Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-28 / 30. szám

„N Y í K V I D É K“ még 3 hónapig szabad. Az árverés tárgyainak, idejének s helyének jegyzéke az iparhatóságnak bemutatandó, közhír­ré teendő s 15 nappal előbb a hatósági helyiségben ki­függesztendő. Az árverezés közjegyző vagy iparhatósági kiküdött felügyelete alatt tarthitó. Kikiáltási ár a becsérték: — a vételárból, levonván az üzlettulajdonos kölcsönét és kamatúit, árverezési költ­ségül minden forint után 2 krt. megtarthat; a fennma­radt összeg a tulajdonost illeti. Az árverezési jegyző­könyvnek tartalmaznia kell a zálogtárgy számát, meg­jelölését, elzálogositásu idejét, kikiáltási árát, zálogköl­csön diját, vételárát, a zálogtartó összegezett követelé­sét s végre a vételár-maradványt. A jegyzőkönyv az üz­lettulajdonos és kiküldött által aláírandó, utóbbi köte­les az árverezési jegyzókönyvet, az elzálogositókat ille­tő felesleget a kiküldő iparhatóságnak haladéktalanul boterjeszteni; a pénz és iratok 3 nap alatt a törvényha­tósági központi pénztárba át adandók, ahonnan 3 év alatt a zálogjegy felmutásával ki nem vett vételár ma­radványok ipari czélokra fordítandók. Minden zálogüzletnek e törvény határozatai sze­rint 30 nap alatt kell berendezve lennie, ellenesetben beszüntetendő. Jelen törvényt áthágó üzletulajdouosok 300. írtig, visszaesés esetén pedig egy hónapig terjedhe­tő elzárással is büntethetők. Az illetékes bíróságok ál­tal kirovandó bírságok ipari czélokra fordítandók. Be­szüntetett zálogüzletekben a zálogtárgyak gondozása, és kiváltásánál a zálogüzlettulajdonos költségére az iparba- tósági kiküldött jár el. E törvény rendelkezései nem terjednek ki a kir. zálogházakra, a nyers terményekre, árücsarnokokbau v. bizományi raktárakban adott előlegekre s értékpapírok­ra való kölcsönzésekre, mennyiben azokat nem rendsze­res zálogüzletek adják. Törvényhatóságok, községek, részvénytársaságok és szövetkezetek által fenntartott zá- logüzleteket, ha szüksége forogna fenn, külön rendelet fogja szabályozni. E törvény által előirt zálogüzletekre nézve a kamatlábat megszorító törvényes intézkedés nem alkalmazandó. A mondott törvény életbeléptetése tárgyában kö­zöljük egyidejűleg a kereskedelmi miniszter által vala­mennyi törvényhatósághoz ez ügyben intézett körrende­let szövegét. »A kézi-zálogkölcsön-Ugyletröl szóló f. évi XIV. sz. törvényczikk az országos törvénytárban való megje­lenését követő 16 ik napon, azaz f. évi április hó 4-éu hatályba lépvén; az ezen törvény végrehajtására czélzó intézkedések foganatosítása végett felhívom, a törvényha­tóságot, hogy a hatósága területén jelenleg létező kézi- zálog-Uzletek jegyzékét 8 nap alatt hozzám mulhatlanul terjessze fel. Felhívom továbbá a törvényhatóságot, hogy egy­idejűleg a jelenleg létező kézizálog-kölcsöuző vállalatok­ra nézve tüntosse fel, hogy azok úgy a fő, mint az eset- log fennálló fiók-intézetek után biztosíték (cautió) czi- rnén mily összeget tettek le a hatóságnál; tüntesse fel továbbá, hogy ezen vállalatok jelenleg mily kamatláb mellett folytatják üzletüket? s mindezek feltüntetése után, tekintettel a szóban forgó törvény 1. 11. §-aira, melyek szerint úgy a biztosíték, mint a kamatláb a zá- logkölcsöndij maximuma (azaz a zálogüzletnél gondozási, biztosítási, kozeltetési és egyébb dijak és illetékek a ka­mattal ogyüt egy összegbe foglalva) a törvényhatóság moghallgatásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter által határozandó mog; tegyen a törvény­hatóság indokolt javaslatot arra nézve, hogy hatósága térülőién ozon biztosíték jés zálogkölcsöndij, moly öszeg- ben, illotőleg mily százalékban (a kölcsönösszeg százalé­kában) állapíttassák meg ? A zálogkölcsöndij meghatáro­zására vonatkozólag megjegyzem, hogy nincs kifogásom az ellen, hogy az ékszerekre magasabb százalék állapit- tásnék meg, mint egyéb ingókra nézve. Saját tájékozásom czéljából felhívom továbbá a törvényhatóságot, hogy az egyes zálogkolcsön-üzletek szék helyén levő vagy esetleg legközelebb fekvő pénzin­tézetek, bankok, takarékpéuztárak stb. által különböző bnnküzlotoknél szedni szokott kamatszázalék tekintetében is nyújtson nekem felvilágosítást.« „K—I K.“ A jó jelek. Szokássá vált napjainkban — és jó szokás, — hogy kis és nagy, vidéki és fővárosi lapok n jótékony- czélra tett adakozásokat közlik. E közlemények mutat­ják, hogy az omborekben érző szív s magasra törő lélek lakik, mely a bumanistikus czélok és intézményekért nemcsak szóval, moleg lelkesülő.« hangján ; hanoin tettel is áblozik; jelezve, hogy az ember nem afféle »kétlábú, tollntlnu Állat,« mint Plátó meghatározó miségét; som nem puszta anyag-tömecsek, atomok összetalálkozása, mint az anyagelvüség barátai hiszik és hirdetik; hanem vau benne valami nem érzékelhető, kézzel nem fogható pueüma-szorü, szellemi részecske is, a mely érez, gondol, a nemosért fellángol, a szegénység, nyomor látására el­lágyul, «(érzékenyül s megindul, s ideális czélokért áldo­zatra nyújtja ki kozoit. AtTektálhatják talán némelyek az érzékotleuséget; gúnyolhatják n szent czélokért lel- kesülőket; meg is mosolyoghatják a nyomor láttára elér- zékenyülőket — ezt tehetik, s hogy vannak ilyenek. Meg azt is, hogy magukat s ki és mi létüket Plátó sza vaival határozzák meg és merő auyagcsere szüleményé­nek tekintsék. Kit-kit a maga hite boldogít. Legyen no- kiek is hitük szerint. Mi azonban ama tiszta, uemes s nagy lelkeket, kik a felebaráti és emberszereteti intéz­ményekért, az emberiség előhiiladását, nemesedését, bol­dogulását munkáló intézetek, társulatok, testületek ügyé­ért áldozatkészséget mutatnak, fölfogásunk szorint, na­gyobbra becsüljük; mert őket az ember névben rejlő ma­gasztos fogalom megvalósítása felé törekedni látjuk. Elég szomorú de igaz, hogy emberi mivoltát és rendel­tetését nem mindenki fogja fel helyesen, ki az ember nevet viseli. Anuáliukább méltók a nyilvános elismerésre azok, kik uem egyedül önmagoknak s önmagokért, hanem közös, hasznos, szent czélokért is élnek s áldoznak. És ha a jótékonyság oltárára rakott kisohb»zorü adományok is örömmel nyugtáztatnak, mennyivel több hála érzettel kell e nyugtázást nyilváuo-an is teljesítenünk akkor, mi­dőn tetemes összegekről, midőn sok esetben százakról is van szó. Ily czélból közlöm én, megbízás következtében, buzgó és tevékeuy esperesünk kimutatása szerbit, az egy ér leforgása alatt, a felsőszabolcsi ev. reform, egyházmegye területén s egyes egyházaiban tett adakozásokat, a nagy­lelkű adományozók iránt elismerésül, a kétkedők bizal- matlaukodók és szegről húzókra nézve pedig buzdításul a következőkben: K.-Apáthiban: Uszkay Fereucz gondnok 1-t írt, Illosvay Kristóf (róm. katb.) 14 írt, templomfedésére; ezeken kívül Uszkay gondnok 140 irtot gyűjtött; Geszteréden: Lázár Juliánná, Gönczy Istvánné végrendeletileg, az egyháznak 20 Irt; Nyir-Báthorban: Molnár István, neje halála után, 50 írt; Berkeszen: gr. Vay Adámné. szül. Lóuyai Má­ria úrnő a szószéket díszes térítővel behuzatta s iskolai czélra adott 10 irtot; Berczelen: Har9ányi Dániel, végrendeletileg 100 irtot, a szegény gyermekek könyvekkel leendő ellátására, alapítványul; Beszlereczen: Benyiczky Alajosáé, szül.: Hor­váth Flóra úrnő, az ur asztalára értékes bimozett térí­tőt ajándékozott; Boydányban: uéb. Szabó Mibályné, szül; Szőke Erzsébet, végrendeletileg az egyháznak egy belső telket hagyományozott; Ujfehértón: Kubinyi József, nevelési czélra 400 irtot alapított; Győrében: Erdőhegyi Gyula és neje Majos Ida úrnő, egy tarka márváuykőből készült urasztalt vettek a templomba; Kis-Létán: Gencsy Károly ur papiak javításra 50 frt, állami adó törlesztése czéljából szintén 50 írt; együtt 100 frt; Vasmegyei en : Vccsey Oláh Károlyné egy vaskály­hát a papiakba ; Nyíregyházán: özv. Kéri Horváth Pálné, szül. Török Jobanua végrendeletileg 2832 frt. Műkedvelők 20 frt. Nyíregyháza városa iskolavételre 200 frt. Özv. Hu- dák Józsefné, szül Gráf Terézia 40 frt Elszász Ferencz ibrányi lakos 5 frt. Pásztor József ibrányi tanító 1 frt. Miklós Ferencz 5 frt. Az ibrányi egyház 4 frt. Szabolcson: Mudrány Andrásné az urasztalához egy értékes ezüst boros kannát; Káltó-Semjénben: Haraszty Péterné szül. Lengyel Mária egy gombot készíttetett a toronyra; Nagy-Kállón; Szilágyi János egy öntött vaskály­hát a nagyobb fiú iskolába; b. e. id. Erdőhegyi Mihály- né 10 irtot orgona alapra adományoztak. Az adományozóknak, illetve a végrendelkezők utó­dainak hálás köszönetét és elismerését nyilvánítja az egy­házmegye s neveiket jegyzőkönyveiben megörökíti. Szesztay Károly e. in. tanácsbiró indítványa követ­keztében, az e. megye határozatából közli; («örömbe! Péter egyházmegyei főjegyző. Megyei és városi újdonságok. * A julius 9-én az árvízkárosultak javára ő in. Graefl Józselné védnöksége alatt megtartott sóstói ma­jális alkalmával, az összes bevétel tett, felülfizetésekkel együtt, 430 frtot. Ez összegből levonván a kiadásokat 298 frtot, maradt tisztajövedelem képen 132 frt, moly Szabolcsmegyo kormányzó alispánjának, a részletes száma­dásokkal együtt, beterjesztetett A felülfizetök névsora: Graefl József és neje 47 frt, Br. Horváth Gidáué 18 frt, Sztárok Ferenczné 12 frt, Farkas Lajos, Zoltán Fe- reneznó 7 —7 frt, Bodnár István 6 frt, Korányi Imre, Groák Zsigmond, Miklós Ferencz. N. N. 5—5 frt, Zoltán János, Ibrányi N., Gróf Desseffwy Aurél, Gén- csy Bertalan, Kornis Ferencz, Haas Ignácz, Baruch Mór, Szomjas Ignácz 3—3 frt, Miklós László, Bégá- nyi Ferencz, Pscherer József, Flegmanu Miksa, Ibrá­nyi Zsigmond, Szikszay Pál, Bónis Bai'nabásné, Jármy Márton, Gróf Schlippenbach, Krasznay Gábor, Márky Elek, Ókolicsányi Lajosué, Horváth József, N. N., May Ado|f, Szomjas Károlyné 2 — 2 frt, Pethő András, Tester Lajos, Kovács Miklós, Jóba Elek 1 — 1 frt. Király Sándor a sátorért kialkudott 26 frtnyi összeg­ből, 10 frtot a jótékony czél javára elengedett, — A rendező bizottság. (o) Megyénk derék, körültekintő és lelkiismeretes főorvosa dr. Szabó Dávid ur által, a megyei közigaz­gatási bizottsághoz a »rókazugi« mocsár lecsapolása iráut beadott interpellacziója nyomán, a bizottság f. évi julius 14-én tartott ülésében hozott határozatával, Nyíregyháza város polgármesterét felhívta, hogy a rókazugi mocsár lecsapolása iránt sürgősen intézkedjék s eljárásának ered­ményéről már a jövő havi üléshez jelentést tegyen. A kérdéses mocsár levezetését s az e tekintetben már régebben megállapított terv végrehajtását, nemcsak az omladozó há'ak s a kenyérpótló gyümölcsös kertek szomorú helyzete; hanem a kártékony kigőzölgés által fenyegetett közegészségügy is balaszthatlanul sürgetik. (y) Pazár István és Mráz Károly nyíregyházái ágost. evang. tanító urakat, a magyarnyelv sikeres ta­nítása által szerzett érdemeik elismeréséül, a vallás és közoktatásügyi miniszter őnagy mél lósága, 50—60 frt jutalomdijjal tüntette ki A jutalomdij 17801/881 szám alatt, a nyíregyházai kir. adóhivatalnál már utalványozva is van. Szolgáljon e kitüntetés ösztönző például az il­lető tanító uraknak. (!) Dr. Meskó László Nyíregyház városa tiszti ügyésze, folyó hó 19-dikén váltott jegyet Vidliczkay József ország­gyűlési képviselő nr mÜTelt lelkű leányával Vidliczkay Anna kisasszonnyal. (y) Őrömmel értesültünk, hogy az 1881-ik évi adók kivetése teljesen befejeztetett nem csak; desőt az 1876 XV. t. ez. 29—34 §§. rendelkezéséhez képest alakított adófelszólamlási bizottság is befejezte tárgyalásait. E kö rülmény az adózók részére azon előnyt nyújtja, hogy az évi adó előírásokat e folyó hó közepén mér mindenki megtudhatta. Mi még ezt is késő dolognak tartjuk. Az adókivetési és befizetési elvi nézetek azt Írják elő, hogy az évi ndómennyiség az év első évnegyedében már köz­tudomású legyen; hogy az adózók beoszthassák pénz­beli bevételeiket és kiadásaikat. (p) Czukker Henrik nyíregyházi terménykereske­dőt leveröen gyászos szerencsétlenség érte. Égj etlen 10—12 éves fiú gyermeke folyó hó 12-edikén, fürdés közben, az úgynevezett »Ele-tó«-ba fűlt, ahonnan a fáj­dalmas szivü szülék, csak hideg hulláját szállíthatták ksza a bálványozásig szeretett gyermeknek. E szerencsét­len alkalomból nem mulaszthatjuk el, hogy fel ne hív­juk a városi rendőrség, illetőleg a képviselet és tanács figyelmét egy oly hiány pótlására, amelyre eddig is nem gondolni: a tigyelmetleuséguél kissé tóbb volt. A városi tisztviselőknek, különösen pedig a kapitány­ságnak már régen kellett volna, egy. vagy két, avagy több nyílt fürdői helyiségről gondoskodni, egy e czélra | jelölt, kitisztított és nappal őrre! ellátott alkalmas és vészmeutes viztéreu Nem elég csak elintézni a meg­történt bajokat és bemondott pauaszokat; hanem meg is kell előzni a bajt és panaszt egy kis előre látás­sal, jó akarattal és körültekintéssel. Eszüukbe jut itt egy más, gyakorlati eszme is, amelynek megtestesítése j sziutén igen kívánatos. Ez egy nyilvános uszoda fel­állítása oly képen, hogy azt téleu át a korcsolyázó egylet is igénybe vehesse. A _ fővárosban épen most van ily egylet alakulóban «Úszók egylete« czimmel I Ez egyletnek föczélja; az úszásnak minél szélesebb körben, való terjesztése; bogy ez által hathatós óvszer teremtessék J a vízbe fulások ellen. Ajánljuk ez eszmét a helybeli j korcsolyázó egylet és a nagy közönség figyelmébe; a nyilvános fürdőhelyiségeknek a feutebbi mód szoriuti meg- ! teremtését pedig, a városi tanács atyai gondoskodásába. (y) Nyíregyháza városa rövid időn egy igen tisz­telt, szeretett és kedvelt egyéniségtől íosztatik meg. Tisz­telendő Cserényi Mihály róm. kath segéd-lelkész ur, közelebb Aszalóra neveztetett ki plébánosnak. Bár tisz­telői szivükből örülnek a derék lelkész ur előléptetésén; de másrészről barátai közül sokan, sokáig nem fogják tud­ni feledni a kitűnő műveltségű embert és jeles papot. Kisérje áldás lépteit. (!) Adóügyi statisztika. A múlt év végével hátra­lékban volt 536,739 frt, 83 kr., A folyó évi I. és II. ne­gyedre előiratott 471,282 frt, 50 kr. Utólag hozzá Íratott 6638 frt, 82 */a kr Lett helyesbített tartozás 1881 évi juniushó végéig 1011,661 frt, 15 Va kr. Leíratott a múltra és a fólyó év első felére 56,721 frt, 48*/a kr. Maradt tehát tulajdonképeui adótartozás: 668,039 frt 67 kr. Erre befizettetett juuius végéig 385,736 frt, 73 kr. Folyó évi juniushó végével az összes tartozási állapot: 572, 308 frt, 94 kr. Ez év első felében bázadó meutesség 41 háztu­lajdonosnak, fizetési halasztás pedig 36 adózónak enge­délyeztetett. (!) Meghivó. A szünidőket élvező nyíregyházai if­júság a kuglizó egylet szivességéből, auuak helyiségében, a helybeli gynm. tápiutézete javára, f é. aug. hó 6-áu zárt­körű nyári mulatságot rendez. Belépti dij : személyenként 50 kr. Családjegy 1 frt. Kezdete 8 órakor. Felülfize- tések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Tahy M. ur kereskedésében és este a pénztárnál. (k) Az e f. évi katonai ellenőrzési szemle Szabolcsaié- gyében, a következő rendben fog megtartatni Nyíregyházán: Nyíregyháza városára nézve októberbó 10-éu, a dadai alsó járásra nézve október 13-áu, a dadai felső járás­ra nézve október 16-án, a bogdányi járásra nézve ok­tóber 19-én. Az utó-szemle Kassán nővén borhó 7-én fog megtartatni. f Jakab György közős váltó ügyvéd. Gleicbenborg- ben, hová mellbajának gyógyítása végett ment volt el,;e hó 21-én, 5 havi lasBU hervadás mellett, örök álomra szon- derült. Legyen síri álma zavartalau az idegen égalj és hantok alatt 1 (.) A szabolcsmegyei lótenyésztés emelésére onge- délyezet jutalomdijosztás, f. é. augusztusbó 30-áu Nyír­egyházán fog megtartatni. Ez alkalomra következő ál­lamdijak tűzettek ki. I. Sikerült szopós csikóval bemu­tatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészsé­ges és erőteljes állapotban vannak s jó tenyészkauezák kellékeivel bírnak, első dij 12 darab magyar arany, második dij 10 db. harmadik dij 8 — negyodik dij 6, — ötödik dij 5, — hatodik dij 5 darab magyar arany. II. Három éves kauczacsikók számára, molyek kitűnő te- nyészképességet Ígérnek: első dij 10 darab magyar arany, második dij 8, — harmadik dij 6, — negyedik dij 6, ötödik díj 6 db. magyar arany. Pályázhat minden sza­bolcsmegyei tenyésztő, ha községi bizonyitványnyal igazol­ja azt, hogy a szopós csikóval felmutatott anyakancza, már a csikó ellése előtt Bajátja volt; vagy pedig, hogy a kiállított 3 éves kanczacsikó az ollós idejekor bir­tokában volt anyától származott és általa neveltetett. A pályázó köteles a kijelölt nap reggelén Nyíregyházán a helyhatóságnál jelentkezni.-I- Az általunk is jelzett lépfene járvány, moly olő- j szőr Nagy Kállóban lépett fel, ö-szeseu 21 darab szar­vasmarhát támadott meg, melyből 9 elhullott, 12 pedig felgyógyult. Miut értesültünk, eme veszélyes ragályos ' kórnak úgy egyes martalékaira, mint az egésznek kor­látozására, az előirt orvosrendőri szabályok szigorúan végrehajtattak. (b) Nyir-Báthorban, mint onnan Írják, folyó bó 22-dikén 5 kereszt gabonát gyújtott fel a villámtűz. (ok) Tud-e a tanács vagy a polgármester ur arról, hogy a nyíregyházai utbiztos ur, büntetés terhe alatt szorítja a városi közönséget az utozák töltésére és javitá-Ara juliu«bóbau, a legszorgosabb munkaidőben ? E kérdést, áltuluuk egy szegény háztulajdonos, aki nap-zámmal keresi élelmét és ruházatát, intézi az illetőkhöz. Úgy hi-szük, hogy elég e kérdés égj szerű föltevése arra nézve, hogy ha a dolog csakugyan igy áll. e meggon­dolatlan hivatali túlbuzgóság kissé alább szállittassék. — Madán, miniszteri engedély folytán, hetonkint egyszer szerdán, heti vásár fog tartatni. Ha szerdára épen ünnep esnék, akkor előtte való kedden tnrtatik meg a vásár. — Nyíregyháza város árvaszékénil az 1881 ik év második negyedében előfordult összesen 793 ügyda­rab. Ebből eliutéztetett 758 darab. Elintézetlenül maradt 35 darab. Az ö««zes gondnokoltak száma volt 1881 évi mnrcziushó 31-én 1331, Április, májú«, juniushó végén 1350 gondnokolt egyén. El van helyezve jelzálogi bizto­sítás mellett 169,813 frt, 49 kr, tőke. A második évne­gyedben hozzá jött 10,903 frt, 7 kr. Lett tehát julius 1-én összesen: 180,716 frt, 66 kr * Tokaj és Keresztur közt, mint ott járt uta­soktól hallottuk, a közelebbi zivataros napokban oly mérvű felhőszakadás és vizár borította el az utvonalt,

Next

/
Thumbnails
Contents