Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-12-22 / 51. szám
II. évfolyam. Nyíregyháza. 51. szám. Csütörtök, 1881. cLczemberhó 22. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési föltételek: postán vagy bolyban háshos hordva: Egétz érre ..............,............................................4 írt. F élérre...................................................................2 „ Xegyedérre.........................................................1 _ A községi jegyző ót tsnító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyábao teendő főlszólamlások l?iriii|£er Jáuos éa Jóba Elolt kijulútulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- j czcni'Utcza 1661. szám) intczendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt keretnek bektlldetui. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer Bérmentetlen levelek mk ismém kezekül fo-| közlés« fi kr; többszöri költés «sülében 4 kr. Kincstári bólyegdij lejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyilttéri közleményük dija soron kint 15 kraj csér. gadU&tnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeniutcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Hnosenstelli és Vogler irodájában Bécsheu, Prágában és Budapesten; valamiut Németország és Svelez fövárosoibau is. Karácson ünnepén! Itt van ismét az öröniünncp . . . megérkezett újra az időnek sebessel) haladó szárnyain; hozván magával lelki örömöt, vigasságot gyermekeknek és véneknek egyaránt. A világ szabaditó gondolata bár nem uj, még is mint hajdan, úgy ma is lelkesítő, örömre ébresztő; nem csoda tehát, ha egy érzés, egy boldogító gondolat lelkesíti a szegényt úgy, mint a gazdagot, a koldust úgy, mint a királyt, az Ige testté lett öröm-flnnepén; nem csoda, ha egy magasztos érzés és gondolat vezérli az emberek millióit: Isten házába, bálát rebegni a nagy szeretet kimutatásáért. E nap öröméből nincs kizárva senki sem. Nem egy családnuk. vagy nemzetnek: ... de a földön élő számtalan különböző népeknek és nemzeteknek született meg e napon a világ-szabaditó. Négy hosszú évezred mily bosszú arra nézve, bogy a népek és nemzetek sötétségben, tudatlanságban közelítsenek a kitűzött czél felé, Útmutató nélkül, s várva-várják a megígért Messiást. E hosszú időköz eltelvén, a válság tetőpontján, az idők teljességében, a remény, a vágyódás ózdiját, érte. E remény, e vágyódás teljesülése következtéből), a lelki világbau a sötétség — éppen úgy, mint az áldást osztó napnak följöttére az éjszakai sötétség — azonnal elenyészett. A világosság hutásánuk következtében, más érzés, más gondolat foglalja el a lelkeket, A családi, a társadalmi körök egészen más alakot öltenek magukra, mind uz, ami régi eltcmettetik, szóval uj eszme . . . . uj élet! Az első karáe.souiink gondolata szép, megvalósulása fenségos, boldogító . . . Ha be nem következik a várt Messiásra az idők teljessége, . . . . A „NYlRVlDEK“ TÁRCZÁJA. Egy szép asszony boszúja. — Erodotl bossóly. — (Víg..) XI. Mint mindennek, örömnek 6« fájdalomnak megszakad fonala; úgy megszakadt S/itáry és neje bünhödé- •ének folyama is. Előbb, igeu természetesen, Szitáryuéra nézve ütött a szabadulás órája. Egy napnn elhagyta hörlönét; do nem a várost. A börtönfelügyeló csinos lakást bérelt számára. Tehát csakugyan igaz volt, amit a fegyenozek beszéltek, bogy tudni illik, b ezép jegyzóué a börtön felügyelővel igen jó lábon áll. Ilyen a bőn, a vétek útja, amelyre ba egyszer ráléptünk : vagy sóba, vagy izzonyu erős küzdelem után lebet arról lelépni. Mindig tovább, mindig tovább ragadja magával áldozatát ; mig végkép meg nem ncmmisili. Ez történt Szitáryaéval is. Nehéz volt neki a többi raboökkel együtt tűrni ét szenvedni a börtönélet nyomorúságát. Két kézzel ragadta meg az első kínálkozó alkalmat, moly reményt nyújtott lelkének, a rabság megkönnyebbítéséhez. Nem gondolt arra, bogy e lépés örökre szerencsétlenné teszi. Stitáry igen jól tulta nejéuek újabb bűnös lépését Do már annyira megfásult lolke, szive annyira elidegenedett büuös nejétől: bogy még csak boszaokodni Bem tudott többé. Teljes életében gonosz volt, az is lesz, «mig csak él. Gnudolta magában Szitáry. De ugyanekkor lebetlen volt gyermekeire is nem gon- dolui. Atyjának mindont megirt és kérle, hogy ha neje netalán olmenne gyermekeihez: be ne bocsássa ez elvetemült nőt és anyát Egy czókjával megmérgezné, ártatlan gyermekeinek lelkét Bzitáryné vagy óvatoe, vagy ott volnánk jelenleg, hol a pogány népek vannak lelket ölő tanaikkal. Mind azt, ami csak emberi, nemes kívánság, és óhajtás: kielégítve találjuk e mai nap eseményében. A megtörtént dolog nem helyhez, nem időhöz, köttetett; miután az átélte és átéli a századokat és nemzeteket. Mindenütt épit és boldogít az ige az emberi nemzet javára és üdvére; támadjanak fel bár ellene a hatalmasak, a bölcsek; támadó nyilaik megtörve, eredménytelenül hullanak vissza ez erősségről. A tan tisztasága magában hordta, és hordja még ma is a romboló, és építő hatást: a családok a társadalmak, az államok újjá szervezésére, megerősítésére. A mai nap eseményének nagy borderejét csak mi tudjuk voltaképen felfogni, és érezni keresztyének, akik előtt 19 század áll, mint nyitott könyv, a történt dolgok megértésére és fölfogására. Öröm ünnep ez reánk nézve; de azért nem állíthatjuk, hogy a mi karácsom örömünk oly teljes volna, mint őseinkké, kik egykor jólétben és boldogságban érték meg e magasztos ünnepet. A baj, a szegénység, földi nyomor, békétlenség, zúgolódás, megzavarja sok családban ez ünnep örömét. Vajba e tekintetben is a valódi karácson eljönne reánk nézve; hisz’ a költő szerint „Megbünhödte már e nép, a múltat s jövendőt“.! 8őrés János Az 1880-adiki népszámlálás eredménye. A magyar tudományos akadémia történeti és államtudományi osztályának folyó évi deczem- berhó 16-án tartott rendkívüli ülésében terjesztette elő Keleti Károly az országos statisztikai gonosz volt; mert gyermekeit egyetloo egyszer sem látogató meg. Az idő o , amikor Szitáry szoreucsés volt a törvényszéket részére megnyerni, többszőr találkozott gyermekeivel. Gyermekei dajkája csaknem minden hóban el- vitto őket apjukhoz, aki most a városban a törvényt tanulja, mint a jólelkü dajka kigondolta és mondani szokta. Ha a gyermekek auyjuk után tudakozódtak, azt mondó az okos dajka, hogy a farkasok az erdőben azéttép ték. Igaza volt. Szitárynét csakugyan széttépték a farkasok — a testiség fékevesztett szomjas és éhes fene vadjai. Szitáry Lajos gyermekeinek többé nem volt anyjuk. Végre Szitáry büntetési ideje is lejárt. Nehéz, fájdalmas szívvel lépte át börtöne küszöbét, hogy kilépjen ismét abba a roszrilágba, ahol egykor oly boldog volt, de amelyet egy gonosz nő • egy rósz barát oly éktelenné tettek. Mi vár reá és gyermekeire a nagy világban, a boldog és becsületes emberek közt ? Csak most, midőn már szabod volt; midőn senki sem gátoló szülő faluját fölkeresni, régi barátait meglátogatni: érré nyomorult voltát Atyját előre érteeité megérkezésének idejéről. A városból este indult ki s utazott egész éjen át gyors, katonás lépésekben. A uappalt a rengeteg erdőség sötét bokraiban tölté. Alkonyaikor ismét folytatta útját, míg végre késó éjjel megérkezett Mezősibe. Ősz atyja ■ gyermekei a kert alatt szemben, az erdőséggel vártak reá. A visxoolátá* örömeinek átélvezáse után, Szitáry jövőjéről keidtek beszélgetni. — E tekintetben én már határoltam atyám! — Oly pályát kell választanod Ham. amelynek elnyerésénél az emberek pártfogását nélkülözheted, s csak magadra és képességedre kell támaszkodnod Igaz, nagy vétket követtél el, de azt ate helyzetedben igen zokao elkövették volna. De az emberek nem szeretnek gondolkozni, midőn inások fölött pálexát törnek. Én hiszem, hogy néhány év rnnlra az egész feledte lesz. De mondd cssk, minő pályára gondoltál te fiam ? ! hivatal fóuöko, az 1880-iki népszámlálás eredményét, nagy és díszes közönség részvétele mellett. Keleti a legörvendetesebb eredményül azt tünteti föl nagy gonddal és szakképességgel összeállított előterjesztésében, bogy a magvarország területén lakó különféle nemzetségek közöl egy millióra megy azok száma, akik magyarul beszélnek. E milliónyi számban mutatkozik a magyarosodás, a magyarság műveltségének terjedése. Sokféle csoportosításban mutatta be Keleti a nemzetiségi számbeli jelenségeket, városok, vallás, sőt korosztály szerint is. A zsidó lakosságnak 56 százaléka magyar anyanyelvűnek vallotta magát, de mint tót ós ruthén anyanyelvűek is elég csapatosan jelentkeznek. Az örmény lakosságot már csaknem egészen fölszivta a magyarság annyira, hogy csak (i száz- tólira megy azon örmények száma, akik az anyanyelvi rovatba nem a magyart Írták. Keleti a magyarok főösszegét 7.342,800 leiekre teszi. A 83,000 főnyi katonaságból 37 '/a százalék irta magát magyar anyanyelvűnek. A liorvát ós szerb elem 6V« százalékot képvisel. A honvédségnél már 67 V* százalék magyar. Érdekes azon csoportosítás, amely azt tünteti fel, hogy vájjon az éltesebb korban többéi) beszélnek-e magyarul, mint a gyermekkorban ? A tíz év előtti adatok alig mutatnak eltérést. Az utolsó népszámlálás már csak csekély eltérést mutat; de az iskolák hatása még a népszámláláskor nem jutott addig, hogy hatását észre lehetne venni. A főváros e tekintetben kivételt képez. A 60 évesek közöl 40 perczent beszél magyarul: —a 21—30, évesek közül már 58, a 10—20 évesek közöl 63 a 10 éven alóliak közöl 64Vio perczent. Keleti általában megnyugvással szólt a magyarfaj erősödéséről, államfentartó képességéről. — Az ügyvédi pályára atyám. Ez eszmét nekem Zsuzskó, a dajka adta. Midőn gyermekeim ugyanis utánam tudakozódtak, mindig azzal föleit nekik, hogy én a városon a törvényt tanulom, bogy fiskális akarok lotini. Én ebben h gondviselés kezeire ismerek. Már egy derék nemeslolkü ügyvéddel meg is egyoztora, aki magához vesz. A vizsgákat pedig magáu utón fogom letenni. Igaz, hogy én már boldog nem leszek atyám soha; de tudom azt, hogy gyermekeimért élnem kell. Engem már csakis o lelkek kötuek az élethez. — Nem kell kétségbe esni fiam 1 Te még fiatal ember vagy, még boldog IcheUz. Attól a rósz asszonytól el fogsz válni törvényesen s úgy intézed szived ét családod dolgait, amint azt majd ez itteni gondviselés meg fogja mutatni Én elhatározásodat csak helyeselni tudom. Az Ugyrédi pálya valóban a legfüggotlenebb. Az értelmes, a pontos ét munkás ügyrédot mindig felkeresi a poros fél. A jeles ügyvédnek igen sokat elnéz ét megbocsát a közönség: csak pontos éa tisztake/U legyen. Segéljen az Itten föltett szándékodban fiam I — Köszönöm atyám! meg fogom matatni a világnak, hogy: »Bukni halandó tort, fölkelni javulva dicsőség Is — Amen I — Pejezé be az ősz lelkész és apa, a párbeszédet. Ez után nyugodni mentek XII A mezőiéi párbeszéd után nyolez év múlva, Szitáry tol már mintjónevfi és keresett ügyvéddel találkozunk * megye egyik népes mezővárosában Mibajlóban, ahova 8zi- táry ügyvédi oklevél meguyeró-e alán vonult z a hol csak igen kevesen tudtak szerencsétlen előéletéről. Gyermekeit Zsuzskóval a még mindig bü dajkával együtt, magához vette. Mihajló és a vidék lakosságának bizalmát teljesen biztositá magáink. Egyedül gyermekeinek ét hivatásának élt. A társaságokat nem kerülte, de nem is igen kereste. Nejéről öt év óta milsem hallott. Épen ezért a válópert sem indíthatta meg sllsns. Nem
