Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-27 / 43. szám

Melléklet a „NYÍRVIDÉK“ 43-ik számúhoz.

„IV Y í H V I D K 14."

Ha mi — mondja az említett szerző — ágyunkat rendeltetéséhez képest akarjuk berendezni: nem csupán nyughely, hanem éji öltözék gyanánt is kell azt tekintenünk. A nap fáradalmaiban ellankadt ember ágyának puha és ruganyosnak kell lennie: nehogy az a nyomás által törődöttséget vagy épen fájdalmat okozzon. Továbbá eléggé szélesnek hosszúnak is kell lennie: hogy tagjainkat kényüuk-kedvüuk szerint elhelyezve, hajthassuk fejünket álomra s fekvésünkön is könnyű szerrel változtathassunk.

Agyunknak nem szabad egyenetlennek, mélyedésesnek lennie. Nehéz takarót nem szabad alkalmaznunk, amely benőnket a könnyed mozgásban gátolna, vagy testünket görbült helyzetbe kényszerítené, mi ezáltal léleg- zetrételüoket is akadályozhatná.

E czélok megkövetelik, hogy nyughelyünk csaknem földszintes laposságu legyen. E tekintetben legczélszerüb- bek a rugauyokkal vagy sodronyokkal ellátott madrá* azok. Csak a test felső részének szabad mérsékelten emelkedő magasságban nyugodni; amint azt részint a szokás, részint valami belső szervi baj, többé, kevésbbé megkívánja. A fej meglehetős kemény vánkoson, vagy göngyöu nyugodjék ; hogy hányát fekve a fej kissé a méllyé hajolják ; mert igy a lélegzés zárt ajkakkal szabadabb. Általában a bányát fekvés a legajánlatosabb ; mert igy legkönnyebben vehetünk lélegzetett. Még a fejlődési években sem oly ártalmas a bányát fekvés, mint ezt sokan szeretik hinni. A serdülés éveiben mutatkozni szokott hátrányok is nem annyira n hányát fekvésnek, mint inkább az ágynemüek túlságos melegségének stb. tulajdonítható.

Ágyunknak, mint éji öltözéknek a test melegét együtt kell tartania a nélkül, hogy e miatt fölhevülnénk, avagy a bőr fölszinének párolgása akadályozva lenne. Minthogy alváskor a test kevesebb melegséget fejt ki, mint az ébren létkor ; tehát testi melegségünket is jobban együtt kell tartani ágyunknak. Ennek szükségességét tapasztalhatni, ha mérsékelten hűvös szobában alszunk : he kell takaróznunk ; holott ugyun-abban a szobában és öltözetben, ha fenn vagyunk, nem érezzük a szoba hűvös voltát. E körülménynek tulajdonítható az, hogy nem elégséges takaró alatt vagy hideg ágyban, önkénytelonül ösz- szevotijuk tagjainkat ; mert olyankor a meleget kiadó test felület : összebuzódik, Á test melegének kifejlődése ogyébiránt nagyon különböző, és igy a takarót is ahhoz képest kell választanunk. Jól táplálkozó, kövér és bővérű nmbereknek több a testi melegük, mint a rosszul táplálkozó sovány, és vérszegéuyoknek. A test melegét a bőr alatt levó zsíros burok tartja össze. Élénk testmozgás mellett mindig több meleg fejlődik ki, mint nyugodt életmódúéi. Kis gyermekeknél nemcsak azért alkalmazandó meleg takaró, mert csekélyebb fokú náluk a me- log fejlődése ; hanem azért, mert a test nagyságához viszouylag több meleg párolog tőlük el. Az örep cm be- -yCsTC i;Aí» CíkélyöTílMItbleg képződésük miatt, ez szintén áll.

A túlságosan meleg ágyak, akadályozzák a rendes anyagcseréhez szükséges gázközlekedést a bőrön át, helyesebben mondva, a bőrszellőztetúst. A gyakori izzadás meglágyítja a bőrt s könnyen hülést idéz elő. GondoB megfigyelés után, meg lohot állapítani, hogy melyik test mily melegségü takarót igényel. lukább kevésbbé meleg takarót használjunk, mint tulmeleget. Szóval fódolog az, hogy testünknok az ágyban körül-belől 24°—30° Celsius fokú melege legyou.

A dorekaljbn, leginkább szalmát, lószört, tollpehelyt gyapjút vagy pamutot szoktak használni: melyeknek mindegyike uyutjbat bizonyos fokú, jó és levegős fekhe- lyot. A friszsuppszalmánál mindkét tulajdonság megvan, csak az a baj, hogy hamar összenyomul ; a gyakori felrázogatás által pedig összetörik és rósz szagú törmelékké válik. Azért a zsupp gyakran változtatandó. A hínár valamivel alkalmasabb ugyau, ha jól kifőztük és tagoztuk i de ezt is gyakran kell változtatni s néha a ve- röféuyre is ki kell tenni.

A lószőr-derekaljak ruganyos voltukuál fogva, a legszárazabb és szollóaebb fekhelyül szolgálnak ; csakhogy drágaságuk miatt csak a jobb módúak használhatják.

A pelyhes derek-aljak, ba nem nagyon vastagok, szintén czélszerüek. A mérsékelt vastagságú tollderekaljak puhák, szeltösek, lestbezidotuulók s a meleget jól tartják. Csak a tömör ágybéliek nem eugednek magukba ulegengó légáramlatot), ezenkívül a test kipárolgását erősen magukba szívják s ez által a test kipárolgását akadályozzák. Ez által azután izzudást idéznek elő s az alvókat egészségtelen párázattal, gyakran ragályos anyagokkal veszik körül.

Kis gyermekeknél és sovány öreg omberekuél olke- rülhotlouüi -zükséges a toll-ágynemü ; ellenben erőteljes egészséges emberoknél, különösen a serdülő ifjúságnál föltétlenül mellőzendők.

A sokáig használt tollakuak az a rósz tulajdonságuk is vau ; hogy oly parányi részekre elosztanak, mikép bármily szöveten áthatolnak s a szobai levegőt, a lélegzésre nézve, ártalma* porral töltik be.

Hogy a derékaljat, jelesen a vékonyabb lószőr-mad- ráezot melegebbé tegyük: gyapot vagy pamut takarót terítsünk rá, ainolyuok az az előnye is meg van, hogy szellőztetés vagy porolás, szárítás vagy kimosás által, miudig tiszta fölfrisitett anyaggal érintkezhelik testünk.

Az ágyuemU ruganyosságának emelése, és anuak. minél szellősebben tarthatása végett, legyen a fekhely akárminó anyagból, mulbatlauul szükséges, hogy az ágynemű uo nyugodjék kemény anyagon, például deszkákon, melyek a légjárást elzárják; bánom hevederokeu, vagy kötélrácsozatou. Még ennél is szellősebb és ruganyosabb a sodrouybálózatu, vagi aczél Higanyokkal ellátott madrá ex.

A test be takarására legalkalmasabbak a gyapot paplanok. A lábakra, melyok több moleget igényelnek, különösen gyermokekuél és sováuy, rosszul táplálkozott emberoknél vánkos is teendő.

Fejvánkosul legjobb a jó keményen töltött lóször- vánkos, mely az ngyat a fölhevüléatől és izzadástól megóvja.

A hálósapka csak kopasz fejüeknek s rbeumatikus fejfájásban szenvedőknek ajánlható.

Fődolog, hogy az ágyuemüeket naponkint szellőztessük, gyakran poroltassuk, verőfényre terítsük.

Az oly ágy szekrények, hálódiráuyok, melyekbe az gynemüeket reggel azonnal betömik, miazmák fészkeivé

válnak s különféle betegségek csirái képződnek benuük. i E bajnak csak ügy lehet elejét venni: ha az ágynemüek mindennap szellőztetnek. Az ágyak fölvetésénél az abla- | kok okvetlen nyitva legyenek.

Hogy az ágynemű a még tisztasághoz nem szokott gyermekek szenynyétöl, vagy beteges emberek ártalmas kigőzölgésétől megóvassék: nagyon ajánlatosak a gumnii lepedők, mint amelyek semmiféle nedvet át nem bocsát» tanak. Minthogy azouban e lepedők rizbatlanok, és igy a kigőzölgést akadályozzák, s az érintkező testen köny- nyen izzadást idéznek elő : szükséges e gummi lepedők fölött több rétegű vászoulepedőt al .aimazni.

Maga az ágy lehetőleg kemény fából vagy vasból s olajos festékkel bevonva legyen : bogy a por és nedvesség ne vehesse be magát.

Á mennyezete» ágyak, mint porfészkek s a légáram- | lat akadályozót, határozottan mellőzendők.

Ily fekhelyen kellemes lesz álmunk, kedélyünk vidám és életünk hosszabb. S. Sz.

Emlékirat,

az országos magyar ipar egy etillel eddigi működése, annak eredménye e't jüvűben megvalósítandó feladatáról.*) Jelige ■ >lpsrflgyllnknek csak egy

I.

embert, de egészen I»

Hazai ipar ügyeinken — úgy czélját, mint másfél évtizedes fennállását tekintve — első sorban az orsz. m. iparegyesület van hivatva lendíteni. Ezen nagy horderejű feladat szemmeltartása és megszivlelése buzdította tizenöt évvel ezelőtt, az iparosok és iparpártolók csoportját egyesületünk megalakítása — és megállapítására.

Az öntudatos cselekvés, a férfiasán komoly tervszerű munkásság megköveteli, hogy a múlt tapasztalataira alapított következetességgel biztosan baladhassuuk a jövőben. És ezt annál is inkább mert azon komoly perezben, melyben tudatára jövünk annak, hogy pénzügyi viszonyaink ziláltságának és termelőképességünk fejletlenségének daczára, mégis a kultur államok közzé ékelve koll megélhetésünket kiküzdeni: akkor nekünk, tekintve elmaradottságunkat, mind pénzben és időben, oly annyira szegényeknek, nemcsak használaton, de számításon kívül sem szabad hagynunk egyetlen perozel, egyetlen fillért sem.

Ez, valamint mindenben, u;,y egyesületünkre nézveí is áll, mely idő, munka Ős pénzerővel rendelkezve, az ország, a törvényhozás tekintélyes részvétele mellett, minden egyes tagjában oly munkást fogad körébe, ki öntudatos cselekvés, férfiasán komoly működés által a kitűzte közös czélok megvalósításában közreműködik.

A tagok e közös működésének elősegítésére, egyesületünk czélul tűzi ki a hazai ipar fejlődését és felvirágzását különösen az által előmozdani, hogy :

1. Az egyes iparnemek vagy ezek egyes iparágainak emelésére szűk- égés (elméleti, gyakorlati) ismeretek terjesztése végett tagjainak szaklapot ad ki; folyóiratokkal és szakmüvekkel felszerelt olvasótermet nyit; rajz-, anyag-, szerszám-, gépinintákat és minta-iparkószitménye- ket szerez be; szakférfiak által népszerű alakban szakelőadásokat tartat; az uj találmányokat, tökéletesített ipar* müveket szakszerűn bemutatja; idÖBznkonkint — hogy úgy mondjuk — iparunk fejlődési fokozatairól beszámoló ipar- mütárlatokat rendez; szakbeli pályakérdéseket tűz ki és azokat jutalmazza; saját költségére oly munkákat ad ki, melyekben a hazai egyes iparnemek és azok ágainak érdé- ] kei szem előtt tartatnak ;

2. Az ifjabb iparos nemzedék szakképzésének eszközlésére ipariskolák felállításán törekszik ; végül

3. A hazai iparnak elismerést szerzendö áruezikkei- nek kelendőségét előmozdítandó, azt a szakirodalomban és napi sajtóban ismerteti ; érdekeit a kormánynál és tör- I vényhozásnál képviseli.

Ha végig tekintünk ezen, egyesületünk alapszabályaiból három főcsoportba gyűjtött és czéljainak elérésére meghatározott főbb eszközök összességén: lehetetlen föl nem találnunk azokban iparunk fejlődésére és felvirágzására szükséges eszközeink egész halmazát

Vizsgálatunk tárgyául tehát egyedül csak azon kérdés marad fenn : vájjon egyesületünk, mint komé rint első bajnoka az ip&rügynek, megfelel-e mindenben és mindenütt a legközelebb lefolyt tizenöt év alatt, az alapszabályaiban reá vállalkozott és egyúttal tagjai irányában kötelezett hivatásának és magasztos czéljainak teljesítésében.

Mielőtt azonban e kérdésre izeukint feleletet adói kísértenénk, tartozunk jelezni, hogy figyelmünket épen nem kerülték ki azon időnkint szerepelt egyesek, kik vagy önzetlenségük, vagy munkaképességük által feltün- \ tek, avagy még ez idő-aerint is — jeligénk szellemében — kitűnnének ; sőt épen e szempontokból — részint mnukaerkölcsi. részint magasabb nemzetgaz dászati — működhető« cbarakterűkről kellő elismerés sei adózva kell megemlékeznünk.

Azonban nekünk itt nem lehet feladatunk egyesek minősége és munkaképessége fölött ítélni, hanem a nem* zetgazda<ágtan szigorított tételeveivel oda hatolni, a hónáét a valő-ágos eredményeket, az e czélra hozott áldozatok arányával önámitás nélkül fölmérlegelheljük.

•) (íremmel adunk tért sserxé engedelmérel. e körerdekO eUboretnmnak, s legmelegebben ajánljuk ast iparosatok kiváló fi aj elmében Saerk

n.

Ha visszapillantunk ,‘iazai egyleteink működésének inásodfél évtizednyi történetére ; köztük a legélénkebb és egyúttal legbaugosabb szereplő gyanánt az orsz. m. iparegyesületet találjuk. Köréből nem fogylak ki részben a közvélemény által fölvetett, részben pedig minden időszerűség nélkül mesterségesen napirendre vout, az érdekekot is fölzaklató kérdések tárgyalása. A haugyabojszerü sürgés-forgás nyakra-főre jelentkezett, melyről az egylet közlönye és a nagy közönségnél propagandát képező napi sajtó egyik-másik ága, a közös forrásból eredő hízelgő értesítésével, egyesületünknek népszerűséget szerezni épen nem fukarkodott és ez által körébe tagokat toborzani sietett.

Kétségkívül minden munkakörben az emberi tehetségnek meg van a maga határa. De hogy meggyőződhessünk, hogy mennyire jutott egyesületünk e határhoz, azon kérdés merül fel, vájjon czéljainak elérésére, a lefolyt 15 évnyi nem megvetendő muukaidószak alatt vol- taképen mennyi erőt használt föl ?

Az orsz. m. iparegyesületuek eddig évenkiut mintegy 1000—2000 tag állott rendelkezésére és igy a tizenöt év lefolyása alatt legkevesebb 15—30,000 egyleti taggal dicsekedhet Ezek közül működésre (elnökségre, igazgatóságra, képviselő- és szakbizottsági munkakörre) meg- nyeretett éveukint 4—500 tag, tehát összesen mint működő 6—7500 tag. Az egyesület czéljainak olérésére e működő tagok mintegy 1000 — 1200 ülésben tanácskoztak. Készpénzben, tagsági dijak ozimén (5 írtjával X 15—30,000) 75—150,000 írttal rendelkezett; szintén készpénzben adományok cziméu a vezetése alatt álló budapesti ugyuevezett »ipartanoda« fentartására 100—150,000 frtdt költött.

E felsorolt tételek, mint meganuyi erők összegezve egyesületünk vezérférfiai által válogatott 6—7000 nemzeti munkást és több, mint egy uegyed milliónyi tökét, a megillető kamatokkal képviselnek. H» ezen tekintélyes eszközöket a legtovékenyebb és gazdagabb népek sem nézhetik le könnyedén, amúgy félvállról tjv.nnvivel inkább kell nekünk szegény, saját erőnkre Utalt és adósságterhelte nemzelnek, o vérünkből és erszényünkből kiszív *.t aotorokat méltányolnunk, kik még mindig érezni vagyunk kénytelenek az oly hosszu és oly hathatós tényezők által támogatott működés után, a. reália alkotás helyett az egyesület egyszerű, közönséges formai adminisztrálásának nyomasztó terheit és végig szenvedői azok mintegy reménytelen egyhangúságát (Folytatjuk.)

Megyei és városi újdonságok.

(b) Klusch Károly nyíregyházai volt postahivatali főnök Aradra tétetvén át, a közmunka és közlekedési

m. k. minisztérium Huszár Ferenci posta tisztet bizta meg a nyíregyházai postahivatal vezetésével. Megbízta egyúttal azzal is, hogy dr. Novotny Károly postaigaz- galó urat akadályoztatása esetében, a posta- és távírdái ügyekben, a közigazgatási bizottság ülésein helyettesítse.

* A f. hó 22-ikén megtartott jubiláris tánezostély alkalmából felülfizettek: Lusztig N. ur 70 kr., Kovács Soma úr 50 kr., Balázs Ödön úr 50 kr.. Fraonkel Izidor úr 50 kr., Spitzer Mór úr 50 kr., N. N. 30 krt. — Midőn a szives felülfizetőknok hálás köszönetünket nyilvánítjuk, egyszersmind tudatjuk a nagyérdemű közönséggel, hogy a legközelebbi jubiláris tánczestély f. év uo- vember 5-ikén fog megtartatni. Nyíregyháza 1881. október 25-ikén. Tisztelettel a rendezőség.

* Jótékonyczélú előadás. Mint értesülünk, Löfkovics Iguácz leánynevelő-intézete, növendékei által, jövő hó 6-án 2 jótékonyczélú előadás fog tartatni, még pedig a helybeli két nőegylet pénztárának gyarapítására. Va* lóbau követésre méltó példa, mert tudjuk, hogy minden nemesebb irányú szinmú úgy a múizlést, valamint a szép érti lelkesedést költi fel benőnk.

Értésités A szabolcsmegyei felekozetnélküli tanítóegyesület központi választmánya f é. nov- 5 én d. o. II órakor a városháza gyüléstermében rondos gyűlést tart, miről a helybeli t. választmányi tagok tisztelettel értosittotnok. A választmányi gyűlés tárgysorozata: I. A f. 6. julius 20 An tartott vál. gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Az. országos tanítói képviseleti gyűlésre kiküldött egyleti képviselő beszámoló jelentése. 3. A folyó évi juliua 2*Au tartott tanitóegyleti nagy-gyűlés 7-ik pontjában hozott határozat értelmében a hátrányban levó tagsági dijak beszedése felotti intézkedés. 4. Indítványok. Nyíregyháza 1881. év október 25-én, elnöki megbízásból: Pazár 1st- vén tanitóegyleti alelnök.

(i) Az őrmezői körjegyző, mint lapunkat értoaitik.

közelebb 50 frt bélyeghitelt nyert a debreczeni pénzügy igazgatóságtól.

(k) Folyó októberhő 24 re viradóra Rosenthal Mór nyíregyházai lakó* cczet-gyára kigyuladván, a lakbáz/al együtt elhamvadt. A közvetlen közelében levő ház szerencsére sértetlenül megmaradt, részint a tető nedves volta részint az erélyes oltás és védelem miatt.

(Helyreigazítás.) Lapunk közelebbi (42) szántába eg\ sajtóhiba csúszott be,amelyet aielüuk helyreigazítani T.-L i- kön ugyanis 1870-ben nem 4.338, hanem 3430 lakosa volt.

■f Nekrolog. Ladányi Sára férjezett Liszltay Jó zsefné a maga. valamint gyermekoi: Ida 6* Sándor; to vábhá: Ladányi Borbála, férjezett Batta Ignáczné, gyermekei: István. Ferenci és Mari-ka nevében is, mélyen mogszomordott szívvel jelenti gyámatyja, illetólog gyém nagjatyjuk néhai tisztelendő Horváth István gégényi ref. lelkésznek élete 75-ik, lelké-zi pályájának 48 ik évében, végélgyengülés következtében, 1881 okt 23-áu történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hült tetemei folyó okt. hó 25-én d. c II órakor a helv. hitv. saerlartá-aí »zerént a gégényi sirkertbe örök nyqgalomra tétettek Oégény, 1881. évi októberhó 24-én. Áldás poraira!

A Baltán f. é. októberhú 6 án esti 8 órakor iüz támadtál!, 3 lak biz, 2 ist.tló, 3 szekérszin, 2 fából épült