Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-12-22 / 51. szám
.nyírvidé k.“ 13.728,622 13.561.246 + 167,377 17.984 + 3,097 A számlálási rendszer és az eljárás ismertetése után, végül a végeredményt a következőkben mutatta be. 1880-ban 1870-ben tehát 1880-ban Magyarországon(Er- délylyel) Fiumében s területén 20.981 Horvátszlavonország a határőrvidékkel 1.892,575 1.838,198 + 54,377 Összesen 15.642,178 15.417,327 + 224,851 A szaporodás tehát 224.851 lélek vagyis 1*46%. Ez magában nem nagy, de okait ismerjük, az 1872 73. kolerából, melyben közel negyedfél százezer honpolgár pusztult el, ehhez járult sok elemi csapáson kívül a hosszan tartó gazdasági válság, mi részben kereset ve- getti elköltözésre, részben kivándorlásra is vezetett. Ezek után ismertette a nemzetiségi viszonyokat, a mint azokat 1870-ben a népiskolába jaró gyermekek nemzetiségének átszámítása után kiderítette, s a mint ezek a jelenlegi bevallás állapján mutatkoznak : Magyarország népességének nyelvarányai, Erdély nélkül. az 1870-iki az 1880-iki összevetés szerint számlálás szerint Magyar 49.84% 49.88% Tót 155,359 = 7-2 » 32.910 = 21-2 » Német 14.32 » 14.29 » Oláh 77,612 = 3-6 » 21.365 = 27-5 » Tót 16.42 » 16.05 » Ruthén 3.586 = 0-2 » 1-524 = 42.1 » Oláh 10.92 » 10.51 » Horváth-Szerb 89.208 = 42 » 19.603 = 21.9 » Horvát-szerb 4.45 » 5.43 » Wend 461 = 0-02 95 = 20 6 » Ruthén 4.03 » 3.94 » Örmény 2,189 = 0-1 » 1.984 = 90-7 » Egyéb 0.02 » 0.80 » Czigány 5,109 = 0 2 » 1.900 = 37-2 » Kiemelvén a csodálatos összhangzást, mely ez oly Egyéb 5,664 = 0-3 » 529 = 9-3 » különböző alapon kiderített arányszáraokban nyilatkozik, Külföldi 18,587 = 0'8 » 5697 = 30-6 » ezentúl mái* a hasonló alapon kiderített absolut száBeszélni nem tud 72,126 = 3-4 » mokkái is bemutatja. Összesen 2.143,036 = 100% 213.416= 29.8% Magyarország népessége anyanyelv szerint: az 1870-iki az 1880-iki összevetés szerint számlálás szerint Magyar 6.166,421 6.165,088 Német 1.820,922 1.798,373 Tót 1.817,228 1.790,476 Oláh 2,470,069 2.323,788 Ruthén 469,423 342,351 Horvát-szerb 473.995 605.725 Egyéb 11,295 203,767 Beszélni nem tud — 499,054 Összesen 13,219,413*) 13.728,622 A közel fél millió még beszélni nem tudó gyermek számba nem vétetvén, 1870-ben és 80-ban csak kerek 13.200,000 lakos derittetett ki a nyelvi viszony szerint. A bemutatott számok azonban nem merítik ki a magyarságot. Sokkal érdekesebb, mennyi azon idegon ajkúak száma, kik saját anyanyelvükön kívül magyarul is tudnak, és pedig abszolút számokban és az összes idegen ajkúak százalékában : Német 377.041 21-02%. Tót 176.693 9 82 » Oláh 137.552 5-90 » Ruthén 19.525 5-70 » Horváth-Szerb 65.637 10 83 » Vend 7.450 12-22 » Örmény 3.116 88-66 » Czigány 18.128 23.85 » Külföldi 10 462 25-07 » Egyéb 2.364 10-82 » Összesen E viszonyokat az egyes megyék feltűnőbb példáival illusztrálva kitűnik, hogy minél nagyobb a megyékben a magyar többség, annál több idegen ajkú is beszéli a magyart. Több továbbá köztük a magyarul beszélő férfi mint nő. Miből előadó azt következteti, bogy a férfit ugyan megtanítja az élet szüksége az állam nyelvére, de a nő csak az iskolában sajátíthatja el, miért is a nő iskolára nagyobb gond fordítandó. Ez állítást igazolják a főváros adatai, melynek nő népiskolái ismert jóságuak, de itt azután a magyarul *) Az akkor még fennállt magyar határőrvidék nélkül. beszélő idegen ajkúak száma csakugyan nagy is és majdnem egyenlő férfiaknál és nőknél, t. i. 27,000 férfi, 26,656 nő Mennyire nem áll a főváros magyartalanságának hire, mutatják a számok: Budapest fővárosban volt 1880-ban: auyanyelv szerint azontúl tud magyarul. Magyar 198.742 = 55.12% Német 119.902 = 33 25 » 43.219 = 36'30/o Töt 21.581 = 5'98 > 6.328 = 29'3» Oláh 408 = 0-11 » 288 = 75-9 » Rulhén 59= 0.01« 43 = 728» Horváth Szerb 1.756 = 0'48 » 1.044 = 59'4 » Egyéb 81 = 0.06 » 64 = 67’5 » Külföldi 7.625 = 211 » 2.379 = 31'2» Beszélni n. tud 10.397 = 2'88 « ______________________ Összesen 360.551 = 100% 53.655 = 35’4% Hasonlóképen előnyös viszonyokat tüntet fel e tekintetben Magyarország városi népessége, mely közé az összes szabad kír., a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok söroztattak. E szerint vau Magyarország 143 városában anyanyelv szerint 1.335,014 = 62-0% Magyar azontúl tud magyarul 127.799 = 33-7% Összevetve a kor szerint osztályozott népességet az anyanyelvvel, kitűnik, hogy az országban átlag nagy stagnáczió van a magyarságban, amennyiben a 60 éven felüliek közül is épugy 46.8% magyar anyanyelvű, mint a 3—5 évesek korosztályában 46.8%, ami a tömegesen lakó nemzetiségekkel szemben és eddig tanúsított nagy iudolenoziánk mellett nem is csodálható. Annál nagyobb tért foglalt azonban a magyarság az ország legmiveltebb osztályaiban, t. i. a városi lakosságnál. Itt a magyar anyanyelvűek aránya következő: Az összes 143 városban, a fővárosban a 60 éven felülieknél 59.2% 51—60 éveseknél 59.0 » 41—50 » 60.4 » 31—40 » 61.8» 21—30 » 64.7 » 11—20 » 66,0» 0—10 » 68.3 » 40.7% 42.0 « 47.6 » 51.9 » 58.6 » 63.3 » 64.2 » Az összes városokban tehát 9’1, a fővárosban épen 235%-kal nagyobb arányban szerepel a magyar anyanyelvet valló fiatalság, mint a még élő öregebb nemzedék, éB ez nagy haladás. Keleti végre következőleg fejezi be nagyérde- kü előterjesztését. „A statisztika alapján tett tanulmányaim arról győztek meg engem, s vajha meggyőzték volna hal- gatóimat is, hogy Magyarország, bármely látszólagos stagnácziója mellett a tömegekben, folyton halad és gyarapszik az intelligens körökben. Nemzetünk zöme, azon 6 millió magyar, magyar anyanyelvű, mely számnak még a nagy tömegű oláh sem éri el harmadának többjét. Ha a skytha Magyar- országra is súlyt akarunk fektetni; az ama 6 milliónak 83%-ában rejlik, mely a magyar nyelvnél egyebet nem ismer. De ezen államalkotó nagy számú elemhez csatlakozik ama másik millió, mely nyelvünket bir- ja, mely minden cultur munkálatunkban osztozik, s mely hazánk szellemi erejét képviseli. És ezzel önként meg van czáfolva a Hunfalvv Pál tudós hazánkfia „Di Ungern“ czimü könyvében idézett Paul de Lagarde azon jóslata, melyszerint a magyarnak pusztulni kell ; mert a nemzetek csak szellemi erők által tartathatnak fenn, fiatalon és if- jodhatnak meg újra. Hiába nem lát ő ilyeneket működni a turániaknál (hová bennőnket is számítanak). Nem lat, mert nem ismeri nemzetünket. Nem szükséges megifjodnunk, mert nyúljon bár vissza eredetünk a phraeliistorikus századokba, Európában ifjú nép vagyunk. Az ifjú nemzetek egész erejével vetettük magunkat a czivilizáczióra, s aki csak rövid félszázad ótai cultur törekvéseinket ismeri: az tudni fogja, hogy skytha bár, vagy német anyanyelvű, de magyar volt összes képviselőjük. Intelligentiánk magyar, ez terjed és szaporodik és ebben rejlik jövőnk biztosítása. A megyei közigazgatás körébői. A nmélt magy.kir. pénzügyminiszternek a közig, bizottságokhoz intézett azou körrendeleté, mely az osztrák állam területén levő összes közigazgatási hatóságokat oda utasítja, hogy mindazon esetekben, amidőn a hadmentességi dij fizetésére kötelezett és magyarországi illetőségi egyének Magyarországból, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területére átköltözködnek, és az osztrák állam kötelékébe tényleg fölvétetnek: erről azon magyarországi törvényhatóságok kir. adófelügyelőjét, melynek területéből az illető ki költözködött, mindenkor értesítsék, — előterjesztetvén : tudomásul vétetett. * Zichermann Mihály szt.-mihályi izraelita lakosuak abbeli kérvényére hozott miniszteri elutasító határozatot, mely szerint részére tanithatási engedély adatnék, kir. tanfelligyelö ur felolvasván, az elutasító határozat kérvényező részére kiadatni rendeltetett. * Néhai Csintalan József demeoseri volt tanító Anna nevű árvája részére, a vallás, és közokt. minisztérium által, kiutalt 21 forint. 94 krajczár kegydijt illetőleg : Szabolosmegye pénztárnoka utasittatott, hogy a miniszteri rendelet értelmében, nevezett árva részére 1880. april 1-től 1881. évi február 17-ig eső 21 frt. 94 krt, a nyíregyházai kir. adóhivatalnál vegye át s azt az árva javára előjegyezve, szokott módon gyümölcsöztesse. * Az alispáni havi jeleutés kapcsán, a közigazgatási bizottság a kint levő készpénzeknek minél elébbi behajtása iránt szükséges intézkedéseket vérén tárgyalás alá, a következő határozatot mondta ki : A beterjesztett alispáni jelentésből és szóbeli előterjesztésből, a közig, bizottság meggyőződvén arról, hogy a megyében tetemes közmuukaváltság 8 egyéb kézpánz van hátralékban, a szolgabirák utján, a községek elüljárói odautasittattak, hogy mindazon községben, ahol dohány termelési engedély vau, a dohány beváltás alkalmával minden, a községbeu létező és hátralékban levő közpénzeknél! kimutatást, az illető adóhivatalnak azonnal terjesszék be. Ezzel kapcsolatban utasittatik a megye alispánja, hogy a jövő 1882. januárhavi illés elé terjesszen egy oly javaslatot, melynek alapján a közigazgatási közpénzek behajtása, a kir. adó felügyelőség utján eszközöltessék. A megyei kir. építészeti hivatal jelentése szerint, a megye közlekedési ügyei tekintetében, semmi olyan körülmény elő nem adta magát, amely a közig, bizottság különös intézkedését igényelné. * is sokat törődötté dologgal; miután érezte, hogy újabb nősülésre soha sem tudná magát elhatározni. Egy téli zivataros estén, épen együtt ült vacsorájánál gyermekeivel Szitáry, midőn a kocsis azzal lépett be, hogy egy tisztességesen öltözött asszony kért tőle az istállóban az éjre nyugvó helyet. — Nem az istállóban, a cselédszobában kell neki adni helyet. Bizonyosan jól fog neki esni egy kis meleg étel is. Adjatok neki. Majd reggel én is megnézem. Másnap reggel, igen korán, araikor még e háznál mindenki aludt, a kocsis azt jelenté Szitárynak, hogy a vendégnő négyszem közt óhajtana a fiskális ureal szólaüi. — Jól van János, monda Szitáry, elfogadom. Egy óranegycd múlva vezesd ide hozzám. Addig felöltözöm. Egy óranegyed múlva ott állott a vendégnő Szitáry előtt. Egy testben, lélekben megtört női alak volt az, akine. arczárói tisztán leolvasható volta bensejében dúló vihar — Egyedül szeretnék maradni önnel uram 1 Szólt reszkető hangon s összetett kezekkel a csodálatos nő; miközben az ajtónál állott kocsis felé forditá nagy, fénytelen szemeit. A hang ismerősnek tetszett Szitáry előtt. Pélnie nem volt kitől szemben e nyomorult alakkal. — Kimehetsz János. Majd szóllitalak, ha szükségem lesz rád. Ezután Szitáry a vendégnőhöz fordult. — Kívánsága szerént magunkra maradtunk. Mit kivan kegyed tőlem asszonyom ? Kérdé szelideu Szitáry. — Bocsánatát uram 1 — Én—én vagyok az ön . . . — Ki ne mondja a következő szeut szent szót. Megtiltom, hogy kimondja. Megismertem, de sejtettem is, hogy kegyed az a bpldogtalnn, aki mindkettőnk erkölcsi életét megölte. Óhajtását kész vagyok teljesíteni, egy föltétel alatt. — Mindent megteszek uram 1 — Legyen tehát. Én megbocsátok kegyednek : de megboosát-e az ég és megbocsátanak-e gyermekei, ha valaha megtudják kegyed iszonyú bűnét ? Azt nem tu dom. Különben gyermekei felől nyugodt lehet. Ők csak annyit tudnak anyjukról, hogy a farkasok széttépték az erdőben. — Köszönöm uram 1 De a föltétel, a föltétel ? — A föltétel az, hogy mi többé ne tudjunk egymásról. Kegyed elmegy a világba úgy, hogy még hírét se halljam. — Úgy lesz. Még egyet uram ! Engedje látnom, csak látnom gyermekeimet. — Ha alusznak, ám legyen. Hiszen azok a kegyedéi is voltak egykor. Oh, hogy oly gonoszul el tudta őket feledni. — Ne többet uram, mert azonnal szörnyet balok. Vezessen ön gyermekeimhez. Oh nemi Bocsásson meg 1 az ön gyermekeihez. — Esdeklett fuldokló hangon. Szitáry leikéből megszánta a nyomorult teremtést. Beléptek a gyermekek szobájába. Szerencsére aludtak, még a dajka is. — De egy hangot se halljak asszonyom! — Susogó Szitáry, midőn a nő oda lépett a két alvó gyermek ágyához Szitáryné, nevezzük még egyszer e néven, lehajolt az alvó angyalokhoz, pár nesztelen csókot ejtve ajkaikra. — Elég! — szólt Szitáry. — És most Isten kegyeddel asszonyom! Köszönöm e nem érdemeH boldogságot. E nélkül nem tudtam volna meghalni. És kirohant az ajtón az udvarra, onnan az utczára, s onnan a nagy rideg világba, hogy elvesszen nyom nélkül. Midőn Szitáry gyermekei fölébredtek, e szavakkal szaladtak át atyjuk szobájába: »Láttuk a mamát papa! Meg is csókolt benőnket, olyan szomorú volt.« Tehát megengedte az ég, hogy bűnös anyjukat még egyszer láthassák, az oly szomorú sorsra nevelt gyermekek. Szitáry pár könyüt törölt le arczárói, azután megcsókolta gyermekeit e szavakat sóhajtva inkább, mint mondva: »Szegény anyátlan gyermekeim! Kmethy István. Nyíregyháza városa által, a in. kir. belügyminiszternek 2203%i számú leirata alapján, 4 példányban beterjesztett »árvaügyi szabályrendelete ; amennyiben a 23. §-ban a kamatláb meghatározva nincs, ennek kipótlása végett, azzal küldetett vissza, hogy a jövő évi jauuárhavi gyűlésig okvetlen terjessze be. Ugyancsak e határidőig betefjesztetni rendeltetik az a kimutatás is, mely kitüntesse azt, hogy az árvapénztárt illető tökéből, mennyi Jrezeltetik magánosoknál és mennyi helyeztetett el f. év. yégéig a takarékpénztárakban ? * A tanfelügyelői jelentés folytán a szolgabirák oda utasittatnak, hogy úgy az iskolák, valamint a tanítók ügyeiben netalán teljesítendő eljárásaik eredményét, ne egyenesen a nmélt. magy. kir. vallás és közokt. minisztériumhoz, mint eddig tették, hauem a megyei alispán-, vagy a kir. tanfelügyelőnek jeleutsék be, még azqn eset: ben is, ha azok az egyházi hatóságok felhívására történnének is. * A nyíregyházai statusquo izraelita hitközségnek azon kérelme, melyben elemi iskolái költségeinek fedezésére, az országos izraelita alapból segélyért esedezik, a tanfelügyelő ur javaslata alapján pártolólag ka- tároztatott fölterjesztetni a nmélt. m. kir. vall. és közokt, minisztériumhoz. * Kir. tanfelügyelő bejelenti, hogy a felső népiskolához ideiglenesen egy próba évre megválasztott Poroszlay Adél tanítónőt, a nyíregyházai községi felső népiskolaszék végleg megválasztotta. A népiskolaszék határozata helybenhagyatott, s a bemutatott rendes dijlevél megerősittetett.
