Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-08-12 / 20. szám

csendes elmélkedés az általános szünnapok, illetőleg hónapok alatt, — s igy részünkről sem referálhattunk nagyobb eseményekről, s legfeljebb is csak a mindennapi élet folyamáról lehet ez alkalommal megemlékezni, s ha pedig a tárgy s elmélkedés kissé komoly színben van feltüntetve, bizonnyara a folytonos esőzés következménye lehet, melynek már gazdaközönségünk sem örvendhet olyan nagyon.

Általános utasítás

az 1880. deczember 31-dlbi állapot szerint eszközlendő népszámlálás végrehajtásához.

1. Általános határozatok.

1. Az 1881. január 1-je és 10-dike között végrehajtandó népszámlálás, mely az 1880. deczember 31- dikén éjfél 12 órakor létező népességi állapotot van hivatva kitüntetni, a közigazgatási bizottság, illetőleg Horvát- és Szlavonországokban az alispánság, vagy a városi tanács vezetése és felügyelete alatt történik.

2. E czélból minden vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közigazgatási bizottsága ez utasítás vételétől számítandó legkésőbb két hét alatt ülést tart.

3. Ez ülésben tudomást szerezvén a közigazgatási bizottság, jelen utasítás tárgyalása által, a népszámlálás összes menetéről, további teendőit a szerint intézi.

4. Nevezetesen szem előtt tartja:

a) hogy a számlálás országszerte számláló lapokkal eszközöltetik;

b) hogy a számláló lapok s a házi gyüjtőlajstrom betöltésénél egyébb munka a közönségtől nem követel - tetik ;

c) hogy a megszámlálás ily rendszere mellett csak igen kevés költség merül fel, de a melyet minden egyes község maga tartozik viselni.

2. A közigazgatási bizottság elöleges teendői.

5. A közigazgatási bizottság a vármegyét, vagy várost az utasítás vétele után számláló csoportokra osztja, olyformán, hogy minden számláló csoportba Ő00—1000 lélek essék. Szem előtt tartandó azonban, hogy a számlálás alapját a község képezi, minélfogva külön, habár 500-nál kevesebb lelket számláló községek vagy külön adóközséget képező puszták, telepek stb. mással egy számláló csoportba sehogy össze nem vonandók.

6. A megállapított számláló csoportok, külön e czélra választandó felülvizsgáló bizottsági tagok közt arányosan felosztandók, kik az igy felosztott csoportok felett a közvetlen felügyeletet gyakorolják.

7. A csoportok megalakítása után a közigazgatási bizottság elnöke a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban fennálló orsz. magy. kir. statisztikai hivatalt, mely a népszámlálás vezetésével van megbízva, azonnal értesíti arról, hogy a vármegye vagy törvényhatósági joggal felruházott város hány számláló csoportra van felosztva, s mindegyik körülbelül hány lélekből áll, hogy a nyomtatványok a szükséges meny- nyiségben megküldethessenek.

8. Minden ily számláló csoportba számláló-ügynök nevezendő ki a helybeli vagy vidéki értelmesebb és megbízható lakosok közül, minők: e czélra alkalmazható és tettleges szolgálatban nem álló tisztek és altisztek, a lelkész, iskolatauitó, kántor, értelmes közbirtokosok, haszonbérlők, gazdatisztek, ügyvédek, kereskedők stb. Egy számláló csoportot a községi (kör-) jegyzői hivatalból tartozik átvállalni.

„N Y í R V I D É K.“

Ez ügynök a kitűzött napon a rovatos ivek kiosztása és beszedése mellett, a számláló lapok betöltésére felügyel; a hol pedig szükséges, a számláló lapok közvetlen betöltése által magát a számlálást eszközli.

9. A számláló ügynökök kinevezése után azonnal bejelentendő az orsz. statisztikai hivatalnak vájjon az alkalmazott egyének, s a vidék nyelvismeretei szerint a számláló lapok csupáu magyarul, vagy a magyaron kívül hány számláló kerületben még mely nyelven, s mily számarányban szükségesek. A számláló ügynökök kinevezésénél azontúl figyelem fordítandó arra is, hogy az illető vidék nyelvén kívül lehetőleg magyarul is tudjanak.

10 Minden egyes számláló ügynöknek és felügyelő bizottsági tagnak kötelességévé teendő, hogy a népszámlálási utasítások, oktatások és minták nyomán a működő egyéneknek a szükséges utasításokat megadja és előre kellőleg intézkedjék, hogy a számlálás mindenütt január 1-je és 10-dike közt megkezdetvén, e határidő alatt félbeszakítás nélkül be is fejeztessék.

11. Egyúttal ismételve figyelmekbe ajánlandó, hogy a számlálás ideje alatti változások (születés, halál, költözés) számba nem veendők, hanem a népesség azon állapota derítendő ki, mely 1880 deczember 31-dikén létezett.

3. A számbaveendö népesség és viszonyai.

12. A népszámlálás községenkint eszközlendő Számba veendők pedig nemcsak a községben 1880. deczember 31-én tényleg jelenlevő helybeliek és idegenek, hanem a községbeli illetőségű távollevők is.

13. A községbeli illetőség az 1876. V. törv. czikk értelmében a leszármazás és születés, a községi kötelékbe való fölvétel és a telepedés által határoztatik meg. A mennyiben valamely lakosra nézve a községi illetőség ez alapon meg nem Állapi tható, a megfelelő rovatba beírandó, hogy ki nem deríthető.

14. A népesség különböző részletes viszonyai csak a tényleg jelenlevő (helybeli és idegen) népességnél vétetnek számba. E számbaveendö részletek következők: a lakosság neve-, kora, szülőhelye, honossága vagy illetősége, hitfelekezete, nyelve, családi állapota, foglalkozása vagy keresete, foglalkozási viszonya olvasni vagy irni tudása; végül pedig a lakosság illető részé nek netaláni betegségi állapota és némely kiváló testi vagy lelki fogyatkozásai.

15. A lakosság e felsorolt viszonyain kivíil ugyanez alkalommal számbavételnek az épületek, lakosztályaik fekvése és ezek külön rendeltetése szerint.

Hasonlóképen ez alkalommal számoltatnak meg következő házi állatok, u. m. a szarvasmarha, a juhok és kecskék. A lovak és összvérek, mint a melyek amúgy is évenkint összeiratnak és pontosan nyilvántartatnak, ezúttal számba nem veendők.

A számbavétel részleteiről az egyúttal megküldött rovatos minták és utasítások bővebb útbaigazítást adnak.

4. A népszámlálás foganatosítása körüli eljárás.

16. Általános szabályul áll, hogy a községek a számlálást maguk eszközük. Kissebb községekre nézve esetről-esetre a közigazgatási bizottság határozza meg, mennyiben kell a szükséges munkaerő pótlásáról gondoskodni.

17. Külön adóközséget képező puszta külön csoportot képez, s mint ilyen veendő számba.

Egyébb puszták azon községnél jönnek számításba, melyhez adózási tekintetben tartoznak.

Tanyák, majorok, szállások, telepek, szőllőhirto kok stb. lakossága azon községnél veendő számba,

már évek előtt az »omnibus páholy «-ban ültem volna, s mindezek mellett úgy is gondolkoztam, hogy mindenesetre észszerűbb egy ifjú embernek magát idősebbnek mutatni be, mint egy öreg ur, ki magát képes ifjúnak képzelni. Az első esetben bizonyára némileg természetes paizsa olykori tájékozatlanságunknak.

Az előadandó darab >Hamlet< volt. A Tredgold család, u. m. a mama, három leánya (az én kedvenczem a legifjabbik) és egy fiú, a 20 éves Gilbert, készültek a színházba, az öreg Tredgold papa kivételével mert, mint moudá, nehány hírlapot óhajt átolvasni, — máskülönben, a mint pedig a többiek kimagyarázták, — az öreget nem lehet rábírni, hogy eslebéd után valahová megindítsák, s igy az otthon maradás mentségéül a hírlapok olvasásával szerez magának dolgot. Részemről nem igen éreztem az öreg hiányát, sőt igen elégedett lehettem, hogy Lucyt kisérhettem, de daczára minden gyöngédségemnek szépem irányában, már előre is az előadandó darabra gondoltam.

Korán ebédeltünk s idejében érkeztünk színházba. Bámultuk jó páholyunkat s annak társalgó szobáját. A hölgyek elfoglalták az első üléseket s én szerencsésen Lucy mellé ülhettem. A kedves teremtés felette szeretetreméltó közönbösséggel viseltetett a darab cse- lekvénye iránt (ritka eset azon időben, midőn Shakspeare többször adatott elő s olvastatott, mint mainap- ság). Hamlet apjának lelke első megjelenésekor oly annyira érdekelt, hogy később, a jelenet változásával magam is kevesebb figyelmet fordítók a darab további folyamára, — azonban Lucy kezének olykori érintése még nagyobb hatással volt reám talán, mint a rémkép látása; Ophéliámat képzeltem magam előtt feltalálni, Lucyban, kiről feleslegesnek találtam volna, hogy mellettem elméjét megzavartassa.

Azonban a darab kezdetének folyama alatt, nagy meglepetésemre, a páholy ajtaja hirtelen s minden nesz nélkül kinyillott, s egy igen szép úri nő lépett be. Növése magas, tekintete komoly, öltözete sokkal fényesebb, mint a Tredgold kisasszonyoké, s különösen feltűnt előttem sajátságos módon ékített korom sötét hajzata, a milyent ezelőtt sohsem láttam, — gyémánt fejékkel övedzve, mely lámpa vilAgitAs mellett vhkitólag fénylett. Fehér satin ruhájában, nem nézve sem jobbra sem balra, büszke s nyugodt léptekkel egyenesen székemhez közeledett, honnan hirtelen felkelve, helyemet átengedtem, (mert Blackhead iskolában az udvariasság nem egyedüli kiváltság,) melyet minden legkissebb köszönés nélkül elfoglalt.

Csodálatosnak tetszett nekem, mert sem ő sem Tredgoldék — nem látszottak egymásra figyelni, sót

..................... ;---------u______; i i_______

m

elynek határában fekszenek, de a tanya, major, telep stb. elnevezés megtartandó.

18. Országszerte számláló-lapokkal eszközöltetik a népszámlálás.

19. A népszámlálás alapja mindenkor ;iz egyes háztartás (lakófél).

20. A számláló ügynök idejekorán látja el az egyes házbirtokosokat vagy helyetteseiket kellő számú számláló lapokkal (I. minta, fehér a férfiak, kék a nők részére), kik ezeket deczember 28-án az egyes háztartások (lakófelek) közt betöltés végett kiosztják.

21. Minden házbirtokosnak vagy helyettesének azon kívül külön nyomtaton utasítás (II. minta) is adatik ki, mely a számláló lapok betöltésére oktatván, a lakfelek között köröztetendő Ha az illető lakfél irni nem tudna, a lapok betöltését a házbirtokos vagy helyettese, ha ezek sem tudnak irni, a számláló ügynök köteles eszközölni.

22. A betöltés helyességét és teljességét, akár a lakófél, akár a házbirtokos eszközölte a betöltést, ez utóbbi tartozik aláírásával igazolni. Ha a lakófél és hozzátartozóinak távolléte miatt az iv minden rovatai be nem tölthetők, azt, a házi gyűjtő-lajstromon (III. utasítással ellátott minta) a ház birtokos, vagy a számláló ügynök, az illető lajstromnak az aláírásra szánt jegyzeti rovatában világosan megemlíteni köteles.

23. A kiosztott számláló lapokat a házbirtokos vagy helyettese legkésőbb 1881. január 5-ödikéig a lakóféltől beszedi és azokat, valamint az általa betöltőiteket bevezeti a házi gyűjtő lajstromba és lakásonkint külön öszszekötve, átszolgáltatja a SZámló ügynöknek, ki azokat átvizsgálván, ha a házbirtokos a házi gyüjtőlajstrom betöltésére képes nem volt, a házi gyűjtő-lajstromba is bevezeti.

24. A hol a számláló ügynök teljesitette a betöltést az összekötést is ő eszközli. Befejezvén működését a számláló ügynök, az összes számlálási anyagot a felügyelő bizottsági tagnak Szolgáltatja be.

(Vége köv.)

Belügyminiszteri körrendelet.

Szabolcsmegye közönségéhez.

(33.290.)

A magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetéséről szólló 1880. évi XXXVII. törv. czikk l-ső §-a értelmében, a magyar büntető törvénykönyv a bűn tettekről és vétségekről (1878. V. t. ez.) úgyszintén a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról. (1879. XL. t. ez.), folyó évi szeptemberhó l-ső napján lépnek hatályba, a midőn átalában hatályukat vesztik a törvényeknek, rendeleteknek, szabályoknak és szabályrendeleteknek mindazou megállapításai, továbbá a a szokásjognak mindazon megállt pitásai, melyek a magyar büntető törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát képező valamely csolekvényre vagy mulasztásra büntetést határoznak, valatüínt hatályukat vesztik a törvények, rendeletek azon intézkedései és megállapításai is, amelyek a magyar büntető törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát nem képező valamely cselek- vényre vagy mulasztásra büntetést szabnak, ameuy- nyiben az életbeléptetési törvény (1880. XXXVII. t. ez. kivételeket nem állapit meg.

A magyar büntető törvényeknek, különösen pedig a rendőri természetű kihágásokra vonatkozóknak alapos ismerete nélkül, a magyar közigazgatás közegei hivatásuknak sok tekintetben nem felelhetnek meg. Miért is kötelességemnek tartom a magyar büutető törvényekre, valamint az azok életbeléptetésére vonatkozó törvényre a törvényhatóság figyelmét kivállóan felhívni, s azok beható tanulmányozását ajánlani.

Különösen figyelmeztetnem kell az életbeléptetési

székeiket kényelmesén, kissé hátrább tolva, nyugodtan tekintének a színpad felé, s nem vettek észre semmiféle változást a páholyülők közt. Nem tudtam elképzelni, hogy az érkezett hölgy satin ruhájának suhogása fel nem tűnt, sőt Lucy is úgy tetszett előttem, mintha uj szomszédnőjéről semmi tudomása nem volna, — azonban meglátván hogy székemről távoztam, halkan kérdé tőlem:

— »Mi történt Frank? nem jól lát ön?< Mint goudolá, — székemet éppen csak azért hagytam el, hogy oldalról jobban láthassak. — »Ez a hölgy itt* — mondám, jelezve az ujonan érkezettet, kinek háta megett állék. — »Egy hölgy? . . . kérdé Luczy azon helyre bámulattal tekintve; »nem látom azon nőt.«

Úgy véltem, ez csekély gorombaság is lehet. A fehér ruhás hölgynek talán bizonyos öszszekoczczanása volt a Tredgold családdal, s igy ezen a módon mutatják ki ellenébe haragjokat, még inkább megütköztem azon) midőn Luczy komolyan felém fordult:

— »Ön igy fennállva igen feltűnővé teszi magát, s óhajtanám, ha leülne.

— »Leülni ?« felelém kissé unottan; »hiszeu uem- ülhetek ezen hölgy ölébe, más szék pedig itt nincs.»

(Folyt, következik.)