Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-07-28 / 30. szám
NYÍBTIDÉ It.“ dési életében. Nem keressük az okszálakat; de kimondjuk, hogy: nem tettek hasznos szolgálatot vele e népnek. De hála égnek! még nem veszett el minden. Nyíregyháza erősen magyarosodik. A magyarnyelv szükségességét mindinkább, és mindszélesebb körben elismerni kezdik, ügy is kell! Csak a vak nem látja azt, hogy századunk uralkodó eszméje: a nemzetiség, a nyelv'egység. A nemzetiség, az egy népfenség jogara alatt élő polgárok nyelvegysége életszükséggé, levegővé vált az újabb időkben. Egyedül az egynyelvű államnak lehet jövője. Amely állam ezt át nem látja s nem igyekszik e tekintetben magát konszolidálni: az elkészítheti államiságának szemfödelét és siriratát. A nemzetiség, a nyelvegység eszméje szólította életre az olasz- és németegységet. A nyelvegység volt és lesz rugója Oroszország törekvéseinek. A nemzetiségi kérdés szorította ki Ausztriát Olaszországból és Németországból. Ez eszme állította szembe Prágában a cseheket és németeket s pusztítja az egyetértést a két nép-faj közt. Románia szintén nemzeti egységre törekszik. Tehát csak mi magyarok tegyük zsebre kezeinket, s bízzuk, igaz hivő müzülmánként, Istenre állami életünk alapját: nemzeti nyelvünk jövőjét?! (Folytatása következik.) Rendkivüli közgyűlése Szabolcsmegye törvényhatósági nagybizottságának folyó évi juliushó 26-án Nyíregyházán. A főispán távolléte miatt, a gyűlést kormányzó alispán ur vezette. Első tárgy volt a nagykállői megyeház értékesítése tárgyában kiküldött bizottság jelentése, kapcsolattal az állandó választmány javaslatával, mely szerint a megyeház épülete az igazságügyi miniszter urnák ajánltatik megvétel végett, hogy az országos fegyházzá alakittassék át. Kállay János országgy. képviselő nem pártolja az állandó választmány javaslatát; mert Kálló felvirágoztatása érdekében, a megyeházat jövedelmezőbb czélra kívánná fordítani; nevezetesen a görög kath. magyar püspökség székhelyévé. Ugyanazért bevárni óhajtja a vallás és közoktatásügyi miniszternek ez Ugybeni intézkedését. Dr. Bleuer Miklós szintén leikéből óhajtja Kálló felvirágoztatását; de ha addig kell várnia, mig ott a görög kath. magyar püspök székhelye lesz, akkor ő ősz férfi létére azt meg nem érheti; de még talán azok sem, akiknek most fekete szakáíuk van. Azért ő az állandó vál. javaslatát helyesli. A megyeház eladását már csak azért is kívánja, hogy Szabolcsmegye mielőbb oly helyzetbe jöjjön, miszerint Nyíregyházán saját díszes palotájában tarthassa közgyűléseit. Az elnöklő alispán ur felhiván a közgyűlést véleményének kijelentésére : az állandó választmány javaslata, melyszerint a megyeházépület 120,000 forintért igazságügyi czélokra adassék át, elfogadtatott. A gyűlés második tárgya Nyíregyháza városának a 800,000 arany forintos kölcsönének papírpénzzé átváltoztatása s a kölcsön törlesztése ügyében beadott kérvénye volt. A város kérelme az állandó vál. javaslata alapján megadatott. Az arany kölcsön papírpénzzé konvertálása a tőke törlesztés és a kamatoknak évenkénti fizetése, az előterjesztett tervezet szerént, megengedtetett. E pontnál helyszerünek találjuk eme kölcsön átváltoztatására röviden reflektálni. A kérdéses 800,000 arany forintos kölcsön 40 év alatt 80 egyenlő részletben 6%% arany értékben való visszafizetése mellett volt törlesztendő,mely 5a/4%arany Kegyetlen bíró a nép, szigorú végrehajtója kegyetlen Ítéletének. Nem csak a bűnöst bünteti büntetéssel, elitéli annak családját, hozzátartozóit is. Ha az apa rósz: annak kell lenni a fiúnak is; ha a fiú gonosz: az apa sem lehet más. Az alma nem esik messze fájától. Es egyesek vétkéért egész családok bűnhődnek ártatlanul. így történt ez most is. A fiú tette, sötét árnyat vetett az ártatlan apára. Mondják, hogy a nép igazságos. És ez igaz is. Naponta látjuk. Ma égig emeli azt, akit tegnap sárral dobált; holnap sárral dobálja azt, akit ma istenit. Naponta látjuk. Mindig bálvány-imádó volt, csakhogy ma gyakrabban változtatgatja bálványait. Egy lépés az ut sze- retetétől, gyűlöletéhez. Sokat el néz, sokat megbocsát; csak csalódásait nem tudja elfelejteni. A hirhedett haramiát, akinek puszta neve is rettegésbe ejté, a hősiség varázsával övedzi át, s megörö- kiti költészetében. De akiben csalódott, akit pedig az előtt becsülni tanult, rokonszenvével kisért, tiszteletével környezett: annak soha sem tud megbocsátani, azt könyörtelenül taszítja el magától, örökes megvetéssel üldözi életében, s megátkozza halálában. A megvetés a legborzasztóbb fegyvere a népnek. Gyűlöltjével küzd, homokra lép, eltiporhatja: de mint ellenfelét tapodja el . De akit meg vet, azt észre sem veszi, az nem számit, az nem ember többé: pária. Ez az igazi egyedüliség. Uy egyedüliségben élt Kósza Márton ur, fiának börtönbe hurczoltatása utáu. Megelőzte a kényszerítést, letette hivatalát, az ezüst zsinóros kék huszárkát, a parancsoló erővel bíró ezüstös csákót, s önként visszavonult a tevékenység színpadáról, a semmit nem tevés rideg magányába. Felé sem ment az igen kedvelt »csilla- gos«-nak; egyszer se látogatta meg börtönében egyetlen gyermekét; udvarát is ritkán hagyta el; folyvást otthon vesztegelt. Otthon! Mily ridegen hangzott neki most e szó! Otthon! Volt-e neki többé otthona? Otthoni Ah! nem otthon! örömtelen pusztaság, sivár élettelenség vala ez. Nem járt hozzá senki sem. Még a saját kutyája is érték, Nyíregyháza városa 1880. és 1881. évi költség- vetési szükségletét véve alapul, 75O/i0o bankérték kama tokkal félévenként 30,000 egész évre 60,000 forintokkal fedeztetett, s igy a 75%oo %-val számítva 40 év alatt 1.400,000 forinttal lett volna törleszthető. Tekintve az arany értéknek a körülmények szerinti ingadozását, melynek tovább fentnrtása Nyíregyháza városának sok terhet és kellemetlenséget okozhatna; ez indokból az arany kölcsönnek papirkölcsönné leendő átalakítása igen előnyös. Ugyanis: Az osztrák földhitelintézet igazgatósága f. juni. 30-ról kelt levele szerint a kölcsön átalakítás 58 évre 100 részletben lenne visszafizetendő következő feltételek mellett: A 800,000 arany forint tőke törlesztése f. é. augusztus 15-ig befizetendő 180.00U f. 12 kr. arany értékben, mely eddig a pázsit földek vételárából valósággal befizetett 335,265 irtot 2. 1876- 1881. években 5'/2 év alatt már ez ideig, az utolsó fizetés, mely áprilhóban történt, beszámításával 330,000 frt. 3. Az 50 év tartama alatt 100, félévi részletekben 16,775 forinttal fizetendő 1.677,500 frt. 4. A visszafizetendő 1-ső pontbeli 280,000 frt 12 kr. arany érték után, a kötvényben kifejezett 3% provisió, az osztr. földhitelintézeti igazgatóság folyó évi május 11-ről kelt levele szerint, 8806 frt 20 kr. 5. Ugyancsak a jelzett igazgatóság levele szerint, bár a 280,000 frt 12 kr. a folyó évi augusztus 15-ig befizetendő is, ezen befizetendő tőke után, mennyiben a 16,775 frt annuitás csak 1882. május 15-től válik esedékessé, a közbeeső 9 hóra fizetendő, a régi kamatláb szerinti a várost terhelő különbözet 12,250 frt. 6. Végre a konvertálandó 519,999 frt 38 krnak 1881. október 1-től 1882. május 15 ig fizetendő 71/» havi kamatja 23,062 frt 48'/a kr., összesen 2.386,883 frt 68 Vz kr. Levonva ezt 40 év alatt bankértékben fizetendő 2400000 írtból, a város javára maradvány 13,116 frt 31 >/2 kr. A fentebb aug. 15-ig kifizetendőnek jelzett 280,000 frt 12 kr. levonása utáu fenmaradt s konvertálandó tőké 519.999 frt 88 kr. aranyértékü kamatja tenne évenkiut 38.999 frt 99 krt; az átalakítás esetében kamat s tőke törlesztésére fordítandó lesz 33,550 frt, s ezen különbözettél, mely évenkiut 5449 frt 99 krt eredményez, ez aranykölcsön hátralevő 34'/2 évre a város javára meggazdálkodtatik 188,023 frt 27 ]/2 kr , s igy a kamatkülönbözet s meggaz- dálkodás tesz: 201,139 frt 59 krt. A kölcsönügylet eme rövid ismertetése után, térjünk a közgyűlés többi tárgyaira. Kruspér Józsefnek, mint a közelebb elhunyt megyei várnagy özvegyének azon kérelme, melyszerént néhai férjének fizetése javadalmához mért 3 havi kegypénzt kér kiutalványoztatui, az állandó választmány véleménye alapján, a belügyminiszterhez pártolólag felterjesztetni határoztatott. Gr. Dessewffy Aurélnak, a megyei lótenyésztési bizottság elnökének előterjesztése folytán, a szabolcs- megyei lótenyésztési bizottság újból alakíttatván: annak tagjaiul Bencs László, Marsaiké Géza, Nádasy Mihály, Nagy Károly, Bleuer Béla, Gencsy Albert, Pschérer József, Ferenczy Emil, Okolicsányi Menyhért, Miklós László, Bleuer Leopold, Oláh József, gr. De- sewffy Alajos, ifj. gr. Lónyay Menyhért, gr. Forgách László, Tóth Alajos és gr. Vay Tibor választattak meg. A magáu kézi zálogkölcsön ügyben kelt miniszteri leirat következtében, a 1881. XIV. t. ez. alapján, megbízott küldöttség javaslata előterjesztetvén, az egész terjedelmében elfogadtatott és. felterjesztetni határoztatott. A javaslat következőleg hangzik: »Javaslat a kézi zálogkölcsönügyletről szóló 1881. évi XIV. t. ez. 1-ső, 11-dik, és 28-dik §§. alapján. 1. A Szabolcsmegye területén működő magán kézi zálogkölcsön üzletek által, a 1881-ik évi XÍV. t. ez. 1-ső §-a értelmében, biztosítékul kisközségben 300 frt, nagyközségben 800 frt, rendezett tanácsú városokban 2000 frt teendő le készpénzben, megyei pénzintézetek betéti könyvecskéiben, értékpapírban vagy pemegugatta. Nem urazta, nem becsülte többé senki sem. Vén gonosz lett a neve. Boldog, boldogtalan e néven ismerte. De mit is várhatott mást egy gyilkos atyja? O nz oka fia gonoszságának; ő nevelte. Pedig mily szerencsétlennek érezé magát elha- gyottságában 1 Pedig mily jól esett volna kétségbe esett szivének embertársai vigasztaló részvéte 1 Úgy fájt neki, hogy auuyi ezer ember között nem akadt egy, ki a vigasz balzsamával kopogtatott volna be elárvult otthonába. A sok jó barát közzül egy sem volt sehol. Mind elhagyta, mind megvetette. De nem! Egy nem feledte el. Mindennap eljött hozzá, mindennap felkereste. Bus Pál ur vala ez, a hü Pylades a kitűnő baromorvos és hallottkém. Ezt meg ő utasította el. Jól ismerte a volt csendőr lakostársait, tudta, hogy őt elitélte a közvélemény, hogy ő »semmi sem« többé, hogy vele jó szót sem szabad váltani többé senkinek. Ezért utasitá el Bus Pál urat, fezért zárta be előtte az ajtót. Miért élne vissza a hübarát nemes érzelmével ? Miért rántaná azt is magához az élő halottak közzé ? Menjen el, feledje el, átkozza meg ő is. Lemondani a barátságról, széttépui egy, az évek hosszú változásteljes során szentesült viszonyt, szakitni a baráttal, a barát jó létéért: a legnehezebb áldozat ez, s csakis nemes lelkek sajátja. A »vén gonosz« meg hozta ez áldozatot. Hiába jött el miudennap néha kétszer-há- romszor a hűséges baromorvos, hasztalan kopogtatott, eleinte illedelmesen, később aztán valóságos dörömbölés- sel, a zárt ajtókon: Márton ur hajthatlan maradt, mind ő, mind az erős tölgyfa ajtó rendkivüli ellenállási képességgel birt. Pedig mily szerencsétlennek érezé magát elhagyott- ságában. Pedig mily jól eset volna kétségbeeset szivének a hü barát vigasztaló részvéte. Úgy fájt, úgy szom- I jazott szive a vigasz, és a hübarát után : még sem fo- j gad'ta azt el, mégis elűzte azt magától. dig a jelzett biztosítékoknak legalább kétszeres értékű ingatlanra való betáblázásával. 2. A magán zálogintézetek által szedhető legmagasabb zálogkölcsön dijakul, beleszámítva a gondozási, őrzési biztosítási, kezelési és becslési dijakat, a következők javasoltatnak: 1 írttól 20 írtig, minden forint utáu egy hóra 4 kr. = 48% ; 20 írttól 50 írtig 3 kr. = 36% ; 50 Írttól 100 írtig 2% kr. = 30%; 100 frtól felfelé 1 >/a kr. = 18%. 3. A nyíregyházai takarékpénztár igazgatósága által, az 1881. évi XIV. t. ez. 28 §. alapján, beterjesztett javaslat egész terjedelmében elfogadtatván: a felterjesztés kíséretében, a nyíregyházai takarékpénztár alapszabálya és mérlege kíséretében felterjesztetni határoztatik.« Ezután a rendkivüli közgyűlés berekesztetett. (100.) A kézi zálog-kölcsönügyletről. A kézi zálogokra nyújtani szokott kölcsönök fizetéséről s általában a kölcsönügylet rendezéséről szóló törvény folyó évi áprilhó 4-edikén lépett életbe. Valóban ideje volt már ez ügyletet is rende/.ni. A kézi zálogkölcsönt aránylag legtöbben veszik igéuybe. És, mint általánosan tudva van, e kölcsön a legdrágább. Szükséges volt tehát, hogy a szegényebb sorsuak eme kölcsönpéuztárának kezelésére is gondoljon a törvényhozás. E szükségnek a magyar törvényhozás a/, 1881. XIV t. (szikkel úgy, ahogy eleget tett. Eme törvény közérdekű szakaszait, főbb vonásokban a következőkben ismertetjük olvasóinkkal. Kézi zálogra való kölcsönadási üzletet csak az illetékes iparhatóság engedélyezhet; az üzlettulajdonos az előirt alaki kellékek mellett igazolni tartozik azt i , hogy a törvényhatóság előterjesztése alapján a földmive- lés,- ipar- és kereskedelemügyi m kir. miniszter által mégha- tárorozott biztosítékot letette. Fióküzletekért biztosítékot külön kell tenni; közvetítői, ügynöki, vagy közfyeujárá- si ügyleteket űzni tiltva van. Tűzveszélyes tárgyakat, katonai egyenruhákat és fegyvereket, nyilvános isteni szolgálatra szánt eszközöket, iskolai bizonyityányojrat és lec^kekcinyveket,, hivatali, fizetési és uyugtaivekpt zálogába venpi uem sza,bad. A zálogtárgyakon kívül á kölcsön biztosítására váltót vagy más kötelező okiratot venni tilos; szinlett zálogügyleteket kötni uem szabad; zálogtárgyakat visz- szavásárlási kikötéssel, vételjegy adása mellett, zálogba venni niucs megengedve. Az elzálogositónak joga vau tárgyait saját pecsétjével lejárni és őriztetni. A zálogjegyeknek tartalmazníok kell az üzleti könyv folyó számát, az elzálogosítás és lejárat idejét, a zálogtárgy szabatos megjelölését és becsértékét, a kölcsönnek hetükkel kiirt összegét, a kölcsöndij levont vagy fizetendő százalékát, lepecsételt tárgyaknál a pecsét lenyomatát, végre az üzlettulajdouos aláírását. A zálogba vett tárgyaltból bekijtptt, lapszámozott átfüzött s hatóságilag hitelesítendő líönyvek vezetendők, melyeknek a zálogtárgyak elősorolt tartalmán kívül, magokban kell foglaluiok még a lejárat meghosszabitását, a kiváltás napját és a zálog eladásából befolyt összeget. — E könyvek vezetésénél okmáuyszerü aggálytalanság- gal kell eljárni, az iparhatóság azokat, úgy az üzleteket havonként megvizsgálni köteles. A zálogüzletnél szedhető kamatok s minden másnemű dijak összegét a kölcsön százalékban kifejezve, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, a törvényhatóságok meghallgatásával állapítja meg. Az ily módon meghatározott százalék az üzlethelyiségben állandóan kifüggesztendő. Egy hónál kevesebb időre egy havi kamat számítható, annál tovább terjedő időre azonban a dijak napokra számítandók. Az elzálogosított tárgyakat kiváltani az árverés kezdetéig mindig lehet. Az elveszett zálogjogyeket a törvény rendes utján kell megsemmisíteni, tiz írtnál többre nem becsült tárgyak azonban ismertető jeleik leírása után, kellő biztosíték mellett, kiadandók; a letett biztosítékok 3 évig tartandók vissza. Árverést csak az egy hónappal lejárt tárgyakra lehet tartani s azontúl kölcsöndijat szedni, ha árverés nem tartatik is, csupán És most már csakugyan nem volt senkije, egyedül maradt mint a szőlőkarója, melyről leszára'dott a venyige. Sivár üres lett világa, a vadon hova-tovább kifejlett körűié. Nem sirt, nem panaszkodott; nem vágyott semmire, nem remélt semmit. Lassanként mindent elfelejtett. Elfelejtő mi volt, mivé lett; elfelejtő a hű barátot, s az egyetlen gyermeket. Ezt tudta legnehezebben felejteni. Sokszor úgy tetszet, mintha az ő ismerős lépteit, szavait hallaná ott a térés toruáczon, ott az udvaron, vagy a másik szobában. Gyakran látta őt álmajban, ébren és alva, sokáig álmodozott felőle. Végre ez-is elmúlt. Az ember sokat, még az életet is el tudja felejteni. Nem sirt, nem panaszkodott. Hátra tett kezekkel meggörnyedve járt le s fel a nappali szobában. Oly üres, puszta volt az egész ház. A puszta ház fehér falán, gyász fátyolos keretéből szomorúan tekintett le reá elhalt nejének arczképe. Meg-meg állott a gyász fátyolos kép előtl. Nézte sokáig nézte azt a halvány alakot. — Lásd! mivé lettem, mivé lettünk!— szólt hozzá csendes vádló hangon. — Miért mentél el oly korán? Miért hagytál el bennünket? Vagy ha már el kellett menned, miért nem vittél el engemis őt is, mind a kettőnket. Nézte sokáig nézte, azt a halvány szelíd alakot. És élt tovább vágy és czél nélkül; halott volt a halál nyugalma nélkül. De nem ő volt a legboldogtalanabb ! Nem ő volt a legnyomorultabb 1 Szegény Mari! O még szerencsétlenebb vala! Szegény Mari! O egy egész életboldogságát vesztette el. Beteg is lett bele. Az orvosok fáradtsága és tudománya, az ifjúság ereje végre legyőzte a halált, megmenté az életnek, a szenvedésnek. Óh mert neki az élet már csak szenvedést jelentett. Búra vált ifjúsága, elborult mint a nap, melynek fényes arczát sötét irigy felhő ta- lcará el. Ajkáról elveszett kedves mosolya, szive nyugalma, szeme álma: mind elhagyá a fogyó leányt, mind eltűnt puszta hang gyanánt. (Folytatása következik.)
