Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-08-12 / 20. szám
törvény azon szakaszaira, amelyek a hatályban maradó törvényekre és miniszteri rendeletekre vonatkoznak (§§. 4 — 15.); továbbá azon szakaszokra, amelyekben a tárgyak megjelöltetnek, amelyek iránt a bíráskodás a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utaltatott, s melyekben az első fokú hatóságok, amenynyiben egyes törvények eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, meg- állapittalnak. (§§. 41. és 42.) Az eljárás ezekre nézve a 42. § utolsó bekezdése alapján, egyetértőleg az igazságügyminiszterrel, általam fog külön rendeletben szabályoztatni. — Az életbeléptetési törvény 14. §-a szerint az 1881. évi február hava 28-káig érvényben maradnak, a törvényhatóságoknak, a törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad kir. és rendezett tanácscsal biró városoknak mind azon szabályrendeletei, amelyek a magyar büntető törvénykönyvek intézkedései alá nem eső valamely cselekményre, vagy mulasztásra büntetést állapítanak meg; kötelesek azonban (§. 15.) azon ilynemű szabályrendeleteket, amelyeknek fenntartását szükségesnek tartják, 1880. évi deczemberhó l-ső napjáig újabb megerősités végett a belügyminiszternek felterjeszteni. Ennek alapján felhívom a törvényhatóságot azon irányban való sürgős intézkedésre, hpgy ügy saját, valamint a területén levő s törvényhatóságot nem képező szabad királyi és rendezett tanácsú városok mindazon szabályrendeletei öszszegyüjtesseuek, amelyek a büntető törvénykönyvek intézkedései alá nem tartozó valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést állapítanak meg; azután pedig azon tekintetben birál- tassanak meg, vájjon azok fentartása szükséges-e vagy nem ? Igenlő esetben a fenntartandó szabályrendelet a kihágásokról szóló büntető törvény határozmányaival, különösen a büntetés mérveit és módozatait illetőleg (§ 14. második bekezdés) öszszbangzásba hozandó. E nagy fontosságú munkálat úgy hiszem legczélszerübben egy szakképzett elemekből álló bizottságra volna bízandó, hogy a közgyűlés már kellőleg tanulmányozott elkészített és megfontolt javaslatok, s indokolt előterjesztések alapján határozhasson. Mindenesetre figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy ezen szabályrendeleteknek megerősités végetti beküldésére, a végső batáridő deczember elseje; amely batáridő annyival inkább túl nem lépendő, sőt ellenkezőleg lehetőleg megelőzendő: mert a belügyminiszteri- leg kellő időben meg nem erősíthetett szabályrendeletek 1881 február 28-án hatályukat vesztik. (§. 15.) Továbbá miután a kihágásokról szóló büntető törvény 1. §-a szerint a törvényhatóságok, szab. kir. és rendezett tanácsú városok szabályrendeletileg is minősíthetnek kihágásnak oly cselekményt, mely valamely rendőri tilalmat vagy rendelkezést megszeg, méltán ily szabályrendeletnek érvényéhez megerősités és az szükséges, hogy az kellőleg kihirdettetett legyen, minek módozatait a helyi viszonyokhoz képest a belügyminiszter állapítja meg : (§§. 5. 8. 9.) ezennel felhívom a törvényhatóságot, mikép az iránt, hogy hatósága területén az ottani viszonyokhoz képest a kihágások iránt hozandó szabályrendeletek, mily módozatok szerint volnának hirdetendők, e rendelet vételétől számítandó négy hét alatt véleményező jelentést, illetőleg javaslatot tegyen. Budapesten, 1880 évi ju- liushó 16-án. Tisza. Első Nyilatkozat. Alulírott mint a «Szabolcsmegyei Közlöny» augusztus 4 én megjelent 32-ik számában a »Paedago- gus» álnév alatt közölt czikk szerzője ezennel kinyilatkoztatom, hogy a czikkhen megirt állításaimat téves informatió alapján szereztem, másrészt elhamarkodva írtam meg, tehát mindazon kifejezéseket, mellyekkel Ábrányi Lajos urat, a »Nyirvidék» t. szerkesztőjét netalán akaratlanul megsértettem : ezzennel nyíltan visz- szavonom s a fennemlitett, czikket meg nem jelentnek tekinteni kérem. Nyíregyháza augusztus 6-án 1880 évben. Pazar István. Előttünk: Márthon Géza. Elek Mihály. Martinyi József. Meskó László. Második Nyilatkozat. A köztem és a »Nyirvidék« szerkesztője közt támadt hírlapi polémia, különösen a »Sz. Közlöny« 32-ik számában közzé tett czikkem miatt folyó hó 5-én d. e. Marthon Géza honvédszázados és Elek Mihály honvédfőhadnagy urak, Ábrányi Lajos ur mint a, »Nyirvidék» szerkesztője nevében párbajba hivattam ki. Én a kihívásra kellő okot nem találva, a sérelem orvoslását a sajtó útjára kívántam viszszatereini, a mely utón megindult és a fegyveres elégtételt viszszautasitottam. Tartva azonban a fenyegetések teljesedésétől, meghíztam Martinyi József gymn. tanár és Dr Meskó László városi ügyvéd urakat, hogy nevemben ezen párbaj ügyet békésen Intézzék el. A békés ut azonban, tanúim minden jószándékuk mellett, nem szolgált előnyömre, amenynyiben másnap f. hó 6-án az általuk szerkesztett Nyilatkozat, egyoldalú s csak Ábrányi Lajos urnák ad elégtételt, nekem pedig sértegetéseire semmit. Közbe jött azon fontos körülmény, hogy a czikkemben közölt tényállást a tanfelügyelő ur okmányokkal fogja igazolni; ennélfogva nehogy Ábrányi „N Y í B V I D É K.“ Lajos ur tulbizakodva a birtokában levő nyilatkozattal ellenem viszszaéljen, kénytelen vagyok ezennel kijelenteni hogy a tőlem f. hó 6-án tanukkal is aláirt nyilatkozat a fenyegetésektől! és zaklatásoktóli menekülés eredménye; melyet semmisnek s teljesen érvénytelennek nyilvánítok. Hogy pedig a szabad vélemény nyilvánításáért további pressiónak vagy tettlegességnek ki ne legyek téve, ez ügyben megkerestem a nyíregyházi m. kir. tekintetes törvényszék bűn fény itö osztályát s folyó hó 7-én 3087/1880. b. sz. alatt jelentést tettem a párbajrai kihívás és a nyilatkozat kierőszakolása miatt. Kelt Nyíregyházán, 1880. aug. 7-én. Pazár István. A közlött fenti Nyilatkozatokból ítéljen a közönség. Pazár ur a tárgyilagos vita teréről eltért és határozottan személyeskedésbe bocsátkozott. Ez pedig a hírlapoknak nem feladata; személyeskedést csak magán utón lehet elintézni, de azért még sem lehet senkit sem kényszeríteni bármely nyilatkozat aláírására. Részemről pedig kijelentem, hogy ez utóbbi Nyilatkozat tétel után ezentúl Pazár úrral polémiába bocsátkozni nem lehet. Szerkesztő. Meghívás. O Császári és Apostoli Királyi Felségéhez születés napjának 50 évfordulója alkalmából üdvözlő felírás intézése czéljából folyó hó 16-ik napjának d. e. 10 órájára a megyeház nagy tanácstermébe reudkivüli közgyűlést hívok egybe; mely időben és helyen leendő megjelenőére a megyei bizottság mélyen tisztelt tagjait hazafias üdvözlettel felkérem. Nyíregyháza, 1880 augusztus 9. Bónis Barnabás főispán. HELYI és YEGYES HÍREK. * A nyíregyházi regálé bérbeadás újabb érdekeltséget szerzett a városnak, azonban a megkívánt öszszeget be nem szerezte, sőt az árverelők legnagyobb részének turpissága újólag kisült, ami által csakis a város érdekeit óhajtanák csonkatani, ha ugyan a jövőre nézve ez sikerülend, a mit bajosan hiszünk. A Grünfeld ezég offertje az együttes bérletre vonatkozólag bizonyos di- ferentiák miatt ezúttal — igénybe nem vétetett. A részletes bérletre válalkozók még olcsóbban nyerték el (?) bérleteiket, mint a múlt havi árverésen s igy az öszszes bérlet tenne 37,518 frtot, tehát 8932 frt. 99 kr. a de- ficzit. Azonban megemlíthetjük, hogy aráuylagosan méltányos áron bérlettek Brenner 9517 írtért a Nagy-vendéglőt, Reich 3280 írtért a Bundit, Weinberger 1701 írtért a Komlót, stb. mint halljuk az árverés meg tog sem- misittetui legtöbb esetben, vagy pedig Grünfeld ezég újabb offertje fog elfogadtatni. * Gyilkossági merénylet. Mint értesítenek bennünket T.-Büdről, körülbelül három héttel ezelőtt a gör. kath. egyházgondnok három lovának fülét, farkát — egy ismeretlen tettes személyes boszszuból — elvágta; leg- njabbau az elmúlt héten, éjfélkor az egyházgondnok ablakán kétszer belőttek, s a serét lövések éppen az ágy feletti falra pattogtak, azonban a kiszemelt áldozat, szerencséjére azon idő alatt a szomszéd szobában beté- gen fekvő neje ágya mellett virasztott. »Sz. H.« Fényess Lajos kataszteri igazgató ur, egy megkeresést intézett Szabolcsmegye alispáui hivatalához, amelyben tudatja, hogy a kerületi és országos kát. bizottságok megválasztott küldöttségei, az 1875. VII. t. ez. 41 §-ában előirt teendőiket megkezdik. A kerületbe utazó I. küldöttség, amelynek tagjai gróf Desséwffy Aurél, Balásházy Bertalan, Swáb Sándor és Szunyoghy Sándor, folyó augusztushó 16-án kezdi meg utazását a következő rendben és időben: augusztus 17-én délre megérkezik Tetétlenre, estére Nádudvarra, 18-án B-Uj- városra és H.-Böszörményre, 19-én H.-Nánásra és B.-Szent-Mihályra, 20-án T.-Eszlárra és Virányos pusztára, 21-én O-Vencselőre és Ibrányra, 22-én Demecserre és Kis-Várdára, 23-án Thuzsérra és Mándokra, 24-én Auarcsra és Ny.-Baktára, 25-én Ny.-Báthorba és Bal- kányba, 26-án N.-Kállóba és Nyíregyháza, 27-én Királytelekre és Ujfehértóra. Szeptember 8-án a küldöttség elhagyja Szabolcsmegyét, hogy Biharban és Békésben folytassa tapasztalati utazását. Hogy e nagy fáradalmat igénylő körút az előirt időben fönnakadás nélkül befejeztessék ; szükséges, hogy az illető községi elöljárók, a szükséges alkalmas előfogatokról pontosan gondoskodjanak. Reméljük, hogy a községek elöljárói saját és az állam érdekében, pontosan és lelkiismeretesen fognak eljárni. * Rablók. Gégényben nem régen Batta Ignáczhoz négy rabló beköszöntött, s a házi gazdához beizentek pénzért s bő tarisznya töltelékekért, —- tagadó választ nyervén, az udvarról két sertést azonnal elhajtottak az öszszes cselédség láttára, s nem meszszire a mezőn minden háborgatás nélkül megperzselték prédéjokat. Az eset bejelentetett Kraszuay szolgabiróhoz, ki Bodó csendbiztost azonnal a tettesek nyomozására kiküldte, de mindezideig eredmény nélkül. — Valóban ázsiai állapotban éllink ha tekintjük, hogy most a legnagyobb munkaidőben, mikor van kereset, fényes nappal a cselédek szemeláttára ilyes valami történik, mi lesz meg később, ha a dolog szűnni fog. Nem akarjuk folyvást korholni közigazgatásunkat, mert nagyon jól tudjuk hogy a mostani csendbiztos rendszerrel, s még a legjobb csendbiztos erélyességével sem lehet boldogulni: tarthatatlan ez, s óhajtjuk, hogy államrendőrségünk felállítása mielőbb létesülhessen. * Figyelmeztetésül. Lapunkban közlött nyilatkozatok egyikében utólag felemlítve látjuk a «tanfelügyelő» nevet. Részünkről igen kivácsiak vagyunk, vájjon a tanfelügyelő ur ezen állítólagos szándékát valóban megteszi-é ? (J.) Dr. Flegmán Miksa közbecsülésben álló jeles és keresett orvosunk, a minden évben használni szokott szünidejét Balaton-füreden fogja eltölteni, hová e napokban utazott s csak két hét múlva tér viszsza szerettei 8 gyógykezeltjei örömére. *Gyászhir. A következő gyászjelentés küldetett be hozzánk : Beretöy Mihály, Beretőy János, és neje Sza- lay Ilona, Beretőy Julianna, férj. Fintor József, ennek gyermekei Ilona, Kálmán, Erzsébet és Dezső, szomorodott szívvel jelentik szeretett neje, anyjok, napa és nagy anyjok Beretői Mihályné, született Pankotay Erzsébetnek f. hó 8-án reggeli fél 5 órakor hosszas szenvedés után, életének 70-ik, boldog házasságának 52-ik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos kimúlták A boldogultnak földi maradványai folyó hó 9-én délután 3 órakor fognak a pőcspetri sirkertben örök nyugalomra tétetni. Pőcspetri, 1880. augusztus hó 8-án. Áldás és béke poraira! * Az amerikai 40 napos böjtelő, Dr. Tanner a pontos határidőre tehát valósággal befejezte koplalását, s mint már irtuk legelső alkalommal görög diny- nyét evett. Mint Írják, gyomra oly annyira el van gyengülve, hogy valószínűleg veszélyes következményei lehetnek. * A Lónyay várkastély. V.-Naményban a Lónyay, család ősi várkastély maradványa, mely Lónyay Anna, Kemény János erdélyi fejedelem nejéé volt, s később férjétől az udvar iránti hűtlensége következtében cou- fiscáltatott, — nehány nap előtt gyenge földrengés miatt végkép romba dőlt. (J.) Benczi Gyula kedvelt népzenészünk a vásár alkalmával Debreczenbe ráudul nehány napra. Szombaton e hó 11-én a Bika vendéglőben, vasárnap 12-én a Hungária kávéházbau, hétfőn 13-án a Király-féle vendéglőben fog játszani. Ajánljuk e jól szervezett zene társulatot úgy a müveit Debreczeni, valamint a vidéki közönség becses figyelmébe, s elmonhatjuk, hogy élvezettel s gyönyörrel hallgathatja meg őket még a ma- gassabb zenéhez szokott fül is. * Gyászhír. Debreczeuben f. hó 4-én hunyt el pazonyi Elek Gyula 40 éves korában szél- hűdés következtében. Hirtelen halála családját és jóismerőseit mély bánattal sujtá le. * Az »Azienda Assicuratrice« Triesztben e hó 4-én tartotta közgyűlését, mely elhatározta a részvény- tőkének 30 millió frankra (12 millió arany forintra) fölemelését 40% befizetéssel, továbbá az újonnan kibocsátandó részvények átvétele végett egy külföldi pénzcsoporttal kötött előzetes szerződés végleges keresztülvitelére egy teljhatalommal ellátott bizottságot küldött ki, melynek tagjai: B r a n d e i s Jakab, G o s 1 e t h Emil és Sienkiewicz Dénes. A napirenden levő többi tárgyak szabályszerű eliutézése után dr. R a i - c i c h ur igazgatóvá, s a 40 évi szolgálat után visszalépő W ortmann György ur helyébe az »Azienda« vezértitkárává Sienkiewics Dénes ur választatott meg. A közönség köréből.*) Nyíregyháza augusztus hava 1880. Tiszt. Szerkesztő ur! A helyben lakó Izraeliták felől, vajmi kevés olvasható hírlapjaink hasábjain; ha csak nem a »Szabolcsmegyei Közlönyben» hol embereink mint »e város Philoxerái« lettek bemutatva, még pedig azon egyszerű okból, mivel regále árverezése alkalmával, szembe az általános jövedelem csökkenésnek, némely bérlők az eddiginél alantabb ha- haszonbér mellett, akarták érvényesíteni bérletüket. Nem czélom azonban, ezen méltatlan és sértő megtámadást viszsza utasítani, és elitélni, meg lévén győződve, hogy minden inteligens és elfogulatlan olvasó, már is kellő megvetéssel Ítélte el azt; de igen is czélom a helyi Izraelita község keretéből egy oly mozzanatra reflectálui mely a mondottnál méltóbb a uyilváuosság elejébe; értem a már készülő félben levő ép oly korszerű, mint impozáns izraelita templom épületét, mely minden tekintetben díszére válik, nemcsak e hitközségnek, de a városnak is. Értem továbbá ezen község fáradhatlau és buzgó elnökét, Háás Mór urat, aki — ellentétes nézetek kö - zepette — lankadatlan, akadályt nem ismerő tevékenységével, egyedül tette lehetővé, ezen diszépületnek, aránytalan rövid idő alatti fölemeltetését, oly annyira, hogy az már a közeledő nagy ünnepélyeink alkalmával, a község rendelkezésére álland. IJgy hiszem, a helyi izraelita hitközség minden egyes tagjának nézetével találkozom, a midőn Haás Mór urnák a templom építés körül kifejtett páéatlan buzgólkodása és önzetlen fáradalmáért, a nyilvános utou is köszönetét és elismerést szavazok. Teszem azt azon óhajom kifejezése mellett, vajha sikerülne ezen lelkes férfiúnak, a vezetése alatt álló hitközséget, a kor kívánalmaihoz képest akként újjá szervezni, és más nagyközségek mintájára rendszeresíteni, hogy annak belszervezete párhuzamos legyen, fölemelt disztemplo- mával; és hogy mi is hazánk nagy költője szavaival élve elmondhassuk. Nyíregyháza Izraelita hitközség nem volt, hanem lesz. Fogadja t. szerkesztő ur köszöuetemet ezen tudósításom közzé tétele végett, s ha megengedi, »másról máskor.« Kiválló tisztelettel R.
