Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-27 / 43. szám

II. évfolyam. Nyíregyháza. 43, szám. Csütörtök, 1881. októberhó 27.

Előfizető*! föltételek :

postán vagy helybon házhoz hordva :

Egész évre.....................................................4 frt.

Félévre

........................................................2 r

N

egyedévre..................................................1 r

A községi jegyző és tanító uraknak egész évre fink két forint.

Az előfizetési pénzek, megrendelések « a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Plrlnger .Iánok és Jóba Elek

kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- ezeni-utezn 1551. szám) intezendók.

A lap szellemi részét képező küldemények, a

szerkesztő czinv* alatt keretnek bekttldotni.

Bérmentetlen levelek «aak isinertt kezektől fogadtatnak el.

A kéziratok csak világos kívánatra 8 az illető

költségére küldetnek viszsza.

Hirdetési dijak:

Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri

közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr.

Kincstári bélyegdij főjében, minden egyes hirdetés utón 80 kr fizettetik.

A nyílttéri közlemények dija aoronkint Ifi krajezHr.

Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (uagy-dobreczcui utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. \. altul Budapesten. Huasetisteiu és \ogler

irodájában BéCSbeu, Prágában és Budapesten ; valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is.

Szabolcsmegye közegészség-ügyi viszonyai.

Hu a/ évi halálozási eseteket az utolsó őt évről 1876-tól 1880-ig összeállítjuk: a következő eredményhez jutunk. Ugyanis az országban az átlagos halálozási arány 3.7% Szabolcsmegyében 4%. E szerént megyénkben a/io%, vagyis 660 ember hal meg évenkint; tehát több, mint amennyi az országos átlagnak megfelelne. Ez arány 1876 óta folyvást növekedőben van.

1876-ban ugyanis meghalt Szabolcsmegyében 3.4%, 1877-ben: 4.1%, 1878-ban: ugyanennyi,

1879-ben: 4.2%, 1880-ban ismét ugyanennyi.

Egyes községekben, például Nyir-Báthorban a halálozás 1879-ben 4%, 1880 ban 5.2% (!); Nyir-Béltekcn meghalt 1880-ban: 4.4%; Nyir- Lugoson 5.7%; Nyir-Pilisen: 4.4%; Encsencsen: 6.8% (!); Piricsén: 7.3% (!/

Mig a dudái járásban meghalt 1880-ban, jelesen Lökön: 3.7%; Polgáron: 4.4%, Bild-Szt.- Mihályon: 4.9%. Az átlag pedig a dadai járásbeli utóbb nevezett községekben, az utolsó öt évben: 4%; a nyir-báthori járás fentebb nevezett községeiben pedig: 4.5%. Tehát a dadai községek halálozási átlagát jóval meghaladja a nyir-báthori járásbeli községek átlaga.

Minthogy pedig a megyei 5 évi átlag 4%-it, az ország 5 évi átlaga 3.7%-it tesz ki: a nyir- báthori járásbeli községek halálozási aránya, a megyei átlagot */io%-al, az országos átlagot egész */io%-al haladja meg; vagyis minden 1000 ember után évenkint nyolez lélekszámmal.

Még tanulságosabbak és elszomoritóbbak ez adatok, ha a születési aránynyal állítjuk szembe.

Az országos születési átlag, a fölvett öt évben 4.5%-it tesz ki: mig a halálozási átlag 3.7o/0-it.

A megyei születési átlag 4.7%-it, a halálozási átlag pedig 4%-i. Az országos átlag tehát 1.2%-i; a megyei átlag ellenben 7/io%-ival többet tüntet föl a születési; mint a halálozási esetekben.

Ami az egyes községeket illeti, azokban a i következő arányok állanak elő.

A dadai járásban az öt évi születési átlag, például Lökön: 4.7%, a halálozási átlag 3.9%:

; Polgáron: a születési átlag 5.7%, a halálozási 4.7%: Büd-Szt.-Miháhjon: a születési átlag 5%, a halálozási átlag 3.7%. Tehát a születési átlag mindenütt kedvező.

Ellenben a nyir-báthori járásban, Nyír-Báthor- ban: a születési átlag 5%, a halálozási átlag 4%-i; Nyír-Beiteken: a születési átlag 3.1%, a halálozási átlag 3.4%-i; Nyir-Lugoson: a születési átlag 5.5%, a halálozási átlag 5.6%-i; Nyir- Pilisen: a születési átlag 4.5%, a halálozási átlag 4.8%-i! Encsencsen: a születési átlag 4.3%-i, a halálozási átlag 4%-i; Piricsén: a születési átlag 5.3%, a halálozási átlag 5%.

Tehát úgy az országos, mint a megyei, különösen pedig a dadai járásbeli községek átlagaival szemben, az utóbb említett községekben általában rósz, mondhatni a legrosszabb átlagok állanak elő.

Ez úttal csakis az említett néhány községre hivatkoztam példák tekintetében, hogy feltüntessem: vájjon a megyében mindenütt, vagy csak némely részében pusztit-e oly aránytalanul a halál ? és hogy a különböző vidékek adatait egymással összehasonlítván, az illető vidékek különböző territoriális viszonyai szerént, annál biztosabban rá mutathassak a baj okaira.

Mi okozza tehát ama rémitő halandóságot a megye némely részén? mert az eddig közlött adatokból is tisztán kitűnik; hogy a halandóság a megyének nem minden részében oly rémséges mérvű.

A felelet igen egyszerű a feltett kérdésre. Különösen a megyei embernek, aki a helyi viszonyokat ismeri, nem is kell sok magyarázat hozzá.

Kimondom tehát. Oka e nagy halandóságnak az a sok pocsolya, amelyekkel sok községben, vagy azok közelében az év minden szakában találkozunk.

De amily könnyű a baj okát megtalálni, épen oly könnyű annak orvoslata is: ha t. i. a megye admiuistrátiója a helyes útra lép és az illető községeket is a helyes útra tereli.

A községek és általában a nép szegénysége és szomorú állapota tudatában, a segítséget; amint mór ezt mi, az autonómia emberei megszoktuk, csak a kormánytól várjuk, holott a legjobb kormányról is azt mondhatjuk, amit a jó Istenről a franczia mond: „Aide toi et Dicu t’aidenu“.

A belvizek levezetéséről szóló törvény 7 éve hogy meg vau alkotva.

Eme törvénynek 4-edik §-a egyeseknek is megengedi, hogy belvizeiket, hatósági engedély és megfelelő kártalanítás mellett, levezethessék. A 14-ik §. pedig, a közegészségi tekintetekből szükségesnek bizonyult levezetéseket, még az illetők akarata ellenére is foganatosithatónak mondja ki a veszélyes vizek levezetését.

E levezetés alatt én korántsem oly nagyszabású vizszabályozási munkálatot értek, mint például, hogy közelből vegyem a hasonlatot, a nyir- vizszabályozás; melynek területébe, Nyir-Báthort kivéve, a fentebb említett községek nem is esnek; hanem egyszerű vízlevezető árkokat értek.

Én magam e téren, mint az olvasó talán sejti is, szakember nem lévén; cultur-mérnököket hivA „NYIRVIDEK“ TÁRCZÁJA.

Évek múlva.

Fogadj be völgy, ábránd hazája 1 Ai est báját hón csak itt éretem ;

Szelíden át tetsző homálya

Álomba ringat titkon csendesen.

Ábránd, álom, mint tarka lepkék,

Körül lebegve játszanak velem . . .

Ajakim ah I még nem feledték Láng csókjaidat első szerelem I

Nyíló kelyhen pillangó alszik,

fiinyugodott fészkén a kis madár;

Csak a szellő sóhaja hallszik,

Úgy sir . . . fájó könyjo a harmst-Ar.

Az álmos erdó áhítattal

Neszéi édes fájó sejtelmeket . . .

— Szép kedvesem oly félve halkai Itt súgta meg clóoőr, hogy szerel

Itt álmodlak tavasz titkáról,

fi kis pataknak árnyas partiuál;

Virágeső hullott a fáról,

S te keblemen szelíden oyugvál.

ti mig fénye az est csillagának.

Mosolygva kelt ki túl az ormokon

Szivünk verés! ringatának

Édes álomba édes hangokon.

Azóta több tavasz virága.

Hullatta id e völgybe szirmait;

Sötét lett ah I a szív világa.

Felhők fedek a nap sugárait.

S ha olykor a múlt távolában

Reszketve kelt az emlék csillaga :

Szivem majd megtört bánatában,

Oly kínosnak tetszett az éjs/aka

_____________

Elj

öttem e patak partjához,

De itt sem enyhül néma báuatom ; Mit többó semmi vissza nem hoz, Vesztett szerelmed sírva siratom Irigylem oh a lepke sorsát,

Tavaszszal szüotelen örömben 61 ; Hervadt virág takarja sírját,

S tavaszszal újra szerelemre kél.

Igen örülök Kálossy ur, hogy férjemet érdemesnek találta arra nézve, hogy barátságával megtisztelje.

— A szerencse enyém asszonyom í Már magában az, hogy kegyesek voltak engem házukhoz fogAdni s ez által némileg kedves családi körükbe vonni, igen lekötelezett engem, és hogy Lajos barátom barátsága által egy lépéssel közelebb juthattam nemes szivükhöz: az íh- mét csak reám nézve szerencse.

Ah 1 de a bú nem ő' meg engem 1 Pillámat most utolzzor lepi köny;

Elalszik minden láng szivemben,

Latsanként fásulttá tesz a közöny,

Szivem már alig-alig dobban,

Nem csillan vissza rá a régi fény :

Itt keltem dalra szebb napokban,

Itt hal ki benne minden érzemény I

Dr. Pápay Imre.

Egy szép asszony boszúja.

— Eredeti beszóly. —

(Folytatás.)

Szitáry és Kálossy, amint Szí tárj nejének megígérte, i másnapon csakugyan megérkeztek; még pedig, amint | Szitán neje ügyeimen elésére megjegyzé, idejében, vagyis illő időben, azaz délután 4 és 5 éra közt.

Az érkezőket Szitáryné fogadta, férjét gyöngéden átölelve s fogadva csókját, Kálossynak pedig jobbját nyújtva a szives látás átlátszó őszinteségével.

— Ez még nem elég édesem! — szólt Szitáry a j mint az irodának átalakított ebédlőbe léptek, karon

fogva Kálossy t — Kálossy ur ezentúl nekem egyike legjobb barátaimnak. A bócsn-estélyen bővebben megismerkedtünk s csakhamar bizalmassá váltunk egymás irányában.

— Én nagyon rendjén találom. Különösen cgyko- j ruak és hasonló rofivaltségüek között úgy is kell lenni.

— Soha so hálálkodjál Gyula pajtás oly sokat. Nem szoktunk mi akoz, hanem találd magadat otthon uáluuk.

— Én is elengedem a hosszas bemutatást és a bókokat, amelyekkel úgy látszik Kálossy ur uem igen gazdálkodik.

— Az igazmondás asszonyom még magában nem bókolás.

— Csak nem akarjátok a találkozást mindjárt, vitatkozással kezdeni meg. Vágott közbe Szitáry. — Ahelyett jobb lesz. ha mi lesétálnok a kertbe. Te pedig fiam, fordult Szitáry nejéhez, bordass be a kocsiról mindent és láss egy kis falni való után. Annyit előre is kijelentek úgy saját, mint Gyula barátom gyomra óévében, bogy étvágy dolgában nem vagyunk szűkében. A mulatság után meglehetősen kiéheztük magunkat.

— Azt csak bizd rám. — Válaszolt Szitáryné s bocsánatot kérve Kálossytól eltávozott, magukra hagyva az uj barátokat.

— Tehát menjünk a kertbe, ha te is ngy akarod. — Szólitá meg Szitáry Kálossyt Kálossy kétszer sem engedte mondaui, azonnal kész volt az indulásra.

Útközben megállítja Szitáry Kálossyt s lassú titkolózó hangon a következő, előttünk ismeretlen iudoku szavakat intézé Kállossyboz.

— De édes Gyulám! Az asszony előtt egy szót sem arról a dologról! Becsületedre fogadtad, bogy soha sem fogiz e dologról még előttem sem szólni, annál kevésbé más, vagy épen nőm előtt Barátom halálra szé- gyelném magamat nőm előtt, ha megtudná. Magad is átláthatod, bogy olyasmit, komoly házas ember csak be nem számítható állapotban követhet el. De hát nőm akarMai számunkhoz egy fél iv melléklet vau csatolva. 'N