Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-12-08 / 49. szám
II. évfolyam. Nyíregyháza. 49. szám. Csütörtök, 1881. deczemberhó 8. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Elftflxetfei föltételek : postán vagy holy bon házhoz hordva : Kk<‘«x érra .....................#.................................4 frt. K «»féwre.................*.......................2 „ X tfgjfMlévre....................................................1 A koraégi jegyző da tanító uraknak i'géaz évre tauk két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések • a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Pirlnger János* én Jóba Elek kindótulajdoiioaok könyvnyomdájához (nagy-dcbre- I czení-utczn 1551. azám) intezcndók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czimo alatt kéretnek bckUldetni. Bérmentetlen levelek eaak iámértt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok osak világos kívánatra a az illető költségére küldetnek viazsza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése 5 kr; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egye* hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija sorunk int 15 k raj ezár. Ilirdetédök elfogadtatnak lapunk részére kiadóhivatalunkban (nagy-debreczeui utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Itudapeston. Klaasetisleiu és Yogle irodájában llécühen, Prágában és Iludapesten ; valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. A magyar közigatás. A magyar állam nagy czéljainak megvalósítására szolgáló eszközök között, a leghatalmasabb a közigazgatási Organismus. „Nincs nagyobb szerencsétlenség egy nemzetre nézve, mint ha nem tudja megtalálni azt a formát, melyben legczél- szeröhhen s legbiztosubbau érvényesítheti a rendelkezésére álló erüket, czéljai elérésére. Az ily nemzet állatni életében szükségképen nagy disliár- móniának kell uralkodni. Egy nemzet nagy czéljai, a nemzet legjobb erőinek működését igénylik. Ha a nemzet nem tudja megtalálni a formát, melyben a rendelkezésére álló erők legjobbun értékesíthetők s fejleszthetők, nem lesz képes teljesíteni azt, amit legfőbb érdeke követel, még ha jelentékeny erők tekintetében nagy hőségnek örvend is. A nagy folyam sem hajózható s csak kárt okoz a vidéknek, melyet érint, lm több csekély ágra szakadva foly; inig a kissebb folyó is, ha folyvást szabályozzák, vizét egyesítik és rendes mederbe szorítják, a kereskedés Htjává, a jólét tényezőjévé válhntik. Az ami hajunk is, hogy sehogy sem tudjuk megtalálni a formát, melyben a nemzet erőit legjobban lehetne érvényesíteni, legfőbb czéljai elérésére. De távol is állunk e czélok valósításától. Gyöngék és tehetetlenek vagyunk. Közigazgatásunk állapota lehetne kielégítőbb, állami és nemzeti érdekeinket biztosan megóvhatnék, mert vau elég alkalmas anyagunk, hogy lehetne belőle alkotni az ország érdekeinek megfelelő közigazgatási organis- must. A szükséges erő bőven meg van a nemzetben; de a nemzet nem veheti hasznát, mert nincs egyesítve, egy irányban vezetve, hogy hatása nagy és elleuálhatatlan legyen. Gyengeségünk oka, nem az erő, hanem a czélszerü tervezet hiányában rejlik“. így szól Grüuwald Béla közigazgatásunk és a szabadság cziinü nagybecsű müvének bevezető soraiban. Ez e sorokban kifejtett szellem uralja ma az ország közönségének azon részét, akik azon meggyőződéstől vannak áthatva, hogy a közigazgatásnak újjá alakítása s a magyar állam érdekében való szervezése képezi ma a legfőbb kérdést. És ez igen jól vau igy. Itt az ideje, hogy valahára tisztába jöjjünk az iránt, hogyan szerve/tessék a magyar közigazgatás. Mielőtt azonban ebhez szóllanánk, pillantsunk vissza miudazou törvényhozási mozzanatokra, amelyek a megyei adminisztráczió újjá szervezése körül történtek. Eltekintve azon mozgalmaktól, melyet a negyvenes években Eötvös és Szalay indítottak meg, s az 1848-ik törvényhozási intézkedésektől; csak az 1867-ki kiegyezkedés után történtekre akarunk visszapillantást vetni. Az 1867-ki kiegyezés folyamán alakult uj minisztériumban Horváth Boldizsár volt az első, a ki a közigazgatás államivá tétele iránt emelte fel szavát. Követelte, hogy az ország területe uj, czél- szerft felosztást nyerjen. Kerekittessenek ki a megyék, s a kerületek székhelyén bírósági, politikai s pénzügyi hivatalok csoportosíttassanak. Következett ezután a Tóth Vilmos-féle első megyerendezési kísérlet; amely a régi alapon in- . dúlt s a régi privilégiumok tetemes megszoritásá- I val nyert elintézést. A megyék életében ezt egy | újabb s nagyobb horderŐvel biró intézkedés követte. Ugyauis, a Bittó-féle igazságügyi szervezet el- , választotta az igazságszolgáltatást a közigazgatás- ! tói, amazt függetlenné s államivá tévén. Élénk emlékezetünkben van még a Szapáry belügyminisztersége alatt megszületett terv, amely Horváth Boldizsár uyomdokain haladva, a megyék uj területi beosztását tervezte, mely néhány kisebb megyének más, nagyobbá leendő beosztását vonta volna maga után. Már a térkép is elkészült. A miniszter azonban kénytelen volt visszavonni javaslatát. A közigazgatás reorganisatiója terén Tisza Kálmáu alatt is történtek és történnek intézkedésük. A szabad kir. városokat tömegesen bekebelezte a megyékbe; különösen Erdélyben nagyobb területi arangi- rozásokat vitt véghez, a megyékben pedig megalakította a közigazgatási bizottságokat, melyekkel az állami közigazgatást is megyei befolyás alávetni iparkodott. Mindezen lépések, a megyei közigazgatás jobbá tételének, csak halvány kísérletéül tűntek fel. Azóta leszámítva egyes kísérleteket, az árvaügyek, rendészet, közlekedés, közmunka, katona, állítás, a legnagyobb panaszokra szolgáltattak okot; mindenfelé a legnagyobb visszaélések merültek fel. u felek ügyei hanyagul és rosszul intéztettek el, a i|uali- fikáczióra nézve még mindig sok a kívánni való. No de ez a kérdés is eldől már rövid időn. amikor egy lépéssel ismét közelebb jutunk a jó közigazgatáshoz. A közigazgatásnak pedig jónak kell lenni. A közönség igényei, a forgalom nagysága, az ügyek sokasága és sokfélesége, az állam roppant követelései a polgárok iránt: minden modern államnak a jó közigazgatást első és főkötelcsséggé teszik. A „NYlRVIUGK" TÁRCZÁJA. Egy szép asszony boszúja. — Eredeti boasély. — (Foly talál.) X A figyelmes olvasó kétségen kívül kitalálta, hogy Szi- tAryuú mit volt óazro Málnáson Verdesi Gizella ujj&u. Szitáryné saját gyűrűjét látta Verdesi Gizella ujjáu. Azt a gyűrűt, a melyet 6 Kálossyoak adott volt. Nőin lehetett tehát meglepő Szitáryué elájulása. Indokolva van e tónybon minden ezutáni tette. Firje előtt tett folfede- sése, illetőleg vallomása és határtalan gyűlölete Kálossy irányában egyaránt indokolva van. A azeroncsitleu uö férjének mindent bevallott, amit t. i. bevallhatott Mély érzelméről, amely keblét betöltötte Kálosav iránt hallgatott ugyan ; de a kísértésekről amelyeknek ki volt tóve, nem feledkezett meg. Szitáry elogot hallott, eleget tudott arrn uézvo, hogy lelki világa föl legyen dúlva egy egész életre. Ne jét kimond hatatlanul szerette, annyira, hogy elkövetett hűtlensége után sem tudta gyűlölni. Inkább öumagát vádolta és sajnálta nejét. Azt érezte, tudta, hogy boldogságáu&k vége. Legjobban sajnálta azonban gyermekeit és öreg atyját. Mi lesz ezekből, ba netalán végkép sznkitaua nejével. E gondolattal nem tudott megbarátkozni. Bízott és remélt, hogy a véletlen talán fog rajta könyörülni. Kálossyval minden áron találkozui akart, ba egyébért nem, legalább azért, hogy táv ozásra bírja. Elhatározta magában, hogy hu Kálotsy örökre elhagyja a megyét, káaz neki megbocsátani és feladni. Pár nap múlva az iszonyú felfedezés után, irt is Kálossyoak. Levele igen barátságos hangon volt tartva. Legkissebb gyanúra sem szolgáltatott okot Csak anuyit említett a levélben, hogy egy igen fontos, do épon nőm veszélyes ügyben óbajta na szólni Kálossy v.,1 Kálossy megkapván a levelet, >iotett megnyugtatni Szitáry t, hogy azonnal nőm jöhet; de néhány nap múlva teljesíti kérelmét. Szitáry tudatta a levél tartalmát nejével s kérte őt, ba Kállossy megérkezik ne találkozzék vele. Meujen át a gyermekekkel öreg atyjához. Szitáryné, mióta titkát felfedezte férje előtt, egészen magán kivUl volt. Sehogy sem tetszett ueki férje nyu- godtságn. Minden lehetőt elkövetett tehát, hogy férjét mindiukább fellovalja és bosszúra ingerelje, Kálossy ellen. Férjét mindig ostromolta és zaklatta, hogy Kálossyu bosszút kell állani. Szitáry már kezdett ingadozni. Neje annyira megzavarta fejét és lelkét, hogy inár-már engedett s megígérte, bogy véres elégtételt fog venni boldogsága elrablóján. Szitáryné férje lőfegyverét mindig kéznél tartotta. Végre bekövetkezett a nap, amelyen Kálossy csakugyan megérkezett Mezősibe. Minthogy azonban nem saját, hanem az madalmi Ügyvéd fogatán jött, s az ügyvédnek a község elöljáróival azonnal elintézendő Ugye volt, nem 8ziláryékhoz, hanem egyenesen a jegyzői lakkal szemben volt községi bíró háza elé hajtattak. Szitáryné csakhamar észrevette az érkezőket s figyelmeztette férjet, nemcsak; de sőt behívta az első szobába. A községi biró már a kapuban fogadta a vendégeket, akik leszAlváu a kocsiról, azonnal helyet foglaltak a ház előtti lóczán. Szitáry és Szitáryné lakásuk elsószobájáből nézték Kálossyt és az uradalmi ügyvédet. Rövid félóra alatt már együtt voltak a községi elöljárók a biró báza előtt. Az uradalmi ügyvéd félre hívta a bírót és az elöljárókat s elkezdett veíűk beszélgetni jövetelének okáról. Kálossy ez alatt szivarra gyújtott és sétálgatott a ház előtt Nézzünk át Szitáryékhoz egy kissé s tadjuk meg, hogy bát ott mi történik? — Nézd Lajos, mily nyugodtan füstölgőt az a gazember. Szóllitá meg Szitáryné férjét oda vezetve karjánál fogva az ablakhoz, — 6b mily szépen szirén lehet ue lőni e fegyverrel, t elővette férje lőfegyverét Szitáryt annyira megzavarták nejének eme szavai, hogy a lőfegyvert azonnal átvette nejátóL — Nem, ez iszonyü bosszú lenne. Ezt nem teszem. — Ha te oly gyáva vagy, megteszem én. Szólt Szitáryné és kivette férje kezéből lövésre fogván azt föl. — Ezt nem engedhetem. Neked élned kell gyermekeinkért. Én már látom, hogy itt csak oz egyetlen út van. Erre fogok fellépni. Vcwt-zek én, ti pedig éljetek. S ezzel megragadja a lőfegyvert, czélba veszi Kálossyt s az ablakon át kiallti az. egyik csövot. Kálossy szivéhez kapott s egyetlen kiáltás nélkül össz.orogyntt. — Megtörtéül. Meg vagyunk bosszulva. — Szólt magáo kívül Szitáry. Az uradalmi Ügyvéd és a jelen voltak oda rohantak Kálossyboz, de csak a halált constatálbatták. Szitáry a lövés után, rögtön a menekülésre gondolt. Vette fegyverét és a kerten át a mezőre menekült. Az. első éjt az erdőben töltötte. Csak reggel jött magához annyira, hogy a törtéuttek felett gondolkozhatott. Mindent tisztán látott. Tudta, hogy börtön vár rá. Csakhamar bele nyugodott sorsába. Még ogyszer látói akarta ősz apját, nejét és gyermekeit. Bo is lopódzott apja házába. Nejét és gyermekeit már ott találts. Az öreg lelkész zokogva borult fia nyakába. — Mit tettél szerencsétlen ! Tehát ezt kollet nekem megérnem — Már megvan apám I Nem változtathatunk rajta , Bocsáason meg oekoin atyám! — Bocsásson meg az ég ! Ember ily tettet meg nein bocsáthat. Most pedig siess és jelentsd fel magadat amiül illik, én pedig imádkozui logok, hogy o pokoli fájdalmakat elviselhessük. (Följutása k<Jv»tk-»k ) Szerelmes levelekről. Baaanoe 1». - nem Is. Ha által nézem halmaz verseimet, — melyek között oly kevés a meglehetős, — önkénytelenttl nevelnem kell. Minek is Írtam én verset?
