Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-01 / 48. szám

II. évfolyam. Nyíregyháza.

48. szám.

Csütörtök, 1881. deczemberhó 1.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

ElŐflzetéHi föltételek : Az előfizetési pénzek, megrendelések * a lap

postán vagy helyben házhoz hordva : „é,küld4,e t4rgyib,„ ,eendö fdlszolaralások

Egész évre..............................................................4 Irt. . ,

p/l4tvi>í y Pirlugcr Juuoh ch Jóba Elek

A községi jegyző és tanító iimkimk egész évre ; . , . . .

* J . * ezem-uteza 1551. szám) tntezendok. csak két forint.

A lap szellemi részét képező küldemények, a

szerkesztő czime alatt keretnek heküldetni.

Bérmentetlen levelek c*nk ismertt kezektől fo‘ gadtatimk el.

A kéziratok csak világos kívánatra « uz illető költségére küldetnek viszszn.

Hirdetési dijak ;

Mind™ négyszer hasábzott petit-sor sgyszrr

közlő«'.* ö kr; többszöri ktixlds i-sotéln-n 4 kr.

Kincstári bélyegdij lejében, minden egyes hirdetés útin 80 kr fizettetik.

A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krnjcziir.

Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (uany-debreczeui utcza 1551. szám); továbbá: Guldberger A. V. nihil Budapesten. Iliinseustein éa Vogler

irodájában Bécshou, Prágában és Budapesten; valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is.

A nyíregyházai nőegylet.

A nyíregyházai „nőegylet“ több évtized óta folytatja áldásos működését, jótékonyságát nemcsak Nyíregyháza város árváival, özvegyeivel és szegényeivel éreztetve, hanem kiterjesztve azt Szaholcs- megye területére is.

Fájdalom „megyei nóegylet.“-té mind e napig sem nóhette ki magát! Pedig panasza nem lehet ellene Szabolcsmegyének.

Nem lehet tagadni, hogy időközönként kénytelen volt e nőegylet jótékonyságával szünetelni. Nem áraszthatta szét áldásos melegét mindig, minden segélyre szornltra egyaránt. Mert az egylet sem egyaránt részesült a közönség részvétében és egyesek áldozatkészségéből kifolyó pártolásban.

De ez másutt, más egyleteknek is közös sorsa volt úgy a múltban, mint a jelenben és a jövőben fog lenni; ainig tudniillik az emberek egyik-másik társadalmi kérdés megoldásának mikéntjére nézve, egymásétól eltérő uézetbon és véleményben lesznek. Azután meg, nemcsak az emberi felfogások és nézetek, hanem még az idők szellemei sincsenek mindig egyetértésbon. Régi igazság az, hogy „egyik idő a másiknak ellensége.“

Mindezekkel meg kellett küzdeni nöegyle- tflnknck. És hála égnek! a küzdelem nem volt egészen eredménytelen; habár még most sem áll ott, ahol a mai fejlettebb társas élet követelményeihez képest, már állania kellene.

Finnek okai azonban korántsem az egylet vezetőiben keresendő; még pedig annálinkább nem keresendő; mert senki által meg nem czáfolható tény az, hogy a nyíregyházai „ nőegylet“-et egyedül az időnként annak élén állott lelkes és áldóA „NYIRVIDßK“ TÁRCZÁJA.

Egy szép asszony boszúja.

— Erodotl boszöly. —

(Folytatás.)

ix

8zitAryné az elájulta ut&u caklmmar magához jött- Erőt vett magán h igyokozott fájdalmát leküzdeni.

Rokonai a nem szokott rendkívüli meleg konykábau, az éltesobb nők másban, a fiatal nőknél bizonyos körül mány miatt előfordulni szokott bajban keresték az elájulás okát. A valódi okra senki sem gondolt annál is inkább, minthogy 8zitáryné, a teljos visszavonultság helyett, a mulató közönség közzó vegyült Magi Szitáry sem vette komolynak a bajt. Azért e«zo ágában sem volt a hazamenetel. Mint rokonok bevárták a vendégek eltávozását, • csak is azután gondoltak a haza utazásra.

A mi Málnáson szemébe nem ötlött Szitárynak, feltűnt az noki az utón. Nejo teljesen le volt hangolva. Komoran, szótlauul ült mellette a szép nö. Egész Mezőéiig egy szót sem volt képes kicsalni nejéből. Már ez aggasztani kozdó Szitáry t. Tehát még is kellett valaminek történni! Gondolta magában Szitáry, de nőjével nem közié

Midőn haza érkeztek Szitáry lesegité a kocsiból nejét, ez oly gyenge, erőtlen volt, hogy csaknem ölében kellett a szobába vinnie.

— Az égre is édes Málim I neked nagy bajod van ; s te az egész utón hallgattál erről. — Kérdé aggály teljes hangon Szitáry, amidőn nejét egy karos székben elhelyezte.

— Nagy bajom van Lajos, igen nagy bajom ; de miért szóltam volna neked arról az utón. a kocsis elótt.

Talán csak nem találták el a nők gyors rosszul- léted okát ?

— Hová gondolsz Lajos? Rosszul létem okát tu- laj'lonképen magam sem tudom. Az már korábbi fájdalmaimnak volt csak természetes következménye. Más, egészen más az, ami ongem bánt, kínoz és úgy érzem, bogy meg is fog ölni.

zatkósz vezérnők erélyessége, kitartása és buzgalma tartotta össze.

Voltak válságos perczei ez egyletnek. A vég- felbomlástól többször csak egy lépés választ» el. De a gondviselés mindig küldött egy-egy védau- gyalt, egy-egy őrszellemet, akik az ingadozó zászlót kezükbe ragadták, s támogattatva a lelkesebb és liitgazdagahb közkatonák által, nemcsak az eszmét mentették meg a jövő kor számára, de időnként eredményt is tudtak felmutatni.

Ma is oly erők, oly szép lelkű és fennkölt gondolkozása nők állnak ez egylet élén, akik teljesen méltók elődeikhez, s mitsein mulasztanak el, hogy az adott viszonyok közt, lehetőleg megfeleljenek a zászlóra irtt czélnak. Mindazáltal, kénytelenek vagyunk bevallani, bogy a nőegylet kebelében nincs meg azaz összetartó szellem, amely a vezérek működésének sikert és áldást biztosítana. A nőegylet tagjainak egy részében észlelhető, s a nőogylettol még mindig ejzárkózva levő nőközöu- ség hagyományos közönye, ismételjük, nem a nő- egylet ügyeinek vezetésében rejlik.

Uj idők, uj viszonyok: uj rendszert, uj működési kört követelnek.

Nem mondjuk, hogy az eddigi működésnek egészen más uj irányt kell adni. A szép, a nemes cselekedet: mindig szép és nemes marad. Az elhagyott árvák és keresetképtelenek segélyezése, soha sem megy ki a divatból. De a jótékonysági működés terét szélesíteni nem csak lehet, de sőt kell,

Uj vért kell az egylet ereibe bocsátani, hogy a tagok mintegy felfrisülve, tevékenységre buzdulva s az összeműködés és összetartás szükségességét.

— Az isten szent szerelmére ne beszélj így. Szavaid ! engem is kétségbe ejtenek.

— Lajos! édes Lajo«om! Ülj közelebb hozzám. Most épen legjobb alkalom vau, hogy kissé bizalmasan beszélgessünk. így. Mondd csak Lajos I 8zeretsz te engem egy kicsit még?

— Gyermekes kérdés. Miért ne szeretnélek. Természetesen, hogy szeretlek, még pedig nem egy kicsit, hanem

! nagyon is nagyon. — E szavaknál gyengéden megcsókolta neje homlokát, melyet rendkívül forrónnk találván, nem nyugodott, amíg nejét ágyba nem fekteté.

— Jó, tehát beszélgessünk igy. — Szólt a még mindig igéző szép nó, tömött hófehér karjaival a hasonló fehérségű fejpárnát igazítva lángoló feje alá. — Tehát szeretsz I

— Polytatá 8zitáryné. — Köszönöm Lajos. Pedig lásd én többé nem vagyok szerelmedre érdemes. Oh én

' isionyu hitvány, nyomorult teremtés vagyok.

— To valóban komolyan rosszal vagy fiam! Írok a városba orvosunknak.

— A világért sora. Azt nem engedhetem meg.

Nekem nincs szükségem orvosra, legalább olyanra nem. aminére te gondolsz. Vau szükségem orvosra; de az egyedül te lehetsz drága Lajosom I Oh Lajos! mit gondolsz, meg tadnál te nekem bocsátani, ha például én téged meg-----megcsal-------— Megcsalnál ? Nemde, ez akarod mondani ?

— Eltaláltad. Igen ha megcsalnálak, vagy már megcsaltalak volna: meg tudnál bocsátani ? I

— Az lehetetlen. Ily kérdésre én soha sem gondoltam. Nem értem tőled is minő szeszély ily badarságokat összebeszélni.

— Oh! mily nemes, mily becsületes lélek vagy te Lajos! És én mégis megtudtalak téged csalói!

— Csakugyan rosszul van. Itt segíteni kell. Egészen félre beszél. - Gondoló és (Ölkelt az ágy mellől Szi táry, hogy a kocsissal befogasson és orvos után küldjön

— Sziláryné kitalálta férje gondolatát Azt nem logod tenni Lajos — szélt ingerülten Szitáryné. — Megi átérezve: a szunnyadóid egyleti élet tettre ébrosz- tessék.

A közművelődés fejlődésével és terjedésével, a 1 közszükségletek száma is szaporodik. Nagyon természetes tehát, hogy az egylet működési tere is kitágittassék.

A többi közt ily újabb működési térnek gondoljuk mi a női házi iparnak a nűegvlet általi felkarolását.

Számos nőegylet van már hazánkban, mely a női házi ipart melegen ápolja s ezáltal, t. i. a női kereset forrás szaporítása, által egyszersmind az saját czéljait is előmozdítja.

Nem akarunk e tekintetben részletes programmal lépni föl. Meg vagyunk győződve, hogy nőegyletünk. Iin csak elejteni nem akarja az egészet, a helyi viszonyok tekintetbe vételével, úgy is meg fogja azt teremteni. Mi csak azon irányt kívántuk megjelölni, amelyet már több hazai nőegylet követ, a női házi iparnak hathatós előmozdítása által.

Minden esetre első helyen is megfigyelendök. hogy melyek azon iparágak, amelyek vidékünkön otlionosak, művelitek és leginkább hasznot hajtők. Azután pedig ez iparczikkck kelendőségét kell biztosítani, értékesíteni és pedig legkönnyebben s gyorsabban kiállítások rendezése által.

E napság föl vannak véve a női házi ipar körébe: a kötés, hímzés, horgolás, varrás, a különféle divatáruk, a gyékény- és szalmafonás, forgácsmunka, a házi szövetek, hálózások s más hasonló kézi munkák fajai.

Eme iparczikkck időszakonkinti kiállítása, nemcsak a közérdeket költené fel a női ipar iránt; hanem megismertetnék azt is, hogy vidékünk minő kintiltom, hogy orvosért küldj. Te azt hiszod, hogy én félre beszélek, hogy veszélyes lázban vagyok, és hogy az orvos mindezen segíteni fog? Csalódok Ülj le kérlok ide mellém. Beszéljünk világosabban. Elöbh-utóbh világosságra kell jönni mindennek. Tehát inkább ma, mint holnap. Amit az imént kérdeztem tőled, az komoly dolog. Azért még egyszer ismétlem és kérlek felelj őszintén, nyíltan. Én készen vagyok a legrosszabbra is. Megtudnál-e nekem bocsátani : lm női, hitvesi kötelességemről, neked tett httségi eskümről megfeledkeztem volua ?

_ Beszélj az égre! világosabban. Ne ejts két .égbe.

— ügy akarok, világosan akarok beszélni. Tudd

I meg tehát, hogy az az ember ; nőm, nem ember, ördög,

akitől már az első találkozástól iszonyodtam, féltem ; akit te ellenvetéseim daczára is házunkba fogadtál, akit barátságodra méltattál. . .

— Kátossy! ? . . .

— Igen, ő, a gazember közénk fúrta magát. Barátságot színlelt neked. Tisztelettel s kedveskedéssel halmozott el ongem: hogy végre is moggyalázza házunkat, hátad megett a te becsületes lelkedet kikaczagja. s ongem az örvénybe sodorjon. Mindent megvallok Lajos I Ez órabérnek előre föltett szándéka volt, még Mozősibc jövetele előtt, hogy engem hatalmába kerítsen. Azért vállalta el a mérési munkálatot is. Hiszen igen jól tudod, hogy 6 nőm szorult e munkálat dijára. O érettem, miattam jött Mezősibe. Emb-kozhetel rá, midőn kértelek, hogy ne fogadjuk ez embert házunkba; hogy én rosstet eejtek, hogy még valami baj ér bonőnket. Te nem hittél akkor nekem. Okoskodásoddal oda vitted a dolgot, hogy el kellett fogadnunk. 8 most itt vagyok, megfosztva liitvcvi kincsemtől, a hozzádvaló hűség szent zománczától. Megtörtént, aminek nem kellett volna megtörténni soha! A bűn elkövetve. Most tiporj le, vagy ölj meg. Én nem tehettem másként. Elkövettem minden lehetőt. De ha ez ember szemeimbe nézet', azokkal a szemekkel amelyek a legszüajabb vadállatot is képesek lettek volna megszelídítem, é* elszéditeni magát a megtestesült erényt: elvesztettem akaratomat, tehetetlenné tórpültem előtte ■ azt tett velem, amit fl akart. Oh Lajos I ha te az én