Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-19 / 20. szám

sium kell, nem reáliskola: annak Nyíregyházán van jövője, és hogy leltilnő aránytalanság van a káliói tanulók száma és a kormány által azok érdekében hozott anyagi áldozat között.

Erre a 19-ik számban Schönbrun Zsigmond ur állítólagos »felelete«: jelent meg, mely egy hasábon sok mindenfélét elmond ugyan, de a dologhoz jóformán semmit sem szól, mely okból azt figyelmen kívül kellene hagynom. De hogy ne ringassa magát szerző azon boldog hitben, hogy befelelt, röviden foglalkozom vele.

Állításaim mellett felhozott — tapasztalati tényekre és hiteles számokra alapított — érveim erejét tudva, annak megítélését, hogy amit kimutattam „minden áron és erőltetve" van-e kimutatva, bátran bízom az olvasó- közönségre.

És most nézzük a »feleletet«. Ez a következőkből áll: kezdődik egy kis jajveszékléssel, azután át megy »ad factum«; a factum pedig abból áll, hogy egy kis elmélkedést tart az általános műveltség államgazdasági jelentőségéről például hozván fel a müveit külföldett, és még az Egyesült államokat is; ezután constatálja, hogy a műveltség anyaméhe a nép- és középiskola; majd — hogy szintén felhozzon számadatokat — közli az országos középoktatásügy állapotának részletes statisztikáját az 1879-ik évről, miközben még azt is elárulja, hogy 196-tal apadt a reáltanulók száma; továbbá hibául látszik felróni, hogy e statisztikából (sic!) be nem látom, hogy Kállóban is virágozhatik egy középtanoda; hibául, hogy Schönbrun úrral nem beszélek a nyájról akkor, midőn csak egy kecskéről kellene beszélni. — Keresem a feleletet, ezekben csak nincs felelet? Vagy mondja meg Schönbrun ur maga; komolyan feleletnek tartja ezeket ?

Vagy tán annak kifejezése által vél megfelelni, hogy a sok kávé-, sör és más mulató-házak »égbekiáltó nagy hátrányára« vannak a tanulónak ? Káliót sem tartom annyira >provinz« városnak, hogy benne egy kis bort, sört, kávét ne lehetne kapni. — De hát a korcsmák kevés voltában veti vérmes reményeit, a város nagysága — népessége — és közlekedésének pedig semmi befolyást sem tulajdonit egy tanintézet »virágoztatására?« No engedjen meg, de az ilyen »provinz« felfogáson meg én csodálkozom.

Nincs szerencsém Schönbrun urat ismerni, de azon összefüggésből, mely állítólagos feleletének czimei és tartalma között van, uem különben logikájából, melyet közleményemmel szemben czikkében követ (vagy inkább nem követ) eltaláltam volna, ha nem mondja is,hogy nem tanár. Hogy gyermekei nincsenek, azért sajnálom, de hogy részre hajlatlan volna midőn a kállói tanulók számát kedélyesen ‘ megötszörözi, azt állítani tül naiv dolog. Ezen uzsorás számítás szerint Nyíregyházán több gymnasiumi tanuló volt, mint Budapesten, hol 1880-ban 2428 tanuló volt. Budapest mintegy 14-szer népesebb, mint Nyíregyháza, itt tehát 180 X 14 = 2520 tanuló volt azon évben, kiknek számára egyenesen egyetemet kellene felállítani, melyen a matbeseos professor- ságra Schönbrun úrnak volnának legtöbb chanceai.

A nagykállói reáliskola pedig, melynek reputatióját én kétségbe nem vontam, ób mely jobb sorsra volna érdemes, dicséretre épugy nem szorul, mint Bleuer Miklós ur ismert »atyai gondoskodása«, mely minden iskolára szerencse volna. Higyje el, hogy az ügyetlen és tapintat nélküli felszólalások és reklámok Káliónak több kárt okoznak, mint hasznot.

Végül méltányos is akarván lenni, annyit el kell ismernem, hogy Schönbrun urnák nehéz feladata volt, midőn minden áron felelni akart, vagy felelnie kellett.

Nyíregyháza 1880. május 15.

Szlaboczky Imre.

A magyar ajkú görög cath. püspöki székhely kérdése.*)

A dolog természetében van, hogy midőn a magyar ajkú gör. cath. székhelyről akarunk szólani, a magyar ajkú gör. kath. püspökség felállítását elvileg elfogadottnak tekintjük, annyival inkább mivel e részben mind a korona, mind a kultusminiszter kedve- zőleg nyilatkoztak. Érről beszélni tehát túlhaladott álláspont volna; mivel az eszme valósítása csak idő kérdése. így álván a dolog: a miként és a püspöki székhely felett lehet és szükség — szerény nézetünk szerint — eszmét cserélni és szót váltani.

A fővárosi sajtónak a püspöki székhelyet illetőleg alig van más értesülése, minthogy ilyenül H.-Dorog van kiszemelve, a honnan a magy. ajkú gör. cath. püspökség eszméje útra kelt. Ide lent a provincián pedig nyílt titok, miszerint a székhelyért: Dorog, Deb- reczeu, Nyíregyháza, egyik titkon, másik nyíltan versenyeznek ; sőt újabban egyik szabolcsmegyei lap ujdonsági hire szerint, Nagy-Kálló is sorompóba lépett.

Hogy miként szerveztessék, melyik vagy minő alapból javadalmaztassék a magyar ajkú uj gör. cath. szer- tartásu püspökség: aboz e helyen alig szólhatunk; mert ez az illető hitfelekezet, a korona, XIII Leó pápa s a cultusminiszter, illetve magyar kormány dolga; tehát ma - radjunk meg csak a székhely kérdésének szellőztetésénél.

Mielőtt e kérdéssel ezúttal leszámolnánk, meg kell adni az érdemnek a mi őt illeti. Meg kell adni H-Dorog városa hazafias lelkületű, nemzeties irányú intelligens lakosságának, a magy. ajkú gör. cath. szertartásu uj püspökség eszméjének felvetéséért, az őket, az egész haza és nemzet részéről megillető s kiérdemelt elismerést. Meg kell adni, hogy ezt a legújabb időben — mert volt már erről szó régebben is — H .-Dorog városa törvényhatósága indítványozta, indokolta, kérelmezte. — De fel kell tennünk, hogy a nemes várost nem kisszerű helyi, — hanem általános vallási, sőt hazafiui, magyar nemzeti érzület vezérelte és sarkalja a jelzett irányban való törekvéseiben; ennélfogva nem minden áron követeli inagá*) E czikk megjelent a »Pesti Napló« 105. sz.-nak ápril: 16-ki mellékletében ; de mint megyénket érdeklő ügyet szerző en- gedelméve], lapunkba is felvettük, hogy a megyei főleg gör. cath. vallású lakosság magát tájékozhassa ez ügyben. Szerkesztő.

„IV Y í R V I D É K“

nak az uj püspökségi székhelyet. Kérjük is, hogy ha teszi is ezt, ne követelje a székhelyet »minden ároné. Ne; mert el kell ismernie, hogy épen Dorog vidékén, környékén vajmi kevés számú gör. cath. szertartásu pa- róchia létezik. El kell ismernie, hogy H -Dorog városa sáros, vizes időben, kivált őszszel és tavaszszal a közeli s méginkább a távollevő ügyes-bajos emberekre nézve megközelithetlen ; vasútja pedig nincs.

Ha az előzményei ez ügynek szépek és igazak; az utóbb mondottak is mind egy betűig igazak.

Dorog mellett s rajta kívül versenyeznek a székhelyért Debreczen és Nyíregyháza. Ezeket azonban jó lesz ezúttal mellőzni, miután azon előnyökkel, mint N.- Kálló, nem dicsekedhetnek . .

Vessük fel csak N.-Kállót, Szabolcsmegye pár év előtti székhelyét.

Akárkinek az agyában fogamzott meg a gondolat, hogy e régi megyei székhely, tudniillik N.-Kálló avattassák fel az uj magyar ajkú gör. kath. szertartáséi püspökség székvárosává, meg kell vallani, hogy e mellett igen sok előnyös, oly indokokat lehet felsorolni, melyekkel a szóban levő városok vagy egyáltalában nem, vagy csak némi részben dicsekedhetnek.

Ott van N.-Kálión mindjárt, hogy e mellett maradjunk a volt megyeháza. Egy monumentális palota- szerű épület; a volt főispáni lakosztályban herczegi rangnak sem dorogáló termeivel. És földszinten s az emeletben annyi lakosztállyal, miszerint egy püspök nemcsak szorosan vett hivatali személyzete : titoknok sat., hanem udvari cselédségével a legnagyobb kényelemmel el- helyezkedhetik; sőt a vár négyszögszerü épület többi részeiben, figyelembe is alig vehető költséggel, a kanonokok számára is külön — külön — kényelmes lakosztály rendezhető be. Aztán közvetlen az országraszóló hirii épület szomszédságában, északról egy keskeny utacska által elválasztva az előbbitől, van Nagy-Kálló városának ismét egy díszes, emeletes épülete, a hajdani hires Kál- lay Miklós alispán és aranykulcsos s roppant gazdagságú ur volt tulajdona. Ez is kevés költséggel potom áron, ha nem ingyen, megszerezhető volna papnöveldének, hol a magyar ajkú s szeretjük hinni, hogy tiszta magyar érzelmű kispapolt képeztetnének. Sétakertül kínálkozik ez épülettől szinte nem messze eső s hajdan hasonlag a hires Kállay Miklós tulajdonában volt »elizeum-kert,« most a városi közönség mulató-helye. Közvetlenül az elől említett főépület — a volt megyeház déli szomszédságában vau egy úri épület — diszkerttel, mely, hogy püspöki kertül alkalmaztassák, ahoz csakis egy ajtó vágása lenne szükséges a főépületből. És ezt is, szeretjük hinni, — bogy jelenlegi tulajdonosa, a minden nemes czélokért lángoló kebelü úrnő s ritka magyar érzelmű honleány, a nemes czél iránt való érdeklődésből, — illendő áron — átengedne.

Ha már az uj magyar ajkú gör. kath. szertartásu püspökség intézményének egyik leglényegesebb ágát, a papnövelde ügyét, általán tanügyi— politikai jellegét ennyire előtérbe tolták — és talán nem egészen helytelenül, mint a dolog lényegéhez tartozót, — helyén való lesz nyomban utánna megemliteni, miszerint az előképző iskola helyben szinte feltalálható, az állami 8 osztályú, jeles tanerőkkel ellátott főreáltanodábau ; mely — talán mondani is felesleges — igen könnyen volna a czélnak megfelelőleg idomítható.

Mindezen itt elsorolt épületek egymás tőszomszédságában, a főpiaczon, a főreáltandától is csak egy kies séta kerttel elválasztva fekszenek.

Felhozható Nagy-Kálló mellett, hogy Mária-Pócs, az országos hírű, bucsujáró hely, (mely ellen szólhatnánk ugyan; de az e kereten most kivül esik,) a mely jelen - ben is a munkácsi görög kath. püspökség birtoka, Nagy- Kállókoz csak egy órányira van keletre, legnagyobb részben köves, részben száraz — homokos talajon vezető ut által összekötve. — Vagyis mig Mária-Pócs Nagy-Kál- lóhoz egy, — Nyíregyházához kettő, — Doroghoz öt, — Debreczenhez hat óra járásnyi távolságra van.

A közvetlen szomszédságban levő községekben észak, nyűgöt, dél és kelet felől: Napkor,_ Oros, Nyíregyháza, Hugyaj, Biri, Gelse, Nyir-Adony, Kis-Léta, Gyulaj, Nyir- Bakta, Kálló-Semjén 8 magában Nagy-Kállóban is és számos e körbeli, közeli szabolcsmegyei községekben mindenütt gör. kath. szertartásu paróchiák, anyaegyházak vannak. Ezekre és az itt még el nem számlált, de Nagy- Kálló, mint központ körül körben fekvő községekre ; sőt magára a püspökségre nézve is előnyös s kívánatos, hogy székhelye lehetőleg a püspöki megye közép pontján állapíttassák meg. Ez ellen talán szóllani tárgyilagosan nem is igen lehet.

Nagy-Kállót Nyíregyházával, a felső magyar-országi vasúti hálózat egy igen jelentékeny pontjával, most kitűnő köves-ut, a már egy év óta elkészített mérnöki előmunkálatok alapján pedig nemsokára vaBut kötendi össze, a Nyíregyház, Nagy-Kálló, Mária-Pócs, Nyir-Bátor, mátészalkai viczinnális vasút, t. i. melynek valósulása, miután a mérnöki előmunkálatok készen s az ügy élén oly tevékeny férfiak állanak, mint Gr. Dégenfeld Imre, Gr. Károlyi Tibor, kiket az egész megye lakosságának közvéleménye támogat, a részvények is már egy év óta jegyezve vannak, szinte csak idő, mondhatni napok kérdésé.

Van még egy indok Nagy-Kálló mellett, mely azonban már nem kizárólag e város mellett szól; hanem közösen H.-Dorog s Debreczen mellett is felhozható : a tiszta magyar, nagyobb részben kálvinista lakosság, melynek körében magyarosodni kell okvetlen mindannak, kit sorsa e városba vezérel; tehát a nemzetiségi indok. Igenis! Nagy- Kálló lakossága tős-gyökeres-magyar. szokás, kifejezés, boszéd, mód és viseletben testvériesen rokon a dorogi, ná- nási, böszörményi, debreczeni hajdúk s czivisekkel és hála Istennek ! a mai nyomasztó viszonyokhoz képest tűrhetően jómódú. A lakosság rokonsága pedig a hajdú városokkal onnan keltezhető, hogy Nagy-Kálló 1605 — 1632-ig maga is hajdú város volt. Meg van az a szomorú nevezetessége is, hogy az a Kátai Mihály, ki Bocskai Istvánt — a hires szabadság hőst megmérgezte, 1604-ben, midőn Bocskai felkelt, s Kerekiből indult Kassa felé, tehát ez a Kátai itt, ekkor nagy-kállói várkapitány vala.

De nevezetessége az is, hogy Debreczen lakossága

1669-ben az emberieden Seidi pasa bosszúja elől a káliói várban keresett és talált menedéket; és hogy sok e váro- és 1711-ben lerontott várának történetéhez fűződött tényes két mellőzzek — nevezetessége az is, — hogy Il-ik Rá- kóczy Ferencz 1703-ban a kállói várban elfoglalt 4 ágyúval, mint e nemben első lőfegyvereivel indult az ország elfoglalására.

Felhozhatnánk, hogy a kállói lakosság, mint végvár népsége, várőrség két századon át úgy aratott és úgy szántott vetett, hogy nyerge, kardja, folyton folyvást vele volt, hogy az akkori villongós időkben minden perczen csataké- szeD álhasson. Elmondhatjuk róla bátran ma is, hogy a kurucz és szabad hajdú erkölcsöket, a szabadság szerete- tet, a nemzeti függetlenség érzetét s hazáját s nemzetét imádó szeretetét megőrizto máig; igy attól alig lehet tartani, hogy e város valaha pánszláv eszmék és érzelmeknek talajul szolgáljon; a mi szinte figyelembe veendő a püspök i — székhely megállapítása kérdésénél; nehogy a székhelyben Turócz-Szentmártont fogjon a vallás miniszter ur.

A

Néhány észrevétel „Szabolosmegye középta nodai oktatás ügyéhez.“

A jóakarat, melylyel említett czimü czikk a »Nyir- vidék« ez évi 18. számában N.-Kállót tekinti, — mérlegeli, annak elején foglalt »Nyíregyháza, mint jó szomszéd. Káliónak soha ártani nem akart sem szóval sem tettel« (!!?) Kifejezésből tudtam előre, a vége mi lesz. Az ilyféle »jóakarattól« borsódzik az ember háta.

Hogy egyes »hason« — szellemű levelek avagy itt— ott megjelenő czikkecskék a nyíregyházi gimnásium létét és érdemeit miért hallgatják agyon : az ő dolguk ; — ha pedig úgy félválról emlegetik, ők (s kik tudni akarják) tudják, miért teszik. Ez is az ő dolguk. De, hogy ennek N.- Kállő vallja kárát épen a »jó szomszédtól,« ez már igaz ságtalanság.

Eleve kijelentem, hogy sem hasonlitgatni, sem enun- ciálni nem akarok. Nem is tudnék. Ez és ily téren különben is irtózom tőle. Csak arra nézve akarok pár észrevételt tenni: miért és mily osztályokban apad a n.-kállói reál-iskolában a tanulók száma; kell-e annak Nyíregyházán lenni stb.

Hogy a gimnázium látogatottabb, mint a reál-iskola, ebből még egyáltalában nem következik, hogy reál-iskolára szükség nincs. Vagy hogy a hol a »lakosság túlnyomóan kereskedelem, tengerészet (I) gyáripar, erdészet, bányászat stb.-vei foglalkozik: odavaló a reál-iskola.« — Ugyan hány ily hely jelölhető meg már t. i. a nevezett czikk értelme szerint Magyarországon ? Bizony sem Nyíregyháza, sem Debreczen vagy Szathmár stb. nem alkalmas, mert a lakosság túl-túlnyomó része földmiveléssel foglalkozik.

Már hogy aztán a földmivelő-birtokosnak a klaszi- kus nyelvek avagy physika-mennyiségtanra van-e inkább szüksége : Ítélje meg kiki saját módja szerint.

Arról sem beszélek, vájjon Szabolcsmegyében a reáliskola helyét jobban pótolná-e a polg. vagy gazdasági intézet. Erről — azt hiszem — érdemlegesen akkor lehetne szó, ha még nem volna meg Szabolcsmegyében a reál-iskola s most kellene e kérdést eldönteni.

Mivel azonban Szabolcsmegyének meg van reál-iskolája Nagy-Kállóban,s mégNyiregyházán is el kell ismerni, hogy Szabolcsmegyében ez az egyetlen, a kor színvonalán álló középiskola, egyáltalában nem értem, hogy Szabolcsmegye — no mert nevezett czikk néha mint Szabolcsmegye, majd meg mint Nyíregyháza hallatja szavát — miért puskázza e területén vagy »jó szomszéd«-ságban fekvő középiskolát? Azt hiszi Szabolcsmegye vagy Nyíregyháza, ha igy durrogtatva a szülőket elidegeniti a kállói iskolától s ez igy életképtelenné válva elköltözik, hogy épen Nyíregyházára megy!? Hát csak higyjék. De ne feledjék : »a hit vakmerő.«

Gimnázium kell Nyíregyházán I Ha már most a u.- kállói reál-iskolát gimnáziummá alakitnák s igy Nyíregyházára tennék, Tamás vagyok benne, hogy az, kivált bizonyos körben kedvesen fogadtatnék. Mint meleg nyári eső után a gomba, úgy jelennének a korholó, kárhoztató czik- kek az állam vagyha úgy tetszik: a kormány ellen. Nyíregyházának különben is van érdemekben teljes elismerést érdemlő gimnáziuma. Két gimnáziumot pedig komolyan csak Nyíregyházán sem akarnak ? Hiszen egyik a másiknak okvetlen halálát okozná.

1878-ban a kultuszminisztérium a n.-kállói reál-iskolának teljes középiskolává (8 osztályú) kiegészítését határozta el. Ugyanazon évben a 7-ik oszt. meg is nyílt, a 8-ik osztályé bizonyos okok folytán elmaradt. A jövő 1881/82 tanévben a 8-ik oszt. is megnyílik s sem a Szabolcs-, sem a szomszéd megyebeli reál-iskolai tanulók nem lesznek kénytelenek, hogy messze földre menjenek érettségi vizsgálatot tenni. Midőn immáron teljes középiskolává lett, igen hihető, hogy a 96 szabolcsmegyei reál iskolai tanuló Nagy-Kállóba jön s hiszem azt is, hogy egyéb megyebeliek is fogják ezutáu látogatni annál is inkább mivel itt, mind az életmód jutányosabb, mind a felügyelet könnyebben eszközölhető, mint pl. már csak Nyíregyházán is.

Az utóbb mondattokból tudatossá válik az is, hogy eddig miért nem részesülhetett sympathiaban a tanulók és szülők részéről a nagy-kállói reál-iskola. Mert csak 7 osztálya lévén, azon évben kellett más intézetett felkeresniük, mely fiatal életűkben a legfontosabb, t. i. jnely- ben érettséget kell tennök. S ha már most a statisztikai adatokat nézzük, úgy találjuk, hogy csak a felsőbb osztályokban gyér a tanulók száma, mig az alsóbbak eléggé népesek. Középiskolák változtatása Magyarországon soha sem előnyös sem szülők, sem tanulókra nézve.

A lábra kapott »középoktatás ügyünk hajója folyvást ingadozik az experimeutálás (!) hullámain« frázis miatt a kormány hibáztatása sem helyén való. Épen a tnnügy az a tér, hol a tudomány és tapasztalat vívmányait alkalmazni kell. Már pedig ez napról-napra változik. Különben azok az experimentálók nem oly kön dén — az ujjokból sajtolva — experimentálnak, mii mily könnyedén el felszáll ilyféle megjegyzés. A reá'