Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-01 / 48. szám

mmmssSSB csekkel bír, s melyek volnának meghonositandók. Buzdítás, serkentés és jutalmazás által oda lehetne hatni, hogy egyes női iparcikkek nagyobb mérv­ben termeltetnének, s az elárusitás eszközlése által sok eddig eltakart nyomoron lehetne enyhíteni. A női házi ipar megteremtése kétségkívül ná­lunk is meghozná üdvös gyümölcseit. A társadalom­nak sok veszendő életet meg lehetne menteni; sőt az anyagok felhasználása által másod sorban más iparágak is előmozdittatnának. Közelegvén ,az uj év, a ezzel a nőegylet évi rendek nagy-gyűlése: időszerűnél találtuk, hogy a nőegyletről, e szép és nemes társadalmi intézmény­ről, nehány szóval megemlékezzünk, s mintegy rá­mutassunk úgy annak szükségességeire, mint műkö­désére. Ajánljuk szerény javaslatunkat a nyíregyházai nőegylet választmányának és tagjainak szives fi­gyelmébe; Alkalmilag még visszatérendünk e tárgyra. (BZ.) Szabolcsmegye gyülésterméből. Nyíregyháza, 1881. novemberhó 29. Főispán ő méltósága az egybegyült tagokat a vi­szont láthatás öröm érzetétől áthatva, szivélyeson üd­vözölvén, a közgyűlést megnyitottunk nyilvánítja s fel­említi, hogy e közgyűlés' tárgyai közül kiváló fontos­ságúnak tartja,, a .törvény szerint kilépendő közigazga­tási bizottsági tagok helyébe leendő uj tagodnak meg- . választását; azon meggyőződésének adván kifejezést, hogy a megye-bizottsági tagok fölismerve azon kiváló fon­tos , szerepet, melyet’ a közigazgatási bizottsági tagoknak a megyei közéletben a törvény nyújt: bizalmukkal oly egyéneket fognak megajándékozni, akik e megtisz­teltetésnek, a kötelesség parancsa szerint', teljes oda­adással fognak megfelelni. Mielőtt azonban a -sorrendre áttért volna, Szálán- czy Bertalan végzett jogászt, aki jelenben is a kisvárdai járás szolgábirói hivatalnál mint kisegijtő kezelő személy van alkalmazva, a hivatalos ügymenet érdekében s a sikere­sebb müködhetés indokából, tiszteletbeli segédszolgabirővá kinevezi. Olvastatott az alispáni időszaki jelentés, melynek egyjk pontjában az. alispán tekintettel a megyei költség előirányzatokat szabályozó törvény javaslatra, amennyiben ezen töbtány javaslatban megállapított’ költ­ség előirányzatók a megyéknek nórmalis budgetjét fog­ják képezni, s azoktól mindennemű eltérés már csak a megyei adózó közönség megterheltetésével fog . történ­hetni, s tekintettel továbbá azon .körülményre, hogy min­den más Szabolcshoz hasonló 3-ad rendű mégyékben külön árvaszéki iklátó'éé kiadó állomások vannak rend­szeresítve, csakis i e megyétől lett megvonva ezen ezük- séges hivatalos személyzet, az említett hivatalos állások rend- szeresitése tekintetéből, feliratnak felterjesztését indítvá­nyozza á minisztériumhoz és az„országgyüléshéz. Felirati- lag kérelmezni indítványozza továbbá, hogy a törvény-ja vaslat szerint tervezett-6 járáé, helyett, a jelenlegi 7 járás hagyassák meg már azon indokbőliis,.. mert e megye 7 já­rása közül 5 járást érint a Tisza folyó, s az árvízveszé­lyek 'idején, a járási szolgabiíák intézkedéseit annyira igénybe: veszik a helyi viszonyok, mi szerént nemhogy re­dukálni, de sőt szaporítani kellene a -járási tiszviselőséget. Kausay elfogadja,az alispán okadatolt inditváuyát, s indokul megemliti, hogy e megyében pem, lehet a lélek- szám arányát venni a járások felosztásának alapjául; mert a nagy kiterjedésű puszták követelik a jelen járás felosztás fenntartását. Főispán ő méltósága a,.mostani 7 .járás meghagyása melletti érvvül felemlíteni javasolja a feliratban, hogy egy szemeimmel, női szemekkel néznél Kálossy szemeibe: bizonynyal másként-ítélnél fölöttem, mint most. — Osaki azt valid meg Amália! hogy szereted-e ez embert. De valót szólj. E vallomásod igen sokat vál­toztat a dolgon. — Ha szerelemnek nevezzük azt az érzelmet,, apmly elfogja válónkat akkor, amidőn egy más oembőli egyén bűvös tekintete előtt tehetetlen gyermekké gyengülünk; midőn keze érintése alatt vérünk lázasan fut ereinkben; midőn eszméletlenül esünk karjaiba: akkor szerettem ez embert. Ohl de e helyzet nem volt igazi. Hamis, bűnös és kiszámitott volt az Kálossy által. Tehát én ez embort nem szerethettem. Nem szerethettem; .mert most nem tudnám úgy -.gyűlölni, mint -amiként gyűlölöm. — Nagyot, igen nagyot hibáztál Amália. H» érez­ted a kisértést, ba nem biztál erődben .és akaratodban, miért nem szóltál,nekem idejében?! — Nem lehetett Lajos I Hidd el nem lehetett. Oly rohamosan történt, mindjárt az első napokban, hogy még gondolkozni:, sem volt időm. —> Tehát oly- hamar I Szerencsétlen asszony !,Tudod-e hogy ezzel egész családunkat tőnké tetted I Hova lesz szégyenében, és fájdalmában szegény ősz atyám 1 Mi tör­ténik gyermekeinkkel ? Oh - ón boldogtalan teremtés I Mivel érdemeltem én ezt tőled Amália?! És az a ha­szontalan nyomorult ember 1 Azzal számolni fogok. — Igen, igen 'Lajos. Öt ■ meg kell iboszulnunk. Véres boszut kell rajta állauunk. — Véres bqszut! mo.ndäd. Nem. Gyilkos nem le­szek. Hauern megjeczkéztetera. Hogy velünk mi fog tör­ténni, - .még most pem tudóm, nem is akáröin tudni. Előbb e gazemberrel kell végeznünk s csak azután ha­tározzunk magunkról. E dologról nem szabad tudni sen­kinek; de még csak gyanítani sem szabad semmit. Mi még félj és feleség s ami legfőbb szülők is vagyunk. Ezt ne . feledd Amália. — Tégy amit akarsz. Nekem többé, veled szemben, nincs akaratom. (Folytatása következik.) NTÍBTIDÉK uj felosztás az ügymenetre felettébb nagy hátránynyal lenne azért is; mert úgy katonai, miut polgári uj járások létesítését kell eszközölni. Ezen processus pedig oly bonyo­dalmas, hogy a közelmúltban történt ilynemű változások, még jelenben sincsenek az ügyhátrány minden nyoma nélkül. A közgyűlés az indítványt elfogadván, az említett érvekkel támogatott feliratnak úgy a miniszterhez, mint az országgyűléshez leendő felterjesztését elhatározta. Közigazgatási bizottsági tagokul raegválasztattak a kilépettek helyett: Bodnár István 53, Borbély Gáspár 63, Kállay András 50, Kállay Lipót 38 és Gaál Eleit SÍ szavazattal.' Az igazoló választmány tagjaiul, a megyebizottság részéről, az eddigiek egyhangúlag megválasztatván; főispán ő méltósága által elnökül Lipijhay Károly, tagokul Bodnár István, Verzár István és Dr. Iléuman Ignácz neveztet­tek ki,. Felolvastatott a tisztviselők hatásköréről s az ügy vi­teléről szóló újonnan alkotptt szabályrendelet jóváha­gyása tárgyában kelt' miniszteri leirat. Tudomásul vétetett. Az iparnövendékek részére ösztöndíj alapítása czéljá- ból érkezett miniszteri leiratnál, az állandó választmány véleményétől eltérőleg, főispán ő méltósága felhívja a köz­gyűlés figyelmét, hogy ne oinismussal vétessék ez esz­me tárgyalás alá; hanem felirat intéztessék az illető szak- miniszterhez, hangsúlyozva, miként a megye közönsége, felfogva a nemes czél nagy horderejét, igyekezni fog oly pénzösszeget beszerezni, amely az említett ösztöndíj ala­pítására lesz fordítandó. Kausay és Mezőssy- felszőllalásai után, az elmondott értelembeni felirat -intézése határozatba ment. A községi költség-vetések és számadásoknak előter­jesztésénél, főispán ő méltósága, utalva a községek ál­tal e. téren eddig tanúsított nagy mérvű mulasztásokra, kéri a közgyűlést, hogy erélyesen intézkedjék a mulasz­tások megszüntetése, illetőleg a hanyagságot elkövető előljárósági tagok megfenyítése tekintetében. Bár neki mint főispánnak joga van e tekíntetbeni intézkedhetésre; azonban szereti, ha a közgyűlési gyakorolja törvényes jogát és teljesíti az önkormányzat kötelességét; a köz­gyűlés lévén fészke a megyei.autonómiának. Kausay biz. tag, valamint Miklós László t. főjegyző felszőllalásai után, a megye közgyűlésének' ez évi szept. ha- vábau e tekintetben hozott határozata újból haugsulyoz- tatván, az alispán e határozatnak szigorú végrehajtására utasittatott. Felolvastattak a szabolcsmegyei és nyíregyházai taka­rékpénztárak által,' az árvapénzek kezelésének felmondását tárgyazó jelentései. E jelentések következtében egy küldöttség nevezte- tettiki, amelynek feladata leend: az említett pénzintéze­tekkel újabb egyezség létrehozatalának megkísérlése, eset­leg az árvapénzeknek gyümölcsöztetésére nézve czélszerü javaslat készítése s ennek a februári közgyűléshez leendő beterjesztése. Ezek után az idő előrehaladottsága következtében, a közgyűlés véget ért. (Folyt, köv.) A. P., Az építendő városi szálloda és a „Szabolcs­megyei Közlöny“ Engedje' meg t. szerkesztő úr! hogy a »Sza­bolcsmegyei Közlönye által a »Nyirvidék« elé dobott keztyűt-fölvegyem, vagyis-hogy a »Szabolcsmégyei Közi.« hasábjain oly nagy port vert városi szállodaépítés kér­désének vijatása, alkalmából, a »Szabolcsmegyei Közlöny,« által »oda dobott« illetlen hangú és modorú »Azbést palást«~ot kissé föllebentsem, és megsúgjam amaz eme­letes journalista urnák, hogy amidőn valamely eszmét vagy nézetet védelmezni és éíjvényye emelni. akarunk; nem a más nézeten levő érvelő személyének sértegetésé­vel és föl sem vevésével, hanem érvekkel és ókokkal, il­letőleg . ellenérvekkel é-< ellenokokkal kell . pártot tobor- zanunk és hogy épen nem tisztességes eljárás egy önnállóan czikkező egyént, a lap szerkesztőségével azonosítani nyil­vánosan. A »Szab. Közi. ezeket fölöslegeseknek, szükségtele­neknek tártja. Mit neki mások véleménye. Semmi. Még ed­dig minden nagy eszmét, amely á puszta légben hangzott el s a feledés tengerébe merült —• O pendített még. A vátosi képviselet az 0 zászlója ütán megy, amint ő sze­reti hinni. Ha ő akarja Nyíregyháza városa, egyetlen tol- vonására, tündérvárossá alakul át. Szép osztályrész a gond­viseléstől. .Csakhogy mindézen erőködéseb, vágyak és nyö­gések a papíron maradnak. Nem oda Buda uracskám 1 Egy-darabig lehet ámí­tani a világot; lehet phrásisokatlopkodni a »Kéziratok­ból« s lápot összetákolni-innen is, onnan is; de.yégre is be­látja a nagy dobbal és harsonával elszéditett közönség, hogy az a lap, amely képtelen egy ellenében földobott czáfolátra mégósak felelni is, nemhogy ,azt megdönteni: nem egyébre való, mint borsot ésipaprikát takarni bele; ekkor legalább lesz benne valami erösrég. Az eddig elmondottakkal csak anynyit akartam megértetni a «Szabolcsin, Közlöny»-nyel, hogy nem szép volt tőle, a városi szálloda építésének kérdésénél általam a legjobb akaratból és el merem mondani, hogy helyes számítási alapqn több : elvtársaim nevében is, elősorolt ellenvetéseimet és érveléseimet »akadékoskodásnak« ke­resztelni; még kevésbbé volt szép dplog engem a »Nyir­vidék« szerkesztőségével azonosítani, vagy js az éa factu- momat a »Nyirvidék« factumának tekinteni , és te­kintetni. Biztosíthatom a „Szab. Közlöny« fel. szerkesztőjét hogy a »Nyirvidék« szerkesztője czikkeimnek. nem osztotta minden tételét és csakis többőnk kérésére adta czikkeimet kihagyás nélkül. Nagyon helyesen fejezte ki magát a Szabolosm. Közi. hogy; »az egyéni nézetekre vonatkozó nyilvános bírálatok, ép úgy esnek bírálat alá,, mint a megbírálha­tó javaslat.« Nem tudom bol vette e helyes passust; de hogy kölcsönvette, beigazolja ő maga az erre következő pontokkal, amelyekben már nincs más bölcsessége, ha­nem a saját természetes valója nyilvánul; t. i. «Nincs ' szavunk ahhoz, ha a bírálat alá tartozó bírálat íróját a versengés vezeti, nincs akkor sem, ha annak soraiban inkább az akadékoskodás, mintsem, a közjó iránti igazi polgári hűség adja meg a részre hajtkatlanul tett ja­vaslatnak a követendő irányt.« Bocsásson meg a »Szab. Közi.«, de már nekünk van szavunk az ily bárgyúságra mutató kitéréshez: és nem hagyhatjuk szó nélkül, kivált az oly kifejezéseket; »Nincs és nem szokott válaszunk lenni nekik.* f ? ... Minő hang ez uraml Kik azok a »nekik?* És ki Ön? És miáz ön lapja? az a »Szabolcsmegyei Közlöny« ? amely az olvasóban csak. szánalmat képes támasztani I? Illik ez egy oly laphoz, amelynek hasábjain egy egész­séges és helyes kifejezéssel nem lehet találkozni ? I amely­nek sem elvé, sem iránya, sem irálya, csak füstje van, amely hol saját, hol a rokonság, majd a barátság érde­keit illatozza be ?! Ésminő jogon s okon mondhatja a»Sz. K.«azt, hogy »nekik« akkor, amikor a »Szab. Köisl.» orrát bosszantó író­ját igen jól ismerheti a még nem oly rég lezajlott városi <re- gálejog bérbeadása» fölötti ejvharczból; amikor a »Szab. Közi.« által képviselt elvet és' nézetet igen természetesen csak azért vetette el a városi képviselet többsége, mert a »Szab. Közi.* a közjó iránti igazi polgári hűség» vezette és lelkesítette. Ismerjük az ily igazi polgári hűséget! »Síp, dob, trombita zengjen I Hárfa, czitera, pengjen I Csakhogy dolgom jól menjen,« Ha netalán máskor kedve jönne- czikkeimbez szó­lam a t. »Közlöny« urnák, kérem hatalmas szavait hoz­zám intézni. De szóljunk már a városi szállodaépítéséről. Amint ugyancsak a «Szab, Közl.»-ből látom, az uj szálloda építését komolyan napi rgndre akarják hozni. November 12-én már bizottsági Ülés is tartatott, ahol a határozati javaslatra nézve megállapodás is történt, mely javaslat legközelebb a képviselet elé fog beterjesztetni. E javaslat szerént az uj vendéglő 40 vendégszobát foglaland magába, továbbá egy dísztermet, tágas páholy- szerű berendezéssel, felállítandó tágas karzattal, kredencz és ruhatárral s kényelmes előcsarnokkal; egy színházat 300 személynek, szolgáló üléssel, 16 a)só alcsaládi, (hát felső családi nem lesz ?) 20 emeleti páholylyal, 150 em­bernek szolgáló földszinti térrel, 500 karzati üléssel, öl- tözdével sat.; kávéházi termet mellék’ olvasó és játék te­remmel ; egy csa/rnokot közönséges korcsmát, sat. sat. így ismerteti ezt a »Száj). Közi.« Az egész potom 150—200 ezer, forintba ,fog kerülni — a papiroson. Azt hiszem e javaslat nem fog egy könnyen elfo­gadtatni. Lesz tehát még alkalmam ahhoz máskor és tü­zetesebben is szóllani. Handai E ml é k i r at, az országos magyar iparégyesillet eddigi működése, annak eredménye és jövőben megvalósítandó feladatáról. (Vége,) Lehet valaki a legkápráztatóbb tehetségek birto­kában, varázsolja bár éjjeleinek jó részét nappallá: ba figyelme'és működése sok tárgy között oszlik meg, a dolog érdeme szerint semmit, de mindent csupa - látszat­ra fog végezni. Ki vonná kétségbe, hogy egyesületünknek, mely az uttörés nehéz szerepére vállalkozott, tisztviselői, közölük az irányadó — ha már egyszer ezen hivatást önkényt választotta, özszes figyelmét, tevékenységét, erejét és an­nak egész programmszerüi-folyamát szentelje. Ne bántson benőnket .itt, ezen eszme fölvetésénél a szellemi erély és munkaerővel szemben, a törpe auya- gi, de mégis vitális kérdés, az illő. fizetés és megélhe­tés kérdése. Mi teljes készséggel aránylag kevésnek nyilatkoz­tatjuk azon fizetést, melyet egyesületünk első tisztviselő­jének egész működése fejében nyújt: de egyutal e keve­set is nagyon soknak; mit .a fél, vagy épen negyed em­ber munka béréül ad. Nem akarunk idealisták lenni, midőn az orsz. m. iparegyesületünk vezértisztviselőjét, nemcsak egész ember­nek képzeljük, ki haladásában jobbról balról — de min­dig mellékesen — kínálkozó jutalmakon nem kap,kod • de sőt olyannak, ki valóját egészen az önkényt választott, nagyszerű és magasztos feladatnak szenteli. Csak isi igy leend kizárva az eddigi épeu nem.cor- rekt eljárás, miszerint az igazgatóság ia teendők felsza­porodása czimén, a kötelességmulasztás rohamos helyre­hozására, koronkint egyesületünk anyagi erejét- újabb, állandósításra ezélző Állomásokkal, terhelje. így, — félő —.hogy egyesületünk, csak az ipar­ügy boldog-boldogtalan aspiránsainak - — a nyilvános; pályázat kizárásával — puszta elhelyező intézete leszen. Hová lesz. a munka-erkölcs és szolgálati fegye­lem, ha a vezér tisztviselő nap és évhoszat máshol, más - i ban foglalkozva és elmerülve, még csak személyes pre- sentiájával sem ellenőrizheti^ hög.V a kisegítésébe adott ’ alantas közegek,, mit mikor ;és hogyan tesznek, vájjon küzülök .egyik-másik a hivatalos, teendők rovására és az egyesület -közlönyének devalválására, nem leszen-e tize- . tett tisztviselő helyett, a napi sajtó mesgyéjén barangoló iparügyről Írogató és hivatalból honorált ujdonász ? Ezekben elmondottuk volna azt, amit e tárgyban ezutal elmondahdónak véltünk.- VII. A kritika, természetszerűleg maga után vonja azon tételeket, melyeket iparügyünk fejlesztése és , fölyirágzása czéljából, mint első és legsürgőssebb teendőket, követel.

Next

/
Thumbnails
Contents