fogadja köszönetünket az is, ki Haas Mór ezen népnevelés iránti meleg érdeklődését a miniszternek tudomására juttatta. És vajha legyen mielébb alkalma, hasonló hazafias tetteket mutatni fel az intéző körök előtt, s tanúsítani az által, hogy Szabolcsmegye népnevelési láthatárán, — ha szinte árnyak is mutatkoznak, de ottan-ottan fénysugarak is derengenek fel. Nemo. Nyíregyháza, május 16. T. szerkesztő ur! A „Nyirvídék“ 18-ik számában, Szabolcs-megye középiskolai ügyével foglalkozó közleményem tárgyát a következő bárom tétel képezte: Szabolcsmegyéook gymnaFóny és árny. i. A küzdelem a létért, mely a föld kevésbé tökélyes szervezetű lényeit folytonosan foglalkoztatta és foglalkoztatja, — az emberiség életében is észlelhető. A történelem előtti idők kőbaltája, az ókor irtó háborúi, a középkor népvándorlásai, az autodafék véritéletei és tűz- halmai, s az újabb és legújabb idők vérengző harczai, — mind-mind a létért küzdelem tragödiái, az „enyém és tied“ világtörténelmi nagy kérdésére adott, — bár em- berietleu és nemünket valóban megbélyegző feleletek. Hála azonban az emberiség védszellemének! e kegyetlen harezok minden józan gondolkozást! egyén előtt elvesztették létjogosultságokat. Fájdalom, még mindig piroslik a tápláló talaj azon szánandók vérétől, ki egy-egy darab föld birtoklása, az úgynevezett nagyhatalmi állás, vagy valami becsületboli kérdés érdekéből a csaták öldöklő angyalának dobatnak áldozatul, — de másfelől mind jobban közelgőt az idő, midőn átalánossá lesz a világnózlet, melyet egy nagy nevű frauezia író oly szépen fojez ki: „a jótékony anyaföldllnk, — hogy igazán széppé legyen, megvárja, hogy fiai testvérekként öleljék egymást, s hogy elvégre megkössék a szabad népek nagy szövetségét“ Tehát a kard helyett a szellem hatalma lép előtérbe. A kultúrharc/ folytatásának pedig egyik legjelentékenyebb, legnagyobb horderejű segédeszköze a tanterem, s innen folyőlag ürömmel kell üdvözölnünk minden, bármily csekély mozzanatot, moly a népiskolák, tan- ős köz- művelődési intézetek fejlesztésére, felvirágoztatására vonatkozik. A „NYIRVIDEK“ TÁRCZÁJA. Nitroglycerin és dynamit. A szentpétervári merénylet, épen úgy, mint hat évvel ezelőtt Brémában a Thomas-féle gonosz tett, felizgatta a kedélyeket, s a legbivatlauabb tollak hozatnak mozgásba, nem hogy magát a bűntényt megbeszéljék, hauem hogy a robbanó anyagokról, uévszerint a dyuamitról, a legtökéletlenebb dolgokat firkálják. Az ilyen alkalmi író rendszerint valami régi, a robbanó anyagokat tárgyaló, vagy épen csakis a Conversationslexicoimak megfelelő fejezetét veszi elő, s az ott találtakból, továbbá az általa szellemileg meg nem emésztottből, gyárt egy közleményt, mely alkalmas arra, hogy félénk kedélyünkre ijesztőleg hasson, és békés polgárokat rendőri segély igénybevételéro késztessen. Az ilyen alkalmi író aztán azzal amit épen feldolgoz. olyau virtuozitással bánik el, hogy tényleg mindenki, aki c tárgygyal teljesen nem ösmerős, az emelt vádakon okvetetlen el&mul. A szakembert mulattatják az ilyen irodalmi bakugrások, de a laicus megfélemlittetik általuk, s ez a megrovásra méltó az egész dologban. A dynamit óriási neinzetgnzdasági jelentőséggel bir mai napság; előállítása nagy iparrá vált. s alkalmazása feltétlen szükség úgy a techuikusra, mint az építészetnél. Tekintsük csak a pozsonyi nagy dynamit-gyárat, moly kétségen kívül a legmintaszerttbb Európában, és a néző önmagától be fogja látni, hogy az a mese, mely a nitroglycerin előállításához köttetik, legkevésbé som időszerű már. A pozsonyi dynamit-gyárban 1874. óta gyártanak nagyban, s csakis egyszer fordult elő ott, egy ámbár sajnálandó, — de mindenesetre kisszerű baj. Minden okos ember be fogja látni azt, hogy robbanó anyagok és gőzkazánok felrobbanása, az elkerülhetetlen bajok közé tartoznak, épugy, mint az áradások, tűzveszélyek, földin dulás stb. . A nitroglycerin magában, sem a kereskedésben, seni gyakorlati használatban nem jön a munkások kezébe — csakis a dynamit-gyárakban, — veszélyességének , vagy veszélytelenségének mivoltáról alig kell tehát bővebben beszélni; itt csakis a dyuamitról lehet szó. Mi a dynamit ? E kérdés megfelelésénél csupán a Magyarországban törvényesen engedélyezett nemekre és azok tu lajdonságaira szorítkozunk. A pozsonyi magyar dynamit-gyárban következő hatóságilag engedélyezett dynamit-nemek készittetnek: L számú dynamit 75°/o nitroglycerin és 25% finomra őrölt ásványos kovaföldből (Guhr) áll, sárga vagy vöröses színezetű és plasztikus tömeget képez. Sejteny-dynamit (cellulos d.) melyben a kovaföld helyett, fiuom prüparált faliszt szivta fel a nitroglycerint. I. és II. számú uj dynamit, melyben a gelatinizált nitroglycerin faliszt és kali salétrom keverékkel van vegyítve. III számú uj dynamit, melyben a nitroglycerin igen jő minőségű salétromporral van megkötve és végre robbanó gelatin, 93% nitroglycerin és 7% lőgya- pótból készült, hideg asztalos enyvhez hasonló, kocsonyás anyag. Mindezen féleségekben a nitroglycerin képezi a fő- robbanő anyagot, s a nitroglycerin tartalom a különböző nemekben különféle és pedig: legnagyobb a robbanó gelatin bau; igen nagy az I. kovaföld dynamitban, Cellulos dy- namitban s az I. uj dynamitban; közép a III. dynamitban ; a legkisebb valamennyi említett féleség közül a III. dynamitban. Ldgy dynamit és lágy robbanó gelatin erős gyutacsok által biztosan explodáltathatnak, azonban a robbanó gelatinhoz különösen erős gyutacsok szükségeltetnek; fagyott dynamit pedig háromszorta erősebb gjutacsot vagy pláne külön gyútöltényt igényel! Hogy a dynamit taszítás vagy ütés által explodáljon, a taszítás vagy ütésnek oly erősen kell azt érintenie, hogy megütött részében 180° eleven meleg képződjék: aljának é- a taszító testnek vasból vagy aczélból kell, tehát lennie, s kell hogy a dynamit vékony rétegben érintessék. Tűzzel érintve — ha a dynamit nincs szilárd rekeszben — csendesen ég el. Forró lemezre téve explodálbat. Lágy dynamit olrobban, ha puskagolyó üti meg, fagyott dynamit ez esetben som. A dynamit tölténynek elejtése sohasem eredményezheti annak elrobbauását, minden ilynemű beszéd mese. Fagyott dynamit vagy fagyott nitroglycerin huzamosb időn keresztül, szakemberek által is veszedelmesebbnek tartatott a lágynál, az újabb idők kutatásai azonban ezt a feltevést raegczáfolták és mind az ami erre vonatkozólag felhozatik téves nézeten alapul. Dr. C. Berkerhum cs. k. kapitány a fagyott nitroglycerint szétfürészelte, reszelővei felaprózta, a falhoz vágta stb. anélkül, hogy azt robbanásra hozta volna. Onkénytelenül felmerül azon kérdés, miként támadt az a hiedelem, bogy a fagyott dynamit veszélyesebb a lágynál? A felelet könnyű erre. Tapasztalatlan egyének a fagyott dynamitot, hogy az felengedjeo, forró kályhákra vagy lemezekre helyezték, sajnos, bogy ez mai napság is elégszer megtörténik, a kártékony robbanás volt és lesz a következménye; vagy pedig munkások a fúrt lyukba fagyott dynamit töltényeket raktak és azokat vas töltőresszővel akarták be- gyömöszölni, ez által egyes nitroglycerin cseppek fölengedtek s a kőzeten függő cseppek a vasnak éles csúcsa által erősen Uttettek; vagy pedig fagyott dynamit töltényeket vaskalapúcscsal törtek széjjel és egyúttal vékony rétegeket súlyos erővel ütöttek ; egy szerencsétlenség pláne az által történt, bogy egy valaki szőgfuróml akart lyukat fúrni egy fagyott dynamit tölténybe. Csaknem hihetetlen, mi mindent el nőm követnek a dynauiittal köuy- nyelmU vagy rosszul informált munkások. Az Osztrák-Magyar vasutak, innettova tizenkét éve körül-belől 40.000 métermázsa dynamitot szállítottak ezer meg ezer mértfölduyi távolságra, s még ez ideig egy szerencsétlenség sem fordult elő azokon ; az állami ellenőrzési pontos és szigorú, rossz és épeo ennélfogva veszélyes dynamit nem türetik. Mindezekből látható, hogy a dynamit veszélyessé géről kftzlött kedélyt nyugtalanító hírek — habár fővárosi lapokban közöltettek is — nem egyebek, mint (engedje meg nekem az illető közlemény szerzője, hogy ily kifejezéssel élek), a tudatlanság eredménye. Benedek Ignác/,.
