Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-10-27 / 43. szám
sertésól és nagyobb mennyiségű széna hamvadt el. A leégett épületele, mint halljuk, 1200 forintig voltak biztosítva, a »Pesti Fouciere« társulatnál és a »Dunánál.« (o) »Az ipari oktaiást és házi ipart terjesztő egyesület«, felsőbb engedély folytán, saját czéljára közelebb sorsjátékot tervezett. E tervezet részletei következőleg állapíttattak meg: 1. A sorsjáték czélja : a bejövendő tiszta jövedelemből a nő-ipari tanítónő képezde épületét megnagyobbítani , illetőleg a czélnak megfelelőleg átidomitani. E őzéiből: 2.Harmincz ezer darab egy forintos sorsjegy bocsáttatik ki, melyek közül ötszáz és tíz darab fog nyerni. 3. Az első nyereményt Ó Os. Apostoli Királyi Felségének gazdag ajándéka képezi. A többi íő- és mellék- úyeremények részint adományozott, részint beszerzett, kizárólagosan értékes tárgyak. 4. A búzás viszavonhatla- nul 1882. év február 28-án történik Pozsonyban és pedig a kir. kormány által kirendelt biztos jelenlétében. 5. Az ötszáz és tiz nyerő szám egymásután huzatik ki; az első kihúzott szám nyeri az első főnyereményt. 6. A búzás eredménye először a napi lapokban, azután külön lenyomatokban közzé tétetik s midenkinek, ki sorsjegyet árusított el, bérmentesen megküldetik. 7. A nyeremények a nő-ipari tanítónő képezdében Pozsony, Dunautcza 33. sz. a búzás napjától számított 3 hónap alatt elvihetők. — Az ezen idő alatt el nem vitt tárgyak az intézet javára alkalmas módon értékesíttetnek. Az ügy éléu Rakovszky István, cs. kir. kamarás és elnök s Jagócsi Péterffy József miniszteri biztos, mint az egyesület felügyelője alatt állanak Eme sorsjegyekből szerkesztőségünknél is van letéve néhány, elárusitás végett. (h) A magyar törvénytár 1847/8 óta a köz- és magánjog körébe vágó több rendbeli szerves törvény- könyvnek megalkotásán kívül, főleg az állami közigazgatásnak minden ágát érdeklő nagyszámú, egymást módosító, vagy kiegészítő törvényezikkeknek hozatala által, immár oly terjedelművé vált, bogy a törvények ismeretére és alkalmazására hivatottak is alig képesek, ezen óriási anyaghalmazban eligazodni. Belátván ezt a nmélt. m. kir. belügyminisztérium: a bajon egy tájékoztató segédkönyv által kívánt segíteni; mely segédkönyvnek elkészítésével Knorr Alajos Ítélő táblai bírót bízta meg. A mü kitűnőnek találtatott. Intézkedés történt, hogy a tisztviselők és hivatalok e munkát 10%-i árkedvezmény mellett szerezhessék meg. Egy-egy példány kedvezményi ára 3 frt 60 kr, díszpéldánya 4 frt 50 kr. Bolti rendes ára 4 frt. Megrendelhető Budapesten Pettkó Lászlónál, az »Országos Törvénytár« s. szerkesztőjénél. (m.) A magyarorsz. gyarmatáru kereskedők áltyl első értekezletük alkalmával megpeuditett eszme, begy t.'. az ország összes gyarmatáru kereskedői között, közösérdekeik sikeresebb érvényesítése végett, egy állandó kapcsolat létesittessék, a megvalósuláshoz közeleg. A főváros és vidék kereskedői ugyanis egyértelmüleg sorakoznak ez eszme körül; egyaránt át lévén hatva a szolidáris fellépés szükségéről, miután számos, az egész szakmát érdeklő kérdés létezik, melyek irányában közös eljárás Szükségesnek mutatkozott. Ily kérdés a közelebb életbe lépett ezukor-, kávé- és sörfogyasztási adó. A szövetkezet első feladata lesz tehát, a már létező fogyasztási adó ellenében határozott állást foglalni és a kereskedelem további szabad mozgását biztosítani. Az alakuló közgyűlés folyó évi novemberhó 5. és 6-án fog megtartatni Budapesten. Az utazás megkönnyítése végett goudoskodva lett, hogy a magyar királyi államvasutak, a cs. kir. szab. déli vaspálya társulat, az alföld-fiumei vasát, a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút, az első erdélyi vaspálya, a magyar nyugoti vasát, a magyar északkeleti vasát és a cs. kir. szab. duna-gőzbajózási társulat által, a szövetkezet alakuló gyűlését látogató tagtársak okt. hó 29-től jövő hó lÓ-ig érvényes 3 3 73 %-os menetdijkedvezményben részesittessenek. Ezen kedvezmény igénybevételéhez megkiváutató igazolási-jegyek e hó 29-ig a végrehajtó-bizottság elnökségo által Székesfehérvárról, e napon tál a fővárosi »Q-rand Hotel Hungária« szállodából fognak a jelentkezőknek bérmentesen beküldetni. (T) A budapesti kereskedő ifjak társulatának közlönye »Körlevél« czim alatt közelebb küldetett szét. E közlöny nem tűz ki hangos programmot, nem akar más lenni, mint a mit czimo igéi- : »Körlevél« melyet a kereskedő ifjak társulata havonként küld tagjainak ; értesítve őket mindarról, amit működésével elért vagy elérni kíván ; számot adva tevékenységéről úgy tagjainak, mint mindazoknak, akik e társulat iránt érdeklődnek. Czélja még e lapnak a hazai kereskedő ifjak értelmi és anyagi helyzetének javítása. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési ára egész évre 2 frt. A társulat tagjai ingyen kapják. Ezenfelül a társulat tagjai még a következő kedvezményben részesülnek, az utolsó nyugta előmutatá- Ba mellett : Népszínházi zártszékjegyek fele áron (Patz Gusztáv társ. tagnál váczí utcza 27. sz.) gőzfürdői és uszoda-jegyek fele áron a (társulati szolgáknál) gyógyszerek az ár ’/3-a elengedésével (Pillich Ferencz gyógyszerésznél nagykorona utcza) Fa és szén : 10%-i árengedménnyel Mészáros Györgynél.-j- A budapesti állami közép ipartanoda érdekében, a szervezet közlése mellett, egy igen érdekes hangon tartott leiratot intézett a vallás- és közokt. ügyi miniszter közélebb a megyékhez; melyben felhívja a megye közönségének figyelmét ez ipartanodára. »Csak annyit kívánok, mondja a miniszteri leirat, — e tekintetben megjegyezni, hogy a középtanoda felállítása által, azon mindenfelé érezhető nagy hiányon óhajtottam segíteni, miszerént nagyobb ipari műhelyekben, az eddig rendszerint szükségből alkalmazott külföldi művezetők helyett, hazai szakemberek képesittessenek.« Ezen ipartanoda, daczára a kezdet nehézségeinek, már is szép fejlődésnek indult. A növendékek száma meghaladja a 90-et. »Óhajtandó volna azonban, mondja, tovább a miniszteri leirat, hogy az ország különböző vidékeiről is küldetnének tanulók ez intézetbe : hogy az által a magasabb ipari szak- képzettség országszerte terjedne. De minthogy ez csak úgy volna lehetséges, ha az ez intézetbe felvett tanulók számára, minél több ösztöndíj biztosíttathatnék: kívánatosnak tartanám, ha az egyes törvényhatóságok is ösztöndíjakat alapítanának oly iparos tnnulók számára, kik e tanodába az illető törvényhatóságok területéről lépnek be; mely esetben a teendő ösztöndíjakra az illető törvényhatóságnak lenne joga ajánlatot tenni.« Elvárja a hazai ipar, hogy Szabolcsmegye közönsége se maradjon ki az ösztöndijalapitók sorából. Özv. br. Czinnenburgné, született Apagyi Bella, a napokban a róm. kath. templom melleti az útezán szélhfi- dés következtében, mely a jobb részt érte, összerogyott, s innét Szentmáriay Gyula ür által Weinberger B. vendéglőjének egyik vendégszobájában vitetett, hol a gyors orvosi segély, valamint a gondos ápolás folytán rövid időn eszméletre hozatott, még ugyan mindig gyógykezelés alatt van s ugyanott övéi által szeretettel ápoltacik, de már javuló félben, s reményhetőleg mihamarabb fel is fog gyógyulni. (o) Czegléden, mint a lapokból olvassuk, állandó színház épüli A jövő hóban már meg is nyitják ünnepélyesen. Valószínűleg a kecskeméti színtársulat nyitja meg. Hát Nyíregyházán vájjon meg nyilik-e valaha és mikor az oly sokat rebesgetett állandó színház ? ! Mint halljuk, az e mozgalom élén álló vezérférfiak közt felmerült nézetkülönbségek miatt, egyhamar aligha lép előtérbe e kérdés. *** Gróf Beleznai Luiza világtalan költőnő »Éji virágok« czimii költeményeire, előfizetést nyit, atyja Gr. Beleznay Árpád. A körül-belől 12 Ívre terjedő diszes kötet előfizetési ára 1 frt, aranyzott pompás diszkötés- beu 2 frt Aki a költőnő nagy alakú bü arczképét is bírni óhajtja : külön 1 írtért kapja. Beküldési határidő f. é. novemberhó 25. Közgazdászat. Felhívás a magyar szeszipar érdekében. Ha az állam kormánya engedni kényszerült, a fiskális gazdasági elvek felcserélésében, s azokat beruházási és vagyonfejleszté.si elvekkel vélte helyettesíteni; ha az állam korszerű követelései, a couzervális gazdálkodás alapján ki nem elégittethetnek többé; ha az államnak évről-évre, nőttön-növő szükségletei arra szorítják a magyar pénzügyi "minisztert, hogy kölcsöntőke segélyével is szaporítsa a jövedelmi forrásokat, öregbítse a közvagyo- nosodást és emelje az adóképességet: olyan állapotot jelez az, mely minden tekintetben megérdemli az állam közmunkásainak teljes figyelmét s ez elől kitérni nemcsak nem észszerű, de veszélylvel járó is. Mert a baladó cultura, a 'Rohamosan fejlődő czivilizáczió nemcsak az állam, de főt mindén egyes polgárral szemben nagyobb igényekkel lép fel, s ép ezért a magán-budgett mérlege már is jelentékeny passivitásban áll. Öregbíteni kell tehát a jövedelmet: takarékosság reformálás, újítás és uj kereseti források kutatása által. Ezen meggyőződésből kifolyólag üdvözöljük a mai szsjnunkbau szórói-szóra közé tett felhívását, Dessewffy Aurél gróf, és érdektársainak, kik egy nagy jövőt Ígérő mozgalom élére állva, helyre akarják ütni a könnyelmű hanyagságot, melylyeJ^eddig a szeszipart kezelték. Holott -hazánkban már 1869 ^eu 1029 nagy és 67.018 kis szesz 'tozde működött és a szeszk vitel-meghaladí&-7:5 millió- frtot, bruttó 491.500 mázsa szesz árában. Mivel megyénk területén nem kevesebb, mint 40 részben gazdasági, részben műiparberenedezésü szeszgyár működik: helyénlevőnek vélem az említett felhívást, különös figyelembe ajánlani. A felhivásbau jelzett pontozatok lényegéről, adandó alkalommal, bővebben szólandok. Deutsch Adolf. * * * A hazai szeszipar mindeddig sem érte el azon fejlettséget, mely azt közgazdasági viszonyaink között megilleti, és sem a jövedelmezés, sem a műszaki tökély szempontjából nem mérkőzketik Németországgal és Oroszországgal, folyton növekedő versenyképesség tekintetében pedig Észak-Amerikával. De terjedelmesség tekintetébeu sem érte el szesziparunk azon fokot, melyen az Ország természeti viszonyainál fogva állhatna és nevezetesen mezőgazdaságunk érdekében állnia kellene. E helyzetnek, melyet itt röviden vázoltunk, számos különböző oka van, melyeket itt egyenkint fölsorolni nem szándékunk; egyet azonban még is ki akarunk emelni, azt t. i. hogy ez okok közé nem tartozik az ipari szeszégetők és a gazdasági szeszégetők között képzelt antagonizmus. A kettő nem ellensége egymásnak, versenyük nem megölő, de éltető kell, hogy legyen mindkét mivelési ágra nézve; bajaik közösek, valamint közös ak„N Y í Ií V I I> É K.“ Nem alkotunk ezért uj szervezetet, nem kívánunk egyelőre se tagdijat, se kötelező járulékot vagy egyéb anyagi áldozatot, hanem egyszerű erkölcsi hozájárulást; mintegy szellemi támogatást azon kérdések megoldása körül, melyeket az ügy érdekében megoldandóknak tartunk. E kérdések elseje egyúttal mindent magába ölelő : 1. a termés tökéletesbitése; a többiek 2. a nyers szesz értékesítése oly módon, hogy a kisebb szeszégető közvetlen kapcsolatba lépjen a nagyobb gyárakkal; 3. a szeszkivitel fejlesztése s ezzel kapcsolatosan a kereskedelmi szerződések szabályozása; 4. tarifa-kérdés szabályozása oly módon, hogy a lehető legolcsóbb szállitóbér eléressék, és a szesz kivitelbére a gabonáéval egyenlővé tétessék; 5. a szeszkereskedésben a súly elfogadása az ürmérték helyett; 6. az állathizlalás fejlesztése s a hízott állatok értékesítése, valamint a marba vételének s eladásának szabályozása; 7. liqueur- és eczetgyártás tökéletesbitése és fejlesztése ; végül 8. a szesznek vegyészeti czélokra fordításának előmozdítása. Az első és legfontosabbnak vázolt kérdést úgy értelmezzük, hogy a magyar szeszipart azon technikai és gazdasági tökélyre emeljük, melyen azt a kezdetben említett három nagy országban látjuk. Leghathatósb eszközül ennek elérésére oly kísérleti állomás felállítása Ígérkezik, mely a szeszipar terén fölmerülő oly számos, de hazai iparosaink által oly kevéssé méltatott technikai és vegyészeti találmányokat tudományosan megvizsgálja, azokat gyakorlatilag kipróbálja, és igy a jónak tapasztaltakat az összes hazai szeszgyárosok és mezőgazdasági szeszégetők közös tulajdonává tegye. E kísérleti állomás, jó vezetés mellett, egyúttal legjobb oktatója és kiképezője volna azon szeszipari munka-vezetőknek,- kiknek ma oly nagy hiányát tapasztaljuk, mely hiányt nagyrészt külföldről kell pótolnunk és amely hiány okozza, hogy számos földbirtokos, ki mezőgazdaságában az okszerűen űzhető szesziparunk minden tényezőjét bírja, nem mer a vállalatba fogni, mert nem rendelkezik megbízható szakerővel.--------ggjaaC5alf41^-M?éf]e!:Í-úü&mávpak juthatna, föladatul, hogy akár uj szeszipari gyártelepeket, akár mező- gazdasági szeszégető telepeket berendezzen, a kipróbált legjobb gépeket és fölszerelési tárgyakat megszerezze, a legjobb vegyészeti eljárást megmutassa s igy a szeszipar intenzív emelésére közbenjárjon. Anélkül, hogy a tervezett kísérletei állomásnak a hazai szesziparra gyakorlandó számos előnyeit itt tovább részleteznék, még csak a javasolt együttműködésből folyó azon előnyökre akarunk rá mutatni, melyek elérhetők volnának, ha ez ipar érdekeltjei a magyar általános iparegylet szeszipari szakosztálya közzé sorakoznának. Tudjuk és korábban fel is soroltuk egynémelyikét azon számos kérdéseknek, melyek a hazai szesziparosokat közösen érdeklik. Mindezek érdekeinknek megfelelőleg csak akkor lesznek megoldhatók, ha mindnyájan hangoztatjuk, ha körülöttük tömör sorfalat képezünk és érvényesítésük érdekében, egy már létező erős egyletre támaszkodhatunk. Ezért fordulunk ez ügyben a hazai szeszipar ösz- szes érdekeltjeihez ; fölhiván őket, hogy tervünkhöz való hozzájárulásukat kijelentsék, mely esetben országos értekezletet hívnánk össze, mely a jelzett kérdéseket tárgyalván, bennök határozna és szükséges végrehajtás érdekében, vagy külön végrehajtó bizottságot választana, esetleg a magyar általános iparegylet szeszipari szakosztáczióval orvosolhatók is, és egymás kölcsönös támogatásában lelhetné legszebb kifejezését. Az állapot emez ismerete folytán, több Ízben és több oldalról hangzott föl az eszme, hogy az ország ösz- szes szesziparosai és a szeszipar által érdekeltek: iparosok ép úgy, mint mezőgazdák, egy országos szeszipari egyletet alakítván, közös éredekeiket ez utón iparkodjanak érvényre juttatni. Mi is helyeseljük ez eszmét, amennyiben a közös érdekek érvényesítéséről van szó ; de nem helyeseljük, hogy ez, uj egylet alakítása által czéloztassék, mely újra csak az erők szétforgáesolására vezejtne. Egy ily áj egyletben is csak azon erők találkozhatnának, melyek ma is az országos gazdasági és iparegyletben, valamint a magyar általános iparegyesületben, vagy, egylethez sem csatlakozva, künn az életben egy czél felé törekednek, habár szakadozott működésüknél fogva nehezen bírnak czélt érni. Uj egylet, még ha szerényen rendezkedik is be, sok költséget igényel, mely, ha meg is kerül, többnyire az adminisztrátió által emésztetik föl ; nem hagyván fenn semmit az egyleti élet erősebb kifejtésére s a kitűzött tu- lajdonképeni czélok megközelitésére. Mindazon előnyöket, melyeket uj egylet nyújthatna, készen találjuk egy már létezőnek, a magyar általános iparegyletuek szeszipari szakosztályában, mely a magyar szeszipar összes érdekeit máris felkarolta és a szaktársakat mind az ipar, mind a gazdaság köréből, valamint a liqueur- és eczetgyárosokat is csatlakozásra hívja fel, hogy vele együtt karöltve, ez iparágak érdekeinek előmozdítására közreműködjenek. lyát, vagy ennek választottjait bízná meg a további teendőkkel és a hazai szesziparosok érdekeinek állandó képviseletével. Hazafiui üdvözlettel Budapesten. 1881. szept. 15-éu. Gróf Dessewffy Aurél, Korizmics László, Leipziger Vilmos, gr. Károlyi István, Krausz Lajos, Stern Ignácz, Weltner Jakab, Zwack József, Keleti Károly, a m. ált. iparegylet alelnöke. ÜZLET, októberhó 22-ikén. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 kl.ll.— 11.50 Rozs » » 7.40 7.80 Árpa » » 6.— 6.25 Zab » » 6.50 7.— Kukorica » —.— 5.20 Köles » » —. — —■— Paszuly » 8.50 Szesz lit. k.38— n. 37— Piaczi árak. Borsó » » 20.— —.— Lencse» » 20.00 —.— Mund-liszt 23.40 23.80 Zsemlye » 21.60 21.80 Búza » 18.80-.--B arna k.» 10.40--v-uj 2 fr. 20 hús 1 ki. 48 hús 1 ki 48 » » » 52 » » » 40 Haj » » 90 Disznózsír » » 88 Szalonna » »80 Fagyó (nyers) » » 33 Zöldség » » 4 Paprika » »60 IrÓ8 vaj 1 liter 60 Eczet » « 10 Széna 100 klg 3.30 Szlm. (tak)» » 1.00 Bikfa 1 köbmtr, 3.10 Tölgyfa » » 2.85 Burgny. Marha Borjú Sértés Juh Felelős szerkesztő : J Ó B A ELEK. Kiadótulajdonosok : PIBINGER JÁNOS és JÓBA ELEK.
